Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-18402-14/2010. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: [email protected]

Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját, majd 2006., valamint 2008. novemberében a felülvizsgálatát is. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. A törvényi szabályozás értelmében a koncepció tartalmát a települési önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni az eltelt két évben a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változásokat (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), valamint meg kell határozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények, civil szervezetek, nem állami fenntartású szociális szolgáltatók, továbbá véleményezésre megküldtük a Csongrád Megyei Önkormányzatnak, valamint a Szociálpolitikai Kerekasztalnak. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását és a következő határozati javaslat elfogadását:

2 …………./2010…….. Kt Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

HATÁROZATI

JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerint a felülvizsgálattal egyetért és az elfogadja. 2. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a jelenlegi intézményrendszer biztosítja a szociális és gyermekvédelmi feladatok szakszerű ellátását, és a szakmai munka feltételeit. 3. A Képviselő-testület a koncepcióban megvalósítandó feladatokkal, a fejlesztés irányával egyetért, és felkéri a területen dolgozó szakembereket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és erről a következő felülvizsgálat alkalmával számoljanak be. A határozatról értesítést kap: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szentes Város Polgármestere Szentes Város Alpolgármestere Szentes Város Jegyzője Szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

Szentes, 2010. november 28.

Szirbik Imre

Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Készült Szentes Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán 2010. november

2

Bevezetés Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2004. év decemberében fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A törvényi előírásoknak megfelelően, amely a koncepció kétévenkénti felülvizsgálatát írja elő, az alapkoncepció 2006., valamint 2008. novemberében felülvizsgálatra került, bemutatva a bekövetkezett változásokat és megfogalmazva a további teendőket. A jelenlegi felülvizsgálat keretében azokat a fejezeteket, információkat, amelyekben számottevő változás az alapkoncepció, valamint a felülvizsgálatok elfogadása óta nem következett be, vagy számszerű változás nincs, általában nem fogalmaztuk újra. A felülvizsgálat módszerei között az alapkoncepcióval történő összevetést, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok áttekintését, adatgyűjtést, kérdőíves módszerrel megvalósuló adatfelmérést végeztünk. A koncepció 2004-ben megfogalmazott fő célja nem változott. „A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését.” Az elmúlt két év is a szociális és gyermekvédelmi ellátások többszöri változását hozta, a folyamatosan módosuló jogszabályi környezet nagymértékben megnehezíti a közép- és hosszú távú tervezést.

I. Demográfiai adatok alakulása Születések és halálozások változása 2008. év 2009. év 2010. év szeptember 30.

Születések száma 224 234 208

Halálozások száma 362 373 313

A lakosság korösszetételének változása Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2008. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 2899 2753 19-60 éves 8787 8807 61-110 éves 2610 3944 Összesen 14296 15504

együtt 5652 17594 6554 29800

3

Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2009. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 2801 2693 19-60 éves 8709 8729 61-110 éves 2675 4003 Összesen 14185 15425

együtt 5494 17438 6678 29610

Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2010. év szeptember Korcsoport férfi nő együtt 0-18 éves 2697 2588 5285 19-60 éves 8591 8593 17184 61-110 éves 2707 4106 6813 Összesen 13995 15287 29282 A népesség korösszetétele hasonlóan az országoshoz az idősebb korcsoport felé tolódott el, és folyamatos az idős, eltartott népesség számának növekedése. Az alábbi táblázat bemutatja Szentes város közigazgatási területén 2010. január hónapban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát nagyobb ellátás típusonként személyre vonatkozó bontásban. Ellátás megnevezése Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Özvegyi nyugdíj Árvaellátás Mezőgazdasági szövetkezeti járadék Baleseti járadék Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék Rokkantsági járadék Rehabilitációs járadék Házastársi pótlék Egyéb nyugdíj, járadék Összesen (fő)

2010. január/fő 5212 2884 426 341 9 34 77 608 134 39 130 9 9903

A fenti táblázatban egy személy csak egyszer szerepel, de sok esetben előfordul az, hogy egy személy többféle ellátást is kaphat ( pld. öregségi nyugdíj + özvegyi nyugdíj + hadigondozotti ellátás), tehát ha a meghatározott ellátás típusok szerint készítjük a kimutatást, akkor ez a szám jóval nagyobb, hiszen egy személy több helyen kerül besorolásra. Az öregségi nyugdíjban részesülők magas száma maga után vonja a szociális ellátások iránti igények emelkedését is, de ugyanez mondható el a több ezer rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülők esetében is, itt a szociális ellátások mellett fokozottabb igény jelentkezik az egészségügyi ellátás területén is.

4

II. Munkanélküliség a városban A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltségének tájékoztatása szerint a regisztrált álláskeresők számának stagnálása volt megfigyelhető. Az elmúlt féléves időintervallumban a regisztrált álláskeresők számának alakulását a következő diagram szemlélteti: Szentes és térsége 2010. szeptember havi fontosabb számadatai a következők:

r em be 20 10 .S ze pt

20 10 .A ug us zt us

20 10 .J úl iu s

us 20 10 .J ún i

20 10 .Á pr

20 10 .M áj us

2450 2400 2350 2300 2250 2200 2150 2100 ilis

Fő

A regisztált álláskeresők számának alakulása az elmúl hat hónap során

Hónapok

A regisztrált álláskeresők száma 2241 fő, amely 25 fő csökkenést jelent a megelőző havi értékhez képest (2010. augusztus hónap Æ 2266 fő). Munkanélküli ellátásban 974 fő részesült (- 35 fő). Az álláskeresők településenkénti megoszlása a vizsgált hónapban az alábbiak szerint alakult: Település neve Derekegyház Szentes Nagymágocs Árpádhalom Fábiánsebestyén Eperjes Nagytőke Szegvár Összesen

Regisztrált fő 90 1477 128 54 134 29 26 303 2 241

Ellátott fő 45 620 63 30 50 11 9 146 974

Nyilvántartott álláskeresők aránya -------------------

Szentes és az egyes települések értékei az egyes aktuális vizsgálati időszakokban folyamatosan változnak. Különösen szembetűnő változások figyelhetőek meg települési vonatkozásban: a kisebb települések érzékenyebben reagálnak a munkaerő-piac változásaira.

5 A térségi álláskeresők regisztrációjának alakulását szeptember hónapban az alábbi diagram szemlélteti:

Térségi regisztrált munkanélküliek (fő)

Derekegyház

303 26 29 134 54 128

Szentes

90

Nagymágocs Árpádhalom Fábiánsebestyén

1477

Eperjes Nagytőke Szegvár

A munkanélküli regisztráció input oldala a munkanélküli nyilvántartásba történő bevonás, illetve annak bemeneti paraméterei. Ez egyrészt nagyságrendiséget (aktualizált kérelmek száma, kirendeltségi forgalom), másrészt a regisztráltak kvalitatív jellemzőit jelenti (iskolai végzettség, életkor, stb.). Iskolai végzettségük alapján jelenleg a szakmunkásképzőt (29,36 %) és az általános iskolát végzettek (30,83 %) vannak a legnagyobb számban, de jelentős a szakközépiskolát végzettek száma is (20,26 %). A végzettség szerinti júliusi értékeket és megoszlásokat a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem Összesen

Összes fő 24 691 22 658 166 454 80 115 31

2 241

Megoszlás (%) 1,1 30,8 1,0 29,4 7,4 20,3 3,6 5,1 1,4 100,00

6 A regisztráltak nemenkénti bontásáról elmondható, hogy a nyilvántartások szerint a munkanélküli férfiak - nők aránya ( 1122 fő- 1119 fő / 20,07% — 49,93 %,) . Az életkor szerinti megoszlást a következő táblázat mutatja be: Korcsoport 17 év alatt 18--20 éves 20--25 éves 25--30 éves 30--35 éves 35--40 éves 40--45 éves 45--50 éves 50 --55 éves 55 --60 éves 60 éves felett Összesen

0 111 363 266 248 264 269 236 294 178 12

2 241

em

be r

tu s Sz ep t

A ug us z

Jú liu s

Jú ni us

s M áj u

is

M ár ci u

Á pr il

400 300 200 100 0

Pályakezdők számának alakulása az elmúlt hat hónapban

s

fő

A pályakezdő munkanélküliek még mindig jelentős részét képezik a munkanélküliek számának. A pályakezdő munkanélküliség elmúlt hat havi változását az alábbi diagram szemlélteti. A havi számadatok tekintetében az előző hónaphoz képest számottevő csökkenés nem tapasztalható (320-316= -4 fő).

hónapok

A munkaerő-piaci helyzet alakulásban az elmúlt két évben nagy szerepet játszott az aktív korúak segélyezésének átalakítása, amely a segélyezés helyett a foglalkoztatásra, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a képzésre helyezte a hangsúlyt, amely az „Út a munkához” program keretében valósult meg. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény értelmében szociális rászorultság esetén a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint (álláskeresési ellátás kimerítése, illetve meghatározott

7 időtartamú együttműködés a Munkaügyi Központtal) az aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg. Amennyiben nem tud a jogosultnak munkát biztosítani, részére rendelkezésre állási támogatást folyósít, ha saját maga és családja megélhetése más módon nem biztosított. Nem biztosított a megélhetés, ha a családban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%át és vagyona nincs. A rendelkezésre állási támogatás havi összege 28.500 Ft. A törvény módosítása után minden aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy jogosultsága felülvizsgálatra került 2009. február 20-ig. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt. A felülvizsgálat során 439 fő rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága került megállapításra. A jogosultak részére az önkormányzat a Közfoglalkoztatási Terv alapján (210 fő részére) közcélú foglalkoztatást szervezett. Szentesen a tervet az április 15. határidő helyett az országban az elsők között, 2009. februárjában fogadta el a Képviselő-testület. Kiemelt cél az volt, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. 2009. évben a tervezett 210 munkahely helyett 292 valósult meg, ahol összesen 364 fő dolgozhatott. Az átlagos foglalkoztatási időtartam 7,57 hónap/ fő volt. A leghosszabb időtartam egész éves szerződést jelentett. Két nagy létszámot foglalkoztató intézménynél, a Városellátó Intézménynél és az Üdülőközpontnál idényjellegű, 4-9 hónapos volt a foglalkoztatás. Rövidebb időtartamú volt a foglalkoztatás, ha a munkavállaló teljesítménye alapján a szerződése nem került meghosszabbításra, vagy a munkavállaló a szerződés lejárta előtt felmondta a munkaviszonyát. Volt olyan szerződő is, aki összesen 3 napot dolgozott. Azok esetében, akik a munkát visszautasították, vagy a szerződés lejárta előtt felmondták, illetve a munkáltató bontotta fel a szerződést igazolatlan hiányzások vagy ittasság miatt, az aktív korúak ellátására való jogosultság egy év időtartamra megszüntetésre került. A próbaidő alatti felmondás és a határozott idejű szerződés lejárta esetén a munkanélküli személy újra jogosulttá vált az ellátásra. A közfoglalkoztatás legaktívabb időszaka 2010. III. negyedév volt. 28 intézményben folytatódott a közcélú foglalkoztatás, közülük 22 önkormányzati és 6 egyéb fenntartású foglalkoztató. A foglalkoztatottak létszáma az idényjellegű feladatok ellátásával havonta változó volt. A közfoglalkoztatási terv alapján a foglalkoztatni tervezett 376 fő létszámmal szemben a teljesített havi átlaglétszám 362 fő volt. A havi átlaglétszámban jelentkező különbséget az egyes munkavállalókat nem a teljes időszakban történő alkalmazása okozza. A Városellátó Intézmény és az Üdülőközpont nagyobb létszámú munkavállalót szezonális jelleggel alkalmazott, így augusztus és szeptember hónapban jelentős számú munkaszerződés járt le.

8 2010. év első félében megvalósuló „Téli-tavaszi közmunka” pályázati programokon túl a harmadik negyedévében a közcélú foglalkoztatással párhuzamosan két közhasznú pályázati program is elindult a parlagfű irtására. Az egyik 2010.07. 01 – 11.30.–ig 5 fő foglalkoztatását, míg a másik pályázat 2010. 09. 01. – 2010. 11. 30.-ig 4 fő foglalkoztatását tette lehetővé. Feladatuk a város zöldterületein a parlagfű-mentesség biztosítása volt. 2010. évben folytatódott az intézmények többségében a kisegítői, karbantartói, takarítói munkakörökben a szakképzetlen vagy szakmunkás közcélú munkavállalók foglalkoztatása. Ezen túlmenően sikerült elhelyezni újabb 26 fő érettségizett és 12 fő felsőfokú végzettségű munkavállalót, elsősorban adminisztratív, pedagógiai asszisztensi, gondozói munkakörökben. A 22 fős, építési szakemberekből álló brigád egyeztetett ütemterv alapján végezte a munkáját. 2009. május 01. napjától a közfoglalkoztatásban a dolgozókkal és a munkáltatókkal napi szinten tartotta és tartja a kapcsolatot a pályázati programból finanszírozott 2 fő közfoglalkoztatás-szervező. 2010. évben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázat keretében biztosította, hogy a korábbi közfoglalkoztatás-szervezők munkaszerződése meghosszabbításra kerüljön. A kapcsolattartás mellett fő feladatuk a karbantartó brigád feladatainak ütemezése, irányítása, ellenőrzése és az intézmények igényeinek a felmérése, továbbá a főkertészhez tartozó parkgondozó-brigád napi tevékenységének irányítása. A munka megélhetést biztosít és értelmet ad a mindennapoknak. A program hozadéka az is, hogy többen szeretnék a munkafeladataiknak megfelelően képezni magukat. Az egyéni érdeklődés és a képességek felismerése nagyon fontos, kiemelten azokon a területeken, ahol gyermekekkel vagy idősekkel foglalkoznak. A munkahelyi közösségek számára nagy segítség a közfoglalkoztatottak jelenléte, ezáltal a beilleszkedés is könnyebbé vált. A munkafegyelem, a munkához való hozzáállás, a teljesítmény fokozatosan javul. A közfoglalkoztatásban két fő motivációja van a teljesítmények javításának, az egyik, közvetlenül elérhető lehetőség a munkaszerződések hosszabbítása, a másik lehetőség az adott intézmény megüresedett álláshelyeinek betöltése. Ebben az időszakban 7 fő közcélú munkavállaló kapott munkáltatójánál határozatlan idejű munkaszerződést. A segélyezettek munkaközvetítésre történő behívása havi rendszerességgel történt, mely alkalmak a munkaszerződéseken kívül néhány megszüntetést is eredményeztek, mivel mindig akadt olyan, aki nem vállalta el a felkínált munkalehetőséget. III. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások változásai, jelenlegi helyzete 2008. évben a nyugdíjminimum legkisebb összege 28.500,-Ft-ra változott, így a támogatásokat ennek megfelelően kellett az év elején felülvizsgálni, és az új összegeknek megfelelően megállapítani és folyósítani. A szociális, valamint a gyermekvédelmi törvény módosítása értelmében az egy főre jutó havi jövedelem kiszámítása változott 2008. január 1-jétől. Előzőleg a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó jövedelmet kellett alapul venni, ami a változással egy hónapra csökkent. Ez azt jelenti, hogy akinek egy hónapban valamilyen oknál fogva csökken a bevétele, jogosultságot szerezhet a különféle támogatásokra annak ellenére is, hogy a következő hónaptól már magasabb jövedelme van.

9 Változott az egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyére jogosultak köre. 2008. január 1-jétől nemcsak a munkaképesség-csökkenését legalább 67%-ban elveszítettek igényelhetik a támogatást, hanem azok is, akiknek az egészségkárosodása legalább 50%-os. Ez alapján azok, akiknek egészségkárosodása legalább 50%-os, és akik eddig nem kaphattak rendszeres szociális járadékot, mert az ahhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkeztek, azoknak rendszeres szociális segélyt kell megállapítani. Az aktív korú rendszeres szociális segélyt igénylők száma már 2007. évben folyamatosan nőtt, ez a tendencia folytatódott az év első felében is, amelynek fő oka a viszonylag magas támogatási összeg, valamint az, hogy aki erre a támogatásra jogosult, alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra is jogosulttá válik a támogatás ideje alatt. A közgyógyellátás területén változás, hogy amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Változást jelent az is, hogy nem a határozat jogerőre emelkedése után után kell a térítést átutalni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) részére, hanem már a határozat meghozatalát követő 3 napon belül, amely szintén az adminisztrációs munkát növeli. Amennyiben az önkormányzat a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a követelést azonnali beszedési megbízás benyújtásával érvényesíti a MEP. 2008. január 1-jétől kettő új feladattal bővült az osztály tevékenysége, a jegyzői jövedelemvizsgálattal a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint idősotthoni ellátás esetében kell igazolást kiállítani, míg a másik feladat a gondozási szükségletet megállapító szakértői bizottság működtetése, amely a házi segítségnyújtás esetében állapította meg a gondozási szükséglet idejét. A jövedelemvizsgálatot 2010. január 1-jétől már csak az idősotthoni ellátás esetében kell elvégezni, a gondozási szükségletet végző szakértői bizottság munkája is befejeződött 2010. augusztus 31-vel. Ezt a feladatot a továbbiakban az intézményvezetőknek kell elvégezniük. 2009. évben a Képviselő-testület 2009. március 1-jétől vezette be a szociális kamatmentes kölcsönt, melynek keretében azoknak a családoknak nyújtott segítséget, akik a lakással kapcsolatos felszaporodott hátralékos rezsiköltségeiket nem tudták önerőből rendezni, és más támogatás keretében nem lehetett hathatós segítséget nyújtani számukra. Fő hozománya a kölcsön bevezetésének, hogy sok esetben az igénylés beadásakor derült ki, hogy a család más, vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, így annak keretében tudtunk részükre segítséget nyújtani. 2009-ben újraindult az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében az állattartási program indult el. 15 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A támogatott családok az állatokat a jó gazda gondosságával nevelték fel. 2010. évben központi törvénymódosítások nem érintették a pénzbeli és természetbeni szociális- és gyermekjóléti ellátások területét. A hatályos rendelkezések értelmében történtek meg a rendszeres támogatások felülvizsgálatai (aktív korúak segélye, időskorúak járadéka, ápolási díj) a változatlan, 28.500,-Ft összegű öregségi nyugdíjminimum figyelembevételével.

10 A megkezdett programok - közfoglalkoztatási program, szociális malacprogram – folytatódtak, a közfoglalkoztatási tervnek megfelelően a program értékelésére is sor került szeptember hónapban az intézményvezetők, valamint a programban részt vevő munkavállalókkal közösen. Élve a törvényi felhatalmazással sor került a helyi szociális rendelet módosítására, melynek elfogadásával lehetőség nyílt arra, hogy a családi, egészségi, mentális gondokkal küzdő aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére rendszeres szociális segély kerülhet megállapításra annak érdekében, hogy ne legyenek ellátás nélkül. Az állattartási programban részt vevő 20 család is teljesítette eddig vállalt kötelezettségeit. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.)Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően 2010. április 30-ig lehetett krízistámogatást igényelni azoknak, akik a válsággal kapcsolatosan kerültek nehéz anyagi helyzetbe, elsősorban munkahelyük elvesztésével, valamint pénzintézeti törlesztő-részletük nagymértékű emelkedésével kapcsolatosan. 2010. április 30-ig 185 kérelem került továbbításra a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. A gyermekek nyári gyermekétkeztetéséről szóló 11/2010. (IV.20.) SZMM rendelet szerint 2010. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése. A 6.500 eFt központi támogatáshoz közel 4.000 eFt-ot saját forrásból biztosított az önkormányzat, ezzel lehetővé téve 638 gyermek napi egyszeri meleg étkezését a nyár 44 munkanapján. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat igénybe vevők számának alakulása Aktív korú nem foglalkoztatottak támogatásában részesülők Aktív korú nem foglalkoztatottak segélye

2008.

2009.

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma Közcélú foglalkoztatott

338

70

2010. szeptember 30. 60

-

189

298

21

189

376

Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyére jogosultak Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Támogatottak száma

2008.

2009.

2010. szeptem ber 30.

30

30

25

11

Időskorúak járadéka Időskorúak járadéka

2008.

2009.

Támogatottak száma Ebből: bentlakásos intézményben lakó Házas-, vagy élettársával él Egyedülálló 75 év feletti Egyedülálló 75 év alatti

47 2

42 4

2010. szeptember 30. 37 4

11 18 16

7 15 16

5 12 16

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény/rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma Ebből: -kiskorú -nagykorú Halmozottan hátrányos helyzetű (megállapítására 2008. évtől kerül sor)

2008.

2009.

2010. Szeptem ber 30.

1423

1469

1387

1287 136 339

1436 33 412

1306 81 436

A támogatással együtt járó kedvezmények is bővültek 2009. évben, mivel a gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak köre az általános iskola 6. osztályába járó gyermekekre is kiterjedt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére évente kettő alkalommal alanyi jogon egyszeri támogatás került kiutalásra. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, mely támogatás összege kizárólag pénzbeli ellátásként állapítható meg, vizsgálva a család összetételét. 2009. évben a támogatás összege 6270,-Ft. A kiegészítő támogatáshoz is társul kettő alkalommal alanyi jogon egyszeri támogatás. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Támogatásban részesülő

2008.

2009.


29

27

25

12

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatások nagy részét képezték a gyermekek napközbeni ellátására kiutalt segélyek, mivel a fő irányvonal az volt, hogy a rászoruló gyermekek részére biztosított legyen a napi háromszori étkezés, valamint az, hogy a megállapított támogatási összegek valóban hathatós segítséget nyújtsanak a családok részére. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Támogatásban részesülők Természetbeni ellátásban részesülők Pénzbeli ellátásban részesülők Napközi térítési díjban részesülők

2008.

2009.


1851 574

1988 637

1673 517

659

794

842

618

557

314

2008.

2009.

2010.

168

178

189

Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj Önkormányzati ösztöndíj Ösztöndíjban részesülők száma

Felnőttek átmeneti segélyét sok esetben lakással kapcsolatos költségek fedezésére igényelték azok a családok, akik nem jogosultak lakásfenntartási támogatásra.

Átmeneti segély Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek Természetbeni támogatásban részesültek Szociális kölcsönben részesülők száma

2008.

2009.

759 469

958 613

2010. Szeptem ber 30. 915 514

290

345

401

-

25

12

2008.

2009.

650 355

562 339

2010. Szeptem ber 30. 473 308

Lakásfenntartási támogatás Lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek

13 Természetbeni támogatásban részesültek

295

223

165

Adósságkezelési támogatás Az adósságkezelési szolgáltatás esetében fő célkitűzés volt, hogy a szolgáltatókkal szoros együttműködés alakuljon ki annak érdekében, hogy minél kevesebb család kerüljön az adósok közé, a felhalmozódott tartozásokat minél előbb rendezni lehessen.

Adósságkezelés, és a hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma Adósságkezelések száma

2008.

2009.


128 205

162 304

142 354

Ápolási díjat hozzátartozók ápolásáért, gondozásáért lehet igényelni. A törvényi szabályozás szerint, aki ápolási díjban részesül, mellette 4 órás munkaviszonyt létesíthet. A jelenlegi támogatottak között is vannak olyanok, akik így egészítik ki az egyébként nem magas összegű ápolási díjukat. 2009. év végén pályázati program indult, melynek keretében továbbképzésben vehetnek részt azok az ápolók, akik szabadidejükben szívesen segítenének mások gondozásában is házi segítségnyújtás keretében, díjazás ellenében.

Ápolási díj

2008.

2009.

Támogatottak száma Ebből: 18 éven aluli és súlyos fogyatékos személyt ápolók Fokozott ápolást igénylő személyt ápolók 2005. szeptember 1-jétől Méltányosságból, ha az ápolónak előtte volt jövedelme Méltányosságból, ha az ápolónak előtte nem volt jövedelme

99 18

104 20

2010. Szeptem ber 30. 109 24

26

25

25

27

31

30

28

28

30

14

Temetési segély, köztemetés Temetési segély Támogatottak száma

2008.

2009.

210

182

2010. Szeptem ber 30. 147

Amint a táblázat is mutatja, növekszik a köztemetések száma, mivel ezekben az esetben a tartásra köteles hozzátartozó fizetésképtelen, így a költségek teljes egészében az önkormányzatot terhelik. Köztemetés

2008.

2009.

Köztemetéssel eltemetettek száma

17

28

2010. Szeptem ber 30. 28

Közgyógyellátás alanyi jogon, és az önkormányzat helyi rendeletében meghatározottak szerint méltányosságból állapítható meg. A jogosultságot a jegyző állapítja meg egy év időtartamra, és a gyógyszerkeret összege a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalása alapján kerül meghatározásra. Közgyógyellátás Igazolvánnyal rendelkezők száma Ebből: - alanyi jogú - normatív - méltányos

2008.

2009.

1066

1222

2010. Szeptem ber 30. 1183

665 164 237

799 160 263

776 137 270

Egészségügyi szolgáltatásra jogosító hatósági bizonyítványt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása értelmében lehet igényelni, mivel egészségügyi szolgáltatást már csak az vehet igénybe, aki egészségbiztosítási, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, illetve az, aki egészségügyi szolgáltatásra a törvény erejénél fogva jogosult. Nem kell járulékot fizetni azoknak, akik részére a polgármester egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultság tényéről hatósági bizonyítványt állít ki egy év időtartamra, melyet évente meg kell újítani. A hatósági bizonyítványra jogosultak köre kibővült 2008. január 1-jétől, mivel emelkedett az egy főre jutó jövedelemhatár, 2009-től pedig a nagymértékű növekedés oka, hogy már valóban fizetni kellett volna az egészségügyi ellátásért, ha a betegnek nincs biztosítása.

15

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Kiadott hatósági bizonyítványok száma

2008.

2009.

2010. szeptem ber 30.

389

632

658

A mozgáskorlátozottak támogatásának teljes összegét a központi költségvetés fedezte. Mozgáskorlátozottak támogatása Támogatásban részesülők

2008.

2009.

171

136

2010. szeptem ber 30. 142

Az alábbi táblázat a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározottakon túl, más törvényi rendelkezések értelmében megállapított ellátásokat, feladatokat tartalmazza:

Ellátások, feladatok megnevezése Hadigondozás(egyösszegű térítés, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt) Személygépkocsi szerzési, átalakítási támogatás Jegyzői gyámhatóság keretében: - védelembe vételi eljárás - gyermekek ideiglenes elhelyezési ügyei Szociális étkeztetéshez jövedelemvizsgálat Házi segítségnyújtáshoz jövedelemvizsgálat Idősotthoni elhelyezéshez vagyon- és jövedelemvizsgálat Gondozási szükséglethez kiadott szakvélemények száma

2008.

2009.

1

3

2010. Szeptem ber 30. -

25

11

12

54

51

61

-

6

5

212

599

-

31

76

-

117

179

47

-

141

54

16 Szentes Város Bölcsődéje keretében ellátott gyermekjóléti feladatok Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje a 20 hetes korú csecsemőktől a 3 éves korú gyermekek gondozását, nevelését végző gyermekjóléti intézmény. A csoportok kialakításakor, létszámuk összeállításakor a gyermekek életkora döntő fontosságú. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható. A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. A bölcsődében a gyermekek felvétele és beszoktatása folyamatos, azon bölcsődei csoportban, ahol a gyermekek száma meghaladja a 12 főt, valamennyi gyermeknek betöltött két évesnek kell lennie. Azon csoportokban, ahol a csoportlétszámot 14 főben határozták meg, mindaddig, amíg a csoportlétszám nem haladja meg a 12 főt, nem feltétel, hogy csak betöltött két éves gyermekek lehetnek. A jogszabály figyelembevételével a férőhely 70 főről 74 főre nőtt. Jelenleg 96 fő gyermek jár a bölcsődébe, s 2011. tavaszáig 46 fő kérte felvételét.

2010. évben az ellátottak száma Január Február Március Április Május Június I.félév össz. Augusztus Szeptember

2009. évben az ellátottak száma Január Február Március Április Május Június I.félév összesen Augusztus Szeptember Október

Férőhelyek száma

Beírt gyermekek létszáma

70 70 70 70 70 70-74

91 100 97 104 108 94 99 90 89

74 74

Férőhelyek száma


70 70 70 70 70 70 70 70 70 70

82 90 89 101 104 94 93 83 83 90

Bölcsőde kihasználtság % Gondozott Beírt gyermekekhez gyermekekhez viszonyítva viszonyítva 92 120 91 132 102 137 104 142 118 148 121 145 105 137 96 121 97 110 Bölcsőde kihasználtság % Gondozott Beírt gyermekekhez gyermekekhez viszonyítva viszonyítva 87 109 75 118 87 125 99 135 117 143 116 141 97 128 88 114 104 116 83 117

17 November December II. félév összesen Összesen

2008. évben az ellátottak száma Január Február Március Április Május Június I.félév összesen Augusztus Szeptember Október November December II. félév összesen Összesen

70 70

84 81

92 73

114 111

70 70

84 86

89 92

116 124

Férőhelyek száma


70 70 70 70 70 70 70 70 70 70 70 70

85 95 95 96 99 93 94 85 83 89 87 84

70 70

86 87

Bölcsőde kihasználtság % Gondozott Beírt gyermekekhez gyermekekhez viszonyítva viszonyítva 85 116 94 126 98 134 98 135 99 138 94 137 95 131 88 113 95 110 86 123 87 119 85 122 94 95

121 125

A bölcsődei ellátásra irányuló igények teljesítése érdekében Szentes Város Önkormányzata 2008. júniusában pályázatot adott be. A DAOP-4.1.3/C jelű pályázati projekt az épület 100 férőhelyre történő bővítését új épületszárny építésével, infrastukturális fejlesztését, só-szobát, speciális foglalkoztató helyiséget, játszócsoport kialakítását foglalta magába. A projekt sikeres elbírálásban részesült, jelenleg a kivitelezési munkák folynak, addig az intézmény 2010. június 16-tól a Klauzál utcai Óvodában üzemel. A felújított intézmény remélhetőleg ki tudja elégíteni Szentes város kisgyermekes családjainak igényét. A családbarát szolgáltatások, mint a játszócsoport, az üres férőhelyek függvényében vállalt egyéb szolgáltatások, mint az időszakos gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, valamint az intézményben az egészséges életmód részét képező só-szoba kialakítása, illetve a speciális foglalkoztató helyiség építésével, -amelynek segítségével helyben történhet a bölcsődés korú gyermekek fejlesztése-, hozzá tud járulni az intézmény a családok jobb minőségű életvezetéséhez, mindennapi életvitelük megkönnyítéséhez.

18 Szentesi Családsegítő Központ keretében ellátott szociális, valamint gyermekvédelmi feladatok (gyermekjóléti szolgálat, családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, családsegítő szolgálat, tanyagondnoki szolgálat, népkonyha, közösségi tér) Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat statisztikai mutatói: Felvett Lezárt 2010. 2010 2010. szeptemberében szeptemberéig szeptemberig gondozott

2010. szept-ig. védelembe vett

135 gyerek/ 97 családból


142 gyerek/ 96 család


2009-ről áthozott eset

2009-ről áthozott védelembe vett eset 369 gyerek/ 58 gyerek/ 232 43 családból családból

A két évvel korábbi adatokhoz viszonyítva látható, hogy az aktuális gondozási szám alacsonyabb, viszont a családgondozók munkája sokkal több gyermeket érint, hiszen a felvételek és lezárások száma is nagymértékben megnövekedett, illetve az eddigi ellátotti létszám is jóval meghaladja a 2008-as (438fő) adatot. (369+135=504) A szolgáltatás elsődleges feladata a prevenció lenne, de már évek óta az a tapasztalat, hogy a legkevesebb szervezési és lebonyolítási időt erre a tevékenységükre tudják fordítani, hiszen a korrekció, a családok életébe történő akut, vagy krónikus beavatkozás a vezető tevékenységtípus. A családgondozók munkáját segíti 1 fő jogász és egy fő pszichológus, illetve a családterapeuta heti 20 órában. A szakember ellátottság megfelelőnek mondható, bár az ismét csak növekedni látszó adminisztrációs feladatokat (családi pótlék, iskoláztatási támogatás ügyén jelentkező eseti gondnokság és védelembe vétel), és ezek mellett az igen szűk (esetenként 3-5-10 nap) határidőket, már nem sokáig tudják megfelelő színvonalon, és szakmaisággal ellátni 7 családgondozóval. A szakképzettség a jogszabályi előírásoknak megfelelő. A szakemberek védelme egyre nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon a munka során. Ez a védelem értendő a mentális, fizikális védelemre is, hiszen évek óta nem tud megvalósulni a családgondozók szupervíziója, és sajnos manapság egyre inkább megszaporodnak az indulatoktól telt kliensek fenyegető, agresszív, durva megnyilvánulásai, így több esetben az önálló családlátogatás sem megoldható, sőt az intézményi házirend betartására kell az ügyfelek figyelmét kiemelten felhívni. Az alapellátást végző szolgáltatás tárgyi felszereltségének (informatikai infrastruktúra) magas színvonala a minőségi munkát nagymértékben segíti. A gyermekjóléti szolgáltatás városi szintű ellátása mellett, egyre magasabb számban fordulnak a szolgálathoz más, esetleg kistérségben élő ügyfelek is segítségért. Sajnos ezeket az igényeket –bár kötelezőség nem terheli a szolgálatot- igen nehezen, a munkaidő átszervezésével tudják csak megoldani. A meghallgatáson és személyes tanácsadáson túl, természetesen ezekben az esetekben a jogszabályoknak megfelelően, írásbeli jelzéssel élnek az illetékes szolgáltató felé, a további segítségnyújtás érdekében.

19 Családok Átmeneti Otthona Szentes Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004 évi megszületése és elfogadása óta eltelt időszakban a gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere teljes körűen kiépült Szentes városában és ezen ellátások 2005. április 1. óta a Szentesi Kistérség minden településén élő lakos számára nyújtanak szolgáltatásokat. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók számára is lehetőséget nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján a gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. A Gyermekek Átmeneti Otthona csökkentette a Családok Átmeneti Otthonának zsúfoltságát, valamint lehetőséget biztosított az igénylők eltérő családszerkezete és bizonyos probléma típusok szerinti specializálódásra. (pl.: az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós kismamák elsősorban a GYÁO-ban nyernek elhelyezést, a CSÁO vonatkozásában pedig kétszülős családok fogadása és a családi hajléktalanság esetében kerülnek a családok). Az átmeneti gondozási formák teljes körű kiépítése e területen az elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A Szentesi Családsegítő Központ Családok Átmeneti Otthona 2010. július közepétől kívülbelül megújulva várja a szociális és lakhatási problémákkal küzdő gyermekes családokat. A beruházás az Izland, Liechtenstein, Norvég támogatásból „Szentes Város Önkormányzat oktatási és szociális intézményeinek komplex energetikai korszerűsítése megújuló energiaforrások bevonásával” című pályázatának részeként valósult meg. A korszerűsítés az épület külső hőszigetelését, nyílászáróinak cseréjét, új típusú napenergiát is felhasználó fűtési- és melegvíz-ellátási rendszer kiépítését, valamint a „Szemünk fénye” program keretében (mely a Szentesi Családsegítő Központ minden telephelyére kiterjedt) az épület világítás korszerűsítését foglalta magában. Az energetikai korszerűsítés mellett sor került az épület részbeni akadálymentesítésére, külső és belső festésére is. A felújítási munkák az intézmény működtetési költségeinek csökkenése mellett, az elhelyezés minőségének emelkedését, az ellátottak és a dolgozók környezettudatos magatartásának megerősítését eredményezik. A felújítási munkák során az intézmény folyamatosan működött, melyet a kivitelezők, az önkormányzat, az intézmény dolgozóinak és lakóinak kölcsönös együttműködése tett lehetővé. A következő években a szolgáltatások fejlesztése és a családok kikerülési esélyeinek növelése jelentkezik feladatként (kiléptető lakások, külső férőhelyek létrehozása) melynek érdekében a gyermekjóléti- és szociális intézményeken túlmutató együttműködésekre lesz szükség. Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. Az egész évben folyamatos nyitva tartás mellett a sokrétű szakmai munkát 6 fő végzi. Az 6, illetve 12 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít. Az intézmény pszichológiai, jogi, szociális, és

20 mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést, lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a lakóknak. Az intézmény jellegéből fakadóan indokolt esetben gyermekfelügyeletet biztosít, szabadidős foglalkozásokat szervez és közvetít a lakóknak. Adományokat gyűjt és oszt a rászorulók részére. Az intézményben folyó szakmai munka célja, hogy a különböző, szociális, családi okok miatt otthontalanná vált családok számára a gyermeknevelést, gondozást lehetővé tevő biztonságos otthon megteremtése. Az otthonba bekerülő családok többsége krízishelyzetben van, ezért a gondozási folyamat kríriskezeléssel kezdődik (1, 1,5 hónap), majd annak felszámolását követően a család erőforrásainak felmérése után közösen tervezik meg a kiköltözés lehetséges útját. Általános lépések ebben a folyamatban a következők: 1. Szülőknek munkahely keresése (nehézséget okoz a cigány származás, alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya, kulturális hátrányok), a család megélhetését biztosító jövedelem előteremtése. 2. A jogosultság esetén szociális- és gyermekjóléti pénzbeli ellátások igénylése. 3. Segítő családi és egyéb szociális kapcsolatok feltárása. 4. Gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése. 5. Kikerülést szolgáló terv készítése, gondozás. A problémák tartós rendezése során továbbra is nehézséget okoz, hogy a városban a rászorultak számához képest kevés a szociális bérlakás, pedig a szociális bérlakásba költözött lakók esetében az élethelyzetükben beállt változás nem csak lakhatásuk, hanem a család és gyerekek életének más területén is pozitív változásokat indított el. Az esetek többségében hiába áll rendelkezésre több havi albérleti díj, ha a család kisgyermekes, vagy cigány származású, a főbérlők azonnal visszautasítják. További nehézség, hogy a főbérlők nem kötnek szerződést az albérlőkkel, így azok lakhatási támogatásra sem jogosultak. Az egyedülálló, gyesen lévő, többgyermekes anyák kigondozása szintén nehézségekbe ütközik, hiszen jövedelmi helyzetükben nem tudnak olyan változást előidézni benntartózkodásuk alatt, amely egy albérlet hosszú távú fenntartását lehetővé tenné. Pozitív változásokat azokban a családokban tudnak elérni, ahol mindkét szülőnek tartós munkahelye van, ahol vannak segítő családtagok, illetve segítő kapcsolatok is mozgósíthatók a problémák rendezéséhez. Ezekben az esetekben, bérlakásról, tartós albérletről, de önálló házvásárlásról, illetve építkezésről is számot tud adni az intézmény. 2010. évben a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása” című pályázaton sikerült az intézménynek forrást nyerni, ennek keretében gondos kiválasztást követően 7 felnőtt gondozott számára nyílt lehetőség egy év időtartamra albérleti támogatásra és szakma megszerzésére.

21 A korábbi évekkel összehasonlítva a benntartózkodás ideje megnőtt, a lakók többsége közel egy esztendőt tölt az intézményben. Jelentősen növekedett a roma származásúak aránya, ami közel 80%-os, az ő kigondozásuk jelenti a legnagyobb problémát. Igénybevétel okainak évenkénti alakulása

Kigondozás helyszíneinek évenkénti alakulása

Gondozottak számának évenkénti alakulása

22 Férőhelyek lakószobák kihasználtságának évenkénti alakulása (2009 november-2010. június 30. között felújítási munkák miatt új jelentkezőket felvenni nem tudott az intézmény.)

Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában, 23 fő elhelyezésére van lehetőség – 0-18 éves korig, szükség esetén az anyával együtt. Megszakítás nélküli munkarendben, a nap 24 órájában, 6 fő szakmai munkatárssal biztosítják a gyermekek számára a teljes körű ellátást. Az átmeneti gondozás feladata, hogy az alapellátás keretein belül a családban nevelkedő gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó ellátásban, gondozásban részesítse. A gyermek ellátásának célja, hogy ideiglenes jelleggel helyettesítse vagy segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő tevékenységét. A 14 éven aluli gyermekek esetében együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná, veszélyeztetetté vált szülő és gyermeke számára. Megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését, növelje a család megtartó erejét. A szakmai munkában egyre nagyobb teret kap a családgondozás során a gyermeki agresszió kezelése, a családterápia alkalmazása. Egyre nagyobb számban veszik igénybe a gyermekek és a családok a pszichológus rendszeres konzultációit is. Együttműködve az oktatási intézmények pedagógusaival, ifjúságvédelmi szakemberekkel, gyermekjóléti munkatársak közreműködésével beépítik a felkészítést, korrepetálást a gondozási nevelési tervbe. A szabadidő hasznos eltöltésében segítséget adnak a családoknak, gyermekeknek, színes programokat szerveznek, foglalkozásokat tartanak. A Gyermekek Átmeneti Otthonában jelenleg a Norvég pályázat keretében, fűtéskorszerűsítés, a nyílászárók cseréje történik. Az ötéves intézményben a folyamatos igénybevételnek kitett

23 ágyak, szekrények és egyéb berendezések már javításra szorulnak. Szükségessé válik a bútorzat, lakásfelszerelés folyamatos cseréje. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítja az intézmény a kapcsolatügyelet szolgáltatását is, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson, szükség esetén szociális munkás segítsége mellett. 2008-2009-2010. szeptember 30. kihasználtsági adatok Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag

GYÁO 2008. év

GYÁO 2009. év

43 fő 13 fő 30 fő 18 család 92,58 %

68 fő 22 fő 46 fő 26 család 92,69 %

GYÁO 2010. szeptember 30. 54 17 37 24 94,87

84,55 %

74,87 %

68,51

19,15 fő

17,22 fő

15,76

A lakószobák kihasználtsága változatlan, míg a férőhelyek kihasználtsága csökken, ami az egyedül beköltöző gyermekek és az egy gyermekkel költöző anyák gyakoribb előfordulásának köszönhető. Az intézményben ellátott családokra jellemző kisebb gyermeklétszám miatt nagyon nehéz teljesíteni a vállalt 17 fő átlaglétszámot. A bekerülési ok elsősorban (67 %) lakhatási probléma, kisebb arányban családi konfliktus, bántalmazás, illetve az okok között előfordult életvezetési és lakhatási nehézség, amikor csak 1-2 éjszakára kérte az anya az elhelyezést. A gyermekek átmeneti gondozásának harmadik pillére a helyettes szülői hálózat. A helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülők pillanatnyilag nem tudnak nyújtani. A kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A hálózat működtetése csak abban az esetben és csak addig jár kiadással, míg a gyermeket a helyettes szülő az saját otthonában gondozza. A felülvizsgálati időszakban helyettes szülői ellátás igénybevételére nem került sor. Családsegítő Szolgálat Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági hatásai a családok életében is jelentős változásokat hoztak . A munkanélküliség, az anyagi nehézségek már önmagukban is nagy terhet rónak a

24 családokra, de sajnos ezek számos egyéb deviancia forrásai lehetnek (pl.:szenvedélybetegség, mentális zavarok, pszichiátriai megbetegedések, családon belüli konfliktusok,stb.). Ezek kezelése a szociális szakemberek komplex, összehangolt munkáját igényli, melynek egy igen fontos eleme a család- és párterápia. Család- és párterápia, illetve mediáció jelenleg heti 20 órában biztosított az intézményben, de az esetek számának növekedése, és a súlyosbodó problémák indokolttá tennék a szakember főállású foglalkoztatását. Jelenleg átlagosan 2-3 hónap a várakozási idő a szolgáltatás igénybevételének tekintetében, bár a krízis helyzetben lévő családokat továbbra is a lehető legrövidebb időn belül fogadják. A szolgálatnál továbbra is hangsúlyosan jelenik meg az egyéni esetkezelés és a csoportmunka. Folyamatos a jogi, munkaügyi, életvezetési tanácsadás, az ügyfelek információ hiányból adódó problémáinak enyhítése, illetve az ügyintézési feladatok ellátása. A Családsegítő Szolgálat ellátotti körében a hangsúly az utóbbi években a hátralék problémákkal küzdő, adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő kliensek irányába tolódott. A hátralék típusaiban is jelentős változást hoztak az elmúlt esztendők, igen magas számban jelentek meg a banki hitelekben eladósodott ügyfelek. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás, ellátás színvonala ne sérüljön, a munkamegosztás tekintetében átszervezéseket kellett végrehajtani, és a korábbi évektől eltérően már három családgondozó foglalkozik adósságkezelési tanácsadással. A jogszabályi változások következtében csökkent azoknak a munkanélküli ügyfeleknek a száma, akik a Családsegítő Szolgálattal való együttműködésre kötelezettek, hisz az aktív korú ellátottak közül kizárólag a rendszeres szociális segélyben részesülőknek kell a szociális törvény által előírt beilleszkedési programban részt vennie. Tanyagondnoki Szolgálat A Szentesi Családsegítő Központ, önálló szervezeti egységként három tanyagondnoki szolgálatot működtet 2005 óta, melyek ellátási területei Magyartés, Cserebökény, és Lapistó, illetve az azok vonzáskörzetében lévő tanyák. A szolgálatok kihasználtsága 100%-os, fő tevékenységi körük az ellátottak lakhelyének elhelyezkedéséből adódó hátrányainak enyhítése annak érdekében, hogy maradéktalanul hozzájussanak a város által biztosított szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz. A jelenlegi jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy Szentes teljes külterületét ellássák ezek a szolgálatok, hisz a lakosok száma egy adott szolgálat tekintetében maximum 400 lehet. A szolgálatok működése óta folyamatosan érkeznek a jelzések, illetve megkeresések az ellátási területeken kívül élő lakosoktól a szolgáltatások igénybevételének tekintetében. Rendkívül fontos lenne Szentes teljes külterületi lakossága számára elérhetővé tenni ezt az ellátási formát. A megkeresések nagyobb hányada a Nagyhegyi városrészből érkezett, így a felmerülő igényekre alapozva ott lenne a legindokoltabb egy újabb tanyagondnoki szolgálat létesítése.

25 Ehhez a legszükségesebb a gépjármű, amelyhez a pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri az intézmény. Népkonyha A 17 éve működő Szentesi Családsegítő Központ a helyi igényekhez igazodóan folyamatosan alakította a település szolgáltatási rendszerét. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően megteremtődött a lehetősége annak, hogy e növekvő intézménynek, egy funkcióját vesztett épület teljes felújításával (volt általános iskolai kollégium – Ady E. u. 10.), megfelelő elhelyezést biztosítson. A komplex fejlesztés, a jelenlegi telephelyen most is biztosított gyermekjóléti- és családsegítő szolgáltatások színvonalának emelése, és a hozzáférhetőség javítása mellett egy új, hiánypótló szolgáltatás, a népkonyhai ellátás bevezetését is jelenti. Ez a város központjában napi 10 adag meleg étel biztosításával járul hozzá a szociális ellátórendszer komplexitásához. A népkonyha működését 2011-ben fogja megkezdeni. Közösségi Tér A Családsegítő Központot, mint család-, gyermek-, és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézmény, az általa működtetett „Pepita Macska” alkohol- és drogmentes éjszakai klub tapasztalataira, és a régóta felmerülő igényekre építve, új szolgáltatásként a Dózsa-ház átalakításával közösségi tér működtetésével bízta meg Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete. A Közösségi Tér 2011. január 1-jétől várja az érdeklődő ügyfeleket (gyermekeket, fiatalokat, fiatal felnőtteket) prevenciós programjaira. A projekt több, mint egy jelentős infrastrukturális fejlesztés, hisz magában hordozza a szakmai fejlesztést, továbbá a széles körű önkormányzati és civil összefogás igényét. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) az elmúlt két évben is közreműködött a Bűnmegelőzési napok megrendezésében, hétvégenként Pepita Kupa néven ingyenes sportolási lehetőséget biztosított a fiataloknak, több, kábítószer-probléma kezelése tárgyában kiírt pályázat beadásában működött közre, és ugyancsak a pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan hozzájárult a Pepita Macska ifjúsági klub működtetéséhez, tárgyi felszereltségének fejlesztéséhez.

26 Szentes Város Gondozási Központ keretében ellátott szociális feladatok (szociális étkeztetés, idősek, pszichiátriai betegek és fogyatékosok nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás) Szentes Város Gondozási Központja több évtizede nyújt szociális alapszolgáltatásokat a település és a térség szociálisan rászorult ellátottai részére. - idősek nappali ellátása

nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.

2008. év

2009. év

156 fő 60 fő 72 fő 144 fő

144 fő 73 fő 63 fő 154 fő

2010. szeptember 30. 154 fő 36 fő 39 fő -

Az idősek nappali ellátása keretében összesen három telephelyen (Horváth M. u, Dózsa Gy. u., Nagyörvény u.) 150 személy kaphat segítséget étkeztetésben és az önálló életvitel segítésében. - fogyatékkal élők nappali ellátása 2008. év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.

21 fő 4 fő 2 fő 23 fő

2009. év 23 fő 0 fő 4 fő 19 fő


A fogyatékkal élők nappali ellátása szakfeladaton 6-8 fős gondozási csoportokban történik a fejlesztő foglalkoztatás, gyógypedagógiai asszisztensek segítségével. Nagy hangsúlyt fektetnek az ellátottak szükségleteinek megfelelő sport és kulturális programok szervezésére. - pszichiátriai nappali ellátás 2008. év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.

33 fő 1 fő 7 fő 27 fő

2009. év 27 fő 6 fő 4 fő 29 fő


Ez az ellátás pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottnak nyújt szolgáltatást. Kötelező szolgáltatásként pszichiátriai szakorvos havi rendszerességgel konzultációt tart az ellátottakkal.

27 Infrastrukturális fejlesztés keretében megtörtént a Munkás utcai homlokzat rekonstrukciója. Az ablakok cseréje, helyiségek elválasztására térelválasztó beépítése növelte az ellátottak komfortérzetét. - szociális étkeztetés


2008. év

2009. év

249 fő 95 fő 92 fő 252 fő

252 fő 82 fő 92 fő 242 fő


A hét munkanapjain biztosított egyszeri meleg étkeztetés idős vagy egészségi állapota miatt rászoruló egyének részére normál, zsírszegény és diabetikus étkezés formájában. Az elöregedő gépjárműállomány karbantartása egyre nagyobb terhet jelent az intézmény számára. A házi segítségnyújtást jelentős jogszabályváltozások érintették az elmúlt időszakban is. Az előző felülvizsgálat alkalmával arról adtunk számot, hogy a házi segítségnyújtást kérő ellátottak esetében kötelező feladat a gondozási szükségletek vizsgálata, melyhez jegyzői bizottság létrehozására volt szükség, valamint a házi segítségnyújtást igénylőnél a jegyzőnek jövedelemvizsgálatot kellett végezni, az így megállapított egy főre jutó jövedelem a térítési díj alapja. Ezek a jogszabályi változások már nem élnek, 2010. január 1-jétől megszűnt a jegyzői jövedelemvizsgálat, valamint 2010. augusztus 31-vel a gondozási szükségletet végző bizottságok munkája is befejeződött. Ezeket a feladatokat az intézményvezetőknek kell elvégezniük. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem tart fenn házi segítségnyújtást is végző szociális intézményt, akkor a jegyzőnek kell szakértőt felkérnie a gondozási szükséglet mértékének megállapításához. Ez a feladat a kistérségben Nagytőke, valamint Derekegyház településeket érinti, mivel intézménye nincs a településnek, és a feladatot nem kistérségi szinten látják el. Eperjes és Árpádhalom sem tart fenn szociális intézményt, de a házi segítségnyújtás alapszolgáltatási feladatot kistérségi szinten biztosítja, így a Gondozási Központ vezetője ezen tevékenységeket el tudja végezni. A feladatot 7 fő gondozónő látja el Szentesen, 1 fő (6 órás) Árpádhalmon és 1 fő teljes állásban Eperjesen. Az ellátotti létszám folyamatos emelkedése miatt gondozói létszámot is növelni kellett, ezért az eltelt időszakban 2 fő közcélú foglalkoztatott is segítette a szentesi gondozónőket, akiknek a munkájával az ellátottak és a kollégák is nagyon elégedettek voltak. 2010. január 1-jétől módosult a házi segítségnyújtásra vonatkozó törvényi rendelkezés is, mely szerint emelkedett az 1 gondozónő által ellátható személyek száma 6 főről 9 főre. Amely az elkövetkező időszakban problémát jelenthet, hogy a működési engedélyhez szükséges szakmai létszám eddig a közcélú foglalkoztatásban részt vevő munkatársakkal volt biztosított, így a jövőre vonatkozóan át kell gondolni a további lehetőségeket.

28

Továbbra is plusz feladatot jelent a gondozóknak, hogy gyakran kell munkaidő után is meglátogatni az ellátottakat, a családtagok együttműködésének, felelősségvállalásának hiányában. - házi segítségnyújtás


2008. év

2009. év

45 fő 51 fő 37 fő 59 fő

59 fő 49 fő 42 fő 66 fő


A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. január 1-jétől kikerült az állami normatív támogatás által működtetett feladatok közül. Pályázati úton lehetett forrást elnyerni, így 20102012-ig részben biztosított a feladat ellátásához szükséges támogatás. 2010. szeptember 30-án a térségben kihelyezett készülékek száma 49 db, ebből 40 db Szentesen, 7 db Szegváron, 1 db Derekegyházán található. A kihelyezett készülékek minden esetben szociálisan rászorult személyek részére kerültek felszerelésre. Havi rendszerességgel sor kerül a készülékek műszaki állapotának felülvizsgálatára, rendszeres ellenőrzésére. Emelkedő tendenciát mutat a krízishelyzetbe kerülő ellátottak jelzéseinek száma. A riasztások száma az eltelt időszakban 156 db volt, amely 18 riasztással volt több, mint a 2009. év azonos időszakában. A növekvő igényt mutatja, hogy szeptember 30-án a várakozók száma már 14 fő volt, és 8 új ellátott került be a rendszerbe. A közösségi ellátás keretében 25 fő pszichiátriai megbetegedésben szenvedő ellátott kap szakmai segítséget a saját otthonában, lakókörnyezetében. Az ellátás többfajta szolgáltatást is magában foglal: problémaelemzés, problémamegoldás, a személyes célok meghatározásának segítése, problémamegoldó beszélgetések, készségfejlesztés, életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása. A közösségi gondozónők számára 2 db elektromos kerékpár áll rendelkezésre, hogy gyorsabb, kényelmesebb legyen az ellátottak látogatása, a térségi településekre történő eljutáshoz a Gondozási Központ gépjárműve nyújt segítséget. Szigorodtak az ellátási körbe való bekerülés (BNO kód) szabályai, valamint az ellátási terület feltételei is. 2008-ig 10 ezer lakos esetében volt megszervezhető az ellátás, addig 2009-től 30 ezer lakossági számra szervezhető közösségi ellátás. Fontos változás az előző felülvizsgálat óta, hogy 2009. január 1-től már nem kötelező feladat a közösségi ellátás. A működéshez és fejlesztéshez ezután nem áll rendelkezésre állami normatíva, a szükséges forrásokat pályázat útján lehet elnyerni, mely három évre biztosít garanciát a finanszírozáshoz. Az eddigi minimális 25 fő helyett 40 fő ellátása a pályázat alapfeltétele. Szentes Város Gondozási Központja sikeresen pályázott a szolgáltatás

29 fenntartási költségeihez, így jelenleg – plusz önkormányzati támogatással – biztosított az ellátás. A jelenlegi helyzetben kiemelt fontosságú az ellátás széles körben történő bemutatása, növelni kell a média jelenlétét és következetesen építeni az informális kapcsolati hálózatot. Jó példákkal, gyakorlatokkal, módszerekkel tudatosítani az ellátás társadalmi fontosságát, jelentőségét a pszichiátriai betegségben szenvedők között, az érintettek hozzátartozói, a társintézmények munkatársai, valamint a döntéshozók körében. - közösségi pszichiátriai ellátás


2008. év

2009. év

27 fő 15 fő 2 fő 40 fő

40 fő 8 fő 5 fő 43 fő

2010. szeptember 30. 43 4 6 -

Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon keretében ellátott szociális feladatok (idősek tartós bentlakásos ellátása, idősek gondozóháza, nappali ellátás, étkeztetés) Az alapkoncepcióban igényként felmerült idősek bentlakásos intézményi ellátása a városban pályázati forrásból 2008. évben megvalósult. A dr Sipos Ferenc Parkerdő Otthon 2008. november 13.-án kapta meg működési engedélyét, november 17.-től költözhettek be lakóik. Az épület tárgyi feltételei minden előírásnak maximálisan megfelelnek, 1, 2 és 4 ágyas szobák, 1, 2 ágyas apartmanok állnak az idősek rendelkezésére. Sajnos az 1993. évi III. tv. 2008. évi módosítása miatt új emeltszintű férőhelyre már nem adtak ki működési engedélyt, így a hagyományos és az apartman szobákban- az eltérő komfort fokozat ellenére- azonos térítési díjat fizetnek a lakók, ez konfliktust gerjeszt az intézményben. Az intézmény induláskor 76 fő ápoló-gondozó (ezen belül 14 fő demens), 24 fő idősek gondozóháza és 50 fő idősek nappali ellátását biztosító szolgáltatást nyújtott a rászorulóknak. 2009. áprilisától teljes kihasználtsággal működik, emiatt a várakozók létszáma folyamatosan nő. 2010. október hónapban 52 fő, ebből 31 fő sürgős elhelyezésre vár. 2010. január 1-től - az 1993. évi III. tv. módosulása miatt- működési engedélyt kellett módosítani, mivel a nappali ellátás és szociális étkeztetés ezután csak külön engedély alapján biztosítható. A működési engedélyt az intézmény megkapta. Az eltelt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az átmeneti ellátásra csak időnként, 1-2 hét, illetve 1-2 hónapra volna igény, a tartós bentlakásra várakoznak sokan. Emiatt a működési engedély módosítására került sor szintén 2010. januárjában, így jelenleg az otthon 95 fő tartós bentlakást nyújtó ápoló-gondozó, és 5 fő idősek gondozóháza szolgáltatás nyújt. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon alkalmazotti létszámának tervezéskor az intézmény 76 fő-ben látta biztosítva az ellátottak és a feladatok maximális, maradéktalan ellátását.

30 Gazdasági okokból azonban csak a minimális létszámra korlátozódhatott az alkalmazottak száma, így 2010. szeptember 30-án 54 fő alkalmazottja -ezen belül 30 fő szakdolgozója- van az otthonnak. 2008. január 1.-től az 1993. évi III. tv. szerint csak a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező kérelmezők jogosultak idősotthoni elhelyezésre. Ez a változás azt eredményezte, hogy több, súlyos egészségi problémával, gyakran a végstádiumban lévő lakók kerülhetnek felvételre, ami fokozott pszichés és fizikai terhet jelent a személyzet számára. Sajnos a fokozott ápolás személyi feltételeit a jogszabály nem határozta meg. Ez a változás az intézményt fokozottabban sújtotta, mivel már csak nagyon gyenge egészségi állapotú lakók érkezhettek, míg a régebben működő idősotthonok a jó egészségi állapotú, mobil lakóik helyett 1-1 gyengébb lakót vettek fel. A megnövekedett ápolási igények miatt az önkormányzat 2009. május 1-től 4 fő közcélú segédápoló és 1 fő közalkalmazott ápoló alkalmazását engedélyezte. Az intézmény nappali ellátó részlegét nem tudják teljes kihasználtsággal működtetni. Ennek az az oka, hogy a környéken lakók nagy része még viszonylag fiatal, így napközben inkább a családnak segít, illetve a kertben tevékenykedik, aki pedig már erre nem képes, annak nem a nappali, hanem a bentlakásos ellátásra van igénye. A jelenlegi 50-60%-os kihasználtságot is csak úgy tudják biztosítani, hogy az intézmény gépkocsija a város másik részeiből be, illetve hazaszállítja az ellátottakat. Ez azonban többletköltséget jelent az intézménynek, így ez az ellátási forma több finanszírozást igényel a fenntartótól. Az eltelt 2 év működése során nyilvánvalóvá vált, hogy az 54 fő közalkalmazott nem tudja maximálisan teljesíteni a rábízott feladatokat, ezért nagy segítséget jelentett számukra a közcélú foglalkoztatás. Jelenleg 22 főt alkalmaznak, akik mind a szakmai, mind a kisegítő tevékenységben nélkülözhetetlenek az intézmény feladatainak maradéktalan ellátása érdekében. Problémát jelent a térítési díj hátralékok behajtása, melyre minden kompetenciájukba férő intézkedést megtesznek, de szükségük volna egy megbízott jogi képviselőre, aki az intézmény jogi képviseletét ellátná. Hajléktalan Segítő Központ keretében ellátott szociális feladatok (étkeztetés-népkonyha, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, átmeneti szállás) Étkeztetés Étkezést biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkeztetés alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít, azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Hajléktalanok nappali intézménye A hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására.

31 Éjjeli menedék és átmeneti szállás A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Az átmeneti szálláson az önellátásra képes rászorulót saját kérelmére helyezik el. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatással, hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával, egyénre szabott esetkezeléssel segítik a hajléktalanság állapotának megszűnéséig. Az alábbi szolgáltatásokat nyújtja az intézmény: Kenyérosztás, szakrendelésre betegek beszállítása, elkísérése, gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű kiadása, vérnyomás és vércukorszint mérés, hajnyírás, kapcsolattartás bv. intézetbe került lakóinkkal, elsősegélynyújtás, hűtőszekrény használat, iratpótlás segítése, hivatali ügyek segítése, szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség, házi könyvtár (adomány könyvekből), tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, újság) használata Pályázatból biztosított szolgáltatások: •

Utcai szociális munka

•

Külső lakhatási program

•

Munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció elősegítése

A szociális munka tartalma: – – – – – – – – – –

krízisintervenció szociális információk biztosítása jogosultságokra vonatkozó tanácsadás konfliktuskezelés ügyintézés életvezetési tanácsadás segítő beszélgetés mentálhigiénés tevékenység szolgáltatásokról szóló információs nyomtatványok hozzáférhetővé tétele az ellátott esetében szükségesnek ítélt, specifikus szolgáltatások közvetítése. A kistérség községeiből igénybevevők száma

Átmeneti szálló:

3 fő (1 fő Nagytőke, 1 fő Fábiánsebestyén, 1 fő Szegvár)

Éjjeli menedékhely:

3 fő (2 fő Szegvár, 1 fő Nagymágocs)

Nappali melegedő:

5 fő (3 fő Szegvár,

Népkonyha:

5 fő (3 fő Szegvár, 1 fő Nagymágocs, 1 fő Fábiánsebestyén)

Külső lakhatási program:

2 fő (1 Nagymágocs, 1 fő Szegvár)

Utcai szociális munka:

1 fő (Szegvár)

1 fő Fábiánsebestyén, 1 Nagymágocs)

32 Szentes városban jelenleg négy nem állami fenntartó rendelkezik működési engedéllyel szociális, valamint gyermekjóléti alapellátások nyújtására. A „Nyanyus háza” gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi. Fő feladatának tekinti • az egész napos gyermekfelügyelet, melynek segítségével megvalósulhat a nők esélyegyenlősége a munkahelyen, családban. • a gyermekjóléti alapellátás egységében a gyermekek szocializációjának elindítása az egészséges életmódra nevelés kereteiben. Az ellátás egyéni vállalkozásban működik, nem gondok nélkül, de szigorúan betartva a szabályokat, szem előtt tartva a gyermeki jólét megteremtését szeretettel, vidámsággal, nagymamás tapintattal. A családi napközi egyszerre 7 gyermek ellátást tudja biztosítani. A NOSZA 2005 Szociális Alapellátó Kht feladatellátásának megszűnésével már csak a TÁMASZ 2005 Szociális Szolgáltató Kht biztosít támogató szolgáltatást a rászorulóknak. A támogató szolgáltatást a fogyatékossági támogatásban részesülő ellátottak vehetik igénybe ügyeik viteléhez, szállításhoz. 2008. januárjában nyitotta meg kapuit a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában a Szentesi Református Idősek Otthona, ahol az idősek tartós bentlakásos ellátása biztosított. A Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség 2009. januártól működteti a „Dorkász” házi segítségnyújtást végző szolgálatát, melynek keretében jelenleg 12 fő ellátására rendelkeznek működési engedéllyel. Ezekkel a szolgáltatókkal az önkormányzat, valamint a szociális intézmények szoros kapcsolatot építettek ki az ellátottak érdekében, ugyanúgy, mint a civil, valamint karitatív szervezetekkel annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden rászoruló megismerhesse a szociális ellátórendszert. A koncepció felülvizsgálatában is részt vett több civil szervezet, bemutatva tevékenységét. • Együtt Nagycsaládosok Egyesülete • Városi Nyugdíjas Klub • Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Tagozata • Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szentesi Csoport • Vakok és Gyengénlátók Szentesi Csoportja • Vesebetegek Egyesülete • MÁV „Lendület” Nyugdíjas Klub • Siketek és Nagyothallók Szentesi Szervezete • Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete Szentes. Összefoglalva elmondható, hogy ezek a civil szervezetek alapszabály alapján végzik tevékenységüket, tagi hozzájárulást-tagdíjat fizetnek a szervezetben tagsági viszonnyal rendelkezők. Igyekeznek tagjaik számára – lehetőségeikhez mérten – a munkavégzéshez, tanuláshoz, kulturális- és sportéletben való részvételhez segítséget nyújtani. Az egyesületi tagok közül sokan rászorulnak embertársaik segítségére, ezért a csoportok minden lehetőséget megkeresnek annak érdekében, hogy a rászorulók a szociális, valamint az egészségügyi ellátórendszeren belül biztosítható ellátásokat megkaphassák. A tagok, pártoló tagok részére különféle szakmai rendezvényeket, előadásokat, kirándulásokat szerveznek, lehetőséget biztosítanak az anyagi nehézségekkel küzdőknek is, hogy a programokon, kirándulásokon részt vehessenek.

33 Véleményük szerint a városban működő szociális lehetőségek sokrétűek, nagy segítséget jelentenek a rászorulók számára. Már több éve nagy sikerrel kerül megrendezésre minden év szeptember közepén a „Szeretet mindent elfogad” elnevezésű térségi fogyatékkal élők kulturális találkozója, melyet a NOSZA 2005 Kht, a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesülete Szentesi Csoportja, a Mentálisan Sérült Személyek Szentesi Egyesülete és a Gondozási Központ szervez meg. Roma kisebbség Szentes városban a legnagyobb kisebbséget a romák képviselik. A helyi Roma Kisebbségi Önkormányzattal a szociális ellátásban dolgozó szakemberek jó munkakapcsolatot alakítottak ki, a különféle támogatások elbírálásánál nagy segítséget nyújtanak az ügyintézők számára. 2010. évben Szentes Város Kisebbségi Önkormányzatának Koordinátorai -közfoglalkoztatás keretében segítséget nyújtó munkatársakkal közösen – tanulmányt készítettek a Szentesen élő roma kisebbségről. A tanulmány megállapítása, hogy nincs könnyű helyzetben a társadalom roma kisebbsége. Beilleszkedni, egybeolvadni, felzárkózni, ugyanakkor megtartani a hagyományokat, ápolni a kultúrát nem könnyű feladat. A tanulmány azonban rámutat arra, hogy a környező országokkal szemben Magyarországon van egy határozott „középosztályosodási” folyamat, aminek az egyik jele, hogy ma már a felsőoktatásban járó romák is egyre többen vannak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a roma kisebbséget tekintve a gazdasági válság talán még nagyobb erővel hatott az egyébként is anyagi nehézségekkel küzdő családokra. Pozitívumként említik viszont, hogy az alacsony átlagjövedelem, a magas munkanélküliség ellenére a lakások komfortosítására, felújítására felvett hitelek, közüzemi tartozások száma elenyésző, valamint azt, hogy egyre több diák szakmát tanul, érettségit szerez, s bár még igen kevesen, de vannak, akik felsőoktatásban is részt vesznek. A „roma telepen” élők környezete, életszínvonala sokat fejlődött, különösen más települések roma lakosságának körülményeit tekintve: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

aszfalttal burkolták a már meglévő úttesteket, bevezették a telefont, csapadékvíz elvezető árkokat alakítottak ki, kiépíttették a vízvezeték-hálózatot, kiépítették a gázvezeték-rendszert.

Összegzés Az Önkormányzat elmúlt években is kiemelten fontosnak tartotta a szociális helyzetüknél fogva rászorulók segítését és támogatását. A költségvetés biztosította az anyagi hátteret az ellátórendszer folyamatos működéshez, ami több csatornán keresztül időben juthatott el a támogatásra szorulókhoz. A különböző segélyezési formák, pénzbeli és természetbeni juttatások, az intézményesített kereteken belüli ellátások elérhetőségét, a feltételek lehetőségeken belüli javítását a széleskörű és hatékony segítő együttműködés jellemezte. A felülvizsgálat alkalmával megállapítható, hogy az elmúlt két évben is a szakemberek azon dolgoztak, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján működő támogatási rendszer működjön, amely a pénzbeli, természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátási területek együttes, egymással összehangolt munkájával folytatható. A működési feltételek javítása érdekében az alábbi pályázatok beadására került sor:

Szentes Város Önkormányzata szociális, gyermekjóléti pályázatai a felülvizsgálat időszakában Program azonosító DAOP4.1.3/A DAOP 4.3.1 DAOP 4.1.3.C.D DAOP 4.1.3.C.D

DAOP 4.1.3.ABC

TIOP3.4.2. TAMOP5.3.3 TIOP3.4.2. SZMM SZMM SZMM OFK

Pályázat címe Szentes Város Gondozási Központ épületeinek rekonstrukciója, infrastrukturális felújítása, az ellátottak életminőségének javítása Nagyörvény utcai idős nappali ellátás akadálymentesítése Szentes Város Önkormányzat 100 férőhelyes bölcsődei komplexuma Szociális és Gyermekjóléti alapszolgáltatások komplex fejlesztése egy funkcióját veszett épület átalakításával, a szolgáltatások minőségének javítása és új alapszolgáltatás bevezetése érdekében Közösségi tér kialakítása Szentesen egy városközponti funkcióját vesztett épület megfelelő átalakításával és széleskörű civil összefogással A szentesi Hajléktalan Segítő Központ Átmeneti Szállójának felújítása, akadálymentesítése, korszerűsítése, munkaképesség fejlesztést célzó foglalkoztatásra alkalmas műhelyek kialakításával és motivációs csoport szervezésével

Megvalósítani tervezett feladat

Nyilvántartási szám

Benyújtás/befogadás dátuma

Pályázat állapota

Gondozási Központ infrastruktúra fejlesztése (Horváth M. u. 10. és Dózsa Gy. u. 86/A)

DAOP-4.1.3/A-2008-0021

2008.08.15.

A kivitelezés befejeződött

Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Nagyörvény u. idős nappali ellátás akadálymentesítése)

DAOP-4.3.1-09-20090052

2009.04.24.

Zárás előtt

Bölcsőde felújítása, kapacitásának növelése

DAOP-4.1.3/C-2f-20090016

2009.05.18.

Folyamatban van

Családsegítő Központ átköltöztetése (Ady E. u. 10.)

DAOP-4.1.3/D-2f-20090005

2009.05.18.

Folyamatban van

DAOP-4.1.3/B-2008-0016

2009.07.04.

Folyamatban van

TIOP-3.4.2-08/1-20080027

2008.09.21.

Zárás alatt

TÁMOP-5.3.3-08/02

2009.07.13.

Folyamatban van

TIOP-3.4.2-08/1-20080013

2008.09.21.

Nem nyert

01/2010

2009.12.15.

Lezárt

01/a/2010

2010.02.17.

Lezárt

SZOC-IBL-09-0094

2010.03.26.

Nyert

KSZ/2010-10221/0281

2010.03.10.

Folyamatban van

Dózsa-ház felújítása

Bentlakásos intézmények (Hajléktalan)

korszerűsítése

Hajléktalanok integrációját programok támogatása Bentlakásos intézmények (Családsegítő)

segítő

korszerűsítése

Téli-tavaszi közmunkaprogram A Téli-tavaszi közmunkaprogram kiegészítése-01/a/2010 Idősek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítő támogatása Közfoglalkoztatási-szervezők foglakoztatásának támogatása

35 SZMM SZMM

Közösségi ellátás működtetésére feladatmutató szerint Jelzőrendszeres ellátás működtetésére – feladatmutató szerint

–

PSZ-045/1-2008

2008.11.29.

nyert, folyamatban van (2009 - 2011)

JHS/000426/09

2010.02.23.

nyert, folyamatban van (2010 – 2012)

Alapvető cél, hogy minden érintetthez időben eljusson a segítség oly módon, hogy célzottabb, igazságosabb, és jobb minőségű szolgáltatást nyújtson a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával.

Ezek érvényesüléséhez a megvalósítandó feladatokat, a fejlesztés irányát a Képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg: 1. Az új törvényi szabályozás alapján minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy minél több munkanélkülit – aki a nyílt munkaerőpiacon nem tud elhelyezkedni - be lehessen vonni a közfoglalkoztatásba. 2. Fontos feladat Szentes teljes külterületi lakossága számára elérhetővé tenni a tanyagondnoki szolgáltatást, különös tekintettel a Nagyhegyi városrészre. Ennek megvalósításához ki kell használni az esetleges pályázati lehetőségeket a működéshez szükséges gépjármű beszerzése érdekében. 3. Szükséges lenne – a várakozók nagy számára tekintettel – a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon feladatainak felülvizsgálata arra vonatkozóan, hogy az átlagosan kihasznált nappali ellátás helyett tartós bentlakásos ellátást biztosítani + 32 férőhelyen. 4. Fel kell mérni a Szenteshez tartozó külterületi részek (Bökény, Lapistó, Magyartés, Berek) szociális szolgáltatások iránti igényeket, valamint a szociális étkeztetés biztosításának lehetőségét a hétvégeken is, és annak tükrében meghatározni a további feladatokat.

Kérdőívek értékelése 2010. A Szociális szolgáltatástervezési koncepció esedékes felülvizsgálatának alapja a lakossági igények feltérképezése, a jelenlegi szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálata, melyhez a kérdőívezés módszerét alkalmaztuk. A szociális ellátásban érintett ügyfelekhez több csatornán juttattuk el a kérdőíveket: • A szociálpolitikai osztály ügyfelei postán kapták meg • A város szociális intézményeiben az ellátottakhoz a dolgozók juttatták el • A közcélú foglalkoztatottak közös rendezvényén regisztráláskor kapott kérdőívet minden résztvevő A kérdőív teljes szövege megtalálható a mellékletben. A lakossághoz összességében 1000 kérdőívet jutattunk el, melyből 305 érkezett vissza. Ez igazolja korábbi felmérésünk tapasztalatait, hogy a névre szóló postázás hatékonyabb módszer, mert a kérdőívek 30,5%-át visszajuttatták osztályunkra. Általános tapasztalat, hogy a nők és az idősebbek töltik ki nagyobb számban a kérdőíveket. 1. Kérdezett neme: Az összesen visszaérkezett 305 kérdőívből 19 fő (6,22%) nem jelölte nemét. A válaszadók 64,69%-a nő (185 fő), és 35,3%-a férfi (101 fő). A feldolgozás a kérdések sorrendje alapján történik. Kérdezett neme (Válaszadók száma:286 fő)

Férfi 35%

Férfi Nő

Nő 65%

2. Családi állapot: A kérdezett családi állapota (Válaszadók száma:303 fő)

Nőtlen/hajadon, nincs élettársa Nőtlen/hajadon,élettársal él

104

Házas, házastárssal él 72

Házas,külön él élettárssal

41

Házas,de külön él, nincs élettársa Elvált,nincs élettársa

41

23

10

1

9

2

Elvált,élettárssal él Özvegy,nincs élettársa

Fő

Özvegy,élettárssal él

A családi állapot vizsgálata egyszerűnek látszik, a napi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fogalmak használata nem egyértelmű, a hivatalos családi állapot sok esetben nem egyezik meg a 1

valóságos helyzettel. A nehézséget az jelenti, hogy egyre magasabb az élettársi kapcsolatban élők száma. Ennek ellenére elváltnak, vagy özvegynek, vagy akár nőtlen/hajadonnak jelölik státuszukat. Ebben a kérdőívben több válaszlehetőséget határoztunk meg, a pontosabb válaszok érdekében. 2 fő nem határozta meg családi állapotát. ( 0.66 %) Nőtlen/hajadon a válaszadók közül egyedül él 104 fő (34.32%), élettárssal él 23 fő (7,6%). A házasok száma 51 fő, a házastársával él közülük 41 fő (13,5%), külön él élettárs nélkül 9 fő (2,98%), házastársától külön él, de van élettársa 1 fő (0,33%). Magas az elváltak száma is. 72 fő (23,76%) egyedülálló, elvált élettárssal élő 10 fő (3,3%). A válaszadók közül özvegy 41 fő (13,53%) és özvegyként élettárssal él 2 fő (0,66%). Összességében az élettársi kapcsolatban élők száma 36 fő (11,96%). A státuszuk szerint egyedülállók közül valójában egyedül 87 fő él. Ezekben az egyszemélyes háztartásokban valamennyi költséget egyetlen jövedelemből kell (kellene) fedezni, segítésük továbbra is az Önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik. 3, Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége: Iskolai végzettség (Válaszadók száma: 302)

Főiskolai diploma vagy felsőfokú technikum 14%

Egyetemi diploma 2%

Érettségi 27%

Kevesebb,mint 8 általános 5% 8 általános 24%

Szakiskola 7% Szakmunkásképző 21%

Erre a kérdésre nem válaszolt 3 fő (0,98%). Nem végezte el az általános iskolát 15 fő (4.96 %). 8 általános végzettséggel rendelkezik 71 fő ( 23.5 %), szakiskolai végzettséggel 21 fő (6,95%). Összességében a szakmával nem rendelkező, alacsony végzettségűek száma 107 fő (35,43%), tehát a válaszadók több mint harmada. A foglalkoztatás szervezésénél és az ellátások tervezésénél számolni kell ennek a rétegnek a fokozottabb segítésével. Lehetőség szerint a munkával nem rendelkező, vagy gyesen, gyeden lévő szakma nélkülieket a képzésekre kellene motiválni, együttműködve a Családsegítő Központtal és a Munkaügyi Központtal. A szakmunkásképzőt végzettek száma 64 fő ( 21.2 %). Közülük is sokan munkanélküliek, mert szakmájuk már elavult, nem piacképes. Körükben is kiemelt figyelmet kell fordítani foglalkoztathatóságuk javítása érdekében a képzésekre. A válaszadók közül érettségivel rendelkezik 84 fő (27.81 %), főiskolai diplomával vagy felsőfokú technikumi végzettséget szerzett 41 fő ( 13.58 %) és egyetemi diplomát 6 fő (1.99 %). A korábbi évekhez viszonyítva emelkedett a magasabb végzettségűek által kitöltött kérdőívek száma, ami azt jelzi, hogy vagy a munkanélküliség, vagy a családi körülményeik hatására többen kerültek kapcsolatba a szociális ellátórendszerrel. 4, Roma származásúnak vallja-e magát: Nehéz felmérni a roma származású lakosság számát, mert az egyetlen hitelesen elfogadható viszonyítási alap az, hogy valaki roma származásúnak vallja-e magát. Feltételezhető, hogy akik nem válaszoltak a kérdésre 15 fő (4,92%), szintén romák. Nagyon kevesen 17-en (5.86%) 2

vallották magukat roma származásúnak. Az ellátásokat igénylők között lényegesen magasabb ez az arány. Nem romának vallotta magát 273 fő ( 94.14 %). Roma származásúnak vallja-e magát? (Válaszadók száma:290 fő) Igen 6%

Igen Nem

Nem 94%

5. Mi az Ön jelenlegi státusza: Jelenlegi státusz (Válaszadók száma:301 fő)

100

92 30 62

Fő

24

50 15

40 15

3 1 1 4 0 0

0

14

0 aktív munkavállaló RSZS-es ápolási díjon van rokkantnyugdíjas háztartásbeli GYES,GYED-ben részesül vállalkozó egyéb

munkanélküli RÁT-os nyugdíjas időskorúak járadékában részesül főállású anya őstermelő tanuló

Erre a kérdésre nem válaszolt 4 fő (1,31%). Ez a státusz meghatározza a család jövedelmi viszonyait, mert egészen más megélhetési alapot ad a rendszeres munkabér, mint a szociális típusú ellátások. A válaszadók közül aktív munkavállaló mindössze 92 fő (30,56%), azért nagyon alacsony ez a szám, mert közöttük vannak a közcélú foglalkoztatottak is. Munkanélküliként kap ellátást 69 fő (22,9%). Közülük munkanélküli ellátásban részesül 15 fő (4,98%), rendelkezésre állási támogatásban 30 fő (9,97%), rendszeres szociális segélyben 24 fő (7,97%). Valamely hozzátartozója révén jut jövedelemhez 15 fő (4,98%) ápolási díjas, 4 fő (1,33%) gyesen, gyeden lévő és 1 fő (0,33%) főállású anya. A kérdőívet kitöltők között nem volt sem vállalkozó, sem őstermelő, sem tanuló. Valamilyen nyugdíjszerű ellátásban 105 fő (34,88%) részesül. Közülük életkora szerinti nyugdíjas 62 fő (20,6%), ez a szám is tükrözi, hogy Szentesen is folytatódik az időskorúak arányának emelkedése, mely egyre nagyobb feladatot jelent az ellátórendszernek. Rokkantnyugdíjas 40 fő (13,29%), ami azt jelenti, hogy aktívkorúként az egészségi állapota miatt munkavégzésre alkalmatlan, és folyamatos kliense az egészségügyi ellátásnak. Időskorúak járadékában részesül 3 fő (0,99%), ők azok az időskorúak, akik nem rendelkeztek a nyugdíj megállapításához szükséges munkaviszonnyal, ebből az alacsony összegű járadékból kellene fedezniük kiadásaikat, más segélytípusokkal kiegészítve. A 3

státuszát 1 fő (0,33%) jelölte háztartásbeliként, 14 fő (4,65%) nem adta meg pontosan státuszát, egyéb, nem pontosított kategóriát választott. 6, Amennyiben aktív munkavállaló, főmunkahelye mellett végez-e kiegészítő tevékenységet? Ha aktív munkavállaló főmunkahelye mellett végez-e kiegéészítő tevékenységet? Igen 20% Igen Nem Nem 80%

153 fő válaszolta meg ezt a kérdést. Ez a létszám nem egyezik meg a státuszvizsgálatnál aktív munkavállalóként jelentkezőkkel, ami azt jelenti, hogy azok is válaszoltak, akik jelenleg nem állnak munkaviszonyban. Összességében az aktív munkavállalókhoz viszonyítva 30 fő (32,60%) (a kérdésre válaszadóknak ez a létszám a 19,6%-a) rendelkezik kiegészítő tevékenységgel, a családok megélhetését gyakran nem lehet egyetlen munkával biztosítani. 7, Ha igen, milyen jellegű ez a tevékenység: 33 fő válasza alapján 4 fő őstermelő, 4 fő egyéni vállalkozó, 16 fő alkalmi munkavállaló, 8 fő alkalmazott, 1 fő kisegítő családtag. Milyen jellegű ez a tevékenység (33 fő) őstermelői tevékenység 12% alkalmi munkavállaló 46%

egyéni vállalkozás 12%

kisegítő családtag 3%

egyéb alkalmazotti munka 27%

8, Hányan élnek Önök együtt közös háztartásban? Erre a kérdésre nem válaszolt 36 fő (11,8%). A válaszadók közül legmagasabb az egyedül élők száma 87 fő (32,34%). Esetükben minden költséget egyetlen jövedelemből kell fedezni, nincs akire támaszkodjanak, ha megszűnik, vagy csökken a jövedelemforrás. A szociális ellátórendszer feladata átsegíteni őket ezeken az időszakokon. Magas a 2 személyes háztartások száma is 71 fő (26,39%), mely sok esetben nem párkapcsolatot jelent, hanem egyedülálló szülőt egy gyermekkel. 59 fő (21,93%) él 3 személyes, 40 fő (14,87%) 4 személyes háztartásban, ez legtöbbször házaspárokat/élettársakat jelent 1 vagy két gyermekkel. Nagycsaládban összesen 12 fő (4,4%) válaszadó él, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb a 3 vagy több gyermekes családok száma. 9 fő (3,34%) 5 személyes, 2 fő (0,74%) 6 személyes, és 1 fő (0,37%) 7 személyes háztartásban él. 4

Hányan élnek Önök együtt közös háztartásban? (Válaszadók száma: 269 fő) 100

87

80 Fő

71 59

60

40

40

9

20

1

2

0 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős 6 fős 7 fős háztartás háztartás háztartás háztartás háztartás háztartás háztartás

9, Közülük hány főnek van rendszeres jövedelme (önálló keresete, nyugellátása)? A háztartás tagjai közül hány főnek van rednszeres jövedelme? (Válaszadók száma:272 fő)

150

141

100

87

Fő 50

30

12

1

1

3 fő

4 fő

5 fő

6 fő

0 1 fő

2 fő

272 fő adott választ, az összes válaszadóhoz viszonyítva nem válaszolt 33 fő +(10.8%) A válaszadók háztartásában 141 válaszadó (51,83%) esetében van egy rendszeres jövedelem (köztük vannak az egyedülállók is). 87 válaszadó (31,99%) esetében van két rendszeres jövedelem, 30 válaszadó (11,03%) esetében van három rendszeres jövedelem, 12 válaszadó (4,41%) esetében van négy rendszeres jövedelem. A nagy családok esetében egy háztartásban van 5, és egy háztartásban 6 rendszeres jövedelem. Ez a kérdés azonban nem taglalta a jövedelem nagyságát, pl. azt, hogy négy jövedelem esetén hány főnek van nyugdíja vagy munkabére. 10, A háztartás tagjai közül hányan tartoznak az alábbi életkori csoportba? A kérdőívek alapján 305 válaszadó háztartásában összesen 532 fő él. A legmagasabb a 45-62 éves korosztály létszáma 155 fő (29,14%), illetve a 27-44 éves korosztályé 111 fő (20,87%). Ez a két korcsoport az aktívkorú munkavállalók csoportja. Meglepően magas a „pályakezdő” korosztály, a 18-26 évesek létszáma, 85 fő (15,98%). A kérdőívben nem mértük fel, hogy közülük mennyi a tanuló, az egyedülálló, a kisgyermeket nevelő. A 3 év alattiak száma mindössze 12 fő (2,26%9, 4-6 évesek száma 14 fő (2,63%, 7-14 éves 31 fő (5,83%) és 15-18 éves 27 éves (5,08%). A kiskorúak száma összesen 84 fő (15,7%), miközben a 62 év felettiek száma 97 fő (18,23%). A létszámadatok is alátámasztják azt a tényt, hogy nő az idősek aránya a lakosságszámhoz viszonyítva, ehhez kell igazodnia a szociális ellátórendszernek is. 5

A háztartás tagjai közül hányan tartoznak az alábbi életkori csoportba 155

160 140 120

111

100 Fő

85

80 60 40

31

14

12

97

27

20 0 0-3 éves

4-6 éves

7-14 15-18 18-26 27-44 45-62 62 év éves éves éves éves éves felett

11, Van-e fogyatékkal élő a családban? A családok jelentős többségében nincs fogyatékkal élő 237 fő (84,95%) de 42 főnek (15,05%) ezzel a nehézséggel is meg kell küzdeni. Van-e fogyatékkal élő a családban? (Válaszadók száma:279 fő) Igen 15%

Nem 85%

12, Ha van fogyatékosságának jellege: 53 fő jelezte, hogy valamilyen fogyatékossággal él ő vagy a családtagja, ez magasabb szám, mint az előző kérdésben. A különbség abból adódhat, hogy az előző kérdésnél önmagukat nem számították a fogyatékkal élők közé. Fogyatékosságának jellege (53 fő) 20 20 15 Fő 10

12

12 9

Látássérült Hallássérült Mozgássérült Értelmi sérült

5 0

6

Látássérült: 12 fő ( 22.64 %), hallássérült: 9 fő (16.98%), mozgássérült: 20 fő (37.74%) és értelmi sérült: 12 fő (22.64 %). Fogyatékosságuk miatt a megfelelő életkörülmények biztosításában sok segítséget igényelnek, az akadálymentes közlekedéstől számítva a napi ápolási szükségletük kielégítéséig. 13. Az Ön lakása … A szociális helyzet vizsgálatánál elengedhetetlen a lakhatási körülmények feltérképezése. Más terheket ró egy háztartásra az albérleti díj, a lakáshitel vagy az önkormányzati bérlakás havi fenntartási költsége. A tulajdonviszonyok alapján saját tulajdonú: lakással rendelkezik 126 fő (43.6 %), résztulajdonos 23 fő ( 7.96 %), családtag tulajdonában lévő ingatlanban él 85 fő (29.41 %). Albérletben lakik 21 fő ( 7.27 %), önkormányzati bérlakásban 12 fő (4,15%), míg szolgálati lakásban 1 fő (0,34%). Haszonélvezete van 10 főnek (3.46 %), és önállóan nem képes a lakhatásáról gondoskodni, ezért a hajléktalan szállón 11 fő ( 3.8%) él a válaszadók közül. Az ön lakása: (Válaszadók száma:289 fő) saját tulajdonú

126

150

résztulajdon családtag tulajdona

85

100 Fő

21

23

50

albérlet 12

önkormányzati bérlemény

10

11

haszonélvezet

1

hajléktalan szálló

0

szolgálati lakás

14 Milyen típusú lakásban él? Nemcsak a lakás tulajdonviszonyai, a lakhatás jogcíme befolyásolja a havi fenntartási költségeket, hanem a lakás típusa is. A társasházi és bérházi lakásokban a közös költség és a távfűtés, a kertes házakban a külső felújítási munkák jelentenek nagy terhet. Nem mindegy a költségek szempontjából a házak nyílászáróinak állapota, szigetelése sem. Az energiatakarékos megoldások pedig szintén nagyobb összegű befektetést igényelnek (pl. a panelprogram). Nem adott választ a lakás típusára 20 fő (6.56 %) M ilyen típusú lakásban él? (Válaszadók száma:285 fő)

kertes nagánház 0% 1% 5%

5%

0%

társasház

4%

panellakás régi bérházi lakás

11%

sorház ikerház

10%

64%

hajléktalan szálló szolgálati lakás egyéb

7

Szentes városban a lakosság többsége kertes magánházakban él. A válaszadók közül 182 fő (63.86 %). Közel azonos a társasházakban 29 fő (10.18%) és a panellakásokban élők száma 30 fő (10.53%). Mivel a hajléktalan szállón is osztottunk ki kérdőíveket, jelentős a válaszadók közötti számuk 14 fő (4.91%). Régi bérházi lakással rendelkezik 13fő (4.56%). 12 fő (4,21%) azt jelölte, hogy egyéb típusú lakásban él, de nem fejtette ki, hogy ez a valóságban mit jelent, tanyát vagy mást. Sorházban lakik 3 fő ( 1.05%), 1-1 fő (0,35%) pedig ikerházban illetve szolgálati lakásban. 15. A lakás alapterülete: Sokan 81 fő (26,56%) nem válaszolták meg az alapterületre vonatkozó kérdést, pedig ez az adat jelzés lehet a lakás fenntartási költségeire. 25-50 m2-es lakásban él 59 fő (26.34 %) 51-70 m2–es alapterületen 68 fő (30.36%). Valamivel kevesebb 35 fő (15.63%) a 71-90 m2-en lakók száma, de magas a 90 m2 feletti ingatlanban élők száma 62 fő ( 27.68%). Ezek az ingatlanok többnyire régi parasztházak, melyeket egyedülálló idősek laknak. A havi költségek esetükben aránytalanul magasak a jövedelmekhez képest, gyakran csak önkormányzati segítséggel képesek fenntartani. Lakás alapterülete (Válaszadók száma:224 fő) 80

59

68

62

60 35

Fő 40 20 0 25-50m2

51-70m2

71-90m2

90m2 felett

16. Család vagyoni helyzete: Család vagyoni helyzete (Válaszadók száma:305 fő) Lakóingatlan 120

111

106

100

20 0

Garázs

51

60 40

Üdülő T ermőföld

80 Fő

T elek 102

7

Személygépkocsi 0

11

10

0

T ehergépkocsi Számítógép Internethozzáférés

A családok vagyoni helyzetük megítélésében rendkívül szubjektívek. Nem felejthető el az a tény, hogy a kérdőíveket a Szociálpolitikai Osztály ügyfelei töltötték ki. Ennek ellenére saját lakóingatlana van 106 főnek ( 34.75%), telekkel rendelkezik: 7 fő ( 2.3%). termőfölddel 11 fő (3.6%). Személygépkocsija van 51 főnek (16.72 %). Az autók üzemeltetése, fenntartása igen magas költségeket jelent, ennek ellenére, szociális támogatások mellett is ennyi válaszadó rendelkezik autóval. Garázsa van 10 főnek ( 3.28%). Számítógépe a válaszadók több, mint harmadának van 111 fő (36.39%) és majdnem ugyanennyien rendelkeznek internet hozzáféréssel 8

102 fő (33.44%). Ez segíthet az elektronikus ügyintézés bevezetésében, mert lassan a számítógép hétköznapi szükségelteket elégít ki. Egyre több család fér hozzá az internethez, ami a gyerekek tanulását is segíti. 17, Önök (a háztartásban élők) egy átlagos hónapban összesen körülbelül hány Ft-ból tudnak gazdálkodni (mennyit tudnak hazavinni)? Nem válaszolt 36 fő (11.8%) Önök a háztartásban élők egy átlagos hónapban kb. hány Ft-ból tudnak gazdálkodni? (Válaszadók száma:269 fő) 120 120 100 80 Fő

30.001-60.000 Ft

52

60 40

10.000-30.000 Ft

77

60.001-90.000 Ft 90.001 felett Ft

20

20 0

Pontosabb adatokat kaphattunk volna, ha nem az összes jövedelmet kérdezzük meg, hanem az egy főre jutót, mert ebben a formában nem kaptunk választ a háztartásban élők számára. Lényeges a különbség, ha az adott jövedelem egy 3-4 fős családé vagy egy egyszemélyes háztartásé. 10.000-30.000 Ft közötti jövedelemből él 20 fő (7.43 %), ez a nyugdíjminimum körüli összeg, vagy a rendelkezésre állási támogatás összege. 30.001-60.000 Ft-ból gazdálkodik 52 fő (19.33 %). 60.001-90.000 Ft a havi jövedelme 77 főnek (28.62 %). Elég jelentős azok száma, akik több mint 90.001-ot oszthatnak be havonta 120 fő ( 44.6 %). 18, Tudnak-e Önök ebből a pénzből valamennyit félretenni, takarékoskodni, valamire gyűjteni? Tudnak-e Önök ebből a pénzből valamennyit félretenni,takarékoskodni? (Válaszadók száma:286 fő) Igen 8% Igen Nem

Nem 92%

A szociális ellátásokat igénybevevők többsége 262 fő (91.61%) havi jövedelméből sem takarékoskodni, sem félretenni nem tud. Bármilyen váratlan élethelyzetben, ami plusz kiadással jár, valószínű, hogy az önkormányzatnak segíteni kell. Mindössze 24 fő (8.39%) számolt be arról, hogy rendelkezik megtakarítással. 9

19, Van-e az Önök családjának magánszemélynek vagy bárki másnak?

tartozása,

adóssága

banknak,

munkahelynek,

Nem válaszadók száma 44 fő (14.43%) Van-e az Önök családjának tartozása, adóssága? (Válaszadók száma:261 fő)

Nem 47%

Igen Igen 53%

Nem

Mivel a válaszadóknak csak töredéke rendelkezik megtakarítással, feltételezhető volt egy nagyfokú eladósodási tendencia. Az eredmények azonban nem igazolják ezt a feltevést, mert a kérdőívet kitöltőknek alig több mint felének van adóssága. 139 fő (53.26 %). A nyilatkozatok alapján nincs adóssága 122 főnek ( 46.74 %) 20, Pénzintézeti tartozások: Az előző kérdéshez képest nőtt azok száma, akiknek valamilyen pénzintézeti tartozásuk van 152 fő (az összes válaszadó 49,8%-a). Pénzintézeti tartozások (Válaszadók száma:152 fő)

50

Egyéb (személyi, áruvásárlási hitel)

41

Szabad felhasználású hitel

61

Lakáscélú hitel 0

20

40

60

80

Fő

A legmagasabb a lakáscélú hitelek száma 61 fő ( 40.13 %). A fizetési nehézségek esetén a pénzintézetekkel kötött megállapodás alapján a lakáscélú tartozás is bevonható az adósságkezelési programba, mert az a cél, hogy az emberek lakása megmaradhasson. Nem tartoznak ebbe a körbe a szabad felhasználású hitelek 41fő (26.97%) az egyéb (személyi, áruvásárlási, stb) hitelek 50 fő ( 32.89 %) 21, Előfordult-e Önökkel az utóbbi 12 hónapban az alábbi esetek valamelyike: A háztartások költségvetését az elmúlt koncepció készítése óta számtalan új helyzet is befolyásolta. Elsődleges nehézséget a munka megszűnése, vagy a rendszeres pénzellátás megszűnése jelent. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a válság következtében a devizahitelek árfolyamváltozása miatt a törlesztő részletek drasztikus mértékben emelkedtek. Ebben a 10

helyzetben a családok mérlegeltek, hogy mikor mit tudnak kifizetni, ezért a szociális helyzet vizsgálatánál elengedhetetlen annak felmérése, hogy milyen kiadásokra nem telt. 105 fő (34,42%) családjában lett valaki munkanélküli az utóbbi egy évben. 99 főnél (32,45%) előfordult, hogy nem jutott elegendő pénz ennivalóra. 119 főnek (39,01%) jelezte, hogy nem volt elég pénzük lakbérre, fűtésre, villanyvagy gázszámlára. 195 fő (63,39%) próbálta azzal csökkenteni a kiadásait, hogy kevesebbet fűtöttek, vagy csak a lakás egy részét fűtötték. 60 fő (19,6%) esetében az is előfordult nem tudták befizetni a hitelük törlesztő részletét. Előfordult-e Önökkel az utóbbi 12 hónapban többször is?

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Nem jutott elegendő pénz ennivalóra

195

119

105

99

Nem volt elég pénzük lakbérre,fűtésre,villanyvagy gázszámlára Pénzhiány miatt kevesebbet fűtöttek Nem tudták befizetni hitelük törlesztőrészletét

60

Valamelyikük az utóbbi egy évben munkanélkülivé vált

22, Hogyan változott az Ön háztartásának anyagi helyzete az utóbbi egy évben? Erre a kérdésre nem válaszolt 40 fő (13.11%) A háztartás anyagi helyzetének változása az utóbbi egy évben (Válaszadók száma:265 fő) sokkal jobb lett 2% kicsit jobb lett 5% változatlan maradt 22%

sokkal rosszabb lett 45% kicsit rosszabb lett 26%

121 fő (45.66%) értékelte úgy, hogy az anyagi helyzete sokkal rosszabb lett. Kicsit rosszabbnak érzi a helyzetét 69 fő (26.04 %). 57 fő (21.5 %) úgy értékelte az anyagi helyzetét, hogy az utóbbi évben nem változott. Kicsit jobbak lettek 14 főnek (5.28 %) körülményei és 4 fő (1.5 %) úgy nyilatkozott, hogy az anyagi helyzete sokkal jobbá vált, mint korábban.

11

23. Összjövedelmük hány százalékát költik havonta: A jövedelmek beosztásánál figyelembe kell venni az egyes kiadástípusokat, hogy havonta mire mennyit költenek a háztartások. A meghatározások nem szolgáltatnak pontos adatokat, csak a hozzávetőleges költségek százalékos arányát jelölték a válaszadók. Az alábbi diagramok kétféle módon mutatják be az eredményeket. Az első a kiadástípusok szerinti ábrázolást mutatja, hogy pl. élelmiszerre 63 fő költi a jövedelem 20%-át, 84 fő 21-40% között, és 59 fő 41-60% között költ élelmiszerre. A második diagram pedig azt mutatja, hogy mire költenek 20%-ot. Pl. 63 fő élelmiszerre, 160 fő vízdíjra, 50 fő hiteltörlesztésre, 156 fő villanyra, 116 fő fűtésre és 13 fő az összes rezsiköltségét határozta meg 20%-ban. Összjövedelmük hány százalékát költik havonta (Válaszadók száma:305 fő)

160

160 140 120 100 Fő 80 60 40 20 0

156 116

111

0-20%

84 63

59

50

17

Vízdíj

48

35

4 Élelmiszer

21-40%

62 11 4

Hiteltörlesztés

13

7

Villany

41-60%

Fűtés

Rezsire összesen

Összjövedelmük hány százalékát költik havonta (Válaszadók száma: 305 fő) 160

160 156

140 116

120

111

100 Fő

80 60

84 63

62

50

35

40 13

20

4

Vízdíj Hiteltörlesztés

48

59

Villany 17

11

0 0-20%

Élelmiszer

21-40%

Fűtés 4 7

Rezsire összesen

41-60%

A teljes körű összehasonlítást segíti a következő táblázat: 0-20 % 21-40% Élelmiszer 63 fő (20.66%) 84 fő (27.54%) Vízdíj 160 fő (52.46%) 4 fő (1.31%) Hiteltörlesztés 50 fő (16.39%) 35 fő (11.48%) Villany 156 fő (51.15%) 11 fő (3.61%) Fűtés 116 fő (38.03%) 62 fő (20.33%) Rezsire 13 fő (4.26%) 48 fő ( 15.74%) összesen

12

41-60% 59 fő (19.34%) 17 fő (5.57 %) 4 fő (1.31%) 7 fő (2.26%) 11 fő (36.39%)

24. Igénybe vett-e már valamilyen támogatást az önkormányzattól Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusát? szociális malac

Támogatások igénybevétele

egészségügyi ellátás önkormányzati ösztöndíj gyógyszertámogatás

5 12

segély megélhetésre

11

beiskolázási segély

11 36

mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása közgyógyellátás

23 13 51

ápolási díj

19

lakásfenntartási támogatás

62

adósságkezelési támogatás

12 17

ruhaneműre segély

28

élelmiszerutalvány

36

57

temetési segély 63

rendelkezésre állási támogatás

9

aktív korúak rendszeres szociális segélye egészségkárosodottak rendszeres szociális segély időskorúak járadéka

5 26 49

0

10

20

30

40

50

60

70

napközi térítési díj támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Fő

Fő % rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 49 fő 16.07% napközi térítési díj támogatása 26 fő 8.52% időskorúak járadéka 5 fő 1.64% egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye 9fő 2.95% aktív korúak rendszeres szociális segélye 63 fő 20.65% rendelkezésre állási támogatás 57 fő 18.69% temetési segély 36 fő 11.8% élelmiszerutalvány 28 fő 9.18% ruhaneműre segély 17 fő 5.57 % adósságkezelési támogatás 12 fő 3.93% lakásfenntartási támogatás 62 fő 20.33% ápolási díj 19 fő 6.23% közgyógyellátás 51 fő 16.72% mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 13 fő 4.26% beiskolázási segély 23 fő 7.54% segély megélhetésre 36 fő 11.8% gyógyszertámogatás 11 fő 3.6% önkormányzati ösztöndíj 11 fő 3.6 % egészségügyi ellátás 12 fő 3.93% szociális malac 5 fő 1.63% A kérdőíveket a szociális ellátás ügyfelei, kliensei kapták meg, ezért nincs olyan kitöltő, aki nem vett még igénybe valamilyen támogatást vagy szolgáltatást. A táblázatban a %-os arány az összes 13

kitöltőhöz, tehát a 305 főhöz viszonyított arány. A legnagyobb arányú ellátások a munkanélkülieket és a kiskorúakat segítő ellátások. 25. Igénybe vette-e már valamelyik intézményünk ellátását Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusút? Intézmények ellátásának igénybevétele Családsegítés Családok Átmeneti Otthona

50

48

T anyagondnoki Szolgálat

45

Gyermekek Átmeneti Otthona

40

Gyermekjóléti Szolgálat

35

Étkeztetés 32

32

Nappali klubok

30

Házi segítségnyújtás

Fő 25 20

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások

17

10 5

Nappali melegedő

14

15 8 3

1

3

8

9

7

Népkonyha

9

4

Éjjeli menedék 2

1

0

Átmeneti szálló Bölcsődei ellátás Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon bentlakásos ellátása

Fő

%

Családsegítő Központ: Családsegítés Családok Átmeneti Otthona Tanyagondnoki Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központ: Étkeztetés Nappali klubok Házi segítségnyújás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Hajléktalansegítő Központ: Nappali melegedő Népkonyha Éjjeli menedék Átmeneti szálló Egyéb ellátások: Bölcsődei ellátás Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon bentlakásos ellátása 14

32 fő 10.49% 17 fő 5.57% 3 fő 0.98% 1 fő 0.32% 3 fő 0.98% 48 fő 15.74% 32 fő 10.49% 8 fő 2.62% 4 fő 1.31% 1 fő 0.32% 8 fő 9 fő 7 fő 9 fő

2.62% 2.95% 2.3% 2.95%

14 fő 4.59% 2 fő 0.65%

26. Igénybe vette-e már a támogató szolgálat ellátását Ön vagy a családja? A támogató szolgálat nem az önkormányzat által működtetett szolgáltatás, ezért került külön kérdésbe A Támasz Kht. Szolgáltatását 18 fő (7,03%) vette igénybe. .

Támogató szolgálat ellátásának igénybevétele (Válaszadók száma: 256 fő)

Igen 7%

Nem 93%

27. Mennyire elégedett azzal, amennyire az Önkormányzat segíti a rászorulókat? Nem válaszolt a kérdésre 37 fő (12.13%). Mennyire elégedett azzal, amennyire az Önkormányzat segíti a rászorulókat? (Válaszadók száma:268fő)

telejesen elégedett 16%

teljesen elégedetlen 6%

inkább elégedett 24%

inkább elégedetlen 10%

elégedett is meg nem is 44%

A válaszadók jelentős többsége elégedett is meg nem is 116 fő (43.28%). Ez azt jelenti, hogy egyes ellátási formákkal elégedettek, másokkal nem. Sajnálatos, hogy 16 fő (5,97%) egyáltalán nem elégedett azzal, hogy mennyire kapnak segítséget az önkormányzattól, s magas az inkább elégedetlenek száma is 28 fő (10.45 %). Meg kell találni a módját annak, hogy számukra is megfelelő legyen az ellátórendszer. Inkább elégedett: 64 fő (23.88%) és teljesen elégedett 44 fő (16.42%). 28. Mennyire elégedett az Önkormányzat szociális támogatásainak összegeivel? Nem válaszolt 33 fő (10.82%) Az összegekkel való elégedettség nagyon szubjektív meghatározás, mert pl. az adósságkezelésben akár többszázezer forinttal is támogathatunk egy családot és mégis azt érezhetik, hogy ez az összeg kevés, mert nem fedezi az elképzelésüknek megfelelő életszínvonalat. 15

Elégedettség az Önkormányzat szociális támogatásainak összegével (Válaszadók száma:272 fő) telejesen elégedett 6%





Ezt figyelembe véve is teljesen elégedett: 17 fő (6.25%) és inkább elégedett . 52 fő (19.12%). A döntő többség elégedett is, meg nem is 111 fő (40,8%). És nagyon magas az inkább elégedetlenek száma 55 fő (20,22%) és teljesen elégedetlen 37 fő (13,6%). A támogatások összegeiben gyakran a szociális törvény nem enged méltányossági lehetőséget, ezért nincs lehetőség az egyéni igények figyelembe vételére. 29. Mennyire elégedett azzal, ahogyan az Önkormányzat tájékoztatja a lakosokat az igénybe vehető szolgáltatásokról? Nem válaszolt 27 fő ( 8.85%). Elégedettség azzal, ahogyan az Önkormányzat taájékoztatja a lakosokat az igénybe vehető szolgáltatásokról (Válaszadók száma:278 fő) teljesen elégedetlen 14%

telejesen elégedett 10% inkább elégedett 25%

inkább elégedetlen 25% elégedett is meg nem is 26%

A 2008-as felméréshez viszonyítva sokkal többször jelent meg a helyi médiában tájékoztató a segélyezési és a szolgáltatási lehetőségekről, a rendezvényeken különböző kiadványokban olvashattak az érdeklődők arról, hogy milyen segítséget igényelhetnek. Ennek ellenére az elégedettség nem javult. Még mindig teljesen elégedetlen 39 fő (14.03%), inkább elégedetlen 70 fő (25.18%), elégedett is meg nem is 71 fő (25.54%), inkább elégedett 69 fő (24.82%) és teljesen elégedett 29 fő (10.43%)

16

30. Mennyire elégedett a Szociálpolitikai Osztály ügyintézésével? Nem válaszolt 35 fő (11.48%) Az ügyintézésben az osztály munkatársai igyekeznek a legjobb tudásuk szerint eljárni, de a jogosultságok megállapítását a jogszabályok határozzák meg. Természetes, hogy akinek a kérelme elutasításra kerül, az egyértelműen elégedetlen az ügyintézéssel. Elégedettség a Szociálpolitikai Osztály ügyintézésével (Válaszadók száma:270 fő)



inkább elégedetlen 9% elégedett is meg nem is 25%


Teljesen elégedetlen 24 fő (8,99%), inkább elégedetlen 24 fő (8,99%), elégedett is meg nem is 67 fő (24,81%), inkább elégedett 83 fő (30,74%) és teljesen elégedett 72 fő (26,67%), tehát a válaszadók több mint fele elégedett. Célunk, hogy ez az arány tovább javuljon. 31 Mennyire elégedett az igénybe vehető támogatások személyre szabottságával? Elégedettség az igénybe vehető támogatások személyre szabottságával (Válaszadók száma: 262 fő)






Nem válaszolt 43 fő (14.1%) A személyre szabottság a segélyezésben azt jelenti, hogy az egyén sajátos problémáinak a megoldásához megfelelő segítséget kap, ha kell pénzbeli, ha kell természetbeni támogatással Teljesen elégedetlen 20 fő (7,63%), inkább elégedetlen 56 fő (21,37%), elégedett is meg nem is 98 fő (37,4%), inkább elégedett 62 fő (23,66%) és teljesen elégedett 26 fő (9,92%). Az elégedettségen a helyi rendeletek személyre szabottságával tudunk javítani.

17

32. Mennyire elégedett a szociális támogatások sokféleségével? Nem válaszolt 42 fő (13,77%) Elégedettség a szociális támogatások sokféleségével (Válaszadók száma: 263 fő)






Teljesen elégedetlen 14 fő (5,32%), inkább elégedetlen 25 fő (9,5%), elégedett is meg nem is 100 fő (38,02%), inkább elégedett 86 fő (32,7%) és teljesen elégedett 38 fő (14,45%). Természetes, hogy akinek tudunk segíteni a problémája megoldásában, az úgy érzi elég sokféle a támogatási rendszerünk, aki elutasításra kerül, annak pedig kevés a támogatások típusa. Szentesen több olyan támogatási formánk is van, ami nagyon kevés helyen van az országban (szociális malacprogram, szociális kölcsön, méltányossági ápolási díj). 33. Mennyire elégedett a szociális intézményekben folyó munkával? Nem válaszolt 42 fő (13,77%) Elégedettség a szociális intézményekben folyó munkával (Válaszadók száma: 263 fő)


teljesen elégedetlen 7% inkább elégedetlen 6%



Az intézményekben folyó munkát az ellátottak és hozzátartozóik ismerhetik igazán. Nagyon szép eredmény, hogy a válaszadók 56,6%-a fejezte ki elégedettségét. Ehhez nagymértékben hozzájárul az a tény, hogy az idősek ellátásában megkezdte működését két bentlakásos idősek otthona is. Már nem kell az ellátást igénylőknek Szentesről más városba költözni. Teljesen elégedetlen 19 fő (7,22%), inkább elégedetlen 15 fő (5,7%), elégedett is meg nem is 80 fő (30,42%), inkább elégedett 92 fő (34,99%) és teljesen elégedett 57 fő (21,67%). 18

Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db

Recommend Documents