A MASTER-GOOD KFT. PETNEHÁZA BAROMFIKELTETŐ ÉS FELDOLGÓ ÜZEM SZENNYVÍZKEZELÉSE VAJAI (III.) FŐFOLYÁS SZENNYVÍZ TERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Környezetgazdálkodási Tervező és Tanácsadó Kft. Iroda: 3525 Miskolc, Nagy Imre u. 11.  46/507-240, Fax: 46/507-260 20/456-9995, 20/362-7157

www.greenside.hu [email protected] [email protected]

Megbízó:Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási Kft. Munkaszám: GS-277-EV/2015./M 3527 Miskolc, Katalin utca 1.

A MASTER-GOOD KFT. PETNEHÁZA BAROMFIKELTETŐ ÉS FELDOLGÓ ÜZEM SZENNYVÍZKEZELÉSE VAJAI (III.) – FŐFOLYÁS SZENNYVÍZ TERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA

MISKOLC 2015. ÁPRILIS HÓ

A MASTER-GOOD KFT. PETNEHÁZA BAROMFIKELTETŐ ÉS FELDOLGÓ ÜZEM SZENNYVÍZKEZELÉSE VAJAI FŐFOLYÁS TERHELHETŐSÉGI VIZSGÁLATA

Megbízó: Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási Kft. 3527 Miskolc, Katalin utca 1.

Munkaszám: GS-277-EV/2015.

Készítette: GREEN SIDE Környezetgazdálkodási Tervező és Tanácsadó Kft. 3525 Miskolc, Nagy Imre u. 11. Tel.: 46/507-240 Fax.:46/507-260 Vonatkozó jogszabályok, rendeletek, szabványok:          

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról; 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

Készítették: dr. Telek- Görőcs Anita: szennyvíztisztítás, felszíni víz védelme; Tóth Róbert: víz- és földtani közeg védelme; Miskolc, 2015.április hó

Tóth Róbert Felelős tervező

Bauernfeind Béla Ügyvezető

GREEN SIDE KFT. MISKOLC

2


Tartalomjegyzék Előzmények ........................................................................................................................ 5 Általános adatok ................................................................................................................. 5 2.1. Beruházó adatai ........................................................................................................... 5 2.2. Befogadó terhelhetőségi vizsgálatát végzi .................................................................. 5 3. Tervezett tevékenység ismertetése ..................................................................................... 6 3.1. Létesülő szennyvíztisztító ismertetése......................................................................... 6 3.2. Kezelendő szennyvíz mennyiségi, minőségi alapadatok ............................................. 8 3.2.1. Baromfikeltető-, feldolgozó üzemi szennyvíz minősége (Qi=200-225 m3/d) ..... 8 3.2.2. Kommunális szennyvíz minősége (Qk =10-15 m3/d) ........................................... 8 3.2.3. Szennyvízmennyiség megoszlások ...................................................................... 9 3.3. Tisztított szennyvíz elvezetése .................................................................................... 9 3.4. Befogadó, befogadóba vezetés adatai ........................................................................ 10 3.4.1. Tisztított szennyvíz minősége ............................................................................ 10 3.4.2. Vajai (III.) főfolyás általános adatai ................................................................... 10 3.4.3. Vajai főfolyás 14+290 km szelvényének adatai ................................................. 12 4. Érintet terület rövid bemutatása ....................................................................................... 13 4.1. Éghajlati viszonyok ................................................................................................... 13 4.2. Földtani, domborzati viszonyok, talajtani jellemzők................................................. 13 4.3. Felszíni vízhálózat ..................................................................................................... 15 4.4. Felszín alatti víz ......................................................................................................... 17 4.5. Terület érzékenységi besorolása ................................................................................ 19 5. Vajai (III.) -főfolyás vízminőségének jellemzői, alapállapot ........................................... 19 5.1. A főfolyás és környezetének ismert szennyezői, károsodásai és okai ....................... 19 5.2. A főfolyás vízminőségi állapota, Vízgyűjtő-Gazdálkodási terv szerint .................... 20 5.3. A főfolyás-, és talajvíz minősége, alapállapot felmérés, mintavételezés alapján ...... 22 5.3.1. Felszíni víz ......................................................................................................... 22 5.3.2. Felszín alatti víz (talajvíz) .................................................................................. 22 6. Tisztított szennyvíz hatása a Vajai-főfolyás vízminőségére (Felszíni vízbe történő bevezetés esetén) ...................................................................................................................... 23 6.1. Befogadó szennyvíz terhelése a létesülő szennyvíztelep által................................... 23 7. Tisztított szennyvíz bevezetésének hatásai a földtani közegre, felszín alatti vízre .......... 25 8. Értékelés, kockázatelemzés .............................................................................................. 26 8.1. Értékelés .................................................................................................................... 26 8.2. Egyszerűsített kockázat elemzés ............................................................................... 27 9. Monitoringrendszer kialakítása ........................................................................................ 28 9.1. Felszíni vízvizsgálati pontok ..................................................................................... 28 9.2. Talajvízfigyelő kutak ................................................................................................. 28 10. Összefoglalás ................................................................................................................. 31 11. Mellékletek jegyzéke..................................................................................................... 32 1. 2.


3


Ábra, táblázat, kép, diagram jegyzék 1.sz. ábra Működési folyamatábra – szennyvíz-, iszap kezelés 2.sz. ábra Átnézetes térkép 3.sz. ábra Magyarország állandó és időszakos vízfolyásai 4. sz. ábra A talajvíz felszíni víztől számított mélysége a Nyírség területén az éves közepes vízszintek átlaga (1950-2005) (cm) 5.sz. ábra Felszíni víztestek ökológiai állapota 6.sz. ábra Monitoring kutak telepítése 1.sz. táblázat Baromfikeltető-, és feldolgozó üzem szennyvíz minősége 2.sz. táblázat Kommunális szennyvíz minősége 3.sz. táblázat Tisztított szennyvíz minősége 4.sz. táblázat Vízmérő állomás vízállás/vízhozam adatai 5.sz. táblázat Jelentősebb vízhasználatok adatai (Petneháza) 6.sz. táblázat Talajvízfigyelő kutak adatai 7.sz. táblázat A Vajai (III.) – főfolyás becsült (2015.év) szennyvízterhelése 8.sz. táblázat Felszíni víz mintavételi eredmények 9.sz. táblázat Felszín alatti víz mintavételi eredmények 10.sz. táblázat Megkívánt minimális hígulási arányok 11.sz. táblázat Felszíni víz mintavételi helyek 12.sz. táblázat Monitoring kutak telepítése 1.sz. diagram III. számú főfolyás vízállás adatai 2.sz. diagram III. számú főfolyás vízhozam adatai 3.sz. diagram Oxigén változás görbe 1.sz. fotó A Vajai-főfolyás Kántorjánosinál


4


1.

ELŐZMÉNYEK

A Master Good Kft. Petneháza 091/9 hrsz. telephelyén folyamatban lévő élelmiszeripari feldolgozás fejlesztése miatt a szennyvízkezelő létesítmény kapacitásbővítés, ill. technológiai fejlesztésre kerül. A szennyvízkezelés fejlesztést Master Good Kft. megbízásából a Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási kft. (3527 Miskolc, Katalin utca 1.) végzi. A Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási Kft. 2014. szeptemberében benyújtott vízjogi létesítési engedélyezési terve alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/194-5/2015. számon végzést adott ki, mely szerint a tervezett tevékenység előzetes vizsgálat köteles, a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 103/C pontja értelmében. Az előzetes vizsgálatot a Master Good Kft. megbízásából a Molnár Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) végzi. Jelen dokumentáció az előzetes vizsgálat részeként készül, és a befogadó terhelhetőségét, a tisztított szennyvíz hatását vizsgálja az általános védettségi kategóriába tartozó Vajai(III.) főfolyásra, ill. a felszín alatti vízre, földtani közegre. 2.

ÁLTALÁNOS ADATOK

2.1.

Beruházó adatai

Megnevezés: Master Good Kft. Székhelye: 4600 Kisvárda, Ipari u. 9. 2.2.

Befogadó terhelhetőségi vizsgálatát végzi

Megnevezés: GREEN SIDE Környezetgazdálkodási, Tervező és Tanácsadó Kft. Székhely: 3525Miskolc, Nagy Imre u. 11. Tel: 46/507 – 240, Fax: 46/507 – 260 E-mail: [email protected] Előzetes vizsgálat/terhelhetőségi vizsgálat végzésére jogosító engedélyek: Tóth Róbert:

Magyar Mérnöki Kamarai reg. szám: 05-0854. Szakértői engedély száma: BOMÉK 487/2010. Szakterület: SZÉM-3 Vízügy Szakértői engedély száma: BOMÉK 05-110/2014. Szakterület: SZKV-vf Víz- és földtani közegvédelem


5


3.

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE

3.1.

Létesülő szennyvíztisztító ismertetése

A szennyvíztisztító telep a Petneháza 091/9 hrsz. ingatlan alatt lévő területen fog megvalósulni. A 091/9 hrsz. ingatlanon található a feldolgozó üzem, a 095/9 hrsz. ingatlanon a BaromfiCoop Kft keltető üzeme. A szennyvíz nyomócsövön érkezik a szennyvíztisztító mechanikai előkezelést végző berendezésére. Az érkező ipari szennyvíz az technológiai gépház emeletén elhelyezkedő dobrácsra kerül. A rácsszemét a földszinten elhelyezett gyűjtőedénybe jut. Meszes kezelést követően szeméttelepre szállítható. Az előkezelt ipari-, és kommunális szennyvíz keverővel ellátott kiegyenlítő/anaerob medencébe kerül. A medence megfelelően megválasztott térfogata biztosítja. A medencéből a szennyvizet szivattyú jutatja az anoxikus/oxikus szimultán működő medencetérbe. A denitrifikáláshoz 2 db búvárkeverő, oxikus lebontáshoz min. ∑16,5 kg/h oxigén beviteli kapacitású levegőztető elem kerül beépítésre. A szükséges levegőt fúvó biztosítja. Az utóülepítő függőleges átfolyású (Dortmundi típusú), iszap recirkulációt biztosító szivattyúval és uszadék-eltávolító fölözővel ellátva. A szennyvíz bevezetés központi elhelyezésű osztóhengeren keresztül valósul meg. A szennyvíz-elvezetés víz alatti, perforált műanyag csőrendszeren keresztül történik. A tisztított szennyvíz a fertőtlenítő medencébe jut, vagy ezt megkerülve közvetlen az átemelő aknába. A befogadóba vezetés (mennyiségmérést követően) nyomóvezetéken történik (2,8 km hosszú vezeték). A fertőtlenítés (hatósági előírás esetén) hypo adagolással történik. Az ülepítő zsompjában elhelyezett szivattyú az anaerob medencékbe juttatja az iszaprecirkulációt, a fölös iszapot pedig az iszapsűrítő medencébe. A sűrítő levegős keverésű, mészhidrát adagolással rendelkezik, az iszapvizet dekantáló egységgel lehet eltávolítani. A sűrített iszap a víztelenítő gépre kerül. Az iszap gyűjtésére, szállítására konténer, sínpálya áll rendelkezésre. Tervezett tisztítási technológia: Totáloxidációs eleveniszapos biológiai tisztítás, szimultán biológiai reaktorok működésével, szennyvíz kiegyenlítéssel, biológiai és kémiai foszforeltávolítással és fázis szétválasztással, ill. iszapkezeléssel (sűrítés, víztelenítés) (1. ábra - Működési folyamatábra - szennyvíz-, iszap kezelés).


6



7


3.2.

Kezelendő szennyvíz mennyiségi, minőségi alapadatok

A szennyvíztisztító telepre érkező kommunális szennyvíz nem tartalmaz a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet B) részében szereplő veszélyes és mérgező anyagokat! „A tisztított szennyvizek szennyező anyag tartalma 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 1. számú melléklete alapján” a szennyvíztisztító telep által kibocsátott tisztított szennyvíz nem tartalmazhat, olyan mennyiségben, hogy az a kibocsátás hatásterületén kedvezőtlen változást (szennyezést okoz):  Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek: nem  Szerves foszforvegyületek: nem  Szerves ónvegyületek: nem  Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül: nem  Higany és vegyületei: nem  Kadmium és vegyületei: nem  Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének: nem  Cianidok: nem  Fémek, félfémek: nem  Biocidek és származékaik: nem  Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká: nem 3.2.1. Baromfikeltető-, feldolgozó üzemi szennyvíz minősége (Qi=200-225 m3/d) PARAMÉTER

KOI BOI5 ∑Lebegőanyag ∑N ∑P NH4-N

mg/l

800-1000 300-500 500-600 25-35 15-20 20-25

3.2.2. Kommunális szennyvíz minősége (Qk =10-15 m3/d) PARAMÉTER

KOI BOI5 ∑Lebegőanyag ∑N

g/LEÉ

120 60 70 11


8


3.2.3. Szennyvízmennyiség megoszlások 200 m3/d 40-50 m3/d 150-160 m3/d 40-50 m3/h

Qi= Q1= Q2= Qcs= 3.3.

(kapacitásbővítést követően) (baromfikeltető üzemi szennyvíz) (feldolgozó üzemi szennyvíz)

Tisztított szennyvíz elvezetése

Tisztított szennyvíz mennyiségmérést követően nyomóvezetéken kerül elvezetésre az elsődleges befogadó (Vajai főfolyás) felé. Nyomóvezeték hossza:

2855 m

Csőadatok:

D160x7,7 PN6 SDR21

Befogadó:

Vajai főfolyás

Bevezetés jellege:

Parti bevezetés

Érintett területek:

091/9; 092; 095/9; 0119/6; 097; 0119/3; 058 hrsz. területek

Szennyvíz nyomóvezeték döntően 1,2 m mélységben kerül megépítésre. A tisztított szennyvízvezeték leghosszabb szakaszán az ivóvíz vezeték, optikai földkábel, és gáz-főkábel vezeték mellett halad a felhagyott vasúti töltésben.

2.sz. ábra: Átnézetes térkép GREEN SIDE KFT. MISKOLC

9


3.4.

Befogadó, befogadóba vezetés adatai

3.4.1. Tisztított szennyvíz minősége A tisztított szennyvíz befogadója a Vajai főfolyás 14+290 km szelvénye. A technológiai határértékek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint lettek meghatározva. A tisztított szennyvíz befogadója felszíni víz, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásait kell figyelembe venni. A rendelet a befogadó élővíz érzékenysége szempontjából 4 kategóriára vonatkozóan állapít meg határértékeket - ún. területi határértékek -, az érzékenyebb befogadók esetén szigorúbbak a teljesítendő értékek. A területi határértékeket a Rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A Vajai-főfolyás területi kategória szerint általános védettségi kategóriába tartozik. 3.sz. táblázat: Tisztított szennyvíz előírt minőségi határértékek

PARAMÉTER

KOI BOI5 ∑Lebegőanyag ∑Nszervetlen ∑N ∑P NH4-N pH

ÁLTALÁNOS VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA

mg/l 150 50 200 55 10 20 6-9,5

IDŐSZAKOS VÍZFOLYÁS

mg/l 75 25 50 40* 50* 5 5 6-9,5

*Nem nitrát érzékeny terület; A technológiai átalakítás és fejlesztés megvalósulása után az elfolyó szennyvíz minősége 205225 m3/d szennyvízterhelés mellett (min. 8°C hőmérséklet) megfelel a rendelet előírásainak. A technológiai méretezést lsd. 7. sz. melléklet. 3.4.2. Vajai (III.) főfolyás általános adatai Az 1800-as évek közepéig – a lecsapolások előtti időkben a domborzati viszonyok sajátosságai miatt – a Nyírség legnagyobb része lefolyástalan volt. A csapadékos időkben a homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt víz a terület nagy részén lehetetlenné tette a földek művelését. A lefolyástalan, pangó vizek elvezetésére kezdetben árkokat készítettek, melyeket összekötöttek a már meglévő lejtéssel rendelkező árok rendszerekkel. A helyzet rendezésére 1879-ben alakult meg a Nyírvíz Szabályozó Társulat, és elkészült a Nyírség vízszabályozásának terve.


10


3.sz. ábra: Magyarország állandó és időszakos vízfolyásai1

A Lónyai-főcsatorna (fő ága) 1879-ben készült el belvízrendezés és árvízvédelem céljából. A főfolyások hossza 750 km volt, de a csatornahálózat végső kiépítése és befejezése csak 1939ben történt meg. A Lónyai-főcsatornába délről hat nagyobb és több kisebb csatorna torkollik: A Lónyai-főcsatorna hossza: 91 km. A beletorkolló főfolyások hossza: Vajai - főfolyás 47 km, Máriapócsi főfolyás 37 km, Bogdányi főfolyás 5 km, Sényői főfolyás 18 km, Kállai főfolyás 55 km, Érpataki főfolyás 46 km, Simai főfolyás 32 km hosszúságú. A Vajai-főfolyás a besorolás szerint egyes szakaszain állandó vízfolyás (3.sz. ábra), erősen módosított mesterséges víztest. „A Vajai főfolyást a dombok közötti mélyedések összekötésével hozták létre. Vízgyűjtő területe 209,547 km2. A Vajai főfolyás felső víztest 12+010-47+470 között helyezkedik el. Alsó határa a Laskodi vésztározó (zsilipes mederelzárás) felső végétől kezdődik és a főfolyás felső végéig tart. A meder alakja trapéz vagy „G” elemmel, valamint Imre-Mikecz típusú fenék burkoló elemmel lett kialakítva, ennek megfelelően földmeder vagy beton az anyaga. A Vajai főfolyás alsó víztest a főfolyás 0+000-12+010 között helyezkedik el. Felső határa magában foglalja a Laskodi vésztározó (zsilipes mederelzárás) teljes területét. A vésztározó duzzasztó zsilipjénél a Vajai főfolyásba csatlakozik a Lórántházi (III/2)-csatorna, valamint a 11+729 km szelvényben a Baktatói (III/3)-mellékág is. A víztest hossza kb. 12 km, maximális vízhozama 6,70 m3/s. A meder alakja trapéz alakú földmeder vagy G elemmel, illetve 1

www.kvvm.hu


11


mezőnyös „G” elemmel burkolt. Mesterséges víztest. A vízfolyás átlagos esése 78,3 cm/km, a vízsebesség LKQ/KÖQ idején 0,07/0,45 m/s, átlagosvízhozam 0,344 m3/s, vízszint ingadozás 218 cm.”2 A főfolyás tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Felső- Tisza- Vidéki Vízügyi Igazgatóság.

1.sz. fotó: Vajai-főfolyás Kántorjánosinál

3.4.3. Vajai főfolyás 14+290 km szelvényének adatai A Felső- Tisza- Vidéki Vízügyi hozzájárulásában megadott adatok:

Igazgatóság

I-0508-004/2014

számú

kezelői

A Vajai-főfolyás engedélyezett adatai a keresztezés szelvényében (időszakos vízfolyás): Szelvényszám (km):

14+290 (felső víztest - szakasz)

Engedélyezett fenékszint (mBf.):

112,34

Mértékadó vízszint (mBf.):

113,85

Fenékszélesség (m):

1,0

Fenékesés (‰):

4,07

Rézsűhajlás:

1:1,5

Vízhozam (m /s): 3

2,505

A bevezetés helyén a főfolyás Petneháza 058 hrsz. külterületi ingatlant érinti. A nyomóvezeték a tervek szerinti csatlakozását a Vajai-főfolyás jobb partján, parti bevezetésként fogják kialakítani (3. sz. melléklet). A bevezetésnél kitorkolló fej készül, végcsappantyúval. Kitorkollás folyás fenék szintje 113,35 mBf. A kitorkolló mű megtámasztására 1,0x2,0x0,5 m vasalt betontömb készül. 2

Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv – 2-3 Lónyai-főcsatorna


12


4.

ÉRINTET TERÜLET RÖVID BEMUTATÁSA

4.1.

Éghajlati viszonyok

A Nyírség éghajlata ÉK -en mérsékelten száraz éghajlatú. Az É–i vidékeken kevéssel 1950 alatti az évi napfényes órák száma. Nyáron 770 – 800 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5 – 9,6°C, a vegetációs időszakban 16,6 – 16,8°C. Április 12. és október 15. között, azaz 186 napon át a napi középhőmérséklet általában meghaladja a 10°C–ot. Évente 183 – 186 fagymentes nappal számolhatunk. Ez az időszak április 15 – 16. és október 16 – 18. közé esik. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34,0°C körüli (ez északon 0,3–0,4°C –kal alacsonyabb). Az abszolút minimumok átlaga Ny-on -17°C, máshol -17,5 és -18°C közötti. A csapadék évi összegének területi eloszlása változatos: ÉKen kevéssel 600 mm feletti, ÉÉNy-on viszont csak 550 mm körüli. A többi területen 560 – 590 mm. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható (K-en kevéssel fölötte, Ny-on kevéssel alatta).3 Az évi napfénytartalom a Nyírség központjában, 30 éves adatsor alapján 1535 óra és 2158 óra között változott. A sokévi átlagos érték 1846 óra. Átlagos időjárás esetén a téli félévben 516 óra, a tenyészidőszakban 1330 napfényes óra volt kimutatható. A legtöbb napfény általában július hónapban (264 óra) a legkevesebb (37 óra) fordult elő. 4.2.

Földtani, domborzati viszonyok, talajtani jellemzők

A Vajai-főfolyás a Nyírségben helyezkedik el, a Tisza részvízgyűjtő, Felső–Tisza tervezési részegység, Lónyay– főcsatorna elnevezésű alegységhez tartozik. A Nyírség– tájegység Magyarország második legnagyobb hordalékkúp síksága, melyet az Északkeleti–Kárpátokból és az Észak– Erdélyi részhegységből érkező ősfolyók halmoztak fel a pleisztocén jégkorszakban. A Nyírségi medencealjzatot felépítő egyenetlen felületű peleozoós-mezozoós alaphegységre, kb. 1300 m kréta-paleogén képződmények, majd az 1500 m vastagságot is meghaladó miocén vulkános összlet települt. Ezt követik az 1000-1200 m vastagságú homok, agyag és ezek átmeneti képződményeinek váltakozásából álló, alul márgás kifejlődésű tengeri eredetű alsó pliocén, tavi agyagokkal jellemzett felső-pliocén és 1000320 m vastagságú homok, agyag és ezek átmeneti képződményeinek váltakozásából álló

3

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere I.– MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 1990.


13


rétegzett pleisztocén összlet vesz részt. A hordalékkúpot felépítő képződmények közül leginkább a futóhomok a legelterjedtebb.4 A felszíni vizekben szegény talaj középkötött, homokos részekben laza szerkezetű, többnyire savanyú futóhomok feltalajú, nagy mélységben homok altalajú. A buckákon gyengén kilúgzott kovárványos barna erdőtalaj, illetve néhol futóhomok található. A laposabb területeken kissé iszaposabb, agyagosabb réti homoktalajokat találhatunk. A szennyvízkezelő létesítmény helyén a KEVITERV PLUSZ Kft. 2014. szeptemberben végzett talajfeltárást. A fúrások talpmélysége 6 m. A talajmechanikai kutatófúrásokat ø60 mm-es kézi talajmechanikai csigafúróval (BORRO) mélyítették le. A 10-15 cm vastag humuszos feltalaj alatt, barna, szürkésbarna illetve szürke iszapos homok található. A befogadó környezetében fúrást a Geofront Geotechnika Tervező és Szolgáltató Mérnöki Korlátolt Felelősségű Társaság (3525 Miskolc, Palóczy utca 13.) végezte. 2015. május 7-én talajvíz mintavételezés és talajfeltárás a főfolyás 14+290 km szelvényében, a 14+040 és a 13+790 szelvényénél történt. Talajrétegződés: Főfolyás 14+290 km szelvénynél fúrás (1. mintavételi hely)    

0,0-0,5 m: sötétbarna, humuszos feltalaj HOMOKOS ISZAP 0,5-1,1 m: barnásszürke oxidált, kissé iszapos KÖZEPES HOMOK 1,1-1,7 m: sötétszürke iszapos, növényi maradványos kissé szerves HOMOK 1,7-2,0 m: világosszürke homokos LAZA ISZAP

Főfolyás 14+040 km szelvénynél fúrás (2. mintavételi hely)    

0,0-0,5 m: barna, humuszos HOMOK 0,5-1,0 m: szürke oxidált, iszapos HOMOK 1,0-1,6 m: szürke oxidált, homokos ISZAP 1,6-2,0 m: szürke iszapos homok/homokos KAVICS

Főfolyás 13+790 km szelvénynél fúrás (3. mintavételi hely)      

0,0-0,3 m: sötétbarna, humuszos HOMOKOS ISZAP 0,3-0,9 m: barna kissé oxidált HOMOK 0,9-1,5 m: vörösesbarna oxidált, iszapos HOMOK 1,5-3,5 m: szürke iszapos homok/homokos ISZAP 3,5-4,0 m: szürke homokos, kissé szerves ISZAP 4,0-5,0 szürke folyó HOMOK

Megütött talajvíz mélysége terepszint alatt 1,1-1,70 m között változott. A fúrásokból vett talajvíz mintavétel eredményeit lsd. az 5.3. fejezetben. A jegyzőkönyveket az 5. számú melléklet tartalmazza. 4

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere I.-MTA Földrajz Kutató Intézet, Bp. 1990.


14


4.3.

Felszíni vízhálózat

A Közép-Nyírség a Nyírség középső, É–nak lejtő területe, amelyet a Hajdúhadház– Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyay–főcsatornához tartó főfolyások tagolnak. A főgyűjtő a Lónyay–főcsatorna, azonban a táj pereme eléri a Belfő– csatornának a balról belé torkolló Nagyhalász–Pátrohai csatorna alatti szakaszát is, illetve Tiszaberceltől Ny-ra pár km hosszon egészen a Tiszáig fut.

4. számú táblázat: Vízmérő állomás vízállás/vízhozam adatai5 III.sz. főfolyás, Laskod Törzsszám: 001533 Kezelő: Felső-Tisza-vidéki VIZIG, Nyíregyháza A mérés kezdete: 1961.01.01 Az állomás jellege: Felszíni mérőállomás EOVX: 306920 m EOVY: 873470 m Folyam km: 10,5 Töltés km: - Vízgyűjtőterület: 258 km2 Nullapont: 107,33 m B.f.

I. II. III. IV. V. VI. Havi és évi jellemző vízállások (cm) KV 73 KÖV 81 NV 88

74 77 79

76 78 85

76 77 82

60 74 93

VII. VIII. IX.

X.

XII. Sokévi/Évi 2002

XI.

50 64 73

3 30 55

-

10 38 61

42 64 77

76 83 88

81 87 96

57 60 62

50 57 81

53 63 79

55 66 85

81 87 101

84 98 118

96 101 109

85 109 143

83 97 108

82 101 142

82 96 142

82 91 96

88 99 109

75 97 119

83 115 130

66 82 107

69 82 88

75 83 90

70 72 75

71 74 76

66 71 73

Havi és évi jellemző vízállások (cm) KV 62 KÖV 65 NV 74

58 64 74

62 69 83

68 70 78

62 72 78

2004


96 106 121

97 106 121

97 110 140

126 147 167

100 115 146

124 129 146

112 123 128

101 106 115

50 73 118

2005


3 68 96

75 105 167

2006

Havi és évi jellemző vízhozamok (m3/s)

66 96 146

2002

KQ 0,198 0,134 0,082 0,075 0,043 0,027 0,000 0,000 0,000 0,000 0,045 0,048 0,000 KÖQ 0,239 0,161 0,108 0,081 0,070 0,050 0,005 0,000 0,000 0,032 0,050 0,062 0,071 NQ 0,260 0,196 0,147 0,091 0,109 0,066 0,034 0,000 0,007 0,049 0,055 0,361 0,361


2004

KQ 0,021 0,070 0,097 0,085 0,038 0,025 0,012 0,016 0,019 0,100 0,110 0,179 0,012 KÖQ 0,076 0,118 0,163 0,117 0,076 0,032 0,026 0,042 0,052 0,126 0,174 0,218 0,012 NQ 0,136 0,207 0,275 0,220 0,105 0,038 0,103 0,095 0,115 0,187 0,273 0,279 0,279

Havi és évi jellemző vízhozamok (m3/s) KQ 0,116 0,11 KÖQ 0,152 0,21 NQ 0,198 0,4

0,14 0,21 0,42

0,130 0,33 0,29 0,55 0,65 0,74

0,05 0,15 0,35

2005 0,040 0,030 0,01 0,02 0,1 0,070 0,04 0,04 0,15 0,22 0,210 0,05


0,05 0,08 0,13

0,03 0,09 0,21

0,012 0,164 0,736

2006

KQ 0,108 0,227 0,836 0,698 0,320 0,212 0,060 0,058 0,039 0,034 0,120 0,080 0,034 KÖQ 0,388 0,379 0,955 0,922 0,419 0,531 0,230 0,100 0,073 0,060 0,158 0,129 0,361 NQ 0,760 1.010 1,120 1,020 0,647 0,696 0,514 0,129 0,116 0,120 0,177 0,155 1,120

5

Vízrajzi Évkönyvek alapján (2002., 2004., 2005., 2006. évi)


15


1. számú diagram: III.sz. főfolyás vízállás adatai (2002. év)

2. számú diagram: III.sz. főfolyás vízhozam adatai (2002. év)

Az északnak tartó csatornázott gyenge vízerek vízszállítása 0,0-0,344 m3/s között változik. Ezt a vízmennyiséget azonban a téli tavaszi nagyvizek emelik meg. A terület száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A csapadékból és a folyók/vízfolyások szállításából számítva, a területen a természetes csapadéklefolyás igen kicsi. Jellemző a nyírségi vízfolyásokon a tározók, duzzasztók létrehozása. A vizek tározásával és duzzasztásával a vízminőségben okozott változások a tározók leürítésekor okoznak problémákat az érintett vízfolyás tározó alatti szakaszán. A vízminőségben okozott problémák a tározók vizének magas tápanyagtartalmára vezethető vissza. A tározott víz leürítésekor lökésszerű terhelés éri az alsóbb szakaszokat. (Ez a terhelés nagyságrendileg


16


nagyobb mennyiségi és minőségi terhelést jelent a Vajai-főfolyásra nézve, mint a kibocsátott tisztított szennyvíz). A terület vízszükségletét túlnyomórészt felszín alatti vízből kell fedezni. 4.4.

Felszín alatti víz

A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4-6 m, máshol 2-4 m közötti. A terület nem tekinthető magas talajvízállású területnek. A lecsapolások következményeképp, időben eltolódva, a Nyírség talajvízszintje is jelentősen, több méterrel lesüllyedt. Nyírség talajvízjárásának alakulását a csapadékviszonyok alakulása mellett meghatározzák a felszíni vízrajzi és a kedvező földtani adottságok. A térségben a talajvízszintek emelkedése 2004-ben kezdődött, ami 2005. január-februárban folytatódott. Ezt később csökkenés követett.6

4. számú ábra: A talajvíz felszíni víztől számított mélysége a Nyírség területén az éves közepes vízszintek átlaga (1950-2005) (cm)7

A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s*km2 között van. A nagyszámú artézi kútnak az átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, a vízhozama pedig 100 l/p-et. Igen sokban nagy a vastartalom. Baktalórántházán 45°C, Nagykállón 41°C, Nyíregyházán 50°C és 52°C hőmérsékletű vizet tártak fel.

6 7

Vízrajzi évkönyv adatai – Elemzés (2005. évi) EU: A Nyírség környezetminősítése vízellátottság szempontjából (2013.) GREEN SIDE KFT. MISKOLC

17


5. számú táblázat: Jelentősebb felszín alatti vízhasználatok adatai8 VIFIR kód k k

VIFIR TELEPÜLÉS kódcsoport 14092 14092

Petneháza Petneháza

EOV EOV Y (m) X (m) 2002. év 875 108 304 853 878 402 306 145

TALP (m)

SZŰRŐ (m)

TERMELÉS m3/d

73,50 40,00

31,00 25,00

65,70 37,00

A talajvíz minőségéről általánosságban elmondható, hogy szennyeződött, melynek főbb okai: a szennyvízcsatornázás-szennyvíztisztítók hiánya, felelőtlen műtrágyázás, szántóföldek túl nagy aránya, intenzív mezőgazdasági művelés, állattartó telepek, belterületekről elfolyó vizek.9 Az ásott kutak vizében az ammónium, nitrit, nitrát értéke helyenként magas, amely egyértelműen antropogén eredetűnek, a település hatásának tudható be. A magas nitrát koncentráció régebbi kommunális és mezőgazdasági szennyeződés végterméke, míg az ammónium és nitrit koncentrációk permanens mezőgazdasági és egyéb szennyező forrásokra utalnak. A kismélységű ásott vagy fúrt kutak ún. lakossági kis kutak vizének vízminőségi jellemzői a korábbiak folyamán nem voltak ismertek.10 Annak érdekében, hogy képet kapjunk a felszín alatti víz állapotáról a környező talajvízfigyelő kutak adatait használtuk fel (6. sz. táblázat). A táblázatban szereplő adatok meghatározását, és a mintavételt a Molnár Környezetvédelmi Kft. megbízásából az IVÓVÍZ-6 Kft. (4400, Nyíregyháza, Tünde u. 18.) NAT-1-1050/2014. számon akkreditált laboratórium végezte. 6. számú táblázat: Közeli talajvíz figyelőkutak adatai Paraméter/ Dátum 2013.01.26. 2013.09.26. 2014.10.14.

Fajl. Nyugalmi Nitrit Nitrát Ammónium Ortofoszfát Szulfát vez.kép. vízszint F-1 Figyelőkút (Y: 876 355 X:308 590) – 091/14 hrsz.- Üzem 7,37 751 <0,02 1,4 1,56 <0,1 110 4,74 7,37 671 <0,02 0,9 1,80 0,1 60 7,22 1000 0,03 <0,3 1,33 <0,1 40 4,67 F-2 Figyelőkút (Y: 876 235 X:308 625) – 091/14 hrsz.- Üzem 7,25 2020 <0,02 4,1 12,1 <0,1 <20 4,69 7,21 1675 <0,02 1,5 5,6 <0,1 50 7,03 1720 0,03 <3,0 5,4 <0,1 20 4,54 pH

2013.01.26. 2013.09.26. 2014.10.14. 6/2009. 6,5-9 (IV.14.) Mértékegység

2500

-

25

0,5

0,5

250

-

µS/cm

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

m

Vízrajzi Évkönyv adatbázis A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 2-3 Lónyay-főcsatorna tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez 10 Felszín alatti vízadó összletek komplex hidrogeológiai vizsgálata a Felső‐Tisza vidéken phd értekezés Virág Margit 8 9


18


A belvízi kockázatok a mélyebb fekvésű területeken napjainkban is jelentősek a nyírség területén. A FETIKOVIZIG és TIKOVIZIG adatai alapján Petneháza és környéke mérsékelten veszélyeztetett terület belvíz szempontjából.11 4.5.

Terület érzékenységi besorolása

Az érintett terület a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet melléklete szerint nem tartozik nitrátérzékeny területek közé. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Petneháza a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen lévő település. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben szerint a Vajai (III.) főfolyás a bevezetés helyén nem érint NATURA 2000 területet. 5. VAJAI (III.) -FŐFOLYÁS VÍZMINŐSÉGÉNEK JELLEMZŐI, ALAPÁLLAPOT A főfolyás alapállapota két módon került meghatározásra:  Meglévő vízgazdálkodási adatok alapján;  Helyszíni alapállapot felmérés alapján (mintavételezés); 5.1.

A főfolyás és környezetének ismert szennyezői, károsodásai és okai

A Vajai (III.) – főfolyás felső szakaszán tapasztalt károsodások az élőhelyek kiszáradása, az élőhely jellemző és karakter fajainak eltűnése, ill. megritkulása, természetes puffer zóna eltűnése. Ennek oka a talajvíz süllyedése, folyószabályozás, túlzott mértékű horgászati tevékenység, rossz mezőgazdasági gyakorlat a környező területeken. A Vajai (III.) – főfolyás alsó szakaszán tapasztalt károsodások az erdőszerkezet romlása, az állományok kiszáradása, invazív fajok előretörése, a természetközeli erdők területének erőteljes csökkenése. Ennek oka a rossz erdőgazdálkodási gyakorlat, talajvíz süllyedése.12 Vaja 16 km-re, Baktalórántháza 6,5 km a Vajai (III.) – főfolyás Petneházához képest fentebbi szakaszán található. A szennyvíztelepek által kibocsátott terhelés nincs jelentős hatással a vízminőségre (7.sz. táblázat).

11 12

EU: Túri Zoltán: A belvízveszélyesség minősítése műholdfelvételek alapján a Nyírségben Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv – 2-3 Lónyai-főcsatorna GREEN SIDE KFT. MISKOLC

19


7.sz. táblázat: A Vajai (III.) – főfolyás becsült (2015. év) szennyvízterhelése13 Befogadó

Felső szakasz

Felső szakasz

Felső szakasz

Szennyvízterhelés hatása

Kibocsátó település

Szennyvíztisztító telep neve

Vaja

Vaja – szennyvíztisztító telep

1400 m3/d 4100 LE

KOI:11864 kg/év BOI:22772 kg/év N: 5983 kg/év P: 579 kg/év

NEM JELENTŐS

Baktalórántháza

Baktalórántházaszennyvíztisztító telep

500 m3/d 3750 LE

KOI:7637kg/év BOI:4144 kg/év N: 1042 kg/év P: 638 kg/év

NEM JELENTŐS

Baktalórántháza

Kohászat, fémfeldolgozás Galvanizáló üzem

Szennyvíz terhelés

1400 m3/év

KOI: 105 kg/év NH4-N: 9,38 kg/év öLeb.a.: 32,06 kg/év

NEM ISMERT

A főcsatorna egész szakaszán egyéb szennyező forrásról nincs tudomásunk. Kommunális szennyvíztisztító telepek és ipari szennyvíztisztító hatása nem jelentős. 5.2.

A főfolyás vízminőségi állapota, Vízgyűjtő-Gazdálkodási terv szerint

Az ökológiai állapot minősítése 5 osztályos skálán (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz), a víztípusra jellemző, az antropogén szennyezésektől, hatásoktól kvázi mentesnek tekinthető ún. referencia állapothoz viszonyítva történik. A kémiai minősítés ezzel szemben csak két osztályos (jó vagy nem éri el a jót), attól függően, hogy megfelel-e a környezet minőségi határértékeknek. Az ökológiai állapot meghatározásához figyelembe vett minőségi elemek:  5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz és halak) vonatkozó biológiai jellemzők,  fizikai-kémiai elemek (szerves anyag, tápanyag, sótartalom és pH),  egyéb specifikus szennyezőanyagok (fémek),  hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv állapota, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat). Az ökológiai minősítés során a biológiai minősítés határozza meg az összesített minősítés eredményét, azzal, hogy kiváló ökológiai állapotú egy víztest csak abban az esetben lehet, ha a hidromorfológiai és a fizikai-kémiai osztályozás szerint is kiváló, jó állapotú pedig akkor, ha a fizikai-kémiai osztályozás is jó.14

13 14

2-1 Melléklet - Szennyvízterhelések Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv – 2-3 Lónyai-főcsatorna GREEN SIDE KFT. MISKOLC

20


A Vajai (III.) főfolyás ökológiai állapot besorolás alapján jó vízminőségű kategóriába tartozik (4. sz. ábra). A főfolyás kémiai állapota adathiány miatt nem került meghatározásra. A jó vízminőség jelenti: külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismertekben terheltvíz. A vízben oldott es lebegő, szerves es szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos es napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, szennyező baktériumok száma igen kevés.

5.sz. ábra: Felszíni víztestek ökológiai állapota GREEN SIDE KFT. MISKOLC

21


A főfolyás-, és talajvíz minősége, alapállapot felmérés, mintavételezés alapján

5.3.

5.3.1. Felszíni víz 2015.április 15-én akkreditált vízmintavételezés történt a főfolyás 14+290 km szelvényében a sodorvonalból. A mintavétel és laboratóriumi vizsgálatot a NAT-1-1236/2011. számon akkreditált Nyírség víz Zrt. (4400 Nyíregyháza Tó u. 5.) központi laboratórium végezte. A 8. számú táblázatba feltüntettük a rendelkezésünkre álló, korábbi évek vízmintavételi eredményeit is (Mintavétel helye: III. főfolyás alsó szakasza – Berkesz). A jegyzőkönyvet az 5. számú melléklet tartalmazza. 8.sz. táblázat: Felszíni víz mintavételi eredmények Paraméter

2012. 04.25.

2012. 06.27.

2012. 07.25.

2012. 11.14.

2015. 04.15.

2015.05.19. 14+390 km

2015.05.19. 14+290 km

2015.05.19. 14+190 km

KOIcr BOI5 ∑Lebegőanyag ∑N ∑P NH4-N pH Oldott O2 Vezetőképesség

19,4 3,0 10 2,30 0,16 0,56 7,51 6,2 665

24,6 3,1 11 0,60 0,215 0,08 7,96 9,7 687

25,5 2,6 10 0,70 0,260 0,14 7,40 2,5 676

55,8 2,1 10 0,70 0,213 0,02 8,17 13,8 972

188 54 36 0,13 80 7,72 3,20 1751

78 0,11 7,66 8,61 581

82 0,10 7,63 8,20 632

<30 <15 162 <2 0,19 0,21 7,74 9,86 813

10/2010. VM.Rend. határérték <30 <4,0 <3,0 <0,4 6,5-9 >6,0 <1000

A befogadóból a tervezett bevezetés helyén vett 2015.04.15. 2 órás átlagminta alapján elmondható, hogy a mintavétel idején a befogadó szerves anyag terhelése magas volt, ezért kontroll mintavételt rendeltünk el. A kontroll mintavétel során 3 mintavételi helyet jelöltünk ki:  Bevezetés feletti szakasz 14+390 km szelvény  Bevezetés helye 14+290 km szelvény  Bevezetés alatti szakasz 14+190 km szelvény A korábbi évek és a kontroll vízmintavételi eredmények megerősítették az 5.1, 5.2. fejezetben leírtakat, vagyis a Vajai (III.) – főfolyás közel jó vízminőségi állapotát. A kontroll mintavételek során egyik vizsgált paraméter sem haladta meg a 10/2010. VM. Rendelet felszíni vízminőségre előírt határértékeket. 5.3.2. Felszín alatti víz (talajvíz) 2015. május 7-én talajvíz mintavételezés és talajfeltárás történt a főfolyás 14+290 km szelvényében, a 14+040 és a 13+790 szelvényénél. A mintavételezést és fúrást a Geofront Geotechnika Tervező és Szolgáltató Mérnöki Korlátolt Felelősségű Társaság (3525 Miskolc, Palóczy utca 13.) végezte. A laboratóriumi vizsgálatot a NAT-1-1236/2011. számon akkreditált Nyírség víz Zrt. (4400 Nyíregyháza Tó u. 5.) központi laboratórium végezte. A talajvíz minőségi eredményeket a 9. számú táblázat, a jegyzőkönyveket az 5. számú melléklet tartalmazza.


22

Mértékegység mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µS/cm


9.sz. táblázat: Felszín alatti víz mintavételi eredmények Paraméter

F-1 14+290 km

F-2 14+040 km

F-3 13+790 km

∑Lebegőanyag Nitrit Nitrát ∑P Ammónium-ion Szulfát pH Vezetőképesség mtv. nytv.

5530 <0,5 0,00 0,24 11,9 740 -1,10 -1,05

9090 <0,5 0,00 <0,04 19,3 6,99 750 -1,00 -0,84

16510 0,06 10,0 0,01 <0,04 27,4 6,97 720 -1,70 -1,14

6/2009. (IV.14.) MértékVM.Rend. egység határérték mg/l mg/l mg/l 50 mg/l 0,5 mg/l mg/l 250 6,5-9,0 µS/cm m terep alatt m terep alatt -

A Vajai- főfolyás környezetében a 2015. májusában végzett fúrások és mintavételezés alapján elmondható, hogy a megütött talajvíz a vizsgált időszakban viszonylag magasan helyezkedett el 1,10-1,70 m között, ami a megelőző csapadékos időszaknak volt köszönhető. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklete szerinti szennyezettségi határértékeket egyik komponens sem haladta meg. 6. TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ HATÁSA A VAJAI-FŐFOLYÁS VÍZMINŐSÉGÉRE (FELSZÍNI VÍZBE TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS ESETÉN) A tisztított szennyvíz kibocsátásának hatás vizsgálatát (feltételezés: befogadó felszíni víz) esetén a befogadó alapállapot felmérésével majd a befogadó terhelésének meghatározásával végezzük el. Meghatározásra kerül az elkeveredés mely alapján hatásterület számítható. Jelenlegi gyakorlatban nincs jogszabályban/rendeletben előírt módszer a szennyvíz terhelhetőség vizsgálatára. A terhelhetőségre vonatkozó kritériumokat a VKI sem határoz meg, viszont előírja a jó és a kiváló állapotot, illetve a potenciál megtartását. A terhelhetőség azt a „tartalékot” jelenti, ami a befogadó öntisztulását is figyelembe véve a meglévő és kiinduló állapot és a célállapot között „rendelkezésre” áll. A tisztított szennyvíz hatásvizsgálatát elvégeztük a földtani közeg-felszín alatti vízre is. Ez abban az esetben feltételezhető, ha a befogadóba nincs víz, a beérkező szennyvíz ezeket a közegeket terheli (7. fejezet). 6.1. Befogadó szennyvíz terhelése a létesülő szennyvíztelep által A biológiai szennyvíztisztítóból távozó tisztított szennyvíz a 28/2004. (XII. 25.) KvVM által előírt határértékeknek megfelel. A szennyvízzel érkező szennyezőanyagok döntő részének eltávolítását a szennyvíztisztítási technológiának kell biztosítani. Környezetszennyeződés a tisztító teleptől csak havária eseményeknél származhat. Az üzemeltetőnek a szennyvíztisztító és a szennyvízkezelő berendezések szakszerű GREEN SIDE KFT. MISKOLC

23


üzemeltetéséről folyamatosan, karbantartásukról rendszeresen gondoskodni kell. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával a vízszennyezést meg kell akadályozni. Az élővízbe kerülő szennyezőanyag koncentráció csökken, majd megszűnik fizikai (elkeveredés, ülepedés, adszorpció), kémiai (oxidáció, koaguláció), biokémiai (fotoszintézis, mineralizáció) folyamatok révén. A befogadóra megkívánt vízminőségi eléréséhez szükséges minimális hígulás a kibocsátási határértékek alkalmazása mellett a következők (10. sz. táblázat): Paraméter

Nyers szennyvíz mg/l

Tisztított szennyvíz mg/l

Befogadó határérték* mg/l

KOI BOI5 ∑N

1000 500 35

75 25 50

<30 <4 <3

Minimális hígulási arány (-) 2,5 6,25 17

*10/2010. VM. Rendelet - Síkvidéki – kisvízfolyás;

A mértékadó középvízhozamra meghatározott hígulási arány: Q/q= 71 l/s/2,6 l/s= 27,3 (-) A szerves anyag tartalmú szennyvizek a befogadó vízfolyás szennyvíz terhelhetőség meghatározás szempontjából elsősorban az oxigénháztartás komponensei bírnak jelentőséggel. A Vajai (III.)-főfolyás esetén gyors jelenségeket nem veszünk figyelembe, tekintve keskeny keresztmetszetre, azonnali elkeveredést feltételezve csak hossz-menti vízminőség változással számoltunk. Streeter és Phelps –féle oldott oxigén tartalom változás egyenlet segítségével határoztuk meg a hígulási szakaszt és a minimális oxigén tartalmat: Befogadó mértékadó vízhozama:

Qr = 0,344-2,55 m3/s

Vízszállítás:

v= 0,08-0,49 m/s

Befogadó mélysége:

Y= 1,44 m (vízmélység)

Befogadó szélessége:

B= 3,0 m

Tisztított szennyvíz hozam:

qsz= 0,01 m3/s

Szerves anyag lebontási állandó:

k1= 1,8*Qr -0,49 * 1,047T-20 = 3,82 1/d

Oxigén felvételi állandó:

k2= 6,9*v0,703 * Y (-1,054 * 1,024 T-20 = 0,89 1/d

Vízmennyiség növekmény:

Qt= 0,354 m3/s

Minimális oxigén tartalom:

ODmin/krit= 6,04 mg/l

Elkeveredési távolság:

X1= 0,027*Dy/v*B2 = 12,42 m

ahol,

Dy= dy*R*U

U*= (gRS)1/2


24


3.sz. diagram: Oxigén változás görbe

A Vajai (III.)- főfolyást a tisztított szennyvíz terheli minden komponens vonatkozásában. A sodorvonali bevezetés partvonali bevezetés esetén ~3,0 km-es távolsággal lehet számolni a teljes hígulásig, a teljes elkeveredés max. 15 m távolságra adódott (Qr=0,344 m3/s). A vízfolyásban kialakuló minimális oxigén tartalom 6,04 mg/l körül adódott (a modell nem veszi figyelembe az ülepedés mértékét). A szennyvíztisztító felszíni vizekre gyakorolt hatásterülete egyrészt a telekhatárral, másrészt a tisztított szennyvizet elvezető burkolt árokkal, valamint a Vajai (III.)-főfolyásba csatlakozástól (14+290 fkm) számított max. ~3,0 km-es távolsággal jellemezhető. A tisztított szennyvíz felszíni vizet terhelő hatása nem jelentős, a kibocsátás környezetében bűzhatással (H2S, NH3, CH4 stb.) nem kell számolni. A mértékadó vízhozam által a szükséges minimális hígulási arány biztosított. 7. TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI A FÖLDTANI KÖZEGRE, FELSZÍN ALATTI VÍZRE A tisztított szennyvíz hatásvizsgálatát elvégeztük a földtani közeg-felszín alatti vízre is. Ez abban az esetben feltételezhető, ha a befogadóba nincs víz, a beérkező szennyvíz ezeket a közegeket terheli. Az „elszivárogtatásra” használt területen (befogadó - medre) a talajvíz és földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított „B” szennyezettségi határértéket (talajvízfigyelő kutak adatai alapján; mintavételezés alapján) nem haladja meg ezért a tisztított szennyvíz a befogadóba bevezethető/szikkasztható. Szennyvíz kibocsátás a telepről: Befogadó mélysége:

Q= 200-225 m3/d = 82125 m3/év = 9,4 m3/h 1,44 m GREEN SIDE KFT. MISKOLC

25


Befogadó szélessége: Átlagos vízmélység: Csatorna hossza (bevezetéstől): Csatorna szivárgási felülete: Talajvíz mélysége (átlag): Beszivárgás:

3,0 m/fm (változó) 0,7 m 14290 m 42870 m2 (teljes hosszra) 2,0-4,5 m 3 mm/h (iszapos homok)

Beszivárgás a mederből a földtani közegbe: Párolgás: Éves veszteség: Beszivárgás: Beszivárgási hossz:

500 mm/év= 0,000057 m/h 1 fm-re: 3 m2 * 0,000057 m/h= 1,71*10-4 m3/h 1 fm-re: 3 m2/fm *0,003 m/h = 9*10-3 m2/h 9,4 m3/h / 9*10-3 m2/h~ 1050 fm

A bevezetéssel érintett csatorna szelvényében bevezetett 225 m3/d szennyvízmennyiség becsült elszivárgási hossza ~1050 fm hosszra adódott.

tisztított

Az elszivárgás által okozott hatás mélyebb ivóvízadó rétegekre nézve nem várható. 8.

ÉRTÉKELÉS, KOCKÁZATELEMZÉS

8.1. Értékelés Az elsődleges szennyező hatásokat a vízfolyás medre és a talajvíz veszi fel, ezt vizsgáljuk. Hatótényező: Tisztított szennyvíz kibocsátás a vízfolyásba/mederbe. Környezeti hatás

Hatásterület

Hatásviselő

-Lebegőanyga kiülepedése;

-Meder területe 15 m hosszon;

-Talaj; -Vízi növényzet; -Vízi élőlények;

-Többlet víz beszivárgása a talajba/ talajvízbe

-Talajnedvesség; -Földtani közeg nem telített talajrétege;

-Talajnedvesség; -Növényzet, állatvilág;

-Talajvíz minőségének változása;

-Talajvíz mozgási tartománya;

-Talajvíz; -Növényzet, állatvilág;

Minősítés -Nem mértékadó; -A befogadó kezelője az egyébként is rendszeres karbantartás során kotorja a medret, ennek gyakoriságát nem szükséges növelni; -Szennyvíz tisztítási paramétereknek megfelel nem jelent mértékadó terhelést; -Havária esetén jelenthet terhelést – kibocsátott anyag tulajdonságától függően; -Szennyvíz tisztítási paramétereknek megfelel nem jelent mértékadó terhelést; -Havária esetén jelenthet terhelést – kibocsátott anyag tulajdonságától függően;

A kibocsátott szennyvíz pH tartalma jelentős javuláson megy keresztül a tisztítás során, így megegyezik a talajvíz pH tartalmával. A tisztított szennyvíz klorid és nátrium-ion tartalma általában nem magasabb, mint a „B” szennyezettségi határérték. Ezek az ionok nem felhalmozódók, így a nagyobb csapadékokkal azonnal kimosódnak a talajból, és igen gyorsan kihígulnak a talajvízben, mivel magas a diffúziós állandójuk. Szulfát a szennyvízben „B” szennyezettségi határérték alatti, így ennek felhalmozódásával nem kell számolni. GREEN SIDE KFT. MISKOLC

26


A talajnedvességben, talajvízben lévő foszfátot a növények képesek felvenni és hasznosítani. Várhatóan a kibocsátott foszfát nem okoz a hatásterületen kedvezőtlen feldúsulást, elváltozást. A szennyvízben lévő ammónium a talajvízbe/földtani közegbe jutva a növények számára kis mennyiségben felvehető, hasznosító. A biológiai tisztítás során a tapasztalatok szerint az ammónia koncentrációja a tisztított szennyvízben mindig nagyon alacsony értékre lemegy. Nyári időszakban a kijutó mennyiség nagy része gyorsan elpárolog. A bevezetett tisztított szennyvíz miatt a mederben várhatóan megindul a növényesedés, melynek gyökérzónája nagymértékben hozzájárul majd a nitrát felvételéhez. A bevezetés után az aránya kismértékben nő a többi nitrogén-tartalmú molekula nitrifikációjával, másrészt az elszivárgás során csökken, mivel igen nagy mennyiségben veszik fel a növények és a talajvízzel/talajnedvességgel is jól keveredik diffúzióval, így jelentős hígulást szenved. 8.2. Egyszerűsített kockázat elemzés Földtani közeg, felszín alatti víz elszennyeződése felszíni földmedrű belvízcsatornából: A 7. fejezet számításai alapján megállapítható, hogy a befogadóból az elszivárgás által okozott hatás a mélyebb ivóvízadó rétegekre nézve elhanyagolható, és nem várható. A területen más olyan potenciális szennyezőforrás (mezőgazdasági tevékenységből stb.) létezik melynek hatása jelentősebb lehet az érzékeny besorolású földtani közegre, felszín alatti vízre. A tisztított szennyvíz bevezetése humán-egészségügyi kockázatot nem hordoz. Környezeti hatás -Lebegőanyag kiülepedése; -Többlet víz beszivárgása a talajba, talajvízbe;

Kockázat -Kockázatos anyagok felhalmozódása; -Nem várható elszivárgás;

Kockázat csökkentése -Monitorozás; -Meder üledék felhalmozódás ellenőrzése-meder rendszeres kotrás; - Monitorozás;

-Talajvíz összetétel változása;

- Monitorozás; -Várhatóan nem éri el a talajvizet;

-Rendkívüli csapadék, belvíz viszonyok;

-Befogadóba nincs kapacitás a tisztított szennyvíz fogadására;

- Tisztított szennyvíz meglévő nyárfás telepre vezetése (max. 70 m3/d);

-Nem keletkezik szennyvíz a baromfitelepen (2-3 napos „leállás” az üzemben);

-Rendszer „berothadása”; -Szippantott szennyvíz beszállítás esetén „erősebb” szennyvíz terheli a tiszt.rendszert;

-Többszöri szennyvíz beszállítás biztosítása –folyamatos üzem fenntartása a telepen;

-Havária események a telep üzemes során;

-Tisztított szennyvíz kibocsátási határértékek túllépése történhet;

- Havária terv betartása, nyers szennyvíz mennyiségének csökkentése;

-Talajvíz minőségének változása;

A tisztított szennyvíz rendkívüli csapadék és belvíz viszonyok idején a meglévő 0,999 ha területű nyárfás szennyvízelhelyező telepre vezethető max. 70 m3/d mennyiségig.


27


Petneháza térsége a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek minősített. A jelenlegi szennyvízkezelés felszámolása megszünteti a veszélyeztetést is! 9.

MONITORINGRENDSZER KIALAKÍTÁSA

9.1. Felszíni vízvizsgálati pontok Javasolt 2 db felszíni vízvizsgálati pont kijelölése. Az egyik mintavételi hely a tisztított szennyvíz bevezetés felett kb. 35 m-re, másik kb. 50 m-re a bevezetéstől. 11.sz. táblázat: Felszíni víz mintavételi helyek Név

EOV Y (m)

X (m)

V-1

876 669

306 415

V-2

876 592

306 457

Mintavételi pont „feladata” Vajai (III.) – főfolyás bevezetés 14+290 km szelvény feletti vízminőség vizsgálata - alapállapot; Vajai (III.) – főfolyás bevezetés 14+290 km szelvény alatti vízminőség vizsgálata – befogadó terhelése;

9.2. Talajvízfigyelő kutak Az értékelés alapján javasoljuk a felszín alatti víz minőségi állapot változásának nyomon követésére 2 db monitorin kút létesítését (6. sz. ábra; 12. sz. táblázat). A szennyvíztisztító közelében monitoring kút létesítése nem szüksége. A monitoring rendszer biztosít egy olyan rendszeres mintavételi, mérési, vizsgálati, észlelési helyet, mely a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megállapítását, jellemzését, illetve az állapot rövid, vagy hosszú távú változásának leírását lehetővé teszi. A kutak a térség talajvíz áramlási viszonyainak (ÉNY) figyelembe vételével telepítettük. 12. sz. táblázat: Monitoring kutak telepítési helyei Név F-1 F-2

Csövezés:

EOV Y (m)

X (m)

876 615 876 235

306 415 306 658

Helyrajziszám 058 hrsz.

+1,0-1,2 m-ig 158/149 mm-es acél +1,2-15 m-ig 11/100 mm-es PVC

Vízadó réteg: Homok; A kút védelme érdekében az egyik oldalról nyitott acél védőkerettel javasolt ellátni. Monitoring rendszer üzemeltetése: A monitoring rendszer létesítéséhez be kell szerezni vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéséhez üzemeltetési engedélyét.


28


A monitoring rendszer feladata a tisztított szennyvíz felszín alatti vízkészletekre gyakorolt (minőségi és mennyiségi) hatásának kimutatása és értelmezése. A figyelőrendszer észlelésének folyamat, rendje:  Vízszintmérés (Havonta 1x);  Vízmintavételezés (Évente 2x);  Vízszintmérés  Tisztítószivattyúzás  Vízmintavétel, hőmérsékletmérés, helyszíni vízkémiai vizsgálatok  Laboratóriumi vizsgálatok;  Állapotértékelés;

6.sz. ábra: Monitoring kutak telepítése A vízmintavételezést az MSZ 21464:1998 számú szabvány előírásai szerint kell végezni a figyelő kutakból. A laborvizsgálatot akkreditált laboratóriumban kell elvégeztetni az alábbiakban javasolt paraméterek meghatározására: KOIps, BOI5, ∑Lebegőanyag, ∑N, NO2-, NO3-, NH4-N, ∑P, SZOE, aktív klór, coliformszám, vezetőképesség, pH. Az eredményeket évente kell értékelni, aminek alapján esetleg szükséges technológiai módosításokat lehet alkalmazni és javasolni lehet a mérések gyakoriságát, mérési pontok szűkítését vagy bővítését, ill. a vizsgált vízminőségi komponensek megváltoztatását. GREEN SIDE KFT. MISKOLC

29


A mérési eredményeket is magába foglaló állapotértékelést a tárgyévet követő és március 15-ig javaslom megküldeni a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság (4400, Nyíregyháza, Erdő sor 5.) részére. A 18/2007. (V.10.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint a monitorig adatokat elektronikus ügyfélkapun keresztül be kell nyújtani.


30


10.

ÖSSZEFOGLALÁS

Megállapításra került, hogy a tisztított szennyvíz felszíni vízbefogadóba való bevezetése, nem környezetszennyező tevékenység, ha a kibocsátott tisztított szennyvíz jellemzői megfelelnek a hatósági előírásoknak. A szennyvízzel érkező szennyezőanyagok döntő részének eltávolítását a szennyvíztisztítási technológiának kell biztosítani. Környezetszennyeződés a tisztító teleptől csak havária eseményeknél származhat. A terhelési vizsgálatot elvégeztük felszíni vízre, földtani közegre és felszín alatti vízre is! A következő tisztítási határértékek mellett várhatóan a felmerülő hatásviselők közül egyik sem szennyeződik: PARAMÉTER

TISZTÍTÁSI HATÁRÉRTÉK

KOI BOI5 ∑Lebegőanyag ∑Nszervetlen ∑N ∑P NH4-N pH

mg/l 75 25 50 40 50 5 5 6-9,5

Javasoljuk monitoring rendszer kialakítását (2 db) felszíni vízvizsgálati pont kijelölését ill., monitoring kutak (2db) telepítését és üzemeltetését, a tisztított szennyvíz befogadóba vezetés helyén, ill. 0,5 km távolságra a bevezetés helyétől. Rendkívüli csapadék-, belvíz viszonyok esetén szükséges az üzem szennyvízkibocsátásának csökkentése (max. 70 m3/d), és ideiglenesen a tisztított szennyvíz elvezetése a meglévő nyárfás telepre (Hatósági előírás esetén!). A vizsgálatok alapján a szennyvíztisztító telep üzemeltetésének, a tisztított szennyvíz kibocsátásának nem várható (nincs) hatása a földtani közegre és a felszíni-, felszín alatti vizekre. A tisztított szennyvíz más befogadóba vezetése még havária események során sem indokolt! Miskolc, 2015. április hó

dr. Telek-Görőcs Anita Szakági tervező


Tóth Róbert Felelős tervező VZ-T 31


11. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1.SZÁMÚ MELLÉKLET ELŐZETES VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLYEK  TÓTH RÓBERT 2.SZÁMÚ MELLÉKLET FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG I-0508-004/2014. SZ. KEZELŐI HOZZÁJÁRULÁSA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET BEFOGADÓBA VEZETÉS RÉSZLETTERVE 4.SZÁMÚ MELLÉKLET MONITORING KÚT ELVI VÁZLATA 5. SZÁMÚ MELLÉKLET MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV 6. SZÁMÚ MELLÉKLET FELSZÍNI TÖRZSHÁLÓZA 7. SZÁMÚ MELLÉKLET RÉSZLETES SZENNYVÍZTECHNOLÓGIAI MÉRETEZÉS 8. SZÁMÚ MELLÉKLET HAVÁRIA TERVFEJEZET


32


1.SZÁMÚ MELLÉKLET ELŐZETES VIZSGÁLAT VÉGZÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLYEK 

TÓTH RÓBERT


33



34



35



36


2.SZÁMÚ MELLÉKLET FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG I-0508-004/2014. SZ. KEZELŐI HOZZÁJÁRULÁSA


37



38



39



40


3. SZÁMÚ MELLÉKLET BEFOGADÓBA VEZETÉS RÉSZLETTERVE


41



42


4. SZÁMÚ MELLÉKLET MONITORING KÚT ELVI VÁZLATA


43



44


5. SZÁMÚ MELLÉKLET MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYVEK


45



46



47



48



49



50



51



52



53



54



55


6. SZÁMÚ MELLÉKLET FELSZÍNI TÖRZSHÁLÓZA


56



57


7. SZÁMÚ MELLÉKLET RÉSZLETES SZENNYVÍZTECHNOLÓGIAI MÉRETEZÉS


58



59



60



61



62



63


8. SZÁMÚ MELLÉKLET HAVÁRIA TERVFEJEZET


64


HAVÁRIA TERVFEJEZET

A szennyvízzel érkező szennyezőanyagok döntő részének eltávolítását a szennyvíztisztítási technológiának kell biztosítania. Környezetszennyeződés a tisztító telepről csak havária eseményeknél származhat. Az üzemeltetőnek a szennyvíztisztító és a szennyvízkezelő berendezések szakszerű üzemeltetéséről folyamatosan, karbantartásukról rendszeresen gondoskodni kell. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával a vízszennyezést meg kell akadályozni. Lehetséges havária események számbavétele gépi berendezések, műszerek esetén: Esemény

Teendő/Tartalék berendezés megadása

-Dobrács/Ívszita meghibásodik

-Megkerülő vezeték használata;

-Nyers szennyvíz átemelő szivattyú meghibásodása; -Kiegyenlítő/Anaerob medence átemelő sziv. meghibásodása; -Fúvógép meghibásodása;

-Beépített tartalék szivattyú üzembe lép;

-Uszadék kotró/szivattyú meghibásodása;

-Beépített tartalék szivattyú üzembe lép; -Beépített tartalék fúvóról biztosított a levegőellátás; -Nincs beépített tartalék; -Kézi kotrással biztosítható az uszadék eltávolítása (kezelő);

-Iszap szivattyú meghibásodása;

-Tartalék szivattyú beépítése;

-Mosóvíz szivattyú meghibásodása;

-Szükséges megszerelése/javítása/cseréje; -Sűrített iszap elszállítása más szennyvíztelepre ideiglenesen vagy, -víztelenítés ívóvízzel végezhető; -Szükséges megszerelése/javítása/cseréje; -sűrített iszap elszállítása más szennyvíztelepre; -Szükséges megszerelése/javítása/cseréje; -Tartalék szivattyú beszerelése;

-Iszapvíztelenítő gép meghibásodása; -Vegyszer adagoló szivattyúk meghibásodása;

-Átemelő akna szivattyúk meghibásodása;

-Tartalék szivattyú üzembe lép;


Eredmény -Mechanikailag kezeletlen szennyvíz tovább jut; -Szennyvíz továbbítás biztosított; -Szennyvíz továbbítása biztosított; -Levegőztetés biztosított; -Uszadék nem jut tovább; -Merülő vályús elvezetés biztosítja, hogy en ússzon el uszadék; -Ideiglenesen nincs iszapelvétel, (max. néhány óra); -Ülepítő kissé feliszapolódik; -Merülő vályús elvezetés biztosítja, hogy ne ússzon el iszap; -víztelenítés legrosszabb esetben egy ideig nem végezhető; -víztelenítés legrosszabb esetben egy ideig nem végezhető; -vegyszer adagolás ideiglenesen szünetel; -Vassó esetén - foszfor eltávolítás hatékonysága kismértékben csökken; -Szennyvíz továbbítás biztosított;

65


Esemény

Teendő/Tartalék berendezés megadása

-Műszerek (O2,T,mennyiség stb.) mérő meghibásodása;

-Szükséges megszerelése/javítása/cseréje; -Műszerről vezérelt berendezés kézi vezérléssel üzemeltethető tovább;

-Levegőztető elemek;

-Szükséges megszerelése/javítása/cseréje; -1 biológiai tisztítósor felfüggesztése; -Iszapkoncentráció növelése hosszabb idejű leállás esetén;

Eredmény -Nincs hatással az elfolyó szennyvíz minőségére; -Meghibásodás időszakában kisebb adathiányt okoz a naplózásban; -Tisztított szennyvíz minősége kisebb mértékben leromolhat, de csak hosszabb idejű leállás esetén;

Lehetséges havária események számbavétele szennyezettség/hidraulikai terhelés esetén: Amennyiben az érkező nyers szennyvíz minőségi adatok eltérnek a tervezett értékektől:  Rövid idejű magas terhelés esetén – a technológiát kiszolgáló egységek zavartalan működésére kell számítani, kezelő beavatkozás nem szükséges, a kiegyenlítő medence (60 m3) biztosítja a homogenizálást;  Hosszabb idejű magas terhelés esetén – iszapkoncentrációt növelni kell az átlagos 4,0-4,5 kg/m3-ről 6 kg/m3-re; Amennyiben az érkező nyers szennyvíz mennyiségi adatok eltérnek a tervezett értékektől:  Rendkívüli hidraulikai terhelés esetén a mechanikai előkezelő berendezések működésében probléma nem merülhet fel, kapacitásuk nagyobb, mint a várható szennyvíz Q= 45 m3/h értéke.  Rövid ideig tartó alacsony hidraulikai terhelés esetén – probléma nem merülhet fel, kezelő beavatkozása nem szükséges;  Hosszabb idejű alacsony hidraulikai terhelés esetén – 1 biológiai tisztítósor üzemeltetése (Qd<150 m3/d esetén);  Teljes „leállás” esetén (Qd<0-10 m3/d esetén) – szippantott szennyvíz beszállítása a telepre (ürítése – mechanikára vagy kiegyenlítő medencébe) napi 20 m3 mennyiségben min. és 1 biológiai sor üzemelése; Tisztított szennyvíz befogadóba nem vezethető: Abban az esetben, ha a tisztított szennyvíz a Vajai (III.)-főfolyásba nem vezethető szükséges a létesülő szennyvíztelep terhelésének csökkentése max. 70 m3/d mennyiségig (Hatósági előírás esetén!) és a tisztított szennyvíz ideiglenes vezetése a meglévő nyárfás öntöző telepre. Ebben az időszakban 1 biológiai tisztítósor üzemeltetése elegendő, így szennyvíztisztító mű alacsony terhelése nem következik be!


66


Elektromos ellátás kimaradása: Az elektromos áram kimaradása lehet átmeneti, hosszabb-, és egyidejű. Abban az esetben, ha az elektromos ellátás megszűnik, viszont a végátemelő szivattyúk működése zavartalan, a mechanikára érkező szennyvíz szűrést-ülepítést „kap”, tisztítatlan kezeletlen szennyvíz semmilyen formában nem jut a befogadóba. Irányítástechnika, működtetés meghibásodása: A szennyvíztisztító gépi berendezések megkerülhetők, ill. biztosított a kézi működtetés.


67

A MASTER-GOOD KFT. PETNEHÁZA BAROMFIKELTETŐ ÉS FELDOLGÓ ÜZEM SZENNYVÍZKEZELÉSE VAJAI (III.) FŐFOLYÁS SZENNYVÍZ TERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Recommend Documents