A szubvencionálás elmélete, optimális díjak kérdése veszteségtérítés, források érdekességek
Szentgyörgyi Tamás okl.közgazda
[email protected]
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
1
Előadó: Szentgyörgyi Tamás okleveles közgazda Curriculum vitae: • Közösségi közlekedéssel összefüggő megbízatások: – – – –
MÁV 1979-től 1991-ig „szamárlétrán” – Pénzügyi Főov.-h MÁV 1995-1996 gazdasági vezérigazgató-helyettes BKV 1999-2005 gazdasági vezérigazgató-helyettes Tanácsadó 2006-tól, meghívott előadó
• UITP (Union Internationale des Transports Publics) – Közlekedésgazdasági Bizottságának tagja1999-től, alelnöke 2002-2005
• Publikációk – – – –
Városi közlekedés 2002/1. szám Városi közlekedés 2002/5. szám Városi közlekedés 2003/augusztus A Széchenyi Egyetem Közlekedési Tanszékén előadások a közösségi közlekedés finanszírozása témakörben 2006-2009
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
2
Az előadás tartalomjegyzéke • A közforgalmú közlekedés árképzése – elméleti alapok • Optimális díjak (mikro-, makro-ökonómiai, ökológiai és szociális vetületben) • Szubvencionálás, veszteségkompenzáció elméleti alapjai • A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai • Tarifa képzési elvek alkalmazása a különféle gazdasági, várospolitikai és üzemgazdasági prioritások érvényesítésére (gondolatjáték)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
3
A közforgalmú közlekedés árképzése Az előadásban az alábbi fogalmakat, így az díj – díjrendszer, ár – árrendszer, tarifa – tarifarendszer és az üzemeltető - szolgáltató meghatározásokat megegyező értelemben használjuk 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
4
Eladó és vevő klasszikus piaci alkuban Eight Euro!
How much?
„D” 2010.11.22.
„S”
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
5
Eladó és vevő klasszikus piaci alkuban WHAT? Four? May be…
„D” 2010.11.22.
Five Euro!
„S”
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
6
Eladó és vevő egy klasszikus piaci alkuban OK!
OK?
Realizált Bevétel (Mic) GDP (Mac) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
7
Utazhat Koppenhágába, ha fizet 79 dán koronát
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
8
A közforgalmú közlekedés közgazdasági beágyazódásai • Mikroökonómia: Az egyes mikroegységek érdekeit, döntéseit, gazdasági cselekményeit, tranzakcióit elemzi, egy termék elkülönült piacát, annak keresletét, kínálatát, áralakulását vizsgálja. • Makroökonómia : A nemzetgazdaság egészét, a mikroegységek összességét, az állam és gazdasági intézményeinek szerepét, a mindezek között kialakult kölcsönös kapcsolatokat elemzi. Vizsgálja a komplex rendszer működését, a nemzetgazdaság kibocsátását, a jövedelmek, az árszínvonal és a foglalkoztatás alakulását.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
9
Az elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai Makroökonómia a) A mikro kategóriái nemzetgazdasági szinten • nemzeti jövedelem, GDP • összes beruházás • aggregát kereslet, aggregát kínálat b) A kizárólag nemzetgazdasági kategóriák • gazdasági egyensúly • növekedés • pénz • árszínvonal, infláció • valuta-árfolyam • bankrendszer
2010.11.22.
Mikroökonómia a) A háztartásokkal kapcsolatosan: • jövedelem (bér, kamat, járadék, profit) • tényezőkínálat • egy háztartás fogy. cikkek iránti D-je b) A vállalati szférában: • kibocsátás, egy vállalat kínálata • költségek • bevételek • profit c) Egyetlen termék piacán: • piaci kereslet • piaci kínálat • ár
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
10
Az elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai Makroökonómia
Mikroökonómia
•
foglalkoztatottság, munkanélküliség • külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg • vámok c) Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos kategóriák • költségvetés tételei, költségvetési de(szuf)ficit • különböző programok • állami (infrastrukturális) beruházások • foglalkoztatás a közszférában 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
11
Általánosan a piac kategóriái, elemei és szereplői • A piac fő kategóriái: – Termékpiac: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piaca, outputpiac. – Tényezőpiac: a termelési tényezők piaca (munka-, tőke, pénzeszköz) inputpiac. Másként: Árupiac (munkapiac, tőkepiac)
• A piac elemei: – Kereslet, kínálat, ár (az áru értékének pénzben való kifejezése), jövedelem (a vevők rendelkezésére álló pénz mennyisége)
• Részei: a termék, az eladó és a vevő. • A piac szereplői: – Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat – eladók /termelők /vevők /fogyasztók /háztartások és költségvetési intézmények, szervezetek. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
12
A közforgalmú közlekedési szolgáltatás makrogazdasági vonatkozásai • Erőforrás-tranzit: a gazdaság humán erőforrásának áramoltatása • Nagy volumenben fogyasztott piaci termék • Szociális termék az állami fogyasztás része: – A társadalmi kohézió szolgálata – A társadalmi integráció fenntartása, a kizáródás meggátolása
• Nagyméretű és/vagy nagyszámú szolgáltató vállalatoknak, befolyásoló hatása van a GDP-re • A közösségi közlekedés állami finanszírozása mint nemzetgazdasági pénzügyi transzfer
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
13
Erőforrás-tranzit: a gazdaság humán erőforrásának áramoltatása – A munkaerőpiac kereslet-kínálat egyensúly megvalósulásának eszköze • A közösségi közlekedés szolgáltatási árképzésének ez a legmeghatározóbb makrogazdasági eleme. • A munkaerőpiac keresleti oldala (munkavállalók) képes legyen elérni a piac keresleti oldalán megjelenő igényeket. • A humán erőforrás árában jelenjen meg (v. térüljön meg) a közösségi közlekedésre fordított társadalmi input ráfordítás. • Amennyiben a fenti tétel nem teljesül a társadalom egyéb erőforrás-transzferein keresztül mesterségesen biztosítja a humán erőforrás rendelkezésre állását.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
14
Piaci és szociális termék – Nem munkavégzés célú utazások • A közösségi közlekedési szolgáltatások – feltételezve az egyéni közlekedés megfinanszírozásának képességét is piaci termékként viselkednek.
– Szociális szempontok – állami szerepvállalás • A társadalmi kohézió szolgálata – elszakadás a tisztán piaci működési elvektől, központi (állami) intervenció az árképzésbe, tarifa rendszerekbe • A társadalmi integráció fenntartása a kizáródás meggátolása (szociálisan rászorulók, fogyatékkal élők)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
15
A közforgalmú közlekedési szolgáltatás mikrogazdasági vonatkozásai • Piaci termék: – Individuális és – közösségi szükségletek mobilitását kiszolgáló tevékenység
• A szolgáltató vállalkozás tevékenységének célja a profit és annak növelése • A fogyasztók – Egyének – Csoportok/közösségek
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
16
fogyasztás
Fogyasztási függvény
A keynesi fogyasztási függvény
jövedelem 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
17
Keresleti és kínálati függvények Kínálati függvény P (ár)
Keresleti függvény
s
m
ΔP ΔQ
P s
Q Q (kínált mennyiség)
m
2010.11.22.
ΔP ΔQ
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
18
Rövid- és hosszú távú keresletek
P
P Rövidtávú keresleti g örbe
Hossz ú távú keresleti g örbe
Rövidtávú keresleti görbe Hossz ú táv ú keresleti g örbe
Benzin
2010.11.22.
Q
Autó
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Q
19
Árbevétel és a kereslet árrugalmassága P (Á r) A
||
B
>1
P ia c i k e re s le t = á tla g b e v é te l
C | |<
M
1
D G
E
F Q (E la d o tt m e n n y is é g )
h a tá rb e v é te l
H R (Á rb ev é te l)
m
Ö s s z b e v é te l
Q (E la d o tt m e n n y is é g )
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
20
Az egyensúlyi ár fogalma – hatása a közösségi közlekedés tarifaképzési elveire
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
21
(Villamos) y
A közömbösségi görbe
A
C D
∆y
U3
B
∆x
U2 U1 (Metró) x
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
22
A közömbösségi görbe • A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság (U1, U2, U3,..) szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg. • Közforgalmú közlekedésre vonatkoztatva: – Az egyes közlekedési módok (ideértve az egyéni közlekedést is) hasznosság alapján egyenértékűek – Az igénybe vevő „szubjektív” hasznossági megítélésének a közösségi közlekedés is ki van téve
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
23
A helyettesítési ráta • A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.
∆ x/ ∆ y
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
24
A költségvetési egyenes • Azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. • Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha a jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
25
A költségvetési egyenes (egyéné, háztartásé) A hasznossági szintek és egy egyéni költségevetési korlát viszonya
A
D
B U3 C
U2 U1
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
26
A kereslet árrugalmassága • A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik. • Képlete:
Xp X
2010.11.22.
A keresett mennyiség (X) % - os változása Az ár % - os változása
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
27
A tevékenységet, szolgáltatást finanszírozók áttekintése • Mikroökonómiai aspektusban – Egyének/Csoportok • • • •
Munkába járó utazó Személyes ügyeit intéző utazó Személyes találkozásra utazó Szabadidős utazó
– Munkáltató, mint finanszírozó • Munkába járó utazó utazását (önként vagy elrendelés alapján) • Közvetetten (adóbefizetés révén)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
28
A tevékenységet, szolgáltatást finanszírozók áttekintése • Mikroökonómiai aspektusban (folytatás) – Állam/Helyi önkormányzat mint közvetlen egyéni utazás finanszírozó • Célzott utas-csoportok utazásának megfizetése (pl. katonák, munkanélküliek)
– Állam/Helyi önkormányzat előírt paraméterekkel (menetrendi) szállítási szolgáltatást rendel • Személyszállítási szolgáltatást rendel és fizet nem konkrét személynek/személyeknek • A szolgáltatás legjellemzőbb teljesítményegységét rendeli meg (szállítási mód/ágazat sajátossága) – Kocsi-, férőhelykilométer Közszolgáltatási – Gyakoriság szerződés – Minőségi paraméterek PSO-PSC 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
29
Önfinanszírozó típusú árképzés • Önfinanszírozó típusúak azok az árképzési elvek, amikor a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevőktől (személyektől) származó bevétel fedezetet nyújt vagy fedezetet kellene nyújtson a vállalkozás: – közvetlen üzemeltetési (beleértve az infrastruktúrát is) költségeire – a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos marketing költségekre (értékesítés költségeire) – a vállalkozás irányítási és finanszírozási költségeire – beruházási és fejlesztési ráfordításaira – a tulajdonosok által elvárt NYERESÉGRE
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
30
Önfinanszírozó típusú árképzés • Önköltségalapú árképzés lehetősége – Monopol-helyzetű szolgáltató vállalkozás élhet vele – A monopol helyzetet jelenthet: • Nincs más közlekedési mód, mint alternatíva (pl. komp, vasút a XIX. század elején) • Kizárólagos jelenlét a szolgáltatás piacán (pl. BKV)
– A tarifarendszer (részben piaci) aspektusai: • A potenciális (minimális) kereslet meghatározása • A vállalkozás kezdéséhez szükséges befektetési költségek • A vállalkozás üzemeltetési költségeinek meghatározása
– A tarifarendszer kialakításának piaci aspektusai: • A meglévő és fizetőképes kereslet mellett legnagyobb bevételtömeget biztosító tarifa kialakítása
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
31
Tarifák • Induló tarifa meghatározásának elméleti alapja – Összes költség K – Amortizáció Am • Befektetés megtérülése (nem jár pénzkiadással) • Szinten tartó fejlesztés (pénzkiadással jár)
– Nyereség Ny – Összes szükséges bevétel B – Költségmegtakarítási potenciál P (a vállalkozást „tanuló” és motivált szervezetnek feltételezve )
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
32
Induló feltételezés Várható utas (D) Várható telj. (SumD) Beruházás Ciklus-kalkuláció K Am Nye Összes B igény Tarifálás alapja Cilus hossza Össz.telj. Összes D Árképzés alapja 2010.11.22.
1 millió/év 1 000 millió ukm/év 30 000 millió Pénz
100 000 millió Pénz 30 000 millió Pénz 20 000 millió Pénz 150 000 millió Pénz 10 év 1 000 millió ukm/év 10 000 millió ukm 5 év 15 Pénz 1 ukm díja
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
33
Pénzmozgás (C&F)
B e r u h á z á s
Önköltségalapú tarifaalkalmazás pénzügyi ciklusa induló beruházással Bevétel optimum-tarifa (?20) mellett
Bevétel Tarifa 18 mellett
Bevétel Tarifa 25 !
Bevétel Tarifa 15 mellett
Elvárt nyereség Amortizáció
Üzemeltetési + központi+irányítási költségek hatékonyság-javulási potenciál
ciklusidő (Ct) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
34
Tarifa típusok • A szállítási tarifák a jellemző teljesítményekhez kötődnek: – Személyszállítás utaskilométer – Áruszállítás árutonna kilométer
• Teljesítménnyel szorosan összefüggő – A teljesítménnyel egyenes arányos – LINEÁRIS – Csökkenő arányú – DEGRESSZÍV – Növekvő arányú – Progresszív (taxi)
• Teljesítménnyel részben arányos – Zónaalapú (holland rendszer)
• Teljesítményhez nem kötődik – Egyszeri felszálló díj (Paushal, Flat)
• Virtuális tarifa 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
35
Tarifa típusok - Lineáris Ár
km 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
36
Tarifa típusok - Degresszív Ár
km 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
37
Tarifa típusok – Zóna rendszerű Zóna 1 1 Zx „P” pénz
km
Z2
Z3
Z4
Z5
Z6
Z7
Z8
Z9
Z10
Z11
Z12
Z13
Z14
Z15
Z16
Z17
Z18
Z19
Z20
Z21
Z22
Z23
Z24
km
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
39
Önfinanszírozó típusú árképzés (1) • Piaci alapon kialakuló ár = piaci árképzés – A versenyben elérhető bevételnek fedeznie kell az üzemeltetési és beruházási költségeket.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
40
Önfinanszírozó típusú árképzés (2) • Piaci alapon kialakuló ár = piaci árképzés = „árképződés” – A közforgalmú közlekedési szolgáltató alternatív (helyettesíthető szolgáltatások) módok között működő vállalkozás – Szolgáltatásának mennyiségi és minőségi paramétereit úgy alakítja, hogy az a versenytársakhoz hasonló vagy jobb legyen – A szolgáltatásának piaci értékítélete (minőség+ár = hasznosság) alapján még megfizetett legmagasabb ár • Az éppen alkalmazott tarifarendszere a szolgáltatásának piaci pozíciójától függően rugalmasan változik. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
41
Pénzmozgás (C&F)
B e r u h á z á s
Piaci alapú tarifaalkalmazás pénzügyi ciklusa induló beruházással Versenytársak tarifaszintje
Saját tarifa-szint
Elvárt nyereség Amortizáció
Saját Bevétel
Üzemeltetési + központi+irányítási költségek hatékonyság-javulási potenciál
ciklusidő (Ct) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
42
Összefoglaló • Önköltség-vezérelt árképzés lehetősége a közforgalmú közlekedésben nagyon korlátozott. • A piacvezérelt árkalkulációs modellben más működési modellek tarifaképzési alapját is jelenti. • Napjainkban a légiközlekedést, a nemzetközi vasúti és közúti (autóbusz) közlekedést kivéve tisztán piacvezérelt tarifaképzés nincsen. • Az önköltségvezérelt tarifapolitikát az inputerőforrások rendelkezésre állása és anticipált keresleti modell alapján lehet alkalmazni. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
43
Támogatott közforgalmú közlekedés árképzése A támogatottá válás okai az alábbiak lehetnek: • Elégtelen a fizetőképes kereslet az adott szolgáltatás nyereséges működtetéséhez (Mikro) • Van fizetőképes kereslet, de az igénybevétel intenzitása olyan alacsony, hogy az már az üzemeltetés szintjén veszteséges (Mikro) • Az áralkalmazási szabadság korlátozott, a vállalkozó tarifát nem szabhat meg szabadon (Mikro+Makro) • Az előírt maximális tarifa un. „vezértarifa” alkalmazása (Makro) • A szállítási szolgáltatáshoz való hozzájutást a szolgáltató gazdasági érdekein túl biztosítani kívánják. (Makro) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
44
(Villamos) y
A „költségvetési egyenes” támogatott közforgalmú közlekedés esetében Csak veszteséggel fenntartható kínálat
C B
D U3
A
U2 U1 (Metró) x 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
45
Általános (üzemeltető) veszteségfinanszírozás (1) • A finanszírozó elfogadja, hogy az üzemeletető-vállalkozó csak veszteségesen tudja szolgáltatását nyújtani. (pl. klasszikus magyar vasúti díjszabás, vezértarifa) • Általános veszteségét kompenzálja, így az egyéb piaci aktivitásában is akár a piaci ár alá mehet, azaz támogatottá válik. • A modellre jellemző a keresztfinanszírozás (Ugyanaz a vállalkozás végez áru-, és személyszállítást, járműjavítást, oktatást, stb.)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
46
Általános (üzemeltető) veszteségfinanszírozás (2) • Nincs emelési kényszer/nyomás a nyereségesebb rögzített és piaci szolgáltatások tarifáira, • Hosszú távon történő alkalmazása feszültséget jelenthet a piaci és nem piaci szolgáltatások végzése között – A keresztfinanszírozás forráselvonó jellege miatt
• A támogató (állam) finanszírozási erejétől függ a szolgáltató vállalkozás veszteségeinek kompenzálása • Probléma az üzemeltetésen kívüli (infrastruktúra, fejlesztés) kiadások támogatásba való beépülése
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
47
Tevékenység-finanszírozás (1) • Az árképzési korlátok csak egy bizonyos szolgáltatásra, tevékenységre terjednek ki • A szolgáltató ebben az esetben részletes kalkulációval mutatja be, hogy a korlátozott tarifa veszteséget okoz.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
48
Tevékenység-finanszírozás (2) • Helyi és helyközi közlekedés rögzített (hatósági ár) – tevékenységek ráfordításaival el kell számolni – a támogatás finanszírozásának alapja • Helyközi közlekedés piaci, a helyi közlekedés rögzített tarifa modell bonyolult elszámolási számítást igényel, melynek keretében: – tevékenységek szerinti szigorú eszköz elválasztás és/vagy – a közös használat esetén a teljesítményekben való közreműködés meghatározása
• Fogyatékkal élők, betegek szállítását biztosító speciális fuvarozási szolgáltatása – az igénybe vevők számára ingyenes, vagy nagy kedvezménnyel vehető igénybe (pl. FlexTraffic Dániában) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
49
Tevékenység-finanszírozás (3) • A nemzetközi közforgalmú közlekedés piaci elveken nyugszik! (Érdekesség SZMPSZ díjszabás története) • Emelési kényszer/nyomás nehezedik a nyereségesebb, rögzített és piaci szolgáltatások tarifáira, A piaci árak túlemelése piacvesztéshez, és ezáltal a bevétel csökkenéséhez vezethet • Probléma: az üzemeltetésen kívüli (infrastruktúra, annak fejlesztése) kiadások támogatásba való beépülése a tapasztalatok szerint hosszú távon gazdasági és műszaki leépüléshez vezet.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
50
Áruszállítási tevékenység
Vendéglátási tevékenység
NY Költ -ség
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Bevétel
Költség
Bevétel
Költség
NY
Bevétel
Vállalati veszteség
NY Bevétel
2010.11.22.
Nemzetközi személyszáll. tevékenység
Veszteség
Helyközi személyszáll. tevékenység
Költségek
Pénz
Az általános veszteség finanszírozás
51
2010.11.22.
Nemzetközi személyszáll. tevékenység
Áruszállítási tevékenység
Veszteség Költségek
Bevétel
NY Bevétel
Vendéglátási tevékenység
Tevékenység vesztesége
NY Költségek
Költségek
Helyközi személyszáll. tevékenység
Költségek
Pénz
A tevékenységi veszteség finanszírozás
NY Ktg.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Bevé tel
52
2010.11.22.
Nemzetközi személyszáll. tevékenység
Vendéglátási tevékenység
Bevétel
NY Költségek
Költ-égek
Bevétel
Tevékenység vesztesége
NY Bevétel
Áruszállítási tevékenység
Vállalati veszteség
Veszteség
Helyközi személyszáll. tevékenység
Költségek
Pénz
Az általános és tevékenységi veszteség finanszírozás összefüggései
NY Költs égek
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Bevé tel
53
Vegyes támogatású szolgáltató • Az üzemeltető/ szolgáltató közvetlenül támogatott tevékenysége mellett államilag/önkormányzatilag maximált (rögzített) tarifát köteles alkalmazni. • Az előzőekben leírt két támogatott szolgáltató árképzési típus keveréke • A szolgáltatások közül a valós piaci hatásoknak kitettek esetében a vállalkozásnak nagyobb a mozgástere – a keresztfinanszírozás gyenge, negatív hatása kevésbé determinálja a piaci áralkamazást
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
54
Infrastruktúra finanszírozási források (hivatkozás) Általános és célhoz kötött adó és illetékbevételek Üzemeltetési bevételek (menetjegyár, pályahasználati és útdíj, fuvardíj, stb.) Nemzetközi szervezetek pénzalapjai (pl. EU Kohéziós és Strukturális Alapok) Egyének és szervezetek átmeneti és tartós megtakarításai (bankhitel)
Forrás Dr. Timár András Professor Emeritus – PTE/PMMK Széchenyi István Egyetem, Győr 2010. 2. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
55
Infrastruktúra finanszírozhatósága a díjakban • A nyílt piaci működésű szolgáltatóknál az infrastruktúra létesítés, igénybe vétel (pályahasználati díj) ráfordításai teljes mértékben beépül az érvényesíthető ráfordításokba • A szolgáltatói támogatott rendszerek figyelembe veszik a befektetett infrastruktúra pótlása, azok felújítása, mint szolgáltatási díjban, fuvardíjban részben megtérítendő ráfordítást (de nem biztos, hogy újraelőállítási áron épül be a támogatásba) • Az infrastruktúra-beruházások jelentős nagysága és a szolgáltató C&F-ja indokolja a közvetlen beruházási szubvenciót.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
56
Pénz
Bevétel és beruházás kapcsolata
Bevétel
Beruházás + fejlesztés Ct
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
57
Optimális díjak (mikro(mikro-, makromakroökonómiai, ökológiai és szociális vetületben) Kinek, mi, mikor optimális?
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
58
Az optimális díj értelmezhetőségi szintjei Piaci szereplők (mikroökonómia): • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat Újraelosztás szereplői (makroökonómia): • Központi regionális vagy települési költségvetés, részpolitikai költségvetések Politikai szereplők/Civilek • A társadalom életszínvonalát életminőségét befolyásoló prioritások meghatározói az – ökológiai és – szociális célok területén 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
59
Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
60
Egyén és háztartás szintjén használók szempontjából • A választás lehetőségével élni tudók számára optimálisnak nevezhetjük azt a tarifát, tarifa- rendszert, amely alkalmazása mellett az egyén vagy háztartás úgy érzi, hogy a rendelkezésére álló összjövedelemből a lehetőségek közül a legnagyobb hasznosságú közlekedési módot választotta.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
61
BMW 350
(Közf. közösségi közlekedés) y
Opel Astra
Egyén és háztartás szintjén használók szempontjából
A
Egyének vagy a háztartások költségvetési korlátjai
H1
H2 B H3 (Személyautó)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
x 62
Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat szempontjából
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
63
A munkáltató szempontjából • A közlekedési költségek, így a közforgalmú közlekedéséi is, beépülnek a munkaerő árába (élőmunka költségébe). • Emberi erőforrást használó (munkáltató) szempontjából azt nevezhetjük optimális tarifának vagy optimális tarifarendszernek, amely alkalmazása mellett • a munkáltató élőmunka költségei az előállított output piac által elismert árában a konkurenciához képest magasabb szinten térül meg, a profithoz való hozzájárulása magasabb. (Röviden: olcsóbb)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
64
Piaci szereplők (mikroökonómia) • Egyén és/vagy egy háztartás • Az erőforrás tranzit hasznát élvező munkaadó • A szolgáltató (üzemeltető) vállalat szempontjából
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
65
A közlekedési szolgáltatást nyújtó szemszögéből • A szolgáltatásainak a díjai (tarifái, tarifa rendszere) a hosszú távon realizálható profitot maximalizálja. (A megtérülési idők miatt a hosszú távú maximalizálás axiomatikus lehet)
• Nem redukálható önmagában az árszínvonalra! • A profitmaximálás kombinált lehetőségei: – Üzemgazdasági optimum = az igények optimális kapacitású eszközökkel, gyakorisággal és csatlakozó szolgáltatásokkal való kielégítése ugyanakkor – A potenciális kereslet feltárása és kielégítése szükség esetén kapacitásbővítéssel 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
66
Optimum a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (1) • Az alkalmazott tarifarendszer a kereslet-kínálat egyensúlyát szolgálja • Üzemeltetési szempontból fedezetet nyújtson a szolgáltatás közvetlen költségeire és az infrastruktúra-használat költségeire • Szabadpiaci ár esetén fedezetet nyújtson az irányítás és finanszírozás költségeire, valamint profitra
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
67
Hatszor annyit ér 10 font a magyar vasúton, mint a briten (MTI- a Sun alapján 2010.február) •
A brit vasúti jegyárak a legmagasabbak …A sajtó nemrég hangos volt attól a hírtől, hogy felbukkant az első, ezer fontot meghaladó belföldi viteldíj a kínálatban, ennyiért lehet eljutni a délnyugat-angliai Cornwall grófságból az északi Skóciába, ha az utas nem foglalja le jó előre menetjegyét. A Daily Mirror néhány héttel ezelőtti beszámolója szerint a brit vasúthálózat fenntartásáért felelős vállalat, a Network Rail alkalmazottai sem utazhattak vonattal egy szakmai konferenciára, mert túl drága lett volna a vonatjegy.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Kb. 700 mérföld
68
Optimum a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (2) • Rögzített és részben szabad áralkalmazás esetén – Általános veszteség finanszírozás esetén a piaci árak alkalmazásánál az általános mikroökonómiai célok teljesülését tekintjük optimálisnak – A rögzített árak alkalmazási területén elsődleges az üzemgazdasági optimum – VÉDHETŐSÉG – biztosítása (és bizonyítása)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
69
Árbevétel és a kereslet árrugalmassága
(Ár)
P
D
S
D = a kereslet alakulása az tarifa szint függvényében
Határbevétel > 1
S = a kapacitás (kínálat) alakulása az üzemeltetési költségek függvényében
Határbevétel < 1
O
Q
Optimum pont R = az árbevétel alakulása a tarifa változás és a kapacitások függvényében
(Árbevétel)
R
(Mennyiség)
(Mennyiség)
Q
Optimum mérése a gyakorlatban a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (1) • Saját szolgáltató input-output elemzése (pl.) – – – –
teljesítmény-statisztikák jegystatisztikák korrelációs elemzések faktoranalízis
• Árrugalmassági vizsgálatok – A helyettesítő szolgáltatásokra és befolyásoló erőforrásokra • Személygépkocsi költség/üzemanyag • Az alternatív (konkurens) szolgáltatók teljesítményalakulása
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
71
Optimum mérése a gyakorlatban a szolgáltató, üzemeltető, mint árképző szempontjából (2) • Egyéb módszerek, amelyek az optimumkritérium teljesülését igazolhatják – Megelégedettség-vizsgálatok – A saját szolgáltatás minőségének értékelése és összehasonlítása – Konkurencia-elemzés • Szolgáltatások összehasonlítása • Teljesítmények elemzése • Árak összehasonlítása
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
72
Újraelosztás szereplői (makroökonómia) • Központi költségvetés • Regionális vagy települési költségvetés • Részpolitikai költségvetések
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
73
Központi költségvetés optimuma (1) • A költségvetések mindig tartalmaznak politikai prioritásokat! Így például: – – – – – –
vállalkozói tőkeáramlás foglalkoztatás-politika szociálpolitika általános környezetvédelem élhető környezet fenntartható fejlődés
• Támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek esetén – általános működési támogatások csökkenthetősége – árkiegészítések szintentartása, csökkenthetősége
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
74
Központi költségvetés optimuma (2) • Az optimális díjalkalmazás = – a politikai célokat szolgáló tarifa és tarifarendszerrel – a költségvetési kiadások tervezett szinten tartásával
• A piaci mechanizmusok által igazolt díjak felett rögzített tarifák igénybevételcsökkenést okoznak és így: – Növekszik a kompenzálandó működési veszteség – Csökken(het) az árkiegészítésre fordított összeg – Beruházások maradnak el 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
75
Újraelosztás szereplői (makroökonómia) • Központi költségvetés • Regionális vagy települési költségvetés • Részpolitikai költségvetések
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
76
Regionális vagy települési költségvetés optimuma • Támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek esetén – Általános működési támogatások csökkenthetősége – Árkiegészítések szintentartása, csökkenthetősége
• Az optimális díjalkalmazás = – A helyi közösség által elfogadott és támogatott helyi politikai célokat szolgáló tarifa és tarifarendszer – a regionális vagy települési költségvetési kiadások tervezett szinten tartása
• A piaci mechanizmusok által igazolt díjak felett rögzített tarifák: – Igénybevétel csökkenést ezáltal bevételkiesést okoznak: – Növekedhet a kompenzálandó működési veszteség – Csökken(het) az árkiegészítésre fordított összeg 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
77
Veszteséges ugyan, de…
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
78
Regionális vagy települési költségvetés A közforgalmú közösségi közlekedés inkább közszolgáltatásnak minősül. Gyengébb a „piaci” működés determináltsága. A szolgáltatók, üzemeltetők elsősorban a szolgáltatási piac és nem az igénybe vétel növelésében érdekeltek.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
79
Forrás: index.hu
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
80
Újraelosztás szereplői (makroökonómia) • Központi költségvetés • Regionális vagy települési költségvetés • Részpolitikai költségvetések
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
81
Részpolitikák optimum-kritériumai • Részpolitikák által támogatott vagy rögzített tarifa- és tarifarendszerek – – – –
Közlekedéspolitika Várospolitikai célok Ökológiai célok (pl. bérlet autósoknak) Turisztikai célok (pl. a „City-Card”-ok)
• A részpolitikák által befolyásolt, meghatározott tarifák optimuma a kitűzött célcsoportok utazási igénybevételének növelése • A mennyiségi célok elérésének korlátot az ezekre maghatározott költségvetések és/vagy szolgáltatási kapacitás-korlátok szabnak. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
82
Szubvencionálás, veszteségkompenzáció elméleti alapjai Szubvenció = támogatás Támogatás = rászorultság Közforgalmú szolgáltató ≠ támogatásra szorult Szubvenció a jegy-árkiegészítés! Kompenzáció = ellenérték kiegyenlítés Ellenérték kiegyenlítés = elismert, nem megtérülő ráfordítás megfizetése A közforgalmú közösségi közlekedés működési támogatása (veszteség) kompenzáció! 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
83
• • • • •
Szubvencionálás, veszteségkompenzáció érintett témakörei A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei A XX. század szubvencionálási elvei A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei A veszteségkompenzációs modellek A közforgalmú közlekedést támogató szervezetek
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
84
A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei (1) • „Piaci” szolgáltatásból közszolgáltatás lesz – – – – – – – – – –
Kompközlekedés (t.e.i.) Postakocsi (XVIII.sz.) Vasúti utazás (XIX.) Bérkocsi/Taxi Omnibusz Fogaskerekű Vasúti utazás Villamos Autóbusz-közlekedés Elővárosi vasút, metró
2010.11.22.
Egyéni igények (kényszer, luxus) Réteg igények (fizetőképesség!)
Tömeg igények
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
85
Tömegigény megnyilvánulása 1960-ban
Forrás: Rubicon folyóirat 2004/ 8-9. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
86
A szubvencionálás szükségességének történeti előzményei (2) • A XIX sz. végén (Angliában) XX.sz. elején (Európában is) tömegigény jelenik meg – A munkaerő munkalehetőség felé áramoltatása • Az óriás óceánjáró személyhajók a kivándorlás korában • HÉV-ek rendszere (nem csak áruszállítás)
– A jövedelmek növekedésével a távolsági utazásban is megjelenik a tömegigény (pl. turizmus) – A szolgáltatók az igény növekedésével együtt képesek díjaikat növelni
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
87
A szolgáltatatás iránti kapacitásigény
kapacitás
Finanszírozandó kapacitás maximum
Nappali kapacitás minimum
Éjszakai kapacitás 4.00
6.00
2010.11.22.
8.00 10.00 12.00
14.00
16.00 18.00 20.00
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
22.00
24.00 88
A szubvencionálás szükségességének történeti előzménye - a munkaerő áramoltatása • A XX. század közepére a városi lakosság koncentrációja ugrásszerűen megnő - A gyárak egyre inkább a településeken kívül helyezkednek – A településközpontok, munkáskolóniák és a munkahelyek térben egyre távolabb kerülnek – Az alacsony bérek mellett a tömeg-közlekedés drága – A tömeges igénybevétel javítja a kihasználtságot, azaz a tarifába való beavatkozás javítja az üzemgazdasági hatékonyságot.
• Az első világháború után megjelennek a szociális alapú támogatások (veteránok, hadirokkantak, hadi-özvegyek, és -árvák utazási kedvezményei)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
89
1933. évi VII. törvénycikk VI. fejezet „Kedvezmények a hadigondozottak részére” Közlekedési kedvezmények 29. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő hadirokkantak, úgyszintén az I. járadékosztályba sorozott hadirokkantak szükségszerinti kísérői az államvasutak és a kezelésükben levő vasutak vonalain menetkedvezményben részesülnek, melynek mindenkori mértékét és az igénybevétel módozatait a kereskedelemügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve állapítja meg. (2) A 12. és 13. § alapján igénybevehető gyógyászati ellátás céljából szükséges utazások költségeit indokolt esetben a honvédelmi miniszter megtéríti.
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
90
A szubvencionálás szükségességének történeti előzménye - infrastruktúra építése • A XIX. században megjelent vasúti közlekedés infrastruktúra és annak finanszírozás igénye óriási! • A koncessziós vasutak közül nagyon sokan a XIX, század végére csődbe mennek mert: – Nem képesek az ugrás szerűen növekvő bevételek mellett az infrastruktúra költségeket fedezni – Növekedési korlátba (a gyors növekedés miatti pénzhiányba) ütköznek – Az államok elkezdik a saját maguk által adókból finanszírozott vasúti később közúti építkezéseiket – A koncessziós vasutakat államosítják (kivásárolják).
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
91
A XIX-XX. század eleji szubvencionálás formái • Az államvasutak költségvetési intézmények – Szerves kapcsolat az államok költségvetésével • A M.Kir.Államvasutak költségvetési fejezet a teljes működési bevételi és kiadási oldalával • Az állami vasútépítések szintén a költségvetések részei leginkább a vasúti fejezeten belül • A nemzeti iparok fejlesztése, a belső- és nemzetközi kereskedelem igénye generálja az állami szerepvállalást
• A nagyvárosi közforgalmú (közösségi) közlekedési vállalatok – Kezdetben önálló „piaci” vállalatok majd – Részben vagy egészben a város tulajdonába kerülnek – A század végére ismét megjelennek a magántulajdonú üzemeltetők de már korlátozott árképzési lehetőségekkel. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
92
1899. évi VIII. törvénycikk az 1899. évi állami költségvetésről (1) A)Rendes kiadások XIX. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: 10. M. kir. államvasutak: • Személyi járandóságok 27. 246,760 • Dologi kiadások 3. 349,740 • Rendes fentartási és üzemi kiadások 27. 635,100 • Átalakitási munkák 2. 592,500 VII. FEJEZET. Állami adósságok: 13. Az …magyar államvasuti beruházási czélokra kibocsátott, illetőleg kibocsátandó 3 1/2%-os koronajáradék-kölcsön: • Kamatok 2. 693,810 • Kezelési költségek 4,490 2010.11.22.
Forrás: http://www.1000ev.hu/index.php CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis"
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
93
1899. évi VIII. törvénycikk az 1899. évi állami költségvetésről (2) B) Rendkivüli kiadások. VII. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: • Deés-zilahi vasut 20-ik félévi részlete 58,500 • Viczinális vasutak segélyezésére 600,000 C)Beruházások 5. Magyar kir. államvasutak: • Épitmények és felszerelések kiegészitése 1. 300,000 • Fahidaknak vasszerkezettel való kiszerelésére 100,000 • 576 drb személykocsi vételárának X. részlete 441,800 • 4000 drb teherkocsi vételárának IX. részlete 973,400 2010.11.22.
A) Rendes bevételek. V. FEJEZET. Kereskedelemügyi ministerium: • 9. M. k. államvasutak 100. 864,000
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
94
Szubvencionálás a XX. században • A vasúti tarifák vezérlő tarifaként működnek a XX. század 90-es éveiig – ezzel is indukálva a személyközlekedési ágazatok szubvencionálását – A rögzített tarifák alkalmazása a többi szállítási mód felé piaciként viselkedik, ahhoz kénytelen alkalmazkodni. – A rögzített tarifák alkalmazása szükségessé teszi az - állami tulajdonú – vállalat működési vagy tevékenységi támogatását.
• A Társadalmi folyamatok támogatása – A közforgalmú közlekedés támogatása a mobilitás, mint alapjog biztosítása
• Szociális és környezetvédelmi szempontok erősödése – Mozgásukban korlátozottak, munkanélküliek, nyugdíjasok támogatása, társadalmi kohézió fenntartása – Tisztább levegő, fenntartható fejlődés, 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
95
A szubvencionálás technikái a XX. században és napjainkig (1) • A XX. században a szubvenciók elveinek többrétegűvé válását és finomodását tapasztalhatjuk: – Különválik a tevékenységi és az általános támogatás • Az általános támogatás már csak az állami szektorban marad fenn • A támogatásokat új , már nem csak közgazdasági célok eléréséhez igazítják. • A keresztfinanszírozási elvet támadó szubvenciós – kompenzációs - elv jelenik meg.
– Megjelennek a társadalom tömegei számára biztosított kedvezmények • Munkába járás / hazautazás kedvezményezése • Közalkalmazottak (hivatalnokok, tanárok, rendőrök, katonák) utazási kedvezménye • Sportot, turizmust támogató kedvezmények 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
96
A szubvencionálás technikái a XX. században és napjainkig (2) • Magasabb (makro-) szintre emelkedik a megrendelő – A központi állam és az önkormányzatok, régiók és önálló közlekedési rendszerrel rendelkező városok – A megrendelő kapacitásokat vásárol – A meghatározott díjak kialakításában szuverén döntést hoz (a kialakításába bevonja a szolgáltatót/üzemeltetőt) – Szigorú szerződés-rendszeren keresztül érvényesíti megrendelői érdekeit
• Megváltozott gazdasági érdekeltség vezérli a szolgáltatót (üzemeltetőt) – üzemgazdasági optimum – Elválik a megrendelő és a használó – A szuverén áralkalmazás elvesztése elsősorban az üzemgazdasági optimum elérésére és csak másodlagosan a bevételek növelésére ösztönzi a szolgáltatót 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
97
A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei (1) • A közforgalmú közlekedés „alágazata” a közösségi közlekedés – Tömegjelleg (régi megfogalmazás tömegközlekedés) – Korlátozottabb utazási távolság (200 km) – Szállítási módok integrált szolgáltatása
• A közösségi közlekedés, mint válasz (alternatív eszköz) – A fosszilis energia korlátosságára – Globális környezetszennyezés ezen belül is a közlekedés „kitüntetett” súlya – Élhető városok, élhető vidék (növekvő városi népesség mellett!)
• Összefoglalóan: A közforgalmú közösségi közlekedés a fenntartható fejlődést proaktívan támogató eszköz 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
98
A XXI. század új kihívásai és a közforgalmú közlekedés új szerepei (2) • „Piacképes” távolsági és régiós közlekedési eszközrendszer – Egységes nemzeti tarifarendszer (Hollandia) – Közlekedési szövetségek rendszere
• Urbanisztikai szerepe – Autómentes terek – Élhető városok
• A társadalom mobilitásának befolyásolása – A mobilitás alapjog = általános hozzáférhetőség a szolgáltatásokhoz – A szociálisan rászorulók társadalmi integrációjának eszköze
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
99
A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai Távolsági Közlekedés feltételei
vasúti
autóbusz
Közlekedési infrastruktúra
állami vállalat
2010.11.22.
többs.állami vállalat
Közösség
autóbusz
állami vállalat
Helyi vasúti
Utas/ Közösség
többs.állami vállalat
önkorm. vállalat
Közösség/Helyi közösség
Utas (használó)
Utas/ Közösség
autóbusz
Helyi közösség
Közösség
Közlekedés szabályozása A szolgáltató támogatása/finanszírozása
vasúti
Közösség
Infrasutruktúra Közlekedési eszköz
Elővárosi/regionális
1
vállalatok
egyéb/ komp vegyes
3
magánvállalkozás
Közösség/Helyi közösség Közösség/Helyi közösség
Utas (használó)
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Utas/ Helyi közösség
2
100
A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció • Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató szubvencionálása) • Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
101
Átalánykompenzáció • Magyarországon – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)
• Angolul „subsidy” (szubvenció) • Nem segély
= támogatás
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
102
A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)
• Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató adott szolgáltatásának szubvencionálása) • Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
103
Közvetlen tevékenység-támogatás (1) • A szolgáltató által veszteségesen üzemeltetett szolgáltatás, (szolg. csoport) támogatása – Szerződés alapján a szolgáltató a tevékenységen kimutatott veszteséget támogatásként megkapja – Kiküszöböli a kereszt-finanszírozásból eredő problémákat – A szolgáltató piaci szereplőként viselkedhet a nem támogatott tevékenységek esetén tevékenységek esetében.
= támogatás
2010.11.22.
(például a British Rail 1990ig) • Vállalati v. szolgálta-
tás-privatizáció alapfeltétele
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
104
Közvetlen tevékenység-támogatás (2) • A közösségi közlekedés támogatása Magyarországon az un. normatív támogatás rendszere – Azok az önkormányzatok kapják, amelyek területén menetrend szerint helyi közforgalmú közösségi közlekedés van. – Báziselvű : a folyó évi költségvetésben erre a célra fordítható összeget a közlekedési módokra az előző év (fhkm) teljesítmény/költségmutatók alapján szétosztják ALTMARK-itélet …[A támogatás tartalmazza]…a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek és az ágazatban szokásos ésszerű nyereség együttes összegét, a költségtérítés nem vezethet a közszolgáltatást végző társaság túlkompenzációjához. .. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
105
Kalkulációs séma a normatív támogatáshoz Bevételek
Költségek és nyereség
Menetdíj bevételek
Üzem.közvetlen személyi jellegű keltsége
Fogyasztói árkiegészítés
Üzemeltetés közvetlen üzemanyag költsége Üzemeltetés közvetlen egyéb anyagköltsége
Pótdíj bevétel Egyéb hozzájárulások Működési célú támogatások
Bevételek összesen 2010.11.22.
Üzemeltetés egyéb közvetlen költsége Karbantartás közvetlen költsége Infrastruktúra költsége Eszközpótlás/finanszírozás költsége Alvállalkozásba kiadott tevékenység költsége Értékesítéshez kapcsolódó költségek Tevékenység ellátásához kapcsolódó közvetett költségek Társasági általános költségek Nyereség Költségek és nyereség összesen
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
106
A veszteségkompenzációs modellek • Átalánykompenzáció – Termelési ártámogatás (állami vállalatoknál) – Működési támogatás (önkormányzatoknál)
• Közvetlen tevékenység-támogatás (szolgáltató adott szolgáltatásának szubvencionálása) – Szerződés alapján a szolgáltató a tevékenységen kimutatott veszteséget támogatásként megkapja – Kiküszöböli a kereszt-finanszírozásból eredő problémákat – A szolgáltató piaci szereplőként viselkedhet a nem támogatott tevékenységek esetén
• Közvetett támogatás (szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
107
Közvetett támogatás a szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása (1) • Piaci alapon működő szolgáltató/üzemeltető is adna üzletpolitikai alapon kedvezményt! • A központi állam, vagy helyi árhatóság egyébként is „eltéríti” a tarifát a piacitól. • Az egyes társadalmi csoportok tagjait alanyi jogon kedvezményben részesíti és a szolgáltatónak az ebből a kedvezményből származó bevétel kiesését (kárát) megtéríti • Formája az árkiegészítés, melynek keretében a jegyet – 100 %-ra kiegészíti (kulcsos árkiegészítés) és/vagy
– Átalányösszeggel egészíti ki (átalány-kiegészítés) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
108
Közvetett támogatás a szolgáltatón keresztüli igénybevevő, az utas szubvencionálása (2) • Szociális alapon támogatottak köre (a teljesség igénye nélkül) – Gyermekek (pl. ingyenes 2-4 éves korig) – Diákok (50 %) – Nyugdíjasok
• Állami foglalkoztatáshoz kötődően – Közalkalmazottak (tanárok, orvosok, hivatalnokok) – Katonák – Rendőrök, tűzoltók
• Munkavállalók utazása – Munkába járás – Szabadságra utazás (50 %) – Szakszervezeti utazás 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
109
A bérletek árai 2010. március Város Budapest* Nyíregyháza Eger Miskolc* Debrecen* Szolnok Kecskemét Pécs Győr Veszprém Tatabánya Salgótarján Szombathely
Tanuló-nyugdíjas Összvonalas havi 3850 Ft 2000 Ft 2100 Ft 3200 Ft 3180 Ft 2025 Ft 1975 Ft 2640 Ft 2130 Ft 1875 Ft 2255 Ft 1990 Ft 1920 Ft
9800 Ft 4995 Ft 4900 Ft 6100 Ft 6030 Ft 5290 Ft 5670 Ft 6060 Ft 5450 Ft 5510 Ft 5070 Ft 5685 Ft 5990 Ft
*: a bérlet nem csak buszos közlekedés igénybevételét teszi lehetővé Forrás: www.omnibusz.blog.hu 2010.11.22. Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
%
39,3% 40,0% 42,9% 52,5% 52,7% 38,3% 34,8% 43,6% 39,1% 34,0% 44,5% 35,0% 32,1% 110
A közforgalmú közlekedést támogató egyéb szervezetek és fontosságuk • Európai Unió - DG TREN 2010 február 17-én kettévált: – DG – for Energy – DG – Mobility and Transport • EU szintű közlekedéspolitika • A mobilitás kiemelése az új szemlélet érvényesülése
• Zöld (civil-) szervezetek szerepe – – – –
Érdekképviselet Kutatások Javaslatok Kommunikációs nyomás
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
111
A közforgalmú közlekedési szolgáltatás (üzemeltetés) finanszírozási forrásai • Hagyományos, tarifa és veszteségkompenzációs finanszírozás vázlatos áttekintése (példák) • Új források a közforgalmú közlekedési szolgáltatás finanszírozásához
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
112
Hagyományos, tarifa és veszteségkompenzációs finanszírozás vázlatos áttekintése (példák) • A „mindenki fizet” elv a nemzeti költségvetésen keresztül az általánosan beszedett adókon keresztül (magyarországi gyakorlat is) • A „szennyező fizet” elv: Akik a közlekedésükkel a problémákat okozzák kompenzálják a közösségnek okozott veszteségeket (német ásványolaj adó) • A „kedvezményezett fizet” elve: Mindazok akik hasznot húznak a szolgáltatásból hozzá kell járuljanak annak költségeihez (francia „közlekedési adó”, LVC) GYAKORI AZ ELŐBB FELSOROLT ELVEK KOMBINÁCIÓJA! 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
113
A közösségi közlekedés közgazdasági szempontú finanszírozói (1) • • • •
Az utasok, mint használók, és mint finanszírozók Központi állam, finanszírozó (költségvetés) Önkormányzat mint finanszírozó (költségvetés) Munkáltató, mint finanszírozó (munkába járás kötelező elszámolhatósága) • Kereskedelem, mint finanszírozó (TESCO-busz)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
114
Különféle támogatási formák • Tőke-támogatások – a gördülő állományt is beleértve (pl. Németországban) • ÁFA kedvezmények a közösségi közlekedési szektor számára (pl. Nagy-Britannia) • Alacsonyabb jármű és üzemanyag adók (pl. Nagy-Britannia) • Kedvezményes díjak az infrastruktúra igénybevételéért (pl. Hollandia) • Helyi adó kedvezmények (pl. Magyarország) 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
115
A közösségi közlekedés finanszírozási megoldások (példák) • Németország, Ausztria, : közműszolgáltatói holdingok “Quer Verbund” • Belgium/Hollandia: veszteségfinanszírozás csökkentése, bevétel növelés új jegykategóriák bevezetésével • Nagy-Britannia: konstans általános finanszírozás de növekvő nyomása a növekvő bérek és üzemanyagárak miatt • Ausztria : konstans finanszírozás a növekvő szolgáltatási szint mellett • A támogatási szint több nagyvárosban csökkent, így Párizsban, Zürichben, Bernben, Koppenhágában, Münchenben és Budapesten. 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
116
A közlekedés finanszírozásának innovatív módszerei (1) • A szolgáltató vállalkozási vagyonának egyéb hasznosítása (speciális szolgáltatások, bérbeadás, reklám-felületek) • A közösségi közlekedés által generált haszonból való részesedés („lefölözés”) • A közlekedés externális költségeinek megadóztatása és átcsoportosítása a közforgalmú közlekedésre (útdíjak, torlódási díjak)
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
117
A közlekedés finanszírozásának innovatív módszerei (2) • Az externális hatások megfizettetése az indirekt adók (körny.védelmi szempontú, pl. üzem.ag.-ok adója, behajtási díj,) kivetése útján • A köz- és magán finanszírozók együttműködése (PPP) a közösségi közlekedési projektekben (PTP) • Föld PTP érték-növeléséből származó haszon lefölözése (Land Value Capture) és a közösségi közlekedésbe transzferálása – Értékalapú, címkézett ingatlanadó – Differenciált mértékű iparűzési adó 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
118
Tarifa képzési elvek alkalmazása a különféle gazdasági várospolitikai és üzemgazdasági prioritások érvényesítésére gondolatjáték, modellezés
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
119
A közforgalmú közösségi közlekedés tarifadöntéseit megelőző lépések • Az egyes parciális prioritások sorrendbe állítása, a legfontosabb célok kitűzése • A prioritások mellé felsorakoztatható erőforrások (kapacitások), a szolgáltató/üzemeltető illeszkedési feltételei • A célok számszerűsítése és a szükséges erőforrások biztosítása • „Politikai” döntés • Felkészülés a bevezetésre és a problémák kezelésére • A célok teljesülésének folyamatos mérése az egyéb (pozitív/negatív) hatások értékelése
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
120
A VÁROS jelenlegi közforgalmú közlekedési feltételei és elérendő közlekedéspolitikai célja: • A városban lakók és a városba érkezők személygépkocsi utazását 20 %-kal csökkenteni kell! • Dugódíjat nem kíván bevezetni a város • A közforgalmú közösségi közlekedésre fordítható költségvetés nem növelhető. Tarifaemelés lehetséges • Milyen eszközeink lehetnek a jelenleg un. egy-felszállás egy jegy jegyrendszerről a cél eléréséhez. (nincs zónarendszer!) • Egy felszállás 100 Pénz • Havi bérletek vannak: – Felnőtteknek 28 000 Pénz – Diákoknak 14 000 Pénz 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
121
A jelenlegi igénybevétel és kapacitás
kapacitás
Rendelkezésre álló kapacitás maximum
4.00
6.00
2010.11.22.
8.00 10.00 12.00
14.00
16.00 18.00 20.00
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
22.00
24.00 122
Mik a teendők (vázlatosan) (1) • Utas-felmérés - elemzés • Igényfelmérés – hálózat és menetrend tervezés – A tarifarendszert átalakítása időkorlátos jegyekké.
• Tarifarendszer átalakítása – Például:
• Munkába járáshoz kedvezményes bérlet – amennyiben a munkaadó veszi meg a bérletet – munkaadó költségként számolhatja el • Diákok • 4 fő együttutazási kedvezmény
2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
123
Mik a teendők (vázlatosan) (2) • Csatlakozó intézkedések – a tarifa rendszer változtatása nem elégséges – Parkolás – Forgalom-korlátozás
• Modellezés, Pilot-projekt, tarifa tesztelés • Kommunikáció (!) – Okok a változásra – Elérendő célok – Változtatások menete
2010.11.22.
B.Sz.K.Rt. Menettérti jegye
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
124
Köszönöm a figyelmet!
http://retronom.hu/node/2886 2010.11.22.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
125