Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: 510-323 C-15580/2009. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail:
[email protected]
Tárgy: Idősügyi koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005. júniusában tárgyalta az idősek helyzetéről szóló tájékoztatót és fogadta el Szentes Város Idősügyi koncepcióját. A koncepció meghatározta a idősellátás területére vonatkozó szolgáltatások fejlesztésének céljait. A felülvizsgálati anyagban bemutatásra kerülnek az eltelt években a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a szociális feladatokat ellátó intézmények, továbbá véleményezésre megküldtük a Szenior Tanácsnak. A Gondozási Központ segítségével kérdőíves módszerrel felmérést is készítettünk, amely a koncepció mellékletét képezi és juttatja el az idős emberek véleményét, javaslatait felénk. Fentiek alapján terjesztem be a Tisztelt Képviselő-testületnek a koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását és a következő határozati javaslat elfogadását: ………/2009….. Tárgy: Szentes Város Idősügyi koncepciójának felülvizsgálata HATÁROZATI
JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Idősügyi koncepciójának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerint a felülvizsgálattal egyetért és azt elfogadja.
2 2. A Képviselő-testület a koncepcióban megvalósítandó célokkal, a fejlesztés irányával egyetért, és felkéri a területen dolgozó szakembereket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és erről a két év múlva a következő felülvizsgálat alkalmával számoljanak be. 3. A Képviselő-testület felkéri az intézményeket, hogy minden pályázati lehetőséget használjanak ki az idősellátás szolgáltatásainak javítása, bővítése érdekében. A határozatról értesítést kap: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szentes Város Polgármestere Szentes Város Alpolgármestere Szentes Város Jegyzője Szociális intézmények vezetői Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály
Szentes, 2009. április 3.
A jegyző megbízásából:
Lencséné Szalontai Mária osztályvezető
3
Szentes Város Önkormányzata
Idősügyi koncepciójának felülvizsgálata
Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályán 2009. április hó A koncepciót a Képviselő-testület 131/2005. (VI.24.)Kt számú határozatával fogadta el. A koncepció felülvizsgálatát a Képviselő-testület a …../2009….sz. határozatával hagyta jóvá.
4 Egész Európára, így Magyarországra is jellemző az a tendencia, hogy a társadalom folyamatosan öregszik. Egyrészt egyre magasabb lesz a születéskor várható élettartam, másrészt csökken a születések száma, így a lakosság egyre nagyobb hányadát képezik az idős emberek. Mindezeket figyelembe véve egy település már nem engedheti meg magának, hogy nem foglalkozik ennek a korosztálynak a helyzetével, problémáival. Fentiek figyelembevételével készült el 2005. évben Szentes Város Idősügyi Koncepciója, tekintettel arra, hogy helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzésében. Egy idősekkel foglalkozó önkormányzati koncepciónak nem lehet más az elsődleges célja, mint visszaadni az időskor tisztességét. Ennek eléréséhez pedig elengedhetetlen a társadalmi szolidaritás, aminek kialakulása alapvetően az embereken, a város lakóin múlik, az ő hozzáállásukon, nyitottságukon, de az önkormányzati és civil szervezetek elősegíthetik ezt a folyamatot, ha megfelelő, egymással összehangolt programokat, akciókat terveznek. A 2005. évben elkészült koncepcióban áttekintettük a szociális ellátások és szolgáltatások helyzetét, a most előttünk lévő felülvizsgálat során nem soroljuk fel és nem ismételjük meg azokat az adatokat, információkat, amelyeket az alapkoncepció tartalmazott, és számottevő változás nem következett be az elmúlt időszakban. Demográfiai adatok Az állandó lakosságszám alakulása 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31.
30362 fő 30092 fő 29800 fő
Születések és halálozások alakulása Születések száma 2006. december 31. 260 2007. december 31. 270 2008. december 31. 224 A lakosság korösszetételének változása 0-17 évesek 2006. december 31. 5575 2007. december 31. 5472 2008. december 31. 5263
Halálozások száma 300 363 362 18-59 évesek 17985 17775 17563
Az idős lakosság demográfiai mutatói 2008. december 31. Életkor Nők 60-70 évesek 2103 71-80 évesek 1392 81-100 évesek 673 Összesen 4168
60 év felettiek 6802 6865 6974 Férfiak 1650 872 284 2806
5 A lakosságszám és a korösszetétel tekintetében az alapkoncepció elkészítése óta is ugyanaz a tendencia mutatható ki, csökkent a lakosságszám, és a lélekszám csökkenése mellett nőtt az idős lakosság aránya. Az idős lakosság folyamatos növekedése továbbra is meghatározó az ellátórendszerben, hiszen ezzel párhuzamosan nő az igény mind az egészségügyi, mind a szociális ellátások iránt. A szociális ellátórendszer legfontosabb feladata a szociális szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, a minőség garantálása. Elsődleges szempont ennek végrehajtásakor a szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévők segítése, a körülményekhez, lehetőségekhez képest az életminőség javítása, szinten tartása. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások az időskorúak részére Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, a nyugdíjkorhatárt betöltött időskorúak részére nyújtott támogatás. A támogatás összege családban élő idős személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedül élő esetén 95%-a, ha 75. életévét betöltött egyedül élő, akkor pedig 130 %-a.
Időskorúak járadéka
2006.
2007.
2008.
Járadékban részesülők száma Ebből: bentlakásos intézményben lakó Házas-, vagy élettársával él Egyedülálló 75 év feletti Egyedülálló 75 év alatti
49
51
48
2
2
2
12 21 14
14 20 15
14 17 15
Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Rendszeres szociális segély kerül megállapításra azon rászorult részére, aki - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy - vakok személyi járadékában részesül, vagy - fogyatékossági támogatásban részesül. A támogatás összege változó, egy fogyasztási egységre számítódik, de a megállapított támogatás összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét.
6 Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Támogatottak száma Ebből: egyedülálló családos
2006.
2007.
2008.
31 25 6
30 22 8
30 22 8
Ápolási díj Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi segítségnyújtás, amely alanyi és méltányossági alapon kerül megállapításra. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, ezért az önkormányzatot járulékfizetési kötelezettség terheli. Ápolási díj Támogatottak száma Ebből: 18 éven aluli és súlyos fogyatékos személyt ápolók Fokozott ápolást igénylő személyt
2006.
2007.
2008.
89 48
89 49
99 57
41
40
42
Átmeneti segély Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt állapít meg. Ez az a támogatási forma, amelyben az önkormányzatnak a legnagyobb lehetősége van differenciálásra. Ez a támogatási forma a felnőtt, főként idős lakosságra vonatkozik, azokra a családokra, egyedül élőkre, ahol nem nevelnek kiskorú gyermeket.
Átmeneti segély Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek Természetbeni támogatásban részesültek
2006.
2007.
2008.
838 552
770 449
759 254
286
321
505
Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatással a lakhatással kapcsolatos rezsi kiadások enyhítését célozza a törvényi szabályozás. A főbb irányvonalat a szociális törvény határozza meg, amely alapján normatív támogatás állapítható meg, a helyi viszonyok figyelembevételével pedig méltányossági alapon van lehetőség a segítségnyújtásra. A kiadások között figyelembe kell venni a lakbért, az albérleti díjat, a hitelesen igazolható lakáscélú kölcsön törlesztő részleteit, a fűtési díjat, illetve költségét, a víz- és csatornahasználati díjat, a villanyáram és a szemétszállítás költségeit és a közös költségeket.
7
A lakásfenntartási támogatás esetében alapvető feladat, hogy az egyedülélő, idős emberekhez eljusson a segítség, a rászorulók felkutatásában a szociális, valamint a civil szféra együttes, egymással összehangolt munkájára van szükség.
Lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek Természetbeni támogatásban részesültek
2006.
2007.
2008.
396 270
643 378
599 239
126
265
360
Közgyógyellátás A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, fizioterápiás kezelésekre. Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: • • • • • • •
a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó gyermek, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott, pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, I., II. csoportú rokkant, magasabb összegű családi pótlékban részesülő.
Méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg az önkormányzat helyi rendeletében meghatározottak szerint, mely után a jogszabályban meghatározott térítést kell fizetni.
Közgyógyellátás Igazolvánnyal rendelkezők száma Ebből: - alanyi jogú - normatív - méltányos
2006.
2007.
2008.
1557
959
1066
959 178 420
537 157 265
636 193 237
Az önkormányzat a továbbiakban is az átmeneti segély kereteire építve próbál segítséget nyújtani az idős, betegséggel élő emberek számára akkor is, ha közgyógyellátási igazolvány kiadására nincs lehetőség. Több éve szerződést kötött az önkormányzat a városban működő gyógyszertárakkal oly módon, hogy a gyógyszertárak által beárazott vények alapján az önkormányzat határozatára megkaphatják a beteg emberek a szükséges gyógyszereket, és a gyógyszertárak részére az önkormányzat a későbbiekben utalja át a pénzt.
8 Temetési segély A helyi rendeletben szabályozott feltételek szerint az önkormányzat temetési segély megállapításról intézkedik azon személyek részére, akik meghalt személy eltemettetéséről gondoskodtak és a temetési költségek viselése a saját, illetve családjuk létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély adható, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. A temetési segély összege a nyugdíjminimummal azonos. Temetési segély Támogatottak száma
2006.
2007.
2008.
226
227
217
A szociális ellátórendszer adatai szerint korcsoportonként a következő megoszlásban részesülnek az idős emberek támogatásban: Életkor
Szociális ellátásokban Közgyógyellátásban (átmeneti segély, részesülők lakásfenntartási támogatás) részesülők 278 315 117 226 108 131 42 84 4 20 1
51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-110
Az ellátások között természetesen lehetnek átfedések, hiszen aki közgyógyellátásban részesül, az amellett kaphat másfajta támogatást is. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szentes Város Gondozási Központja a települési és térségi szociális ellátórendszer pillére. Négy telephelyen igyekszik lehetőségeihez mérten az ellátottak szükségleteire reagálva szolgáltatni. Idősek nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 152 fő 45 fő 45 fő 152 fő
2007. 152 fő 47 fő 43 fő 156 fő
2008. 156 fő 60 fő 72 fő 144 fő
Az idősek nappali ellátása keretében összesen három telephelyen (Horváth Mihály u. 10., Dózsa Gy. u. 86/a, Nagyörvény u. 53.) 150 személy kaphat támogatást étkeztetésben és az önálló életvitel segítésében.
9 Fogyatékkal élők nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 13 fő 7 fő 2 fő 18 fő
2007. 18 fő 5 fő 2 fő 21 fő
2008. 21 fő 4 fő 2 fő 23 fő
Átlagosan 20 fő részesül fejlesztő foglalkoztatásban ezen a szakfeladaton. Folyamatosan járnak heti két alkalommal fejlesztő tornára, amely szakképzett gyógytornász segítségével valósul meg. Több rendezvényen szerepeltek sikeresen a városban. Az ellátásra való fokozott igényt mutatja, hogy jelenleg is 4 fő várakozik a szolgáltatás igénybevételére. 2008. év folyamán többször keresték meg az intézményt a környező településekről különböző fogyatékkal élők, mert környezetükben nem elérhető ez az ellátási forma. Pszichiátriai nappali ellátás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 30 fő 7 fő 4 fő 33 fő
2007. 33 fő 5 fő 5 fő 33 fő
2008. 33 fő 1 fő 7 fő 27 fő
A Munkás u. 54. sz. alatti telephelyen az intézmény 30 fő pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottnak nyújt nappali ellátást.. A szolgáltatást igénybevevők száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka egyrészről betegségükkel magyarázható, hiszen a gyakoriak a hangulatváltozásból adódó távolmaradások, másrészről pedig a rendkívül alacsony jövedelmi viszonyaik megnehezítik a térítési díj megfizetését. 2008. január 1-jétől törvényi szabályozás az alábbi változásokat vezette be: •
A jegyző étkeztetés – kivéve a népkonyha -, házi segítségnyújtás, valamint idősotthoni ellátás esetében jövedelemvizsgálatot végez, és a vizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – igazolást állít ki a személyes gondoskodást kérő jövedelméről. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi. A megállapított egy főre jutó jövedelem lesz az alapja a személyi térítési díjak megállapításának, melyet az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékos arányban is meg kell határozni. A jövedelemvizsgálat szabályait a szociális törvény tartalmazza.
•
A házi segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódik a gondozási szükségletet megállapító szakértői bizottság működtetése. A jegyző 3 fős szakértői bizottságot működtet, melynek tagja az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet városi jegyző székhelye szerint illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvosszakértő vagy szociális szakértő, a városi jegyző székhelye szerint illetékes település részére házi segítségnyújtást biztosító intézmény kijelölt ápolási-gondozási szakembere, valamint a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző, aki egyben a
10 bizottság elnöke. A gondozási szükséglet megállapítását lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen kell megvizsgálni, majd a bizottságnak ez alapján kell a szakvéleményét megadni. A jogszabály rendelkezése szerint a városi jegyző által létrehozott bizottság látja el az ilyen irányú feladatokat a kistérség területén is. Szociális étkeztetés év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 222 fő 104 fő 76 fő 250 fő
2007. 250 fő 83 fő 84 fő 249 fő
2008. 249 fő 95 fő 92 fő 252 fő
Az igénybe vevők száma folyamatosan emelkedik. A táblázatból jól kitűnik, hogy a mozgás igen nagy. Ezt a feladatot 2 gépkocsival 4 fő kinevezett közalkalmazott látja el, valamint tiszteletdíjasok segítik a telephelyek környékén lakóknak az egyszeri meleg étel eljuttatását. Házi segítségnyújtás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 42 fő 16 fő 17 fő 41 fő
2007. 41 fő 30 fő 26 fő 45 fő
2008. 45 fő 51 fő 37 fő 59 fő
A gondozást igénybe vevők száma növekvő tendenciát mutat. A házi segítségnyújtásnál bevezetésre került a családi jövedelemvizsgálat, valamint az ellátottak gondozási szükségletének vizsgálata is. Ez megnehezíti az azonnali intézkedést, szolgáltatásnyújtást. Intézményünk végzi a térségben ellátásra kerülő házi gondozottak szükséglet felmérését is. Változást hozott a feladaton belül, hogy Árpádhalom után Eperjes is – 2008. augusztus 1-jétől - kérte csatlakozását a feladatellátás tekintetében. 2008. évben a Szentes-Felsőpárti Református Egyház is működési engedély kiadását kérte házi segítségnyújtásra, 2009. februárjától bekapcsolódott az idősek ilyen irányú ellátásába. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szentesi Kistérség Többcélú Társulása keretében látja el a Gondozási Központ, Szentesen 39 készülék, Szegváron 7 készülék, Derekegyházán 1 készülék, Fábiánsebestyénben 1 készülék áll a rászorulók rendelkezésre. Ezt a szolgáltatást még többen is igényelnék, folyamatosan 2-3 fő várakozik. Az év folyamán 79 riasztás volt, amelyből 9 volt életmentő jellegű. Riasztások megoszlása kistérségi szinten 2008. évben: Szentes 66 riasztás
Szegvár 12 riasztás
Derekegyház 1 riasztás
Fábiánsebestyén nem volt
11 Közösségi pszichiátriai ellátás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 9 fő 18 fő 1 fő 26 fő
2007. 26 fő 8 fő 7 fő 27 fő
2008. 27 fő 15 fő 2 fő 40 fő
A közösségi pszichiátriai ellátás önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A közösségi pszichiátriai ellátás a következő szolgáltatásokat biztosítja: problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések; készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
Idősek átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 16 fő 9 fő 13 fő 12 fő
2007. 12 fő 2 fő 10 fő
2008. 10 fő 3 fő 13 fő 0 fő
Az Átmeneti Szállást Biztosító Klub egész évben teljes létszámmal működött, szolgáltatásai iránt nagy igény mutatkozott. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon megnyitásával az ellátottak a korszerű, új intézmény által nyújtott szolgáltatásokat veszik igénybe. A Családsegítő Központ keretében működik a Tanyagondnoki Szolgálat. A statisztikai adatok szerint a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat A tanyagondnokok irányába érkező igények többsége továbbra is az egészségügyi ellátás hozzájutásának biztosításához, az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek beszerzéséhez, illetve a közlekedés nehézségéből adódó problémákhoz kapcsolódik, illetve emelkedett azoknak a tanyáknak a száma, ahová heti egy-két alkalommal ivóvíz került kiszállításra. A magyartési lakosok háziorvoshoz való szállításában átlagosan és alkalmanként 4-5 fő részére nyújt segítséget a szolgálat. A szolgáltatások tekintetében nő az egy főre eső szolgáltatások száma, ami azt jelzi, hogy a lakosok egyre inkább bíznak a tanyagondnokban, egyre inkább igénylik a szolgálat jelenlétét. Havi két alkalommal a rendőrséggel együttműködve keresik fel az ellátottakat, hozzájárulva a terület közbiztonságának növeléséhez.
12 Lakossági fórumot, tanyafórumot tartottak átlagosan 30 fő részvételével, ahol meghívott vendégként megjelent a terület önkormányzati képviselője is. Beszámoltak a szolgálat eddigi működéséről, tevékenységről. A fórum nagyon hasznosnak bizonyult az aktuális helyzet, problémák feltárásában, illetve abban, hogy szolgáltatásaikat még inkább a lakosság szükségleteihez igazodva tudják nyújtani. Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon 2008. novemberében kapta meg a működési engedélyt. Az intézmény a szociális törvényben meghatározott ápolást, gondozást, valamint nappali ellátást nyújtó szolgáltatást nyújt oly módon, hogy a korszerű, segítő gondozási modell megvalósítását célozza a magas színvonalú elhelyezési körülmények és szakmai szolgáltatások biztosításával. A bentlakásos intézményben a különböző szolgáltatásokat igénybe vevő, gondozásra szoruló ember részére a szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása a fő cél, amelynek mértékét és módját a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális-, és pszichés állapota határozza meg. Ennek megfelelően biztosít hagyományos szintű ellátást, amely a törvényi szabályozásban előírt alapszolgáltatások maximális elérését teszik lehetővé. Az új, bentlakásos életformával való fokozatos megismerkedés elvére épül a nappali ellátás, melynek keretében 50 fő idős ember ellátására van lehetőség, ahol módjuk van a társas kapcsolatok ápolására, ünnepek, rendezvények, előadások megszervezésére, természetesen étkeztetés biztosítása mellett. Az idősek otthonaiban lakók magas százaléka számára ugyancsak nagyon fontos a fokozottabb gondozás, intenzív ápolás, személyre szóló egyéni foglalkoztatás. Ezt valósítja meg a 24 fős demens betegek elhelyezését szolgáló ellátási forma, ahol az egészségügyi ellátás kap kiemelt szerepet. A tartós bentlakásos szociális intézményt érintő új felvételi eljárás, valamint a megváltozott finanszírozás a későbbiekben nehézségeket okozhat. A lakosság részéről pedig továbbra is igény jelentkezik a szolgáltatások igénybevételére. 2008. januárjában nyitotta meg kapuit a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában a Szentesi Református Idősek Otthona. Az Otthon korszerűen kialakított épületében minden az idős emberek kényelmét és igényeik magas színvonalú ellátását szolgálja. Az egész intézmény akadálymentesített. Az 1, 2, illetve 3 ágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdőszobával. Tízszemélyenként felszerelt teakonyha áll a lakók rendelkezésére. A házaspári lakóegységekben felszerelt teakonyha és fürdőszoba van. Minden helyiségben az idős emberek igényeit figyelembe vevő igényes, átgondolt bútorzat (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található. Minden szobában biztosított a kábeltelevízió, telefon, számítógép/internet használata. A közösségi helyiségekben külön térítés nélkül használható a számítógép, az internet és a televízió. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják. Az Otthon kertjében pergolák, padok, szökőkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. A park mellett lévő földterület kisebb parcellákra került felosztásra, hogy ott a beköltözők igénye szerint kertészkedésre nyíljon lehetőség. Az intézmény egyházi hátteréből adódóan kiemelkedő szerepe van a lelki gondozásnak. Az intézmény alapvető célja a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ezt szolgálják a jól felkészült szakemberek által szervezett foglalkoztatások, csoportfoglalkozások, beszélgetések, istentiszteleti alkalmak, kulturális programok.
13 Civil szervezetek A szociális munka területén továbbra is nagyon sok segítséget nyújtanak a civil szervezetek. Munkájukkal megelőzhető a hátrányos helyzet kialakulása, hiszen az információk szolgáltatásával, a támogatási lehetőségek felkutatásával segítik az idős emberek megfelelő színvonalú ellátását. Az ezen a területen tevékenykedő önkormányzati intézmények szoros kapcsolatot alakítottak ki az önszerveződő csoportokkal. Közös rendezvényeken hozzák közelebb egymáshoz az idős, rászoruló embereket. A szociális területen tevékenykedő, főképp idős embereket tömörítő és segítő nagyobb civil szervezetek: • • • • • • • • •
Szentes Városi Nyugdíjasklub MÁV „Lendület” Nyugdíjasklub Fegyveres Erők és Testületek Nyugdíjas Klub Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Tagozata Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezete Vakok és Gyengénlátók Szentesi Szervezete Siketek és Nagyothallók Szentesi Szervezete Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Magyar Vöröskereszt Szentesi Szervezete
A rendezvények területén a teljesség igénye nélkül meg kell említeni a már hagyománnyá vált a „Szeretet mindent elfogad’ címmel megrendezésre kerülő szakmai fórumot, melyet a Gondozási Központ, a Mozgáskorlátozottak Szentesi Szervezete és a NOSZA 2005. Szociális Szolgáltató Kht rendez már évek óta nemcsak a város, hanem a kistérségben élők részére. A Gondozási Központ mellett a fentebb említett klubok is különféle programokat, kiállításokat, kirándulásokat szerveznek az érdeklődőknek, rendszeresen megrendezik a farsangi, anyák napi és egyéb hagyományos ünnepségeket. Nemcsak a klubok, de az önkormányzat is minden évben városi rendezvénnyel készül az Idősek Világnapjára. A város időskorú lakosainak problémáit segít feltárni a 2008-ban alakult Szenior Tanács, amelynek tagjai a város köztiszteletben álló szakemberei, az élet minden területéről. A Tanács kijelölt tagja állandó meghívott a Szociális és Egészségügyi Bizottság üléseire, ahol elmondhatja véleményét, javaslatát az időseket érintő döntések, intézkedések meghozatalával kapcsolatosan. Összegzés Szentes Város Önkormányzata az Idősügyi Alapkoncepcióban felvázolt feladatai nagy részét teljesítette: 1. bentlakást biztosító idősek otthona megépítése, 2. a gondozási szükségletnek megfelelő ellátás, 3. házi segítségnyújtás, közösségi ellátás esetében kiegészítő támogatások elnyerése pályázat útján, 4. Szenior Tanács megalakítása,
14 5. egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások szervezése, 6. tanyagondnoki szolgálat létrehozása. A bevezetőben szereplő népességi adatok azt mutatják, hogy folyamatosan nő az idősek aránya az összlakosság létszámához viszonyítva, az idősek között emelkedik a 70 év felettiek aránya, és egyre nagyobb a nők száma. A legfőbb problémát az idősek körében az elmagányosodás, az alacsony jövedelem, a nagyarányú külterületi létszám és a romló egészségi állapot jelenti. A továbbiakban az alapkoncepcióban megfogalmazott cél változatlan. A hátrányos helyzetűek, a rászorulók segítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülők emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Alapérték kell, hogy legyen az esélyegyenlőség, az emberi méltóság tisztelete, a lehetőségek, szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférhetősége, az egyén önálló, megfelelő szintű életének biztosítása. Ezek érvényesüléséhez a megvalósítandó feladatokat, a fejlesztés irányát a Képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg: A szolgáltatásfejlesztés legalapvetőbb célkitűzése az időskorúak szociális biztonságának fokozása kell, hogy legyen, amelynek alapelve a minden szempontból biztonságos öregkor megteremtése. Ehhez hozzáférhető, minőségi közszolgáltatásokra van válaszokat tudnak adni az idős lakosság szükségleteire.
szükség,
amelyek
valódi
A fejlesztések középpontjában a drága, nehezen fenntartható szakellátások helyett, a családközeli megoldásokat biztosító, a családok megtartó erejét növelő alapszolgáltatások fejlesztésére kell koncentrálni, így kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon: •
annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak a szociális étkeztetés kiterjesztésére,
•
a házi segítségnyújtásnak az idősek önálló életvitelét fenntartó (szükségleteiknek megfelelő, lakásukon, lakókörnyezetükben biztosítható) ellátás fejlesztése,
•
a fizikai biztonság megteremtése érdekében a pályázati lehetőségeket kihasználva minden rászoruló, egyedül élő idős ember számára elérhetővé tenni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
•
a tanyai feltételek között sokan képtelenné válnak az önellátásra, ezért a tanyagondnoki szolgálat keretében az elkövetkezendőkben is különös figyelmet kell fordítani a külterületeken élő, idős, tanyasi emberek segítésére, keresni kell a pályázati lehetőséget, hogy a tanyagondnoki szolgálat a teljes külterületet el tudja látni.
Nagy probléma az időskorúak rossz egészségi állapota, ezért továbbra is kiemelt feladat az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalának és elérhetőségének biztosítása, előre tekintve pedig a felvilágosítás, a prevenció fontossága.
15
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az akadálymentesítés csak a mozgáskorlátozottakat érinti, pedig az idősek számára is legalább ugyanolyan fontos kérdés. Ők is egyre nehezebben mozognak, így komoly segítség lehet számukra, ha az általuk látogatott helyek, középületek akadálymentesítése megtörténik. Az aktív öregkor egyik láncszeme lehet, ha bevonjuk a város óvodáit, iskoláit, és velük közösen kapcsoljuk össze a generációkat. Közös programok szervezése a gyerekek és az idősek részére, melyek során a fiatalok megtanulják hogyan és miben kell segíteni az időseknek, és jobban megismerhetik őket, gondolkodásukat. A szolidaritás alapja az odafigyelés, amikor törődünk a másikkal, észrevesszük gondjait, problémáit és megpróbálunk segíteni azok leküzdésében, megoldásában. Önkéntesek, társadalmi segítők nagyobb arányú bekapcsolásával rendszeres segítséget kaphatnak az idősek. Figyelemmel a demográfiai adatokra megállapítható, hogy az idősek körében egyre nagyobb a nők aránya, közülük is többen bevonhatók mások gondozásába önkéntesként. Továbbra is fontos feladat a szociális ellátások területén a pénzbeli és természetbeni ellátások, szolgáltatások célzottságának és hatékonyságának biztosítása, az idősek szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése, a támogatások értékállóságának megőrzése. A komplex ellátások és szolgáltatások biztosítása érdekében az elkövetkezendőkben is kiemelt feladat az alap- és szakosított, valamint az egészségügyi ellátórendszer szoros együttműködése.
16
Kérdőívek elemzése A kérdőíveket az idősek intézményrendszerünkön keresztül juttatták vissza a szociálpolitikai osztályra. Tájékoztattuk őket, hogy a felmérés célja az idősügyi koncepció felülvizsgálata, az idősügyi várospolitika és az idősek elvárásainak, igényeinek összehangolása. 1. A kérdőívet szép számban töltötték ki férfiak is, míg a korábbi években a nők aktivitása volt a jellemző. Most a kitöltők 61% nő és 39% férfi.
39%
61%
Férfi
Nő
2. Az életkorok szerint 60 % 62 és 70 év közötti, 11 % 71 és 75 év közötti, 14 % 76- és 80 év közötti, és 14 % 80 év feletti. Nemcsak a korcsoportok magasabb létszámát, de az életkor szerinti aktivitást is figyelembe kell vennünk az összehasonlításnál. Természetesen a fiatalabbak adták vissza a legtöbb kérdőívet, de örvendetes az idősebb korosztályok aktivitása is a felmérésben.
14% 14%
61%
11%
62-70
71-75
76-80
81-90
3. A családi állapot szerint nagyon magas az egyedül élők aránya, összességében 73%, közülük 28% egyedülálló, 16% elvált és 27 % özvegy. Társával él 27 %. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az egyedül élőkre, közülük is talán az özvegyek vannak a legnehezebb helyzetben lelkileg, mivel az elváltak, az egyedülállók szabad akaratukból döntöttek az egyedüllét mellett. Az özvegységre azonban idős házaspárok esetében bármennyire is próbálnak felkészülni, a házastárs elvesztése mindig óriási traumát jelent, számukra igen fontos a lelki segítségnyújtás a gyász feldolgozásában.
17
28%
28%
17%
27%
egyedülálló
házas
elvált
özvegy
4. A válaszadók 65%-a úgy értékeli, hogy ismeri a szociálpolitikai osztály munkáját, és 50% már vett is igénybe valamilyen segítséget tőlünk.
34%
66%
ismeri
nem ismeri
5. A többség azonban (63%) nem tartja megfelelőnek a tájékoztatást az igénybe vehető támogatásokról. 6. Akik kértek már tőlünk segítséget legtöbben a gyógyszerköltségeikhez igényeltek közgyógyellátást (64%), a lakhatási költségekhez kértek támogatást, (44%). Átmeneti nehéz élethelyzetben segélyeztük a válaszadók 16%-át, 2 fő részesül időskorúak járadékában és 2 fő ápolási díjat vesz igénybe.
3% 3% 22%
29%
43% lakhatás
közgyógy
idősk.jár.
ápolási
megélhetés
18 7. A megkérdezettek 50%-a elégedett a segélyezési formákkal, viszont a támogatási összegekkel nem elégedett 66%. 8. Többen szeretnék, ha a gyógyszertámogatáshoz könnyebben hozzá lehetne jutni, túl alacsonynak tartják a jövedelemhatárt, azzal indokolva, hogy aki egyedülálló, annak mindent egyetlen nyugdíjból kell finanszírozni. Hasonló a helyzet a lakásfenntartási támogatással is, szeretnék, ha a közlekedési támogatás összege emelkedne. Kérik az étkezéshez a támogatást, igényelnék a nyugdíjat kiegészítő támogatásokat és szívesen vennék, ha a szociálpolitikai osztály tevékenységéről, segélyezési formáiról szórólapokon tájékozódhatnának. 9. Kevesen hallottak az idősek érdekeit képviselő Szenior Tanács létezéséről, munkájáról, csupán 8%. 10. A város idősügyi politikájával 42 % elégedett. 11. Javaslatokat tettek az idősek helyzetének javítására: • segítő csoportok létrehozása • gyakoribb egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése • szélesebb körű tájékoztatás • természetesen javasolják a nyugdíjemelést • igényelnék a hétvégi étkeztetést 12. A válaszadók 91%-a ismeri a Gondozási Központ munkáját., elsősorban az étkeztetést veszik igénybe (54%), az idősek klubjaiban, a nappali ellátásban 37% vesz részt, 8% a házi segítségnyújtást igényli és 2 fő az ügyei intézéséhez kér segítséget. 13. A válaszokból az derül ki, hogy ismerik az intézmény szolgáltatásait, összesen 3 fő jelezte, hogy nem. Leginkább a szociális étkezést és a nappali ellátást, egyaránt 66%, a házi segítségnyújtást 38%, a jelzőrendszeres házi gondozást kevesebben, 20% ismeri és 12% a tanyagondnoki szolgálat tevékenységét is ismeri. 66% igénybe is venné valamelyik ellátási formát, 34% érzi úgy, hogy ezekre nincsen szüksége egyenlőre. A legnagyobb igény a szociális étkeztetésre van, egyrészt a magas élelmiszerárak, másrészt a bevásárlás, főzés napi nehézségei miatt az első kapcsolat az intézménnyel leginkább az étkeztetés igénylése.
11
35
60
18
60
házi seg.ny.
jelzőrend.
nappali ell.
tanyag.
szoc.étk.
19 14. A válaszadók 88%-a nem tervezi, hogy bentlakásos idősotthonba költözik. Ez az arány nagyon magas a korábbi felmérések eredményeihez viszonyítva. A háttérben az áll, hogy aki szeretett volna beköltözni, az az elmúlt 2 évben megtehette, mert 2 idősotthon is megkezdte működését, összességében 150 bentlakásos férőhelyet biztosítva. 15. Az új intézmények szolgáltatásait kevésbé ismerik a kérdőívet kitöltők, a Parkerdő Otthont 22%, a református Otthont 18% ismeri, ennyien látogatták meg az intézményeket. 16. Kevés az ismeret az idősek körében a Családsegítő Központról is, hisz ők elsősorban a Gondozási Központtal kerülnek kapcsolatba. 17. A kérdőív kitöltését hasznosnak ítélték, s a legtöbben anyagi helyzetük javításában szeretnének segítséget kapni.
20 Tisztelt Hölgyem/Uram! Szentes Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályának feladata 2009. évben a város Idősügyi Koncepciójának felülvizsgálata. A felülvizsgálattal szeretnénk a koncepciót, a város idősügyi politikáját a lakosság igényeihez igazítani. Az értékelés, az új feladatok meghatározásának alapja az intézményeink közreműködésével végzett felmérés, melyben az időskorú lakosság elégedettségét, szociális ellátásokkal kapcsolatos ismereteit és javaslatait térképezzük fel. A kérdőívek névtelenek, az elemzésben nem derülhet ki a kitöltő személye. Kérjük, segítse munkánkat a kérdőív kitöltésével! Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztálya és Intézményei
Kérdőív 1. Neme:
nő
férfi
2. Életkora: …………………… év 3. Családi állapota: egyedülálló házas elvált özvegy családtagjaival él 3. Ismeri-e a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályának munkáját? igen
nem
4. Igénybe vette-e már a segítségüket? igen
nem
5. Megfelelőnek tartja-e a tájékoztatást a segélyezési lehetőségekről? igen
nem
6. Milyen segítséget kért már? lakhatáshoz (lakásfenntartási támogatás) gyógyszerköltségekhez (közgyógyellátás) megélhetéshez (átmeneti segély) rendszeres ellátásban részesül (időskorúak járadéka) családtag ápolásához (ápolási díj) adósság rendezéséhez
21 7. Elégedett-e a segélyezési formákkal? igen
nem
8. Elégedett-e a támogatási összegekkel? igen
nem
9. Milyen segítségre lenne szüksége a fentieken kívül? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 10. Ismeri-e az időseket képviselő Szenior Tanács tevékenységét? igen
nem
11. Elégedett-e Szentes Város Idősügyi politikájával? igen
nem
12. Javaslatai az idősek helyzetének javítására: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 13. Hallott-e már a Gondozási Központról? igen
nem
14. Ha igen, milyen összefüggésben? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 15. Tudomása szerint milyen tevékenységi körben (szolgáltatás) működik az intézmény? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 16. A felsoroltak közül mely ellátási formákat ismeri, és mit tud róluk? - házi segítségnyújtás: …………………………………………………………………….. - jelzőrendszeres házi gondozás:………………………………………………………….. - szociális étkeztetés:……………………………………………………………………… - nappali ellátás (idősek klubja):…………………………………………………………… - tanyagondnoki szolgálat …………………………………………………………………. 17. A fent felsorolt ellátási formák közül, Ön igényelné-e valamelyiket?
22 igen
nem
19. Ha igen, melyiket, és milyen esetben? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 20. Tervezi-e, hogy bentlakásos idősotthonba költözik? igen
nem
21. Járt-e már a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthonban? igen
nem
22. Ismeri-e a szolgáltatásait? igen
nem
23. Járt-e már a Református Idősotthonban? igen
nem
24. Ismeri-e a szolgáltatásait? igen
nem
25. Járt-e már a Családsegítő Központban? igen
nem
26. Ismeri-e a szolgáltatásait? igen
nem
27. Egyéb vélemény, észrevétel, hozzáfűzni való a kérdőívvel, illetve felmérésünkkel kapcsolatban: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!
