TANULMÁNY Market Research Activity Subotica - Szeged

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”.

TANULMÁNY Market Research Activity Subotica - Szeged

Szabadka - Szeged, 2011.március 1

TARTALOM 1) Bevezető

4

2) A kis- és nagybani piac definíciója

12

1.1.

Piaci tevékenységek Magyarországon és Szerbiában külön betekintéssel a Szegedi és Szabadkai régióra 4 1.2. Működés módjának , szervezésének áttekintése valamint a gyümölcsökkel, zöldségekkel és egyéb élelmiszerekkel való kis- és nagykereskedelem (piaci tevékenységek) jogrendszere Magyarországon és Szerbiában, külön betekintéssel a Szegedi és Szabadkai régióra 7 1.3. Jogszabályok áttekintése és elemzése amelyek szabályozZák az üzleti- és nagykereskedelmi piacok működését Magyarországon és Szerbiában 8 1.4. A tanulmány célja 11

2.1. Az árú piacok és nagybani piacok definíciója és funkciója

12

2.2. A piaci tevékenység aspektusai

14

2.3. A piaci tevékenység közösségi aspektusai 2.4. A piaci tevékenység társadalmi aspektusai

15 15

3) A piacok és nagybani piacok erőforrásai és infrastruktúrája 17 3.1. A Magyarországi és Szerbiai piacok és nagybani piacok infra17 strukturális felszereltsége 3.2. A Szegedi és Szabadkai régió piacainak és nagybani piacainak regionális infrastrukturális kapacitás elemzése 19 3.3. A piacok és nagybani piacok további infrastrukturális fel19 szereltségi modellje, valamint alkalmazkodása az újabb higiénés és piaci követelményekhez

4) Élelmiszerbiztonság a piacokon,fogyasztóvédelem 4.1. A piacokon és nagybani piacokon értékesített élelmiszerek ellenőrzésére vonatkozó élelmiszer biztonsági jogszabályok áttekintése és elemzése, valamint a fogyasztóvédelem Magyarországon és Szerbiában 4.2. Az érvényes jogszabályok összehangolása az Úniós előírásokkal 4.3. A projekt résztvevőinek pozitív példái a gyakorlatban

5) Piaci környezet 5.1. Konkurencia 5.2. A piaci tevékenység alkalmazkodási modelljei az új piaci követelményekhez

20 20

21 22

24 24 27

2

5.2.1. Regionális hazai élelmiszer márkák,mint nem kellő képpen kihasznált lehetőségei a piaci tevékenységnek 5.2.2. Organikus élelmiszerek a piacokon

6) Összefoglalás 6.1. A Szegedi és Szabadkai régióbeni piacok és nagybani piacok határon átnyúló együttműködési lehetőségeinek SWOT elemzése 6.2. A határon átnyúló együttműködés fejlesztésére vonatkozó modell javaslat, illetve a mezőgazdasági és egyéb termékek kereskedelmi forgalmának ösztönzése a két régióban

7) Következtetések

27 28

30 30 31

32

3

2) Bevezető 1.1. Piaci tevékenységek Magyarországon és Szerbiában, külön betekintéssel a Szegedi és Szabadkai régiókra A piaci tevékenység hagyománya Észak Szerbia és Dél Magyarország területén az első árúcsere bejegyzésekre vezethető vissza, amikor az éemberek szembesültek azzal a jelenséggel, hogy valamiből többletük van, valamiből pedig kevés vagy egyáltalán nincs és így spontán módon alakítottak ki olyan helyeket ahol csereforgalmat végezhettek. A piaci tevékenység első történelmi alakzatai a vásárok, amelyek bizonyos környezetekben a mai napig fennmaradtak, mint hagyományos gyülekezőhely, leginkább vasárnapokon és vallási ünnepeken. A váésárok jellemző példái minden nagyobb lakott terület történelmének, ma már városnak azaz községnek, az intenzív fejlődésüket pedig a 18.században jegyezték fel. A kialakulásuktól napjainkig, a piacok kitűnő barométerei a társadalmigazdasági körülményeknek azon közösségnek amelyben léteznek. A piaci tevékenység két konstans tulajdonsága, amely a történelem folyamán nem változott, a vitalitás és az alkalmazkodóképesség a különböző működési körülményekhez. A piaci változásokat, valamilyen íratlan szabály szerint, először mindig a piaci árusok észlelik. Elsősorban azért mert felismerik és kihasználják a vásárlókkal való közvetlen kapcsolatot, ami még egy kulcsfontosságú tulajdonsága a piacoknak és ami megkülönbözteti őket más, modern kereskedelmi formáktól. Ezen tulajdonságuk miatt, a piacokon való vásárlás, melyet ezen térségben évszázadok óta ápolnak komoly szociológiai aspektussal is bír. A piacok valoban piacok, de ugyanakkor olyan területek is ahol az emberek összejönnek és komunikálnak. Minden említett tulajdonsága és jellemvonása a piacoknak komoly gyökerekkel rendelkezik eme tevékenység gazdag türténelmében és hagyományában. Összhangban az életmód változásokkal és a tehnológiai fejlődéssel, változtak a piacok is. Az utolsó két évtized folyamán a piaci tevékenységben a legtöbb változás közvetlen következménye az új szervezett ellátási formájú lakossági ellátás különböző termékekkel, többek között friss élelmiszerekkelis. A nagy bevásárlóközpontok, mint modern kereskedelmi formák megjelenése egy alternatív megoldást kínált fel a városi lakosságnak az addig domináns piaci vásárlással szemben. Az első és legjelentősebb változások a nagykereskedelemben, elsősorban a gyümölcs és zöldségféléknél történtek. Magyarországon, ahol először léptek be az átmeneti folyamatba, az első válasz az ilyennemű kihívásokra az előző század utolsó évtizedében alakult (1991.-ben), amikor Budapesten megalakult az első legnagyobb magyarországi nagykaraskadalmi piac. Mint más európai nagykereskedelmi piacok, amelyek jóval korábban alakultak, a"Nagybanipiac"-nak is különleges szerepe van Budapest és a környező városok 4

gyümölcs és zöldség ellátásában. A friss árú amely a piacra érkezik, megjelenik a piacok asztalain és az üzletekben, valamint más városokba is szállítják azt. A jelentőségéről a következő adatok beszélnek: a) a „Nagybanipiac"-ra érkezik körülbelül a Magyarországra beszállított gyümölcs és zöldség 70%-a b) a „Nagybanipiac" teljes kínálatának kb.fele közvetlenül a termelőtől érkezik Magyarország minden tájáról. Az árút itt elsősorban a kis-és közepes termelők értékesítik, de az értékesítésnek mind nagyobb részét veszik át azok a cégek akik a nagybani eladásra specializálódtak. A nagykereskedők a "Nagybanipiac"-on ma már szinte ugyan azt a mennyiségű árút kínálják mint maguk a termelők és így az ő forgalmuk kiegyenlítődik az elsődleges mezőgazdasági termelők forgalmával. A nagykereskedők kínálatát főként a behozatali árú képezi, leggyakrabban a déli gyümölcsök. A szegedi nagykereskedelmi piac (Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft.) 2004-ben alakult, majd két évvel később befejeződött a már meglévő infrastruktúra építése 84.000 négyzetméter összterületen. Az épületekkel (raktárak, üzlethelységek) 3.700 m2, 42 kereskedelmi helység és 850 jármű parkolóhellyel amelyekből napi eladás folyik, a szegedi nagybani piac az árúforgalom és a jelentősége alapján Magyarország második legjelentősebb ijennemű létesítménye. Mindkét nagybani piac ma egy fajta szabályozója a gyümölcs és zöldség árfolyamának Magyarországon. Hála eme nagybani piacok infrastruktúrájának, amelyek lehetővé teszik a kínálat konszolidációját és bővítését, kialakult a részleges egyensúly a nagybevásárló központokkal való versenyben. A kiskereskedők, szállodák, étterem tulajdonosok és más jogi személyek, a nagybani piacokon, szervezetten, biztonságosan és legális módon vásárolnak közvetlenül a termelőtől, ami a modern piaci nagykereskedelemnek a legnagyobb előnye. A nagybani piacok jelentős mértékben hatnak a kisebb piacok kínálatára is. A piaci árusok nagy része az árújátamit a kisebb piacokon kínál fel a vásárlóknak a nagybani piacon szerzi be. Érdekes ezen felül, hogy a nagybani piacon vásárolnak azok a kistermelők is akik bizonyos időszakokban nem tudják saját termékeiket árúsítani. Őket motiválja, hogy bővítsék kínálatukat saját termékeik mellett mással is, hogy bővítsék kínálatukat szezonon kívüli termékekkel is, elsősorban déli gyümölcsökkel és így az asztalaikon minél szinesebb árúkínálat jelenjen meg. Ugyanakkor minden nagybani piac látogatás alkalom arra, hogy a termelők és az eladók meghatározzák a kisvásárlók felé az árakat. A nagybani piacok és piacok ilyennemű kapcsolata a legjelentősebb változás a piaci tevékenységben az elmúlt két évtizedben. Oly módon alakult ki, hogy a hagyományos piaci árósítás megőrizhető legyen a nagybevásárlóközpontok egyre nagyobb konkurenciájától. A friss gyümölcs és zöldség kínálat egyesítése, melyet Magyarországon szervezetten a nagybani piacok biztosítanak és ösztönöznek, pozitívan hatnak a vásárlóknak felkínált árú árára és kínálatára, ami egyben a két legfontosabb feltétele a piaci tevékenység pozíciójának. A piaci tevékenység alkalmazkodásában a XXI század kihívásaihoz pillanatnyilag leginkább a kistermelők maradnak le, akik még nem találták meg a választ arra, hogyan lehet fennmaradni a mind igényesebb piacon. A felaprózott gazdaságok és háztartások egyre nehezebben versenyeznek az ipari termékekkel amelyek a nagykereskedelm útján érkezik a piacokra. Emiatt a közvetlen termelők száma a piacokon az utóbbi tíz évben folyamatosan csökken. 5

Szerbiában a kisebb piacok a dominánsak továbbra is a piaci tevékenységben. Ellentétben Magyarországgal és más környező országokkal (Horvátoeszág, Románia, Bolgária) Szerbia, aki az átalakulási folyamatba tíz évnyi késéssel lépett be, még nem rendelkezik igazi nagybani piaccal. A gyümölcs és zöldség nagykereskedelem az úgynevezett „kvantaškim” azaz nagybani piacokon történik, nyitott terepen, ahol a termelők és árusok saját árújukat teherautókról, utánfutókból vagy egyéb árúszállító eszközökről kínálják. A legnagyobb ,,nagybani” piac Szerbiában, Belgrádban található, de jelentősebb mértékű nagybani eladás nyitott területen és ilyen formában Újvidéken, Krályevón, Leszkovácon és Nisben történik. A „Gradske pijace” kommunális közvállalat Belgrádból, a tavalyi év folyamán kidolgozott egy tanulmányt a Nemzeti nagybani piac kiépítésének kivitelezhetőségéről, Szerbia fővárosában. A Nemzeti nagybani oiac kiépítése, a mintegy 18 hektár területen a 2011-es év folyamán kezdődik. A tervek szerint ez a komplekszus 17.000 négyzetméter fedett területtel, 750 teherautó parkolóhellyel és 500 vásárlói parkolóval, be-és kirakodó rámpákkal, targonca szolgálattal, hulladék újrahasznosítási részleggel, vendéglátóipari helységekkel és pénzintézetekkel rendelkezik majd. A tervezett éves forgalma 800.000-től 1 millió tonna árú, az éves jövedelme pedig, a kapacitások teljes kihasználtsága esetén, körülbelül tíz millió euró. A Belgrádi nemzeti nagybani piac kiépítése után tervezik a regionális nagybani piacok kiépítését is Szerbia nagyobb városaiban, amelyeknek erős mezőgazdasági hátterük van, mint Niš vagy Leskovac, Kraljevo vagy Kragujevac, Šabac vagy Valjevo, Újvidék és Szabadka. Ezeknek a helyeknek a rendeltetése, hogy biztosítsák az agráripar fejlődésének logisztikáját, mint Szerbia egyik legnagyobb gazdasági erőforrását. A megfelelőbb és tartós megoldás hiányában a „Subotičke pijace” közvállalat, Szabadkán a nagybani eladást infrastrukturálisan nem megfelelő feltételek között, kis területen és a városközponthoz közel szervezte meg. Habár a szabadkai nagybani piac, különösen a szezonális csúcsforgalomban jelentős mértékben hozzájárul a város ellátásához friss zöldséggel és gyümölccsel, az észak bácskai régiónak elengedhetetlenül szüksége van egy modern nagybani piacra. Minden fenn említett tény rámutat arra, hogy Szerbiában és éppúgy a szabadkai régióban, a piaci tevékenység alaklmazkodási folyamata az újonnan keletkezett üzleti tevékenységi feltételekhez, késik Magyarországhoz illetve Csongrád megyéhez képest. Mindkét országnak illetve mindkét régiónak, a legjelentősebb változások a piaci tevékenységben azonosak- a kereskedelem új modern formájú konkurenciája (nagy bevásárlóközpontok) megköveteli az új piacfeltételekhez való alkalmazkodást. Szerbiában még dolgoznak a piaci nagykereskedelem szervezett fomájú modell kialakításán, Magyarországon pedig már annak módja után kutatnak, hogyan javítsák fel a kis piacok munkáját, amelyek jelentős csatornái a kistremelőknek. A szerbiai piacigazgatóságok az elmúlt néhány évben igyekeznek összehangolni ezt a két folyamatot, hogy ezáltal zavartalanná tehessék a piaci tevékenység működését. Annak ellenére, hogy Szerbiában és Magyarországon nem egyforma ütemben folyik a piaci tevékenység átalakulása az új feltételekhez, mindkét országhoz levonhatóak a közös következtetések: a) A XXI.században a piaci tevékenység fejlődésének közvetlen feltétele a kisés nagybani piacok erős és kölcsönös viszonya. 6

b) Mint szervezett és infrastrukturálisan felszerelt helyek, a nagybani piacok lehetővé teszik a zöldség és gyümölcs, mint a domináns piaci árú kínálatának bővítését és így egyensúlyban lehetnek a nagy bevásárlóközpontokkal vívott piaci harcban. c) A kis piacoknak a fejlődési szempontot abban kell megtalálniuk, hogy kombinálják a nagybanipiacról érkezett árút, amit klasszikus eladók árulnak és a kistermelők ösztönzésével, hogy egyedi árút kínáljanak márkajelezve, mint értékesebb árút (helyi márkajelzés, földrajzi eredetű márkajelzés, bio élelmiszer, stb.), amelyeket a nagy bevásárlóközpontokban nem lehet beszerezni.

1.2. A gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek kis-és nagykereskedelmének (piaci tevékenység) áttekintése működési módja, szerevzési és jogi struktúrája alapján Magyarországon és Szerbiába, külön hangsúlyt fektetve a szegedi és szabadkai régióra 1.2.1. Magyarország A kiskereskedelmi piacok és a nagykereskedelmi piacok Csongrád megyében tevékenységüket mint gazdasági vállalatok- Kft-k végzik. Kivételt képez Hódmezővásárhely, amely mint közvállalat van nyilvántartva. Minden piacigazgatóság a hely önkormányzatok tulajdona. A Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. 8 7% -ban Szeged Város tulajdona, 13%-a szövetkezeti tulajdon és a Kereskedők Egyesületének tulajdona, akik tevékenységüket ezen a piacon folytatják.

1.2.2. Szerbia A Szerb Köztársaság területén (Koszovó és Metóhia nélkül) piaci tevékenységgel 154 jogi személy foglalkozik. A piacok nagy része, egészen 88%-a közvállalat illetve kommunális közvállalat keretein belül működik. Ezek közül mindössze 11 piacigazgatóság szakosodott piaci tevékenységre. Nagyrésze illetve 81%-a a piacoknak (124 piacigazgatóság) működik olyan közvéllalat ill.kommunális közvállalat keretei között amely párhuzamosan más tevékenységet is folytat. Leggyakrabban ezek olyan szolgáltatások mint a városok tisztaság és zöldfelület karbantarói, parkolási szolgáltatás valamint temetkezési szolgáltatás. Az összesen 9 piacigazgatóságból illetve piacokból, amelyeknek más szervezeti formája van csak egy példája van a részvénytársaságnak („Tržnica“ a.d. Subotica). A piac szervezés egyéb formái a kisebb településekhez kapcsolódnak, ahol a helyi közösségek veszik át a közvetlen szervezői illetve a piaci tevékenység hordozó szerepét.

7

1.3. A jogszabályok áttekintése és elemzése amelyek szabályozzák a piacok tevékenységét Magyarországon és Szerbiában 1.3.1. Magyarország A piaci tevékenység Magyarországon az 55/2009-es piacokról, vásárokról és bevásárlóközpontokról szóló Kormányrendelet alapján, valamint az 55/1999-es a piaci árúsítás, vásárterek és vásárokra vonatkozó higiéniai feltetételekről szóló Egészségügyi Minisztáriumi rendelet alapján szabályozott. Az Önkormányzati Fejlesztési Minisztérium két szabályzatott határozott meg, amelyek a piaci árúk minőségét szabályozzák, a 82/2004-es gyümölcs és zöldségféféket ellenőrző rendelet valamint a 10/2002-es a veszélyes anyagok megfigyelése az állati eredetű termékekben rendelete. Továbbá eme Minisztérium előírta a Rendeletet a megengedett mennyiségű növényvédő szerek maradékáról a növényi és állati eredetű termékekben (66/2010-es rendelet). Az Önkormányzati Fejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi minisztérium és a Szociális és Munkaügyi minisztérium közös rendeletet határozott meg, 68/2007-es Rendelet az élelmiszer értékesítés higiéniai feltételei és a vizsgálatok feltételeiről. Minden rendelet a piaci működés valamint maga a piacon értékesített árú minőségének emelése céljából lett meghatározva, összhangban az Úniós szabványokkal. A magyarországi piacokon kötelező a bio termékek különválasztása. Konkrétan a szegedi piacon, a város új részeinek kisebb piacain történik a bio élelmiszerek értékesítése. Amíg a nagybani piacokon az üzlethelységekben kötelező a munkaengedélyen kívül (a csarnok részeiben) feltüntetni az árúsok-kereskedők adatait (név, cím,stb), addig a termelők nem kötelesek feltüntetni személyes adataikat. Fogalmak Magyarországon:

amelyek

meghatározzák

a

piaci

értékesítés

formáit

a) VÁSÁR: Alkalmi, periodikus vagy szakmai adásvételi lehetőség, amely helyi vagy nemzeti jelleggel szervezendő, ahol az árút meghatározott helyen kínálják- leginkább nyitott területen b) PIAC: Napi, esetleg heti vásárlási lehetőség, leginkább nyitott területen megszervezve, ahol elsősorban élelmiszeri termékeket illetve napi szükségleti cikkeket értékesítenek c) PIAC CSARNOK: Piac amely fedett, körülfalazott épületben működik d) VÁSÁR ILLETVE HASZNÁLT ÁRÚPIAC : Periodikus, napi esetleg heti lehetősége az adásvételnek, amely nemzeti vagy helyi jelleggel szervezettleginkább nyitott területen- ahol használt árút kínálnak, amely még elsődleges rendeltetésére még használható. Használt árúnak nem számyít: kozmetikai termékek, élelmiszeri termékek, élvezeti termékek, nemes fém termékek és drágakövek, ideértve azokat a nemesfémből és drágakőből 8

készült termékeket amelyeket már eredeti állapotában nem lehet értékesíteni. e) KÜLÖNLEGES (ÜNNEPI) VÁSÁR: Vásár amely meghatározott időben tartandó, összhangban a közjegyzői határozattal és nyilvántartással, valamilyen ünnep, helyi rendezvény vagy esemény alaklmából.

1.3.2. Szerbia A piaci tevékenység Szerbiában a következő törvények és szabályzatok alapján van meghatározva: 1) Kereskedelmi törvény 2) Törvény a kommunális tevékenységekről 3) Élelmiszerbiztonsági törvény 4) Fogyasztóvédelmi törvény 5) Törvény az egészségügyi ellenőrzésről 6) Szabályzat a minimális műszaki követelményekről amelyek szükségesek az árúforgalomhoz és az árúforgalomban történő szolgáltatásokhoz 7) Az árúforgalom és szolgáltatások nyilvántartásáról szóló szabályzat Egyike a két alapvető jogi aktusnak amelyek szabályozzák a piaci tevékenységet Szerbiában a Kereskedelmi törvény, amelyet 2011.január 1.-től alkalmaznak. A 3.szakasz (21.cikk)-ben a jogi aktus a piacokat és nagybani piacokat először említi úgy mint egy a négy fajta ,,különleges piaci intézményˮ közül, amelyek a definíció szerint (3.szakasz 21.cikk): ,,A különleges piaci intézmények, különleges rendezett formái a piacnak melyek rendezik az árú/szolgáltatás kereskedők és vásárlók találkozását, annak eladása illetve promóciója céljábólˮ

A 24 cikkben (Egyéb gazdasági kiállítások és hagyományos rendezvények) szabályozottak a vásárok rendezésére vonatkozó feltételek, mint a piaci tevékenység legrégebbi formája, a Kereskedelmi törvény 25. és 26. cikke pedig pontosan meghatározza a PIACOKAT és NAGYBANI PIACOKAT.

PIAC 25.cikk A piac különleges piaci intézmény, amely kiskereskedelem szervezésével foglalkozik, rendezés, karbantartás és a piaci termékek értékesítésére és a kísérő szolgáltatásokra alkalmas speciális helyek kiadása útján. A piaci értékesítés magába foglalja az árú eladását elsősorban pultokon, standokon vagy speciális üzletekben, mégpedig friss mezőgazdasági termékekkrl és élelmiszerekkel, hazai és kézműves termékekkel, más fogyasztási cikkekel valamint a kísérő tevékenységekkel. A piac jogi személy, a piaci értékesítés szervezésének tevékenységére regisztrálva, összhangban a cégbejegyzési előírásokkal. Az értékesítést a piacon kereskedők végzik. A piac köteles: 9

1) egyértelműen kijelölje és elhatárolja a piac területét a környző területtől, valamint láthatóan feltüntesse a piac működésének napjait és munkaidejét, 2) biztosítson mérleget amelyen ellenőrízhető a vásárolt árú tömege (ellenőrző mérleg), egyértelműen feltüntesse annak elhelyezkedését és a könnyű hozzáférhetőséget 3) biztoítsa, hogy a személyek akik a piacon értékesítenek kereskedők legyenek 4) biztosítsa a feltételeket az illetékes ellenőrök jelenlétéhez és munkájához a piaci kereskedelem folyamán. Az illetékes helyi önkormányzat törvényében meghatározzák a piac elhelyezkedését, felszerelését, fenntertását, a piaci területek kiadási módját, munkaidejét és egyéb a piac részéről fontos kérdéseket.

NAGYBANI PIAC 26.cikk A nagybani piac egy különleges piaci intézmény, amely nagykereskedelem szervezésével foglalkozik, rendezés, karbantartás és a piaci termékek értékesítésére és a kísérő szolgáltatásokra alkalmas speciális helyek kiadása útján, a gyümölcsök, zöldségfélék és egyéb mezőgazdasági, élelmiszeripari valamint egyéb fogyasztási cikkek kiállítására és értékesítésére, ugyanakkor azok raktározása, feldolgozása csomagolása és egyéb kezelési és szállítási szolgáltatások. A nagybanipiac jogi személy, a piaci nagybani értékesítés szervezésének tevékenységére regisztrálva, összhangban a cégbejegyzési előírásokkal. Az értékesítést a nagybanipiacon kereskedők végzik. A nagybani piacon nagykereskedelem folyik, kivételes esetekben kiskereskedelem is a piaci előírásoknak megfelelő feltételek között.

A Szerbiai piacok Egyesülete, amely a húsz legnagyobb piacigazgatóságot öleli fel, már évek óta fáradozik a törvényhozáson ezen a téren, azaz aktívan részt vett a Kereskedelmi törvény meghozatalának folyamatában, amely a piaci tevékenységekre vonatkozik illetve a Kommunális tevékenységek törvényében, amely a másik alapvető jogi aktus mely meghatározza a piacok működését. Az új jogi aktus tervezete, amely a 2011-es év folyamán kerül a parlamenti eljárásba, szintén pontosan határozza meg a piaci tevékenységet. A 3.cikk (9 bekezdés) az alábbiakat mondja: “A piacmenedzsment kommunális felszerelése, karbantartása és szervezése a tevékenységeknek nyitott és zárt területen, amelyek a mezőgazdaságiélelmiszeripari és egyéb termékek forgalmának lebonyolítására előlátott. ” Eme két jogi aktussal való pontosítása a piaci tevékenységeknek, a Szerbiai piacok Egyesülete igyekezett rámutatni az illetékes hatóságoknál a piacok fontosságára egyben mint kommunális intézményre is a lakosság zökkenőmentes friss gyümölccsel és zöldségfélékkel való ellátásában. Az új Kommunális törvény 10

határozatai az elfogadás után, meg kell, hogy óvják a piaci tevékenységet a privatizáció negatív hatásaitól a szerbiai átalakulás folyamatában, ami az egyik alapvető célja is volt a Szerbiai piacok Egyesületének. A szabályzat amely az árúforgalomés az árúforgalommal kapcsolatos szolgáltatások minimális technikai feltételeiről szól, pontos értelmezést ad és definiálja az értékesítés feltételeit, az Élelmiszerbiztonsági törvény és az Egészségügyi ellenőrzésről szóló törvény pedig meghatározza az egészségügyi és higiéniai feltételeket a piaci értékesítéshez.

1.3.3. Összehasonlító elemzés Minden aktuális előírás Magyarországon, amely a piaci tevékenységre vonatkozik törvényekkel és rendeletekkel meghatározottak. Minden rendelet összhangban áll a hatályos jogszabályokkal amelyek az EU-ban érvényesek és amelynek Magyarország tagja. Magyarországon egyetlen jogi aktus sem tesz külömbséget a piaci tevékenység kommunális és piaci szemszögéből. Minden formája a piaci tevékenységeknek Magyarországon fogalmilag meghatározottak (piac, piac csarnok, vásáőr, stb.) és precízen körülírottak. A piaci tevékenységet Szerbiában öt törvény szabályozza, két rendelet és több más szabályzat. A jogistátusát tekintve a mintegy 90 százaléka a jogi személyeknek akik piaci tevékenységgel foglalkoznak, a Kommunális tevékenységről szóló törvénnyel besorolható a piaci tevékenység jelentősége mint kommunális, előírottak a lehető jogi formái a piacok kialakításának és szervezésének. A kereskedelmi törvény meghatározza a piaci tevékenység piaci aspektusát pontosan körülírva a piaci tevékenység háőrom formáját: piac, nagybani piac és hagyományos piaci rendezvények, mint a vásárok. Habár a Szerb Köztársaság Közgyűlése 2009.-ben elfogadta a modern Élelmiszerbiztonsági törvényt, a piaci tevékenység még mindig nincs összehagolva az EU-s hatályos jogszabályokkal. A Fogyasztóvédelmi törvény mint egyike a törvényrendeleteknek amelyek meghatározzák a piacokon való viselkedés szabályait, jó alap ezen terület további rendezésének és a zavartalan fejlődés előfeltételeinek megteremtéséhez.

1.4. A tanulmány céljai A tanulmány célja, hogy a múködés módjának, jogrendszernek jogszabályoknak áttekintésével és a két régió (Szeged és Szabadka) piaci tevékenység aktuális állapotának elemzésével rámutasson a piaci tevékenység további alkalmazkodási irányvonalára a huszon egyedik század üzleti tevékenységekhez. A piaci körülmények egyre kifejezettebb változásai, amelyek jellemzőek az utolsó két évtized piaci tevékenységére Magyarországon és Szerbiában, a piacigazgatóságokat számos kihívás elé állítja, melyekre szervezetten és tervezetten kell megfelelni. A piacigazgatóságok projekt feladatai a piaci változásokhoz való alkalmazkodási folyamatban, a munkaidő változástól az infrastrukturális felszereltségig, a termékskála biztosításáig az itt értékesítendő árúk áráig terjednek. 11

Nagyrésze ezeknek a feladatoknak, komoly újítás a személyzetileg és logisztikailag nem megfelelően felkészült piacigazgatóságok részére, így a tanulmány célja, hogy rámutasson a folyamat prioritásaira és ösztönözze a szakemberek tapasztalatcseréjét a piaci tevékenységek terrén a két határmenti régóban mint Szabadka és Szeged. A végső célok melyek a piaci tevékenység hordozói elé ki lettek tűzve Csongrád megyében és Szabadka körzetben: a) a kínálat és az árú minőség bővítése és gyarapítása a két régió piacain, ami eredményeképp növekszik a vásárlók érdekeltsége is, b) a feltételek megteremtése és a gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek kereskedelmi csereforgalma a két régió között, c) az élelmiszerek minőség ellenőrzési szabályainak felállítása, amelyeket a piacokon értékesítenek, d) egyértelmű különválasztása és megjelölése a hazai un. értékesebb élelmiszereknek (bio termékek, földrajzi jelöléssel ellátott élelmiszerek, hazai élelmiszerek, stb.) szemben a hagyományos termeléssel, e) az értékesebb élelmiszerek márkajelzése ami feltételezhetően azok sikeresebb forgalomba helyezését eredményezi, f) az értékesebb élelmiszerek termelésének ösztönzése és forgalmazása, g) olyan célcsoportok munkába helyezeése akik nehezen találnak munkát.

2) A piacok és nagybani piacok meghatározása 2.1. A piacok és nagybani piacok meghatározása és rendeltetése Piaci kereskedelem – kiskereskedelmi piacok „ A piaci kereskedelem olyan kiskereskedelem amelyet nyilt vagy zárt területen végeznek, a helyi önkormányzat illetékes szervének meghatározása alapján, az időszakos vagy mindennapi nagy mennyiségű gyümölcs, zöldség,állat, baromfi és egyéb mezőgazdasági temékek, fogyasztási cikkek, kézműves termékek, házilag gyártott termékek és olyan termékek amelyek piaci kereskedelemre alkalmasak értékesítésére. “ /Kereskedelmi törvény, a Szreb Köztársaság Kormányának Kereskedelmi és szolgáltatási minisztériuma/

12

Vásár: Időnkénti vagy szakmai rendezvény amely lehetővé teszi az adásvételt, nemzeti vagy helyi jelleggel, ahol az árút a szervező által meghatározott és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyitott területen kínálják. Piac: Napi esetenként heti lehetősége az adásvételnek, főként nyitott területen megszervezve. A piacokon elsősorban élelmiszerek illetve napi szükségleti cikkek értékesítése folyik. Piac csarnok: Piac, amely fedett, fallal körülkerített épületben működik. Használt árú piac illetve vásár: Időnkénti, napi esetenként heti lehetősége az adásvételnek, amely nemzeti illetve helyi jelleggel szervezett- leginkább nyitott területen- ahol (használt)árút kínálnak, amely még rendeltetésszerűen használható. Használt árúnak nem tekinthetők: kozmetikai termékek, élelmiszeri termékek, élvezeti árúcikkek, nemesfémből és drágakövekből készült termékek,ideértve azokat a nemesfémből és drágakőből készült termékeket is amelyeket már eredeti állapotukban nem lehet értékesíteni. Alkalmi (ünnepi) vásár: Vásár amely meghatárotzott időben szervezett összhangban a közjegyző határozatával és nyilvántartásával az ünnepek, helyi rendezvények vagy más események alkalmából. /A Magyar Köztársaság Kormányrendelete a vásárokról és piacokról /

„Kiskereskedelmi piac alatt leginkább fedett területet értünk, amely egyesíti a cégek és vállalkozók kereskedelmi ajánlatát akik termelésre és kereskedelemre bejegyzettek, valamint azokat a kiskereskedőket akik mindennapi használati széleskörű élelmiszeripari termékeket, más nem élelmiszeripari termékeket kínálnak, mindezt egy igazgatás alatt. “ /Nagykereskedelmi piacok és piacok világszövetsége /World Union of Wholesale Markets/

“ A kiskereskedelmi piac, mint bármelyik más típusú piac, olyan terület ahol a vásárlók és kereskedők nyilvános találkozója folyik, ismert időpontban. A kiskerskedelmi piacok nagy mennyiségű ügylet lebonyolításán alapuló viszonylag kis mennyiségű árú interakciója (szemtől szemben) a kereskedők és vásárlók között. A piacok fontos jellemzője a pillanatnyi és könnyű ugyanazon termék különböző kereskedőknél való árösszehasonlítási lehetősége. “ /FAO, Az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világszervezete/

Minden meghatározás kisebb vagy nagyobb pontossággal egyértelműen leírja a piaci tevékenységet. A piacok rendeltetése, mint a kerskedelem hagyományos formája, a lakosság ellátása friss élelmiszerekkel, különösen a városi területeken. Sajnos Szerbiában és Magyarországon nagyon kevés írásos tanulmány látezik a piacokról. A megjelentetett szövegek nagy része a piacok keletkezésének történelmi aspektusával foglalkozik és azok társadalmi jelentőségével illetve a piacok egyfajta fenomenológiájával mint a szabad kereskedelem és a találkozások helyével. Habár igen nehéz összetett és teljes leírást adni a piacok legjelentősebb jellemzőiről, minden írott anyag a piaci tevékenységről hiányos lenne ha - a hivatalos meghatározásokon kívül- nem készülne emlékeztető ezen tevékenység jellemzőiről.

13

Mik a piacok ? A piacok a kereskedelem jogi és szabályozott formái meghatározott árúfajtáknál a szabadkereskedelem legtöbb elemével. A kínálat és kereslet törvényének szabad működése értelmében, egészséges viszony alakul ki a kereskedők és vásárlók között, kialakul a verseny a kereskedők között és egyidejűleg a vásárlóban ösztönződik a minél sikeresebb vásárlási vágy. Mindehhez hozzájárul a közvetlen választási lehetőség, az árúfrisseség és a tömeges árúkínálat. A piacok tévedhetetlen barométerei a piacnak és mutatói a lakosság szociálisgazdasági helyzetének illetve egyes gazdasági tevékenységek fejlődésének. Amíg a piacok a falusi környezetekben csak meghatározott napokhoz és ünnepekhez fűződik az év folyamán, a sűrűbben lakott területeken a piacok mindannapi szükségletek és jelentős helyet foglalnak el a vérosok urbanisztikai terveiben. Léteznek nyitott, csukott, zöld, tej, nagybani, jószág, árú új és használtárú piacok....Drágák és olcsók,jobban és kevésbé jól ellátottak. Egyszóval sokfélék, de nincsenek feleslegesek. Minden piac szükségletként alakult ki. Ahol nem létezik, de szükséges, kialakul a ,,vad,,piac. Minden ilyen kialakult piac rámutat a kialakítandó szervezett piac szükségére. Az Élelem mint legyakoribb árú, a választék és a kommunikáció a három alapvető fogalma a piac ismertetésének. A területek amelyen a piacok elhelyezkednek, különösen a város központi részein, a következő jellemzőket viselik:  a piacok nyilvános és nyitott területek, amelyek leginkább a városi úthálózatok központjában helyezkednek el,  a piacon való vásárlás gyalog történik, így azok gyalogos területek is, ugyanis ebben a régóban a hagyományos piacok hálózata úgy is lett kialakítva,hogy a gylogosok számára legyen hozzáférhető,  a piac az a hely ahol az emberi kapcsolatok igen gyakoriak, a mindennapi élelmiszer szükségletek miatt  a kereskedelem más formáihoz viszonyítva a piacok nyújtanak legnagyobb szocializálódási lehetőséget a kereskedelem résztvevői számára mert a lakosság minden szociális és képzettségi csoportja számára hozzáférhető 



a piacok igen jellemző tulajdonsága, hogy a vásárló és a kereskedő idővel egy különleges bizalmi kapcsolatot teremtenek és ápolnak, amely a vásárló számára minőséges árúellátást, a kereskedőnek pedig biztos vásárlót jelent, így napjainkig gyakori jelenség, hogy a piaci asztal használata átruházódik a család fiatalabb tagjaira és ezáltal folytatódik a családi vállalkozás, a piac az a hely ahol naponta találkozik a vásárló-vásárló, vásárló-kereskedő, vásárló-árú, kerskedő-kereskedő, kereskedő-árú.

Nagybani piac (fogalom és meghatározás)

14

„A nagybani piac az a terület ahol nagykereskedelem folyik mezőgazdasági termékekkel a kísérő szolgáltatásokkal, mint a kiállítóhelyek kiadása, termékek árúsítása, azok raktározása, csomagolása és feldolgozása és egyéb szolgáltatások melyek az árúkezeláshez és szállításhoz kapcsolódnak. “ A nagybani piac mint a piaci tevékenység moder formái, univerzális elméletnek tekinthető. A nagybani piacoknak nincs hagyományi háttere ellentétben a kiskereskedelmi piacokkal, mivel a huszadik század utolsó két évtizedében alakultak ki.

2.2. Piaci tevékenység a piac szemszögéből 2.2.1. Magyarország A „Nagybanipiac" körülbelül a Magyarországra beszállított gyümölcs és zöldség 70 százalékát forgalmazza a mintegy 400 ezer tonna árú elhelyezésével évente, Magyarország legjelentősebb kereskedelmi intézményei közé sorolható. A "Nagybanipiac" teljes kínálatának fele közvetlenül a termelőktől érkezik, Magyarország minden részéről. Ez a nagykereskedelmi piac évente körülbelül 161 ezer tonna hazai zöldségfélét és 42 ezer tonna gyümölcsöt helyez el!

2.2.2. Szerbia A mezőgazdasági termékek forgalmában és felvásárlásában a Szerb Íköztársaság területén (Koszovó és Metóhia nélkül) a piacok az elmúlt tíz évben körülbelül 35%-os piaci részesedéssel vesznek részt. Ugyanakkor, mint a friss gyümölcs, zöldség és más élelmiszerek forgalmazásának egyfajta alternatív csatornái, a piacok megélhetési lehetőséget biztosítanak nagy számú termelőnek és kereskedőnek. A mintegy 400 szerbiai piacon naponta közvetlenül 70.000 ember dolgozik. Azt, hogy hányan vannak aki közvetett vagy közvetlen úton dolgoznak a termelésben, feldolgozásban vagy szállításban azzal az árúval amely megjelenik a piacokon, nam lehet meghatározni. Azonban nyilvánvaló, hogy a piaci tevékenység megélhetési lehetőséget biztosít jelentős számú embernek, valamint a saját infrastruktúrájának erősítésével és az új piaci feltételekhez való alkalmazkodással, új munkahelyek biztosítására válik alkalmassá. A hagyomány és a sajátosságok, az új tartalmak bevezetésével, mint például az értékes bio vagy egészséges élelmiszerek, biztosítják a piacok jövőjét: éppúgy a városok, községek, lakott területek kommunális infrastrukturájának részeként, mint piaci intézményként.

2.3. A piaci tevékenység közösségi aspektusa A közösségi funkciója a piaci tevékenységet a különös jelentőségű tevékenységekhez sorolja, a városok, községek és települések zavartalan működéséhez. 15

A piacok szervezett helyek a lakosság friss élelmiszerellátásához és egyéb élelmiszeri és nem élelmiszeri termékekkel és mint olyan szerves és elválaszthatatlan része a kommunális infrastruktúrának, különösen a városi területeken. A piacok egyben közterületek is, amely a lakosság minden rétegének hozzáférhatő, függetlenül attól, hogy mint kereskedő vagy mint vásárló jelenik meg rajta.

2.4. A piaci tevékenység szociális aspektusa A piacok pótolhatatlan formái az emberi találkozásoknak és kommunikációnak, különösen a városi környezetekben. A városok lakosság növekedése, különösen amikor az átlépi a termászetes határt, elidegenedést eredményez. A nagyvárosokban szembetűnően nő az emberi elszigeteltség, a magányosság, az elveszettség és az anonimitás. Legfontosabb szerepük az elidegenedésben a nyilvános, szabad, kiépítetlen városi területeknek, utcáknak, terknek, parkoknak és piacoknak van. Az ilyen területeken gyakorlatban a tervezés humánus szerepet tölt be, mellyel az embereket kapcsolatteremtésre, találkozásra és gyülekezésre ösztönzi. A piacok alapvető funkciói:  a szervezett és egészségügyileg rendezett területen kínáljon lehetőséget az árúkereskedelemre a termelőnek a vidéki és városi környezetben,  hogy a mezőgazdasági termelés területein, ahol a termékek termelése meghaladja a helyi lakosság szükségleteit, biztosítsák az árú szervezett gyűjtését egy helyre, feltételezve a felvásárlást, amely azután eladásra kerül más, elsősorban városi környezetben,  hogy biztosítsa a vásárlók könnyű hozzáférését különböző árúk széles választékához,  hogy biztosítsa az egyenrangú piaci versenyt a kisebb és nagyobb városokban, mert olcsó és rugalmas helyet kínál a kereskedőknek és könnyen hozzáférhető a vásárlók széles körének,  hogy felgyorsítsák a termékek útját a közvetlen termelőtől a felhasználóig, különösen amikor a zöldségekről és gyümölcsökről beszélünk, fokozza a kisebb termelők üzleti tevékenységét és lehetővé tegye a fogyasztók friss árúellátását elfogadható árakon.

A piacok fejlődése Történelmi szempontból a piacok fejlődése nyitott területeken kezdődik, leg gyakrabban tereken vagy központi gyülekezési helyeken, ahol a kereskedelem előre meghatározott napokon történik. 16

Idővel a piacok térbeli és fizikai jellemvonásokat kaptak, ami alapján ma feloszthatóak:  utcai piacokra, amelyekből Észak Vajdaságban és Dél Magyarországon kevés van és csak meghatározott indokkal szerevezettek. Nagyobb vallási vagy egyéb ünnepekkor egyes helyi önkormányzatok külön engedélyt adnak a kereskedők számára az utcai illetve tereken történő eladásra (pl.karácsony és újévi vásár),  nyitott piacok, nem fedett területű piacok, amelyek a vidéki környezetekre és kisebb településekre jellemzőek, amelyek jellegzetesek arról, hogy csak piaci asztalokkal és esetleg zöldárú tároló rekeszekkel felszereltek,  fedett piacok az alapvető kommunális infrastruktúrával ellátva. Építészeti szempontból ez védőtetőt, mosdót és üzlethelységet jelent, de magától érteteődően az ilyen piacok rendezett utakkal és csempézett vagy burkolt felületű elárúsítóhelyekkel rendelkeznek. A felszerelésekből az ilyen piacok rendelkeznek elárúsító standokkal, bokszokkal és hűtő pultokkal akönnyen romlendó élelmiszereknek,  modern piacok, jellegzetesen városi piacok, amelyek teljes közművesítéssel (fedett és körülkerített területek) és modern piaci felszereléssel ellátottak. Az ilyen piacok infrastruktúrájának szerves részei a kijelölt parkolóhelyek, rendezett raktároló helységek, nagyszámú üzlethelység az élelmiszerek széleskörű választékával és egyéb más tartalmak (telefon fülkék, pénzváltók, bankok...). Ezeken a piacokon a felszerelés összhangban van a XXI.századi szabványokkal- hűtőpultok és hűtőkamrák, apiaci asztalok az eladásra szánt árúhoz kialakítottak, stb.  Nagykereskedelmi piacok/nagybani piacok Amelyek a saját alapvető rendeltetésük és céljuk alapján nagy nyitott területen helyezkednek el, ahol az árúeladás elsősorban teherautókról vagy más teherjárművekről történik. Területileg ezek a piacok a nagy ellátóközpontok közelében helyezkednek el és jó a kapcsolatuk a legfontosabb utakkal (nemzetközi és regionális utak). Ezeknek a piacoknak az infrastruktúrája nállunk pillanatnyilag az aszfalt minőségére, teherautó mérlegekre, kerítésre és mosdókra redukálódott. A nagykereskedelmi piacoktól eltérően a nagybani piacok nem rendelkeznek raktárhelységekkel sem specializált épületekkel az árú áthelyezésére és csomagolására.

17

3) A piacok és nagybani piacok erőforrása és infrastruktúrája 3.1.

A piacok és nagybani piacok infrastrukturális felszereltsége Magyarországon és Szerbiában

Akkor amikor a piacok szembesülnek a más kereskedelmi formák egyre erősebb versenyével, az infrastruktúra és a technikai felszereltsége a piacoknak és nagybani piacoknak prioritássá válnak a fejlesztési tervekben. Nagybani piacok, a meghatározás alapján úgy kell, hogy fejlődjenek, mint modern területek amelyeken szervezett a mezőgazdasági termékek kereskedelme. A nagybani piacok sikeres működéséhez különösen jelentőségteljes eme objektumok infrastruktúrája, ami számos kísérő szolgáltatásra vonatkozik, mint a kirakodásra és értékesítésre szolgáló helységek bérbeadása, a termékek tárolása, feldolgozása, csomagolása, szállítása,stb. Piacok (kiskereskedelmi piacok) a jövő vízióját a kereskedelem ilyen formájának a sajátosságára kell építeniük, amely a történelem folyamán fennmaradt, de nem kétséges, hogy újítások után is kutatniuk kell, amelyeket a kor követel meg. A pultok mellett, mint a piaci értékesítés alapvető formája, az üzlethelységek egyre fontosabb részei az infrstruktúrának, mert a vásárlók számára további kínálatot nyújtanak. A pult tökéletes értékesítési hely a gyümölcsök és zöldségek részére, de a vásárló ma egyre gyakrabban és erőteljesebben kutat az olyan helyek után ahol minden szükségletét kielégítheti. A pékségek, hentes üzletek, hal üzletek, bio élelmiszerüzletek, gyógynövény gyógyszertárak, stb., megfelelő üzlethelységet illetve előírt munkafeltételeket követelnek. Ahhoz, hogy a piacok kínálata különleges maradjon, de minél teljesebb legyen, az üzlethelységek infrastrukturális értelemben egyre jelentősebbek lesznek. A szolgáltatás minőségét illetően a hűtőpultok és hűtőkamrák azonos jelentőséggel bírnak. A tej, tejtermékek és friss baromfihús azok a termékek amelyek jelentős helyet foglalnak el a piacok kínálatában, ezért a XXI.században szinte elképzelhetetlen felszereletlen pultról értékesíteni azokat. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világszervezete (FAO) elkészítette a piaci infrastruktúra javasolt szabványainak kiterjedt tanulmányát (kiskereskedelmi piacok):         

A piachoz vezető út egy sávnyi szélessége: 3,5 méter Az egyirányú megközelítő út szélessége: 7 méter A kétirányú megközelítő út szélessége: 12 méter A parkolóhely nagysága: 4,8 x 2,4 méter A látogatók parkolóhelye: 2 - 5 hely minden 100 m² piaci felületre A látogatók parkolóhelye: a piactól levő maximális távolság: 100 méter (apszolút maximális távolság csúcsforgalomban 200 méter) Árúátvételre szolgáló parkoló nagysága: 8 x 3.65 méter Teherautók parkolójának nagysága: 11 x 3.65 méter Kereskedők és haszonjárművek parkolója: egy vagy kettő négy pultra (nagyon motorizált közegben: egyenlő a pultok számával) 18

Gyalogjárda szélessége: 2.5 méter minimum (5.2 méter amennyiben a piac mellett létesítenek utcai pultokat)  Vízcsapok vagy kutak maximálisan 50 méter távolságra a felhasználóktól (25 méter ajánlott) a tej, tejtermékek, húsok és halak elárúsítóhelyeinek plussz rezsimű hűtéssel ellátott hűtőpulttal (2-4 fok C) és folyamatos vízellátással kell rendelkezniük (hideg és meleg víz)  a toalettek maximálisan 100 méterre lehetnek a felhasználóktól (50 méter ajánlott)  szemetes kannák maximálisan 50 méter távolságra a felhasználóktól (25 méter ajánlott)  megvilágítás 15-től 25 méterig elhelyezve 



3.1.1. Magyarország A nagybani piacok Magyarországon az elmúlt évtizedben épített létesítmények és ebből kifojólag az infrastrukturális felszereltségük irigylésre méltó. A Budapesti Nagybani piac a folyamatos fejlesztési beruházásokkal megnövelte kapacitását több mint 30%-kal. Másik oldalról a Szegedi Nagybani piac 2004-ben alakult, az infrastruktúrája pedig két évvel később lett kiépítve. Mindkét példa bizonyítja, hogy a nagybani piacok Magyarországon, mint a piaci tevékenység szegmensei újabb keletűek, infrastrukturálisan a legfelszereltebb létesítmények a piaci tevékenységben. Csongrád Megyében a legrégebbi kiskereskedelmi piac 1990-ben lett kiépítve vagy rekonstruálva. A huszonegyedik század első tíz évében szinte minden piac ebben a régióban jelentősen megnövelte az infrastrukturális feltételeit, az utolsó jó példa erre pedig a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft. felújítása, amely 2010.-ben fejeződött be. Általánosan, a magyarországi piacok és nagybani piacok infrastrukturális felszereltségének átlagosztályzata igen magas. Meállapítható, hogy a cégek akik piaci tevékenységgel foglalkoznak Magyarországon és ugyanúgy Csongrád Megyében is, tudatában az infrastruktúra jelentőségével, jelentős eszközöket irányítottak a beruházásokra, azzal a céllal,hogy a piaci kereskedelmi feltételeket növeljék. A kiskereskedelmi piacok legnagyobb gondja a kis mennyiségű parkoló hely a vásárlás közvetlen közelében, ami egyike azon infrastrukturális gondoknak amik nehezen megoldhatóak, mivel legtöbb piac a város szűkebb központjában helyezkedik el, ahol limitált a parkolóhelyek bővítési mértéke.

3.1.2. Szerbia A szerbiai piaci tevékenység infrastrukturális potenciáljának átlag osztályzata jóval alacsonyabb. Elsősorban a miatt a tény miatt, hogy a zöldség és gyümölcs nagykereskedelem még mindig az un. “kvantaškim”(nagybani) piacokon, nyitott területeken folyik, a kellő tárolási, osztályozási és szállítási infrasruktúra nélkül.

19

Szerbiában a 154 kiskereskedelmi piacon, a legnagyobb infrastrukturális gond általában az elévült felszerelés és a nem elegendő mennyiségű hűtőpult a könnyen romlandó élelmiszereknek, mint a tej és tejtermékek, a tojés és friss baromfi hús. Az utolsó kutatások eredményei (2009) arra mutatnak rá, hogy a szerbiai piacok 37%-án még mindig nincs hűtőpult, ami nagy hiányosság, mert meggátolják egy egész sor fontos árú biztonságos értékesítését, amelyek motiválják a vásárlókat a piaclátogatásra. A komoly gazdasági gondok következményeként Szerbiában az elmúlt két évtizedben jelentősen lelassult a piacok felszreltségi infrastruktúrájába való beruházás. A szabadkai körzetben az eszközök legjelentősebb része a felújításra és karbantarásra lett használva és mindössze csak húsz százaléknyi a felszerelés felújítására vagy a kapacitás bővítésre. Hasonló a helyzet egész Szerbában, különösen a kisebb közegekben illetve a vegyes kommunális közvállalatokban, amelyek a piaci mellett még néhány tevékenységet folytatnak (zöldfelület karbantartás, tisztítás, temetkezési szolgáltatás, stb.). Legnagyobb előrehaladás a XXI.század első évtizedében a nagyvárosokban történt, mint Belgrád és Újvidék, ahol a gazdaságilag legkifizetődőbb és legforgalmasabb piacokat vagy alapjaitól kedve újjáépítették vagy felújították. A legfrisebb példák Belgrádban jegyezhetők, ahol a két kortárspiac (Zeleni venac, Blok 44) felújítására és felépítésére az elmúlt tíz évben 12 millió eurót fektettek be.

3.2. A Szeged-i és Szabadka-i régió kiskereskedelmi és negykereskedelmi piacok regionális infrastrukturális kapacitás elemzése Prilog_1: Csongrád Megye piacainak infrastrukturális felszereltsége Prilog_2: Szabadka régió piacainak infrastrukturális felszereltsége

3.3 A piacok és nagybani piacok további infrastrukturális felszerelése, illetve azok alkalmazása az új higiéniai és piaci követelményekhez Eme tanulmány egyik alapvető célja, hogy a magyarországi és szerbiai két régióban a piacok és nagybani piacok működésének elemzése alapján felkínálja a választ számos olyan kérdésre amelyek az infrastruktúrális felszerelés további bővítési modelljére vonatkoznak és azok alkalmazását az új működési feltételekhez. A kutatás az olyan model után amely univerzális megoldást kínál, igen nehéz feladat, számos tényezővel megnehezítve, amelyeket nem lehet az elemzés folyamán figyelmen kívül hagyni. Ezek a következők:

20

a) minden város illetve község saját magának is egy sajátosság, így a fejlődés szinte elképzelhetetlen az adott környezethez való alkalmazkodás nélkül; b) a piacigazgatóságok fejlettségének, infrastruktúrájának és szolgáltatási minőségének különböző foka; c) a helyi önkormányzatok egyenetlen de nem kétséges hatása a fejlesztési projektekre. A piaci tevékenység fejlesztési modelezését olyan folyamatként kell felfogni amelyben meghatározzák a globális pontokat melyek között kétségtelenül lesz számos univerzális meghatározó is. Azonban minden piacigazgatóság, a saját szükségleteivel összhangban tervezi meg saját fejlesztési útját. A közös menüről mindenki alkalmazhatja az általánosan használható szabályokat és mások releváns tapasztalatait, minden más pedig az adott környezetre modelezendő.

4) Élelmiszerbiztonság a piacokon, fogyasztóvédelem 4.1. Az élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi törvény áttekintése és elemzése a magyarországi és szerbiai piacokon és nagybani piacokon 4.1.1. Magyarország 1) Az Egészségügyi Minisztérium 55/1999-es rendelete a piacokon, vásártereken ás vásárokon való értékesítés higiéniai feltételeiről 2) A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004-es rendelet 3) 10/2002-es rendelet a veszélyes anyagok felügyeleti módszeréről az állati eredetű élelmiszerekben 4) Rendelet a növényvédő szerek maradék anyagáról a növényi és állati eredetű élelmiszerekben (66/2010-es rendelet) 5) 68/2007-es rendelet az élelmiszerek értékesítésének higiéniai feltételeiről és a feltételek vizsgálati ellenőrzéséről

Ugyan úgy ahogyan a globális törvényelőírásoknál amelyek szabályozzák a piaci tevékenységet, a Magyarországon értékesített élelmiszerek élelmiszerbiztonsága öt szabályzattal rendezett, amelyek teljes mértékben összhangban állnak az Európai Unió jogalkotásával. Ezek a szabályzatok, különösen az Élelmiszer értékesítés higiéniai feltételeiről és a feltételek ellenőrzéséről szóló rendelet, amely 2007-ben lépett életbe, a legapróbb részletekig meghatározzák az értékesítés feltételeit és az élelmiszerek minőségi szintjét, amelyeket a piacokon és nagybani piacokon értékesítenek. Az illetékes 21

ellenőrzési szolgálatoknak, a pontosan meghatározott élelmiszerminőségi előírások alapján, lehetőségük van bizonyos termékek bevonására az értékesítés alól. A nagybani és kiskereskedelmi piacokon történő mindennapos ellenőrzés, a veszélyes anyagok felügyelete és megfigyelése az állati eredetű élelmiszerekben, valamint a megengedett növényvédő szerek maradékáról, a fogyasztóvédelmi célt szolgálják és a magas minőségű élelmiszerek értékesítését.

4.1.2. Szerbia 1) Élelmiszerbiztonsági törvény 2) Az egészségügyi ellenőrzésről szóló törvény Az Élelmiszerbiztonsági törvényt Szerbiában 2009-ben hozták meg. Tekintettel az új előírások összetettségére, a törvényhozó két éves átmeneti időszakot határozott meg az alkalmazására. Az Élelmiszerbiztonsági törvényt alkalmazása 2011.júniusától kezdődik, ameddig mindenkinek alkalmazkodnia kell a HACCP rendszer alapú működéshez. Az Élelmiszerbiztonsági törvény összhangban áll az EU-s követelményekkel, de ugyanakkor biztosítja a szerb hagyományok, hagyományos ételek, régi mesterségek és házilag készített élelmiszerek fennmaradását. A különböző ellenőrök illetékessége ebben a törvényrendeletben az Uniós előírásokkal összhangban áll. Az Élelmiszerbiztonsági törvény teljes mértékű alkalmazásáig az illetékes Mezőgazdasági Minisztérium, a Főfelügyelőség és az Állatorvosi hivatal fáradozik a számos szabályzat kidolgozásán, amelyekkel az új előírások pontosan meghatározottak lesznek. Érdekes, hogy az Élelmiszerbiztonsági törvénnyel előlátták a hagyományos ételek termelésének és értékesítésének külön előírásait. Ez a szabályzat különös jelentőséggel bír, mert számos olyan termékre vonatkozik amelyeket házilag készítenek (túró, kajmak, prsuta,ajvár...) és egész Szerbia piacain értékesítik őket.

4.2. A jelenlegi jogszabályok alkalmazása az Uniós előírásokhoz 4.2.1. Magyarország Az érvényes jogszabályok amelyek az élelmiszerbiztonságra vonatkoznak amelyet a kiskereskedelmi és nagybani piacokon értékesítenek Magyarországon, tagországként, teljes mértékben összhangban állnak az Uniós előírásokkal.

22

4.2.2. Szerbia Szerbiában a folyó év június elsejétől, a 24 havi étmeneti időszak után, teljes mértékben alkalmazzák az Élelmiszerbiztonsági törvényt, amely összhangban áll az Uniós előírásokkal. Az illetékes hatósági szervek előtt áll az a feladat,hogy az új előírások ellenőrzése mellett kidolgozza a számos szabályzatot, amelyekkel pontosan meghatározzák az értékesítés feltételeit és az értékesítendő élelmiszerek minőségét. Kétségtelen, tehát, hogy Szerbiában a törvény alkalmazkodása az Uniós követelményekhez még eltart egy ideig.

4.3. A projekt résztvevőinek pozitív példái a gyakorlatban A „Szabadkai piacok” Kommunális Közvállalat az első piacigazgatóság Szerbiában, amely korrigálta a piacok munkaidejét és akciót szervezett azzal a céllal, hogy ösztönözzék és javítsák a piacokon értékesítendő élelmiszeripari termékek minőségét. A Mi csak olyat árulunk amit magunk is fogyasztunk jelszó alatt a „Szabadkai piacok” Kommunális Közvállalat 2008.májusában megszervezte az ismert termelők első kóstolóját a Tejpiacon, majd a többi piacokon is. Két hónappal később, Szabadka Város helyi önkormányzatának támogatásával és az Állatorvosi és Egészségügyi ellenőrökkel együttműködve, megkezdődött azon kereskedők megjelölésének akciója akik az illetékes szolgálatoktól a legmagasabb minőségi osztályzatot érdemelték ki . Azoknak a termelőknek illetve kereskedőknek ahol az ellenőrzés jó eredményt mutatott minőségjelző zászlócskát adtak. A zászlócskán az ,,Ellenőrzött minőségű árú” felirat áll, illetve az év és a hónap amikor az ellenőrzést végezték, ami által a vásárlók nagyon pontosan követhetik a megfelelő kiválasztást vásárláskor. A „Szabadkai piacok” Kommunális Közvállalat különböző színű zászlócskákat készített a termékek kilenc kategóriájára. Ezek a FEHÉR (tej és tejtermékek), VILÁGOS SÁRGA (baromfihús és tojás), SÖTÉT SÁRGA (tésztafélék), NARANCS SÁRGA (gyümölcsök), ZÖLD (zöldségfélék), KÉK (halak), PIROS (hús és húsipari termékek), BARNA (pékipari termékek), LILA (édességek és kalácsok).

23

/a hústermékek jelző zászlócskájának kinézete/

A kevesebb mint fél év alatt az akció kitűnő eredményeket hozott:  a piacon értékesített termékek minőségének több mint 10 százalékos javulása, ami empírikusan bizonyított a szabadkai Állategészségügyi intézmény ellenőrzései alapján;  a vásárlók kimondottan pozitívan értékelték az akciót;  a megkérdezett kereskedők nagy része akik kaptak ,,ellenőrzött minőségű árúˮ jelzést visszaigazolta, hogy megnövelte forgalmát.

/sajt és tejtermék kóstoló – Tejpiac/ 24

/házi tészta bemutató és kóstoló – Tejpiac/

5) Piaci környezet 5.1. Konkurencia

A mintegy húsz évvel ezelőttig a piacok domináns helyek voltak a lakosság friss álelmiszerrel való ellátásában, különösen a városi környezetekben. Csak az első szupermarketok megjelenésével, mint a kereskedelem új formájával (Magyarországon a XX.század kilencvenes éveinek elején, Szerbiában pedig a XXI.század első éveiben), a piaci tevékenység létezése óta először kapott komoly versenytársat, konkurenciát. A felgyorsult technológiai fejlődés és az életmód változás méginkább hozzájárultak ezen konkurens viszony intenzitásához, ezáltal az a megállapítás, hogy a nagybevásárlóközpontok ma jelentősen befolyásolják a piaci tevékenységet, mint közvetlen tény merül fel. A piacoktól eltérően a szupermarketek aktívan léptek be a piaci elhelyezkedés folyamatába és már évek óta nem csökkentik, hanem növelik aktivitásaik intenzitását amelyekkel vonzzák a vásárlókat. A piacigazgatóságok,ezzel ellentétben az esetek többségében, nem találták meg a modellt arra, hogy a passzív fázisból aktívba lépjenek, a piaci helyezkedés harcában.

25

Miért van így ? Az intenzív reklám kampányok, mint a nyilvánosság tájékoztatásának elengedhetetlen modellje a XXI.században, a modern kereskedelmi formák jellemzői. Az árengedményekkel kombinálva, amelyek gyakran a szezonjellegű gyümölcsöknél és zöldségeknél dömping árakat jelentenek, a szupermarketek naponta hívják fel a figyelmét a lakosságnak a létezésükre. Ehhez fűződik a vásárlók álláspontjának kutatása, amely ezen tanulmányban kivitelezett, ami azt mutatja, hogy a megkérdezett vásárlók 85%-át a szabadkai régióban a szupermarketekben való tipikus piaci árú vásárlására a megfelelő árak, állandó minőség, kényelmesebb vásárlás, a mindent egy helyen, és a készpénzmentes fizetés motiválják. Számos más előny mellett a piacokkal szemben, a szupermarketek ilyen módon diktálják a tempót és aktív üzleti politikával amely a végső felhsználóra irányul, folyamatosan erősítik a saját piaci elhelyezkedésüket. Az ilyen típusú piaci versenyre a kiskereskedelmi piacok sem Magyarországon sem Szerbiában nincsenek felkészülve. Az első és áthidalhatatlan határ az atény, hogy a piacokon egyének üzletelnek, legyenek azok fizikai vagy jogi személyek, termelők vagy kereskedők, akiket nem lehet úgy beszervezni, hogy a piacon egységesen lépjenek fel. Annál is inkább, mert az ilyen kísérlet megfojtaná az individualitást, amely apiacok egyik legfontosabb előnye. Az egyetlen ezidáig feljegyzett reális válasz a szupermarketek egyre kifejezettebb konkurenciájára, a nagybani piacok létezése, amelyek Magyarországon sikeresen működnek. Az ilyen zöldség és gyümölcs nagykereskedésre szervezett területek jelentősége nem csak abban a tényben rejlik, hogy lehetővé teszik a kisebb gazdaságok kínálatának egyesítését, hanem tükröződik ezen termékek árának alakításán is csakúgy apiacokon mint a szupermarketekben. Tehát a nagykereskedelmi piacok tevékenysége, többek között piaci egyensúlyt alakít ki és döntő szerepe van a piaci tevékenység jövőjében. Magyarországon nem vezetnek külön nyilvántartást a piacok és nagybani piacok árúforgalmáról. Adatokat a forgalomról csak a nagybani piacok tartanak nyilván. A feljegyzett adatok igazolják a nagybani piacok jelentőségét a gyümölcs és zöldség forgalmazásban a Magyar piacon. A szegedi nagybani piac például, körülbelül 200 ezer háztartást lát el, és itt az árúját körülbelül a régió mezőgazdasági termelőinek 65 %-a forgalmazza. A budapesti nagybani piacon 2009-ben kb.411.000 tonna különféle árú forgalmát jegyezték fel, amiből 161 ezer tonna hazai zöldség és 42 ezer tonna hazai gyümölcs! A Magyarországra beszállított déli gyümölcs 70 %-a direkt Budapestre érkezik, köszönve a nagybani piac infrastruktúrájának és elsősorban az érlelő kamráknak. A Szerb Köztársaság Statisztikai hivatala rendszeresen követi a piaci árúforgalmat. A piaci tevékenységgel foglalkozó cégek kötelesek havonta leadni az adatokat ennek a hivatalnak. Annak ellenére, hogy az adatgyűjtés módszere nem tökéletes, a statisztikai jelentések relatív pontos képet adnak az árú mozgásáról és forgalmáról a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi piacokon az egész ország területén. 26

Az elmúlt öt évben a Szerb Köztársaság mezőgazdasági termékeinek összforgalmában a piacok 35-től 37 százalékban részesednek! Ugyanabban a periódusban a forgalom folyamatos emelkedését jegyezték fel (1.táblázat), a 2010-es évben pedig az 5,5 %-os növekedés melett (folyó árak) feljegyeztek forgalom esést is 16,5%-ban az állandó árakkal, ami a korai zöldségek piaci megjelenésének rendelenessége által következett be és a vásárlók fizetési képességének csökkenése következtében.

Ezer RSD

2006

2007

2008

2009

2010

ÖSSZESEN

16.264.957,00

18.568.687,00

21.434.493,00

22.087.867,00

23.307.179,00

SZERBIA

13.331.809,00

15.314.445,00

17.568.113,00

18.126.897,00

19.105.490,00

VAJDASÁG

2.933.148,00

3.254.242,00

3.866.379,00

3.960.970,00

4.201.689,00

A statisztika jegyzi Szerbia illetve Vajdaság összforgalmának adatait. Mint a legnagyobb mezőgazdasági lehetőségekkel rendelkező vidék Szerbiában, a Vajdaság, a piacok össz árúforgalmában viszonylag kis százalékban szerepel. Ez annak a ténynek a következménye, hogy ezen a vidéken a termékek nagyobb része közvetlenül a gyárakba illetve a nagykereskedőkhöz kerül. A gyűjtő és értékesítő nagybani piac hálózatának hiánya közvetlenül hat erre, tehát megállapítható, hogy a piaci tevékenység a Vajdaságban nyerne a legtöbbet a modern nagybani piacok kiépítésével.

27

25.000.000,00

20.000.000,00 15.000.000,00

ÖSSZESEN SZERBIA

10.000.000,00

VAJDASÁG

5.000.000,00

0,00 2006

2007

2008

2009

2010

/1.Táblázat: 2010-es évben a mezőgazdasági termékek piaci összforgalama a Szerb Köztársaságban viszonylatban a 2009-es év ugyanahozz a periódusához, folyó áron magasabb 5,5%-kal, míg az állandó árakon alacsonyabb 16,2 %-kal./

28

5.2. A piaci tevékenység alkalmazkodásának újonnan keletkezett piaci feltételekhez

modelljei az

Arra a kérdésre, hogy hogyan alkalmazkodjonak a piaci tevékenységek az újonnan keletkezett piaci feltételekhez, több lehetséges válasz is adódik. Az biztos, hogy minden piacigazgatóság illetve minden város nyomozhat a működési jellegzetességek után a saját közvetlen környezetében. Azonban néhány általános következtetés alkalmazható minden területen: a) a nagybani piacok munkájának ösztönzése Magyarországon és azok további infrastrukturális felszerelése, óriási jelentőséggel bír a kistermelők kínálatának kibővítésében, a versenyképes árak kialakításában és a piacokon való értékesítésben, ideértve a kiskereskedelmi piacokat is; b) modern nagybani piac hálózat kiépítése Szerbiában, az előző összefoglaló pont alapján, a piaci tevékenységek fejlesztési terveiben apszolút prioritást jelent Szerbiában; c) a kínálat bővítése és a választékosság, ahogy Magyarországo úgy Szerbiában is, különösen az ún. értékesebb élelmiszerekben, a kiskereskedelmi piacokon a kínálat exkluzivitását kell, hogy képezze a lakosság friss élelmiszerellátásának ezen a hagyományos helyén; d) az általános következtetés, amely mindkét régióban alkalmazandó, függetlenül a fejlettségi szinttől, a piacok további infrastrukturális felszerelése, azzal a céllal, hogy a vásárlók számára és a kereskedők számára is kényelmesebb munkafeltételeket teremtsenek; e) a törekvésben, hogy a kor követelményeihez alkalmazkodjonak, a piacigazgatóságok nyomozhatnak egy olyan modell után, amely a vitathatatlanul szükséges modernizációs folyamat mellett megőrzi a piaci értékesítés hagyományos jellegzetességeit, ugyanis az a kulcsfontosságú előnyük; f) a kistermelők ösztönzése, hogy a piacokat és nagybani piacokat, mint olcsó és könnyen alkalmazható értékesítési csatornákat használják, szükségessé teszi a piacigazgatóságok kommunikációjának javítását a célcsoportokkal, különösen a vásárlókkal, hogy nyomatékosíthassák a piacok előnyét, mint a termelők és végső felhasználók közvetlen találkozóhelyét.

5.2.1 Regionális márkajelzésű hazai élelmiszerek, mint a piaci tevékenység nem kellő képpen kihasznált lehetőségei A regionális márkajelzésű hazai élelmiszerek és a földrajzi eredetű cimkével ellátott élelmiszerek, a piaci tevékenység nem kellő képpen kihasznált lehetőségei, mindkét régióban. Minden környezetnek nagyszámú nem bejegyzett és a piacok részére elérhetetlen regionális eredetű hazai élelmiszerterméke van. A regionális eredetű hazai élelmiszereket készítő háztartások lehetőségei nagyok és egyben jelentős 29

érdeklődés is mutatkozik irántuk. Azonban a gondok amelyekkel a potenciális termelők találkoznak többé-kevésbé azonosak:  a termelés és a kínálat fragmentációja;  meghatározatlan és nehezen járható értékesítési csatornák;  a feltételek hiányos ismerete a regionális márkajelzés megteremtésére és védelmére, a termékek szertifikálására, a szellemi tulajdon védelmére, stb.  Promóció és marketing tevékenység;  Szervezett forgalmazás, szállítás és értékesítés. Mint könnyen járható és olcsó értékesítési csatornák a piacigazgatóságok számos megoldási lehetőséget kínálhatnak fel ezekre a gondokra és a termelők számára biztosíthatnak számos előnyt, amelyek mindkét fél érdekében komoly eredményeket hozhatna.

5.2.2. Bioélelmiszerek a piacokon A bioélelmiszerek a legjelentősebb és legértékesebb termékek közé sorolhatók, amelyek még mindig nem találták meg a megfelelő helyet a piacokon és nagybani piacokon, annak ellenére, hogy Európában a bioálelmiszergyártás folyamatos növekedését jegyzik és a vásárlók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak irántuk.

5.2.1. Magyarország A több mint 1.400 bejegyzett termelővel a mintegy 130.000 hektár felületen, Magyarország jóval Szerbia előtt tart, amikor a bioélelmiszer termelésről és forgalmazásról van szó. Annál is inkább, mivel több mint húsz éves tapasztalattal rendelkeznek, Magyarországon ma léteznek speciális bioélelmiszer piacok, amelyek nagyszámú termelőt és vásárlót gyüjtenek össze. Messzemenőleg a legjobb eredményeket a bioélelmiszertermelők egyesületeivel együttműködve érik el, akiknek érdekében áll, hogy a piacokon mint jelentős forgalmazási csatornákon értékesítsék árújukat. Az ilyen piacok nagy része csak meghatározott napokon működik, de mindegyikre jellemző, hogy az értékesítés mellett számos bemutató és oktató tartalmat is kínálnak a vásárlóknak. 1996-tól Magyarország az Uniós országok azon listáján szerepel, akik összehangolták a gyártási ellenőrzési rendszert és a bioélelmiszer forgalmazást, az 1999-ben életbelépett rendelettel pedig megoldódott a bioélelmiszerek jelölési és cimkézési rendszere is. A „BIO" és "EKO" jelzésekkel csak és kizárólag azok a termékek jelölhetők amelyek olyan ökológiai gazdaságokról származnak amelyek a vizsgálati rendszerben vannak.

5.2.2. Szerbia U Szerbiában, a Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint, bioélelmiszer gyártással 127 regisztrált fizikai vagy jogi személy foglalkozik. A földek összterülete melyeken a biotermelési módszereket alkalmazzák, a 2009-es 30

évben 2.876,5 hektár. A szerbiai biotermékek csaknem 90%-át külföldre szállítják, elsősorban az EU országokba, az Amerikai Egyesült Államokba és Japánba. A bioélelmiszer termelés és forgalmazás Szerbiában a Biotermelési Törvénnyel szabályozott (Hivatalos lap 30/2010), amely összhangban áll a Council Regulation (EC) No.834/07 i Commission Regulation (EC) No.889/08. Tervezik a jogszabályok összehangolását az EU-s előírásokkal. A biotermelési törvénnyel a tanúsítvánnyal ellátott termékeket ,,biotermékˮ jelzéssel kell ellátni amit a felhatalmazott szervezet ad ki, valamint nemzeti jellel. 2010.februárjában az Európai Bizottság kijelentette, hogy kiválasztották az új logót amellyel az Unióban jelölik a biotermékeket. Az EU logo kötelező lesz minden Uniós termékre, mégpedig 2010.július 1.-től. Tekintettel a jelentősen kisebb terjedelmű termelésre mint Magyarországon, Szerbiában ritkán található biotermék a piacokon. Együttműködve a szabadkai TERRA'S Egyesülettel, amely az 1990-es évi megalakulása óta, a biotermelés területén történő aktivitások koordinálásával és környezetvédelemmel foglalkozik, a Szabadkai Piacok Közvállalat komolyan tevékenykedik a bioélelmiszerek szervezett piaci értékesítésén. Eme aktivitások eredménye nyilvánvaló, de még mindig nem elegendő ahhoz, hogy komoly mértékben motiválja a vásárlókat az ilyennemű árú piacon történő vásárlására. Az alapvető gond a termelők alacsony fokú jelentkezése, annak ellenére, hogy számukra ingyenes értékesítési helyet kínálnak. Hasonló a helyzet Szerbia más városaiban is (pl. Belgrád, Újvidék), ahol a kis biotermék piacok hetente egyszer vagy havonta kétszer gyűjtik össze a termelőket. Figyelembe véve a termelés specifikusságát, valamint a tényt, hogy a termelés beállítása és a forgalmazás feltételei nagyon szigorúak, a piacigazgatóságoknak komolyabb kapcsolatot kell teremteniük a termelők egyesületével és fokozatosan megteremteniük az infrastrukturális feltételeket az ilyennnemű termékek ellenőrzött és biztonságos értékesítésére. Az ilyen igyekezetek sikere a két ország agrárpolitikájának a biotermeléstámogatásától függ.

31

6) Összegzés 6.1. A Szabadka-i és Szeged-i régió piacok és nagybani piacok határon átnyúló lehetőséginek SWOT analízise A SWOT analízis külső szempontjai Esélyek          

a vásárlók érdeklődésének empírikusan bebizonyított érdeklődése a piacok iránt a piaci tevékenység alkalmazkodása a vásárlók újonnan kialakult szükségleteihez poboljšanje uslova prodaje na pijacama daljim ulaganjima u infrastrukturu stvaranje jasne vizije razvoja pijačne delatnosti rad na unapređenju veština prodaje na pijacama  menadžment pijačnih uprava  prodavci jasno pozicioniranje prednosti pijaca u odnosu na konkurenciju zajednički podsticajni projekti sa nadležnim državnim organima u odnosu na prodavce brendiranje pijačne delatnosti kontinuirana istraživanja poteba potrošača promotivne kampanje, PR aktivnosti u cilju promocije

Pretnje    

ulazak nove konkurencije na tržište ekspanzija bezgotovinskog plaćanja stalne promene potreba, želja i ukusa kupaca neujednačen kvalitet usluga

Interni aspekti SWOT analize Snage   

raznovrsnost ponude dobre lokacije pijaca kvalitet 32

        

tradicija direktan kontakt kupca i proizvođača (prodavca) model prodaje od njive do trpeze pozitivno mišljenje kupaca o pijacama organski vrednija (zdrava) hrana i regionalni brendovi domaće hrane na pijacama fleksibilnost i sposobnost prilagođavanja promenama primena iskustava zemalja u razvoju i zemalja Evropske Unije interesno udruživanje pjačnih uprava na zajedničkim projektima standardizacija usluga

Slabosti    

odsustvo jasne vizije razvoja pogoršanje tržišne pozicije infrastrukurna opremljenost, oprema na pijacama odsustvo promotivnih aktivnosti

6.2. Predlog modela unapređenja prekogranične saradnje, odnosno podsticanja trgovinske razmene poljoprivrednih proizvoda i drugih roba dva regiona Najveći potencijal prekogranične saradnje dva regiona, kada je reč o tgovinskoj razmeni, predstavljaju vredniji proizvodi kao što su tradicionalni proizvodi domaće hrane, hrana sa oznakama regionalnog i geografskog porekla i organska hrana. S obzirom na činjenicu da carinske procedure nisu jednostavne, te da destimulišu pojedinačne proizvođače da prelaze granicu, rešenja treba tražiti u zajedničkim I organizovanim nastupima grupa proizvođača. U saradnji sa udruženjima proizvođača u oblasti agrobiznisa, pijačne uprave mogu podsticati promocije proizvoda i potencijlanu trgovinsku razmenu između Mađarske i Srbije organizacijom specijalaih događaja kakvi su, na primer, mini vašari ili sajmovi, promocije i degustacije proizvoda na pijacama, vašarima i drugim javnim manifestacijama. Od izuzetnog značaja za uspeh ovakve saradnje je uspostavljanje kvalitenog I efikasnog sistema razmene informacija o tržišnim kretanjima u dva regiona. Konkretni predlozi vezani za podsticanje i unapređenje prekogranične saradnje subotičkog i segedinskog regiona, odnosno podsticanje trgovinske razmene poljoprivrednih i drugih proizvoda su:  organizacija dva mini sajma godišnje u Segedinu i Subotici na kojima će se predstaviti i promovisati proizvođači vrednije hrane kao što su tradicionalni proizvodi domaće hrane, hrane sa oznakama geografskog porekla i organske hrane;  organizacija mesečnih gostovanja i promocija prozvođača vrednije hrane na pijacama u Subotici i Segedinu; 33

 kreiranje zajedničkog web portala koji će imati aktulene informacije o cenama roba u dva regiona i koji će biti svojevrstan promoter proizvođača vrednije hrane;  kreiranje i realizacija zajedničkih reklamnih i PR kampanja u dva regiona sa ciljem da se pijace promovišu kao tradicionalni i jednstveni prostori prodaje artikala koji se ne mogu kupiti u drugim trgovinskim lancima.

7) Következtetések 1) A piacok szervezett helyek a lakosság friss élelmiszerrel és más nemélelmiszeri termékekkel való ellátására és mint olyan a lakott területek kommunális infrastruktúrájának összetevő és elválaszthatatlan részei, különösen a városi környezetekben. 2) A piaci tevékenység potenciállal rendelkezik. Az egyik legjelentősebb a még mindig írígylésre méltó vásárlói érdeklődés az ellátás eme típusa iránt és az ő szükségleteinek várható növekedése az értékesebb élelmiszerek iránt ezeken a területeken. 3) A kereskedelem más alakjainak egyre nagyobb konkurenciája ellenére a vásárlók érdeklődése a piacokkal szemben még mindig olyan szinten van, hogy feltételezhető a biztosított továbbfejlődés. 4) A piaci tevékenységnek követnie kell a tecnológiai fejlődés ritmusát és alkalmazkodnia a vásárlók szükségleteihez, de ugyanakkor a piacoknak meg kell őrízniük jellegzetességüket amlyről felismerhetőek és megmaradniuk annak amikolyan helyek ahol friss gyümölcsöt, zöldséget és más élelmiszert lehet vásárolni az ismert termelőtől (lehetőleg kereskedőtől is), olyan környezetben amely találkozási lehetőségeket, kommunikációt és szocializációt biztosít. 5) Az egyik legjelentőségteljesebb távlata a piaci tevékenységnek az értékes élelmiszerek és a biotermékek szervezett bevezetése a piacokra. Ez a projekt, a fejlett országok tapasztalatainak alkalmazásával, saját bioélelmiszer modelt és marketinget követel a piacokon. A siker feltételezhetőségéhez szükséges az illetékes hatóságokkal való együttműködés, valamint a minél nagyobb számú termelő és piacigazgatóság egyesülése a projekt megvalósítása érdekében. 6) A piacigazgatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a promóciós és PR tevékenységekre. A piacok előnyeinek kiemelése a többi kereskedelmi tevékenységhez viszonyítva és a kétirányú kommunikáció modell megteremtése minden piacigazgatósági célcsoporttal, a kor követelménye. Ezen munkák keretei között tervezni kell a fogyasztók igényeinek folyamatos kutatását. 34

7) Globális értelemben, a piaci tevékenység fejlődésének vetületét, a tartalmi kínálat gazdagításában, az infrastrukturális berendezésben és felszerelésben kell keresni, másrészt pedig azok sajátosságának megőrzésében.

Mottó: : A globalizáció és a fogyasztói társadalom a tömeges fogyasztás irányába terel bennünket. Ismerjük az árakat de az értékeket nem. A piacot sokan az alacsony árak terepének tartják. Próbáljuk meg az értéket helyezni előtérbe a piacokon. Alakítsuk ki saját fogyasztóink tudatát, hogy példát mutathassanak a polgártársaiknak, hogy vásárláskor az értéket és nem pedig az alacsony árat vegyék tekintetbe.

Jelenlegi állapot: 1. Szabadkán és környékén azok a piacok dominálnak, amelyek klasszikus formában működnek, viszonteladókkal, mezőgazdasági termelőkkel és hazai termékek készítőivel (savanyúságok, ajvár, lekvár, tejtermékek, húskészítmények, kézműves termékek, stb.), valamint állandó és idény jellegű elárúsítókkal akik fizetik a piaci infrastruktúra használatát, tiszteletben tartják az előírásokat és a termékbiztonsági előírásokat. 2. A szabadkai vásárlók elsősorban a saját piacaikra és a saját eladóikra orientáltak, a piac látogatást pedig egy bizonyos módon a társadalmi életként alkalmazzáktalálkozásokra az ismerőseikkel, mivel a piac még mindig egy adott környezet szociális hálójának a fontos eleme. 3. Szegeden és környékén a klasszikus piacok mellett a nagybani piacok és a kisebb elárúsítóhelyek lánca működik, ezzel változtatva a lakosság ellátási szokásain, ami kihatással van a piacok működésére, valamint a vásárlók viszonyára a piacokhoz és kereskedőkhöz. 4. A globalizációs hatás terjedésének elemeként a nagyobb településeken, elsősorban a városokban, a nagy bevásárlóközpontok, a professzionális fellépésükkel, a vásárló vonzási stratégiájukkal és taktikájukkal, leszűkítik és jelentéktelenné teszik a piacokat az árúellátásban. A vásárlást racionálissá teszik és megszüntetik a szociális hálóját az adott környezetnek. 5. A nagy bevásárlóközpontok elsősorban a nagyobb márka termelőkre alapoznak (gyakran külföldiekre), akik a nagy mennyiségű, standard árut tudnak leszállítani a nagybevásárló központ igényeinek és ütemének megfelelően. Másrészt, számítanak azokra a vásárlókra, akik széles fogyasztói kínálattal akarják magukat ellátnúttal friss zöldséggel és gyümölccsel, kenyérrel is. 6. A környékbeli termelőket, akik termékeikkel piac orientáltak illetve zöldségárusokat látnak el, kevésbé érinti a közvetítési költség. Megjelenésükkel a 35

piacon befektetik saját munkaerejüket, viselik a termék realizációjának rizikóját, de internalizálják a jövedelem egy részét, amit a közvetítők elvehetnének tőlük. A nagyobb termelők, akik a nagybevásárló központ felé, mint közvetítő felé orientáltatk a vásárló írányában, nagyobb mértében ki vannak téve a jövedelmük egy részének eltulajdonítására. Ugyanis a nagy bevásárló központok, akiknek igen nagymértékű forgó tőkéje forog, a késleltetett kifizetést praktizálják, valamint egyes helyeken a szállítóval megfizettetik gyakran az elárúsító helyet is. 7. Tekintetbe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelő mellett a piacgazdálkodástól mások egzisztenciája is függ: a piacon dolgozóknak, a kisegítő munkásoknak,a aszállítmányozóknak és hasonlóak. 8. Az egyik és a másik felsorolt formája a közvetítésnek az élelmiszerek logisztikai láncában a jövőben is megtalálhatja saját helyét.

Mit cselekedni: 1. A piacok ellátására elsősorban a munkailag intenzívebb, kisebb területű és kapacitású gazdaságok orientáltak. Jelentős lenne, ha egyesülnének bizonyos termelőiértékesítői egyesületekbe és tagjukként szerepelnének a piacok is, saját raktáraikkal, helységeikkel és más lehetőségekkel a hatékonyabb ,, post harvest,, operáció megvalósítása érdekében: raktározás, gyümölcs érlelés, hűtés, csomagolás, piac szrvezés, marketing, a földektől a vevőkig logisztika. 2. A piacok fejlődése a helyi közösségek szemszögéből fontos a gazdaságok struktúrája miatt és az apró- véletlen termelők magas száma miatt a mi mezőgazdaságunkban. A piacoknak ki kell használniuk a lakosság minőséges ellátására vonatkozó hagyományát, valamint a kistermelők szociális biztonságát elősegíteni, ugyanis még sokáig kell számítanunk az apró munkaintanzív kisgazdaságok szociális szerepére. 3. A piacoknak elő kell léptetniük feltételeiket kezdve a parkolóhelyektől az eldó pultokon, raktározáson, üzlethelységeken át a kommunális infrastrukúráig és kisegítő objektumokig. 4. Az üzlethelységeknek, pékárus bódéknak, házi különlegességeknek, fagylaltosoknak és cukrászoknak a működési feltéleinek javítása, hogy megőrízhessük a piac ,,találkozóhely,, jellegét. 5. Elvégezni a szociográfiai vizsgálatot- felkutatni és leírni az élethelyzeteket és általános életminőséget amelyek a piacokhoz és ellátóikhoz kötődnek. 6. Kutatást végezni és rávilágítani a környékbeli piacokra orientált termelők kritikus pontjaira, hangsúlyozva az új kihívásokhoz való lehetőségeiket, a multifunkcionalitás követelményét és a környezetvédelmet. 7. Megalapozni a piacokat irányító vállalat menedzsmentjének lehetőségeit és fejlődését. 8. Folyamatosan fejleszteni a minőség ellenőrzést, a biztonságot és élelmiszer követését valaminta többi árúcikkét (a piacoktól az eladókon keresztül a szállítókig és termelőkig).

36

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

Market research activity

Subotica – Segedin 2011

I - KUTATÁS - PIACI VÁSÁRLÓK 1. A kutatás célja Cilj istraživanja kupaca na pijacama u regionu Segedina i Subotice bio je da se utvrdi nivo, sadržaj, karakter i stepen zadovoljstva ispitanika kupovinom na pijacama.

2. A kutatás tárgya A globális célhoz viszonyítva, a kutatás tárgyát a következők képezik:  a piacokon történő vásárlás motívumai, a célcsoport szokásai, illetve ezek változása, előnyök, hátrányok;  a jelenlegi módon működő piacokkal kapcsolatos vevői attitűdök  a válaszadók javaslatai a piacok működésének javítása érdekében;  a megkérdezettek elégedettsége a piaci kínálatot illetően

3. A kutatás főbb feltételei (hipotézisei) Annak érdekében, hogy világosan meghatározzák a kutatás folyamán alkalmazandó módszereket és eszközöket, a projekt-team, a két régió piaci vezetőségével folytatott tárgyalások alapján, definiálta a piaci tevékenység aktuális állapotával kapcsolatos általános feltételezéseket. Ezek a következők: a) A XXI. századra jellemző dinamikus életmód, különösen a városi területeken, jelentős változásokat idézett elő a fogyasztói társadalomban. Megváltoztak a vevők vásárlási motívumai és szokásai, akik friss gyümölcsöt, zöldségféléket és egyéb élelmiszereket vásárolnak a piacokon. b) A jelenlegi feltételek alapján működő piacnak alkalmazkodnia kell a megváltozott vevői igényekhez. c) A piacok és szupermarketek között kialakult piaci verseny eredményeként, a vevők egyre kritikusabbak a piaci eladási feltételeket valamint az árukínálatot tekintve. d) A piaci vevőknek egyértelmű álláspontja van a saját szükségleteikről és meghatározott viziójuk a vásárlási minőség tökéletesitésének módjáról a piacokon, mely nagyban elősegiti a piaci tevékenység alkalmazkodását a XXI. századi életfeltételekhez.

2

4. Kutatási módszerek és eszközök A projekt team döntése alapján a kutatást két technika kombinálásával végzi el-kérdőiv és interjú. A kutatás elvégzésének alapjául a kérdőív lett kiválasztva, amely emlékeztetőként szolgál az interjúra. Mivel a kérdőívet képzett lekérdezők töltötték ki, nem pedig a megkérdezett lakosok, így a kapott eredmények a valós helyzetet tükrözik. A kérdőív tartalma két kérdéscsoportból áll. A kérdések első csoportja a válaszadók szocinál-demográfiai helyzetére vonatkozik (kor, nem, iskolázottság, foglalkozás, az egy háztartásban élő családtagok száma, havi jövedelem). A második csoportba a kutatási célokkal kapcsolatban felmerülő kérdések szerepelnek. A kérdések szándékosan nincsenek témakörökbe csoportosítva, annak érdekében, hogy a megkérdezettek logikai folytonossággal válaszoljanak. A válaszadók a kérdések egy részére megkövetelte, hogy rangsorolják a felkínált válaszok jelentőségét a legkisebb 1-től a legjelentősebb 5-ig. Minden ilyen formában feltett kérdés, több mint öt alternativát tartalmaz, igy a válaszadók nem csak azt dönthetik el, hogy milyen osztályzatot adnak a felkinált válaszra, hanem azt is, hogy egyáltalán tulajdonitanak-e neki bármilyen lehetőséget. Hasonló módon kutatták a vásárlás gyakoriságát az egyes termékeknél (néha, gyakran, minden alkalommal) és a piacon vásárolt termékek minőségét (kitűnő, jó, rossz). Megállapították a rang skálát és kiszámolták az átlageredményét minden válasznak. A rangsorolás a következőképp nézett ki:  1 – jelentéktelen  2 – szinte nincs jelentősége  3 – kevés a jelentősége  4 - jelentős  5 - kivételesen jelentős A kérdések nagy része nyitott választ kínált a válaszadóknak, az utolsó kérdésre pedig vélemény nyilvánítást vártak el.

5. A kutatás lefedettsége A kutatást 2011 február végén és március elején végezték el, 704 véletlenszerűen kiválasztott alannyal (300 Szegeden, 404 Szabadkán). Szegeden, magyar nyelven végezték a kikérdezést, a szabadkai válaszadók pedig választhattak, hogy szerb vagy magyar nyelven töltik ki a kérdőívet. Mivel a kutatás a piaci vásárlókra irányul, a minta a következő kritériumok alapján készült el: a) a válaszadók száma a vevők átlagos piaci látogatottsága alapján lett meghatározva (a legforgalmasabb piaci napon megjelenő vevők 3%a); b) annak érdekében, hogy egy komplett képet kapjunk a vevők véleményeiről és gondolkodásmódjáról, a kutatás a legforgalmasabb piacokon megjelenő vevőket öleli fel, Szeged (6 piac) és Szabadka (8 piac) régióban; 3

c) a kutatást 14 helység piacain végezték el, tehát biztosított mindkét régió jó területi lefedettsége A kutatást első fázisa Szegeden volt, mely az első 5 bevezető kérdésen kívül (szocio-demográfiai szerkezet), 11 kérdést tartalmaz még, melyek a projekt céljaiból erednek (1-formulár). A Szabadkán elvégzett második kutatási fázis kérdőíve, a szegedi tapasztalatok alapján újabb három kérdéssel lett kipótolva (2-formulár). Bár a kérdések száma eltérő, a, kérdőívek kompatibilisek és lehetővé teszik a kapott eredmények összevetését.

1. A válaszadók szocio-demográfiai adatai 1.1. Kor A korhoz képest (1.grafikon), a piaci vásárlók legnépesebb rétege az érett, családos emberek 35-55 éves korig. Szegeden a válaszadók ebben a csoportban 56 %ot, Szabadkán pedig 44 %-ot képeztek. Tehát átlagosan a piacon vásárlók össznépességének körülbelül a fele. A népesség alapján a második a fiatalok csoportja, 18-35 éves korig. Ebbe a korcsoportba Szegeden a vásárlók 41 %-a, Szabadkán a 32 %-a tartozik. Az 55 évnél idősebb emberek sokkal nagyobb vásárlócsoportot képeznek Szabadkán (23 %), mint Szegeden (3 %). Ezek az eredmények, különösen a legidősebb népességi csopotban, a reális motívumkülömbségekre mutatnak rá amelyek az embereket a pacra vezérli a két régióban, amit később illusztrálunk.

4

60 50 40

Szeged Szabadka

30 20 10 0

18 - 35

36 - 55

55 felett

Grafikon 1. - Kor Az adatok elemzése rámutat arra a lehetőségre, hogy a feljegyzett százalékok a legfiatalabb és legidősebb korcsoportot illetően, valószínűleg mások lennének, amennyiben a kutatást tavasszal vahy nyáron végezték volna, nempedig télen. Ugyanis logikus a feltételezés, hogy az idősebb emberek a hideg téli napokon (folyamatosan mínusz fokok az egy hetes vagy hosszabb távon) ritkábban hagyják el otthonukat. Ugyancsak lehetséges, hogy őket ebben a periódusban a család fiatalabb tagjai látták el.

1.2. Nem A Szabadkai kutatás 71 % nőt és 29 % férfit ölelt fel. Szegeden 72 % férfi és 28 % nő lett megkérdazva.(2.grafikon)

5

80 70 60 50 40

Szeged

30

Szabadka

20

Szabadka

10 0

Szeged FÉRFI

NŐ

Grafikon 2. - Nemek Az adatok elemzése rámutat arra a vitathatatlan tényre, hogy a kiskereskedelmi piacokon dominánsabbak a nők. Ugyanis a kutatás Szabadkán 7 kiskereskedelmi és 1 nagybani piacon lett kivitelezve. Szegeden azonban a válaszadók több mint fele a nagybani piac területén lett felmérve, ahol a vásárlók nagyobbrészt férfiak.

1.3. Kézettség A piaci vásárlók több mint felének Szabadkán és Szegeden is középiskolai végzettsége van. A kutatással Szabadkán a válaszadók 53 %-a, Szegeden a 69 %-a lett felölelve középiskolai végzettséggel.

1.4. Foglalkozás A foglalkozási státuszról adatok csak a szabadkai kutatásban lettek feljegyezve. A három legnépesebb csoportba a munkavállalók (57 %), a munkanélküliek (18 %) és a nyugdíjasok (17 %) voltak.

1.5. A háztartás tagjainak száma Szegeden az átlagos piaci vásárló a háztartás több mint három tagjára (3,4) vásárol. Szabadkán az átlagos piaci vásárló a háztartás megközelítőleg három tagjára (2,9) vásárol.

1.6. Havi jövedelem 6

Szegeden a válaszadók egész 82 %-a szemben a Szabadkai válaszadók 45 %ával azt válaszolta, hogy átlagos havi jövedelemmel rendelkezik. (3.grafikon) A Szabadka-i piacok vásárlóinak szinte fele (48 %) átlagon aluli havi jövedelme van és mindössze 6 %-ának átlagon felüli.

90 80 70 60 50

Szeged

40

Szabadka

30 20 10 0

Átlag alatti

átlagos

Átlagon felüli

Grafikon 3. – Havi jövedelem

2. A piacon való vásárlás gyakorisága A Szeged-i válaszadók jelentősen nem változtatták a piacon való vásárlási szokásaikat. Ugyanis egész 87 %-uk azt állítja, hogy ugyan olyan gyakran jár piacra mint régebben. Szabadkán a piacra vásárolni azonos intenzitással mint régebben 43 % jár, ritkábban 39 %, gyakrabban pedig 16 %-a a válaszadóknak. (4.grafikon)

90 80 70 60 50

Szeged

40

Szabadka

30 20 10 0

gyakrabban

ritkán

Ugyan annyira

Grafikon 4. –A piacon való vásárlás gyakorisága 7

Legtöbb vásárló Szegeden (53 %) piacra hetente három alkalommal jár. Legtöbb vásárló Szabadkán (58 %) piacra hetente egy alkalommal jár. A kutatás eredményeinek keresztezésével megállapítható, hogy Szabadkán a piacokra gyakrabban járnak a nyugdíjasok és munkanélküliek és ritkábban a munkavállalók populációja. (5.grafikon) A gyakoribb piaci vásárlás Szegeden annak a ténynek a következménye, hogy a nagybani piacon vásárolnak a kisebb kereskedelmi üzletek tulajdonosai, akiknek bejáródott heti ritmusuk van (3 alkalommal) saját üzleteik friss gyümölcs és zöldségellátására. Szabadkán, ahol nincs igazi nagybani piac csak egy ahhoz hasonló, szinte nincs külömbség a vásárlók láogatásának gyakoriságában a kiskereskedelmi piacokhoz képest. Emiatt is a szabadkai nagybani piac leggyakrabban szombaton és vasárnap látogatott. (6.grafikon) 60 50 40

Szeged Szabadka

30 20 10 0

egyszer

2x

3x

Több alkalommal

Grafikon 5. – Heti piaclátogatások száma Szabadkán a piacokon leggyakrabban a hétvégéken vásárolnak. A legforgalmasabb nap a vásárlók 64 %-ával a szombat, amit a vasárnap és a péntek követ. Hétfőn a piacra a vásárlói populáció mindössze 3 %-a jár, így a piaci kereskedők, ezt a napot, nem hivatalosan, szabadnapnak tekintik

8

70 60 50 40 30 20 10 0

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

Grafikon 6. – A piaclátogatás naponkénti frekvenciája

3. Piaci fogyasztás Szabadkán a piacon vásárlók legnagyobb hányada (40 %) egy piaclátogatás alkalmával 500- 1.000 dinárt (5-10 €) költ el. 1.000- 2.000 dinárt (10-20 €) költ 24 %, és mindössze 5 %-a a vásárlóknak áll készen a piacokon több mint 2.000 dinárt elkölteni. Közel egyharmada a vásárlóknak, egy vásárlás alkalmával 500 dinárnál (5 €) kevesebbet költ. Az adatok összehasonlító elemzése kimutatja, hogy a legkevesebbet a nyugdíjasok és munkanélküliek költenek, a legtöbbet pedig a munkavállalók akik főiskolai vagy egyetemi végzettségűek és több mint 3 tagú a háztartásuk. (7.grafikon)

9

100% 90% 80% 70% 60%

Szabadka Szeged

50% 40% 30% 20% 10% 0% 5 EUR alatt

5 - 10 EUR

10 - 20 EUR

Több mint 20 EUR

Grafikon 7. – Piaci fogyasztás (EUR) A szegedi piaci fogyasztás adatai elsősorban a nagybani piacokra vonatkoznak, illetve a nagybani vásárlásra, tehát logikus, hogy az átlagfogyasztás több 20 €-nál.

4. A piaci vásárlás motívumai A piaci vásárlás motívumait Szegeden a következőképpen rangsorolták: (8.grafikon) 1. ÁRÚ FRISSESÉG 2. TERMÉK MINŐSÉG 3. AZ ÁR-MINŐSÉG VISZONY 4. A KÍNÁLAT SOKSZÍNŰSÉGE 5. ÁRAK A hatodik helyen, mindössze egy hajszállal kevésbé jelentős mint az árak, a VÁSÁRLÓ-KERESKEDŐ KÖZVETLEN VISZONYA.

10

KITŰNŐ

JÓ

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 FRISSESSÉG

MINŐSÉG

ÁR-MINŐSÉG

SOKSZÍNŰSÉG

ÁR

Grafikon 8. – A piacon való vásárlás motívumai A válaszadók Szabadkán a piacon való vásárlás motívumait a következőképp értékelték: 1. KEDVEZŐ ÁRAK 2. ISMERŐSÖKKEL ÉS BARÁTOKKAL VALÓ TALÁLKOZÁS 3. SZOKÁSOK 4. VÁSÁRLÓ-KERESKEDŐ KÖZVETLEN KAPCSOLATA 5. A KÍNÁLAT SOKSZÍNŰSÉGE Érdekes, hogy a TREMÉK MINŐSÉG, amely Szegeden mint második legfontosabb motívum szerepel, Szabadkán csak a hatodik helyen van, utána pedig a PIACOK JÓ, KÖNNYEN MEGKÖZELÍTHETŐ ELHELYEZKEDÉSE. Ez az eredmény is nem csak az okok külömbségére mutat rá amelyek a vásárlókat motiválják apiacon való vásárlásra, hanem a vásárlás élményére is a nagybani piacokon a kiskereskedelmi piacokhoz viszonyítva. A szegedi válaszadók, akik nagyrészt a nagybani piacon vásárolnak, a frissességet, a minőséget és az árakat favorizálják (ár-minőség viszony). A jogi személyek a nagybani piacon vásárolják meg az árút amely akiskereskedésekben fog megjelenni, a lakosok pedig azért járnak a nagybani piacra, hogy megteremtsék vagy feltöltsék otthoni élelmiszer tartalékaikat. Mindkét esetben, a vásárlás kiválasztott motívumai a választás pragmatikusságára és racionalitására utal, amely a kiskereskedelmi piacok jellegzetességétől van megfosztva. A frisesség, minőséges és árban megfelelőség háttérbe szorítja még az árú eredetét is (VÁSÁRLÓ-KERESKEDŐ KÖZVETLEN KAPCSOLATA), és különösen a szocializációt (TALÁLKOZÁS ISMERŐSÖKKEL ÉS BARÁTOKKAL), vagy a szokásokat. Kevésbé fontos az elárúsítóhelyek elhelyezkedése, mert előnyt élvez az infrastruktúra minősége (megközelítő utak, parkolók és hasonlóak). Egyszóval, a nagybani piacon való vásárlást mindig az ár és a termékminőség motiválja. 11

A szabadkaiak akik elsősorban a kiskereskedelmi piacokon vásárolnak, még mindig nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kevésbé racionális motívumoknak, mint a szocializáció, a szokások és atremelővel való közvetlen kapcsolat. Azonban kétségtelen, hogy a szabadkai piaci vásárlók is a racionális vásárlás mellett döntenek. A MEGFELELŐ ÁRAK állnak az első helyen a piacon való vásárlás motívumai között, így leszögezhető, hogy a piaci szempontok mindkét esetben azok amelyek döntő fontosságúak, legyen szó a nagybani vagy a kiskereskedelmi piacon való vásárlásról. Külön érdekesség, hogy a szabadkai válaszadók a PIACOK JÓ ÉS KÖNNYEN MEGKÖZELÍTHETŐ ELHELYEZKEDÉSÉT csak a hetedik helyre sorolták. Tekintetbe véve azt a tényt, hogy a vásárlók kétharmada (64 %) szombaton jár piacra és a szabadkai válaszadók több mint fele (58 %) azt állítja, hogy piacra csak hetente egy alkalommal jár, megállapítható, hogy a piacok elhelyezkedése nemdöntő jelentőségű a piaci vásárlók számára. Mennyire pontos feltételezés ez, azt csak komolyabb, mélyebbrehatoló kutatással tudnánk leszögezni. A konkrét példák, a piacok lokációjának megváltoztatásáról a városközpontból vagy az időleges bezárásuk, amik az utóbbi öt évben történtek Szerbiában, mint például Nagybecskereken és Belgrádban, pont az ellenkezőjét mutatták. Habár az egyik legszebb és legfelszereltebb piac délkelet Európában, a Belgrádi “Zeleni venac” piac, a felújítás után amely valamivel több mint egy évig tartott, jelentős mennyiségű vásárlót és kereskedőt veszített el. Néhány piac kihelyezése Nagybecskereken az új, infrastrukturálisan kitűnően felszerelt helyekre, felháborodást keltett a lakosság soraiban és jelentősen kihatott a forgalomra és a vásárlók frekvenciájára.

5. Termékminőség a piacokon Értékelve a termék minőséget amelyeket a piacokon árulnak, kitűnő, jó és rossz osztályzatokkal, a szabadkai vásárlók legnagyobb része a legmagasabb (kitűnő) osztályzatot a zöldségféléknek adta (23%). Ez után következnek a tej és tejtermékek, friss baromfi hús, tojás és péktermékek (17 %), hazai gyümölcs (16 %), déli gyümölcs és virágok (13 %), hal (12 %) és a tészták és sütemények (8 %). (9.grafikon)

12

Grafikon 9. – A piaci termékek minőségének értékelése Szabadkán, jó osztályzattal minősítették a vásárlók a hazai gyümölcsöt (60 %), zöldségféléket (52 %), déli gyümölcsöket (51 %), friss baromfihúst és tojást (40 %), tej és tejtermékeket (37 %), péktermékeket (35 %), húst és húsipari termékeket (34 %), halat (30 %), virágokat (30 %), a tésztákat és süteményeket (25 %). Szegeden is a piaci vásárlók a zöldségfélékkel a legelégedettebbek és 25 %-uk kitűnő, azaz 75 %-uk jó osztályzattal minősítette. A gyümölcs csak 2 % kitűnő és 98 % jó osztályzatot kapott. A válaszadók Szegeden egy terméket sem értékeltek rossz osztályzattal, Szabadkán pedig az esetek 6 %-ában rossz osztályzattal a halat, húsokat és hústermékeket értékelték.

6. A piacok értékelése A szabadkai Tejpiac a leg látogatotabb piac Szabadkán a vásárlók 54 %-ával, ezután a Kisbajmoki Zöld piac következik („Ócskapiacˮ) a vásárlók 32 %-ával, utána a Nagybani piac 23 %-kal, a „Zöldikeˮ 19 %-kal, a „Tesla telepiˮ 11 %-kal, a palicsi Zöld piac 8 %kal, a bajmoki Zöldpiac 2 %-kal és a csantavéri Zöld piac 1 %-kal. (10.grafikon) Ez a rangsorolás nem meglepő, és rámutat az egyik jelenleg legfontosabb vásárlói motívumra amikor a piac és a nagybevásárlóközpontok között kell választanikülönböző termékek széles és sokszínű választéka. A szabadkai Tejpiac, három, különböző kínálatú piac egyvelege- tej, kézműves és gyümölcs. A vásárlóknak száleskörű árúkínálatot nyújt- friss gyümölcsöt és zöldségeket, húst és húsipari termékeket, tejet, sajtot, tojást, friss baromfihúst, halat, tésztaféléket, süteményeket, kenyeret és péksüteményeket, mézet, aszalt gyümölcsöt, palántákat, virágokat... A néhány ipari élelmiszerüzlet és körülbelül tíz 13

kézműves mellett (ruházat, műanyag, bőrdíszműves, gölöncsér, stb), ez a piac lehetőséget kínál nagyszámú különféle termék megvásárlását egy helyen, ami a szigorú városközpontban való elhelyezkedése melett a legnagyobb előny. Az átlagos fogyasztás ezen a piacon, pont a nagy választék miatt, szinte kétszer nagyobb mint Szabadka más piacain. A Kisbajmoki Zöld piac még egy specifikus példája a széleskörű választék előnyének. Az „Ócskapiacˮ egy részéről van szó, Szerbia egyik legnagyobb árúpiacán, amely saját infrastruktúrális kapacitásával, felszereltségével és széleskörű árúkínálatával (ruhaneműk, lábbelik, bőrdíszmű, háztartási berendezések, szerszámok, alkatrészek, stb.) óriási létszámú vásárlót vonz. Az átlagosan 1.300 bérbe adott elárúsító pulton és a körülbelül 200 üzlethelységben, naponta körülbelül 1.500- 2.000 ember dolgozik. Csak ez a potenciális vásárlói populáció az „Ócskapiaciˮ zöldségpiacon jelentősen felülmúlja a kisebb piacok napi frekvenciáját. Amennyiben ehhez még hozzátesszük, hogy minden negyedik árúpiaci vásárló az átlagosan napi kétezer vásárlóból, meglátogatja a piac zöldségrészét is, így ennek a piacnak komoly további fejlődési távlatai vannak. A kisebb piacok, a nagyobb városi vagy város peremi lokációval, főként a vásárlók friss zöldség és gyümölcs ellátására szolgálnak. Az árak ezeken a piacokon átlagosan 10-20 %-kal magasabbak, a kisebb vásárlófrekvencia végett. Ezt a mínuszt a piacok csak az árú bő választékéval és frissességével pótolhatják, illetve a közvetlen termelők kínálatával, ezáltala ezek aza alapfeltételek a sikerességükhöz.

60 50 40 30 20 10 0 TEJPIAC

KISBAJ- NAGYBANI MOK

ZÖLDIKE

TESZLATELEPI PALICSI

BAJMOKI

CSANTAVÉRI

/A megkérdezetteknek három válaszadási lehetőségük volt/

Grafikon 10.- Piacválasztás Szabadkán A Szabadkai és környékbeli összes piac átlagosztályzata 3,14. A legmagasabb osztályzatot a Tejpiac 3,75 és a „Zöldikeˮ piac 3,64 kapták. Átlagon felüli osztályzatot kapott a Kisbajmoki Zöldség piac „Ócskapiacˮ 3,42, akár a „Teszla telepi piacˮ 3,29. (11.grafikon)

14

Grafikon 11. – A szabadkai pijacok átlag eredménye Az átlagosztályzat alatt az összes szabadkai piac közül a Nagybani piac van 2,79, a palicsi Zöldség piac 2,77 és a bajmoki Zöldség piac 2,65-ös eredménnyel.

A Szeged-i vásárlók globális értékelést adtak az összes piacra.

91 81 71 61 51 41 31 21 11 1 1

2

3

4

5

Grafikon 12. – A szegedi piacok átlageredménye A vásárlók 99 % -a 4-es (80 %) és 5-ös (18 %) osztályzattal értékelte az infrastrukturális felszereltséget, a kínálatot, a minőséget és árakat a szegedi piacokon. (12.grafikon) 15

7. A piacon vásárolt árúk minősége A válaszadók 75 %-a Szegeden és 47 %-a Szabadkán talált kivetnivalót a piacon vásárolt árú minőségére, de nem olyat, hogy többé ne vásárolna a piacon, nagybani piacon. (13.grafikon) Az árú minőségével teljes mértékben elégedett Szabadkán a vevők 45 %-a és Szegeden az egy negyede (25 %). A szabadkai válaszadók 7 %-ának volt komolyabb gondja a piacon vásárolt árú minőségével. 80 70 60 50

Szabadka Szeged

40 30 20 10 0 NEM

IGEN, de nem akkora,hogy

IGEN

Többé ne vásároljak a piacon

Grafikon 13. – Volt-e gondja a piacon vásárolt áru minőségével?

8. Fejlesztési irányok A munkaidő átalakítás a vásárlók újonnan keletkezett szükségleteihez és az értékesítési feltételek javítása a piacokon a legfontosabb fejlesztési irányzatok a Szegedi válaszadók szerint (14.grafikon). Ebben a két kérdésben minden (100 %) válaszadó megegyezett. Hogy a munkaidő alakítása nagyon jelentős (5 osztályzat) azt a megkérdezettek 93 %-a állítja, hogy jelentős azt pedig a fennmaradt 7 %. A jobb értékesítési feltételek nagyon jelentősek (5 osztályzat) a szegedi vásárlók 88 %-ának és jelentős 12 %-nak. Szinte minden felkínált válasz a piacok fejlesztési irányvonalairól a szegedi válaszadóktól a különösen jelentős (72-93 %) és a jelentős (5-12 %) Ebben a kérdéscsoportban a legnagyobb meglepetést az atény okozta, hogy a válaszadók egész 17 %-a azt állította, hogy a minőségi szabványok létrehozása teljesen jelentéktelen (1-es osztályzat). 16

A reklám és promóciós kampányokat, a szegedi válaszadóknak csak 3 %-a tartja kivételes jelentőségűnek, a nagy többség (54 %) azt gondolja, hogy egyáltalán nincs vagy csak nagyon csekély jelentőségük van a piacok fejlődésében. 100% 90% 80% 70% 60% 1 2 3 4 5

50% 40% 30% 20% 10% 0% munkaidő

értékesítési A picok elő-promóciók feltételek nyeinek feltüntetése

minőség vásárlók ellenőrzés igényeinek kutatása

Grafikon br.14. – A piacok fejlődési irányvonala –Szeged A szabadkai piacokon vásárlók, mint legjelentősebb fejlesztési irányvonalat az árú minőség ellenőrzési előirásainak a bevezetését tartja. (15.grafikon) A kivételesen jelentős (5) és jelentős (4) osztályzatot a válaszadók 69 %-a erre a fejlesztési irányvonalra adta. Azt, hogy az értékesítés minőségének javítása a piacokon a legfontosabb fejlesztési irányvonal, a szabadkai válaszadók 54 %-a gondolja, amiből 31 % ezt a problémát kivételesen jelentősnek, 23 % pedig jelentősnek értékeli. A harmadik helyen áll a munkaidő változtatás a piacokon a vásárlók új szükségleteihez alkalmazkodva, az 51 %-os kivételesen jelentős és jelentős osztályzattal. Az egyik ellenőrző kérdés, amelyet a szabadkai felmérésbe beszúrtak a „kínálat bővítése bio élelmiszerekkel és regionális élelmiszer márkákkal” mint lehetséges fejlesztési irányvonal, igen jelentős (5) és jelentős (4) osztályzatot kapott a válaszadók 39 %-ától Szabadkán. 17

60%

50%

40% 1 2

30%

3 4

20%

5

10%

0% munkaidő

Értékesítési feltétel Bio élelmiszerek

promóciók

Minőség ellenőrzés

Grafikon 15. – A piacok fejlődési irányvonala- Szabadka A piaci értékesítés feltételeinek javítása, a munkaidő változtatása a vásárlók új szükségleteihez és az áru minőségének ellenőrzése a három legfontosabb fejlesztési irányvonal a piaci tevékenységben mindkét régióban. A szegedi válaszadókhoz képest a szabadkaiak nagyobb figyelmet fordítanak a minőségellenőrzésnek és jelentősebbnek értékelik a szükségét a promóciók és reklám kampányok megszervezésére a piacokon. Mindkét esetben az ilyen álláspontok úgy magyarázhatóak, hogy a „ Szabadkai Piacok” Kommunális Közvállalat az elmúlt négy évben számos alkalommal szervezett a Tejpiacon minőség ellenőrzést és ezen akció keretében termelői bemutatót kóstolóval, szinte minden piacon a városban.

9. A piacokon leggyakrabban vásárolt élelmiszerfajták A szabadkai piacokon a leggyakrabban zöldséget (válaszadók 79 %-a), hazai gyümölcsöt (75 %), déli gyümölcsöt (65 %), friss baromfihúst és tojást (58 %), tejet és tejterméket (56 %) vásárolnak. (16.garfikon)

18

Grafikon 16. – Milyen élelmiszereket vásárol leggyakrabban a piacon ? Po učestalosti kupovine rang je nešto drugačiji. Kupci na subotičkim pijacama se svaki put odlučuju na kupovinu povrća (25%), domaćeg voća (17 %), mleka i mlečnih proizvoda (11 %), svežeg pilećeg mesa i jaja (11%), pekarskih proizvoda (10 %) i južnog voća (9 %). (Grafikon br.17.) A vásárlás gyakoriságát tekintve a rangsor már más. A szbadkai piacokon vásárlók minden alkalommal vásárolnak zöldségfélét (25%), hazai gyümölcsöt (17 %), tejet és tejterméket (11 %), friss baromfihúst és tojást (11%), pék terméket (10 %) és déli gyümölcsöt (9 %). (17.grafikon) A vásárlók mindössze 1 %-a vásárol a piacon minden alkalommal húst és húskészítményeket, halat, tésztát és süteményt.

Grafikon 17. – Milyen élelmiszereket vásárol leggyakrabban a piacon ? 19

10. Kiktől vásárolnak a szabadkai piacokon Azt, hogy a piacok számára nagyon fontos a kereskedő és vásárló közötti viszony, igazolja a szabadkai kutatás eredménye. A szabadkai piacokon vásárlók háromnegyede (75 %) figyel arra, hogy kitől vásárol. Több mint fele a vásárlóknak (56 %) leginkább az ismert termelőtől vagy kereskedőtől vásárol. (18.grafikon)

Grafikon 18. – Kitől vásárol a piacokon ? A termelőtől vásárol a válaszadók 43 %-a, és szinte a két harmada azoknak akik a termelőtől vásárolnak szűkítik a választást az általuk ismert termelőre.

termelő Ismert termelő

Grafikon 19. – Ismert termelőtől vásárol? 20

A szabadkai piacokon a kereskedőknek még fontosabb, hogy a vásárlók számára felismerhetőek legyenek. A szabadkai piacokon vásárlók 29 %-a a számára ismert kereskedőtől kész vásárolni, az „egyszerű” kereskedőktől pedig csak 9 %. (19.grafikon)

11. Mi az ami hiányzik a piacokról? A kutatás eredményeinek analízise azt mutatja, hogy a válaszadók a szállításhoz kötik a hiányosságok több mint felét amik kötődnek a piacok aktuális működéséhez. A kérdésre, hogy –Ön szerint mi hiányzik a piacoknak?a válaszadók 39 %-a az első helyen a minőséges parkoló helyeket hiányát említi, a 23 %-uk pedig a szervezett kerékpármegőrző helyeket.(20.grafikon) A válaszok gyakorisága alapján a második helyen a bankautomaták (24 %), a bemutató és degusztáló helyek (17 %) és a padokkal ellátott pihenőhelyek (16 %) hiányoznak a vásárlóknak. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

parkoló helyek

bankautomata Őrzött kerékpár parkoló hely

promóciós és degusztációs hely

padokkal ellátott

Valami más

pihenőhely

Grafikon 20. – Ön szerint mi hiányzik a piacoknak ? Minden felsorolt válasz a további infrastrukturális felszerelési irányban mutat és a vásárlók aktuális szükségleteihez való alkalmazkodásra. Ugyanakkor ez egy egyedi jelzés, hogy a piaci tevékenységnek követnie kell a modern élet ritmusát, bármennyire is szükségeltetik a hagyományőrzése és más társadalmi-szociális értékei enneka kerskedelmi fajtának. Ugyanis mint amikor a munkaidőről beszélünk, az élet ritmusának és módjának változása a XXI. században nem hagyhatóak figyelmen kívül. A bankautomatákat és a degusztáló helyeket, a nagybevásárló központok modelljére, a vásárlók fiatalabb 21

populációja igényli. Az idősebbek számára, akik a piacokon még mindig a szocializációs lehetőségeket keresik, a pihenőhelyek hiányoznak. A parkolással kapcsolatos gondokat, a városközpontokban elhelyezkedő piacoknál,ma nem könnyű megoldani. Azonban Szabadka példájára, ahol nagyszámú, különböző korosztályú ember használ kerékpárt a közlekedésre, rámutat arra a lehetőségre, hogy az ilyen többszörösen hasznos közlekedési módot, több féle képpen ösztönözzék.

12. Értékesebb élelmiszerek a piacokon A piaci kínálat bővitése értékesebb bio élelmiszerekkel és a szerbiai és térségbeli országok földrajzi eredetű márkajelzéssel ellátott házi temékeivel, a szabadkai piacokon vásárlók 53 %-át érdekli. (21.grafikon)

60%

50% 40% 30% 20% 10% 0%

igen

nem

Nem tudom

Grafikon 21. –Érdekli-e Önt, hogy a piacon értékesebb bioélelmiszereket és szerbiai és térségbeli országok, földrajzi eredetű márkajelzéssel ellátott házi termékeket tudjon vásárolni? Az erre a kérdésre kapott válaszok és a válaszadók szocio-demográfiai adatainak keresztezése, egyértelműen rámutat, hogy az értékesebb élelmiszerek iránt a piacokon, az átlagon felüli vagy átlagos jövedelemmel rendelkező, munkaviszonyban lévő, középiskolai, főiskolai vagy egyetemi végzettségű vásárlók érdeklődnek.

13. Piacok vagy szupermarketek ? 22

A piaci tevékenység további fejlesztésének megfontolása, többé nem lehetséges a szuper és megamarketek egyre erőteljesebb konkurenciájának komoly analízise nélkül. Mi az ami a vásárlókat a piaci vásárlásra motiválja és mi az ami közvetlenül a szupermarketbe vezeti őket? A válaszok zömét megtaláljuk a teljes kutatásban, mert a válaszadók, a piacokat értékelve és osztályozva, közvetetten a szupermarketekben való ellátásuk motivációjáról is beszéltek. A közvetlen kérdésre, hogy- Azokat a termékeket amelyek jellemzőek a piacra (friss zöldség és gyümölcs, tejtermékek, példának okáért) vásárolják-e a szupermarketekben is ? – 85 % -a a szabadkai válaszadóknak azt válaszolta, hogy IGEN (48 %) és NÉHA (37 %). (22.grafikon) Csak 14 % felelte azt, hogy ezekkel a termékekkel kizárólag a piacról látja el magát.

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

IGEN

IDŐNKÉNT

NEM

Grafikon 22. - A piacokra jellemző termékeket(friss zöldség és gyümölcs, tej és tejtermékek, például)megvásárolja-e a szupermarketekben is? A szupermarketben való vásárlás fő motívumaként a szabadkai válaszadók a megfelelő árakat (84 %), az áru minőségét (80 %), a kényelmesebb vásárlást (74 %), a mindent egy helyen modelű vásárlást (71 %), a készpénz nélküli fizetést (66 %) és a munkaidőt (40 %) említi. (23.grafikon)

23

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Kedvező árak

minőség szabványok

Kényelmesebb Minden egy vásárlás helyen

készpénzmentes munkaidő fizetés

Grafikon 23. – A szupermarketben való vásárlás motívuma – Szabadka

Grafikon 24. - A szupermarketben való vásárlás motívuma –Szeged

24

A szegedi válaszadók a szupermarketben való vásárlást a munkaidő (40 %), a mindent egy helyen modelű vásárlás (36 %) és a készpénzmentes vásárlás (27 %) miatt favorizálják. A megfelelő árak (17 %) csak a negyedik helyen vannak. (24.grafikon) A szegedi és szabadkai válaszadók álláspont eltérése részben magyarázható a ténnyel, hogy a nagybani szervezett vásárlási lehetőség (nagybanipiac létezése, „első kézből”) jelentősen kiegyenlíti vagy megszünteti az árkülömbségeket a piacok és szupermarketek között. Másrészt a nagybani piacok jellegzetes munkaideje, amely főleg a jogi személyekhez van igazítva és akiknek szükséges a kora reggeli ellátás, nem felel meg az egyszerű polgároknak, így a szupermarketek munkaideje messze elfogadhatóbb a számukra. A megfelelő árak, a minőség, a kényelmesebb vásárlás, a mindent egy helyen és a készpénzmentes fizetés összessége a legfontosabb ok, ami a szabadkai válaszadók egész 85 %-át motiválja, hogy a jellegzetese piaci árukkal, rendszeresen vagy időnként a szupermarketekben lássák el magukat. A megfelelő árak, a szupermarketek intenzív reklámkampányainak az eredménye, kombinálva a bizonyos termékekre való árengedménnyel, gyakran a szezonális gyümölcsök, zöldségfélék és húsok dömping árát jelentik. Az ilyen típusú üzleti politikával tartják fenn a szupermarketek a vásárlás kvantitását és valószínűleg összességében elérik a várt jövedelmi hatásokat, annak ellenáre, hogy egyes termékeket a piaci á alatt kínálnak. Ez lehetővé teszi számukra azt az üzleti rendszert, amely a piacoknál, ahol egyének üzletelnek, ez teljes mértékben elképzelhetetlen. Jelentős mennyiségű vásárló, különösen az elmúlt két évben, amelyet a globális gazdasági válság következményei bélyegeztek meg, a szupermarketekben (a készpénzmentes fizetés mellett), még egy nagy előnyét használja ki a nagy kereskedelmi láncnak- a halasztott fizetési lehetőséget ! Érdekes, hogy más előnyök amelyeket az ilyen bevásárlóközpontok kínálnak, mint például a nagy, jól szervezett és bérmentes parkoló helyek, nem lettek különösebben értékelve mint előny- Szabadkásn és Szegeden is csak 7% szavazatot kaptak és a bevásárlóközpontban való vásárlás motivációs listájának alján helyezkednek el. Ez annál is inkább érdekes mivel a parkolási lehetőségek hiányossága a piacoknál feltett kérdéseknél mint kulcsfontosságú hiányosság szerepelt!

25

14. Zárógondolatok Istraţivanje je potvrdilo i da kupci imaju jasne stavove o svojim potrebama ali i viziju kako se moţe unaprediti kvalitet kupovine na pijacama. Kompletno istraživanje može dati doprinos procesu kreiranja modela prilagoĎavanja pijačne delatnosti uslovima života u XXI veku. Prvenstveno zato što nude niz ideja koje potiču od kupaca na pijacama, što je i najvredniji rezultat projekta. A piaci tevékenység ma egyidejűleg kereskedelmi és kommunális tevékenység, különösen az urbánus közegekben, lehetőséget nyújtva a nagyszámú lakosságnak a friss árúval való ellátáshoz, különösen zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyek a két leg keresettebb árúcikkek a piacokon. Egyidejűleg, mint hagyományos és specifikus élelmiszer értékesítési csatorna a piac egyike a piaci árak szabályozóinak az árúcikkek jelentős mennyiségére és mint olyanok egyfajta egyensúlyt képeznek a piac versenyben amelyet az utóbbi években egyre intenzívebben diktálnak a nagy bevásárlóközpontok, mint új, időszerű kereskedelmi kis- és nagykereskedési alakzatok. Az egyre inkább növekvő piaci verseny számos változást feltételez amelyek a vásárlók motívumaihoz és szokásaihoz kötődnek, akik a friss zöldségeket és gyümölcsöket a piacokon szerzik be. A kutatás eredményei rámutatnak számos ilyen változtatásra és lehetőséget kínálnak azok amortizálására. Habár a piac igazgatóság menedzsmentjének az egyik elsődleges célja, hogy megőrizze és kiemelje a hagyomány előnyét és a piacok számos más pozitív jellegzetességét a kereskedelem más formáihoz viszonyítva, a piaci tevékenységnek alkalmazkodnia kell az időszerű életvitelhez és a vásárlók új követelményeinek. A hagyományos munkaidő változtatásától, az értékesítés feltételeinek javításán keresztül a kínálat új árukkal való bővítéséig amely a konkurencia képességet tudja fenntartani, az egyedi kínálatig és a helyek atraktivitásáig. 26

Kétség kívüli, hogy a piacok és bevásárlóközpontok közötti mind inkább kiélezett versenyében a vásárlók viszonya egyre kritikusabbak az árúsítás feltételeit és kínálatát illetően a piacokon, azaz a piacon árúsított termékek közötti válogatásban. A kutatás bebizonyította, hogy a vásárlóknak is pontos álláspontjuk van a saját szükségleteikkel kapcsolatban de jövőképük is arról, hogyan lehet a piaci vásárlás minőségét fejleszteni. A teljes tanulmány segíthet annak a modelnek a kialakítási folyamatában amely a piaci tevékenységet hozzásegíti a XXI.századi életfeltételekhez való alkalmazkodásban. Elsősorban azért, mert számos olyan ötletet kínál fel, ami maguktól a vásárlóktól ered, ami a projekt legértékesebb eredménye is egyben.

1) Kutatás- Szabadka-i vásárlók I kérdéscsoport A. KORHATÁR 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

18-25 26-35 36-45 46-55 56- 65 66 és idősebb Válasz nélkül

10 % 22 % 24 % 20 % 15 % 8% 1%

27

B. NEM 1) Férfi 2) Nő

29 % 71 %

C. KÉPZETTSÉG 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Általnos iskola Hároméves középiskola Négyéves középiskola főiskola egyetem magisztratúra doktorátus válasz nélkül

8% 21 % 32 % 15 % 20 % 2% 0% 2%

28

D. FOGLALKOZTATOTTSÁG 1) 2) 3) 4) 5) 6)

munkavállaló munkanélküli tanuló nyugdíjas mezőgazdász válasz nélkül

57 % 18 % 5% 17 % 2% 1%

E. HÁZTARTÁS TAGJAINAK SZÁMA a) b) c) d) e)

1 2 3 4 4-nél több

9% 24 % 30 % 26 % 11 %

29

F. HAVI JÖVEDELEM 1) 2) 3) 4)

Átlagon aluli átlagos átlagon felüli válasz nélkül

48 % 45 % 6% 1%

II kérdéscsoport 1. A felsoroltak közül,melyik piacon vásárol leggyakrabban ? a. Tejpiac (Trg Jakaba i Komora)

54 % - od 404 / 217 30

b. c. d. e. f. g. h. i.

Nagybani piac „Zöldike“ piac (Prozivka) „Teszla telepi“ piac Kisbajmoki zöldségpiac („Ócskapiac“) Palicsi zöldségpiac Bajmoki zöldségpiac Csantavéri zöldségpiac Valamelyik másik piac

23 % - od 404 / 93 9 % - od 404 / 78 11 % - od 404 / 44 32 % - od 404 / 131 8 % - od 404 / 33 2 % - od 404 / 7 0 % - od 404 / 0 1 % - od 404 / 3

2. Ön szerint, milyen osztályzatot érdemelnek a felsorolt szabadkai és környékbeli piacok, figyelembe véve az infrastruktúrát, a kínálatot, a minőséget és az árakat ? a. Tejpiac (Trg Jakaba i Komora) 31

1 2 3 4 5

1 % - od 3 % - od 21 % - od 25 % - od 18 % - od

404 / 404 / 404 / 404 / 404 /

4 14 83 100 74

b. Nagybani piac 1 4 % - od 404 / 17 2 9 % - od 404 / 38 3 16 % - od 404 / 64 4 5 % - od 404 / 22 5 2 % - od 404 / 9

c. „Zöldike“ piac (Prozivka) 1 0 % - od 404 / 0 2 2 % - od 404 / 10 3 12 % - od 404 / 49 4 13 % - od 404 / 54 32

5

5 % - od 404 / 21

d. „Teszla telepi“piac 1 0 % - od 404 / 2 4 % - od 404 / 3 12 % - od 404 / 4 8 % - od 404 / 5 2 % - od 404 /

2 16 49 31 10

e. Kisbajmoki zöldségpiac („Ócskapiac“) 1 1 % - od 404 / 3 2 5 % - od 404 / 53 3 13 % - od 404 / 0 4 13 % - od 404 / 52 5 8 % - od 404 / 33 33

f. Palicsi zöldségpiac 1 2 % - od 404 / 2 5 % - od 404 / 3 11 % - od 404 / 4 3 % - od 404 / 5 1 % - od 404 /

9 22 45 13 3

g. Bajmoki zöldségpiac 1 2 % - od 404 / 2 4 % - od 404 / 3 8 % - od 404 / 4 1 % - od 404 / 5 0 % - od 404 /

8 16 34 5 2 34

h. Csantavéri zöldségpiac 1 2 % - od 404 / 10 2 4 % - od 404 / 16 3 7 % - od 404 / 30 4 1 % - od 404 / 4 5 0 % - od 404 / 0

i. Valamelyik másik piac 1 0 % - od 404 / 1 2 0 % - od 404 / 0 3 0 % - od 404 / 0 4 1 % - od 404 / 3 5 0 % - od 404 / 2

3. Az elmúlt öt évhez viszonyítva, milyen gyakran vásárol a piacon ? a) gyakrabban b) ritkábban c) ugyanolyan gyakran

16 % - od 404 / 65 39 % - od 404 / 159 43 % - od 404 / 174

35

4. Piacra hetente...alkalommal jár a) b) c) d)

egyszer két alkalommal három alkalommal több alkalommal

58 % - od 23 % - od 8 % - od 10 % - od

404 / 404 / 404 / 404 /

234 9 33 39

5. Mely napokon jár leggyakrabban piacra ? a) b) c) d) e)

hétfő kedd szerda csütörtök péntek

3 % - od 404 / 14 % - od 404 / 13 % - od 404 / 14 % - od 404 / 18 % - od 404 /

12 58 54 58 74 36

f) szombat g) vasárnap

64 % - od 404 / 257 40 % - od 404 / 162

6. Amikor piacra megy, általában elkölt... a) b) c) d)

200 - 500 dinárt 500 - 1.000 dinárt 1.000 - 2.000 dinárt Több mint 2.000 dinárt

29 % - od 40 % - od 24 % - od 5 % - od

404 / 404 / 404 / 404 /

119 163 96 22 37

7. Milyen fajta élelmiszereket vásárol leggyakrabban a piacon ? a) Hazai gyümölcs  néha  gyakran  minden alkalommal

b) déli gyümölcsök  néha  gyakran  minden alkalommal

23 % - od 404 / 94 35 % - od 404 / 143 17 % - od 404 / 69

28 % - od 404 / 115 28 % - od 404 / 112 9 % - od 404 / 35

38

c) zöldségfélék  néha  gyakran  minden alkalommal

d) tej és tejtermékek  néha  gyakran  minden alkalommal

17 % - od 404 / 67 37 % - od 404 / 148 25 % - od 404 / 103

27 % - od 404 / 111 18 % - od 404 / 71 11 % - od 404 / 44 39

e) friss baromfihús és tojás  néha  gyakran  minden alkalommal

23 % - od 404 / 93 24 % - od 404 / 96 11 % - od 404 / 44

f) hús és húskészítmények  néha  gyakran  minden alkalommal

32 % - od 404 / 129 10 % - od 404 / 39 1 % - od 404 / 5 40

g) hal  néha  gyakran  minden alkalommal

36 % - od 404 / 145 9 % - od 404 / 35 1 % - od 404 / 4

e) pékipari termékek  néha  gyakran  minden alkalommal

26 % - od 404 / 104 16 % - od 404 / 66 10 % - od 404 / 41 41

h) tésztafélék és sütemények  néha  gyakran  minden alkalommal

30 % - od 404 / 121 6 % - od 404 / 23 1 % - od 404 / 4

i) virág  néha  gyakran  minden alkalommal

39 % - od 404 / 157 6 % - od 404 / 26 0 % - od 404 / 2 42

j) valami más  néha  gyakran  minden alkalommal

5 % - od 404 / 20 4 % - od 404 / 16 1 % - od 404 / 3

8. Értékelje a piaci termékek minőségét ? a) hazai gyümölcs  kitűnő

16 % - od 404 / 65 43

 

jó rossz

b) déli gyümölcs  kitűnő  jó  rossz

c) zöldségfélék  kitűnő  jó  rossz

60 % - od 404 / 244 3 % - od 404 / 11

13 % - od 404 / 54 51 % - od 404 / 208 3 % - od 404 / 11

23 % - od 404 / 94 52 % - od 404 / 212 3 % - od 404 / 14 44

d) tej és tejtermékek  kitűnő  jó  rossz

17 % - od 404 / 68 37 % - od 404 / 151 3 % - od 404 / 13

e) friss baromfihús és tojás  kitűnő 17 % - od 404 / 70  jó 40 % - od 404 / 161  rossz 1 % - od 404 / 6 45

f) hús és húskészítmények  kitűnő  jó  rosz

6 % - od 404 / 26 34 % - od 404 / 138 5 % - od 404 / 20

g) hal  kitűnő  jó  rossz

12 % - od 404 / 50 30 % - od 404 / 121 6 % - od 404 / 23 46

h) pékipari termékek  kitűnő  jó  rossz

17 % - od 404 / 70 35 % - od 404 / 140 2 % - od 404 / 10

i) tésztafélék és sütemények  kitűnő 8 % - od 404 / 31  jó 25 % - od 404 /103  rossz 4 % - od 404 / 16 47

j) virág  kitűnő  jó  rossz

k) valami más  kitűnő  jó  rossz

13 % - od 404 / 0 30 % - od 404 / 120 4 % - od 404 / 16

5 % - od 404 / 19 6 % - od 404 / 23 0 % - od 404 / 1 48

9. Hajlamos a piacon élalmiszert vásárolni a ... a) b) c) d) e)

termelőtől Ön számára ismert termelőtől kereskedőtől Ön számára ismert termelőtől számomra mindegy

16 % - od 404 / 66 27 % - od 404 / 108 9 % - od 404 / 38 29 % - od 404 / 118 25 % - od 404 / 99

10. A termékeket amelyek a piacra jellemzőek (friss zöldség és gyümölcs,tejtermékek,például)vásárolja szupermarketben is? 49

a) IGEN b) néha c) NEM

48 % - od 404 / 194 37 % - od 404 / 150 14 % - od 404 / 55

10.1. Amennyiben az előző kérdésre IGEN vagy néha választ adott, mi motiválja Önt a szupermarketben való vásárlásra? 50

a) A készpénzmentes fizetés lehetősége b) A szupermarketek munkaideje

7 % - od 404 / 110

40 % - od 404 / 163 c) A szupermarketek infrastrukturális felszereltsége (kényelmesebb vásárlás) 14 % - od 404 / 55 d) Teljeskörűbb ellátás („mindent egy helyen”értékesítési modell) 36 % - od 404 / 147 e) Konzisztens minőség 9 % - od 404 / 37 f) Alacsonyabb árak 17 % - od 404 / 67 g) Promóciós és reklám kampányok 8 % - od 404 / 33 h) Ingyenes parkolási lehetőség 7 % - od 404 / 28 i) Valami más 2 % - od 404 / 8

10.2. Amennyiben az előző kérdésre NEMmel válaszolt, Önt mi motiválja a piaci vásárlásra ? 51

a) b) c) d) e) f) g) h)

A kínálat sokrétűsége A termékek minősége Kedvezőbb árak A piacok jó és könnyű megközelíthetősége A termelővel való közvetlen kapcsolat Az ismerősökkel és barátokkal való találkozás megszokás valami más

3 % - od 404 / 13 3 % - od 404 / 13 5 % - od 404 / 19 2 % - od 404 / 10 3 % - od 404 / 14 4 % - od 404 / 17 4 % - od 404 / 16 0 % - od 404 / 0

10. Volt-e valaha gondja a piacon vásárolt áru minőségével ? a) NEM 45 % - od 404 / 182 b) IGEN, de nem olyan, hogy többé ne vásároljak piacon 47 % - od 404 / 188 c) IGEN 7 % - od 404 / 28

11. Ön szerint mi hiányzik a piacoknak ? 52

a) Minőséges autóparkolóhely b) c) d) e) f)

Szervezett kerékpár megőrzőhely bankautomata padokkal ellátott pihenőhely promóciós és degusztációs hely valami más

39 % - od 404 / 156 23 % - od 404 / 93 24 % - od 404 / 96 16 % - od 404 / 64 17 % - od 404 / 67 11 % - od 404 / 45

12. Érdekli-e Önt, hogy a piacon értékesebb bioélelmiszereket és szerbiai és térségbeli 53

országok földrajzi eredetű márkajelzéssel ellátott házi termékeit vásárolja? a) IGEN b) NEM c) Nem tudom

53 % - od 404 / 216 19 % - od 404 / 78 25 % - od 404 / 99

13. Milyen irányban kell a piacoknak fejlődniük ? a) A munkaidő alkalmazkodása a vásárlók újonnan keletkezett szükségleteihez 1 13 % - od 404 / 54 2 6 % - od 404 / 24 3 17 % - od 404 / 69 4 17 % - od 404 / 69 5 34 % - od 404 / 138

b) A piaci értékesítés feltételeinek javítása 1 5 % - od 404 / 20 54

2 3 4 5

6 % - od 404 / 23 24 % - od 404 / 95 23 % - od 404 / 33 31 % - od 404 / 127

c) Kínálatbővítés bioélelmiszerekkel és regionális márkajelzésű hazai termékekkel 1 2 3 4 5

18 % - od 404 / 74 6 % - od 404 / 24 20 % - od 404 / 79 16 % - od 404 / 65 23 % - od 404 / 85

d) Reklám és promóciós kampányok 1

21 % - od 404 / 85 55

2 3 4 5

12 % 20 % 12 % 17 % -

od od od od

404 / 404 / 404 / 404 /

47 79 48 70

e) Az áru minőség-ellenőrzési előírásainak bevezetése 1 2 3 4 5

3 % - od 404 / 11 4 % - od 404 / 17 13 % - od 404 / 51 18 % - od 404 / 71 51 % - od 404 / 206

f) Valami más 1 0 % - od 404 / 0 2 0 % - od 404 / 0 56

3 4 5

0 % - od 404 / 0 0 % - od 404 / 0 0 % - od 404 / 0

2) Kutatás-Szeged-i vásárlók 57

I kérdéscsoport A. KORHATÁR a) 18-27 10 % - 31/300 b) 27-35 31 % - 92/300 c) 35-55 56 % - 168/300 d) 55 és több 3 % - 9/300

B. NEM a) FÉRFI b) NŐ

72 % - 215/300 28 % - 85/300

C. KÉPZETTSÉG 58

a) b) c) d)

D. HAVI a) b) c)

Általános iskola középiskola főiskola egyetem

JÖVEDELEM átlagon aluli átlagos átlagon felüli

26 % - 79/300 69 % - 208/300 4 % - 12/300 1 % - 1/300

18% - 55/300 82% - 245/300 0% - 0/300

E. HÁZTARTÁS TAGJAINAK SZÁMA 59

a) b) c) d) e)

1 2 3 4 4-től több

0 % - 0/300 5 % -16/300 43 % - 128/300 51 % - 152/300 1% - 4/300

60

II kérdéscsoport 1. Az elmúlt öt évhez viszonyítva milyen gyakran vásárol ma piacon ? 1) gyakrabban 2) ritkábban 3) ugyan annyiszor

1 % - 2 /300 12 % - 36 /300 87 % - 262/300

2. Hetente a piacra...alkalommal jár 1) 2) 3) 4)

egyszer 3% két alkalommal 35 % három alkalommal 53 % több alkalommal 9% -

10/300 104/300 160/300 26/300

3. Amikor piacra megy, általában elkölt... 61

1) 2) 3) 4)

5 eur alatt 5 - 10 eur 10- 20 eur Több mint 20 eur

0% 0% 0% 100 % -

0/300 0/300 0/300 300/300

4. Mi motiválja Önt a piacon vásárlásra ? (kérjük érétkelje az összes felkínált választ) a) A kínálat sokrétűsége  Kitűnő 11 % - 32/300  jó 89 % - 268/300  rossz 0 % - 0/300  Nagyon rossz 0 % - 0/300

b) Az áru frissesége :  kitűnő

29 % - 88/300 62

 jó  rossz  nagyon rossz

c)

az áru minősége  kitűnő  jó  rossz  nagyon rossz

71 % - 212/300 0% 0/300 0 % - 0/300

26 % - 79/300 74 % - 221/300 0 % - 0/300 0 % - 0/300

d) az ár-minőség viszonya  kitűnő 13 % - 40/300 63

 jó  rossz  nagyon rossz

87 % - 260/300 0 % - 0/300 0%0/300

e) ár  kitűnő  jó  rossz  nagyon rossz

7 % - 20/300 93 % - 280/300 0 % - 0/300 0 % - 0/300

f) kereskedő-vásárló közvetlen kapcsolata 64

 kitűnő  jó  rossz  nagyon rossz

g) egyéb  kitűnő  jó  rossz  nagyon ross

1 % - 3/300 99 % - 297/300 0 % - 0/300 0 % - 0/300

0% - 0/300 0% - 0/300 0% - 0/300 0% - 0/300

5. Értékelje a piaci áruk minőségét 65

(kérjük értékelje az összes felkínált választ): a) gyümölcs:  kitűnő  jó  rossz  nagyon rossz

b) zöldségfélék:  kitűnő  jó  rossz  nagyon rossz

2 % - 7/300 98 % - 293/300 0 % - 0/300 0 % - 0/300

25 % - 75/300 75 % - 225/300 0 % - 0/300 0 % - 0/300

66

c) hús és húskészítmények  kitűnő 0 % - 0/300  jó 100 % - 300/300  rossz 0 % - 0/300  nagyon rosz 0%0/300

MEGJEGYZÉS:A kutatás nemöleli fel a vásálók véleményét a következő termékekről: friss baromfihús és tojás, tej és tejtermékek, hal, pékipari termékek, sütemények és tésztafélék.

67

6. Mely okok a meghatározóak amikor a piaci illetve a szupermarketben való vásárlás között dönt? (kérjük értékelje az összes felkínált választ) a) az életszínvonal változása (vásárlóerő) 1 0% 0/300 2 0% 0/300 3 16% - 48/300 4 67% - 202/300 5 17% - 50/300

b) készpénzmentes vásárlás és/vagy hitelre való vásárlás 1 1% - 1/300 2 0% - 0/300 3 33% - 100/300 4 60% - 179/300 5 6% 20/300

68

c) a szupermarketek infrastrukturális felszereltsége (kényelmesebb vásárlás) 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 3 26% - 78/300 4 61% - 182/300 5 13% - 40/300

d) a„mindent egy helyen” vásárlási lehetőség 1 0% - 0/300 2 1% - 1/300 3 28% - 85/300 4 60% - 182/300 5 11% - 32/300

69

e) a„mezőtől az asztalig” vásárlási modell 1 13% - 39/300 2 6% - 17/300 3 64% - 192/300 4 16% - 49/300 5 1% - 3/300

f) Minőség szabványok 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 3 20% - 60/300 4 38% - 115/300 5 42% - 125/300

70

g) Kedvező árak és széles áruválaszték 1 1% - 1/300 2 2% - 7/300 3 13% - 39/300 4 36% - 109/300 5 48% - 144/300

h) promóciók/reklam kampányok/promóciós katalógusok 1 36% - 107/300 2 32% - 97/300 3 29% - 87/300 4 2% 5/300 5 1% 4/300

71

i) szokások 1 2 3 4 5

99% 0% 1% 0% 0% -

297/300 0/300 3/300 0/300 0/300

j) ismerősökkel és barátokkal való találozás lehetősége 1 99% - 297/300 2 0% - 0/300 3 1% - 3/300 4 0% - 0/300 72

5

k) valami más 1 2 3 4 5

0% -

0% 0% 0% 0% 0% -

0/300

0/300 0/300 0/300 0/300 0/300

73

7. Milyen irányban kell fejlődniük a piacoknak ? (kérjük értékelje az összes felkínált választ) g)

a munkaidő alkalmazkodását a vásárlók új szükségleteihez 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 3 0% - 0/300 4 7% - 20/300 5 93 % - 280/300

b) a piaci értékesítés feltételeinek javítása további felszereléssel: 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 74

3 4 5

0% - 0/300 12% - 35/300 88% - 265/300

c) a piacok előnyeinek feltüntetése más kereskedelmi formákkal szemben: 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 3 1% - 5/300 4 7% - 20/300 5 92% - 275/300

d) a vásárlók szükségleteinek és óhajainak folyamatos kutatása: 1 0% - 0/300 2 0% - 0/300 3 3% - 9/300 4 5% - 16/300 5 92% - 275/300 75

e) reklám és promóciós kampányok 1 38% - 114/300 2 16% - 49/300 3 33% - 98/300 4 10% - 29/300 5 3% 10/300

f) minőség szabványok 1 2 3

17% - 51/300 0% 0/300 4% - 11/300 76

4 5

7% - 22/300 72% - 216/300

g) egyéb 1 2 3 4 5

0% 0% 0% 0% 0%

-

0/300 0/300 0/300 0/300 0/300

8. Ön szerint, milyen osztályzatot érdemelnek a felsorolt szegedi piacok, figyelembe véve az infrastruktúrát, a kínálatot, a minőséget és az árakat ? 1 2

0% 0% -

0/300 0/300 77

3 4 5

1% 1/300 80% - 240/300 19% - 59/300

9. Volt-e valaha gondja a piacon vásárolt áru minőségével? a) NEM 25% 75/300 b) Igen, de nem olyan, hogy többé ne vásároljak a piacon 75% - 225/300 c) IGEN 0% 0/300

78

ORSZÁG: Szerbia HELYSÉG: ___________ PIAC: ___________

Magyarország

(keretezze be a megfelelőt)

DÁTUM: __________

I kérdéscsoport A. ÉLETKOR 1) 18-25 2) 26-35 3) 36-45 4) 46-55 5) 56- 65 6) 66 vagy több B. NEM 1) F 2) N C. VÉGZETTSÉG 1) általános iskola 2) szakközépiskola (hároméves) 3) érettségi (négyéves) 4) főiskola 5) egyetemi végzettség 6) magiszter 7) doktor D. MUNKAVISZONY 1) munkaviszonyban 2) munkanélküli 79

3) egyetemista 4) nyugdíjas 5) mezőgazdasági termelő E. HÁZTARTÁS TAGJAINAK SZÁMA a) 1 b) 2 c) 3 d) 4 e) több mint 4 F. HAVI 1) 2) 3)

BEVÉTEL átlagon aluli átlagos átlagon felüli

II kérdéscsoport 1. A következő piacok közül melyiken vásárol leggyakrabban? a. Tejpiac (Jakab és Komor tér) b. Nagypani piac c. Zöldike (Harcosok sorakozója lakótelep) d. Teszla telepi piac e. Kisbajmoki zöldségpiac („Ócskapiac“) f. Palicsi zöldségpiac g. Bajmoki zöldségpiac h. Csantavéri zöldségpiac i. Egyéb piac _______________ /legfejlebb hármat választhat /

2. Ön szerint milyen osztályzatot kapnának a következő szabadkai és környékbeli piacok, ha figyelembe vesszük felszereltségüket, kínálatukat, a minőséget és az árakat. /kérjük, csak azokat a piacokat osztályozza, amelyeken vásárol / a. Tejpiac (Jakab és Komor tér) b. Nagypani piac c. Zöldike (Harcosok sorakozója lakótelep) d. Teszla telepi piac e. Kisbajmoki zöldségpiac („Ócskapiac“) f. Palicsi zöldségpiac g. Bajmoki zöldségpiac h. Csantavéri zöldségpiac i. Egyéb piac _______________

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

3. Az öt évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, milyen gyakran vásárol piacon? a) gyakrabban b) ritkábban 80

c) ugyanolyan gyakran

4. Hetente hányszor jár piacra? a) b) c) d)

egyszer kétszer háromszor többször

5. A hét melyi napján jár piacra ? a) b) c) d) e) f) g)

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

6. Mennyit költ el egy alkalommal a piacon? a) b) c) d)

200 - 500 dinár között 500 - 1.000 dinár között 1.000 - 2.000 dinár között több mint 2.000 dinár

7. Mit vásárol leggyakrabban a piacon? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

hazai gyümölcs déligyümölcs zöldség tej és tejtermékek friss baromfihús, tojás hentesárú és hús hal péksütemények tészták és kalácsok virág egyéb _____________

* * * * * * * * * * *

néha néha néha néha néha néha néha néha néha néha néha

* gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran * * gyakran *

mindig mindig mindig mindig mindig mindig mindig mindig mindig mindig mindig

8. Osztályozza a piaci árú minőségét! a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

hazai gyümölcs déligyümölcs zöldség tej és tejtermékek friss baromfihús, tojás hentesárú és hús hal péksütemények tészták és kalácsok virág egyéb ____________

* kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló * kiváló

* jó * jó * jó * jó * jó * jó * jó * jó * jó * jó * jó

* rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz * rossz 81

9. Kitől vásárol a legszívesebben a piacon? a) b) c) d) e)

termelőktől az Ön által ismert termelőtől piaci árustól az Ön által ismert piaci árustól mindegy

10. Vásárol-e bevásárlóközpontban is a piacra jellemző árút (friss gyümölcsöt, zöldségeket, tejtermékeket)? a) igen b) néha c) nem

10.1. Ha az előbbi kérdésre IGEN választ adott, akkor miért vásárol hasonló termékeket bevásárlóközpontokban? a) b) c) d) e) f) g) h) i)

nem kell készpénzben fizetnem a bevásárlóközpontok munkaideje miatt a bevásárlóközpontok felszereltsége miatt (kényelmesebb vásárlás) a teljes ellátásnak megfelelő – mindent egy helyen - eladási modell miatt. az egyenletes, változatlan minőség miatt kedvezőbbek az árak a promóciók és reklámkampányok miatt az ingyenes parkolás lehetősége miatt egyéb ________________

10.2. Ha a 10-es kérdésre NEM választ adott, akkor miért vásárol hasonló termékeket piacon? a) a bő kínálat miatt b) a termékek minősége miatt c) kedvezőbbek az árak d) a piacok megfelelő és könnyen elérhető elhelyezkedése miatt e) a termelővel létesített közvetlen kapcsolat miatt f) azért mert találkozik ismerőseivel, barátaival g) megszokásból h) egyéb ________________ 10. Voltak-e valaha is problémái a piacon vásárolt áruval? a) NEM b) IGEN, de nem akkora, hogy ne vásárolnék emiatt a piacon c) IGEN

11. Ön szerint mi hiányzik a piacokról? a) a minőséges parkoló 82

b) c) d) e) f)

a kerékpárok parkolására előlátott szervezett hely bankautomata pihenőhely padokkal hely promócióra és kóstolókra egyéb ___________________

12. Fontosnak tartja-e, hogy a piacokon egészségesebb, értékesebb élelmiszereket vásárolhat, és hogy hazai termékeket, melyeken jelzés tudatja, hogy Szerbiából, vagy régiónkból származnak? a) b) c)

IGEN NEM nem tudom

13. Hogyan kellene fejleszteni a piacokat? (kérjük, osztályozza mindegyik választ) a) összehangolni a munkaidőt a fogyasztók új igényeivel b) jobb feltételeket teremteni a piaci árúsításra c) biotermékekkel, hazai és regionális márkanevek d) kínálatával bővíteni a választékot e e) reklám- és promóciós kampányokkal f) a termékek minőségésének szabványosított ellenőrzésével g) egyéb _______________

12345 12345 1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

45 45 45 45

14. Javaslatok és megjegyzések: __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

KÖSZÖNJÜK !

83

DRŢAVA: Srbija MESTO: ___________ PIJACA: ___________

MaĎarska

(zaokružiti)

DATUM: __________

I grupa pitanja A. GODINE STAROSTI 1) 18-25 2) 26-35 3) 36-45 4) 46-55 5) 56- 65 6) 66 i više B. POL 1) M 2) Ž C. OBRAZOVANJE 1) osnovna škola 2) trogodišnja srednja škola 3) četvorogodišnja srednja škola 4) viša škola 5) visoka škola 6) magistratura 7) doktorat D. RADNO ANGAŢOVANJE 1) zaposlen 2) nezaposlen 3) student 84

4) penzioner 5) poljoprivrednik E. BROJ ĈLANOVA DOMAĆINSTVA a) 1 b) 2 c) 3 d) 4 e) više od 4 F. MESEĈNA PRIMANJA 1) ispod proseka 2) prosečna 3) iznad proseka

II grupa pitanja 1. Na kojoj od navedenih pijaca najĉešće kupujete ? 1) Mlečna pijaca (Trg Jakaba i Komora) 2) Kvantaška pijaca 3) Pijaca „Zelenac“ (Prozivka) 4) Pijaca „Teslino naselje“ 5) Zelena pijaca Mali Bajmok („Buvljak“) 6) Zelena pijaca na Paliću 7) Zelena pijaca Bajmok 8) Zelena pijaca Čantavir 9) Neka druga pijaca _______________ /odabrati najviše tri ponuĊena odgovora/

2. Koju ocenu, prema Vama, zasluţuju navedene pijace u Subotici i njenoj okolini, uzimajući u obzir njihovu infrastrukturnu opremljenost, ponudu, kvalitet i cene. /molimo Vas da ocenite samo pijace na kojima najšeĉće kupujete/ a. Mlečna pijaca (Trg Jakaba i Komora) b. Kvantaška pijaca c. Pijaca „Zelenac“ (Prozivka) d. Pijaca „Teslino naselje“ e. Zelena pijaca Mali Bajmok („Buvljak“) f. Zelena pijaca na Paliću g. Zelena pijaca Bajmok h. Zelena pijaca Čantavir i. Neka druga pijaca _______________

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

3. U odnosu na period od pre pet godina, koliko ĉesto danas kupujete na pijaci? a) češće 85

b) reĎe c) podjednako

4. Nedeljno na pijacu odlazite... a) b) c) d)

jednom dva puta tri puta više puta

5. Kojim danima najĉešće odlazite na pijacu ? a) b) c) d) e) f) g)

ponedeljak utorak sreda četvrtak petak subota nedelja

6. Kada odete na pijacu obiĉno potrošite... a) b) c) d)

od 200 do 500 dinara od 500 do 1.000 dinara od 1.000 do 2.000 dinara više od 2.000 dinara

7. Koje vrste namirnica najšeĉće kupujete na na pijaci ? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

domaće voće južno voće povrće mleko i mlečne proizvodi sveže pileće meso i jaja meso i suhomesnati proizvodi riba pekarski proizvodi testenine i kolači cveće nešto drugo _____________

* * * * * * * * * * *

ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad ponekad

* ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto * ĉesto

* * * * * * * * * * *

svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put svaki put

8. Ocenite kvalitet proizvoda na pijacama. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

domaće voće južno voće povrće mleko i mlečni proizvodi sveže pileće meso i jaja meso i suomesnati proizvodi riba pekarski proizvodi testenine i kolači cveće nešto drugo ____________

* odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan * odliĉan

* dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar * dobar

* loš * loš * loš * loš * loš * loš * loš * loš * loš * loš * loš 86

9. Da li teţite da na pijacama namirnice kupujete od ... a) b) c) d) e)

proizvoĎača Vama poznatog proizvoĎača prodavca Vama poznatog prodavca svejedno mi je

10. Da li proizvode koji su tipiĉni za pijace (sveţe voće i povrće, mleĉni proizvodi, na primer) kupujete i u supermarktima ? a) DA b) ponekad c) NE

10.1. Ako ste na predhodno pitanje odgovorili sa DA ili ponekad, šta Vas motiviše da kupujete u supermarketima ? a) b) c) d) e) f) g) h) i)

mogućnost bezgovotvinskog plaćanja radno vreme supermarketa infrastrukturna opremljenost supermarketa (konfornija kupovina) kompletnije snabdevanje – model prodaje „sve na jednom mestu” ujednačen kvalitet povoljnije cene promocije i reklamne kampanje mogućnost besplatnog parkiranja nešto drugo ________________

10.2. Ako ste na predhodno pitanje odgovorili sa NE, šta Vas motiviše da kupujete na pijacama ? a) raznovrsnost ponude b) kvalitet proizvoda c) povoljnije cene d) dobre i lako pristupačne lokacije pijaca e) direktan kontakt sa proizvoĎačem f) susreti sa poznanicima i prijateljima g) navike h) nešto drugo ________________ 10. Da li ste ikada imali problema sa kvalitetom robe kupljene na pijaci ? a) NE b) DA, ali ne takvih da više ne kupujem na pijaci c) DA

11. Šta, po Vašem mišljenju, nedostaje pijacama ? a) kvalitetan parking prostor za automobile 87

b) c) d) e) f)

organizovan prostor za ostavljanje i čuvanje bicikala bankomat prostor sa klupama za odmor prostor za promocije i degustacije nešto drugo ___________________

12. Da li ste zainteresovani da na pijacama kupujete organski vredniju hranu i hranu domaće proizvode sa oznakama geografskog porekla iz Srbije i zemalja regiona ? a) DA b) NE c) ne znam

13. U kom pravcu treba da se razvijaju pijace ? (molimo Vas da ocenite sve ponuĊne odgovore) a) prilagoĎvanje radnog vremena novim potrebama potrošača 1 b) poboljšavanje uslova prodaje na pijaci 1 c) obogaćivanje ponude proizvodima iz organske proizvodnje i regionalnim brendovima domaće hrane 1 d) reklamne i promotivne kampanje 1 e) uspostavljanje standarda kontrole kvaliteta roba 1 f) nešto drugo _______________ 1

2345 2345 2 2 2 2

3 3 3 3

45 45 45 45

14. Vaš komentar ili predlog? __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

HVALA VAM NA SARADNJI !

88

2_csatolmány “Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

Szabadka község piacainak infrastrukturális felszereltsége

Tartalom 1. Szabadka község piacainak infrastukturális felszereltségi elemzése ............ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. A pijacok infrastrukturális adatainak egyenkénti áttekintése Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A “Szabadkai piacok” Kom.Közvállalat tuljdonában lévő piacok ........................ 8 4. Tej, kézműves és gyümölcs piac ................................................................. 8 5. Nagybani piac................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Teszla telepi piac ................................................................................. 10 7. Zöldike piac .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. Szezon jellegű piacok ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. A “Szabadkai piacok”KKV tulajdonában levő piacok adatainak összehasonlító elemzése...........................................................................................14 10. A “Piac” Szabadka R.T. tulajdonában lévő piacok ........................................ 18 11. Kisbajmok .................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. Autó és jószág piac ............................................................................... 19 13. Palicsi piac ......................................................................................... 19 14. Aleksandrovo ...................................................................................... 20 15. A“Piac” Szabadka R.T.tulajdonában levő piacok adatainak összehasonlító elemzése ...................................................................................................... 21 16. Csantavéri piac ................................................................................... 25 17. Bajmoki piac ...................................................................................... 26 18. Szabadka Község vásárainak beosztása .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Szabadka Község piacainak infrastrukturális felszereltség analízise Szabadka város piacai két cég tulajdonában vannak: "Szabadkai piacok" Kommunális Közvállalat (KKV) és a „Tržnica“ (,,Piac”) részvénytársaság (r.t.). Ezen kívül még két jelentősebb piac létezik Szabadka Községben, a csantavéri és a bajmoki. A "Szabadkai piacok" KKV 2001-ben alakult és 25 alkalmazottja van. Ennek a cégnek 7 különálló piac a tulajdona: "Tejpiac", "Kézműves piac", "Gyümölcs piac", "Nagybani piac", "Teszla telepi piac," "Zöldike piac" és a szezon jellegű piacok amelyek szezonálisan szervezettek Szabadka 20 különböző helyszínén. Ezek a piacok a Szabadka város különböző részein helyezkednek el. Az összterületük 13,478 négyzetméter. A „Tržnica“ (,,Piac”) r.t.Szabadka, 1991-ben alakult és 46 alkalmazottja van. A vállalat tulajdonába a következő piacok tartoznak: “Kisbajmok“, “Autó és jószág piac“, “Palics“ és “Aleksandrovo“ (“Sándor“).Ézeke a piacok Szabadka különböző részein helyezkednek el, kivéve a “Palics“ piacot, amely Palicson található. Az összterületük 81,682 négyzetméter. A piacterek infrastruktúrája, azon a területen kívül amin maguk a piacok helyezkednek el, magába foglalja az elárusítóhelyeket és felszerelést is, amivel a piacok rendelkeznek. Az elárusítóhelyek a következőképp kategorizálhatóak: standok, üzletek, előregyártott épületek és kijelölt elárusítóhelyek. A kijelölt elárusítóhelyek alatt azt a kijelölt piachoz tartozó földterületet értjük, amelyen engedélyezett a jellegzetes termékek értékesítése, mint a dinnye, alma, stb., saját járműből vagy a földről. A piacok felszerelése magába foglalja a hütőpultokat és kamrákat, amelyek biztostják a jellegzetes termékekhez szükséges különböző módú hűtését. Az össz tároló hely amellyel a piacok rendelkeznek, amelyek a "Szabadkai piacok" KKV tulajdonában vannak 212 négyzetmétert tesznek ki. Az 1.táblázat bemutatja a "Szabadkai piacok" KKV tulajdonában lévő piacainak infrastrukturális adatait. 1.táblázat A“Szabadkai piacok” infrastrukturális adatai

Infrastruktúra

Szám

Stand

653

Üzlet

122

Hűtő pult

74

Hűtő kamra

24

Előregyártott épületek

27

Kijelölt értékesítőhelyek

194

Ketrecek

13

3

Ukupni skladišni prostor kojim raspolažu pijace u vlasništvu preduzeća „Tržnica“ a.d. Subotica iznosi 840 kvadratnih metara. Tabela 2. daje prikaz ukupnih podataka o infrastrukturi pijaca u vlasništvu preduzeća „Tržnica“ a.d. Subotica. Az össz tároló hely amellyel a piacok rendelkeznek, amelyek a "Tržnica"(,,Piac”) r.t.Szabadka, tulajdonában vannak 840 négyzetmétert tesznek ki. A 2.táblázat bemutatja a "Tržnica"(,,Piac”) r.t.Szabadka tulajdonában lévő piacainak infrastrukturális adatait. 2.táblázat A "Tržnica"(,,Piac”) r.t.Szabadka infrastrukturális adatai

Infrastruktúra

Szám

Stand

1685

Üzlet

227

Hűtő pult

14

Hűtő kamra

-

Előregyártott épületek

20

Kijelölt értékesítőhelyek

452

Ketrecek

7

Az 1 és 2 grafikonok párhuzamosan mutatják be a két vállalat infrastrukturális felszereltségét. Az 1 grafikonról megállapítható, hogy a "Szabadkai piacok" KKV, jobban felszerelt hűtő berendezésekkel és dinnye ketrecekkel, míg az előregyártott épületek száma megközelítő mindkét piacon. Az ilyen adatok nem meglepőek, mert a "Szabadkai piacok" KKV tulajdonában lévő piacok üzleti jellege inkábba tej és hústermékekre orientálódott, ellentétben a "Tržnica"(,,Piac”) r.t.Szabadka piacaival.

4

Grafikon 1. Az infrastrukturális felszereltség párhuzamos bemutatása A 2 grafikon alapján megállapítható, hogy a "Tržnica"(,,Piac”) r.t., több standdal, kijelölt hellyel és üzlettel rendelkezik. Az adatok ilyen összetétele nem meglepő, mert ennek a vállalatnak a tulajdonában két nagy piac van, amelyek a mezőgazdasági termékek eladása mellett (szerves eredetű termékek), áru eredetű termékek, illetve autó és jószág kereskedésével is foglalkoznak.

5

Grafikon 2. Infrastrukturális felszereltség – párhuzamos bemutatása II. rész Az összlakosság száma akik a szabadkai piacok mindegyikéről látják el magukat 250000. A 3 grafikonról láthatjuk, hogy a lakosok nagyobb része a "Tržnica"(,,Piac”) r.t. tulajdonában lévő piacokról látja el magát. Azonban az adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy ennek a cégnek a tulajdonában az autó és jószág piacok vannak, valamint az árupiac, amelyek a mezőgazdasági termékeken kívül más fajta termékeket is árulnak (amelyeknek ebben a tanulmányban nincs jelentőségük), így nem lehet pontos meghatározást adni arra, hogy kik azok a lakosok akik kizárólag csak mezőgazdasági termékeket vásárolnak.

Grafikon 3. A vállalat eladási részesedése a piacon 6

Mindkét cég néhány vásár szervezője. A "Szabadkai piacok" KKV szervezésében lévő vásárok a következő rendben tartandók: április 03., június 05., augusztus 07., október 02. Palicson, Ludason. A vásárokat 12000 négyzetméteren rendezik meg, korlátlan elárusítóhellyel, a látogatók felbecsült száma 400 lakos, az augusztus 07.-ei vásárt kivéve, ahol a felbecsült látogatószám 6000-7000 lakos. A "Tržnica"(,,Piac”) r.t.szervezésében lévő vásárokat az autó és jószágpiacon tartják 36183 négyzetméter területen, ahol 250 elárusítóhely van előrelátva, mégpedig a következő időrendben: február utolsó vasárnapja, május harmadik vasárnapja, június utolsó vasárnapja, szeptember első vasárnapja, október utolsó vasárnapja és december első vasárnapja. Ezeknek a vásároknak a látogatottsága 2000 lakosra tehető.

7

Egyes piacok infrastrukturális adatainak áttekintése Ahhoz, hogy rászletesebb belátást nyerjünk a szabadkai piacok felszereltségi szintjéről, nem elegendő csak a globális adatokat figyelni, szükséges az egyes piacok infrastrukturális felszereltségének az adatait is elemezni. A továbbiakban kimutatásra kerülnek az egyes piacok infrastruturális felszereltségére vonatkozó adatok és azok részletes elemzése.

A “Szabadkai piacok”KKV tulajdonában lévő piacok Mint már említettük, a "Szabadkai piacok" KKV tulajdonában 6 piac van, amelyek egész évben működnek, emellett szezonális piacokat is szerveznek, gyümölcs és zöldségfélék értékesítésére, Szabadka 20 különböző pontján.

A Tej-, kézműves- és gyümölcs piac A Szabadka központjában lévő piac, három részből tevődik össze, amely egyben három különáló piac is: “Tejpiac”, “Kézműves piac” és a “Gyümölcs piac”. Tekintettel arra, hogy az említett piacok egymás mellett vannak, nehéz pontos adatokat szolgáltatni a vásárlók számáról, akik kizárólag egyik piacról vásárolnak ezek közül, illetve nem lehetséges a pontos megszámlálásuk piaconként, így a felbecsülés alapján az átlagos napi vásárló frekvencia a három piacon 800 lakos. A “Tejpiac” kizárólag tejtermékek eladására specializálódott. A területe 560 négyzetméter, amelyen 201 különböző tipusú elárusítóhely található, amelyen 150 állandó kereskedő árul. A 3 táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. A terület amelyen az üzletek helyezkednek el 128 négyzetméter, a hűtőkamrák 16 négyzetmétert foglalnak el, a raktárhelységek 20, a kijelölt elárusítóhelyek 11 négyzetmétert. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 98 %-os, ami mindenképpen magas szintű. 3 táblázat A "Tejpiac" infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

105

Üzlet

32

Előregyártott épület

7

Hűtő pult

30

Hűtő kamrák

16

Raktárak

10

Kijelölt elárusítóhelyek

11

Dinnye ketrecek

-

8

A “Kézművespiac” kimondottan a régi mesterségek termékeinek az értékesítésére specializálódott. Ez a piac 700 négyzetméter területen terül el, amelyen 71 különböző tipusú elárusítóhely található és ahol 121 állandó kereskedő árul. A 4 táblázat részletes képet ad ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségéről. Az üzletek 490 négyzetméteren terülnek el, a hűtőkamrák 15 négyzetmétert foglalnak, a raktárhelységek 30, a kijelölt elárusítóhelyek pedig 28 négyzetmétert. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 94.90 %-os, ami mindenképpen magas szintű. 4 táblázat A "Kézművespiac" infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra Stand Üzlet

Szám 65

Előregyártott épület

20

Hűtő pult

17

Hűtő kamrák

6

Raktárak

2

Kijelölt elárusítóhelyek

28

Dinnye ketrecek

-

A “Gyümölcs piac” kizárólag gyümölcs és zöldségfélék értékesítésére specializálódott. Ez a piac 1400 négyzetméter területen terül el, amelyen 326 különböző tipusú elárusítóhely található és ahol 303 állandó kereskedő árul. Ezen a piacon 326 stand van. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 93 %-os, ami szintén mindenképpen magas szintű. Mindhárom piac kielégíti a piaci üzletelés magas színvonalát. Mindenekelőtt, mindegyik piac rendelkezik kijelölt parkolóhelyekkel. A “Tejpiac” 100, a “Kézműves piac” 35, még a “Gyümölcs piac” 128 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik. Körülkerített piacokról van szó. A “Tejpiac” és a “Gyümölcs piac” teljes mértékben fedettek, még a “Kézműves piac” részlegesen fedett. Minden említett piac rendelkezik ellenőrző mérleggel és toalettel. Úgy vélik, hogy ezek a piacok a legmodernebb piacok Szabadkán, az európai piacok mintájára kiépítve. A kereskedők számára biztosított az elektromosáram ellátás, 2 trafóállomást állítottak fel és az egész piac rendelkezik vízvezetékkel. Maga az értékesítési terület aszfaltozott és kitűnő állapotú. A “Tejpiac”-on tetőkonstrukciót helyeztek el, a “Kézműves piac”-on az idei évben cserélik a tetőszerkezetet. A gyümölcs részleg 23 ventillátorral van felszerelve. A felsoroltak alapján megállapíthatjuk, hogy ennek a három piacnak az infrastrukturális felszereltsége magas szinten van, a napi látogatottságuk pedig igen magas.

9

Nagybani piac A ,, Nagybani piac,,Vegyes piacot képvisel és az egyetlen piac Szabadkán, amely nagybani piac. A terület amelyet ez a piac lefed 9718 négyzetméter, amelyen 115 különböző tipusú elátúsító hely van, átlagosan 98 állandó kereskedővel. Az átlagos napi vásárló frekvencia 300 lakosra tehető. Az 5 táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. 5 táblázat A "Nagybani piac" infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra Stand

Szám 12

Özlet

13

Előregyártott épület

-

Hűtő pult

8

Hűtő kamra

2

Raktár

2

Kijelölt elárusítóhelyek

115

Dinnye ketrecek

5

Az üzletek 125 négyzetméteren terülnek el, a hűtőkamrák 10 négyzetmétert foglalnak, a raktárhelységek 20, a kijelölt elárusítóhelyek pedig 3500 négyzetmétert. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 85 %-os, ami mindenképpen magas szintű. A piac 55 kijelölt parkolóhellyel rendelkzik, ellenőrző mérleggel és toalettel. Nem fedett piacról van szó. Azon a tényen kívül, hogy a piac nem fedett, maga az elhelyezkedése is a piacnak problémát jelent. A város lakott területén helyezkedik el, így a szomszédos lakosok, jogtalanul használják a parcellák egy részét. A piac területe lebetonozott és rendezett. A piac rámpával ellátott bejárattal rendelkezik, teherautók és gépjárművek részére.

Teszla telepi piac “Teslina pijaca” predstavlja pijacu mešovitog tipa. Površina koju ova pijaca pokriva iznosi 600 kvadratnih metara na kojoj se nalazi 105 prodajnih mesta različitih tipova na kojima prodaje u 83 stalnih prodavaca. Prosečna dnevna frekvencija kupaca na ovoj pijaci je 400 stanovnika. Tabela 6 daje detaljniji prikaz infrastrukturne opremljenosti ove pijace. A “Teszla telepi piac” vegyes tipusú piacot képez. A piac 600 négyzetméteren fekszik, amleyen 105 különböző tipusó elárúsítóhely található, amelyeken 83 állandó kereskedő 10

dolgozik. A napi vásárlófrekvencia 400 lakost tesz ki. A 6 táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét.

6 táblázat A "Teszlatelepi piac" infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra Stand Üzlet

Szám 93 12

Előregyártott épület

-

Hűtő pult

5

Hűtő kamra

-

Raktár

50

Kijelölt elárusítóhelyek

-

Dinnye ketrecek

1

Az üzletek 245 négyzetméteren terülnek el, a raktárak 100 négyzetmétert foglalnak. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 89 %-os, ami mindenképpen magas szintű. A piac 25 kijelölt rarkolóhelleyl rendelkezik, de tervezik további parkolóhelyek kiápítését is, Ennek a piacnak az infrastruktórája kielég ítő szinten van. Bekerített piacról van szó, amely fedett, de a konstrukció alacsony, így nyáron nagyon meleg és ezért a tetőszerkezet megemelését trevezik. Addig 15 ventillátorral látták el a 2010-es év folyamán, hogy biztosítani tudják a levegő jobb áramlását. Az egész piac lebetonozott, rendelekezik elektromos áramvezetékkel és toalettel. A piac rendelkezik ellenőrző mérleggel is.

Zöldike piac A "Zöldike piac" vegyes tipusú piacot képvisel. A piac 500 négyzetméteren terül el. Ezen a felületen 82 különböző tipusú elárusítóhely található, amelyeken 74 állandó kereskedő árul. A piac napi átlaglátogatottsága 500 lakost tesz ki. A 7 táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. Az üzletek 100 négyzetméteren terülnek el és ugyan azt a területet kijelölt elárusítóhelyek fedik le. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 94 %-os, ami mindenképpen magas szintű A piac 40 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik. Bekerített és fedett piacról van szó, amely toalettel és ellenőrző mérleggel rendelkezik. Mint az egyik legmodernebbre, úgy tekintenek 11

erre a piacra, az európai piacok mintájára kiépítve. Amellett, hogy körbekerített, szintén védett is poliganómmal, amely jó hőszigetelő és emellett a széltől is véd. A "Zöldike piac" az egyetlen piac amly hálóval van ellátva a madarak ellen.

7 táblázat A "Zöldike piac" infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

82

Üzlet

-

Előregyártott épület

-

Hűtő pult

14

Hűtő kamra

-

Raktár

50

Kijelölt elárusítóhelyek

40

Dinnye ketrecek

2

Szezon jellegű piacok A szezon jellegű piacok a szezonális jellegű zöldségek és gyümölcsök értékesítésének növelése céljából alakultak. Szabadka 20 különböző pontján szervezik meg őket. Szabadka Város alapítóokiratának határozata alapján, valamint a minimális technikai feltételekről szóló szabályzat alapján, amely az árúforgalomra és a szolgáltatásokra vonatkozik, illetve az üzlethelységeken kívül értékesített árufajtákról szól, 2010.május 21.-én meghozták a kihiredtési Rendeletet a ,,Szezon jellegű gyümölcs, zöldség és dinnye vásárról”, Szabadka Város területének azon a felületén amely a standok, dinnyeketrecek és a nyilvános helyen lévő elárusítóhelyek-fenyők, télirevalók, gyümölcsök és zöldségfélék értékesítésére szolgáló Tervében szerepelnek . Egyes helyeken ahol az előző határozatok alapján engedélyezett volt az értékesítés, 2010-től nem értékesíthető bármilyen nemű áru. Tehát, avárosrendezési tervekhez alkalmazkodva és az úthálózatok miatt, nem lesz fizikailag lehetséges/nem megengedett/ a dinnyeketrecek elhelyezése. További korlátozást jelent az a tény is, hogy nem megengedett a járműparkolás. Ezek a lokációk ki lettek zárva a legújabb Vásárokról szóló határozatból. A lokáció felszerelését és ezen rendelet végrehajtását a "Szabadkai piacok" KKV végzi, összhangban a minimális műszaki feltételek az áruforgalmazás és szolgáltatások terén, valamint az üzlethelységeken kívüli értékesített áru fajtákról szóló Szabályzati előírásokkal. A standok,dinnyeketrecek és járművek elhelyezését és használatának végrehajtását Szabadka nyilvános területein, a szezon jellegű gyümölcs, züldség és dinnye értékesítésére, ezen határozat alapján a "Szabadkai piacok" KKV kapták. Ezen végzés végrehajtását a Szabadka Város Közigazgatása végzi, mégpedig az Ellenőrző Szolgálat. Mindennemű szezonjellegű áru eladása , többek között a dinnyéé is, csak az arra előrelátott és meghatározott helyen történhet, amelyet a benfenntes szerv határozott meg. A kereskedőknek aláírt szerződéssel 12

kell rendelkezniük a "Szabadkai piacok" KKV-val, a lokácó tervének másolatával és hitelesített irattal a jármű bejegyzési számáról, amelyről az eladás történik, valamint az áru eredetét igazoló okmánnyal. Az összes okiratot, amennyiben kérik, fel kell mutatniuk az Ellenőrző Szolgálatnak. Az eladás 35 standról, kijelölt hlyről vagy járműből előrelátott. Biztosított 5 dinnyeketrec is. Ezeken a piacokon a területkihasználtság 100 %-os, a napi átlagos vásárlófrekvenció pedig 500 lakos. A piacok nem körülkerítettek, nem fedettek, nem rendelkeznek toalettel és ellenőrző mérleggel sem.

13

A “Szabadkai piacok”KKV tulajdonában levő piacok adatainak összehasonlító elemzése A 4 grafikon bemutatja a piacok felületét, négyzetnéterekben kimutatva, a “Szabadkai piacok”KKV tulajdonában lévő piacokról. Amint a grafikonról megállapítható, a Nagybani piac a legnagyobb piac, amelyet a gyümölcs és kézműves piac követnek.

4.grafikon A piacok felülete négyzetméterekben Azonban, a legnagyobb piac amely ennek a vállalatnak a tulajdonában van, a kihasználtsági szintje a rendelkezésére álló kapacitásoknak és helynek, a leg alacsonyabb, amint azt az 5.grafikon is mutatja. A további elemzéseket a piacok kapacitásának összetételére kellene irányítani. Az ilyen elemzés a rendelkezésre álló standokra, a kijelölt elárusítóhelyekre fókuszálna, valamint a piacokra amelyek rendelkeznek ezekkel. Emellett ezeket az adatokat nagyon hasznos lenne a cég web oldalán megjelentetni, hogy az érdekeltek számára hozzáférhető legyen.

14

5.grafikon A piacfelületek átlagos kihasználtsága Amint azt a 6.grafikonról láthatjuk, minden piacnak más az infrastrukturális felszereltsége, amely összhangban áll a kereskedelmi szükségletekkel, amelyeket az adott piaco végeznek. A Tejpiac rendelkezik a legtöbb hűtő pulttal és kamrával, amelyek az ezen a piacon árult áru megőrzéséhez szükségesek. A Nagybani piac rendelkezik a legtöbb kijelölt elárusítóhellyel, ugyanis a kereskedelem nagyrész tehergépkocsikból és més szállító járművekből történik. A Teszla telepi és a Zöldike piacok nagyobb számú raktérhellyel rendelkeznek, mint más piacok.

6.grafikon “Szabadkai piacok”KKV tulajdonában lévő piacok felszereltsége 15

A kereskedők nagy része a termékeit a Gyümölcs piacon értékesíti, amint az a 7.grafikonról látható. Az ok több mint valószínű a piac elhelyezkedése és az a tény, hogy a leglátogatottabb piac Szabadkán.

7.grafikon Kereskedők száma a piacokon

A 8.grafikonról megállapíthatjuk, hogy a leglátogatotabb piacok a Tejpiac, a Kézművespiac és a Gyümölcs piac. A felmérés eredményeinek alapján megállapítható, hogy a vásárlók akik ezen a piacon vásárolnak a következő okokból kifolyóleg preferálják ezt a piacot a többihez képest: a termékek minősége, alacsonyabb árak, a barátokkal való találkozás lehetősége és a szokások.

16

8.grafikon A piaci vásárlók napi frekvenciája

17

A “Tržnica” (“Piac”)r.t.Szabadka tulajdonában lévő piacok Amint már említettük, a “Tržnica” (“Piac”)r.t.Szabadka tulajdonában 4 piac van, amelyek egész évben működnek. Ez a vállalat szintén néhány vásár szervezője.

Kisbajmok A "Kisbajmok" piac árukereskedelmi termékekere szakosodott. A piac területe 38.813 négyzetméter. Ezen a felületen 1943 különböző tipusó elárusítóhely van, ahol 1400 állandó kereskedő kínálja áruját. Az átlagos napi vásárlólátogatottsága 2500- 3000 lakosra tehető. A 8.táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. 8 táblázat A "Kisbajmok" piac infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

1617

Üzlet

222

Előregyártott épület

6

Hűtő pult

6

Hűtő kamra

-

Raktár

140

Kijelölt elárusítóhelyek

100

Dinnye ketrecek

4

A standok össz mennyiségéből 98 a zöldpiacon helyezkedik el, amely része a “Kisbajmok” piacnak. Az üzletek 2951 négyzetméteren terülnek el, a raktárhelységek 840, a kijelölt elárusítóhelyek pedig 100 négyzetmétert fednek le. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 75 %-os, ami átlagos szintet jelent. A piacnak 260 kijelölt parkaolója van. Részben körülkerített és fedett piacról van szó, amely rendelkezik toalettekkel és kontroll skálával. A piac teljes infrastruktúrája, éppúgy mint a felszerelése is funkcionálisak. A standok jó állapotban vannak. A piac infrastrukturáján tervezettek a munkálatok- a fizikailag elhasználódott standok felújítása, illetve pótmunkálatok szükségesek, hogy üzemképesé tegyék őket. Úgyszintén tervezett az értékesítési felület felújítása, amely bizonyos kelyeken sérült.

18

Autó és jószág piac Az "Autó és jószág” piac je gépjármű és állatkereskedésre szakosodott. A piac területe 36.183 négyzetméter. Ezen a felületen 360 különböző tipusó elárusítóhely van, ahol 250 kereskedő kínálja áruját. Mivel ezen a piacon a kereskedés csak egy napon történik hetente, az adott napi vásárlói átlaglátogatottsága 1000 lakosra tehető. A piacon egy üzlethelység található amely 20 négyzetméteres és két előregyártott épület. A piac 350 kijelölt elárusítóhellyel rendelkezik a mintegy 2625 négyzetméter területen. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 65 %-os, ami alacsony kihasználtsági szintet jelent. A piacnak 350 kijelölt parkolóhelye van. Részben körülkerített, nem fedett és nem rendelkezik sem toalettel sem ellenőrző mérleggel. A piac teljes infrastruktúrája üzemképes állapotban van. A rendelkezésre álló felszerelés kielégíti az autókereskedési szükségleteket. Az értékesítési felület nem sérült és kielégíti az ilyen tipusú kereskedelmi formát.

Palicsi piac

A "Palics" piac kiskereskedelmi piac, amely alapjában gyümölcs és zöldségfélék kereskedelmére szakosodott. A piac területe 2.472 négyzetméter. Ezen a felületen 84 különböző tipusó elárusítóhely van, ahol 48 állandó kereskedő kínálja áruját. A piac átlaglátogatottsága 170 lakos. A 9.táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. 9 táblázat A "Palics" piac infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

64

Üzlet

-

Előregyártott épület

10

Hűtő pult

8

Hűtő kamra

-

Raktár

-

Kijelölt elárusítóhelyek

2

Dinnye ketrecek

1

19

A kijelölt elárusítóhelyek 4 négyzetmétert foklalnak el. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 60 %-os, ami igen alacsony kihasználtsági szintet jelent. A piac nem rendelkezik kijelölt parkolóhelyekkel, sem ellenőrző mérleggel, sem toalettel. Részben fedett és körülkerített piacról beszélünk. A felszerelés és az infrastruktúra kielégítő szinten vannak. A standok állapota kielégítő, nincs látható sérülésük és nem szükséges a felújításuk. Az értékesítési felület sérült néhány helyen, dde nagyobb befektetést nem igényel.

Aleksandrovo (Sándor) Az “Aleksandrovo” (“Sándor”) egy szakosodott kiskereskedelmi piac ahol alapjában gyümölccsel és zöldségfélékkel kereskednek. A piac területe 4.214 négyzetméter. Ezen a felületen 18 különböző tipusó elárusítóhely van, ahol 4 állandó kereskedő kínálja áruját. A piac átlaglátogatottsága 50 lakos. A 10.táblázat részletesen bemutatja ennek a piacnak az infrastrukturális felszereltségét. 10 táblázat Az "Aleksandrovo" piac infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra Stand Üzlet

Szám 4 4

Előregyártott épület

-

Hűtő pult

-

Hűtő kamra

-

Raktár

-

Kijelölt elárusítóhelyek

-

Dinnye ketrecek

2

Az üzletek 40 négyzetméter területet fednek le. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 20 %-os, ami rendkívül alacsony kihasználtsági szintet jelent.Tekintettela napi vásárlói látogatottságra és az állandó kereskedők számára, ezen a piacon nem fektettek be eszközöket a piaci infrastruktúrába, így ez a piac csak 6 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik, nincs ellenőrző mérlege sem toalettje, nincs körülkerítve és csak részlegesen fedett. A rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés kielégítőszintű. A standok működésképesek, de néhány fizikai sérülést szenvedett, ezért azok felújítását tervezik. Azértékesítési felület betonból van. Nincsenek rajta sérülések és nem szükséges a felújítása.

20

A“Tržnica” (“Piac”)r.t.Szabadka tulajdonában lévő piacok összehasonlító adatainak elemzése A 9 grafikon bemutatja a “Tržnica” (“Piac”)r.t.Szabadka tulajdonában lévő piacok területét, négyzetméterekben kimutatva. Amint a grafikonról látható a Kisbajmok és az Autó és jószágpiac, kimondottan nagy piacok.

9.grafikon A piacok területe négyzetméterekben Mint a többi piacnak is, amely ennek a cégnek a tulajdonában van, a két legnagyobb piacnak is a rendelkezésre álló kapacitás és hely kihasználtsága alacsony szintű, amint az a 10.grafikonon fel lett tüntetve. Azonban, figyelembe véve a felületet amelyet ezek a piacok lefednek, mégis kielégítő szintűnek tekinthetjük a rendelkezésre álló terület kihasználtságát. A további elemzéseket a rendelkezésre álló kapacitások struktúrájának részletesebb áttekintésére kellene irányítani. Az ilyen elemzés a meglévő standokra, kijelölt elárusítóhelyekre fókuszálna és pontosan azokra a piacokra, amelyeken azok a rendelkezésre állnak. Továbbá az ilyen adatokat nagyon hasznos lenne feltenni a cég illetve a piacok honlapjára, hogy a nagynyilvánosság számára is elérhetőek legyenek.

21

10.grafikon A piachelyek átlagos kihasználtsága Ahogyan a 11 grafikonról megállapíthatjuk, minden piacnak különböző felszereltségi struktúrája van, ami a leginkább megfelel a kereskedelmi szükségleteknek, amelyet ott végeznek. A Kisbajmok piac többnyire raktárhelyekkel és kijelölt elárusítóhelyekkel van felszerelve, míg az Autó és jószágpiac vezet a kijelölt elárusítóhelyekkel. A mási két piac kimondottan szűkösen felszerelt, amint azt az elemzés az előbbiekben már illusztrálta.

22

11.grafikon A“Tržnica” (“Piac”)r.t.Szabadka tulajdonában lévő piacok felszereltsége A kereskedők többsége dönt úgy, hogy termékeit a Kisbajmok piacon értékesítse, amit a 12.grafikonon is láthatunk, de amint már korábban kiemeltük, ez a piac nem kizárólag zöld, mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemmel foglalkozik, hanem elsősorban árupiac.

23

12.grafikon Kereskedők száma a piacokon A 13.grafikon alapján megállapíthatjuk, hogy a leglátogatottab piac a Kisbajmok piac. A felmérés eredményei alapján leszögezhetjük, hogy a vásárlók akik itt vásárolnak azért részesítik előnyben ezt a piacot mert: alacsonyabbak az árak, lehetőség van a barátokkal való találkozásra és szokásból.

13.grafikon A vásárlók napi frekvenciája a piacokon

24

Csantavéri piac A Csantavéri piac a „Komval“ Társadalmi Vállalat (t.v.)Csanatavér, tulajdonát képezi. Ez a vállalat 27 alkalmazottal rendelkezik. Vegyes tipusú piacról van szó, ahol elsősorban zöld termékeket értékesítenek. A felülete 2300 négyzetméter, amleyen 165 különböző tipusú elűrusítóhely található. A „Komval“ T.V. Csanatavér, néhány vásár szervezője is az év folyamán Csantavéren. Jószágvásárról van szó, amelyeket 13500 négyzetméter területen tartanak meg. Ezen a területen 200 elárusítóhely van. A látogatottsági adatok szerint, kivételesen látogatott vásárról van szó: átlagosan 3000 lakos látogatja a vásárt. Tabela 11 daje detaljniji pregled infrastrukturne opremljenosti pijace u Čantaviru. A 11 táblázat részletesen bemutatja a Csantavéri piacnak az infrastrukturális felszereltségét.

11 táblázat A “Csantavéri piac” infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

150

Üzlet

2

Előregyártott épület

2

Hűtő pult

-

Hűtő kamra

-

Raktár

-

Kijelölt elárusítóhelyek

15

Dinnye ketrecek

-

Az üzlethelységek 20 négyzetmétert foglalnak el, míg a kijelült elűrusítóhelyek 78 négyzetméteren fekszsenek. Nem áll rendelkezésre pontos adat az állandó kereskedő számról. Az átlagos területi kihasználtsága a piacnak 75 %-os, ami szolíd kihasználtsági szintet jelent. Az átlagos napi vásárló látogatottság 500 lakos. A piac nem körülkerített és nem fedett, de rendelkezik toalettel. Azonban a piac nem rendelkezik kijelölt parkolóhelyekkel és ellenőrző mérleggel. Habár az objektumok kielégítő állapotban vannak és a piac infrastruktúrája is kielégítő szintentűnek becsült, ám figyelembe véve a napi látogatottsági frekvenciát, szükségszerű további eszközök befektetése ahhoz, hogy ez az igen látogatott piac kielégíthesse a piaci tevékenység szabványait, kezdve a kijelölt parkoló helyektől, a hűtő pultokon és kamrákon keresztül, a könnyen romlandó élelmiszerek megőrzésére a dinnyeketrecekig, amelyek hiányolhatóak erről a piacról.

25

Bajmok piac Pijaca u Bajmoku je u vlasništvu preduzeća „SLOBODA 95“ d.o.o. za promet robe i pruzanje usluga. Preduzeće je osnovano 1995. godine i ima 3 zaposlena radnika. Reč je o pijaci mešovitog tipa, gde se pretežno prodaju zeleni proizvodi. Površina koju pijaca pokriva iznosi 2400 kvadratnih metara na kojoj se nalazi ukupno 165 prodajnih mesta različitog tipa na kojima prodaje od 50 do 100 stalnih prodavaca. Tabela 12 daje detaljniji pregled infrastrukturne opremljenosti pijace u Bajmoku. A Bajmoki piac a „SLOBODA 95“ áruforgalmazó és szolgáltató Kft.tulajdonában van. A cég 1995-ben alakult és 3 alkalmazottal dolgozik. Vegyes tipusú piacról van szó, ahol elsősorban zöldségféléket értékesítenek. A piac területe 2400 négyzetméter, amelyen 165 különböző tipusú elárusító hely van, amelyen 50-100 kereskedő árul. A 12 táblázat részletesen bemutatja a Bajmoki piac infrastrukturális felszereltségét. 12 táblázat A “Bajmoki piac” infrastrukturális felszereltsége

Infrastruktúra

Szám

Stand

80

Üzlet

-

Előregyártott épület

1

Hűtő pult

-

Hűtő kamra

-

Raktár

-

Kijelölt elárusítóhelyek

50

Dinnye ketrecek

-

A kijelült elűrusítóhelyek 200 négyzetméter helyet foglalnak el. A piac terület átlagos kihasználtsága 50%-os, ami a fennálló kapacitások alacsony kohasználtságát jelenti. Az átlagos napi vásárlófrekvencia 500 lakos. Itt részben körülkerített és fedetlen piacról beszélünk, amely rendelkezik toalettel. A piacnak 50 kijelült parkolóhelye van. Az ellenőrzőmérleg szintén biztosított. A Bajmoki standok átlagosan 10-20 évesek és nem szükséges további befektetés a felújításukra. Azonban a toalettet fel kell újítani, a piacot körülkeríteni és egy részét tetővel lefedni. Ezen felül ez a piac további problémával is szembekerült, a szükséges infrastruktúra hiányával, ami a tej, tejtermékek és baromfihús biztonságos eladásához szükséges, tehát biztosítaniuk kell a hűtőpultokat. A „SLOBODA 95“ áruforgalmazó és szolgáltató Kft.szervezi a vásárokat is egész évben bajmokon. A vásárokat minden héten tartják.

26

A vásárok beosztása Szabadka Község területén A 13 táblázat a szabadkai vásárok rendezett beosztását mutatja be dátum/hét/hónap szerint 13 táblázat Szabadka Község Vásárbeosztása

Dátum

Város

A vásár lokációja

Február utolsó vasárnapja Március harmadik vasárnapja Április 3.

Szabadka Csantavér Palics

Autó és jószág piac Bajmočka bb Ludas

Április harmadik vasárnapja

Csantavér

Bajmočka bb

Május harmadik vasárnapja

Szabadka Csantavér Palics Csantavér Szabadka Csantavér Palics Csantavér

Autó és jószág piac Bajmočka bb Ludas Bajmočka bb Autó és jószág piac Bajmočka bb Ludas Bajmočka bb

Június 5. Június harmadik vasárnapja Június utolsó vasárnapja Július harmadik vasárnapja Augusztus 7. Augusztus harmadik vasárnapja Szeptember első vasárnapja Szabadka Szeptember harmadik Csantavér vasárnapja Október 2. Palics Október harmadik vasárnapja Csantavér Október utolsó vasárnapja Szabadka November harmadik Csantavér vasárnapja December első vasárnapja Szabadka * Bajmokon minden héten szerveznek vásárt

Autó és jószág piac Bajmočka bb Ludas Bajmočka bb Autó és jószág piac Bajmočka bb Autó és jószág piac

27

1-es adalék

A Csongrád megyei piacok infrastruktuális felszereltsége Tartalom A piacok infrastruktuális elemzése Csongrád megyében.................................... A „Dorozsmai Nagybani” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése…. A „Szegedi Vásár és Piac” kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése……… A „Cserepes Sori” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése………….. A „Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési” közvállalt infrastruktuális felszereltségének áttekintése……………………………………………………………………………………. A „Makó” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése………………………. A Csongrád megyei piacok adatainak összehasonlító elemzése……………………..

A piacok infrastruktuális elemzése Csongrád megyében Magyarországon a piaci kereskedelem a piacokról, vásárokról és a kereskedelmi központokról szóló 2009-55-ös kormányrendelettel és a piacok, vásárterek és vásárok higiéniai feltételeiről szóló, 1999-55-ös, az egészségügyi minisztérium álltal kiadott rendelettel van szabályozva. A helyi fejlesztések minisztériuma két rendeletet hozott, amelyel meghatározzák az árú minőségét piacokon. Az említett rendeletek a 200482,amelyel a gyümölcsök és zöldségfélék ellenőrzését írják elő valamint a 2002-10-es 1

rendelet, amelyel megfigyelik és kimutatják a káros anyagok jelenlétét az állati eredető élelmiszerekben. Útólagosan az említett minisztérium rendeletet hozott a növényi és állati eredetű élelmiszerekben kimutatható növényvédőszerek szintjéről.(2010-66-os rendelet) A Helyi Fejlesztések Minisztériuma, az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi és Szociális Minisztérium egy közös rendeletet hozott (2007-68) az élelmiszerek eladásának egészségügyi feltételeiről és azok felügyelői ellenőrzésének feltételeiről. Minden rendelet célja a piaci üzletelések valamint a piacokon forgalmazott árúk minőségének emelése az Európai mércék alapján. A magyarországi piacokon kötelező a bio-termékek elválasztása a többitől. Konkrétan a szegedi piacon, az újabb városrészekben található kisseb piacokon folyik a biotermékek eladása. A nagykereskedésekben és az engedélyezett hangárokban szükséges feltüntetni az adatokat a termelő – kereskedőkről ( név, cím, stb ) ellenben a termelők nem kötelesek feltüntetni a saját adataikat. Csongrád megyében több nagykereskedelmi központ van többségében Szegeden és néhány kicsiben is dolgozó piac. Ezek különálló vállalatok amelyek a munkályukat mint Gazdasági Társulás – Korlátolt Felelőségű Társulás végzik, kivéve a hódmezővásárhelyi piacot amely közvállalat. Minden piac egyben a Helyi Önkormányzat tulajdonát képezi. Csongrád megye területén a következő piacok üzemelenek: a „Dorozsmai Nagybani” kft, „Szegedi Vásár és Piac” kft, a „Cserepes Sori” kft, a „Szentes Árpád Nagybani” kft, a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közvállalat, a Makói városi piac kft és két piac, amely a kistermelőknek van előrelátva Bordányban és Üllésen. A "Szentesi Árpád Nagybani" kft 1999 ben lett alapítva és Szentes városában található. Az összfelület, amelyet ez a piac takar 21000 négyzetméter. Pillanatnyilag a piac területéből 20000 négyzetméter más céllal van bérbeadva, tehát azon a felületen nem piaci tevékenység folyik. A “Szegedi Vásár és Piac” kft keretén belül több kisseb piac is található: a Szentistván téren, az Új piac Szegeden, a “Tarján” piac és a “Kiskundorozsma” piac. A kisseb termelők részére föntartott piacokat az Önkormányzat tartja karban. Ezeken csak eladófelület-asztal található és egy-két apróbb infrastruktuális létesítmény. A Bordány kösség területén található piacon 28, az Üllési kösségi piacon pedig 40 asztal van. A „Dorozsmai Nagybani” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése A „Dorozsmai Nagybani” kft Szegeden található. 2004-ben alapították de 2006-ban épült ki. Szeged város tulajdonát 83 % képezi ebből a piacból, a többi 13 % a Kereskedők Egyesületének a tulajdona. A piac 84000 négyzetméteren van amelyen 42 öz lethelység található. Maga a piac 3700 négyzetméteren található.Ezen a piacon 892 különböző rendeltetési eladási hely van. A piac klimatizált és mozsdója,melegítése is van A “Dorozsmai Nagybani” piac összesen 1310 kijelölt parkolóval rendelkezik. Amiért a piac a nagybani kereskedelemre van szakosodva, amelyekről a termelők árulhatják is a portékájukat. Ez a rész 850 kijelölt parkolóval bir, míg 460 parkoló a várakozóknak van előlátva, a vevők részére pedig 90 parkoló hely van. 2

A piac különböző nyitvatartási terminusokkal rendelkezik nyári időben és téli időben. Télen hajnali 4-től 16 óráig dolgozik, nyáron pedig éjjel-nappal nyitva tart. A legforgalmasabb napokon 1600 személy és 1100 gépkocsi látogatja. 2009-ben a „Dorozsmai Nagybani” kft maximális kihasználtsággal üzemelt, mig 2010 a stagnálás éve volt részben a gazdasági válság és részben az extrém időjárási viszonyok miatt.

A „Szegedi Vásár és Piac” kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése"

A „Szegedi Vásár és Piac” kft Szeged városában található. 1980-ban alapították, a mai formájában 2001 óta dolgozik. Az első befektetés a a csarnokban 2006-ban majd 2010ben volt. A piac nyitvatartása 04-től 16 óráig van. Ez a piac 34300 négyzetméter területen fekszik és 81 üzlethelység van a határain belül. Magában a piac 6150 négyzetméteren van, amelyen az össz eladóhelyek száma, fügettlenül az árútipustól, 597. Ez a piac részben fedett és 250 fedett és 226 szabad ég alatti eladóhellyel rendelkezik. Ezen kívül 30 olyan bejelölt eladóhellyel rendelkezik,ahol a kereskedők a saját leparkolt géjárművűkből kereskedhetnek. A“Szegedi Vásár és Piac” kft-nek 355 parkolója van,amelynek egy része az eladóknak és a termelőknek van biztosítva. E parkolón 140 megjelölt hely van és ezen kívül még 185 parkoló a vásárlóknak. A 2009-es fiszkális évben a „Szegedi Vásár és Piac” kft kisebb helyen kellet hogy dolgozzon az abban az évben esedékes rekonstrukciós befektetések miatt. Az adott helyzetben a az eladási helyek és asztalok kihasználtsága 80 % volt, a legforgalmasabb napokon pedig az eladók és a látogatók száma 1200 és 1300 között változott. A piac rekonstrukciója 2010-ben befejeződött és ezzel egyben a piac alacsony látogatottsága is megemelkedett. Ugyanez év szeptemberében az úgynevezett Nagy Csarnok is üzembe lett helyezve, amely úgyszintén fel lett újítva. Ennek ellenére a forgalom megmaradt a 2009-es szinten, a legforgalmasabb napokon az eladók és az odalátogatók száma 1250 és 1350 között ingadozott. Említettük, hogy a “Szegedi Vásár és Piac” kft tulajdonában több kispiac is található. Ezek a piacok a kiskereskedők részére vannak fenntartva. Az 1-es grafikonon alapján láthatjuk, hogy a „Szent István téri piac” 12 objektumból áll, a „Szegedi újpiac”-on pedig 24 felszerelt eladóhely van, amig a „Kiskundorozsmai piac”-on 45. „Tarjám piac” 300 négyzetméter csarnokkal rendelkezik,aminek keretén belül 9 üzlet is található. Ez a piac 2009-ben lett felújítva. 3

1-es grafika. A rendelkezésre álló tezgák száma a „Szegedi Vásár és Piac” keretén belül

A „Cserepes Sori” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése"

A „Cserepes sori” piac kft Szegeden található. 1990-ben alapították, a nyitva tartás 04-től 16 óráig, hétfőn szünnap. Ez a piac 36000 négyzetmétert fed be,amelyből az aldú-épületek 420 négyzetmétet foglalnak. A piac részben fedett, az 550 eladóhelyből 140 fedett és 410 nyitott tipusú. A „Cserepes Sori” piacnak 730 megjelölt parkoló helye van. A 2009-es évben a piac napi látogatottsága elérte a 320 gépkocsi és 650 – 700 személy szintjét. Az eladóhelyek kihasználtsága 60 % volt, ami a lehetőségek nagyon alacsony kihasználtságra utal. A 2010-es év a stagnáció éve volt. A legnagyobb napi forgalom alig érte el a 320-340 gépkocsi és 680-700 személy szintjét. Adott évben az eladóhelyek kihasználtsága alig érte el az 55-60 %, ami kevesebb volt mint az azt megelőző évben.

4

A „Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése" A “Hódmezővásrhelyi Városellátó és Beszerzési” piac közvállalat és Hódmezővásárhelyen található. 1998-ban alapították, 2005-ben felújították. A munkaidő hétfő kivételével mindennap 12-től 18 óráig. Ez a piac 24400 négyzetméteren található. A tipusoktól fügettlen eladóhelyek száma 386, amelyből 26 üzlethelyiségeket képez, 360 pedig eladóhely. A pontos kihasználtságról nincsennek pontos adatok, a becslések szerint 2009 és 2010 folyamán az eladóhelyek 80-85 / volt funkcióban és az átlagos napi forgalom 950-1100 személy között ingadozott

A „Makó” piac kft infrastruktuális felszereltségének áttekintése" A „Makó” városi piac kft a nevéből következően Makó városában található. A nyári terminusban, ami május 1-je és augusztus 31-e között van a nyitva tartás 05-11 óráig, szeptember 1-je és április 30 között pedig 06 tól 12 óráig. Ez a piac 12400 négyzetméteren fekszik. A területén található eladási objektumok 110 négyzetmétert foglalnak. Ez a piac részben fedett, a 90 eladási helyből 60 nyitott és 30 fedett. A kihasználtságról nincsenek pontos adatok. A becslések szerint a 2009-es és 2010-es évben 65-75 % eladóhely volt forgalomban, míg a napi vevőforgalom 380 és 450 személy körül alakult.

A Csongrád megyei piacok adatainak összehasonlító elemzése A 2-es grafikon a Csongrád megyei piacon felületét jelzi négyzetméterekben. A grafikonból világosan látni, hogy a „Dorozsmai Nagybani” a legnagyobb piac.

5

2-es grafikon. A felületek négyzetméterben vannak kifejezve

3-as grafikon. A piactér átlagos kihasználtsága Érdekes tény az hogy a körzet legnagyobb piaca teljesen ki van használva (3-as grafikon) ellentétben a többi elemzett piaccal.A további elemzéseket a részletesebb piaci kapacitások összetétel irányába kellene fordítani. Az ilyen elemzés fókuszálná a tezgák számát, a megjelölt eladóhelyek és bódék számát, amelyel a piac rendelkezik. 6

Ezek az adatok sokat jelentenének a piacok honlapján, mert széleskörű tájékoztatás adnának.

A következő grafikon illustrálja azt a tényt, hogy a piacok külömböző felszereltséggel birnak,ami az adott piac kereskedelmének megfelel, ahogy a méretének és az eladók és látogatók számának is. A 4-es grafikon világosan kimutatja, hogy a “Szegedi Vásár és Piac” és a “Cserepes Sori” piac kft körülbelül ugyanannyi tezgával rendelkezik. Az 5-ös grafikon azt jelzi, hogy a “Szegedi Vásár és Piac” kft-nek van a legtöbb üzlethelyisége és neki van a legnagyobb eladó és kereskedelmi objektuma (6-os grafikon).

4-es grafikon. A tezgák száma

7

5-ös grafikon. Az üzlethelyiségek száma

6-os grafikon. Az eladási objektumok négyzetméterben kimutatott felülete.

A 7-es grafikonból megtudhatjuk, hogy a „Dorozsmai Nagybani” piac kft a leglátogatottabb.

8

7-es grafikon. A vevők napi forgalma a piacokon.

9

I kérdéscsoport A. Korcsoport 1) 2) 3) 4) 5) 6)

18-25 26-35 36-45 46-55 56- 65 66 és több

10 % 22 % 24 % 20 % 15 % 8%-

404 / 41 404 / 89 404 / 96 404 / 81 404 / 61 404 / 34

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

1

B. NEM 1) 2)

F N

28 % - 404 / 113 71 % - 404 / 287

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

2

C. KÉPZETTSÉG 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

Általános iskola Három éves középiskola Négyéves középiskola főiskola egyetem magiszteri végzettség doktori végzettsé

8%21 % 32 % 15 % 20 % 2%0%-

404 / 34 404 / 84 404 / 129 404 / 61 404 / 82 404 / 8 404 / 0

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

3

D. MUNKAVÉGZÉS ALAPJÁN 1) 2) 3) 4) 5)

munkavállalók 57 % - 404 / 229 munkanélküliek 18 % - 404 / 72 diák 5 % - 404 / 20 nyugdíjas 17 % - 404 / 70 mezőgazdasági vállalkozó 2 % - 404 / 9

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

4

E. HÁZTARTÁS TAGJAINAK SZÁMA 1) 2) 3) 4) 5)

1 2 3 4 több mint 4

9%24 % 30 % 26 % 11 % -

404 / 37 404 / 95 404 / 120 404 / 106 404 / 43

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

5

F. HAVI JÖVEDELEM 1) 2) 3)

átlag alatti átlagos átlagon felüli

48 % - 404 / 192 45 % - 404 / 182 6 % - 404 / 25

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

6

II kérdéscsoport 1. Az említettek közül,melyik piacon vásárol leggyakrabban ? a. Tejpiac (Trg Jakaba i Komora) b. Nagybani piac c. „Zöldike“ piac (Prozivka) d. „Teszla telepi“piac e. Kisbajmoki zöldségpiac („Ócskapiac“) f. Palicsi zöldségpiac g. Bajmoki zöldségpiac h. Csantavéri zöldségpiac i. Egyéb piacok

54 % 23 % 19 % 11 % 32 % 8%2%0%1%-

404 / 217 404 / 93 404 / 78 404 / 44 404 / 131 404 / 33 404 / 7 404 / 0 404 / 3

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

7

2. Ön szerint milyen osztályzatot érdemelnek az említett piacok Szabadkán és környékén, figyelembe véve az infrastrukturális felszereltségét, kínálatát és az árakat. a. Tejpiac (Trg Jakaba i Komora) 1 1 % - 404 / 4 2 3 % - 404 / 14 3 21 % - 404 / 83 4 25 % - 404 / 100 5 18 % - 404 / 74 b. Nagybani piac 1 4 % - 404 / 17 2 9 % - 404 / 38 3 16 % - 404 / 64 4 5 % - 404 / 22 5 2 % - 404 / 9 c. „Zöldike“piac (Prozivka) 1 0 % - 404 / 0 2 2 % - 404 / 10 3 12 % - 404 / 49 4 13 % - 404 / 54 5 5 % - 404 / 21

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

8

d. 1 2 3 4 5 e. 1 2 3 4 5 f. 1 2 3 4 5 g. 1 2 3 4 5

„Teszla telepi“piac 0 % - 404 / 2 4 % - 404 / 16 12 % - 404 / 49 8 % - 404 / 31 2 % - 404 / 10 Kisbajmoki zöldség piac („Ócskapiac“) 1 % - 404 / 3 5 % - 404 / 53 13 % - 404 / 0 13 % - 404 / 52 8 % - 404 / 33 Palicsi zöldségpiac 2 % - 404 / 9 5 % - 404 / 22 11 % - 404 / 45 3 % - 404 / 13 1 % - 404 / 3 Bajmoki zöldségpiac 2 % - 404 / 8 4 % - 404 / 16 8 % - 404 / 34 1 % - 404 / 5 0 % - 404 / 2

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

9

h. Csantavéri zöldségpiac 1 2 % - 404 / 10 2 4 % - 404 / 16 3 7 % - 404 / 30 4 1 % - 404 / 4 5 0 % - 404 / 0 i. Egyéb piacok 1 0 % - 404 / 1 2 0 % - 404 / 0 3 0 % - 404 / 0 4 1 % - 404 / 3 5 0 % - 404 / 2

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

10

3. Az elmúlt öt évhez viszonyítva, milyen gyakran vásárol ma piacon? a) b) c)

gyakrabban ritkábban ugyan olyan gyakran

16 % - 404 / 65 39 % - 404 / 159 43 % - 404 / 174

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

11

4. A piacra hetente hány alkalommal jár a) b) c) d)

egyszer kétszer háromszor többsör

58 % 23 % 8%10 % -

404 / 234 404 / 9 404 / 33 404 / 39

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

12

5. Leggyakrabban mely napokon jár piacra ? a) b) c) d) e) f) g)

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

3%14 % 13 % 14 % 18 % 64 % 40 % -

404 / 12 404 / 58 404 / 54 404 / 58 404 / 74 404 / 257 404 / 162

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

13

6. Amikor a piacon vásárol, elkölt... a) b) c) d)

200 - 500 dinárt 500 - 1.000 dinárt 1.000 - 2.000 dinárt több mint 2.000 dinárt

29 % 40 % 24 % 5%-

404 / 119 404 / 163 404 / 96 404 / 22

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

14

7. Mely élelmiszereket vásárolja leggyakrabban a piacon ? a) Hazai gyümölcs * néha * gyakran * minden alkalommal b) Déli gyümölcsök * néha * gyakran * minden alkalommal c) zöldségfélék * néha * gyakran * minden alkalommal d) tej és tejtermékek * néha * gyakran * minden alkalommal e) friss csirkehús és tojás * néha * gyakran * minden alakalommal

23 % - 404 / 94 35 % - 404 / 143 17 % - 404 / 69 28 % - 404 / 115 28 % - 404 / 112 9 % - 404 / 35 17 % - 404 / 67 37 % - 404 / 148 25 % - 404 / 103 27 % - 404 / 111 18 % - 404 / 71 11 % - 404 / 44 23 % - 404 / 93 24 % - 404 / 96 11 % - 404 / 44

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

15

f) hús és húskészítmények * néha * gyakran * minden alkalommal g) hal * néha * gyakran * minden alkalommal h) pékipari termékek * néha * gyakran * minden alkalommal i) tészták és sütemények * néha * gyakran * minden alkalommal j) virág * néha * gyakran * minden alkalommal k) más egyéb * néha * gyakran * minden alkalommal

32 % - 404 / 129 10 % - 404 / 39 1 % - 404 / 5 36 % - 404 / 145 9 % - 404 / 35 1 % - 404 / 4 26 % - 404 / 104 16 % - 404 / 66 10 % - 404 / 41 30 % - 404 / 121 6 % - 404 / 23 1 % - 404 / 4 39 % - 404 / 157 6 % - 404 / 26 0 % - 404 / 2 5 % - 404 / 20 4 % - 404 / 16 1 % - 404 / 3

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

16

8. Értékelje a piaci termékek minőségét. a) Hazai gyümölcsök * kitűnő * jó * rossz b) Déli gyümölcsök * kitűnő * jó * rossz c) zöldségfélék * kitűnő * jó * rossz d) tej és tejtermékek * kitűnő * jó * rossz e) friss csirkehús és tojás * kitűnő * jó * rossz

16 % - 404 / 65 60 % - 404 / 244 3 % - 404 / 11 13 % - 404 / 54 51 % - 404 / 208 3 % - 404 / 11 23 % - 404 / 94 52 % - 404 / 212 3 % - 404 / 14 17 % - 404 / 68 37 % - 404 / 151 3 % - 404 / 13 17 % - 404 / 70 40 % - 404 / 161 1 % - 404 / 6

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

17

f) hús és húskészítmények * kitűnő * jó * rossz g) hal * kitűnő * jó * rossz h) pékipari termékek * kitűnő * jó * rossz i) tészták és sütemények * kitűnő * jó * rossz j) virág * kitűnő * jó * rossz k) más egyéb * kitűnő * jó * rossz

6 % - 404 / 26 34 % - 404 / 138 5 % - 404 / 20 12 % - 404 / 50 30 % - 404 / 121 6 % - 404 / 23 17 % - 404 / 70 35 % - 404 / 140 2 % - 404 / 10 8 % - 404 / 31 25 % - 404 / 103 4 % - 404 / 16 13 % - 404 / 0 30 % - 404 / 120 4 % - 404 / 16 5 % - 404 / 19 6 % - 404 / 23 0 % - 404 / 1

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

18

9. Törekszik-e, hogy a piacon vásároljon a ... a) b) c) d) e)

termelőtől Ön által ismert termelőtől eladótól Ön által ismert eladótól Mindegy

16 % - 404 / 66 27 % - 404 / 108 9 % - 404 / 38 29 % - 404 / 118 25 % - 404 / 99

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

19

10. A jellemzően piaci termékeket (pl.friss zöldség és gyümölcs, tejtermékek) megvásárolja a bevásárlóközpontokban is ? f) g) h)

IGEN Néha NEM

48 % - 404 / 194 37 % - 404 / 150 14 % - 404 / 55

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

20

10.1. Amennyiben az előző kérdésre IGEN- nel vagy néha válasszal válaszolt, mi motiválja Önt, hogy a nagy bevásárlóközpontokban vásároljon ? a) A készpénz nélküli fizetés lehetősége 27 % - 404 / 110 b) A bevásárlóközpontok munkaideje 40 % - 404 / 163 c) A bevásárlóközpontok infrastrukturális felszereltsége (kényelmesebb vásárlás) 14 % - 404 / 55 d) Teljeskörűbb ellátás– a„minden egy helyen”értékesítési modell 36 % - 404 / 147 e) Egyforma minőség 9 % - 404 / 37 f) Megfelelőbb árak 17 % - 404 / 67 g) Promóciók és reklám kampányok 8 % - 404 / 33 h) Ingyenes parkolási lehetőség 7 % - 404 / 28 i) Valami más ________________ 2 % - 404 / 8

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

21

10.2. Amennyiben az előző kérdésre NEM-mel válaszolt, mi motiválja Önt, hogy a piacokon vásároljon ? a) A kínálat sokszínűsége b) A termékek minősége c) Megfelelőbb árak d) A piacok jó és könnyen megközelíthető elhejlyezkedése e) A termelővel való közvetlen kapcsolat f) Az ismerősökkel és barátokkal való találkozás g) megzsokás h) más egyéb ________________

3%3%5%2%3%4%4%0%-

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

404 / 13 404 / 13 404 / 19 404 / 10 404 / 14 404 / 17 404 / 16 404 / 0

22

10. Volt-e valaha problémája a piacon vásárolt árú minőségével ? a) b) c)

NEM 45 % - 404 / 182 IGEN, de nem akkora, hogy több ne vásároljak a piacon 47 % - 404 / 188 IGEN 7 % - 404 / 28

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

23

11. Ön szerint mi hiányzik a piacoknak ? d) Minőséges autóparkoló e) Szervezett kerékpár megőrző f) Bank automata g) Pihenőhely padokkal h)Promóciós és degusztációs helység i) egyéb

39 % - 404 / 156 23 % - 404 / 93 24 % - 404 / 96 16 % - 404 / 64 17 % - 404 / 67 11 % - 404 / 45

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

24

12. Érdekelné-e Önt, hogy a piacokon bio élelmiszereket valamint hazai termékeket vásároljon, amelyen fel van tüntetve a szerbiai illetve a régióbeli földrajzi eredete? a) b) c)

IGEN NEM Nem tudom

53 % - 404 / 216 19 % - 404 / 78 25 % - 404 / 99

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

25

13. Milyen irányban kell fejlődniük a piacoknak ? a) A munkaidő változtatása a vásárlók igényeinek megfelelően 1 13 % - 404 / 54 2 6 % - 404 / 24 3 17 % - 404 / 69 4 17 % - 404 / 69 5 34 % - 404 / 138 b) A piacon történő eladás feltételeinek javítása 1 5 % - 404 / 20 2 6 % - 404 / 23 3 24 % - 404 / 95 4 23 % - 404 / 33 5 31 % - 404 / 127 c) A kínálat bővítése bio élelmiszerekkel és hazai márkatermékekkel 1 18 % - 404 / 74 2 6 % - 404 / 24 3 20 % - 404 / 79 4 16 % - 404 / 65 5 23 % - 404 / 85

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

26

d) Reklám és promóciós kampányok 1 21 % - 404 / 85 2 12 % - 404 / 47 3 20 % - 404 / 79 4 12 % - 404 / 48 5 17 % - 404 / 70 e) A minőség ellenőrzási előírások bevezetése 1 3 % - 404 / 11 2 4 % - 404 / 17 3 13 % - 404 / 51 4 18 % - 404 / 71 5 51 % - 404 / 206 f) Más egyéb 1 0 % - 404 / 0 2 0 % - 404 / 0 3 0 % - 404 / 0 4 0 % - 404 / 0 5 0 % - 404 / 0

“Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border”

27