UITP (Union Internationale des Transports Publics) Közlekedésgazdasági Bizottságának tagja1999-től, alelnöke

A szubvencionálás elmélete, optimális díjak kérdése veszteségtérítés, források érdekességek

Szentgyörgyi Tamás okl.közgazda [email protected]

2010.11.22.

Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék

1

Előadó: Szentgyörgyi Tamás okleveles közgazda Curriculum vitae: • Közösségi közlekedéssel összefüggő megbízatások: – – – –

MÁV 1979-től 1991-ig „szamárlétrán” – Pénzügyi Főov.-h MÁV 1995-1996 gazdasági vezérigazgató-helyettes BKV 1999-2005 gazdasági vezérigazgató-helyettes Tanácsadó 2006-tól, meghívott előadó

• UITP (Union Internationale des Transports Publics) – Közlekedésgazdasági Bizottságának tagja1999-től, alelnöke 2002-2005

• Publikációk – – – –

Városi közlekedés 2002/1. szám Városi közlekedés 2002/5. szám Városi közlekedés 2003/augusztus A Széchenyi Egyetem Közlekedési Tanszékén előadások a közösségi közlekedés finanszírozása témakörben 2006-2009

2010.11.22.


2

Az előadás tartalomjegyzéke • A közforgalmú közlekedés árképzése – elméleti alapok • Optimális díjak (mikro-, makro-ökonómiai, ökológiai és szociális vetületben) • Szubvencionálás, veszteségkompenzáció elméleti alapjai • A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai • Tarifa képzési elvek alkalmazása a különféle gazdasági, várospolitikai és üzemgazdasági prioritások érvényesítésére (gondolatjáték)

2010.11.22.


3

A közforgalmú közlekedés árképzése Az előadásban az alábbi fogalmakat, így az díj – díjrendszer, ár – árrendszer, tarifa – tarifarendszer és az üzemeltető - szolgáltató meghatározásokat megegyező értelemben használjuk 2010.11.22.


4

Eladó és vevő klasszikus piaci alkuban Eight Euro!

How much?

„D” 2010.11.22.

„S”


5

Eladó és vevő klasszikus piaci alkuban WHAT? Four? May be…

„D” 2010.11.22.

Five Euro!

„S”


6

Eladó és vevő egy klasszikus piaci alkuban OK!

OK?

Realizált Bevétel (Mic) GDP (Mac) 2010.11.22.


7

Utazhat Koppenhágába, ha fizet 79 dán koronát

2010.11.22.


8

A közforgalmú közlekedés közgazdasági beágyazódásai • Mikroökonómia: Az egyes mikroegységek érdekeit, döntéseit, gazdasági cselekményeit, tranzakcióit elemzi, egy termék elkülönült piacát, annak keresletét, kínálatát, áralakulását vizsgálja. • Makroökonómia : A nemzetgazdaság egészét, a mikroegységek összességét, az állam és gazdasági intézményeinek szerepét, a mindezek között kialakult kölcsönös kapcsolatokat elemzi. Vizsgálja a komplex rendszer működését, a nemzetgazdaság kibocsátását, a jövedelmek, az árszínvonal és a foglalkoztatás alakulását.

2010.11.22.


9

Az elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai Makroökonómia a) A mikro kategóriái nemzetgazdasági szinten • nemzeti jövedelem, GDP • összes beruházás • aggregát kereslet, aggregát kínálat b) A kizárólag nemzetgazdasági kategóriák • gazdasági egyensúly • növekedés • pénz • árszínvonal, infláció • valuta-árfolyam • bankrendszer

2010.11.22.

Mikroökonómia a) A háztartásokkal kapcsolatosan: • jövedelem (bér, kamat, járadék, profit) • tényezőkínálat • egy háztartás fogy. cikkek iránti D-je b) A vállalati szférában: • kibocsátás, egy vállalat kínálata • költségek • bevételek • profit c) Egyetlen termék piacán: • piaci kereslet • piaci kínálat • ár


10

Az elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai Makroökonómia

Mikroökonómia

•

foglalkoztatottság, munkanélküliség • külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg • vámok c) Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos kategóriák • költségvetés tételei, költségvetési de(szuf)ficit • különböző programok • állami (infrastrukturális) beruházások • foglalkoztatás a közszférában 2010.11.22.


11

Általánosan a piac kategóriái, elemei és szereplői • A piac fő kategóriái: – Termékpiac: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piaca, outputpiac. – Tényezőpiac: a termelési tényezők piaca (munka-, tőke, pénzeszköz) inputpiac. Másként: Árupiac (munkapiac, tőkepiac)

• A piac elemei: – Kereslet, kínálat, ár (az áru értékének pénzben való kifejezése), jövedelem (a vevők rendelkezésére álló pénz mennyisége)

• Részei: a termék, az eladó és a vevő. • A piac szereplői: – Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat – eladók /termelők /vevők /fogyasztók /háztartások és költségvetési intézmények, szervezetek. 2010.11.22.


12

A közforgalmú közlekedési szolgáltatás makrogazdasági vonatkozásai • Erőforrás-tranzit: a gazdaság humán erőforrásának áramoltatása • Nagy volumenben fogyasztott piaci termék • Szociális termék az állami fogyasztás része: – A társadalmi kohézió szolgálata – A társadalmi integráció fenntartása, a kizáródás meggátolása

• Nagyméretű és/vagy nagyszámú szolgáltató vállalatoknak, befolyásoló hatása van a GDP-re • A közösségi közlekedés állami finanszírozása mint nemzetgazdasági pénzügyi transzfer

2010.11.22.


13

Erőforrás-tranzit: a gazdaság humán erőforrásának áramoltatása – A munkaerőpiac kereslet-kínálat egyensúly megvalósulásának eszköze • A közösségi közlekedés szolgáltatási árképzésének ez a legmeghatározóbb makrogazdasági eleme. • A munkaerőpiac keresleti oldala (munkavállalók) képes legyen elérni a piac keresleti oldalán megjelenő igényeket. • A humán erőforrás árában jelenjen meg (v. térüljön meg) a közösségi közlekedésre fordított társadalmi input ráfordítás. • Amennyiben a fenti tétel nem teljesül a társadalom egyéb erőforrás-transzferein keresztül mesterségesen biztosítja a humán erőforrás rendelkezésre állását.

2010.11.22.


14

Piaci és szociális termék – Nem munkavégzés célú utazások • A közösségi közlekedési szolgáltatások – feltételezve az egyéni közlekedés megfinanszírozásának képességét is piaci termékként viselkednek.

– Szociális szempontok – állami szerepvállalás • A társadalmi kohézió szolgálata – elszakadás a tisztán piaci működési elvektől, központi (állami) intervenció az árképzésbe, tarifa rendszerekbe • A társadalmi integráció fenntartása a kizáródás meggátolása (szociálisan rászorulók, fogyatékkal élők)

2010.11.22.


15

A közforgalmú közlekedési szolgáltatás mikrogazdasági vonatkozásai • Piaci termék: – Individuális és – közösségi szükségletek mobilitását kiszolgáló tevékenység

• A szolgáltató vállalkozás tevékenységének célja a profit és annak növelése • A fogyasztók – Egyének – Csoportok/közösségek

2010.11.22.


16

fogyasztás

Fogyasztási függvény

A keynesi fogyasztási függvény

jövedelem 2010.11.22.


17

Keresleti és kínálati függvények Kínálati függvény P (ár)

Keresleti függvény

s

m

ΔP ΔQ

P s

Q Q (kínált mennyiség)

m

2010.11.22.

ΔP ΔQ


18

Rövid- és hosszú távú keresletek

P

P Rövidtávú keresleti g örbe

Hossz ú távú keresleti g örbe

Rövidtávú keresleti görbe Hossz ú táv ú keresleti g örbe

Benzin

2010.11.22.

Q

Autó


Q

19

Árbevétel és a kereslet árrugalmassága P (Á r) A

||

B

>1

P ia c i k e re s le t = á tla g b e v é te l

C | |<

M

1

D G

E

F Q (E la d o tt m e n n y is é g )

h a tá rb e v é te l

H R (Á rb ev é te l)

m

Ö s s z b e v é te l

Q (E la d o tt m e n n y is é g )

2010.11.22.


20

Az egyensúlyi ár fogalma – hatása a közösségi közlekedés tarifaképzési elveire

2010.11.22.


21

(Villamos) y

A közömbösségi görbe

A

C D

∆y

U3

B

∆x

U2 U1 (Metró) x

2010.11.22.


22

A közömbösségi görbe • A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság (U1, U2, U3,..) szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg. • Közforgalmú közlekedésre vonatkoztatva: – Az egyes közlekedési módok (ideértve az egyéni közlekedést is) hasznosság alapján egyenértékűek – Az igénybe vevő „szubjektív” hasznossági megítélésének a közösségi közlekedés is ki van téve

2010.11.22.


23

A helyettesítési ráta • A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.

∆ x/ ∆ y

2010.11.22.


24

A költségvetési egyenes • Azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. • Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha a jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. 2010.11.22.


25

A költségvetési egyenes (egyéné, háztartásé) A hasznossági szintek és egy egyéni költségevetési korlát viszonya

A

D

B U3 C

U2 U1

2010.11.22.


26

A kereslet árrugalmassága • A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik. • Képlete:

Xp  X

2010.11.22.

A keresett mennyiség (X) % - os változása Az ár % - os változása


27

A tevékenységet, szolgáltatást finanszírozók áttekintése • Mikroökonómiai aspektusban – Egyének/Csoportok • • • •

Munkába járó utazó Személyes ügyeit intéző utazó Személyes találkozásra utazó Szabadidős utazó

– Munkáltató, mint finanszírozó • Munkába járó utazó utazását (önként vagy elrendelés alapján) • Közvetetten (adóbefizetés révén)

2010.11.22.


28

A tevékenységet, szolgáltatást finanszírozók áttekintése • Mikroökonómiai aspektusban (folytatás) – Állam/Helyi önkormányzat mint közvetlen egyéni utazás finanszírozó • Célzott utas-csoportok utazásának megfizetése (pl. katonák, munkanélküliek)

– Állam/Helyi önkormányzat előírt paraméterekkel (menetrendi) szállítási szolgáltatást rendel • Személyszállítási szolgáltatást rendel és fizet nem konkrét személynek/személyeknek • A szolgáltatás legjellemzőbb teljesítményegységét rendeli meg (szállítási mód/ágazat sajátossága) – Kocsi-, férőhelykilométer Közszolgáltatási – Gyakoriság szerződés – Minőségi paraméterek PSO-PSC 2010.11.22.


29

Önfinanszírozó típusú árképzés • Önfinanszírozó típusúak azok az árképzési elvek, amikor a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevőktől (személyektől) származó bevétel fedezetet nyújt vagy fedezetet kellene nyújtson a vállalkozás: – közvetlen üzemeltetési (beleértve az infrastruktúrát is) költségeire – a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos marketing költségekre (értékesítés költségeire) – a vállalkozás irányítási és finanszírozási költségeire – beruházási és fejlesztési ráfordításaira – a tulajdonosok által elvárt NYERESÉGRE

2010.11.22.


30

Önfinanszírozó típusú árképzés • Önköltségalapú árképzés lehetősége – Monopol-helyzetű szolgáltató vállalkozás élhet vele – A monopol helyzetet jelenthet: • Nincs más közlekedési mód, mint alternatíva (pl. komp, vasút a XIX. század elején) • Kizárólagos jelenlét a szolgáltatás piacán (pl. BKV)

– A tarifarendszer (részben piaci) aspektusai: • A potenciális (minimális) kereslet meghatározása • A vállalkozás kezdéséhez szükséges befektetési költségek • A vállalkozás üzemeltetési költségeinek meghatározása

– A tarifarendszer kialakításának piaci aspektusai: • A meglévő és fizetőképes kereslet mellett legnagyobb bevételtömeget biztosító tarifa kialakítása

2010.11.22.


31

Tarifák • Induló tarifa meghatározásának elméleti alapja – Összes költség K – Amortizáció Am • Befektetés megtérülése (nem jár pénzkiadással) • Szinten tartó fejlesztés (pénzkiadással jár)

– Nyereség Ny – Összes szükséges bevétel B – Költségmegtakarítási potenciál P (a vállalkozást „tanuló” és motivált szervezetnek feltételezve )

2010.11.22.


32

Induló feltételezés Várható utas (D) Várható telj. (SumD) Beruházás Ciklus-kalkuláció K Am Nye Összes B igény Tarifálás alapja Cilus hossza Össz.telj. Összes D Árképzés alapja 2010.11.22.

1 millió/év 1 000 millió ukm/év 30 000 millió Pénz

100 000 millió Pénz 30 000 millió Pénz 20 000 millió Pénz 150 000 millió Pénz 10 év 1 000 millió ukm/év 10 000 millió ukm 5 év 15 Pénz 1 ukm díja


33

Pénzmozgás (C&F)

B e r u h á z á s

Önköltségalapú tarifaalkalmazás pénzügyi ciklusa induló beruházással Bevétel optimum-tarifa (?20) mellett

Bevétel Tarifa 18 mellett

Bevétel Tarifa 25 !

Bevétel Tarifa 15 mellett

Elvárt nyereség Amortizáció

Üzemeltetési + központi+irányítási költségek hatékonyság-javulási potenciál

ciklusidő (Ct) 2010.11.22.


34

Tarifa típusok • A szállítási tarifák a jellemző teljesítményekhez kötődnek: – Személyszállítás utaskilométer – Áruszállítás árutonna kilométer

• Teljesítménnyel szorosan összefüggő – A teljesítménnyel egyenes arányos – LINEÁRIS – Csökkenő arányú – DEGRESSZÍV – Növekvő arányú – Progresszív (taxi)

• Teljesítménnyel részben arányos – Zónaalapú (holland rendszer)

• Teljesítményhez nem kötődik – Egyszeri felszálló díj (Paushal, Flat)

• Virtuális tarifa 2010.11.22.


35

Tarifa típusok - Lineáris Ár

km 2010.11.22.


36

Tarifa típusok - Degresszív Ár

km 2010.11.22.


37

Tarifa típusok – Zóna rendszerű Zóna 1 1 Zx „P” pénz

km

Z2

Z3

Z4

Z5

Z6

Z7

Z8

Z9

Z10

Z11

Z12

Z13

Z14

Z15

Z16

Z17

Z18

Z19

Z20

Z21

Z22

Z23

Z24

km

2010.11.22.


2010.11.22.


39

Önfinanszírozó típusú árképzés (1) • Piaci alapon kialakuló ár = piaci árképzés – A versenyben elérhető bevételnek fedeznie kell az üzemeltetési és beruházási költségeket.

2010.11.22.


40

Önfinanszírozó típusú árképzés (2) • Piaci alapon kialakuló ár = piaci árképzés = „árképződés” – A közforgalmú közlekedési szolgáltató alternatív (helyettesíthető szolgáltatások) módok között működő vállalkozás – Szolgáltatásának mennyiségi és minőségi paramétereit úgy alakítja, hogy az a versenytársakhoz hasonló vagy jobb legyen – A szolgáltatásának piaci értékítélete (minőség+ár = hasznosság) alapján még megfizetett legmagasabb ár • Az éppen alkalmazott tarifarendszere a szolgáltatásának piaci pozíciójától függően rugalmasan változik. 2010.11.22.


41

Pénzmozgás (C&F)

B e r u h á z á s

Piaci alapú tarifaalkalmazás pénzügyi ciklusa induló beruházással Versenytársak tarifaszintje

Saját tarifa-szint

Elvárt nyereség Amortizáció

Saját Bevétel

Üzemeltetési + központi+irányítási költségek hatékonyság-javulási potenciál

ciklusidő (Ct) 2010.11.22.


42

Összefoglaló • Önköltség-vezérelt árképzés lehetősége a közforgalmú közlekedésben nagyon korlátozott. • A piacvezérelt árkalkulációs modellben más működési modellek tarifaképzési alapját is jelenti. • Napjainkban a légiközlekedést, a nemzetközi vasúti és közúti (autóbusz) közlekedést kivéve tisztán piacvezérelt tarifaképzés nincsen. • Az önköltségvezérelt tarifapolitikát az inputerőforrások rendelkezésre állása és anticipált keresleti modell alapján lehet alkalmazni. 2010.11.22.


43

Támogatott közforgalmú közlekedés árképzése A támogatottá válás okai az alábbiak lehetnek: • Elégtelen a fizetőképes kereslet az adott szolgáltatás nyereséges működtetéséhez (Mikro) • Van fizetőképes kereslet, de az igénybevétel intenzitása olyan alacsony, hogy az már az üzemeltetés szintjén veszteséges (Mikro) • Az áralkalmazási szabadság korlátozott, a vállalkozó tarifát nem szabhat meg szabadon (Mikro+Makro) • Az előírt maximális tarifa un. „vezértarifa” alkalmazása (Makro) • A szállítási szolgáltatáshoz való hozzájutást a szolgáltató gazdasági érdekein túl biztosítani kívánják. (Makro) 2010.11.22.


44

(Villamos) y

A „költségvetési egyenes” támogatott közforgalmú közlekedés esetében Csak veszteséggel fenntartható kínálat

C B

D U3

A

U2 U1 (Metró) x 2010.11.22.


45

Általános (üzemeltető) veszteségfinanszírozás (1) • A finanszírozó elfogadja, hogy az üzemeletető-vállalkozó csak veszteségesen tudja szolgáltatását nyújtani. (pl. klasszikus magyar vasúti díjszabás, vezértarifa) • Általános veszteségét kompenzálja, így az egyéb piaci aktivitásában is akár a piaci ár alá mehet, azaz támogatottá válik. • A modellre jellemző a keresztfinanszírozás (Ugyanaz a vállalkozás végez áru-, és személyszállítást, járműjavítást, oktatást, stb.)

2010.11.22.


46

Általános (üzemeltető) veszteségfinanszírozás (2) • Nincs emelési kényszer/nyomás a nyereségesebb rögzített és piaci szolgáltatások tarifáira, • Hosszú távon történő alkalmazása feszültséget jelenthet a piaci és nem piaci szolgáltatások végzése között – A keresztfinanszírozás forráselvonó jellege miatt

• A támogató (állam) finanszírozási erejétől függ a szolgáltató vállalkozás veszteségeinek kompenzálása • Probléma az üzemeltetésen kívüli (infrastruktúra, fejlesztés) kiadások támogatásba való beépülése

2010.11.22.


47

Tevékenység-finanszírozás (1) • Az árképzési korlátok csak egy bizonyos szolgáltatásra, tevékenységre terjednek ki • A szolgáltató ebben az esetben részletes kalkulációval mutatja be, hogy a korlátozott tarifa veszteséget okoz.

2010.11.22.


48

Tevékenység-finanszírozás (2) • Helyi és helyközi közlekedés rögzített (hatósági ár) – tevékenységek ráfordításaival el kell számolni – a támogatás finanszírozásának alapja • Helyközi közlekedés piaci, a helyi közlekedés rögzített tarifa modell bonyolult elszámolási számítást igényel, melynek keretében: – tevékenységek szerinti szigorú eszköz elválasztás és/vagy – a közös használat esetén a teljesítményekben való közreműködés meghatározása

• Fogyatékkal élők, betegek szállítását biztosító speciális fuvarozási szolgáltatása – az igénybe vevők számára ingyenes, vagy nagy kedvezménnyel vehető igénybe (pl. FlexTraffic Dániában) 2010.11.22.


49

Tevékenység-finanszírozás (3) • A nemzetközi közforgalmú közlekedés piaci elveken nyugszik! (Érdekesség SZMPSZ díjszabás története) • Emelési kényszer/nyomás nehezedik a nyereségesebb, rögzített és piaci szolgáltatások tarifáira, A piaci árak túlemelése piacvesztéshez, és ezáltal a bevétel csökkenéséhez vezethet • Probléma: az üzemeltetésen kívüli (infrastruktúra, annak fejlesztése) kiadások támogatásba való beépülése a tapasztalatok szerint hosszú távon gazdasági és műszaki leépüléshez vezet.

2010.11.22.


50

Áruszállítási tevékenység

Vendéglátási tevékenység

NY Költ -ség


Bevétel

Költség

Bevétel

Költség

NY

Bevétel

Vállalati veszteség

NY Bevétel

2010.11.22.

Nemzetközi személyszáll. tevékenység

Veszteség

Helyközi személyszáll. tevékenység

Költségek

Pénz

Az általános veszteség finanszírozás

51

2010.11.22.



Veszteség Költségek

Bevétel

NY Bevétel


Tevékenység vesztesége

NY Költségek

Költségek


Költségek

Pénz

A tevékenységi veszteség finanszírozás

NY Ktg.


Bevé tel

52

2010.11.22.



Bevétel

NY Költségek

Költ-égek

Bevétel

Tevékenység vesztesége

NY Bevétel


Vállalati veszteség

Veszteség


Költségek

Pénz

Az általános és tevékenységi veszteség finanszírozás összefüggései

NY Költs égek


Bevé tel

53

Vegyes támogatású szolgáltató • Az üzemeltető/ szolgáltató közvetlenül támogatott tevékenysége mellett államilag/önkormányzatilag maximált (rögzített) tarifát köteles alkalmazni. • Az előzőekben leírt két támogatott szolgáltató árképzési típus keveréke • A szolgáltatások közül a valós piaci hatásoknak kitettek esetében a vállalkozásnak nagyobb a mozgástere – a keresztfinanszírozás gyenge, negatív hatása kevésbé determinálja a piaci áralkamazást

2010.11.22.


54

Infrastruktúra finanszírozási források (hivatkozás) Általános és célhoz kötött adó és illetékbevételek Üzemeltetési bevételek (menetjegyár, pályahasználati és útdíj, fuvardíj, stb.) Nemzetközi szervezetek pénzalapjai (pl. EU Kohéziós és Strukturális Alapok) Egyének és szervezetek átmeneti és tartós megtakarításai (bankhitel)

Forrás Dr. Timár András Professor Emeritus – PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. 2. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN 2010.11.22.


55

Infrastruktúra finanszírozhatósága a díjakban • A nyílt piaci működésű szolgáltatóknál az infrastruktúra létesítés, igénybe vétel (pályahasználati díj) ráfordításai teljes mértékben beépül az érvényesíthető ráfordításokba • A szolgáltatói támogatott rendszerek figyelembe veszik a befektetett infrastruktúra pótlása, azok felújítása, mint szolgáltatási díjban, fuvardíjban részben megtérítendő ráfordítást (de nem biztos, hogy újraelőállítási áron épül be a támogatásba) • Az infrastruktúra-beruházások jelentős nagysága és a szolgáltató C&F-ja indokolja a közvetlen beruházási szubvenciót.

2010.11.22.


56

Pénz

Bevétel és beruházás kapcsolata

Bevétel

Beruházás + fejlesztés Ct

2010.11.22.


57

Optimális díjak (mikro(mikro-, makromakroökonómiai, ökológiai és szociális vetületben) Kinek, mi, mikor optimális?

2010.11.22.


58

Az optimális díj értelmezhetőségi szintjei Piaci szereplők (mikroökonómia): • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat Újraelosztás szereplői (makroökonómia): • Központi regionális vagy települési költségvetés, részpolitikai költségvetések Politikai szereplők/Civilek • A társadalom életszínvonalát életminőségét befolyásoló prioritások meghatározói az – ökológiai és – szociális célok területén 2010.11.22.


59

Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat

2010.11.22.


60

Egyén és háztartás szintjén használók szempontjából • A választás lehetőségével élni tudók számára optimálisnak nevezhetjük azt a tarifát, tarifarendszert, amely alkalmazása mellett az egyén vagy háztartás úgy érzi, hogy a rendelkezésére álló összjövedelemből a lehetőségek közül a legnagyobb hasznosságú közlekedési módot választotta.

2010.11.22.


61

BMW 350

(Közf. közösségi közlekedés) y

Opel Astra

Egyén és háztartás szintjén használók szempontjából

A

Egyének vagy a háztartások költségvetési korlátjai

H1

H2 B H3 (Személyautó)

2010.11.22.


x 62

Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat szempontjából

2010.11.22.


63

A munkáltató szempontjából • A közlekedési költségek, így a közforgalmú közlekedéséi is, beépülnek a munkaerő árába (élőmunka költségébe). • Emberi erőforrást használó (munkáltató) szempontjából azt nevezhetjük optimális tarifának vagy optimális tarifarendszernek, amely alkalmazása mellett • a munkáltató élőmunka költségei az előállított output piac által elismert árában a konkurenciához képest magasabb szinten térül meg, a profithoz való hozzájárulása magasabb. (Röviden: olcsóbb)

2010.11.22.


64

Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat szempontjából

2010.11.22.


65

A közlekedési szolgáltatást nyújtó szemszögéből • A szolgáltatásainak a díjai (tarifái, tarifa rendszere) a hosszú távon realizálható profitot maximalizálja. (A megtérülési idők miatt a hosszú távú maximalizálás axiomatikus lehet)

• Nem redukálható önmagában az árszínvonalra! • A profitmaximálás kombinált lehetőségei: – Üzemgazdasági optimum = az igények optimális kapacitású eszközökkel, gyakorisággal és csatlakozó szolgáltatásokkal való kielégítése ugyanakkor – A potenciális kereslet feltárása és kielégítése szükség esetén kapacitásbővítéssel 2010.11.22.


66

Optimum a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (1) • Az alkalmazott tarifarendszer a kereslet-kínálat egyensúlyát szolgálja • Üzemeltetési szempontból fedezetet nyújtson a szolgáltatás közvetlen költségeire és az infrastruktúra-használat költségeire • Szabadpiaci ár esetén fedezetet nyújtson az irányítás és finanszírozás költségeire, valamint profitra

2010.11.22.


67

Hatszor annyit ér 10 font a magyar vasúton, mint a briten (MTI- a Sun alapján 2010.február) •

A brit vasúti jegyárak a legmagasabbak …A sajtó nemrég hangos volt attól a hírtől, hogy felbukkant az első, ezer fontot meghaladó belföldi viteldíj a kínálatban, ennyiért lehet eljutni a délnyugat-angliai Cornwall grófságból az északi Skóciába, ha az utas nem foglalja le jó előre menetjegyét. A Daily Mirror néhány héttel ezelőtti beszámolója szerint a brit vasúthálózat fenntartásáért felelős vállalat, a Network Rail alkalmazottai sem utazhattak vonattal egy szakmai konferenciára, mert túl drága lett volna a vonatjegy.

2010.11.22.


Kb. 700 mérföld

68

Optimum a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (2) • Rögzített és részben szabad áralkalmazás esetén – Általános veszteség finanszírozás esetén a piaci árak alkalmazásánál az általános mikroökonómiai célok teljesülését tekintjük optimálisnak – A rögzített árak alkalmazási területén elsődleges az üzemgazdasági optimum – VÉDHETŐSÉG – biztosítása (és bizonyítása)

2010.11.22.


69

Árbevétel és a kereslet árrugalmassága

(Ár)

P

D

S

D = a kereslet alakulása az tarifa szint függvényében

Határbevétel > 1

S = a kapacitás (kínálat) alakulása az üzemeltetési költségek függvényében

Határbevétel < 1

O

Q

Optimum pont R = az árbevétel alakulása a tarifa változás és a kapacitások függvényében

(Árbevétel)

R

(Mennyiség)

(Mennyiség)

Q

Optimum mérése a gyakorlatban a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (1) • Saját szolgáltató input-output elemzése (pl.) – – – –

teljesítmény-statisztikák jegystatisztikák korrelációs elemzések faktoranalízis

• Árrugalmassági vizsgálatok – A helyettesítő szolgáltatásokra és befolyásoló erőforrásokra • Személygépkocsi költség/üzemanyag • Az alternatív (konkurens) szolgáltatók teljesítményalakulása

2010.11.22.


71

Optimum mérése a gyakorlatban a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (2) • Egyéb módszerek, amelyek az optimumkritérium teljesülését igazolhatják – Megelégedettség-vizsgálatok – A saját szolgáltatás minőségének értékelése és összehasonlítása – Konkurencia-elemzés • Szolgáltatások összehasonlítása • Teljesítmények elemzése • Árak összehasonlítása

2010.11.22.


72

Újraelosztás szereplői (makroökonómia) • Központi költségvetés • Regionális vagy települési költségvetés • Részpolitikai költségvetések

2010.11.22.


73

Központi költségvetés optimuma (1) • A költségvetések mindig tartalmaznak politikai prioritásokat! Így például: – – – – – –

vállalkozói tőkeáramlás foglalkoztatás-politika szociálpolitika általános környezetvédelem élhető környezet fenntartható fejlődés

• Támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek esetén – általános működési támogatások csökkenthetősége – árkiegészítések szintentartása, csökkenthetősége

2010.11.22.


74

Központi költségvetés optimuma (2) • Az optimális díjalkalmazás = – a politikai célokat szolgáló tarifa és tarifarendszerrel – a költségvetési kiadások tervezett szinten tartásával

• A piaci mechanizmusok által igazolt díjak felett rögzített tarifák igénybevételcsökkenést okoznak és így: – Növekszik a kompenzálandó működési veszteség – Csökken(het) az árkiegészítésre fordított összeg – Beruházások maradnak el 2010.11.22.


75


2010.11.22.


76

Regionális vagy települési költségvetés optimuma • Támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek esetén – Általános működési támogatások csökkenthetősége – Árkiegészítések szintentartása, csökkenthetősége

• Az optimális díjalkalmazás = – A helyi közösség által elfogadott és támogatott helyi politikai célokat szolgáló tarifa és tarifarendszer – a regionális vagy települési költségvetési kiadások tervezett szinten tartása

• A piaci mechanizmusok által igazolt díjak felett rögzített tarifák: – Igénybevétel csökkenést ezáltal bevételkiesést okoznak: – Növekedhet a kompenzálandó működési veszteség – Csökken(het) az árkiegészítésre fordított összeg 2010.11.22.


77

Veszteséges ugyan, de…

2010.11.22.


78

Regionális vagy települési költségvetés A közforgalmú közösségi közlekedés inkább közszolgáltatásnak minősül. Gyengébb a „piaci” működés determináltsága. A szolgáltatók, üzemeltetők elsősorban a szolgáltatási piac és nem az igénybe vétel növelésében érdekeltek.

2010.11.22.


79

Forrás: index.hu

2010.11.22.


80


2010.11.22.


81

Részpolitikák optimum-kritériumai • Részpolitikák által támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek – – – –

Közlekedéspolitika Várospolitikai célok Ökológiai célok (pl. bérlet autósoknak) Turisztikai célok (pl. a „City-Card”-ok)

• A részpolitikák által befolyásolt, meghatározott tarifák optimuma a kitűzött célcsoportok utazási igénybevételének növelése • A mennyiségi célok elérésének korlátot az ezekre maghatározott költségvetések és/vagy szolgáltatási kapacitás-korlátok szabnak. 2010.11.22.


82

Szubvencionálás, veszteségkompenzáció elméleti alapjai Szubvenció = támogatás Támogatás = rászorultság Közforgalmú szolgáltató ≠ támogatásra szorult Szubvenció a jegy-árkiegészítés! Kompenzáció = ellenérték kiegyenlítés Ellenérték kiegyenlítés = elismert, nem megtérülő ráfordítás megfizetése A közforgalmú közösségi közlekedés működési támogatása (veszteség) kompenzáció! 2010.11.22.


83

• • • • •

Szubvencionálás, veszteségkompenzáció érintett témakörei A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei A XX. század szubvencionálási elvei A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei A veszteségkompenzációs modellek A közforgalmú közlekedést támogató szervezetek

2010.11.22.


84

A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei (1) • „Piaci” szolgáltatásból közszolgáltatás lesz – – – – – – – – – –

Kompközlekedés (t.e.i.) Postakocsi (XVIII.sz.) Vasúti utazás (XIX.) Bérkocsi/Taxi Omnibusz Fogaskerekű Vasúti utazás Villamos Autóbusz-közlekedés Elővárosi vasút, metró

2010.11.22.

Egyéni igények (kényszer, luxus) Réteg igények (fizetőképesség!)

Tömeg igények


85

Tömegigény megnyilvánulása 1960-ban

Forrás: Rubicon folyóirat 2004/ 8-9. 2010.11.22.


86

A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei (2) • A XIX sz. végén (Angliában) XX.sz. elején (Európában is) tömegigény jelenik meg – A munkaerő munkalehetőség felé áramoltatása • Az óriás óceánjáró személyhajók a kivándorlás korában • HÉV-ek rendszere (nem csak áruszállítás)

– A jövedelmek növekedésével a távolsági utazásban is megjelenik a tömegigény (pl. turizmus) – A szolgáltatók az igény növekedésével együtt képesek díjaikat növelni

2010.11.22.


87

A szolgáltatatás iránti kapacitásigény

kapacitás

Finanszírozandó kapacitás maximum

Nappali kapacitás minimum

Éjszakai kapacitás 4.00

6.00

2010.11.22.

8.00 10.00 12.00

14.00

16.00 18.00 20.00


22.00

24.00 88

A szubvencionálás szükségességének történeti előzménye - a munkaerő áramoltatása • A XX. század közepére a városi lakosság koncentrációja ugrásszerűen megnő - A gyárak egyre inkább a településeken kívül helyezkednek – A településközpontok, munkáskolóniák és a munkahelyek térben egyre távolabb kerülnek – Az alacsony bérek mellett a tömeg-közlekedés drága – A tömeges igénybevétel javítja a kihasználtságot, azaz a tarifába való beavatkozás javítja az üzemgazdasági hatékonyságot.

• Az első világháború után megjelennek a szociális alapú támogatások (veteránok, hadirokkantak, hadi-özvegyek, és -árvák utazási kedvezményei)

2010.11.22.


89

1933. évi VII. törvénycikk VI. fejezet „Kedvezmények a hadigondozottak részére” Közlekedési kedvezmények 29. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő hadirokkantak, úgyszintén az I. járadékosztályba sorozott hadirokkantak szükségszerinti kísérői az államvasutak és a kezelésükben levő vasutak vonalain menetkedvezményben részesülnek, melynek mindenkori mértékét és az igénybevétel módozatait a kereskedelemügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve állapítja meg. (2) A 12. és 13. § alapján igénybevehető gyógyászati ellátás céljából szükséges utazások költségeit indokolt esetben a honvédelmi miniszter megtéríti.

2010.11.22.


90

A szubvencionálás szükségességének történeti előzménye - infrastruktúra építése • A XIX. században megjelent vasúti közlekedés infrastruktúra és annak finanszírozás igénye óriási! • A koncessziós vasutak közül nagyon sokan a XIX, század végére csődbe mennek mert: – Nem képesek az ugrás szerűen növekvő bevételek mellett az infrastruktúra költségeket fedezni – Növekedési korlátba (a gyors növekedés miatti pénzhiányba) ütköznek – Az államok elkezdik a saját maguk által adókból finanszírozott vasúti később közúti építkezéseiket – A koncessziós vasutakat államosítják (kivásárolják).

2010.11.22.


91

A XIX-XX. század eleji szubvencionálás formái • Az államvasutak költségvetési intézmények – Szerves kapcsolat az államok költségvetésével • A M.Kir.Államvasutak költségvetési fejezet a teljes működési bevételi és kiadási oldalával • Az állami vasútépítések szintén a költségvetések részei leginkább a vasúti fejezeten belül • A nemzeti iparok fejlesztése, a belső- és nemzetközi kereskedelem igénye generálja az állami szerepvállalást

• A nagyvárosi közforgalmú (közösségi) közlekedési vállalatok – Kezdetben önálló „piaci” vállalatok majd – Részben vagy egészben a város tulajdonába kerülnek – A század végére ismét megjelennek a magántulajdonú üzemeltetők de már korlátozott árképzési lehetőségekkel. 2010.11.22.


92

1899. évi VIII. törvénycikk az 1899. évi állami költségvetésről (1) A)Rendes kiadások XIX. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: 10. M. kir. államvasutak: • Személyi járandóságok 27. 246,760 • Dologi kiadások 3. 349,740 • Rendes fentartási és üzemi kiadások 27. 635,100 • Átalakitási munkák 2. 592,500 VII. FEJEZET. Állami adósságok: 13. Az …magyar államvasuti beruházási czélokra kibocsátott, illetőleg kibocsátandó 3 1/2%-os koronajáradék-kölcsön: • Kamatok 2. 693,810 • Kezelési költségek 4,490 2010.11.22.

Forrás: http://www.1000ev.hu/index.php CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis"


93

1899. évi VIII. törvénycikk az 1899. évi állami költségvetésről (2) B) Rendkivüli kiadások. VII. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: • Deés-zilahi vasut 20-ik félévi részlete 58,500 • Viczinális vasutak segélyezésére 600,000 C)Beruházások 5. Magyar kir. államvasutak: • Épitmények és felszerelések kiegészitése 1. 300,000 • Fahidaknak vasszerkezettel való kiszerelésére 100,000 • 576 drb személykocsi vételárának X. részlete 441,800 • 4000 drb teherkocsi vételárának IX. részlete 973,400 2010.11.22.

A) Rendes bevételek. V. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: • 9. M. k. államvasutak 100. 864,000


94

Szubvencionálás a XX. században • A vasúti tarifák vezérlő tarifaként működnek a XX. század 90-es éveiig – ezzel is indukálva a személyközlekedési ágazatok szubvencionálását – A rögzített tarifák alkalmazása a többi szállítási mód felé piaciként viselkedik, ahhoz kénytelen alkalmazkodni. – A rögzített tarifák alkalmazása szükségessé teszi az - állami tulajdonú – vállalat működési vagy tevékenységi támogatását.

• A Társadalmi folyamatok támogatása – A közforgalmú közlekedés támogatása a mobilitás, mint alapjog biztosítása

• Szociális és környezetvédelmi szempontok erősödése – Mozgásukban korlátozottak, munkanélküliek, nyugdíjasok támogatása, társadalmi kohézió fenntartása – Tisztább levegő, fenntartható fejlődés, 2010.11.22.


95

A szubvencionálás technikái a XX. században és napjainkig (1) • A XX. században a szubvenciók elveinek többrétegűvé válását és finomodását tapasztalhatjuk: – Különválik a tevékenységi és az általános támogatás • Az általános támogatás már csak az állami szektorban marad fenn • A támogatásokat új , már nem csak közgazdasági célok eléréséhez igazítják. • A keresztfinanszírozási elvet támadó szubvenciós – kompenzációs - elv jelenik meg.

– Megjelennek a társadalom tömegei számára biztosított kedvezmények • Munkába járás / hazautazás kedvezményezése • Közalkalmazottak (hivatalnokok, tanárok, rendőrök, katonák) utazási kedvezménye • Sportot, turizmust támogató kedvezmények 2010.11.22.


96

A szubvencionálás technikái a XX. században és napjainkig (2) • Magasabb (makro-) szintre emelkedik a megrendelő – A központi állam és az önkormányzatok, régiók és önálló közlekedési rendszerrel rendelkező városok – A megrendelő kapacitásokat vásárol – A meghatározott díjak kialakításában szuverén döntést hoz (a kialakításába bevonja a szolgáltatót/üzemeltetőt) – Szigorú szerződés-rendszeren keresztül érvényesíti megrendelői érdekeit

• Megváltozott gazdasági érdekeltség vezérli a szolgáltatót (üzemeltetőt) – üzemgazdasági optimum – Elválik a megrendelő és a használó – A szuverén áralkalmazás elvesztése elsősorban az üzemgazdasági optimum elérésére és csak másodlagosan a bevételek növelésére ösztönzi a szolgáltatót 2010.11.22.


97

A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei (1) • A közforgalmú közlekedés „alágazata” a közösségi közlekedés – Tömegjelleg (régi megfogalmazás tömegközlekedés) – Korlátozottabb utazási távolság (200 km) – Szállítási módok integrált szolgáltatása

• A közösségi közlekedés, mint válasz (alternatív eszköz) – A fosszilis energia korlátosságára – Globális környezetszennyezés ezen belül is a közlekedés „kitüntetett” súlya – Élhető városok, élhető vidék (növekvő városi népesség mellett!)

• Összefoglalóan: A közforgalmú közösségi közlekedés a fenntartható fejlődést proaktívan támogató eszköz 2010.11.22.


98

A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei (2) • „Piacképes” távolsági és régiós közlekedési eszközrendszer – Egységes nemzeti tarifarendszer (Hollandia) – Közlekedési szövetségek rendszere

• Urbanisztikai szerepe – Autómentes terek – Élhető városok

• A társadalom mobilitásának befolyásolása – A mobilitás alapjog = általános hozzáférhetőség a szolgáltatásokhoz – A szociálisan rászorulók társadalmi integrációjának eszköze

2010.11.22.


99

A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai Távolsági Közlekedés feltételei

vasúti

autóbusz

Közlekedési infrastruktúra

állami vállalat

2010.11.22.

többs.állami vállalat

Közösség

autóbusz

állami vállalat

Helyi vasúti

Utas/ Közösség

többs.állami vállalat

önkorm. vállalat

Közösség/Helyi közösség

Utas (használó)

Utas/ Közösség

autóbusz

Helyi közösség

Közösség

Közlekedés szabályozása A szolgáltató támogatása/finanszírozása

vasúti

Közösség

Infrasutruktúra Közlekedési eszköz

Elővárosi/regionális

1

vállalatok

egyéb/ komp vegyes

3

magánvállalkozás

Közösség/Helyi közösség Közösség/Helyi közösség

Utas (használó)


Utas/ Helyi közösség

2

100

A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció • Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató szubvencionálása) • Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása)

2010.11.22.


101

Átalánykompenzáció • Magyarországon – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)

• Angolul „subsidy” (szubvenció) • Nem segély

= támogatás

2010.11.22.


102

A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)

• Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató adott szolgáltatásának szubvencionálása) • Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása)

2010.11.22.


103

Közvetlen tevékenység-támogatás (1) • A szolgáltató által veszteségesen üzemeltetett szolgáltatás, (szolg. csoport) támogatása – Szerződés alapján a szolgáltató a tevékenységen kimutatott veszteséget támogatásként megkapja – Kiküszöböli a kereszt-finanszírozásból eredő problémákat – A szolgáltató piaci szereplőként viselkedhet a nem támogatott tevékenységek esetén tevékenységek esetében.

= támogatás

2010.11.22.

(például a British Rail 1990ig) • Vállalati v. szolgálta-

tás-privatizáció alapfeltétele


104

Közvetlen tevékenység-támogatás (2) • A közösségi közlekedés támogatása Magyarországon az un. normatív támogatás rendszere – Azok az önkormányzatok kapják, amelyek területén menetrend szerint helyi közforgalmú közösségi közlekedés van. – Báziselvű : a folyó évi költségvetésben erre a célra fordítható összeget a közlekedési módokra az előző év (fhkm) teljesítmény/költségmutatók alapján szétosztják ALTMARK-itélet …[A támogatás tartalmazza]…a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek és az ágazatban szokásos ésszerű nyereség együttes összegét, a költségtérítés nem vezethet a közszolgáltatást végző társaság túlkompenzációjához. .. 2010.11.22.


105

Kalkulációs séma a normatív támogatáshoz Bevételek

Költségek és nyereség

Menetdíj bevételek

Üzem.közvetlen személyi jellegű keltsége

Fogyasztói árkiegészítés

Üzemeltetés közvetlen üzemanyag költsége Üzemeltetés közvetlen egyéb anyagköltsége

Pótdíj bevétel Egyéb hozzájárulások Működési célú támogatások

Bevételek összesen 2010.11.22.

Üzemeltetés egyéb közvetlen költsége Karbantartás közvetlen költsége Infrastruktúra költsége Eszközpótlás/finanszírozás költsége Alvállalkozásba kiadott tevékenység költsége Értékesítéshez kapcsolódó költségek Tevékenység ellátásához kapcsolódó közvetett költségek Társasági általános költségek Nyereség Költségek és nyereség összesen


106

A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)

• Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató adott szolgáltatásának szubvencionálása) – Szerződés alapján a szolgáltató a tevékenységen kimutatott veszteséget támogatásként megkapja – Kiküszöböli a kereszt-finanszírozásból eredő problémákat – A szolgáltató piaci szereplőként viselkedhet a nem támogatott tevékenységek esetén

• Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása) 2010.11.22.


107

Közvetett támogatás a szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása (1) • Piaci alapon működő szolgáltató/üzemeltető is adna üzletpolitikai alapon kedvezményt! • A központi állam, vagy helyi árhatóság egyébként is „eltéríti” a tarifát a piacitól. • Az egyes társadalmi csoportok tagjait alanyi jogon kedvezményben részesíti és a szolgáltatónak az ebből a kedvezményből származó bevétel kiesését (kárát) megtéríti • Formája az árkiegészítés, melynek keretében a jegyet – 100 %-ra kiegészíti (kulcsos árkiegészítés) és/vagy

– Átalányösszeggel egészíti ki (átalány-kiegészítés) 2010.11.22.


108

Közvetett támogatás a szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása (2) • Szociális alapon támogatottak köre (a teljesség igénye nélkül) – Gyermekek (pl. ingyenes 2-4 éves korig) – Diákok (50 %) – Nyugdíjasok

• Állami foglalkoztatáshoz kötődően – Közalkalmazottak (tanárok, orvosok, hivatalnokok) – Katonák – Rendőrök, tűzoltók

• Munkavállalók utazása – Munkába járás – Szabadságra utazás (50 %) – Szakszervezeti utazás 2010.11.22.


109

A bérletek árai 2010. március Város Budapest* Nyíregyháza Eger Miskolc* Debrecen* Szolnok Kecskemét Pécs Győr Veszprém Tatabánya Salgótarján Szombathely

Tanuló-nyugdíjas Összvonalas havi 3850 Ft 2000 Ft 2100 Ft 3200 Ft 3180 Ft 2025 Ft 1975 Ft 2640 Ft 2130 Ft 1875 Ft 2255 Ft 1990 Ft 1920 Ft

9800 Ft 4995 Ft 4900 Ft 6100 Ft 6030 Ft 5290 Ft 5670 Ft 6060 Ft 5450 Ft 5510 Ft 5070 Ft 5685 Ft 5990 Ft

*: a bérlet nem csak buszos közlekedés igénybevételét teszi lehetővé Forrás: www.omnibusz.blog.hu 2010.11.22. Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék

%

39,3% 40,0% 42,9% 52,5% 52,7% 38,3% 34,8% 43,6% 39,1% 34,0% 44,5% 35,0% 32,1% 110

A közforgalmú közlekedést támogató egyéb szervezetek és fontosságuk • Európai Unió - DG TREN 2010 február 17-én kettévált: – DG – for Energy – DG – Mobility and Transport • EU szintű közlekedéspolitika • A mobilitás kiemelése az új szemlélet érvényesülése

• Zöld (civil-) szervezetek szerepe – – – –

Érdekképviselet Kutatások Javaslatok Kommunikációs nyomás

2010.11.22.


111

A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai • Hagyományos, tarifa és veszteségkompenzációs finanszírozás vázlatos áttekintése (példák) • Új források a közforgalmú közlekedési szolgáltatás finanszírozásához

2010.11.22.


112

Hagyományos, tarifa és veszteségkompenzációs finanszírozás vázlatos áttekintése (példák) • A „mindenki fizet” elv a nemzeti költségvetésen keresztül az általánosan beszedett adókon keresztül (magyarországi gyakorlat is) • A „szennyező fizet” elv: Akik a közlekedésükkel a problémákat okozzák kompenzálják a közösségnek okozott veszteségeket (német ásványolaj adó) • A „kedvezményezett fizet” elve: Mindazok akik hasznot húznak a szolgáltatásból hozzá kell járuljanak annak költségeihez (francia „közlekedési adó”, LVC) GYAKORI AZ ELŐBB FELSOROLT ELVEK KOMBINÁCIÓJA! 2010.11.22.


113

A közösségi közlekedés közgazdasági szempontú finanszírozói (1) • • • •

Az utasok, mint használók, és mint finanszírozók Központi állam, finanszírozó (költségvetés) Önkormányzat mint finanszírozó (költségvetés) Munkáltató, mint finanszírozó (munkába járás kötelező elszámolhatósága) • Kereskedelem, mint finanszírozó (TESCO-busz)

2010.11.22.


114

Különféle támogatási formák • Tőke-támogatások – a gördülő állományt is beleértve (pl. Németországban) • ÁFA kedvezmények a közösségi közlekedési szektor számára (pl. Nagy-Britannia) • Alacsonyabb jármű és üzemanyag adók (pl. Nagy-Britannia) • Kedvezményes díjak az infrastruktúra igénybevételéért (pl. Hollandia) • Helyi adó kedvezmények (pl. Magyarország) 2010.11.22.


115

A közösségi közlekedés finanszírozási megoldások (példák) • Németország, Ausztria, : közműszolgáltatói holdingok “Quer Verbund” • Belgium/Hollandia: veszteségfinanszírozás csökkentése, bevétel növelés új jegykategóriák bevezetésével • Nagy-Britannia: konstans általános finanszírozás de növekvő nyomása a növekvő bérek és üzemanyagárak miatt • Ausztria : konstans finanszírozás a növekvő szolgáltatási szint mellett • A támogatási szint több nagyvárosban csökkent, így Párizsban, Zürichben, Bernben, Koppenhágában, Münchenben és Budapesten. 2010.11.22.


116

A közlekedés finanszírozásának innovatív módszerei (1) • A szolgáltató vállalkozási vagyonának egyéb hasznosítása (speciális szolgáltatások, bérbeadás, reklám-felületek) • A közösségi közlekedés által generált haszonból való részesedés („lefölözés”) • A közlekedés externális költségeinek megadóztatása és átcsoportosítása a közforgalmú közlekedésre (útdíjak, torlódási díjak)

2010.11.22.


117

A közlekedés finanszírozásának innovatív módszerei (2) • Az externális hatások megfizettetése az indirekt adók (körny.védelmi szempontú, pl. üzem.ag.-ok adója, behajtási díj,) kivetése útján • A köz- és magán finanszírozók együttműködése (PPP) a közösségi közlekedési projektekben (PTP) • Föld PTP érték-növeléséből származó haszon lefölözése (Land Value Capture) és a közösségi közlekedésbe transzferálása – Értékalapú, címkézett ingatlanadó – Differenciált mértékű iparűzési adó 2010.11.22.


118

Tarifa képzési elvek alkalmazása a különféle gazdasági várospolitikai és üzemgazdasági prioritások érvényesítésére gondolatjáték, modellezés

2010.11.22.


119

A közforgalmú közösségi közlekedés tarifadöntéseit megelőző lépések • Az egyes parciális prioritások sorrendbe állítása, a legfontosabb célok kitűzése • A prioritások mellé felsorakoztatható erőforrások (kapacitások), a szolgáltató/üzemeltető illeszkedési feltételei • A célok számszerűsítése és a szükséges erőforrások biztosítása • „Politikai” döntés • Felkészülés a bevezetésre és a problémák kezelésére • A célok teljesülésének folyamatos mérése az egyéb (pozitív/negatív) hatások értékelése

2010.11.22.


120

A VÁROS jelenlegi közforgalmú közlekedési feltételei és elérendő közlekedéspolitikai célja: • A városban lakók és a városba érkezők személygépkocsi utazását 20 %-kal csökkenteni kell! • Dugódíjat nem kíván bevezetni a város • A közforgalmú közösségi közlekedésre fordítható költségvetés nem növelhető. Tarifaemelés lehetséges • Milyen eszközeink lehetnek a jelenleg un. egy-felszállás egy jegy jegyrendszerről a cél eléréséhez. (nincs zónarendszer!) • Egy felszállás 100 Pénz • Havi bérletek vannak: – Felnőtteknek 28 000 Pénz – Diákoknak 14 000 Pénz 2010.11.22.


121

A jelenlegi igénybevétel és kapacitás

kapacitás

Rendelkezésre álló kapacitás maximum

4.00

6.00

2010.11.22.

8.00 10.00 12.00

14.00

16.00 18.00 20.00


22.00

24.00 122

Mik a teendők (vázlatosan) (1) • Utas-felmérés - elemzés • Igényfelmérés – hálózat és menetrend tervezés – A tarifarendszert átalakítása időkorlátos jegyekké.

• Tarifarendszer átalakítása – Például:

• Munkába járáshoz kedvezményes bérlet – amennyiben a munkaadó veszi meg a bérletet – munkaadó költségként számolhatja el • Diákok • 4 fő együttutazási kedvezmény

2010.11.22.


123

Mik a teendők (vázlatosan) (2) • Csatlakozó intézkedések – a tarifa rendszer változtatása nem elégséges – Parkolás – Forgalom-korlátozás

• Modellezés, Pilot-projekt, tarifa tesztelés • Kommunikáció (!) – Okok a változásra – Elérendő célok – Változtatások menete

2010.11.22.

B.Sz.K.Rt. Menettérti jegye


124

Köszönöm a figyelmet!

http://retronom.hu/node/2886 2010.11.22.


125

UITP (Union Internationale des Transports Publics) Közlekedésgazdasági Bizottságának tagja1999-től, alelnöke

Recommend Documents