Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyző, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző

Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 250-12/2007.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2007. október 18-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Bokros Mátyás, Baji Lajos, Tóth Károly országgyűlési képviselő, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Pap János, Velkey Gábor országgyűlési képviselő, Hrabovszki György, Takács Péter, Bálint Jánosné képviselő. Igazoltan volt távol: Szilvásy Ferenc képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyző, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző Meghívottként volt jelen: Dr. Kiss Gyula, a Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport vezetője, Hrabovszki Mihály, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály osztályvezető helyettese, Szigeti Csaba, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály csoportvezetője, Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Tarné Stúber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Bánfi Ádám, a Projekt Végrehajtó Egység tanácsadója, Sztankó Ilona, a Projekt Végrehajtó Egység vezetője, Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelő Ztt. cégvezetője, Kiss András tűzoltó alezredes, városi tűzoltóparancsnok, Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője, Dr. Pusztai Kincső, a Szociálpolitikai Osztály csoportvezetője, Gyaraki Ferenc Márk, a Közigazgatási Osztály Gyermek-és Ifjúságvédelmi Csoportjának vezetője, Palotai Magdolna, a StratégiaiFejlesztési Osztály vezetője, Márton László vagyonkezelő, Lukácsi László városi főépítész, Kis Béla városrendező, Molnár László országgyűlési képviselő. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 24 fő képviselő van jelen, az ülést megnyitotta. (Kazetta 1/1. 000-005) Bokros Mátyás képviselő: Jelezte, hogy zárt ülés keretében kíván kérdést intézni Vantara Gyula polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 005-007) Hirka Tamás képviselő: Nyilvános ülés elején kíván kérdést intézni Vantara Gyula polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 007-008)

2

Takács Péter képviselő: Napirendi pontokkal kapcsolatban javasolta, hogy a nyilvános ülés 4/2. jelzésű előterjesztését a zárt ülés előtt tűzze napirendjére a közgyűlés. Amennyiben a szociális rendelet módosításával egyetért a testület, úgy az a fellebbezési ügyek elbírálásánál már alkalmazható, felhatalmazást ad a jelenleg érvényben lévő méltányossági szabályoktól történő eltérésre. Jelezte, hogy a nyilvános ülés elején kíván kérdést intézni Vantara Gyula polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 008-022) Vantara Gyula polgármester: Nem javasolta a szociális rendelet zárt ülés előtti megvitatását. Az előterjesztéshez képest a vagyoni rész vonatkozásában módosul a rendelet. Jelen közgyűlésen a testület korábbi jogával élve, más juttatással kompenzáljon. (Kazetta 1/1. 022-031) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Bejelentések között kíván tanácsnoki tájékoztatót tartani. (Kazetta 1/1. 031-033) Dr. Benedek Mária jegyző: A szociális rendelet módosítása november 1-től lép hatályba, érdemben nincs értelme azt a zárt ülés előtt megvitatni, hiszen jelen ülésen döntést igénylő kérelmek esetében még nem alkalmazható. (Kazetta 1/1. 033-038) Takács Péter képviselő: Javaslatát visszavonta. (Kazetta 1/1. 038-039) Hricsovinyi Tamás képviselő: Képviselői kérdést kíván nyilvános ülés előtt Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezetője felé intézni. (Kazetta 1/1. 039-042) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet. -

Megállapította, hogy a közgyűlés, 24 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: (Kazetta 1/1. 042-049) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály

2.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés adományozása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

3 Nyilvános ülés: 1.)

Vagyoni ügyek, pályázatok, fejlesztések 1.

„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának téli útüzemeltetési feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményére vonatkozó döntés Előterjesztő: Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 2.

Beépítési kötelezettség meghosszabbítása a Békéscsaba Almáskerti Ipari Parkban Előterjesztő: Sztankó János ügyvezető igazgató, Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Előkészítő: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 3.

A 480/2007. (IX.20.) közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, telek értékesítése a Békéscsaba, Almáskerti Ipari Parkban Előterjesztő: Sztankó János ügyvezető igazgató, Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Előkészítő: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.

4. Békéscsaba, Szent István tér 10. felújítása és hasznosítása Előterjesztő: Borbíró Zoltán, a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 5. Az önkormányzat - Vagyonkezelő Zrt. Megbízási szerződés módosítás Előterjesztő: Borbíró Zoltán, a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 6. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 7. Erdőterületek más célú hasznosításai Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 8. Út egy részének értékesítése az Almáskertekben Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 9. Földterület értékesítése Csabaszabadiban Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 10.

Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály

4

11. Tűzoltógépjármű pályázat benyújtása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 12.

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvízcsatornázásának és tisztításának fejlesztése” című projekt jelenlegi állása, főbb feladatok Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: PIU Stratégiai- Fejlesztési Osztály

13. Murony község szennyvíz-elhelyezési kérelme Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: PIU 2.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. A 2007. évi költségvetésről szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Dr. Benedek Mária jegyző 2. Javaslat a 2007. évi hitelfelvétel összegére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

3.)

Oktatási, közművelődési és sportügyek: 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2013-as időszakra vonatkozó közoktatást érintő Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének jóváhagyása Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 2.

Pedagógiai programok jóváhagyására vonatkozó eljárás alkalmazása a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet alapján Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 3.

Közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésének, ifjúsági parkok létrehozásának ütemezése Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Városüzemeltetési Osztály Stratégiai- Fejlesztési Osztály 4. Sporttámogatások többletforrással történő kiegészítése Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

5 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúsági Koncepciója 2007-2011 Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 6. Emléktáblák állítása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 4.)

Szociális területet érintő ügyek 1.

A Csabai Életfa Nyugdíjas Házat Működtető megszűntetésével kapcsolatos tulajdonosi döntések Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai- Fejlesztési Osztály Szociálpolitikai Osztály Titkársági Osztály Kistérségi Munkaszervezet Könyvvizsgáló „Csabai Életfa” Kht.

Közhasznú

Társaság

2.

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet egyfordulós módosítása Előterjesztő. Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály 3. Egyensúly Szabadidő Klub kérelme Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály 4. Hármas ikrek gondozásával kapcsolatos kérelem Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály 5.)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) rendelet módosítása Előterjesztő. Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Közigazgatási Osztály

6.)

Utca- és tér elnevezés Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport

7.)

Városüzemeltetést érintő ügyek 1. Karácsonyi vásár rendezése Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály

6

8.)

Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület kérelme Előterjesztő: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

9.)

BEJELENTÉSEK

Tárgy:

Tájékoztató a két ülés között: a városi önkormányzatot érintő tárgyalásokról, tanácskozásokról

Vantara Gyula polgármester: Megjegyezte, hogy a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat 10. § (3) bekezdése értelmében a polgármester írásban ad tájékoztatást a két ülés között tett, a városi önkormányzatot érintő tárgyalásokról, tanácskozásokról. (Kazetta 1/1. 049-056) Hricsovinyi Tamás képviselő: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy visszavonja korábbi kérdését, azt írásban továbbítja az önkormányzat felé. (Kazetta 1/1. 056-060) Vantara Gyula polgármester: Tudomására jutott, hogy az írásos tájékoztató a képviselők részére sajnálatos módon még nem került kiosztásra, ezért szóban ismertette az abban foglaltakat. (A tájékoztató a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) (Kazetta 1/1. 060-112) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Október 6-án Takács Péter képviselővel közösen Aradon, az emlékhelyen, illetve a vesztőhelyen koszorút helyezett el. (Kazetta 1/1. 112-115) Takács Péter képviselő: Megjegyezte, hogy 1990. óta Békéscsaba az egyetlen megyei jogú város, aki a vesztőhelyen minden évben kegyeletét kifejezve koszorút helyez el. Hiányolta, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által szervezett Széchenyi Ligeti pavilon ünnepélyes átadására a képviselők nem kaptak meghívást. Kérte, hogy hasonló rendezvények esetében ez történjen meg. (Kazetta 1/1. 115-120) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az ünnepség a műszaki átadást követő birtokba vétel volt. Tudomása szerint a teljes projekt átadására október 30-án kerül sor, mely időpontra a képviselők személyre szóló meghívót kapnak. (Kazetta 1/1. 120-124) Kutyej Pál képviselő, Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Megköszönte az evangélikus nagytemplom alapkőletételének 200 éves évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség résztvevőinek jelenlétét, illetve az önkormányzat által nyújtott támogatást. (Kazetta 1/1. 124-127) Vantara Gyula polgármester: A magyar-szlovák helyzettel kapcsolatban mélyen elgondolkodtató a szlovák evangélikus egyház püspökének beszéde. A két egyház közös

7 békére, megnyugvásra vonatkozó felhívását a békés egymás mellett élésre törekvés céljából az állami vezetők részére is eljuttatták. Szavazásra bocsátotta a két ülésszak közötti beszámoló elfogadását. A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 506/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a polgármester tájékoztatóját a két közgyűlés közötti, a városi önkormányzatot érintő tárgyalásokról és tanácskozásokról tudomásul veszi. (Az 507-515/2007. (X.18.) számú határozatokat a zárt ülésről készült jegyzőkönyvi kivonat tartalmazza.) Vantara Gyula polgármester: 10 óra 30 perckor zárt ülést rendelt el. (Kazetta 1/1. 127-140) Zárt

ülés

Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés 11 óra 01 perckor nyilvános ülésen folytatja tovább munkáját. Jelezte, hogy a nyilvános ülés megkezdése előtt Takács Péter képviselő kért szót. (Kazetta 1/1. 576-577) Takács Péter képviselő: A Csabai Mérleg című városi lapban örömmel olvasta, hogy Székelyudvarhely testvérvárosban delegáció vett részt, ahol szekcióülésekre is sor került. Azon képviselők közé tartozik, akik a két magyar város, Békéscsaba és Székelyudvarhely közötti minél szorosabb kapcsolat kiépítését szorgalmazta. Azt azonban meg kell említeni, hogy a próbálkozás kevés sikerrel járt. A jelenlegi látogatásnak milyen kézzelfogható eredménye lesz? Megjegyezte, hogy a 90-es évek elején rendkívül intenzív volt a két város közötti intézményi és gazdasági kapcsolat. Sajnálatos módon azok vagy megszakadtak, vagy ellaposodtak. (Kazetta 1/2. 001-011) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A szekció ülés során sikerült jó kapcsolatot kialakítani a kórházi együttműködés keretében. Tervezik Dr. Becsei Lászlóval, a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet igazgatójával a székelyudvarhelyi kórház igazgatójának, illetve vezetőinek meghívását. Jelenleg egyeztető tárgyalások folynak, a két város együttműködésére vonatkozóan. Példaként említette, hogy a szemészeti osztályon lehetőség adódik a rezidensek gyakorlaton történő részvételére, de más kapcsolódási lehetőségek is adódhatnak az egészségügy területén. (Kazetta 1/2. 011-022) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere vendégként érkezik a kolbászfesztiválra, lehetőség adódik az együttműködési tervezet pontosítására. A két város kapcsolata véleménye szerint új mederbe terelődik. Kifejezett kérésük volt építőipari, vendéglátó-ipari és élelmiszeripari cégek együttműködésének segítése, illetve a kórházak, intézmények

8 kapcsolatainak bővítése. A pontosított együttműködési megállapodás a közgyűlés novemberi ülésén kerül napirendre. A két fél között szoros együttműködést remél. (Kazetta 1/2. 022-030) Köles István alpolgármester: Tájékoztatta Takács Péter képviselőt, hogy kulturális téren külön szekcióülésre került sor, sport, közoktatás, kultúra, művészetek területén megnevezték azokat a személyeket, akik egymással kapcsolatot tartanak (Kazetta 1/2. 030-037) Takács Péter képviselő: Korábban sem a szándékkal volt probléma, kölcsönös egyetértés alakult ki. Végül mégsem került sor a megbeszéltek megvalósítására. Javasolta Vantara Gyula polgármesternek, amennyiben az együttműködési megállapodást a két város megköti, jelöljenek ki felelősöket, illetve indokolt esetben forrást vonjanak be. (Kazetta 1/2. 037-044) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Fontos volt az együttműködési megállapodás felújítása, hiszen az utolsó hivatalosan aláírt megállapodás 1990-re datálódik. (Kazetta 1/2. 044-049) Hirka Tamás képviselő: Három, jaminai városrészt érintő kérdésben kért segítséget. Az orosházi úti vasúti felüljáró felújításakor a Madách utca sarkáról eltávolították a 12 tonna teherbírás feletti járművek közlekedését tiltó táblát, amely csak az autóbuszok közlekedését engedélyezte. Nagy veszélyt jelent, hogy nem került vissza a tábla, hiszen az utca elején iskola van, orvosi rendelő, posta, gyógyszertár. Az út nem alkalmas a 40 tonna teherbírású járművek közlekedésére. Kutyej Pál képviselővel közösen kérik, minél előbb kerüljön visszahelyezésre a tábla. Írásos jelzése ellenére sem kapott még tájékoztatást a Városüzemeltetési Osztálytól a Bessenyei utca sarkán lévő, forgalmi rendet irányító közlekedési lámpával kapcsolatban. A Bessenyei utcából nem megoldott a kihajtás. A hídfelújítást követően nem lehet lehajtani a Mikszáth, Reviczky és Ludvigh utcákba. Történt az ügyben előrelépés? (Kazetta 1/2. 049-063) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a képviselő írásban kap tájékoztatást. A MÁV rekonstrukció kapcsán folyamatban van a Gyár utcai körforgalmi csomópont felülvizsgálata. (Kazetta 1/2. 063-069) Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni ügyek, pályázatok, fejlesztések

„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának téli útüzemeltetési feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményére vonatkozó döntés

Bokros Mátyás képviselő: Klemm Ferenc egyéni vállalkozó már nem rendelkezik érvényes szerződéssel? Tudomása szerint három évvel korábban öt évre kötött szerződést a feladat ellátására. Mi indokolta az ismételt pályáztatást? (Kazetta 1/2. 069-077)

9

Csiaki Tamás osztályvezető: A közbeszerzési törvény szerint kellett pályáztatni a síkosságmentesítést. Valóban hosszú távra kötött az önkormányzat szerződést, a kivitelező azonban kezdeményezte felbontását. Az elmúlt télen nem volt igazán nagy hó, és csúszós út, a vállalkozó több millió forintos igényt kívánt érvényesíteni az el nem végzett munka ellenére. Az önkormányzat - szerződés alapján - az el nem végzett munkáért díjazást nem adhat, ezért kezdeményezte a szolgáltató a szerződés felbontását. (Kazetta 1/2. 077-087) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontját. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 3. pontját. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/2. 087-105) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 516/2008. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának téli útüzemeltetési feladatok ellátása 2007-2010” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásban beérkezett alábbi ajánlatot érvénytelennek minősíti: DELIVERY PLUSZ Kft. Békéscsaba Nógrád u. 15. 5600

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának téli útüzemeltetési feladatok ellátása 2007-2010” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásban beérkezett alábbi ajánlatot érvényesnek minősíti, és nyertes ajánlattevőként rendeli el kihirdetni: Klemm Ferenc egyéni vállalkozó Békéscsaba Mátyás király u. 67. 5600

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban kösse meg.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. október 19.

10 Tárgy:

Beépítési kötelezettség meghosszabbítása a Békéscsaba Almáskerti Ipari Parkban

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 105-111) A közgyűlés 21 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 517/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Gallion Kft. (5600 Békéscsaba, Urszinyi Dezső u. 23.) kérelmét a 20525/12. hrsz-ú telekre vonatkozó beépítési határidő 2 évvel történő, 2009. december 31-ig szóló meghosszabbítására azzal a feltétellel, hogy a vevő köteles 2008. december 31-ig érvényes építési engedélyt szerezni és ennek alapján építkezést kezdeni a fenti telken. A teljesítést az építési engedély határozat és a beruházás építési naplójában az építkezés kezdetét tartalmazó bejelentésének másolatával köteles bizonyítani. A hosszabbítást adásvételi szerződés módosításba kell foglalni. A szerződés módosításának lebonyolításával a közgyűlés megbízza a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t, a szerződés aláírására felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató 2007. november 30. A 480/2007. (IX. 20.) közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, telek értékesítése a Békéscsaba, Almáskerti Ipari Parkban

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a 480/2007 (IX. 20.) közgy. határozat hatályon kívül helyezését. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta a telek értékesítésére vonatkozó határozati javaslatot. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/2. 111-129) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 518/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 480/2007. (IX.20.) közgy. határozatát. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató 2007. október 18.

11

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése értékesíti a Békéscsaba Almáskerti Ipari Parkban lévő, 20528/13 hrsz-ú 3000 m2 területű telket a Reinvest Millenium Kft. (1180 Budapest, Margó Tivadar út 142. II/6.) részére, kereskedelmi és szolgáltató telephely létrehozására. A szerződés egyedileg rögzített feltételei a következők: A terület vételára: Fizetési határidő: Beépítési kötelezettség:

3500,- Ft/m2+áfa A szerződéskötésig történő teljesítés. 2008. december 31.

A kötbér összege: A beépítési kötelezettség – műszaki átadás – határidőre történő nem teljesítése esetén évenként a telekár évi 5%-a. A kötbér esedékessége a fenti határidő leteltét követő 30. nap. Foglalkoztatás: A foglalkoztatás vonatkozásában a Vevő az általa megépített ingatlanban összesen 5 fő foglalkoztatására vállal kötelezettséget, melyet a Vevő bérlője teljesít. A teljesítés elmaradása esetén a következményekért a Vevő egyetemleges felelősséget vállal. A telephelyen dolgozó foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a telephelyen való működés kezdetétől számított első 12 hónapra vonatkozóan 5 fő. A kötbér összege: A fenti foglalkoztatotti létszámtól való elmaradás esetén, hiányzó foglalkoztatottanként a tárgyidőszakban érvényes minimálbér járulékaival növelt éves értéke + áfa. A kötbér esedékessége a fenti periódust követő 30. nap. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park telkeinek értékesítésénél szokásos szerződést a fenti feltételekkel kiegészítve aláírja a 20528/13 hrsz-ú, 3000 m2 területű telekre vonatkozóan. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató 2007. november 15.

Békéscsaba, Szent István tér 10. felújítása és hasznosítása

Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az előterjesztett határozati javaslaton túl javasolta, hogy a közgyűlés kérje fel a polgármestert a Munkácsy utcában a rendőrség által használt telek tulajdonának tisztázása, és megszerzése érdekében teendő intézkedésekre. (Kazetta 1/2. 129-135) Tóth Károly képviselő: A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnökéhez intézte kérdését. A törvény valamennyi feltételének megfelel az előterjesztés? (Kazetta 1/2. 135-138) Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke: Igen. (Kazetta 1/2. 138-139)

12

Mezei Zsolt képviselő: Idézte a gazdasági törvény 25. § (4) bekezdésének vezető tisztségviselőkre vonatkozó kitételét, miszerint „a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.” Hónapokkal ezelőtt megkérte a jegyzőt és a polgármestert, valamint az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökét, vizsgálják meg, ez a helyzet fennáll-e, vagy sem. Az elmúlt hónapokban kérdésére sajnálatos módon nem érkezett válasz. (Kazetta 1/2. 139-148) Vantara Gyula polgármester: A törvényből idézetteknek mi köze van a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanhoz? (Kazetta 1/2. 148-150) Mezei Zsolt képviselő: Amennyiben vélelme helytálló, a cég nem jogszerűen működik. (Kazetta 1/2. 150-158) Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke: Kérte Mezei Zsolt képviselőt, konkrétan nevezze meg, kire gondol. Kinek az esetében áll fenn összeférhetetlenség? (Kazetta 1/2. 158-162) Mezei Zsolt képviselő: Kérése annak vizsgálatára irányult, hogy jelenleg fennáll-e a helyzet, vagy sem. A közgyűlés döntései csak akkor megalapozottak, ha a zrt a cégjog szerint törvényesen működik. (Kazetta 1/2. 162-170) Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke: Ismételten kérte Mezei Zsolt képviselőt, nevezze meg konkrétan kire gondol, általánosságban nem tud választ adni. (Kazetta 1/2. 170-172) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság módosító javaslatát, miszerint polgármesterként tegye meg a szükséges intézkedéseket a Munkácsy utcában a rendőrség által használt telek tulajdonjogának tisztázása érdekében. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással, a módosító javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/2. 172-186) Köles István alpolgármester: A határozati javaslat 3. pontjában szövegszerű módosítást javasolt. Kérte, hogy a megfogalmazásban szerepeljen a „funkciók” kifejezés. Csak a funkciók meghatározása után kerüljön sor a felújítási tervek, stb. készítésére. (Kazetta 1/2. 186-195) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Köles István polgármester módosító javaslatát.

13 -

Megállapította, hogy a közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással, a módosító javaslattal egyetértett.

Az elfogadott módosító javaslatokkal együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 195-206) A közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 519/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 484/2007. (IX.20.) közgyűlési határozat alapján beterjesztett, a Békéscsaba, Szent István tér 10. szám alatti ingatlan hasznosítása és felújítása koncepció tárgyában az alábbiak szerint határoz: 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a Békéscsaba, Szent István tér 10. szám alatti ingatlanból a helyszínrajzon jelölt telekrész eladásával.

2.

A közgyűlés felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-ot az eladás előkészítésével az önkormányzati vagyon rendelet feletti rendelkezési jog gyakorlatának szabályairól szóló 19/2007. (V. 2.) önk. rendelet szerint.

3.

A közgyűlés megbízza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-ot, hogy a végleges telekhatár és a funkciók meghatározása után készíttesse el a felújítási terveket, költségvetést, a hasznosítási javaslatokat és a gazdasági számításokat. Ezek ismeretében a végleges felújítási és hasznosítási javaslatát terjessze az illetékes bizottságok és a közgyűlés elé.

4.

A közgyűlés elvben egyetért azzal, hogy a felújításhoz szükséges forrás fedezetéül a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő garázsok egy része értékesítésre kerüljön. A közgyűlés megbízza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-ot, hogy a pontos felújítási költségek ismeretében tegyen javaslatot az értékesítendő ingatlanok körére, és az értékesítés módjára.


Kozma János cégvezető (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.) 2008. május 30.

Herczeg Tamás tanácsnok: A félreértések elkerülése végett megerősítette, hogy a közgyűlés dönt az ingatlan funkciójának kialakításáról. (Kazetta 1/2. 206-209) Takács Péter képviselő: Mezei Zsolt képviselő hozzászólására reagálva: milyen összeférhetetlenség áll fenn a zrt. vonatkozásában? Határozatban döntsön a közgyűlés a témában. (Kazetta 1/2. 209-218) Mezei Zsolt képviselő: Vélelme Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága elnökének válasza szerint nem áll fenn. (Kazetta 1/2. 218-230)

14

Tóth Károly képviselő: Az igazgatóság elnöke nyilatkozott, hogy minden törvényes. Amennyiben nem, úgy a közgyűlés döntése is törvénytelennek minősül. (Kazetta 1/2. 230-235) Tárgy:

Önkormányzat – Vagyonkezelő Zrt. Megbízási Szerződés módosítás

Tóth Károly képviselő: A törvényességet és az ingatlan hasznosítását is a zrt. ítéli meg. A rendelet a létrehozott tényszerű állapotot tükrözze vissza. (Kazetta 1/2. 235-259) Vantara Gyula polgármester: A képviselő figyelmét elkerülte, hogy az Állami Számvevőszék írta elő a tisztázatlan helyzet rendezését. Kérte Tóth Károly képviselőt, szövegszerűen ismertesse módosító javaslatát. (Kazetta 1/2. 259-262) Tóth Károly képviselő: A határozati javaslat 3. pontjának javasolta: „Minden vitatott, ezen előterjesztésben nem szabályozott esetben a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóság elnökének van igaza”. (Kazetta 1/2. 262-269) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselő módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 4 igen, 12 nem szavazattal, 5 tartózkodással, a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 269-279) A közgyűlés 22 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 520/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. között 2002. szeptember 26-án létrejött Megbízási Szerződés mellékelten csatolt módosítását, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Megbízási Szerződést elfogadja. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a Megbízási Szerződés módosításának, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Megbízási Szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester Kozma János cégvezető (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.) 2007. október 31.

15 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökét, hogy a 2007. november 15-i közgyűlésre terjessze elő a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi módosított üzleti tervét. Felelős: Határidő:

Borbíró Zoltán a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2007. november 15. Megbízási Szerződés Módosítás

amely egyrészről a Békéscsaba Megyei Jogú város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megbízó, másrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6., képviseli: Kozma János cégvezető) mint megbízott között jött létre az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel. A felek megállapodnak abban, hogy a közöttük 2002. szeptember 26-án létrejött Megbízási Szerződést 2007. október 1-i hatállyal módosítják a következők szerint: 1.

A Megbízási Szerződés I.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A megbízott – a Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében felsorolt lakás célú ingatlanok kivételével – az ingatlanok hasznosítási jogáért, illetve használatáért díjat fizet a megbízó részére, ugyanakkor megilletik a hasznosításból származó bevételek, és terhelik az ezzel összefüggő költségek.

2.

A Megbízási Szerződés V.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A megbízottat valamennyi, az általa hasznosításra átvett nem lakás célú ingatlannal kapcsolatos bevétel megilleti. Az ezekkel kapcsolatos díjakat saját bankszámláját megjelölve számlázza, és eljár azok behajtása érdekében. A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében tételesen felsorolt lakások esetében az esedékes lakbérről szóló számlát a megbízó nevében és helyette a megbízott állítja ki úgy, hogy abban a számla kibocsátójaként Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), számlaszámként azonban a saját bankszámlaszámát tünteti fel. A kiszámlázott, előírt lakbérek összegéről a megbízott a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tételes kimutatást készít a megbízó részére. A megbízott számlájára befolyt lakbért a megbízott a következő rend szerint utalja tovább a megbízó számára: A minden hónap 25. napjáig befolyt lakbér összegét a tárgyhónap utolsó munkanapján, előlegként utalja át a megbízó által megjelölt számlaszámra. A tárgynegyedévi teljesítést a felek negyedévenként számolják el akként, hogy a megbízott a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tételes kimutatást készít a befolyt lakbérekről. Ugyan ezen időpontig a megbízott köteles átutalni a megbízónak a tárgynegyedévre befolyt és addig át nem utalt lakbéreket.

3.

A Megbízási Szerződés V.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Megbízott a nem lakás célú ingatlanok esetében a tevékenységével kapcsolatos valamennyi költséget és kiadást a bevételeiből maga viseli. A megbízóra azok a

16 költségek háríthatók át, melyekről a jelen szerződés, vagy a felek között létrejött külön megállapodás rendelkezik. A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében megjelölt lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről – a megbízott Önköltségszámítási Szabályzatában leírtaknak megfelelően – a megbízott számlát bocsát ki a megbízó részére az alábbiak szerint: Minden hónap 20. napján a megbízott a lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről a megbízó részére rész-számlát állít ki, melynek végösszegét a megbízó a tárgyhó utolsó napján fizeti meg a megbízottnak. A havi számlák alapja a tárgynegyedévet megelőző naptári negyedévben felmerült költségek 1 hónapra jutó összegének 80 %-a. A tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a megbízott számlát állít ki a megbízó részére a tárgynegyedévben felmerült üzemeltetési és karbantartási költségekről, melynek összegét csökkenti a tárgynegyedévben már kiszámlázott rész-számlák összege. A megbízó a negyedéves költségelszámolásból, illetve a rész-számlákból adódó különbözetet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a megbízott részére. A negyedéves üzemeltetési és karbantartási díjakról készített számla mellé a felmerült költségekről a megbízott tételes kimutatást köteles készíteni. A megbízott a befolyt lakbérek elszámolásánál, illetve az üzemeltetési, karbantartási díjak számlázásánál külön tételben, a megbízó által megadott külön számlaszámra köteles elszámolni megbízó felé a Széchenyi tervből megvalósult lakások esetében. 4.

A Megbízási Szerződés V.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A megbízót, a nem lakás célú ingatlanok és a parkolási rendszerrel érintett közterületek hasznosításra történő átengedése ellenértékeként megillető – a megbízott üzleti tervében jóváhagyott – vagyoni bevételt a megbízott évente 4 egyenlő részletben, a tárgynegyedév utolsó napjáig fizeti meg a megbízó által kibocsátott számla alapján.

5.

A Megbízási Szerződés VI.7. pontja törlésre kerül, és a Megbízási Szerződésben a megbízott elnevezése mindenütt Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-re, képviselője: Kozma János cégvezetőre, a megbízó képviselője pedig Vantara Gyula polgármesterre változik.

A Megbízási Szerződés egyéb rendelkezései nem változnak. A jelen okirat módosítást a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, helybenhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2007………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízó képviseli: Vantara Gyula polgármester Ellenjegyezte: Dr. Benedek Mária jegyző

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megbízott képviseli: Kozma János cégvezető

17

Záradék:

A jelen Megbízási Szerződés módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 520/2007. (X.18.), a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága ….. számú határozatával jóváhagyta. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS / a 2007. október 18-án elhatározott módosítással egységes szerkezetben /

amely létrejött egyrészről a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) mint megbízó (képviseli: Vantara Gyula polgármester), másrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.), mint megbízott (képviseli: Kozma János cégvezető) között alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Megbízó a tulajdonában álló – a megbízási szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. és 2. sz. mellékletben felsorolt – ingatlanokat hasznosításra, üzemeltetésre, illetve használatra átadja megbízottnak.

2.

A megbízott – a Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében felsorolt lakás célú ingatlanok kivételével – az ingatlanok hasznosítási jogáért, illetve használatáért díjat fizet a megbízó részére, ugyanakkor megilletik a hasznosításból származó bevételek, és terhelik az ezzel összefüggő költségek.

3.

Megbízott a hatályos jogszabályok, a jelen szerződés és a megbízó által jóváhagyott éves üzleti terv alapján utólagos beszámolási kötelezettség mellett, önállóan, saját hatáskörében eljárva látja el az átvett ingatlanokkal kapcsolatos feladatait. A megbízó a jelen szerződéssel összhangban eseti döntésekkel is meghatározhat feladatokat megbízott részére.

4.

Megbízott hatásköre az átvett ingatlanokkal kapcsolatban az alábbi területekre terjed ki: • Hatékony és felelős gazdálkodással gondoskodik az ingatlan vagyon fejlesztéséről, a piaci viszonyoknak és a megbízó érdekeinek megfelelő hasznosításáról. • A jogszabályoknak megfelelően nyilvántartja, kezeli az ingatlanokat és az átvett ingó vagyont. • Ellátja a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek üzemeltetői feladatait, szervezi és lebonyolítja azok karbantartását és felújítását. • A szerződés szerinti korlátozásokkal bérbeadás, vagy használatba adás útján hasznosítja a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat. • Az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági, bírósági és végrehajtási eljárásokban – beleértve a megbízó által elrendelt lakás kiürítési ügyeket is – a saját nevében teljes jogkörrel jár el – jogi képviselet -. • A társasház keretében működő ingatlanok esetében a megbízót, mint tulajdonost képviseli a társasházak fórumain. • Lebonyolítja a megbízó által kijelölt épületek, építmények bontását, beleértve a szükséges tervek elkészítését és a hatósági engedélyek beszerzését is.

18 • • • •

Megbízó külön megbízása alapján előkészíti és lebonyolítja a kijelölt ingatlanok értékesítését. Megbízó egyidejű értesítése mellett, összeghatárra tekintet nélkül dönt a közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárításáról. A használatra átvett közterületen működteti a városi parkolási rendszert. A megbízó eseti döntései alapján közreműködik beruházások pályáztatásában és lebonyolításában.

Megbízott feladatainak ellátásához külső közreműködőket, alvállalkozókat vehet igénybe. E közreműködők tevékenységéért teljes felelősséggel tartozik, kivéve, ha a közreműködőket megbízó jelölte ki. 5.

Megbízó a fent körülírt ingatlanokkal kapcsolatban magának tartja fent az alábbi jogosítványokat: • A tulajdonában álló ingatlanok elidegenítését. • Az ingatlanok terhelését, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, művelési ágának megváltoztatását. • A megbízott – a megbízó által jóváhagyott üzleti tervében nem szereplő – évi 5.000 e Ft-ot (ötmillió 00/100 forintot) meghaladó kötelezettségvállalásának engedélyezését. • A lakás és helyiség bérlettel, továbbá az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos, a jelen szerződésben részletezett egyéb hatásköröket. II. AZ INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA

1.

Lakások bérbeadása

1.1.

Megbízott a lakások bérbeadása során korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. A bérlő kijelölése, a lakásbérleti szerződés megkötése, a lakbérek megállapítása, továbbá a lakásbérlettel összefüggő mentességek, kedvezmények meghatározása a megbízó hatáskörébe tartozik. Megbízó a lakásbérleti szerződés 1 példányát a szerződés aláírását követő 8 napon belül megküldi megbízott részére.

1.2

Megbízott feladatai: • Leltár szerint az új bérlő birtokába adja, illetve az elköltöző bérlőtől átveszi a lakást. • Ellenőrzi a bérlemények rendeltetésszerű használatát. • Nyilvántartja a bérlőket, előírja és beszedi a lakbéreket és a bérbeadó által biztosított szolgáltatások díját, ellátja a működéssel kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. • A fizetési késedelembe esett lakásbérlőkkel szemben eljár és megteszi a hátralék rendezésére irányuló intézkedéseket, kivéve, ha az adott bérlő esetén megbízó másképpen rendelkezik. A lakásbérlők aktuális díjhátralékáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja megbízót. • Szerződésszegés esetén felmondja a bérleti szerződéseket, gondoskodik a bérlemények kiürítéséről mind a volt bérlők, mind pedig a jogcím nélküli

19

•

használók esetén. Az eljárás lefolytatását követő 8 napon belül írásban értesíti a megbízót a megüresedett lakásokról. A megbízó külön rendelkezése alapján megfizeti a bérlőknek a cserelakás igénye nélkül leadott lakások hétszeres igénybevételi díját.

2.

Nem lakáscélú ingatlanok

2.1.

A szerződés 2. számú mellékletében feltüntetett nem lakáscélú ingatlanokat felek három csoportba sorolták. Az I. részében feltüntetett ingatlanokat megbízott határozatlan idejű, vagy hosszútávra szóló határozott idejű bérlet keretében egyaránt hasznosíthatja. A II. részben szereplő ingatlanok hasznosítására a szerződés IV. fejezetében részletezett külön rendelkezések vonatkoznak, míg a melléklet III. részében felsorolt, állagmegóvásra átadott ingatlanok csak rövidtávon, átmeneti jelleggel hasznosíthatók.

2.2.

Megbízott feladatai: •

• •

•

Megbízott a tulajdonos megbízásából, saját nevében köti meg a hasznosításra vonatkozó szerződéseket. A bérlők kiválasztásáról, a bérleti díjak és az általa nyújtott szolgáltatások ellenértékének megállapításáról saját belső szabályzatai alapján önállóan dönt. A megbízó tájékoztatására a megkötött szerződések 1 példányát az aláírást követő 15 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatalnak. Az ingatlanok bérletével és használatával kapcsolatos mentességek, és kedvezmények meghatározása elsősorban a megbízó hatáskörébe tartozik, de kedvezmények nyújtására – üzleti megfontolások alapján – a megbízott is jogosult. A hasznosítással összefüggő egyéb feladatok azonosak a lakásoknál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a megüresedő helyiségekről és a díjhátralékok összegéről nem kell rendszeres írásos tájékoztatást adni megbízó részére.

3.

A hasznosításra átadott ingatlanok értékesítése esetén a megbízó minden esetben egyeztet a megbízottal az ingatlan aktuális helyzetéről. Az értékesítést követően az adásvételi szerződés 1 példányának megküldésével értesíti megbízottat. Megbízott a hozzá beérkező vételi ajánlatokat továbbítja megbízónak. A megküldött ajánlathoz mellékelni kell az ingatlannal, a hasznosítás körülményeivel kapcsolatos adatokat és a megbízott esetleges javaslatait. Megfelelő indoklással és a szükséges dokumentumok, szakvélemények csatolásával a megbízott maga is kezdeményezheti ingatlanok értékesítését.

4.

Az ingatlanok bontását a megbízó és a megbízott egyaránt kezdeményezheti. A megbízott által kezdeményezett bontási munkák előkészítése a megbízó jóváhagyását követően kezdhető meg, kivéve, ha életveszély elhárítása miatt a hatóság rendelte el a bontást. Megbízott a bontás befejezését követő 8 napon belül értesíti megbízót a munka elvégzéséről. III. INGATLAN FENNTARTÁS

20 1.

Megbízott az átvett ingatlanokkal kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási, felújítási feladatait és költségeit éves üzleti tervében tervezi, melyet a megbízó hagy jóvá. Megbízott az üzleti tervben nem szereplő felújításokat, átalakításokat saját hatáskörben – az általános kötelezettségvállalás összeghatárát is figyelembe véve – éves felújítási költségkeretének terhére végezhet. Az általános és a felújítási költségkeretből nem finanszírozható munkák engedélyezését a megbízó magának tartja fent. Az üzleti tervben nem szereplő lakás felújítások, és nagyobb karbantartási munkák költségeit megbízó viseli, ezért a felújítandó lakások kijelölése minden esetben a megbízó hatáskörébe tartozik.

2.

A karbantartási és felújítási munkák teljes körű lebonyolítása – beleértve a pályázatok kiírását és a vállalkozói szerződések megkötését is – a megbízott feladata. A megbízó eseti rendelkezésekkel egyes részfeladatok elvégzésére is megbízást adhat.

3.

Megbízott ellátja a nem társasházként működő önkormányzati tulajdonú ingatlanok általános üzemeltetési feladatait az alábbiak szerint: • A közmű szolgáltatókkal kötött szerződés alapján biztosítja az épületek közmű ellátását, a központi fűtéssel ellátott ingatlanok hőellátását, továbbá a háztartási hulladék összegyűjtését és elszállítását. • Nyilvántartja és beszedi a szolgáltatások díját (fűtési díj, stb.), elszámol a közüzemi szolgáltatókkal, intézkedik a késedelmesen fizető bérlők díjhátralékának behajtására. • Gondoskodik a közös használatú helyiségek tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról. • Elvégzi a köztisztasági rendeletben foglalt – az üzemeltetett ingatlanokkal összefüggő – feladatokat. • Szükség szerint ellátja a gondnoki teendőket.

4.

Társasházként működő ingatlanokkal kapcsolatos feladatok • A társasházak üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek önkormányzati tulajdonra jutó részének finanszírozása. • A költség felhasználás ellenőrzése, számvizsgálói feladatok ellátása. • Kisebbségi önkormányzati tulajdon esetén a felújítási alapból nem finanszírozható felújítási munkák tulajdoni hányadra eső költségeit a megbízó viseli. A tulajdoni hányad megállapítása során a megbízó tulajdonában lévő lakások vehetők figyelembe. A megbízott feladata a költségek és a műszaki tartalom felülvizsgálata, a számla leigazolása és továbbítása – a közgyűlési határozattal és egyéb dokumentumokkal együtt – a megbízó részére. • A nem lakáscélú helyiségekre jutó költségek finanszírozása a megbízott feladata. • A többségi önkormányzati tulajdonú társasházak felújítási munkáit az 1. pontban részletezett szabályok szerint kell tervezni. IV. EGYES INGATLANOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

21 Felek az alább felsorolt ingatlanoknak az általános feltételektől eltérő üzemeltetési, hasznosítási módját a következők szerint határozzák meg: 1.

SPORTCÉLÚ LÉTESÍTMÉNYEK

1.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 605/1998. (XII.17.) számú határozatával 1999. január 01-i hatállyal a Békéscsaba, Kórház utca 4-6., a Tünde utcai, a Bessenyei utca 13. sz. alatti sportpályákat és a Baross u 6.szám mögötti SZTK pályát, 343/2000. (III.16.) számú határozatával 2000. március 16-i hatállyal a 4-es Honvéd utcai Lőteret, 669/2000. (XI.16.) számú határozatával 2001. január 1-i hatállyal pedig a Békéscsabai Városi Sportcsarnokot üzemeltetésre átadta a Vagyonkezelő Rt-nek.

1.2.

A Felek megállapodnak abban, hogy a megbízó a létesítmények használatáért díjat nem kér a megbízottól, ugyanakkor a létesítményekkel kapcsolatos működési, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátása és költségei a megbízottat terhelik.

1.3.

A megbízott köteles a létesítményeket a kijelölt klubok és szervezetek sporttevékenységének folytatásához rendelkezésre bocsátani. A sportklubok által igénybe nem vett helyiségeket és létesítményeket a megbízott jogosult akár ingyenesen, akár díjazás ellenében hasznosítani. A sportcélú helyiségek és létesítmények hasznosításánál elsődlegesen köteles figyelembe venni a megbízó, illetve a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság igényeit.

1.4.

Megbízott a létesítményekkel kapcsolatos feladatait saját szervezetével, vagy megbízási, üzemeltetési, bérleti szerződés alapján más közreműködők igénybevételével láthatja el.

1.5.

A felek az üzemeltetés és hasznosítás feltételeit a következőkben állapítják meg:

1.5.1. Városi Sportcsarnok • Megbízottnak a létesítmény rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését és karbantartását a hasznosításból származó bevételeiből és az üzleti tervében megbízó által jóváhagyott pénzügyi keretből kell biztosítania. • Az általános sportcélú igénybevétel mellett a létesítmény ingyenes használata illeti meg a megbízó által kijelölt szervezeteket, illetve meghatározott rendezvényeket, évi mintegy 40 nap időtartamban. 1.5.2. 4-es Honvéd utcai Lőtér • Felek rögzítik, hogy a létesítmény szakmai üzemeltetésére a megbízott 2010. december 31. napjáig szóló megállapodást kötött a Szituációs Szolgáltató és Sportszervező BT-vel. • Megbízott a megállapodás keretében biztosítja a létesítmény hatósági előírás szerinti folyamatos működését, karbantartását és - a bevételek alakulásától függően - fejlesztését. • A megbízó korábbi döntésének megfelelően a Rendőrség és a Városi Lövészklub térítés mentesen használhatja a lőteret. 1.5.3. Az egyéb sportcélú létesítményekre az 1.3. – 1.4. pontban rögzített rendelkezések vonatkoznak.

22

2.

VÁSÁRCSARNOK ÉS PIAC

2.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, 497/2001. (X.18.) számú határozatával 2002. január 01-i hatállyal üzemeltetésre átadta a Vagyonkezelő RT-nek a Békéscsaba, Szabó D. utcai vásárcsarnok és piac ingatlanát.

2.2.

A fenti határozat alapján megbízó átadta megbízottnak a Csaba Agóra RT-vel megkötött hatályos szerződést. A továbbiakban a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a megbízottat illetik meg, illetve terhelik.

2.3.

Az Önkormányzat a szerződés felmondását, tartalmának módosítását, az ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi, továbbá a piacok és vásárok tartásával kapcsolatos jogosítványokat – beleértve a helypénzek és pótdíjak megállapítását is - magának tartja fent.

2.4.

A megbízott hatásköre a vásárcsarnok és piac, mint ingatlan üzemeltetésének, karbantartásának ellenőrzésére, a megbízó által jóváhagyott fejlesztések lebonyolítására, műszaki ellenőrzésére és a Csaba Agóra RT. által fizetendő bérleti díj előírására és beszedésére terjed ki.

3.

VÁGÓHÍD

3.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 412/2000. (VII. 06.) számú határozatával 2000. július 06-i hatállyal üzemeltetésre átadta a Vagyonkezelő RT-nek a Békéscsaba, Építők u. 28. szám alatti vágóhidat.

3.2.

A megbízott a létesítményt köteles vágóhídként működtetni, illetve hasznosítani az alábbi szempontok figyelembe vételével: • Az üzem 100 %-os minősítésű vágóhídként működhet, melynek során biztosítani kell a bér- és kényszervágások folyamatos lebonyolítását is. • Az üzemet csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek irányíthatják. • A működtetés során a szakhatósági és technológiai előírások betartását, a keletkezett veszélyes hulladék előírásszerű kezelését és elszállítását folyamatosan ellenőrizni kell. Egyéb tekintetben a vágóhídra az átadott ingatlanokra érvényes általános rendelkezések vonatkoznak.

3.3.

Felek rögzítik, hogy megbízott, a fenti kötelezettségek figyelembe vételével az ingatlant bérbe adta a HÚS KP. KFT. részére.

4.

IRODAHÁZ (Szabadság tér 11-17.) Az irodaház üzemeltetésének feltételeiről felek külön szerződésben rendelkeztek.

5.

EGYÉB INGATLANOK

23 Ezen ingatlan csoportba azok a nem lakáscélú helyiségek tartoznak, melyeket megbízó pártok és egyéb szervezetek használatába adott, illetve a bérlő kiválasztás joga nem a megbízottat illeti meg. (HM. és BM. kijelölésű garázsok, stb.) Megbízott hatásköre a helyiségek üzemeltetésére terjed ki. A használat, vagy a bérleti díj mentesség megszüntetésének jogát megbízó magának tartja fent. 6.

PARKOLÁSI RENDSZERREL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZTERÜLETEK

6.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 33/2000. (VII. 06.) számú rendeletében szabályozta a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjét. A rendelet szerint a parkolási rendszert a megbízott üzemelteti.

6.2.

Az üzemeltetés feltételeit szerződő felek az alábbiakban határozzák meg: • A megbízó a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott közterületeket, kizárólag a parkolási rendszer működtetése céljából adta a megbízott használatába. • A kijelölt közterületeken a megbízott jogosult elhelyezni a jegykiadó automatákat és tájékoztató táblákat. • A megbízott gondoskodik a parkolóhelyek fenntartásáról, karbantartásáról, beszedi a várakozási díjakat és szabálytalan parkolás esetén a pótdíjakat. • A megbízott a parkolási rendszerrel összefüggő hatósági, bírósági és végrehajtási eljárásban a jogi képviseletet saját nevében látja el. • A parkolási rendszer működtetésével összefüggő bevételek és költségek megbízottat illetik, illetve terhelik. • Megbízott a közterület használatáért az éves üzleti tervében jóváhagyott díjat fizet megbízó részére. V. PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

1.

A megbízottat valamennyi, az általa hasznosításra átvett nem lakás célú ingatlannal kapcsolatos bevétel megilleti. Az ezekkel kapcsolatos díjakat saját bankszámláját megjelölve számlázza, és eljár azok behajtása érdekében. A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében tételesen felsorolt lakások esetében az esedékes lakbérről szóló számlát a megbízó nevében és helyette a megbízott állítja ki úgy, hogy abban a számla kibocsátójaként Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), számlaszámként azonban a saját bankszámlaszámát tünteti fel. A kiszámlázott, előírt lakbérek összegéről a megbízott a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tételes kimutatást készít a megbízó részére. A megbízott számlájára befolyt lakbért a megbízott a következő rend szerint utalja tovább a megbízó számára: -

A minden hónap 25. napjáig befolyt lakbér összegét a tárgyhónap utolsó munkanapján, előlegként átutalja a megbízó által megjelölt számlaszámra.

24 -

2.

A tárgynegyedévi teljesítést a felek negyedévenként számolják el akként, hogy a megbízott a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tételes kimutatást készít a befolyt lakbérekről. Ugyan ezen időpontig a megbízott köteles átutalni a megbízónak a tárgynegyedévre befolyt és addig át nem utalt lakbéreket.

Megbízott a nem lakás célú ingatlanok esetében a tevékenységével kapcsolatos valamennyi költséget és kiadást a bevételeiből maga viseli. A megbízóra azok a költségek háríthatók át, melyekről a jelen szerződés, vagy a felek között létrejött külön megállapodás rendelkezik. A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében megjelölt lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről – a megbízott Önköltségszámítási Szabályzatában leírtaknak megfelelően – a megbízott számlát bocsát ki a megbízó részére az alábbiak szerint: -

Minden hónap 20. napján a megbízott a lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről a megbízó részére rész-számlát állít ki, melynek végösszegét a megbízó a tárgyhó utolsó napján fizeti meg a megbízottnak. A havi számlák alapja a tárgynegyedévet megelőző naptári negyedévben felmerült költségek 1 hónapra jutó összegének 80 %-a. -

A tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a megbízott számlát állít ki a megbízó részére a tárgynegyedévben felmerült üzemeltetési és karbantartási költségekről, melynek összegét csökkenti a tárgynegyedévben már kiszámlázott rész-számlák összege. A megbízó a negyedéves költségelszámolásból, illetve a rész-számlákból adódó különbözetet, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a megbízott részére. A negyedéves üzemeltetési és karbantartási díjakról készített számla mellé a felmerült költségekről a megbízott tételes kimutatást köteles készíteni.

A megbízott a befolyt lakbérek elszámolásánál, illetve az üzemeltetési, karbantartási díjak számlázásánál külön tételben, a megbízó által megadott külön számlaszámra köteles elszámolni megbízó felé a Széchenyi tervből megvalósult lakások esetében. 3.

A megbízót, a nem lakás célú ingatlanok és a parkolási rendszerrel érintett közterületek hasznosításra történő átengedése ellenértékeként megillető – a megbízott üzleti tervében jóváhagyott – vagyoni bevételt a megbízott évente 4 egyenlő részletben, a tárgynegyedév utolsó napjáig fizeti meg a megbízó által kibocsátott számla alapján.

4.

A megbízó által elrendelt – a megbízott üzleti tervében nem szereplő – beruházási, felújítási munkák, valamint a műszaki ellenőri és egyéb szakértői tevékenység finanszírozásáról, a megbízottat megillető bonyolítási díjakról és költségtérítésekről felek egyedi megállapodásokat kötnek.

5.

Az ingatlanok bontása során keletkezett bevételek megbízottat illetik meg, de azok elvégzéséért, illetve bonyolításáért megbízottat díjazás és költségtérítés nem illeti meg.

25 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.

Megbízó vállalja, hogy mindazon döntésekről, rendelkezésére álló információkról és adatokról, melyek a szerződésben foglalt feladatok ellátásához szükségesek, folyamatosan tájékoztatja megbízottat.

2.

Megbízott, évente legalább két alkalommal beszámol megbízónak. mérleg adatainak alakulásáról, gazdálkodásáról.

3.

Felek kijelentik, hogy a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében minden lehetséges módon együttműködnek.

4.

Szerződő felek a szerződés tartalmát – különös tekintettel az átadott ingatlanok körére - szükség szerint felülvizsgálják és megállapodnak a szerződés módosításáról. A megbízó a szerződés 1.-2. sz. mellékletét ettől eltérő időpontban is egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja – beleértve a nem lakáscélú helyiségekkel kapcsolatos mentességek, kedvezmények megadását is -, a hasznosítási díj mértékének egyidejű felülvizsgálata mellett.

5.

Jelen megbízási szerződés az aláírás napján lép hatályba és határozatlan ideig szól. A szerződést felek 90 napos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondhatják.

6.

Szerződő felek tudomásul veszik, hogy jelen szerződés hatálybalépéséhez megbízó részéről a közgyűlés határozata, megbízott részéről Igazgatóságának jóváhagyása szükséges.

7.

Törölve.

8.

A Megbízási Szerződésben vastag, dőlt betűkkel szerepelnek a 2007. október 18-án elhatározott módosítások, melyet a felek 2007. október 1-i hatállyal alkalmaznak.

Felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2002. szeptember 26. Módosítva: Békéscsaba, 2007. október 18. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízó képviseli: Vantara Gyula polgármester Ellenjegyezte: Dr. Benedek Mária jegyző

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megbízott képviseli: Kozma János cégvezető

26 Záradék:

a 2002. szeptember 26-án kelt Megbízási Szerződést Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 404/2002. (IX. 12.) számú, illetve a Békéscsaba Vagyonkezelő RT. Igazgatósága 75/2002. számú határozatával jóváhagyta.

Záradék:

A Megbízási Szerződés módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 520/2007. (X.18.), a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága ….. számú határozatával jóváhagyta.

Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság kiegészítése szerint: „Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa kéri, az önkormányzat csak az utcanyitáshoz feltétlen szükséges minimális területnagyságot vásárolja meg. A vételi ajánlat megtételénél az ingatlan szakértő értékbecslései az irányadóak”. A bizottság elnöke továbbra is fenntartja javaslatát? (Kazetta 1/2. 279-286) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A jelenlegi helyzetben nem tartja fenn módosító javaslatát, mivel az kisajátítás utáni egyeztetést igényel. (Kazetta 1/2. 286-290) Hanó Miklós alpolgármester: Előterjesztőként kérte, hogy a határozati javaslat V. pontjában a felajánlott vételár 6.000.000,- Ft-ról 5.000.000,- Ft-ra módosuljon. (Kazetta 1/2. 290-296) Bokros Mátyás képviselő: A területen személyesen nem járt. Valóban 3,4 ha területet kíván az önkormányzat 10.000.000,- Ft-ért megvásárolni? Véleménye szerint 20.000,- Ft a terület AK értéke, ami hektáronként számolva a legjobb helyen is 1.000.000,- Ft/hektárt tesz ki. Miért most, konkrétumok ismerete nélkül kell kisajátítani a területet? (Kazetta 1/2. 296-303) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy korábban azért módosította javaslatát Hanó Miklós alpolgármester is, mivel az önkormányzat ragaszkodik a szakértő által megállapított árhoz. (Kazetta 1/2. 303-310) Márton László vagyonkezelő: Az értékbecslő gyakorlat alapján állapította meg az árat. Az ingatlan tulajdonosa csak az útterületért szeretne 10.000.000,- Ft-ot kapni, nem az egész szántó területért, ezért valószínűsíthető, hogy jogvita alakul ki, melyet a Közigazgatási Hivatalnak kell tisztáznia. Az ingatlanok kisajátítása lényegében független attól, hogy milyen kiterjedésű a szennyvízberuházás, mivel a gyűjtővezetékek különböző öblözetek szennyvízét vezetik el. Bármelyik változat jóváhagyása esetén az ingatlanok megszerzése szükséges. (Kazetta 1/2. 310-322) Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás – a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 20599 hrsz. alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Vandháti úti, 2.506 m2 alapterületű ingatlan esetén

27 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat I. pontját. (Kazetta 1/2. 322-337) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 521/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 20599 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Vandháti úti, beépítetlen terület megnevezésű 2.506 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 7.000.000,-Ft, azaz hétmillió forint.

2.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a vételi ajánlatot nem fogadja el vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megkeresésére nem válaszol, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ügyfél vételi ajánlatot elutasító nyilatkozata esetén vagy a nyilatkozattételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul kisajátítási eljárást indít a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségénél.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1. pontban meghatározott vételi ajánlatának pénzügyi fedezete az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó kiadások előirányzat. A kisajátítási kártalanítás pénzügyi fedezetét a 2008. évi költségvetésben kell tervezni.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése lehetőséget biztosít az ingatlan tulajdonosának arra, hogy a földrészlet megvásárlását vagy kisajátítását követően térítésmentesen használhatja az ingatlant mindaddig, amíg a szennyvízberuházási munkák ténylegesen megkezdődnek.


Hanó Miklós alpolgármester 2007. december 31.

Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás – a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban szántóként 0522/65 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Varságh Béla utcai, 14.457 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat II. pontját. (Kazetta 1/2. 337-343) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta:

28 522/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 0522/65 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Varságh Béla utcai, szántó megnevezésű 14.457 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 1.800.000,-Ft, azaz egymillió-nyolcszázezer forint.

2.


3.


4.




Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban szántóként 0391/53 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Trófea utcai, 34.995 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat III. pontját. (Kazetta 1/2. 343-347) A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozta: 523/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 0391/53 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Trófea utcai, szántó megnevezésű 34.995 m2

29 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 10.000.000,-Ft, azaz tízmillió forint. 2.


3.


4.




Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 20795/1 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Omaszta utcai, 1.338 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat IV. pontját. (Kazetta 1/2. 347-353) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozta: 524/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 20795/1 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Omaszta utcai, beépítetlen terület megnevezésű 1.338 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 5.000.000,-Ft, azaz ötmillió forint.

2.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a vételi ajánlatot nem fogadja el vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megkeresésére nem válaszol, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ügyfél vételi ajánlatot elutasító nyilatkozata esetén vagy a nyilatkozattételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul

30 kisajátítási eljárást indít a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségénél. 3.


4.




Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13387 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Dobos István u. 52. szám alatti, gazdasági épület és udvar megnevezésű, 891 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat V. pontját azzal a kiegészítéssel, miszerint a felajánlott vételár bruttó 6.000.000,- Ft-ról 5.000.000,- Ft-ra csökkenjen. . (Kazetta 1/2. 353-360) A közgyűlés 21 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 525/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13387 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Dobos István u. 52. szám alatti, gazdasági épület és udvar megnevezésű 891 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosai számára. A felajánlott vételár bruttó 5.000.000,-Ft, azaz ötmillió forint.

2.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosai a vételi ajánlatot nem fogadják el vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megkeresésére nem válaszolnak, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ügyfél vételi ajánlatot elutasító nyilatkozata esetén vagy a nyilatkozattételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul kisajátítási eljárást indít a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségénél.

3.


31

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése lehetőséget biztosít az ingatlan tulajdonosainak arra, hogy a földrészlet megvásárlását vagy kisajátítását követően térítésmentesen használhatják az ingatlant mindaddig, amíg a szennyvízberuházási munkák ténylegesen megkezdődnek.



Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13378 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Diófás utcai, gazdasági épület és udvar megnevezésű, 1.360 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat VI. pontját. (Kazetta 1/2. 360-367) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 526/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13378 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Diófás utcai, gazdasági épület és udvar megnevezésű 1.360 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 5.000.000,-Ft, azaz ötmillió forint.

2.


3.


4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése lehetőséget biztosít az ingatlan tulajdonosának arra, hogy a földrészlet megvásárlását vagy kisajátítását követően térítésmentesen használhatja az ingatlant mindaddig, amíg a szennyvízberuházási munkák ténylegesen megkezdődnek. Felelős: Határidő:


32

Tárgy:

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 12525 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Fiumei u. 176. szám alatti, 880 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat VII. pontját. (Kazetta 1/2. 367-372) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 527/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 12525 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Fiumei u. 176. szám alatti, beépítetlen terület megnevezésű 880 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosai számára. A felajánlott vételár bruttó 1.000.000,-Ft, azaz egymillió forint.

2.


3.


4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése lehetőséget biztosít az ingatlan tulajdonosainak arra, hogy a földrészlet megvásárlását vagy kisajátítását követően térítésmentesen használhatják az ingatlant mindaddig, amíg a szennyvízberuházási munkák ténylegesen megkezdődnek. Felelős: Határidő:

Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 12590 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Lajta utcai, 881 m2 alapterületű ingatlan esetén

33 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat VIII. pontját. (Kazetta 1/2. 372-377) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 528/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 12590 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Lajta utcai, beépítetlen terület megnevezésű 881 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 1.000.000,-Ft, azaz egymillió forint.

2.


3.


4.


Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13212 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Veszey u. 41. szám alatti, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 5.850 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat IX. pontját. (Kazetta 1/2. 377-380) A közgyűlés 17 igen szavazattal, 7 tartózkodással a következő határozatot hozta:


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13212 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Veszey u. 41. szám alatti, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 5.850 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosai számára. A felajánlott vételár bruttó 7.800.000,-Ft, azaz hétmillió-nyolcszázezer forint.

2.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosai a vételi ajánlatot nem fogadják el vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megkeresésére nem válaszolnak, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kisajátítási eljárást az ügyfél vételi ajánlatot elutasító nyilatkozata esetén vagy a nyilatkozattételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul megindítja a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségénél.

3.


4.


Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13211/1 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Fényesi u. 36. szám alatti, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 2.805 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat X. pontját. (Kazetta 1/2. 380-385) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 530/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13211/1 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Fényesi u. 36. szám alatti, lakóház, udvar,

35 gazdasági épület megnevezésű 2805 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 14.000.000,-Ft, azaz tizennégymillió forint. 2.


3.


4.


Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 13180/2 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Veszey u. 75. szám alatti, 1996 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat XI. pontját. (Kazetta 1/2 385-389) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 531/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13180/2 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Veszey u. 75. szám alatti, beépítetlen terület megnevezésű 1996 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 2.800.000,-Ft, azaz kétmillió-nyolcszázezer forint.

2.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a vételi ajánlatot nem fogadja el vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megkeresésére nem válaszol, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ügyfél vételi ajánlatot elutasító nyilatkozata esetén vagy a nyilatkozattételi határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul

36 kisajátítási eljárást indít a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségénél. 3.


4.


Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13005 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Fényesi u. 144. szám alatti, lakóház, udvar megnevezésű, 2.185 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat XII. pontját. (Kazetta 1/2. 389-392) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 532/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 13005 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Fényesi u. 144. szám alatti, lakóház, udvar megnevezésű, 2.185 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosai számára. A felajánlott vételár bruttó 4.000.000,-Ft, azaz négymillió forint.

2.


3.


37 4.


Tárgy:


A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos kisajátítás - a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként 18691/1 hrsz alatt nyilvántartott, Békéscsaba, Mogyoró utcai, 835 m2 alapterületű ingatlan esetén

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat XIII. pontját. (Kazetta 1/2. 392-395) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 533/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez szükséges utcanyitás miatt a kisajátítási eljárás megelőzése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 18691/1 hrsz alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Mogyoró utcai, beépítetlen terület megnevezésű 835 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 5.000.000,-Ft, azaz ötmillió forint.

2.


3.


4.



38 Tárgy:

Az erdőterületek más célú hasznosításai

Takács Péter képviselő: Javasolta, hogy a közgyűlés utasítsa el a határozati javaslat 2. és 3. pontjait. Értelmezése szerint a határozati javaslat 2. pontja a témapark területére vonatkozik. Nem támogatja az előterjesztés jelzett pontjainak elfogadását, mivel a városi parkerdő a „város tüdeje”. Nem fogadhatóak el azon megállapítások, amelyek az erdőterületet értéktelen faállományúnak jelölik. Tudomása szerint az erdőben lévő tölgyfák nem nevezhetőek értéktelennek. Az előterjesztés azzal érvel, hogy a karbantartás nem megoldott, sűrű a fa lopása. Érvként ez nem fogadható el, meg kell oldani az erdő karbantartást. A fa lopások megakadályozásában a közterület-felügyelők és a mezőőri szolgálatot ellátó köztisztviselők is segítséget nyújthatnak. Nem javasolja a határozati javaslat elfogadását. Emlékezete szerint a középtávú gazdasági fejlesztési koncepció megállapítása szerint „sajnos Békéscsaba azon városok közé tartozik, ahol viszonylag kevés a várost határoló erdősáv”. Az előterjesztés a sáv további csökkenését célozza. (Kazetta 1/2. 395-450) Hrabovszki György képviselő: Sajnos Békéscsabán valóban kevés a környező erdő, a belső területeken sem található a folyamatos oxigén utánpótlást biztosító park. Meggyőződése, hogy az erdős területeket meg kell védeni. Nem garantált, hogy magántulajdon esetén az önkormányzat biztosítani tudja a szakszerű erdőművelést. Az előterjesztésben szereplő kitétel nem azt jelenti, hogy 500 m2-nyi fát vághatnak ki, hanem ekkora területet építhetnek be. 500 m2-es lakóingatlan akár 10 lakásos társasház is lehet, amelynek megközelítése több száz négyzetméter fa kivágását is eredményezheti. A későbbiekben nem lesz lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy a magántulajdonban lévő erdők gazdálkodását befolyásolja. Érdemtelennek tartja az előterjesztés további megvitatását. (Kazetta 1/2. 450-490) Tóth Károly képviselő: Kérdését Dr. Benedek Mária jegyzőhöz intézte: Mely személyek jelentettek már legalább 5.000 m2-re igényt? Az előterjesztés szociális helyzetre hivatkozik. Valóban igen rossz szociális helyzetben lehet az a személy, aki 1200 m2-es lakóingatlanban gondolkodik. (Kazetta 1/2. 490-512) Baji Lajos képviselő: Emlékezete szerint a repülőtér megnyitásához szükséges fasor kivágása környezetvédelmi szempontból nagy ellenállásba ütközött. Véleménye szerint a szóban forgó erdőirtás is komoly lakossági ellenállást váltana ki. A területnek nincs közmű ellátottságot biztosító rendezési terve. Tudomása szerint a területen lévő tanyákon csak elektromos áram van. Nem tartja célszerűnek, hogy egy exkluzív lakópark a repülőtér mellett épüljön, mivel annak zajterhelése az életminőséget is befolyásolja. Az előterjesztés ezzel a ténnyel nem számol. Kérte annak napirendről történő levételét. Egyetért a mezőőri szolgálat és a közterület-felügyelők ellenőrzési munkába történő bevonásával. (Kazetta 1/2. 512-550) Herczeg Tamás tanácsnok: Az előterjesztés indokolása szerint az erdő faállománya értéktelen. Az elhangzott hozzászólások nem támasztják alá ezt. A döntést megelőzően tájékoztatást kér az erdő faállományára vonatkozóan. (Kazetta 1/2. 550-560)

39 Dr. Benedek Mária jegyző: Tóth Károly képviselő kérdésére sajnos nem tud névvel, címmel ellátott választ adni, mivel nincs tudomása arról, hogy bárki igényt jelentett volna be a területre. Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző: Egy viszonylag nagyobb projekt bevezető előterjesztése a jelenlegi. Maximálisan az a cél, hogy az erdőterület megőrzésre kerüljön, amely jelenleg eléggé elhanyagolt, rossz állapotú. Sok elbirtoklás, magánút is van a területen. A vagyonkezelő kollégák is részt vettek a felmérésben, légi felvétel is készült. Az állapotát mutatja, hogy állatok sem élnek, mivel nem lehet az aljnövényzet és a cserje miatt behatolni. Ipari technológiával került telepítésre az erdő. A fakataszter szerint nem értékes fák kerültek telepítésre, melyről a következő közgyűlésre írásos előterjesztés készül. A rendezési terv módosítását célozza az előterjesztés szerinti határozati javaslat. Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva közölte, hogy a terület nem érinti a témaparkot. Az a Körte sor jobb oldalán található, a szóban forgó terület pedig a Körte sor bal oldalán található, a Gyulai úttal párhuzamos. Az erdőterület egy részén lévő tölgyfák sem értékesek. Az a tény, hogy magán, vagy önkormányzati tulajdonban van egy erdő, ugyanúgy erdő marad. Az önkormányzatnak nem áll szándékában az erdő megszüntetése. Az irtás területén határoznák meg, hogy hol lehet adott területen belül kivonni, illetve hová lehet építeni. A további területre – akár kertvárosi övezetbe történő besorolásuk esetén is – az önkormányzat fenntartja az erdősítési kötelezettséget. Pályáztatás esetén anonim módon lehetne kezelni a beérkező pályázatokat. Az erdő karbantartása komoly kötelezettség. Attól, hogy kertvárosi övezetbe sorolják a területet, az erdő nem szűnik meg. 27 ha erdő kerül telepítésre állami pályázatok bevonásával. Költségszámítások szerint 304 millió bruttó bevétel várható. A feltételrendszer a következő lenne: A terület folyamatos karbantartása, négy éves beépítési kötelezettség, 10 éves visszavásárlási, illetőleg elővásárlási jog. A jog az említett esetekben biztosítja azokat a lehetőségeket, amellyel az önkormányzat élhet. Elmúlt évben életbe lépett biológiai aktivitás érték megőrzésére vonatkozó jogszabály szerint az erdészeti szolgálat bizonyos feltételekkel - amennyiben visszatelepítésre is sor kerül – hagyhat jóvá. Valóban Békéscsaba nagyon rosszul áll erdő tekintetében. A visszapótlásra azonban sor kerülne. Szimpatikus az a gondolat, - bár kertvárosi övezetté nyilvánítanák – továbbra is erdőgazdálkodással lenne a terület fenntartva. Gyakorlatilag a város erdőterülete 27 hektárral nőne. Van elmaradás a hulladékkezelő, a bányatavak környékén, stb. Vannak olyan személyek, akik az erdő fenntartásával is pályáznának. A koncepció természetesen nem ingatlan befektetési szándékot fejez ki. (Kazetta 1/2. 560- 2/1. 050) Takács Péter képviselő: Megköszönte Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző tájékoztatóját. Teljes mértékben meggyőzte álláspontja helyességéről, így egyetlen határozati javaslati pont elfogadását sem támogatja. Az elhangzott érvek megkérdőjelezhetőek, hiszen a városi parkerdőről van szó. Elhangzott, hogy elhanyagolt, karban kell tartani. Az önkormányzat közmunkásokat, erdőmérnök szakembereket alkalmaz. Három hónap alatt el lehet végezni a terület karbantartását. A városban egyébként is kevés a faállomány, ezért beépítési területté nyilvánítani - akkor, amikor a belterületbe vont kertvárosi részeken az infrastruktúrát csak óriási erőfeszítések árán lehet biztosítani - komolytalan elgondolás. Véleménye szerint a területen lévő faállomány sem értéktelen. A falopást meg lehet akadályozni a mezőőri szolgálat munkatársainak bevonásával. Nem javasolja az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. Az előző ciklusban is voltak kezdeményezések, amelyek a városi parkerdőből bizonyos területek kivásárlására irányultak. Az akkori városfejlesztési bizottság

40 konszenzussal döntött a parkerdő megtartása mellett. Jó lenne, ha ez a konszenzus a továbbiakban is érvényesülne. Tájékoztatásul elmondta, hogy a FIDESZ-MDF frakció az előző ciklusban a jelenleginél lényegesen kisebb erdőterület kivágásához sem járult hozzá. (Kazetta 2/1. 050-085) Hrabovszki György képviselő: A területen valóban jelentős számban találhatóak tölgyfák, ezért nem nevezhető értéktelennek. Az elő-, illetve visszavásárlási joggal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az összes értéknövelő beruházás, amelyet a magántulajdonos megvalósított, megfizetésre kell, hogy kerüljön az önkormányzat részéről. 5000 m2-es ingatlant figyelembe véve 500 m2 beépíthető terület esetén mértéktartó számítással is 130.000.000,- Ft-os ingatlan az eredmény. Vagyis az 5000 m2-es területet 3.000.000,- Ft-ért vásárolják meg, ezzel szemben - amennyiben a vásárló nem műveli a területet - annak visszavásárlása esetén 130.000.000,- Ft-ot kell fizetnie az önkormányzatnak. Lesz elegendő forrás arra, hogy az önkormányzat éljen elővásárlási jogával? Véleménye szerint nincs szabad pénzforrás arra, hogy a szankciókkal élni tudjanak. Kérte a képviselőket, ne támogassák az előterjesztés elfogadását. (Kazetta 2/1. 085-105) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Hrabovszki György képviselő figyelmét arra, hogy a vissza-, illetve az elővásárlás két külön jogi fogalom. Visszavásárlás esetén az értékesített árral azonos összeget kell megállapítani. (Kazetta 2/1. 105-107) Tóth Károly képviselő: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző legalább annyit elismert, hogy nem volt elsődleges szempont a jelentkezők személye. (Kazetta 2/1. 107-112) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző: Takács Péter képviselő által elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy az Interfruct áruháznál jobbra fordulva valóban a parkerdő található. A szóban forgó terület nem a parkerdőt érinti, hanem az Élővíz-csatorna melletti tanyákkal teletűzdelt területet, valóban találhatók itt lakóingatlanok, tanyák. Tóth Károly képviselő kérdésére: A feltételrendszerben nem volt szempont. A városépítészeti csoporttal, illetve a városi főépítésszel történt egyeztetést követően 10 lakásos társasház nem építhető, hiszen a terület kertvárosias beépítésű. (Kazetta 2/1. 112-123) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő a napirend teljes levételére irányuló módosító javaslatát fenntartja? (Kazetta 2/1. 123-125) Takács Péter képviselő: Igen. (Kazetta 2/1. 125-126) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselő módosító javaslatát, mivel további egyeztetések szükségesek az ügyben. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 3 tartózkodással, a módosító javaslattal egyetértett. (Kazetta 2/1. 126-134)

41

Dr. Benedek Mária jegyző: Tóth Károly képviselő kérdésére az alábbiakat reagálta: Örül annak, hogy a képviselő másképpen értelmezi Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző által elmondottakat. Az aljegyző sem mondta azt, hogy vannak jelentkezők. Tudomása szerint nem jelentkezett a terület megvásárlására sem befektető, sem magánszemély. Az aljegyző mindössze a szempontokat minősítette, nem azt mondta, hogy van jelentkező. (Kazetta 2/1. 134-141) A közgyűlés 24 igen, 3 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 534/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése fenti tárgyú előterjesztést napirendjéről leveszi. Vantara Gyula polgármester 11 óra 2 perckor szünetet rendelt el. A közgyűlés 11 óra 30 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 2/1. 141-144) Szünet Tárgy:

Út egy részének értékesítése az Almáskertekben

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 144-161) A közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 535/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli: -

a békéscsabai 0876/6 hrsz-ú földrészletről megosztási vázrajz készítését. a megosztással érintett kb. 510 m2 területet átsorolja a forgalomképes vagyoni körbe A fentieknek megfelelően módosítani kell az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2007. (V.2.) számú önkormányzati rendelet mellékletét. II.

Az önkormányzat helyhez kötöttség miatt vevőkijelölés útján értékesít a 0876/6 hrsz-ú útból kb. 510 m2 területet a DUCCONIS Ipari és Szolgáltató Bt. (Békéscsaba, Ábrahámffy utca 7.) számára, az alábbi feltételekkel: -

A területrész értékesítése előtt nyilatkozattételre kell felhívni a szomszédos 0876/12, 0876/13, és 0876/14 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosait az útszakasz megszüntetésével kapcsolatban. Amennyiben a földrészletek tulajdonosai a

42

-

területrész értékesítése ellen kifogással élnek, úgy a jelen határozat végrehajtását fel kell függeszteni, és az ügyet ismételten a közgyűlés elé kell terjeszteni. Amennyiben a területrész értékesítése ellen a szomszédok kifogást nem emelnek, úgy a megosztási vázrajz jóváhagyását és a vagyonrendelet mellékletének módosítását követően az adásvételi szerződés megköthető. A területrész vételára bruttó 1.000 Ft/m2. Az értékesített területrészen található közművek kiváltása a vevő feladata és költsége.


Hanó Miklós alpolgármester 2008. július 31.

Tárgy:

Földterület értékesítése Csabaszabadiban

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 161-168) A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 536/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése értékesíti az önkormányzat résztulajdonában lévő csabaszabadi 031/39 hrsz-ú szántó 1341/2681-ed tulajdoni részét Lung András Békéscsaba, Rózsa utca 25. szám alatti lakos, bérlő számára az alábbi feltételekkel: 1.

Az ingatlanrész vételára bruttó 161.000,- Ft.

2.

A 031/39 hrsz-ú ingatlan tulajdonostársát az ügylet során elővásárlási jog illeti meg. Az 1994. évi LV. törvény szerinti elővásárlási jogok első ranghelyén álló Lung András csak a tulajdonostárs lemondó nyilatkozata, vagy a nyilatkozattételének elmulasztása esetén szerezhet tulajdonjogot.



Tárgy:

Tárgyalás menetének meghatározása

Vantara Gyula polgármester: Javasolta, hogy Kiss András tűzoltó alezredes elfoglaltsága miatt a közgyűlés az 1.10 jelzésű napirendi pontot az 1.9. jelzésű napirendi pont előtt vitassa meg. A napirendi pontok cseréjéhez kérte a közgyűlés hozzájárulását. Szavazásra bocsátotta a napirendi pontok cseréjére vonatkozó javaslatot. (Kazetta 2/1. 168-178) A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

43 537/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Tűzoltógépjármű pályázat benyújtása” tárgyú napirend tárgyalásával folytatja ülését. Tárgy:

Tűzoltógépjármű pályázat benyújtása

Miklós Attila képviselő: Jelezte, hogy a határozati javaslat elfogadását támogatja. Kérte, hogy a közgyűlés a tűzoltósággal közösen dolgozzon ki több évre szóló fejlesztési programot. A költségvetésben külön soron, évente 20.000.000,- Ft kerüljön elkülönítésre, a pályázati önerő vagy egyéb fejlesztési forrás biztosítására. (Kazetta 2/1. 178-190) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a bizottság által javasoltak kerüljenek elfogadásra. 2008-2010 évekre készüljön fejlesztési igény. Nem ismert milyen nagyságrendű fejlesztések valósíthatóak meg, így az évenkénti 20.000.000,- Ft forrás biztosításával nem ért egyet. Tudomása szerint 2005. évben beadásra került a magas épületekben történt tűzesetek mentéshez szolgáló eszköz beszerzésére vonatkozó pályázat, melyre a mai napig nem érkezett válasz. Kérte, hogy a 2008-2010 évek között várható fejlesztések javaslatát ismerje meg a közgyűlés, és a szükséges forrás ismeretében határozza meg az évenként biztosítandó támogatás mértékét. (Kazetta 2/1. 190-205) Pap János képviselő: A határozati javaslat 1. pontjának szövegszerű módosítását javasolta: miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyújtja be a pályázatot. (Kazetta 2/1. 205-215) Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselő módosító indítványa: a közgyűlés felkéri Kiss András tűzoltó alezredest, hogy a tűzoltóság 2008-2010 közötti fejlesztési igényeinek összeállításában működjön közre. Határidő: 2007. december 31. Felelős: Kiss András tűzoltó alezredes, illetve a Stratégiai-fejlesztési Osztály. (Kazetta 2/1. 215-226) Miklós Attila képviselő: Ne csak az említett évekre készüljön fejlesztési elképzelés, hanem hosszabb távra, pl. 2015-ig. Vizsgálják meg, az önkormányzat milyen fejlesztési elképzelésekben nyújthat segítséget a tűzoltóságnak. (Kazetta 2/1. 226-230) Vantara Gyula polgármester: Ilyen hosszú távra a tűzoltóság működése tervezhető? (Kazetta 2/1. 230-231) Kiss András tűzoltó alezredes: Nagyban függ minden esemény a pályázati lehetőségektől. Az eszközök állapota azonban hosszú távra is megbecsülhető. (Kazetta 2/1. 231-235) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés határozati javaslatának 4. pontjaként kérte szerepeltetni Miklós Attila képviselő módosító javaslatát, miszerint a közgyűlés felkéri Kiss

44 András tűzoltó alezredest, hogy a tűzoltóság 2008-2015 közötti fejlesztési igényeinek összeállításában működjön közre a hivatallal együtt. Határidő: 2007. december 31. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta Pap János képviselő határozati javaslat 1. pontját érintő módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal, a módosító javaslattal egyetértett.

Az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 235-260) A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 538/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő döntést hozta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, valamint a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerűsítésére kiírt felhívásra.

2.

A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást igényel egy vízszállító gépjármű és egy gépjárműfecskendő beszerzésére. Az eszközök tervezett költsége 150.000.000,- Ft. Támogatási igény 120.000.000,- Ft, szükséges saját forrás 30.000.000,- Ft, melyből 300.000,- Ft-ot a Békéscsaba Tűzvédelméért Alapítvány biztosít.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szükséges saját forrást a támogatás megítéléséhez igazodóan 2008. évi költségvetési rendeletében biztosítja.

Felelős: Határidő: 4.

Vantara Gyula polgármester 2007. október 31. a pályázat benyújtására

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Kiss András tűzoltó alezredest, hogy a tűzoltóság 2008-2015. közötti fejlesztési igényeinek összeállításában működjön közre. A fejlesztési igények összeállítása a jegyző vezetésével történik.


Dr. Benedek Mária jegyző 2007. december 31.

45 Vantara Gyula polgármester: Megköszönte Kiss András tűzoltó alezredes közreműködését, további jó munkát kívánt. (Kazetta 2/1. 260-268) Tárgy:

Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet az időközben bekövetkezett módosításokra, melynek indoka, hogy a pályázati felhívás először a Közép-Magyarországi régióra jelent meg, mely alapján a stratégiai-fejlesztési osztály megkezdte a munkát. A pályázat társadalmi egyeztetésére 2007. augusztus 3-24-ig volt lehetséges, a végleges pályázati kiírás 2007. szeptember 6-án jelent meg. A benyújtás határideje 2007. október 1- és 2008. január 2. között lehetséges. A pályázati kiírásban alapvető változtatást eredményezett a szeptember 6-i megjelenés, ezért nem sikerült a szeptemberi közgyűlésre előterjeszteni. Leszögezte, hogy a módosítás alapvetően érintette a pályázat kiírását. Megköszönte a véleményező munkában közreműködő bizottságok tevékenységét. Bejelentette, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat II. pontját előterjesztőként módosítani kívánja. A határozati javaslatban szereplő 10. sz. Általános Iskola nem felel meg a pályázati feltételeknek, ugyanis a 2007. évi statisztikai adatok alapján az iskola a 80 %-os kihasználtságot nem éri el. Javasolta, hogy a határozati javaslat II. pontjában a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítása szerepeljen. Maximális támogatási igényként 500.000.000,- Ft kerüljön meghatározásra. A bizottsági véleményeket is figyelembe véve javasolta továbbá, hogy a. határozati javaslat III pontjában az Erzsébethelyi Általános Iskola szerepeljen. A beruházás tervezett költsége 555.500.000,- Ft, a támogatási igény 500.000.000,- Ft, a szükséges forrás 55.500.000,- Ft legyen. (Kazetta 2/1. 268-311) Takács Péter képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság ülésén két alkalommal egy-egy óra vita folyt az előterjesztéssel kapcsolatban. A bizottság sorrendiséget nem határozott meg. Az elhangzott módosító javaslathoz az alábbi módosítást tette: Az előterjesztésben a 2. sz. Általános Iskola, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon szerepeljen az Erzsébethelyi Általános Iskola, illetve a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda és Kollégium helyett, hiszen utóbbi intézmény esetében elegendő a hozzájáruló nyilatkozat kiadása. Az előterjesztésből is kiderül, hogy műszaki állapot szempontjából a legsürgősebb felújításnak a 2. sz. Általános Iskolában kell megvalósulnia. Az Erzsébethelyi Általános Iskola kivételét azért javasolta, mivel az elmúlt közgyűlési ciklusban – nem a Rózsa utcai tagintézményben – a Madách utcai részben jelentős beruházás történt. (Kazetta 2/1. 311-340) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy az előterjesztés egyértelműen a Rózsa utcai tagintézményre vonatkozik. (Kazetta 2/1. 340-342)

46 Takács Péter képviselő: Mivel megtörtént a két intézmény összevonása – amelyet egyébként annak idején nem támogatott – nem lehet külön kezelni, hiszen egy intézmény. Amennyiben külön kezeli a közgyűlés a két intézményt, miért kellett az összevonást végrehajtani? A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium esetében a nyilatkozat kiadásától a bizottsági ülésen tartózkodott. Elsősorban azért, mivel a felvezető szövegből azt a konzekvenciát lehet levonni, amennyiben az önkormányzat beadja a pályázatot, úgy egyetlen intézmény nyerhet, esetleg kettő. Tart attól, hogy a nem saját fenntartásban működő Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium felújítására benyújtandó pályázat rontja az önkormányzat saját fenntartásában lévő intézmények esélyét. Tudja, hogy nemzetiségi oktatás folyik az intézményben. Az elmúlt közgyűlési ciklusokban az intézmény számára az önkormányzat jelentős saját forrást biztosított a tornaterem építéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtéskorszerűsítéshez, villamos hálózat cseréjéhez, illetve a szigetelési munkák elvégzéséhez. Nem lehet azt mondani, hogy nem fordított figyelmet a nemzetiségi oktató munkát végző intézményre. Javasolta, hogy ne kerüljön kiadásra az egyetértő nyilatkozat. Bizottsági ülésen elhangzott, hogy nem a jelenlegi az egyetlen lehetőség a felújításra, ezért javasolta, hogy az intézmény a következő fordulóban szerepeljen. A 2. sz. Általános Iskola felújítását azonban mindenképpen meg kell valósítani. (Kazetta 2/1. 342-380) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Az adott napirendet a bizottságok is több fordulóban vitatták meg. Mutatja ez azt, hogy a város valamennyi oktatási intézményére ráfér a felújítás. Amikor pályázati lehetőség előtt áll az önkormányzat, bizonyos szempontok alapján végig kell gondolnia, hogy melyik intézmény felújítására nyújt be pályázatot. Ez a szempont lehet a műszaki állapot, amelyre korábban felújítási, prioritási sorrend készült. Pontozásos rangsor készült nemcsak az ingatlanok műszaki állagára, hanem a pályázatban megadott tartalmi kritériumoknak megfelelően is. Nehéz ilyen helyzetben dönteni. Egyetért Takács Péter képviselő által javasoltakkal, mégis azt kell mondja, hogy a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium részére az önkormányzat a támogató nyilatkozatot adja ki, függetlenül attól, hogy a korábbi években valóban jelentős támogatásban részesítette az intézményt. Lehetséges, hogy jelen pillanatban nem létkérdés az épületek üvegfolyosóval történő összekötése, ennél valóban fontosabb a belvárosban található 2. sz. Általános Iskola városképi megjelenése. Válságos állapotban van a Jankay Tibor Általános Iskola és Diákotthon. Fontos indok lehet a tanulók száma, illetve az, mely intézmény fogadja be a krízishelyzetben lévő családokat, így a 2H, 3H megjelölésű gyermekeket. A társadalom képét tükrözi - akár bevalljuk, vagy nem, vállaljuk, illetve nem - hátrányos helyzetünk. A 3H vállalásához szülői nyilatkozat szükséges. Milyen attitűddel rendelkezik az intézmény vezetője, amikor valamennyi szülőt megszólít, és esélyét megerősítve bekéri a pályázat támogatásához a szükséges szülői nyilatkozatokat? Pozitívan értékeli, hogy a nyilatkozó szülők az intézménnyel együtt gondolkodva a forrás kihasználását segítik. A sajátos nevelési igény esetén – mint a pályázat döntését befolyásoló tényező – más a helyzet, a júliusi közoktatási törvény változásából adódóan bizonytalanság van abban a tekintetben, hogy mi minősül sajátos nevelésű igénynek. A szakértők komoly munkával próbálják különválasztani a tanulási magatartási zavarokkal és az egyéb problémákkal küszködő gyermekeket. Megköszönte a kiegészítő anyagot elkészítő osztályok munkáját. Jó lett volna, ha több bizottság is tárgyalja a témát. Amennyiben a pályázatok száma magas lesz, a sorrend is meghatározó lehet. Javasolta, hogy a közgyűlés adja ki a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium részére a

47 támogató nyilatkozatot. Támogatja azt a javaslatot, miszerint az előterjesztés szerinti határozati javaslat II. pontjában a Szabó Pál Téri Általános Iskola szerepeljen, hiszen nagy szerepet vállal a mozgássérült gyermekek nevelésében. Kérte, hogy a határozati javaslat III. pontjában, mint több funkciós intézmény a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon kerüljön megjelölésre. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat IV. pontjaként kerüljön felvételre a 2. sz. Általános Iskola és az Erzsébethelyi Általános Iskola terveinek elkészítése. (Kazetta 2/1. 380-462) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a terv készítése kb. 2.000.000,Ft+áfa összeget jelent. Nincs pontos ismerete az önkormányzatnak arról, hogy a pályázat jövőre, vagy azt követően kerül kiírásra, ezért a tervkészítéssel óvatosan kell bánni. Két év elteltével nem biztos, hogy a jelenleg elkészített tervek érvényesek. Megjegyezte, hogy akkor kell tervet készíteni, amikor az önkormányzatnak tudomására jut a pályázat lehetősége. Mérlegelnie kell az önkormányzatnak a benyújtott pályázatok számát az önerő miatt is, másrészt több pályázat benyújtása azzal a veszéllyel jár, hogy nem veszik komolyan, hiszen összességében 10 pályázat fogadható el megyei szinten. Az elhangzott érveket tudomásul vette. (Kazetta 2/1. 462-497) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Benkóné Dudás Piroska képviselő hozzászólásában elmondottakkal egyetért. A határozati javaslat IV. pontjára vonatkozó módosító javaslattal kapcsolatban megjegyezte: csak a pályázat kiírásakor készüljön tervdokumentáció. Kérte, hogy a határozati javaslatban szerepeljen a Szabó Pál Téri Általános Iskola, az Erzsébethelyi Általános Iskola, a 2. sz. Általános Iskola is. Indokként elmondta, hogy a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tervdokumentációja már elkészült. A 2. sz. Általános Iskolában van a legrosszabb a műszaki állapot. Megjegyezte, hogy nem a műszaki állapot alapján kellett rangsorolni az intézményeket. (Kazetta 2/1. 497-525) Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Velkey Gábor képviselőt, országgyűlési képviselővé választása alkalmából, munkájához sok sikert kívánt. (Kazetta 2/1. 525-530) Velkey Gábor képviselő: Az elmúlt években több intézmény felújítására sor került. Feleslegesnek tartja azon pályázatok benyújtását, amelyek esetében nem biztosított a lehetőség a pályázati forrás teljes felhasználására. Az Erzsébethelyi Általános Iskola Rózsa utcai tagintézményére nem lehet 500.000.000,- Ft-ot elkölteni, figyelembe véve azt a tényt, hogy a Madách utcai intézmény bővítése sem érte el a. 200.000.000,- Ft-ot. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon Thurzó utcai intézményének felújítása sem igényel 500.000.000,- Ft-ot. Ilyen terveket felesleges készíteni. A programnál hosszú távú stratégiát kell figyelembe venni. Látható, hogy csökken a gyermekek száma, illetve az intézmények keresettsége változó. Azon ingatlanokban érdemes nagyobb összegű felújítást végrehajtani, ahol a jelentkezések, a lakosság mozgása alapján 20-30 éves viszonylatban is igény van az oktatásra. Ad hoc jellegűnek tartja a jelenleg kialakult helyzetet. A 2. sz.

48 Általános Iskolára és a Szabó Pál téri Általános Iskolára valóban el lehet 500.000.000,- Ft-ot költeni. A pontozási szempontok viszont más intézményeket preferálnak. Túl sok pályázatot nem szabad benyújtani, mivel azokból - az önkormányzat helyett - a bírálók választanak, saját szempontjaik alapján. A felújítás hosszú távú hasznosságának szempontjait célszerű mérlegelni. Bár kisebb a nyerési esély, a két nagy forrásigényű, hosszú távon oktatást biztosító intézmény (2. sz. Általános Iskola és a Szabó Pál Téri Általános Iskola) egyikét kell a pályázatban szerepeltetni. Ismerve az épületek állapotát és az elmúlt idő fejlesztési ráfordításait javasolta, hogy a 2. sz. Általános Iskola felújítására vonatkozó pályázat kerüljön benyújtásra. Kisebb projektként, reális tervvel a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon pályázatát célszerű benyújtani. Érdemes figyelembe venni a pontozási rendszert is. Javasolta, hogy reális összeggel a pályázatok között szerepeljen az Erzsébethelyi Általános Iskola felújítására vonatkozó pályázat. Évek óta tervezi az önkormányzat címzett pályázat keretében a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium felújítását. Indokolt a felújítás, azonban a rendelkezésre álló forrás nem elegendő. Kérte, az önkormányzat adja meg hozzájárulását, de ne biztosítson 50 %-os önrészt. (Kazetta 2/1. 530- 2/2. 040) Vantara Gyula polgármester: A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon esetében az előterjesztés is számol azzal, hogy csak a bontást követően oldható meg a bővítés. Tekintettel arra, hogy a pályázat irányelvként határozta meg az 500.000.000,Ft-ot, ezért, mint irányszám szerepel az adatok között. Terv hiányában az önkormányzatnak nincs ismerete arról, mekkora összeget jelent a felújítás. Az előterjesztés a maximális lehetőséget kihasználva készült, amennyiben az ésszerűen elkölthető. Kérte a számokat fenntartással kezelni, jelen közgyűlésen az intézmények pályázati lehetőségéről kell döntést hozni, ebből a szempontból az összeg másodrendű. Egyetért Velkey Gábor képviselő hozzászólásával, valóban igen magas, kb. 170.000.000,- Ft önrészt szükséges biztosítani az önkormányzatnak. Tájékoztatásul elmondta, hogy a KözépMagyarországi programban csak műszaki indokok szerepeltek. A pályázat egyértelműen az alapfokú nevelési, oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Nem az önkormányzat a felkészületlen. Megjelentetésük után a pályázati lehetőséget változtatták meg. Mi indokolja azt, hogy esetünkben csak az infrastruktúra felújítása pályázható, míg Dél-Magyarországon teljesen más szempont szerint döntenek? (Kazetta 2/2. 040-080) Szente Béla képviselő: Egyetért azzal, hogy valamennyi felsorolt oktatási intézmény felújítása indokolt. A közgyűlésnek azonban a legnagyobb nyerési eséllyel rendelkező oktatási intézmény felújítása mellett kell döntenie. Meglátása szerint a 2. sz. Általános Iskolának jók a mutatói a kedvező elbíráláshoz. (Kazetta 2/2. 080-110) Mezei Zsolt képviselő: Tudomása szerint a kiírásról a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács dönt, amelynek Vantara Gyula polgármester is tagja. A régiónkénti eltérés véleménye szerint abból adódik, hogy a város a FIDESZ képviselő csoporttal egyetértésben kérelmezte a rendelkezésre álló források oktatásra fordítható részének 2 %-kal történő csökkentését. Ezért

49 kellett szűkíteni a kiírást. A képviselők közül Velkey Gábor is tagja a tanácsnak, aki – a jegyzőkönyv tanúsága szerint - nem szavazta meg a módosító indítványokat. (Kazetta 2/2. 110-124) Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselő által elmondottak igazak. 11-8 arányban került elutasításra a jegyzőkönyv szerint a véleményezés. Nem erre kívánta felhívni a figyelmet, hanem arra a jelenségre, hogy a Közép-Magyarországi régióra kiírt pályázattal szemben minisztériumi szinten nagymértékű változtatásokat eszközölnek. (Kazetta 2/2. 124-132) Dr. Ferenczi Attila képviselő: A program az esélyegyenlőség megteremtéséről szól. Ezért kellett felmérni, hogy hány sajátos nevelési igényű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van. A bizottsági ülésen kérte, készüljön kimutatás a hátrányos helyzetű gyermek számára vonatkozóan. Kérésére azóta sem kapott választ. Kiemelte, hogy az országban legnagyobb számban Békéscsabán élnek szlovák anyanyelvű lakosok. A hazai szlovákság fellegváraként támogatni szükséges az Országos Szlovák Önkormányzat kérését attól függetlenül, hogy az intézményben mennyi békéscsabai gyermek tanul. A régió három megyéje 8.500.000.000,- Ft támogatásban részesülhet a projekt keretében. Amennyiben maximálisan 500.000.000,- Ft-tal számolnak, kb. 48 intézmény támogatása lehetséges. Nem tartja rossz logikának Velkey Gábor képviselő által elmondottakat. Javasolta, hogy a pályázatban szerepeljen az Erzsébethelyi Általános Iskola, és a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon felújítása is. A pontozás alapján a Szabó Pál Téri Általános Iskola a legesélyesebb a támogatás megítélésében, hiszen felvállalta a mozgássérült, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelésű igényű gyermekek nevelését. Nem javasolja a tervek idő előtti elkészítését. (Kazetta 2/2. 132-175) Kiss Tibor képviselő, a Közoktatási, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakat az alábbiakkal egészítette ki: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámára irányuló felmérés adatai a bizottsági ülés időpontjában még nem kerültek feldolgozásra. Az adatok ismeretének hiányában nem lehetett szakmai szempontok szerint értékelni. (Kazetta 2/2. 175-194) Velkey Gábor képviselő: Meggyőződése, hogy két nagy projekt nem nyerhet. Egyetért Dr. Ferenczi Attila képviselő azon kijelentésével, miszerint nem 500.000.000,- Ft-tal kell az átlagos projektet számolni, annál lényegesen alacsonyabbak pályázati igények lesznek. Így a keretbe több pályázat is bekerülhet. Valóban igazak a Szabó Pál téri Általános Iskolával kapcsolatban elmondottak. Valóban lényegesen magasabb arányban található az említett intézményben hátrányos helyzetű gyermek, mely elsősorban a lakóövezetből, valamint az intézmény által felvállalt programból adódik. Példaként említette a logopédiai, illetve a mozgáskorlátozott gyermekek oktatását, mely tevékenység szorosan kötődik az óvodai ellátáshoz is. Az épületek műszaki állapotát összehasonlítva megállapítható, hogy legrosszabb állapotban a 2. sz. Általános Iskola épülete van. Elfogadja azonban a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítására irányuló javaslatot is. Vantara Gyula polgármester említette a magas tervezési költséget. A mai pályázati rendszerben létkérdés, hogy aktualizálható tervek álljanak

50 rendelkezésre, melyen nem célszerű spórolni. Egyetért abban, hogy a terveket szakmailag indokolt, a várható oktatáspolitikai elképzeléseknek megfelelően kell elkészíteni. Támogatja a 2. sz. Általános Iskola, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon, az Erzsébethelyi Általános Iskola, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítására benyújtandó pályázatokat. (Kazetta 2/2. 194-225) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet, hogy nem sorrendről, hanem pályázati csomagról van szó, amely tartalmazza a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, az Erzsébethelyi Általános Iskola, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítására vonatkozó pályázatok benyújtását. A bizottság javasolta a 2. sz. Általános Iskola beemelését. Szavazásra bocsátotta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2. sz. Általános Iskola csomagba emelésére irányuló javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 2/2. 225-240) Takács Péter képviselő: Pontosításként elmondta, hogy korábbi hozzászólásában a 2. sz. Általános Iskola, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítását javasolta, összesen hármat. (Kazetta 2/2. 240-251) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, miszerint az Erzsébethelyi Általános Iskola helyett a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon kerüljön a csomagba. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta Benkóné Dudás Piroska képviselő javaslatát, miszerint önálló elemként szerepeljen a határozati javaslatban a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő módosító javaslatát, miszerint az önkormányzat ne saját forrásából biztosítsa a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium felújításához szükséges önerőt. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 9 nem szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, miszerint a pályázati listában nem szereplő intézmények esetében is készüljön terv

51 -

Megállapította, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással, a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti I. sz. határozati javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti II. sz. határozati javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti III. sz. határozati javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta a 2. sz. Általános Iskola felújítására vonatkozó pályázat benyújtását. -


Szavazásra bocsátotta a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon felújítására vonatkozó pályázat benyújtását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 16 tartózkodással, a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 251-390) Tárgy:

Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra – Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

A közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 539/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat pályázatot nyújtson be a DAOP-2007-4.2.1/2F kódszámú, a Dél-Alföldi Operatív Program „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” tárgyú pályázati felhívásra.

2.

A pályázaton az Országos Szlovák Önkormányzat támogatást igényel a – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő – Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium felújítására. A beruházás tervezett költsége 222.500.000,- Ft, támogatási igény 200.000.000,- Ft, szükséges saját forrás 22.500.000,- Ft.

52

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szükséges saját forrás 50%-át, 11.250.000,- Ft-ot, a támogatás üteméhez igazodóan éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a pályázathoz szükséges tulajdonosi nyilatkozatot, valamint a bérleti szerződést aláírja.


Vantara Gyula polgármester 2008. január 2.

Tárgy:

Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra – Szabó Pál Téri Általános Iskola


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtson be a DAOP-2007-4.2.1/2F kódszámú, a DélAlföldi Operatív Program „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” tárgyú pályázati felhívásra.

2.

A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást igényel a Szabó Pál Téri Általános Iskola felújítására. A beruházás tervezett költsége 555.550.000,- Ft, támogatási igény 500.000.000,- Ft, szükséges saját forrás 55.550.000,- Ft.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szükséges saját forrást a támogatás üteméhez igazodóan éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.



Tárgy:

Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra – Erzsébethelyi Általános Iskola

A közgyűlés 20 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta:



2.

A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást igényel az Erzsébethelyi Általános Iskola felújítására. Az előkészítő anyagokban kalkuláltak szerint: A beruházás tervezett költsége 555.550.000,- Ft, támogatási igény 500.000.000,- Ft, szükséges saját forrás 55.550.000,- Ft.

3.


Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2008. január 2. Pályázat benyújtása a DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra –2. sz. Általános Iskola

Tárgy:



2.

A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást igényel a 2. sz. Általános Iskola felújítására. Az előkészítő anyagokban kalkuláltak szerint: A beruházás tervezett költsége 555.550.000,- Ft, támogatási igény 500.000.000,- Ft, szükséges saját forrás 55.550.000,- Ft.

3.




54 Tárgy:

Műszaki tervdokumentációk készítése

A közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 543/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 539-542/2007. (X.18.) határozataiban döntött pályázatok benyújtásáról a „DAOP-2007-4.2.1/2F „Alapfokú nevelésioktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” c. pályázati felhívásra. Mindazon intézmények felújításáról, amelyekkel nem pályázott az önkormányzat, készüljön műszaki fejlesztési terv. A tervet akkor kell elkészíteni, amikor az új pályázati kiírás megtörténik. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2008. május 31.

Baji Lajos képviselő: A meghívó szerint 1.10 jelzéssel, vagyoni ügyek között tárgyalja a közgyűlés az előterjesztést. Helyben kiosztott anyagként kapták meg a képviselők a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság jegyzőkönyvének kivonatát, mely az előterjesztés tárgyalása során nem került említésre. Mélységesen szégyenli azt az eljárást, hogy a bizottság véleményét a polgármester meg sem említi, sőt a bizottság elnöke sem hívta fel a figyelmet az ülésen elfogadottakra. Magyarázatot kért Dr. Benedek Mária jegyzőtől, hogyan fordulhatott ez elő. (Kazetta 2/2. 390-410) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy az előterjesztéshez a véleményező bizottságok állásfoglalása csatolva van. Az állásfoglalásban a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, az Erzsébethelyi Általános Iskola, a Szabó Pál Téri Általános Iskola, illetve a 10. sz. Általános Iskola felújítására vonatkozó javaslat szerepel. (Kazetta 2/2. 410-425) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság határozatában szerepel a téma napirendről történő levételére irányuló javaslat. A döntésnél csupán az ingatlanok állagát vették figyelembe, amely alapján a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, a Szabó Pál Téri Általános Iskola, és a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon felújítására tettek javaslatot. (Kazetta 2/2. 425-445) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Baji Lajos képviselő figyelmét, hogy ne utólag, hanem a napirend tárgyalásakor tegye meg észrevételét. A helyszínen kiosztott kivonat a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon, a Szabó Pál Téri Általános Iskola, és a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium felújítására vonatkozó pályázat benyújtását támogatja. (Kazetta 2/2. 445-458) Velkey Gábor képviselő: A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy a letárgyalt napirend után a frakció véleményt fűzzön a hozott döntéshez. Kérte az

55 Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályt, a döntések elősegítése érdekében szervezze meg az érdeklődő képviselők számára az oktatási intézmények műszaki állapotának megtekintését, ugyanis a vita során kiderült, hogy a képviselők nem ismerik az oktatási intézmények valós műszaki állapotát. Nyilván ez azzal is összefügg, hogy többen csak kevés ideje vesznek részt a testület munkájában. (Kazetta 2/2. 458-480) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott javaslattal egyetért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a pályázatok ne soron kívül készüljenek. A szoros határidőkre tekintettel fentiekre jelen esetben nem lehetett szert tenni. (Kazetta 2/2. 480-492) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Velkey Gábor ötlete követendő. Megjegyezte, hogy Vantara Gyula polgármester ismertette a bizottság véleményét. Bármelyik pályázat eredményessége esetén örülni kell annak, ha az önkormányzat állami forrást tud igénybe venni az intézmények műszaki állapotának javítására. (Kazetta 2/2. 492-498) Tárgy:

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvízcsatornázásának tisztításának fejlesztése” című projekt jelenlegi állása, főbb feladatok

és

Hricsovinyi Tamás képviselő: Jelezte, hogy szeretné megtekinteni a legfrissebb térképet. Mezőmegyeren nem a legjobb helyen kerültek elhelyezésre a szennyvízátemelők. Lehetőség van a szennyvízátemelők áthelyezésére? (Kazetta 2/2. 498-520) Tóth Károly képviselő: Megerősítette, csak annak a változatnak az elfogadását támogatja, amely a lehető legszélesebb körben valósítja meg a csatornázást, és minimumra csökkenti a lakosság és az önkormányzat teherviselését. (Kazetta 2/2. 520-530) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontjának 1.1. változatának utolsó sorából kérte törölni az „abszolút” szót. Az 1.2. változatban leírtak a saját erő feletti részt jelentik? Ismert ennek költségigénye? Megjegyezte, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság nem támogatta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. Ebben az esetben hogyan kell eljárni? (Kazetta 2/2. 530-556) Mezei Zsolt képviselő: Takács Péter képviselő által feltett kérdésekre az alábbiakat válaszolta: Okafogyottá vált a kérdés, hiszen a bizottság az 1.2. változat elfogadását javasolta. Véleménye szerint valamennyi képviselőnek fontos saját választókerületének teljes közművesítése. Nincs olyan egyéni képviselő, aki választókerületének bármelyik utcáját kihagyná a beruházásból. Úgy korrekt, ha az ígéretek teljesítésre kerülnek. A második pont vonatkozásában nem szükséges bizottságot létrehozni, hiszen a javaslat a teljes megvalósítást célozza. (Kazetta 3/1. 001-005) Velkey Gábor képviselő: Logikusnak tartja Mezei Zsolt képviselő által elmondottakat, azonban 2. pontban megfogalmazott feladatokat körültekintően, számszerűen kell

56 végrehajtania a közgyűlésnek. Valószínűleg a források szűkössége miatt szükséges szelektálni a kevésbé lakott területek között. (Kazetta 3/1. 005-017) Bánfi Ádám a Projekt Végrehajtó Egység tanácsadója: Hricsovinyi Tamás képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy az engedélyes tervek rendelkezésre állnak, az átnézeti rajzot eljuttatják a képviselőhöz. Valamennyi rajz a Szabadság téri irodaházban megtekinthető. Az átemelők helye szakmai indokok alapján került meghatározásra és kijelölésre. Jelenleg az engedélyes tervek szakhatósági egyeztetés alatt állnak. A polgármesteri hivatal rendelkezésére álló dokumentációt, a városüzemeltetési és építéshatósági osztályoknak kell véleményezniük. Jelenleg adott a lehetőség arra, hogy a tervtől eltérő vélemények a szakhatósági álláspontban rögzítésre kerüljenek. Az engedély a szakhatóságok álláspontját figyelembe véve kerül kiadásra. Az engedély alapján a tervezőnek át kell dolgoznia a tervet. Nem ismert, hogy a brüsszeli szakértők a 22 km-es szakaszt, - ahol a lakott ingatlanok száma nem éri el az 50 %-ot - milyen szempontok szerint értékelik Az anyagban szerepel, hogy a területre vonatkozó teljes kivitelezés becsült értéke jelenleg 1.500.000.000,- Ft. Amennyiben az egyeztetés kapcsán sikerül valamennyi részt bent tartani, csak a kieső rész jelent többletköltséget. Amennyiben a teljes szakasz támogatását elvetik, a megvalósítás költsége a várost terheli (Kazetta 3/1. 017-045) Mezei Zsolt képviselő: Elfogadhatatlannak tartja, hogy a megyeszékhely teljes területén ne valósuljon meg a csatornázás. Biztos abban, hogy a kötvény kibocsátás megoldást jelentene, mely a városnak a későbbiek során bevételt is eredményezhet. A város területi fejlődésének irányára vonatkozó stratégiai tervet kell készíteni. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési és területfejlesztési programokkal is rendelkezik, azonban nem ismert, hogy mely irányba kíván terjeszkedni, illetve hol helyezkednek el az önkormányzati tulajdonok. Milyen alapon döntik el, mely területek maradjanak ki a beruházásból? A Tóth Károly képviselő által javasolt lehetőség teljes egészében finanszírozná programot. A szerződés aláírását követően lehet azonban a kérdésről vitát nyitni. Nem ért egyet az erőviszonyok alapján történő döntéshozatallal. Örömmel tapasztalta, hogy a bizottsági ülésre előterjesztett harmadik határozati javaslati pont az előterjesztésben már nem szerepel. A bizottsági ülésen megkérdezte a Projekt Végrehajtó Egység vezetőjét, hogy a javaslat milyen összegű megtakarítást eredményezne, mely kérdésére sajnálatos módon a mai napig nem kapott választ. Jelenleg is csak kalkulált számok ismertek. A két ülés közötti időszakra vonatkozó jelentés szerint Vantara Gyula polgármester, illetve Csiaki Tamás osztályvezető vett részt az önkormányzat képviseletében a Békés Megyei Vízművek Zrt. közgyűlésén, amely a rövid- és középtávú stratégiát tárgyalta. Ismert, hogy jelen pillanatban mekkora az önkormányzat részesedése? A polgármester három hónappal ezelőtt tett ígéretet arra, hogy a közgyűlés áttekinti a Békés Megyei Vízművek Zrt-be apportált vagyon helyzetét. Az uniós forrásokból megvalósuló beruházások közbeszerezési eljárás lefolytatását teszik szükségessé. Lehetőség van a vagyon apportálására, de az érvényben lévő szabályok szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Honnan lehet előre tudni, hogy a majdan megvalósuló 17.000.000.000,- Ft-os beruházásra

57 közbeszerzési eljárás keretében lehet-e kedvezőbb üzemeltetői szerződést kötni? Ebben az esetben „okafogyott” lesz 1.5000.000.000,- Ft-ről beszélni, hiszen az amortizációs költségekből két-három éven belül, nagyon gyorsan megtérül. (Kazetta 3/1. 045-084) Vantara Gyula polgármester: A terv a város egész területére készült. Az előző városvezetés nem veszélyeztette azzal, hogy kiterjesztette a teljes városra a tervezést és úgy adta be a pályázatot annak ellenére, hogy köztudott volt, hogy a támogatást akkor sem lehet megnyerni. Tóth Károly képviselő által javasoltakra az alábbiakat reagálta: Az önkormányzat adót és áfa-t fizet, nem vesz részt semmilyen kétes játékban. Tudomása szerint a javasolt társaság ellen eljárás folyik, mivel több önkormányzatot megkárosított. Csak becsületesen, a törvényeket betartva valósítható meg a beruházás. Nem célszerű összemosni a működtetés kérdésével, mivel arra még az unió sem tud választ adni. Tájékoztatásul elmondta, hogy a Békés Megyei Vízművek Zrt-ben az önkormányzat 37,12 %os részvénnyel rendelkezik. Jelezte, hogy október 20-án újabb tárgyalásra kerül sor. Az önkormányzat hitelfelvételre, illetve kötvényre vonatkozó számításokat kért, amely alapján megállapítható, hogy a kötvénynél jobb konstrukcióval, egyszerűbb módon lehet hitelt felvenni. Nem illik a városvezetés által meghirdetett modellbe az „eladósítás” ténye. A műszaki megoldások lehetőségét folyamatosan vizsgálja az önkormányzat. A bizottságnak a lakókkal történő együttműködésben van nagy szerepe. Jelezte, hogy Hanó Miklós alpolgármester tesz javaslatot a bizottság összetételére. Az önkormányzat a lehető legszélesebb körben kívánja meghatározni azokat a területeket, ahol lehet, illetve tud csatornázni. Véleménye szerint Mezei Zsolt képviselő által elmondottak megközelíthetőek úgy is, hogy a korábbi városvezetés veszélyeztette a program megvalósítását azzal, hogy az akkor már ismert, rögzített feltételek ellenére a beruházást kiterjesztette a város teljes területére. Az új városvezetésre az a szerep hárul, hogy kiálljon az emberek elé, fizesse vissza a felelőtlenül beszedett összeget. Véleménye szerint korai volt a lakástakarék-pénztár megalakítása. Nem volt indokolt, félrevezették a lakosságot. Most ezt a gondot az új városvezetésre szeretnék testálni, kellemetlen feladat lesz kijelenteni, hogy nem lehet a város egész területén a programot megvalósítani. Lehet nagyokat és szépeket mondani, de a város új vezetése és közgyűlése szem előtt tartja, hogy bizonytalan eredetű megoldásokat ne válasszon. Megjegyezte, hogy a ma érvényes működési engedélye szerint az említett cég árnyékolástechnikával foglalkozik. (Kazetta 3/1. 084-125) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Mezei Zsolt képviselőhöz intézte hozzászólását. A lakossággal több alkalommal egyeztetésre került, mely területek nem csatlakozhatnak a pályázathoz. Biztosították az érintetteket, hogy a kiépített végződések az utca közelében kerülnek elhelyezésre annak érdekében, hogy lehetőség esetén a rácsatlakozás megtörténhessen. Jelenleg azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyre már több mint öt éve várnak az ott élők. Kérni fogja az érintetteket, hogy írásban jelezzék, hány éve várnak egyes fejlesztések megvalósulására. Hol volt annak idején Mezei Zsolt képviselő? Évek óta Jaminában él, azonban egyszer sem olvasott arról az újságban, hogy Mezei Zsolt képviselő milyen fejlesztések megvalósításában nyújtott segítséget. (Kazetta 3/1. 125-141)

58 Vantara Gyula polgármester: Lehet a lakosság körében különböző rémhíreket terjeszteni, ami azonban nem egészséges. Példaként említette a Csabai Életfa Nyugdíjasház Kht. esetét. Jelenleg rendben folynak a dolgok, a lakók a helyzetet tudomásul vették, folyamatos az új szerződéskötés. (Kazetta 3/1. 141-144) Mezei Zsolt képviselő: Nem azt kérte, hogy az önkormányzat kösse meg a 0 %-os finanszírozásra vonatkozó szerződést. Azt említette, hogy több lehetőség is adott. Megoldásként a kötvény kibocsátásának lehetőségét kívánta kihangsúlyozni. Az MSZP képviselőcsoportja kutatja azokat a lehetőségeket, amelyek jelen pillanatban kínálkoznak a piacon. Természetesen ki kell választani a legjobbat. Nem azt mondta, hogy vegyen a város kötvényt. Tudomása van arról, hogy az uniós pályázatok esetében a kötvénykibocsátás a hitelfelvétellel ellentétben önerőnek számít. Nem véletlen, hogy a megyei és a gyulai önkormányzat is élt ezzel a lehetőséggel. Gyula lényegesen előrébb tart fejlesztések tekintetében, mint Békéscsaba. Annak idején, amikor a jaminai városrész képviselője volt, nem propagandát fejtett ki, hanem az útépítésben nyújtott segítséget, példaként említette a Veres Péter utcát. Több játszótér is épült. A lakók közül soha, senki nem hiányolta, hogy képviselőként nem nyilatkozott az újságban. Azért nem, mert a fejlesztés ténye látszott a városrészben. (Kazetta 3/1. 144-170) Hanó Miklós alpolgármester: Ellenzéki szerepből könnyű fejleszteni. Valóban jó lenne, ha a város teljes területén megvalósulna a beruházás. Több alkalommal elhangzott azonban, hogy nem ismert a támogatottság aránya. Írott formában nem áll az önkormányzat rendelkezésére a támogatás mértéke. Így igen nagy a kockázata a Mezei Zsolt képviselő teljes csatornázottságra irányuló javaslatának. Példaként említette, hogy a lakossági fórumokon kért fejlesztések közül, csak a járda létesítésére vonatkozó igény több mint 1.000.000.000,- Ft. Megközelítőleg 4.000.000.000,- Ft nagyságrendű lakossági igény vár teljesítésre. Felelősen kell gondolkodni, gazdálkodni. A támogatási körbe vonható területek szerepelnek a beruházásban. A lakossági fórumok keretében lehetőség adódott ara, hogy azokban a szűk utcában, ahol a szükséges terület nem állt rendelkezésre, biztosítása esetén sor kerülhessen a csatornázásra. A Bánfi Ádám tanácsadó által elmondottakhoz csatlakozva kiemelte, munkálkodnak azon, hogy a nem megfelelő lakossági aránnyal rendelkező területek is bevonásra kerülhessenek. Előterjesztőként javasolta, hogy a határozati javaslat 2. pontjában szereplő bizottságba ne három, hanem öt fő képviselő vegyen részt. Mezei Zsolt, Bokros Mátyás, Tímár Ella, Szente Béla és Fodor Jánosné képviselők személyére tett javaslatot. Jelezte, hogy a megbeszélésen valamennyi képviselő részt vehet. A Tóth Károly képviselő által javasolt 0 %-os megoldásnak nagy a kockázata. Tudomása szerint rossz döntés esetén az önkormányzat öt évre kizárja magát a pályázati lehetőségekből. Erre a tényre is figyelemmel kell lenni a döntés során. (Kazetta 3/1. 170-215) Fodor Jánosné képviselő: A nem megfelelő szélességgel és lakosságszámmal rendelkező utcákat nem lehet a programba bevonni. Az önkormányzat szeretné elkerülni a korábban, 2004-ben bekövetkezett rossz döntést, amikor a fenti indokok alapján utasították el a

59 benyújtott pályázatot. Elhangzott, hogy a 1.500.000.000,- Ft-os támogatás nem magas. Amennyiben a város egész területére kiterjedően nyújtják be a terveket, ennek az összegnek a háromszorosát kell biztosítani. A támogatás 68-85 %-ig, a költséghatékonysági számítások alapján történik. Azt vizsgálják, mely utcák esetében biztosított az 50 %-os rákötési arány, mivel azokat magasabb pontszámban részesítik az értékelés során. Kizáró feltételként szerepel a pályázatban a nem megfelelő utcaszélesség. Személy szerint az 1.1. számú határozati javaslat elfogadását javasolja. (Kazetta 215-230) Tóth Károly képviselő: Nem konkrét megoldásként említette a 0 %-os finanszírozás lehetőségét. Bízik abban, hogy a város vezetése képes megtalálni a legalkalmasabb megoldást. (Kazetta 3/1. 230-240) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Mezei Zsolt képviselő az MSZP frakció álláspontját fogalmazta meg, vagy saját véleményét közölte? Nem kívánja a projektet politikai csatározás színterévé tenni. Tizenhat lakossági fórum ellenére a lakosok még mindig nem értik, hogy miért kell fizetniük. Korábban 10 % önerő szerepelt kitételként, jelenlegi mértéke 15 %, mely 1.000.000.000,-Fttal magasabb önerőt jelent. Az ilyen mértékű emelkedés a program megvalósulása esetén a más jellegű beruházások elmaradását eredményezi. (járda, út, kerékpárút, ároktisztítás, stb.) Az utcák felsorolása között nemcsak a lakatlan területek találhatók, hanem azok is, ahol az utca egyik felében többen, míg a másik felében kevesebben laknak. Van olyan terület is, ahol egy tulajdonos nem biztosítja a beruházáshoz szükséges területet, ezzel akadályozza a megvalósítást. A város területén átlag 16, míg több területen 50 méterre esik a bekötés. Képviselőként, hogy fog a lakosok szemébe nézni, mikor fentiek miatt lényegesen magasabb lesz a csatornadíj? A vízmű nem a lakosok számát veszi figyelembe, hanem azt, hogy mekkora területen valósul meg a bekötés. Egyetért Velkey Gábor képviselő által elmondottakkal. (Kazetta 3/1. 240-289) Hrabovszki György képviselő: Az előterjesztés 5. oldalán felsorolt utcák esetében a Béri Balogh utca miért felkiáltójellel került feltüntetésre? (Kazetta 3/1. 289-293) Bánfi Ádám a Projekt Végrehajtó Egység tanácsadója: Figyelem felhívására szolgál a felkiáltójelek feltüntetése. A Béri Balogh utcán az önkormányzat a telekosztást polgárjogi szerződésből adódóan úgy hagyta jóvá, hogy az ott élők kötelezettségeként írta elő a teljes közművesítést. A lakók jelezték a városüzemeltetési osztály felé, hogy részt kívánnak venni a szennyvízcsatorna programban. Vezetői előterjesztést követően olyan döntés született, amennyiben a vízvezeték építést az ott élők végrehajtják, úgy a szennyvízprogramba bekerülhetnek. A szerződés még nem került módosításra, a programban vizsgálat tárgyává kell tenni. (Kazetta 3/1. 293-312) Hrabovszki György képviselő: Megköszönte a választ. Nem volt biztos abban, hogy erre a területre is közműfejlesztési kötelezést írt elő az önkormányzat. Fentiek értelmében alacsony áron vásároltak a tulajdonosok telket, amelyet hosszú távra kizárt az önkormányzat a

60 közműfejlesztési programból. közműfejlesztést.

A

tulajdonosoknak

magukra

kellett

vállalniuk

a

Tudomása szerint olyan telkek is találhatók az önkormányzat által értékesítettek között, amelyek esetében bizonyos közműfejlesztések lehetőségéről előre le kellett mondaniuk a telek vásárlóinak. Tulajdonképpen azok a lakók, akik kötelezettséggel vásároltak ingatlant, előnyhöz jutnak a többivel szemben. Más telkek esetében is alkalmazható lesz ez a technika? (Kazetta 3/1. 312-340) Hanó Miklós alpolgármester: Az utca lakói kérték, hogy a támogatott körbe bekerülhessenek. Az önrészt természetesen megfizetik. (Kazetta 3/1. 340-350) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a szerződések vizsgálata során a város vezetése megdöbbenéssel tapasztalta, hogy milyen feltételekkel - a lakosokat félrevezetve - szerzett az önkormányzat telkeket. Kérte Dr. Benedek Mária jegyzőt, intézkedjen, hogy az érintetteket méltányos, arányos kártalanításban részesítse az önkormányzat. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1.1. változatát, a javaslatokat előterjesztői módosításként értelmezve. -

Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. - Megállapította, hogy a közgyűlés a javaslattal egyetértett. (Kazetta 3/1. 350-390) A közgyűlés a határozat 1. pontját 17 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodással, 2. pontját 17 igen szavazattal, 8 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta: 544/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztését a 184/2007. (IV.12.) közgy. határozat szerinti területen („B” változat) kívánja megvalósítani kivéve azon utca szakaszokat ahol az építéshez szükséges területeket 2007. november 01-ig nem sikerül biztosítani, illetve azon ingatlanokat, melyek gravitációs bekötése műszakilag lehetetlen.

2.

A gyéren lakott utcalista programban történő részvételét ad hoc bizottság vizsgálja meg, melynek tagjai: Bokros Mátyás, Fodor Jánosné, Mezei Zsolt, Szente Béla, Tímár Ella képviselők,

61 1 fő víziközmű-társulat, 1 fő PIU. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester, Sztankó Ilona PIU vezető 2007. október 18.

Tárgy:

Murony Község szennyvíz-elhelyezési kérelme

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 3/1. 390-395) Hricsovinyi Tamás képviselő: Mikrofonon kívül jelezte, hogy a szavazás során igennel kívánt szavazni. (Kazetta 3/1. 395-396) Vantara Gyula polgármester: A képviselő jelzése alapján a szavazás eredményét 25 igen, egyhangú szavazatra pontosította. A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 545/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerve Murony község szennyvíztisztítással kapcsolatos igényét az előkészítés alatt álló városi beruházásnál azt figyelembe venni nem tudja. Továbbra is biztosítja azonban a szippantott szennyvíz fogadásának lehetőségét Murony község számára. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester, Sztankó Ilona PIU vezető 2007. október. 18.

Vantara Gyula polgármester: 13 óra 30 perckor ebédszünetet rendelt el, a közgyűlés 14 óra 30 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 3/1. 395-415) Szünet Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

A 2007. évi költségvetésről szóló rendelet módosítása

62 Takács Péter képviselő: A kórház finanszírozása megfelelően alakul-e, tekintettel arra, hogy dr. Fábián Ágnes tanácsnok többször említette, hogy fennáll annak a veszélye, hogy százmillió forint körüli összeggel csökkentheti az önkormányzat költségvetését? Az önkormányzat reménykedhet abban, hogy ez nem következik be? (Kazetta 3/1. 415-446) Uhrin Nándor osztályvezető: Jelentős probléma nem ismert, a kórház gazdálkodása megfelelő, viszont a pénztartalékai érzékelhetően fogynak. Információi szerint az 500.000.000,- Ft-os tartalék 200.000.000,-250.000.000,- Ft-ra csökkent. (Kazetta 3/1. 446-457) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Jogos Takács Péter képviselő felvetése, a kórház felügyelő bizottsága két hete ülésezett, ahol áttekintette a jelenlegi helyzetet. A kórház 240.000.000,250.000.000,- Ft-os tartaléka rendelkezésre áll, viszont a 2007. áprilisában bevezetett teljesítmény volumen korlátot, – melyeket a társadalombiztosítás fedez - lényegesen meghaladják az igények és ellátások. Ennek kompenzációjára 2007. szeptember hónapban a kormány szétosztott 25.000.000.000,- Ft-ot abból az összegből, amit a kórházaktól elvont. A Réthy Pál Kórház két részletben 130.000.000,- Ft-ban részesült. Ennek ellenére a teljesítmény volumen korlát megszabása miatt egyre inkább működési hiány lép fel, ezért azzal a kéréssel fordultak a három parlamenti képviselőhöz, hogy amikor az országgyűlés újra áttekinti a finanszírozási számokat, nyújtsanak segítséget abban, hogy Békéscsaba magasabb összegben részesüljön, tekintettel arra, hogy a kórház 180.000 embert lát el. Utófinanszírozás történik, ezért nem határozhatók meg pontos adatok. (Kazetta 3/1. 457-510) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Amennyiben a folyamatok ilyen ütemben haladnak, az igazgató előzetes áttekintése szerint 2008. év végére elfogy a 250.000.000,- Ft-os tartalék, ezért a tanácsnoki tájékoztatójában javaslatot tesz a bevétel növelés módjaira. (Kazetta 3/1. 510-519) Takács Péter képviselő: Megköszönte a válaszokat, mely megnyugtató számára, és azt a következtetést vonta le, hogy az önkormányzat ez évi költségvetését nem fenyegeti plusz kiadás. (Kazetta 3/1. 519-525) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 3/1. 525-538) A közgyűlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 31/2007. (X.24.) rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007.(II.15.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007.(II.15.) rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja.

63

1. § (1)

A Rendelet 1.§ (1) bekezdésében foglalt 2007. évi összes bevétel 614.947 ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 22.543.005 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§

(1)

A Rendelet 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2007. évi összes kiadás 614.947 ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 22.543.005 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3)

Az önkormányzat személyi juttatása 215.708 ezer Ft-tal nő, 8.323.499 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelő járulék összege 91.905 ezer Ft-tal nő, 2.746.287 ezer Ft-ra módosul.

3. § (1)

A Rendelet 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 476.408 ezer Ft-tal nő, az intézmények kiadási főösszege 14.831.663 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 322.158 ezer Ft önkormányzati támogatás növekményt, 28.377 ezer Ft OEP támogatás növekményt, 43.795 ezer Ft működési bevétel növekményt, 3.118 ezer Ft felhalmozási és tőkejellegű bevétel-, 22.075 ezer Ft támogatásértékű egyéb működési és felhalmozási bevétel-, 56.702 ezer Ft véglegesen átvett pénzeszköz növekményt, és 183 ezer Ft támogatási kölcsön visszatérülést állapít meg e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. A Rendelet 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következőkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 7.775.308 ezer Ft-ra, az OEP támogatás 3.804.863 ezer Ft-ra, a működési bevétel 1.419.308 ezer Ft-ra, a felhalmozási és tőkejellegű bevétel 5.058 ezer Ft-ra, a támogatásértékű egyéb működési és felhalmozási bevétel 211.984 ezer Ft-ra, a véglegesen átvett pénzeszközök 665.070 ezer Ft-ra, a támogatási kölcsön visszatérülése 582 ezer Ft-ra módosul.

(3)

Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 172.918 ezer Ft-tal nő, a munkaadókat terhelő járulékok összege 75.427 ezer Ft-tal nő, a dologi kiadásainak összege 91.110 ezer Ft-tal nő, a támogatásértékű kiadások 65.289 ezer Ft-tal nő, a véglegesen átadott pénzeszközök 350 ezer Ft-nő, az ellátottak pénzbeni juttatása 7.747 ezer Ft-tal nő, a felújítási kiadás 6.885 ezer Ft-tal nő, a fejlesztési kiadás 56.499 ezer Ft-tal nő, a támogatási kölcsön nyújtása 183 ezer Ft-tal nő melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

64

A Rendelet 3.§ (3) bekezdésében szereplő önkormányzati intézmények személyi juttatása 7.059.960 ezer Ft-ra, a munkaadókat terhelő járulékok összege 2.346.168 ezer Ft-ra, dologi kiadások összege 4.376.168 ezer Ft-ra, a támogatásértékű kiadások 65.317 ezer Ft-ra, a véglegesen átadott pénzeszközök 350 ezer Ft-ra, az ellátottak pénzbeni juttatása 45.590 ezer Ft-ra, felújítási kiadások összege 72.747 ezer Ft-ra, a fejlesztési kiadások 864.781 ezer Ft-ra, a támogatási kölcsön nyújtása 582 ezer Ft-ra módosul. (4)

A közgyűlés az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszámát 321,25 fővel csökkenti, az összes létszám 3.433,5 főre módosul. 4.§

(1)

A Rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzata 166.568 ezer Ft-tal nő, 4.398.969 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A Rendelet 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 42.790 ezer Ft-tal nő, 1.263.539 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelő járulékok összege 16.478 ezer Ft-tal nő, 400.119 ezer Ft-ra módosul, a dologi kiadások összege 44.763 ezer Ft-tal nő, 1.492.847 ezer Ft-ra módosul, a szociálpolitikai ellátások összege 100.149 ezer Ft-tal nő, 475.651 ezer Ft-ra módosul, a támogatásértékű kiadások összege 16.830 ezer Ft-tal nő 81.723 ezer Ft-ra módosul, a véglegesen átadott pénzeszközök összege 78.385 ezer Ft-tal csökken, 477.626 ezer Ft-ra módosul, a felújítási kiadás 4.579 ezer Ft-tal nő, 4.579 ezer Ft-ra módosul, fejlesztési kiadás 14.647 ezer Ft-tal nő 134.753 ezer Ft-ra módosul, a kölcsönök nyújtásának összege 4.717 ezer Ft-tal nő, 68.132 ezer Ft-ra módosul.

(3)

Az (1) – (2) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4)A

3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 147.583 ezer Ft-tal nő, 1.854.452 ezer Ft-ra módosul. 5. §

A közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszegét 7.827 ezer Ft-tal csökkenti, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. A Rendelet 5.§ (1) bekezdésében szereplő önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 2.567.724 ezer Ft-ra módosul. 6. § A Rendelet 6.§ (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzata 9.590 ezer Ft-tal nő, 337.481 ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

65 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 4.495 ezer Ft-tal nő, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez. A Rendelet 8.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 381.318 ezer Ft-ra módosul. 8. § (1)

A közgyűlés az általános tartalék összegét 8.816 ezer Ft-tal csökkenti, a céltartalékok összegét 29.792 ezer Ft-tal csökkenti. A Rendelet 10.§ (1) bekezdésében szereplő általános tartalék összege 12 ezer Ft-ra módosul, a céltartalékok összege 417.168 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A közgyűlés az intézményekhez kötődő céltartalékok összegét 29.792 ezer Ft-tal csökkenti A Rendelet10.§ (2) bekezdésében foglalt intézményekhez kötődő céltartalékok összege 407.168 ezer Ft-ra módosul. 9. §

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2007. szeptember 30. napjától kell alkalmazni. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr. Benedek Mária sk. jegyző

Javaslat a 2007. évi hitelfelvétel összegére

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a kivonatot a képviselők az ülés előtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 538-552) A közgyűlés 20 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 546/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi fejlesztési hitelfelvételi lehetőségből 450.000.000,- Ft hitelfelvételt érvényesít. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. november 15.

Napirend tárgya:

Oktatási, közművelődési és sportügyek

66 Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2013-as időszakra vonatkozó közoktatást érintő Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: Az anyag CD mellékletként került kiosztásra. Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 552-566) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A fejlesztési tervet a bizottság két fordulóban tárgyalta. Az első fordulóban kiegészítették a tervezetet, a második fordulóban a kész anyagot elfogadták. Javasolta a közgyűlésnek a terv elfogadását. (Kazetta 3/1. 566-575) Velkey Gábor képviselő: A bizottsági ülésen egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni. Az anyag nagyon alapos, jól előkészített, színvonalas, különösen vonatkozik a helyzetértékelésre, az irányok meghatározására. Módosító javaslatai: A 65. oldal Intézkedési irányok 3. pontja hivatkozza azt a korábbi közgyűlési döntést, mely a Lencsési ltp-i iskolák esetében előírja az integrációs kényszert abban az esetben, ha az osztályok száma öt alá csökken, mely helyes és jó döntés volt. Az anyagban szereplő módosítás úgy szól, hogy aktuálisan elő kell venni az ügyet, hiszen a legutóbbi évben négyre csökkent az osztályszám, miközben az előterjesztés eredeti szövege kimondja, hogyha egymást követő négy évben kétszer lecsökken, akkor kell figyelembe venni. Nagyon erős megfogalmazás, ezért javasolta, hogy a 3. pont második mondatába: „A fenti, korábban elfogadott szabályozás alapján” után kerüljön be a „ha a tendencia folytatódik” szövegezés. 6. pont Helyesen hivatkozik a szakképzési és a közoktatási törvény változására, mely új folyamatokat indít el a szakképzésben, az elfogadott irányokat figyelembe véve kell kialakítani az intézményi struktúrát. Aki tisztában van a szakképzési- és közoktatási törvény változásaival, tudja, hogy több alternatív jövőképet fogalmaz meg. A 6. pont legutolsó tagmondata – egy szervezeti egységbe tömöríteni – a több lehetséges irányból csak egyet rögzít. Ezért módosító javaslata, hogy az „indokolt-e” szövegezés után kerüljön be az „átszervezni” szó. Az irány ne kerüljön rögzítésre, mert a három felsorolt szakasz többféle alternatívát megfogalmaz, és így kerül szinkronba az első mondat a lehetséges három iránnyal. Amennyiben a közgyűlés elfogadja az esetleges jövőképet az újabb TISZK-modellt, a szakképzés szervezési társulást, vagy a szakközépiskola és szakiskolai oktatás intézményi elkülönülését, - a törvény lehetővé teszi – abban az esetben számára érthetetlen, hogy az előterjesztésbe miért került bele az 5. pont. A Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola is a rendszer része, és ennek értelmében kell áttekinteni. Javasolta, hogy az 5. pont az előterjesztésből törlésre kerüljön. Ennek értelmében javasolja 4. pont törlését is, tekintettel arra, hogy a közgyűlés januárban elfogadott döntése értelmében a szakközépiskolák átszervezését véghezvitte a szakiskolai oktatást is folytató intézmények

67 esetében, további döntést nem hozott. Javasolta, hogy a teljes áttekintés után hozzanak döntést a többi szakképző intézmény jövőjének áttekintésével együtt, mely nem cáfolja a további folytatást, melyet korábban kimondott a közgyűlés. Csak ezt akkor tette, amikor a szakképzési- és közoktatási törvény módosítása nem történt meg. Ezért javasolta a 6. pont megtartását, és az ezzel aszinkronban lévő 4. és 5. pont törlését. 7. pont Egy irányban rögzít, miközben nem kellene egy irányban lezárni az ügyet. Az Arany János Kollégium esetében nem történt integráció, de az anyag csak egy lehetséges intézményi összevonást rögzít, ezért át kell gondolni és végig kell tekintetni, ezért szövegszerű módosítása: A többi kollégiumhoz hasonlóan elő kell készíteni az Arany János Kollégium más oktatási intézménnyel történő összevonását. Ez esetben szabadon hagyja az irányt, nem köti egy intézményhez. 13. pont Biztosít arról, hogy a tanulmányi verseny megrendezésre kerül. 14. pont Elfogadhatónak tartja, mely rögzíti az irányokat, és bekorlátozza a kívülről jövő tanulók iskolába járását. Lehetőséget biztosít az önkormányzatnak arra, hogy az általános iskolák egyenletes terhelését megoldja. 6.3. Infrastrukturális feltételek A felsorolásban az intézmények között nem szerepel a Szabó Pál Téri Általános Iskola. Ez azt jelenti, hogy a szakmai előkészítés az infrastrukturális állapotok miatt a 19 egységből álló javaslatsorba nem tartotta szükségesnek besorolni az iskolát. 6.4. Szakmai fejlesztés 8. pont Javasolta, hogy a megtartása szó után kerüljön be a „lehetőség szerinti bővítése” szövegezés. 6.8. Nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatos intézkedések 9. pont Az elmúlt években felmerült, hogy a szakképzés finanszírozását átláthatóvá és egységessé kellene tenni. Az utolsó két gondolat nagyon helyesen egy városi szintű szabályozás jövőképét fogalmazza meg az osztályszervezésben órabank szabályozással és rugalmas megoldásokkal. Ezzel teljesen ellentétes az előtte lévő pont, mely a bürokratikus szabályozást erősíti, és kimondja, hogy engedélyezzék az osztályokban a harmadik szakmát is. Nem jó az a megoldás, mely a szakmák összekeverését oldja meg, mert ellenőrizhetetlen, bürokratikus szabályozást eredményez. Az a jó szabályozás, mely érdekeltté teszi az intézményeket a racionális szervezésben, nem pedig bürokratikus előírásokat fogalmaz meg, melyeket az intézmények kijátszanak, vagy kijátszhatnak, és ellenőrizhetetlenné válnak. Ezért javasolta, hogy a hetedik gondolatjeles mondat törlésre kerüljön. Az előterjesztést a városi oktatás jövője szempontjából, és különösen a szakképzést kiemelten fontosnak tartja. Nem mindegy, hogy milyen irányba történik a szakképzés átszervezése, ezért kérte, hogy a módosító javaslatokat a közgyűlés tárgyalja és támogassa. (Kazetta 3/1.575 - 3/2.105)

68 Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőt, hogy amennyiben nem tud részt venni a bizottsági ülésen, írásban juttassa el javaslatait a bizottságnak. (Kazetta 3/2. 105-107) Benkóné Dudás Piroska képviselő: A fejlesztési tervvel kapcsolatban annyiban egyetért Velkey Gábor képviselővel, hogy mindaz a helyzetelemzés, fejlesztés, mely a korábbi években megtörtént az oktatás- és intézményműködtetés terén, az anyagban levezetésre került. Az intézményvezetők véleményezésre megkapták az anyagot, és javaslataik beépítésre kerültek. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság két fordulóban tárgyalta az előterjesztést, mely tárgyalás nagyon szűk terjedelmű volt. Sérelmezte, hogy kevés az oktatási szakember a bizottságban. Érezhető volt, hogy Velkey Gábor képviselő nem tudott részt venni a bizottsági üléseken, mert az anyagban a szakképzéssel kapcsolatos elképzelések nem kellően részletezettek. Számára az is elfogadható lenne, ha a szakképzés az anyag mellékleteként vagy kiegészítéseként szerepelne. Azok a törvényi változások, melyek a fejlesztési támogatásokkal illetően a fenntartó önkormányzatnak nagyon komoly jogosítványokat hoznak, nem kerülhető el a szakképzés átalakítása, a finanszírozásával, fejlesztésével való konkrétabb lépések meghatározása, továbbá a munkaerő piachoz való igazodás, a gazdasági befektetők igényeinek való megfelelés. Javasolta, hogy a terv folytatásaként készüljön el csak a szakképzésre vonatkozó fejlesztési terv, mely lehet rövidés hosszú távú, hiszen a fejlesztés 2013. évig szól, ennél rövidebb időtartam alatt következnek be a törvényi változások. A harmadik szakma csatolásával kapcsolatban bizalmi ingadozást vélt felfedezni Velkey Gábor képviselő hozzászólásából. Vannak olyan hiányszakmák, melyet nem szívesen választanak a tanulók, vagy csak csekély létszám, és a munkaerőpiac sem igényli nagymértékben (fotós, bádogos, órás). Miért ne lehetne egy osztályba szervezi? Hiszen ha tanulószerződéssel érkezik a diák a szakképző iskolába, akkor az iskolának képzési kötelezettsége van. Nagy valószínűséggel az intézmény megteszi, mert érdekében áll, ezért nem fordulhat elő, hogy indokolatlanul másfajta osztályba sorolásokkal élnek az intézményvezetők. A képviselő által javasolt pontok elhagyását meggondolandónak tartja, és nem is javasolja, tekintettel arra, hogy a TISZK-modell finanszírozott része február hónapban befejeződik, melyről beszámolnak a közgyűlésnek. A szakképző iskolák működésének áttekintése mára már az intézmények önös érdeke is. (Kazetta 3/2. 107-165) Köles István alpolgármester: Úgy gondolja, hogy egy bizottsági munka a hosszas eszmefuttatásnak elejét tudta volna venni. Nem látja akadályát annak, hogy a tendencia folytatódjon, hiszen tartalmilag nem változik. A 4. pontban szereplő Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium teljes kiépítésével kapcsolatban nem érti Velkey Gábor képviselő kifogását, hiszen közgyűlési határozat született ez ügyben, és a munka még teljesen most sem zárult le. Egyetért a szakközépiskolák átszervezésével, hiszen több variáció lehetséges, továbbá egyetért az 5. pont törlésével, tekintettel arra, hogy nem a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium együttműködéséről van szó, egy másféle szakképzés szervezési modellbe fog beleilleszkedni. Egyetért azzal is, hogy a 7. pontban szereplő Arany János Kollégium helyzetét is át kell gondolni az átszervezések folyamán. A Szabó Pál Téri Általános Iskola azért nem szerepel az infrastrukturális feltételek között, mivel a műszaki pályázat során nem felelt meg a pedagógiai elveknek. Az idegen nyelvi oktatás időkeretének lehetőség szerinti bővítésével is egyetért.

69

A három szakmacsoport egy osztályban történő elhelyezésével kapcsolatban elmondta, hogy vannak olyan esetek, amikor az iskola erre kényszerül, mely minden különösebb sérülés nélkül megoldható és törvénynek sem mond ellent. Kérte Velkey Gábor képviselőt, hogy az ehhez kapcsolódó módosítását vonja vissza. Benkóné Dudás Piroska képviselő azon javaslatával is egyetért, mely szerint a szakképzéssel kapcsolatban tovább kell gondolkodni, és egy új intézkedési tervet kell készíteni. (Kazetta 3/2. 165-228) Takács Péter képviselő: Benkóné Dudás Piroska képviselő szerint a bizottságban kevés az oktatási szakember. A bizottságnak 5 vagy 6 olyan tagja van, aki valamilyen szinten kapcsolódik az oktatáshoz, vagy gyakorolja, továbbá tanári diplomával rendelkezik. Velkey Gábor képviselő módosító javaslatai elfogadhatók, tekintettel arra, hogy érdemben nem módosítja a bizottság által elfogadott eredeti anyagot. (Kazetta 3/2. 228-246) Velkey Gábor képviselő: Az intézkedési irányok 4. pontjával kapcsolatban elmondta, hogy Köles István alpolgármester 2007. januárjában a közgyűlés elé terjesztett egy intézkedési csomagot, melyben szerepelt a három szakiskolai oktatást is folytató intézmény összevonása, második lépésben pedig az ehhez az intézményekhez való hozzákapcsolása egy intézménybe (Gépészeti és Számítástechnikai és a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola). Ez egy szándék kinyilvánítását megfogalmazó közgyűlési döntés volt, majd ezt követően elindultak az intézményi véleményezések, és került a közgyűlés elé, ami parafálja a korábbi szándékot, véglegesíti. A véleményezés során sem tárgyalt a közgyűlés a fent említett két iskola szándékáról, nem született közgyűlési határozat. Intézmény összevonásban tehát csak a három szakiskolai képzést is folytató intézmény egy intézménybe szervezéséről döntött a közgyűlés. Januárban fogadta el a közgyűlés a döntést, miközben változott a közoktatási és szakképzési törvény, teljesen úgy helyzet alakult ki a három iskola esetében. Egyetért Benkóné Dudás Piroska képviselővel abban, hogy a teljes szakképzés áttekintését el kell végezni, és be kell terjeszteni egy teljes szakképzés átalakítási koncepciót a közgyűlés elé, amibe beletartozik a még nem összevont intézmények közül a Gépészeti és Számítástechnikai, valamint a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola is. Nem szeretné az irányokat véglegesíteni, de az anyag megteszi. A harmadik szakma ügyében nincs vita, sőt minden további nélkül megvalósítható, csak az anyag intézkedési terv, nem pedig egy konkrét szabályozás. Úgy teremtsék meg a három szakma egybeszervezésének a lehetőségét, hogy az intézményeket érdekeltté tegyék a hatékony csoport- és osztályszervezésben. Az egyetlen tartalmi kérdés az intézkedési irányok 4. pontjában található. Javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el Benkóné Dudás Piroska képviselő javaslatát, mely szerint a közgyűlés a szakképzési- és oktatási törvény változásai után tekintse át a szakképzés jövőbeni átalakításával kapcsolatos elképzeléseket, konkrét javaslatokat, időbeli ütemezéssel együtt. (Kazetta 3/2. 246-300) Köles István alpolgármester: Velkey Gábor képviselő beemelte a Gépészeti és Számítástechnikai, valamint a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolát, ami maga a

70 TISZK-modell. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola egy összevont intézmény. A szerződés szerint a két iskola a TISZK-nek integráns része lesz. (Kazetta 3/2. 300-317) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Köles István alpolgármestert, hogy a módosító indítványokat ismertesse, és előterjesztői javaslatát tegye meg. (Kazetta 3/2. 317-320) Köles István alpolgármester: Velkey Gábor képviselő módosító javaslata: 65. oldal Intézkedési irányok 3. bekezdése: A fenti korábban elfogadott szabályozás alapján és a tendencia folytatódása esetén. A módosítással egyetért, érdemben nem módosít. A 4. pont törlésével nem ért egyet. (Kazetta 3/2. 320-335) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő módosító javaslatát, mely szerint az Intézkedési irányok 4. pontja törlésre kerüljön. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 7 igen, 15 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 3/2. 335-341) Köles István alpolgármester: Az Intézkedési irányok 5. pont törlésével egyetért és elfogadja. Az Intézkedési irányok 6. pontjával egyetért és elfogadja. Az Intézkedési irányok 7. pontot elfogadja azzal a módosítással, hogy az Arany János Kollégium helyzetét át kell tekinteni szinkronban a szakképzés elkészülendő koncepciójával együtt. A 6.4. Szakmai fejlesztés 8. pontját elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy az idegennyelvoktatás jelenlegi időkereteinek megtartása és lehetőség szerinti bővítése. Kérte, hogy a három szakma egy osztályban történő oktatása a továbbiakban is megengedett legyen. (Kazetta 3/2. 341-383) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. (Kazetta 3/2. 383-389) A közgyűlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 547/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2013-as időszakra vonatkozó közoktatást érintő Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét a következő módosításokkal és kiegészítésekkel:

71 -

-

-

6. Intézkedési irányok fejezet 6.1 Intézményi szerkezet 3. pontjának második mondata a következő: „A fenti, korábban elfogadott szabályozás alapján a tendencia folytatódása esetén a Lencsési lakótelepi iskolák (Szabó Pál Téri Általános Iskola, József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) esetében szükséges az integrációs folyamat áttekintése.” A 6. Intézkedési irányok fejezet 6.1 Intézményi szerkezet 5. pontja kimarad. A 6. Intézkedési Irányok fejezet 6.1 Intézményi szerkezet 6. pontjának első mondata a következő: „A közoktatási törvény és a szakképzési törvény változásai szükségessé teszik annak átgondolását, hogy a szakközépiskolákat indokolt-e – s ha igen, milyen módon - átszervezni.” A 6. Intézkedési Irányok fejezet 6.4 Szakmai fejlesztés 8. pontja a következő: „Az idegennyelv-oktatás jelenlegi időkereteinek megtartása és lehetőség szerinti bővítése.”


Köles István alpolgármester 2007. október 18.

Tárgy:

Szakképzés fejlesztési irányai

Köles István alpolgármester: Benkóné Dudás Piroska képviselő módosító javaslata: a szakképzés fejlesztési irányait külön anyag keretében tekintse át a közgyűlés. Határidő: 2008. február. Felelős: Köles István alpolgármester. (Kazetta 3/2. 389-405) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. (Kazetta 3/2. 405-411) A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 548/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Köles István alpolgármestert és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságot, hogy az állandóan változó jogszabályi környezet miatt tekintse át a szakképzés fejlesztési irányait, és a fejlesztési tervet terjessze közgyűlés elé. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2008. február 28.

Tárgy:

Pedagógiai programok jóváhagyására vonatkozó eljárás alkalmazása a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet alapján

Vantara Gyula polgármester: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a határozati javaslat „B” változatának elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „B” változatát. (Kazetta 3/2. 411-424) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

72 549/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet alapján nem kéri a pedagógiai program jóváhagyására vonatkozó eljárás rendjének követését a pedagógiai programok 2007. december 31-éig történő módosítása során. Felelős: Határidő:

Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2007. október 18.

Tárgy:

Közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésének, ifjúsági parkok létrehozásának ütemezése

Vantara Gyula polgármester: Az érintett bizottságok az előterjesztés elfogadását javasolják a közgyűlésnek. (Kazetta 3/2. 424-430) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az anyagot két fordulóban tárgyalta a bizottság, melybe minden, a szakma részéről elhangzott kérést, javaslatot beépítették. Amennyiben új pályázatkiírás történik, a majdani javaslatok is beépíthetők egy újabb fejlesztési tervbe. (Kazetta 3/2 430-440) Hricsovinyi Tamás képviselő: Köszönetét fejezte ki a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak, hogy lehetővé tették Mezőmegyeren az aszfaltpálya felújítását. (Kazetta 3/2. 440-449) Miklós Attila képviselő: Bár nem a napirendek témája, de többször feltette azon kérdést, hogy a közgyűlés milyen célokra kívánja hasznosítani az ifjúsági tábort, tekintettel arra, hogy ezzel a kérdéssel sem a közgyűlés, sem a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság nem foglalkozik. Javasolta, hogy a tábor területén szabadidős sporttevékenységet lehessen folytatni. (Kazetta 3/2. 449-464) Vantara Gyula polgármester: Egyenlőre nem tud konkrét választ mondani, a vizsgálatok több irányban zajlanak. Amikor aktuálissá válik, tájékoztatják a közgyűlést. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 464-479) A közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 550/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a mellékletben szereplő, a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények öt évre (2008–2012.) szóló, felújításáról-fejlesztéséről, ifjúsági parkok létrehozataláról szóló tervet.

73

Forrás: Felújításokra vonatkozóan: a 2006. évi maradványból a szabadtéri sportlétesítmények középtávú fejlesztésére fordítható összeg Utcai kosárlabda palánkok kihelyezésére vonatkozóan: 2007. évi Sporttámogatások Fejlesztésekre vonatkozóan: az ütemezés alapján költségvetésben szükséges tervezni Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2012. december 31.

Tárgy:

Sporttámogatások többletforrással történő kiegészítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, továbbá a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kiegészítés? (Kazetta 3/2. 479-486) Baji Lajos képviselő: Azzal, hogy a közgyűlés a Békéscsabai Előre NKSE pontonkénti 750.000 Ft-os támogatását felemelte 1.200.000,- Ft-ra, egy nemes gesztust tett, de már korábban is látható volt, hogy a forrás összege kevésnek bizonyul. Számára aggályos, hogy a megoldásra a Körös Kazán ingatlan vásárlására tervezett előirányzatot jelöli meg az előterjesztő. 2006. decemberében, amikor a közgyűlés értékesítette a DÉMÁSZ részvényeket, két fontos határozati javaslatot fogadott el, mely szerint a befolyt összeget vagyoni bevételnek tekinti és fejlesztésekre fordítja. A Körös Kazán ingatlan vásárlására elkülönített pénz a volt Körös Szálló épületének megvásárlására irányult, miután nem valósult meg, a fejlesztésre fordítható keret átkerül a női kézilabda pontpénz támogatására, mely mindennek nevezhető, csak fejlesztésnek nem. Szép gesztus, ha az önkormányzat elismeri a sportteljesítményt, csak nem lenne helyes, ha a fejlesztésre szánt pénzt működésre, támogatásra fordítaná. Amennyiben a közgyűlésnek ez a szándéka, módosítani kell a határozati javaslatot, és más forrást megjelölni. Kérte az előterjesztőt, hogy a későbbiekben a támogatásokra megfelelő forrást jelöljön meg. (Kazetta 3/2. 486-531) Uhrin Nándor osztályvezető: Az önkormányzat költségvetésének általános tartaléka kimerült, mindössze 12.000,- Ft van a tartalékban, ezért forrásként nem megjelölhető. Többletbevétel megjelölése nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a vagyoni kiadások teljesítése 34 %-on áll, vagyis 604.000.000,- Ft-tal szemben 211.000.000,- Ft a teljesítés mértéke. A Körös Kazán megvásárlására szánt pénzből vásárolná meg a közgyűlés a volt Körös Szálló épületét. Itt jelentkezik 55.000.000,- Ft, mely az időközben jelentkező feladatok megoldására átcsoportosítható. Az államháztartási- és az önkormányzati törvény idevonatkozó paragrafusai szerint az önkormányzat közgyűlésének joga és lehetősége a feladatok közötti előirányzat átcsoportosítás, ezért a bürokrácia kerülése miatt a Körös Hotel megvásárlására fordítható összeg egy részét nem általános tartalékba helyezi, hanem a sporttámogatásra fordítja. (Kazetta 3/2. 531-569) Tóth Károly képviselő: Amikor a testület az összegek nagyságáról rendkívüli közgyűlésen döntött, igény volt az együttműködésre, az összhangra. Nem vonja kétségbe, hogy a többségnek joga van átcsoportosítani összegeket. Módosító indítványként javasolta: miután a Körös Kazánból származó pénz- a DÉMÁSZ részvény eladásából származó összeg- került a fejlesztési programba, ezért az első határozati

74 javaslatban szereplő 55.000.000,- Ft kerüljön át az általános tartalékba, mert ez esetben jogszerű a pénzfelhasználás. Kiderült, hogy tévedett. Több határozati javaslatot megszavazott annak érdekében, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. minél több megbízást kapjon az önkormányzattól, de időközben fény derült arra, hogy nem jól működik. Saját bevétele 30 %, egy idő után elfogy a tartalék összeg. Javasolta, hogy az 55.000.000,- Ft kerüljön az általános tartalékba, majd a közgyűlés ebből az összegből biztosítsa a 8.000.000,- Ft többletforrást a sporttámogatásokhoz. (Kazetta 4/1. 000-020) Köles István alpolgármester: Tekintettel arra, hogy Tóth Károly képviselő javaslata technikai jellegű, előterjesztőként javaslatával egyetért. (Kazetta 4/1. 020-024) Takács Péter képviselő: Jól értette, hogy Köles István alpolgármester az 55.000.000.- Ft-ot tartalékalapba helyezné? (Kazetta 4/1. 024-025) Köles István alpolgármester: Igen. (Kazetta 4/1. 025-026) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Uhrin Nándor osztályvezetőt, tájékoztassa a közgyűlést arról, hogy technikailag megvalósítható-e a módosító indítvány? (Kazetta 4/1. 026-027) Uhrin Nándor osztályvezető: Technikailag megvalósítható, egy lépéssel többet jelent majd a rendelet módosításakor és a szavazáskor. Tóth Károly képviselőnek elmondta, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. bevétele 75 %-os, időarányosan utalja a költségvetésben meghatározott összeget. Az egyéb ingatlan értékesítésekhez kapcsolódó kiadásokkal kapcsolatban van aggályuk, mivel a 604.000.000,- Ft-tal szemben 211.000.000,- Ft a teljesítés. (Kazetta 4/1. 027-033) Vantara Gyula polgármester: A Szabadság téri és az Andrássy úti ingatlanokról van szó, melyeket az önkormányzat 16 éve nem tud értékesíteni. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselő módosító javaslatát, mely szerint a közgyűlés az 55.000.000,- Ft-ot helyezze az általános tartalékba, és ebből az összegből 8.000.000,- Ft-tal támogassa a sportszervezeteket. -

Megállapította, hogy a közgyűlés a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. (Kazetta 4/1. 033-046) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös Kazán ingatlan vásárlására tervezett 55.000.000,- Ft-os előirányzatot a költségvetés általános tartalékába helyezi.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése belső előirányzatátcsoportosítással 8.000.000,- Ft többletforrást biztosít a Sporttámogatásokhoz, melynek fedezete a költségvetés általános tartalék. Az összeg kizárólag a csapatsportszervezetek eredményességi támogatására használható fel. Az előirányzat-változással a 2007. évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges.


Köles István alpolgármester 2007. december 31.

Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúsági Koncepciója 20072011

Vantara Gyula polgármester: A képviselők CD-n megkapták az anyagot. Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyűlésnek. (Kazetta 4/1. 046-050) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az ifjúsági koncepciót két körben tárgyalta a bizottság, az ülésen felmerült ötleteket a koncepcióba belefoglalta. A közgyűlés első alkalommal fogad el ifjúsági koncepciót, melyben az ifjúság által felvetett problémák orvoslása megtalálható. Javasolta a közgyűlésnek az ifjúsági koncepció elfogadását. (Kazetta 4/1. 050-060) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A bizottság is megtárgyalta az ifjúsági koncepciót, melyet elfogadásra javasol a közgyűlésnek. A szociális koncepcióhoz hasonlóan felmérés készült a város lakossági helyzetéről, összetételéről. A legjobb koncepciókat sem lehet igazán jól végrehajtani, ha a lakosság száma folyamatosan csökken. Magyarországi viszonylatban nagyon sok a 60 év felettiek aránya, és igen kevés a fiataloké Békéscsabán. A lakosság 34 %-a gyerek, fiatal vagy fiatal felnőtt. 2001-ben Békéscsaba lakossága közel 65.000 fő volt, 2007-ben 64.000, mely azt jelenti, hogy hat év alatt 4.000 fővel csökkent a létszám. Elképzelhető, hogy 2020-ra a város lakossága 52.000 főre tehető. Az Antall kormány idején az 1990-es önkormányzati törvény előírta az önkormányzatoknak az ifjúsággal való foglalkozást. 1998-ban indult a Széchenyi Terv kapcsán a lakásépítési program. Békéscsabán felépült a Felkelő Nap Háza, az Ifjúsági Garzonház, az Erzsébet lakópark, tehát államilag is gondoskodtak arról, hogy a fiatalok családot alapítsanak. Az önkormányzat hiába tesz lépéseket az ügy érdekében, ha nem lesz prosperitás. Herczeg Tamás tanácsnok felmérést készített az általános- és középiskolai tanulók körében, melyből kiderült, hogy a fiatalok a barátságot, a szerelmet, a családot tartják a legnagyobb értéknek. A sajtónak és minden embernek felelőssége, hogy az ifjúsági koncepciót társadalmasítsa, és tegyen meg mindent a siker érdekében. (Kazetta 4/1. 060-117)

76

Benkóné Dudás Piroska képviselő: Az ifjúsági koncepció elkészítését nagyon komoly ifjúságkutatás előzte meg. Évekkel ezelőtt kezdődött a folyamat, mely a mai napon befejeződhet. A kutatás eredménye reálisan tükrözi a városban élő ifjúság helyzetét, és megszabja azokat a feladatokat, mely alapján a fejlesztés megtörténhet. A nagy mennyiségű munka miatt kérte a polgármestert és a jegyzőt, hogy az ügyintézőnek kizárólagos feladatkörébe tartozzon az ifjúsági referensi feladat. Egy iskolavárosban nagyon nehéz úgy dolgozni, a fiatalokkal kapcsolatot tartani, egy városi diákparlamentet megszervezni, ha sokszor egy adminisztratív vagy egy bürokratikus munka elveszi az idejét, energiáját. Nem panaszként mondja, hanem fizikailag tapasztalta. A megvalósításban közreműködő hivatali munkatárs teljes egészében feleljen a koncepcióban foglaltakért. (Kazetta 4/1. 117-139) Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselő az előző ciklusokban is többször említést tett az Antall kormányról, mely derültséget keltett a közgyűlésben, holott tényszerűen megállapítható, hogy az egyetlen olyan kormány volt a rendszerváltás után, amely erőn felül segítette az önkormányzatok működését. 1994. óta önkormányzati képviselő, a koncepció elkészítésének igénye 1996-ban merült fel, azóta húzódik különböző okokból kifolyólag. Végre egy színvonalas koncepció van a közgyűlés előtt. A második koncepció az, melyben a megfelelő pályázati feltételek megléte mellett egy újabb ifjúsági garzonház építésének a célkitűzése szerepel, mely meggyőződése szerint a fiatalok helyben tartásának nagyon fontos eszköze. További pozitívuma az anyagnak az ütemterv előírása, melyet december hónapban a közgyűlésnek el kell fogadnia. Az ifjúsági referens nagyon színvonalas munkát végzett, melyért köszönet jár. (Kazetta 4/1. 139-163) Hirka Tamás képviselő: Elszomorodva látja, hogy a képviselőket nem érdekli az ifjúsági koncepció, holott egy város hosszú távú életét mindenképpen meghatározza. Annakidején a FIDELITAS elnökeként szorgalmazta a koncepció elkészítését. Jelen koncepció megfelelően előkészített, jól elgondolt és tudatos dolgokat megfogalmazó. Javasolta a képviselőknek az anyag áttekintését. Fontosnak tartja elmondani, hogy a koncepció elkészítését megelőzte egy ifjúsági kutatás, melyet Herczeg Tamás képviselő vezetett. Megköszönte a munkáját. Egyetért Benkóné Dudás Piroska képviselővel abban, hogy egy főmunkaidős ifjúsági referens lássa el a munkát, mint ahogy az elmúlt években is történt. (Kazetta 4/1. 163-179) Tóth Károly képviselő: Az anyagot elolvasták és figyelnek a felszólalókra. Az anyag nem azt tartalmazza, melyet dr. Kerekes Attila képviselő elmondott. A közgyűlés 2007-ben az Európai Unió tagjaként teljesen más célokat tűz ki és fogalmazhat meg. Az előterjesztésnek az a célja, hogy a lehető legteljesebb módon kibontakozhasson az az időszak, melyet az ifjúság ifjúságként él meg. Meg kell teremteni annak az esélyét, hogy a fiatalok érvényesülni tudjanak Békéscsabán és környékén munkában, kultúrában, tanulásban, főiskolai, egyetemi tanulmányaik után visszatérjenek a városba. Az anyag megfelelően előkészített, ezért szeretné, ha meg is valósulna. (Kazetta 4/1. 179-224) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a koncepció elkészítésében résztvevő munkatársak munkáját. Tóth Károly képviselőnek elmondta, hogy a következő közgyűlés előterjesztései között szerepel a polgármester és a testület tevékenységének éves beszámolója. (Kazetta 4/1. 224-231)

77

Szente Béla képviselő: Lehet, hogy 1996-ban merült fel először az ifjúsági koncepció gondolata, de munkájából fakadóan végig kísérhette a folyamatot. A tényleges munka 2000ben kezdődött el. Nagyon örül annak, hogy az utóbbi időben felgyorsultak az események, és a közgyűlés előtt szerepel az előterjesztés. Az előkészítő időszakban sok koncepcióval megismerkedhetett. Összehasonlítva jó néhány város koncepciójával, a békéscsabai sokkal konkrétabb, erősebb és használhatóbb anyag. Sok olyan elemet tartalmaz az ifjúsági munkával kapcsolatban, melyet nem mindenki ismerhet (párbeszédrendszer, az a prevenciós tevékenység, mely elég sok szervezetet, közösséget érint, a rendezvények, az ifjúsági szolgáltatások). Van mire felépíteni azt a „második fejezetet” mely a közéletben való részvételt, a későbbi munkaerő-piaci lehetőségeket, továbbá a mindennapi élet összetevőit taglalja. A koncepció keretet alkot, mely a gyerek és ifjúsági korosztállyal kapcsolatban befolyásolhatja, segítheti a közgyűlés döntését, hivatkozási alapul szolgálhat az önkormányzat munkájában. Javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el az ifjúsági koncepciót. (Kazetta 4/1. 231-271) Dr. Kerekes Attila képviselő: Tóth Károly képviselő valótlanságokat állított, ezért megpróbálja bizonyítani az ellenkezőjét. 2006-ban született egy koncepció a foglalkoztatottsággal kapcsolatban. A munkaügyi központ kimutatása szerint Békéscsabán a 17-29 éves korosztály között 1554 munkanélkülit regisztráltak. Az ifjúság és családellenes Gyurcsány kormány működése alatt nő a munkanélküliség, ifjúságellenes, külföldi munkát javasol számukra. Tóth Károly képviselő olvassa el alaposabban a koncepciót. Reméli, hogy egy prosperáló, boldog, törekvő ifjúsággal előbbre jut az ország és Békéscsaba is. (Kazetta 4/1. 271-296) Herczeg Tamás tanácsnok: Számára nagyon fontos és a szívéhez közel álló munka volt az ifjúságkutatás, mely részben megalapozta a középtávú ifjúsági koncepciót. Varga Tamás ifjúsági referens munkáját tükrözi döntő részben az anyag. (Kazetta 4/1. 296-306) Miklós Attila képviselő: Megköszönte az előző közgyűlés nevében a dicséretet, tekintettel arra, hogy a munkát ő kezdte el, forrást biztosított az anyag elkészítéséhez, melyet Herczeg Tamás tanácsnok is megerősíthet. (Kazetta 4/1. 306-312) Vantara Gyula polgármester: „A sikernek mindig sok apja van, a sikertelenség mindig árva”. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 312-327) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 552/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT a)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúsági Koncepcióját.

78 b)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli, hogy az elfogadott koncepció alapján készüljön el – a feladatokat ütemezetten tartalmazó – Békéscsaba Város Ifjúsági Cselekvési Terve.


Köles István alpolgármester 2007. november 15.

Tárgy:

Emléktáblák állítása

Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslat nem tartalmaz összegeket, egyeztetés után 80.000-80.000,- Ft-ban lehet meghatározni várható költség címén. (Kazetta 4/1. 327-334) Mezei Zsolt képviselő: Miért kell megvárni a következő évet? 2007-ben nem áll rendelkezésre 160.000,- Ft forrás? Javasolta, hogy az idei évben történjen meg az emléktábla avatás. (Kazetta 4/1. 334-340) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A tábla elkészítése időt vesz igénybe, két hét alatt nem lehet megvalósítani, ezért a 2008. évi átadást javasolta. (Kazetta 4/1. 340-347) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Mezei Zsolt képviselő figyelmét, hogy Zsilinszky Mihály születésének 170. évfordulója 2008-ban van. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 347-355) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 553/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja a.) a Kerekes György emléktábla állítását az Urszinyi utca 5. szám alatti ház falán a mellékelt, előterjesztés részét képező szöveggel, az alábbiak szerint: mérete: 50x70cm anyaga: süttői mészkő év megjelölése: 2008. forrás megjelölése: 2008. évi költségvetés kulturális előirányzata Emléktábla szövege: Ebben a házban élt 1945 és 1982 között KEREKES GYÖRGY, Békéscsaba jeles festőművésze és pedagógusa. 2008.

79 b.)

a Zsilinszky Mihály emléktábla elhelyezését a Városháza árkádsorán a mellékelt, előterjesztés részét képező szöveggel, az alábbiak szerint: mérete: 50x70cm anyaga: süttői mészkő év megjelölése: 2008. forrás megjelölése: 2008. évi költségvetés kulturális előirányzata. Emléktábla szövege: ZSILINSZKY MIHÁLY A Békéscsaba fejlődését államtitkárként elősegítő Zsilinszky Mihály (1838–1925) történész és művelődéspolitikus emlékére, születésének 170. évfordulóján állíttatta Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2008.


Köles István alpolgármester 2009. október 1.

Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

Jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása a Csabai Életfa Nyugdíjas Házat Működtető Közhasznú Társaság megszüntetésével kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatal szükséges, ezért jegyzőkönyvvezetőnek javasolta Illés Réka köztisztviselőt, jegyzőkönyv hitelesítőnek Mezei Zsolt és Tímár Ella képviselőket. A javasoltak vállalják a feladatot. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők személyének megválasztását. (Kazetta 4/1. 355-368) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 554/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megválasztása a Csabai Életfa Nyugdíjas Házat Működtető Közhasznú Társaság megszüntetésével kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyvvezetőnek választja Illés Réka köztisztviselőt, jegyzőkönyv hitelesítőknek választja Mezei Zsolt és Tímár Ella képviselőket.

80 Tárgy:

A Csabai Életfa Nyugdíjas Házat Működtető Közhasznú Társaság megszűntetésével kapcsolatos tulajdonosi döntések

Mezei Zsolt képviselő: Az előterjesztés tartalmaz egy nyilatkozatot, mely szerint Herczeg Tamás tanácsnok lemond a feladatellátásról. Korábban is hevesen tiltakozott ellene, akkor minden képviselőt a jutalmazás és a végelszámolási jutalék foglalkoztatta. Azóta is felmerül benne a kérdés, hogy jogosan van-e kinevezve, többek között azért, mert az előterjesztő a cégtörvényre hivatkozik, viszont elkerülte a figyelmét az önkormányzati törvény. A végelszámolónak ügyvezetőnek kell lennie és a törvény szerint önkormányzati képviselő nem lehet vezető tisztségviselője önkormányzat által alapított gazdasági társaságnak. Nem a kinevezéssel jön létre az ügyvezető megbízatása, hanem az elfogadással. A tanácsnok aláírta-e azt a nyilatkozatot, az elmúlt négy hónapban a kht. ügyvezetője és végelszámolója volt? Mert ebben az esetben négy hónapon keresztül kettős hivatást látott el. A képviselői gyakorlat szerint három hónap áll rendelkezésre, hogy lemond a képviselőségéről vagy az ügyvezetői teendőit látja el. Amennyiben jól tájékozott, az elmúlt négy hónapban a cég nem törvényesen működött. Kérdése az előterjesztőhöz és a jegyzőhöz, hogy ez a vélelem jogi tény, vagy fennmarad tovább vélelemnek? (Kazetta 4/1. 368-398) Herczeg Tamás tanácsnok: A végelszámolási státusza 2008. január 1-jétől lett volna érvényes. Nem lesz elszámolója a „Csabai Életfa” Nyugdíjasháznak, ezért az ügy okafogyottá válik. Úgy emlékszik, hogy csak Mezei Zsolt képviselő vetette fel a díjazással kapcsolatos kérdést. Végelszámolóként a tiszteletdíja bruttó 100.000,- Ft lenne, melyet jótékonysági célra ajánlott volna fel. (Kazetta 4/1. 398-418) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetőjét dr. Tőgye Ildikót, hogy előkészítőként válaszoljon Mezei Zsolt képviselő kérdésére. (Kazetta 4/1. 418-421) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Azért döntöttek annak idején a végelszámoló személyéről, mert a cégtörvény úgy rendelkezik, hogy az alapítónak döntenie kell. Akkor még nem látták annyira pontosan az Életfa Nyugdíjasház megszüntetésének lépéseit. Két folyamatot kell párhuzamba állítani, létre kell hozni egy költségvetési intézményt és meg kell szüntetni egy céget, melynek alapítója az önkormányzat. A végelszámoló személye csak a cégbírósági bejegyzéstől kezdve lett volna hatályos, tehát 2008. január 1-jétől. Eddig az időpontig egy döntés született, mely azt a célt szolgálta, hogy az ügyben lépéseket tegyenek. (Kazetta 4/1. 421-437) Mezei Zsolt képviselő: Örömmel tapasztalta, hogy Herczeg Tamás tanácsnok a két felajánlott választási lehetőség közül a képviselőséget választotta. (Kazetta 4/1. 437-441) Takács Péter képviselő: A határozati javaslat 2. pontjában az áll, hogy az önkormányzatnak a kht. eszközeit vissza kell vásárolni 1.000.000,- Ft-ért. Annakidején az önkormányzat és a kht. között köttetett egy megállapodás, mely emlékezete szerint erre is kitért. Az összeg azonos-e a megállapodásban feltüntetett összeggel? Amennyiben a kht. 2008. január 1-től intézménnyé alakul, ki irányítja? A polgármester a mai nap folyamán már említette, hogy a nyugdíjasházban megfelelőek a körülmények, a bent lakók a megállapodásokat aláírják. Véleménye szerint nincs más választásuk. (Kazetta 4/1. 441-463)

81

Herczeg Tamás tanácsnok: A „Csabai Életfa” Nyugdíjasház működésével kapcsolatban nem részesült tiszteletdíjban. (Kazetta 4/1. 463-472) Tóth Károly képviselő: Az aljegyzőhöz intézett kérdése: tekintettel arra, hogy az 1.000.000,Ft tényleges érték, ezért nem lesz-e az önkormányzatnak problémája az APEH-al? A visszavásárlás tartalmaz-e áfa kötelezettséget? (Kazetta 4/1. 472-495) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Tőgye Ildikót, a Szociálpolitikai Osztály vezetőjét, válaszoljon Tóth Károly képviselő kérdésére. Tekintettel arra, hogy megbízást kapott a polgármestertől a könyvvizsgáló, a jogász és a felszámoló munkájának összehangolására. (Kazetta 4/1. 495-502) Tóth Károly képviselő: A polgármester felszólalása közben úgy döntött, hogy ő majd megmondja, hogy mikor, kitől kérhet választ. Az aljegyző válaszát szeretné hallani, vagy tagadja meg a válaszadást. (Kazetta 4/1. 502-515) Vantara Gyula polgármester: Felszólította Tóth Károly képviselőt, hogy vegye komolyan képviselői munkáját. (Kazetta 4/1. 515-517) Velkey Gábor képviselő: A legutóbbi közgyűlésen a képviselők többségében egyetértettek a nyugdíjasház intézménnyé alakításával. Abban azonban jelentős vita volt, hogy az emelt szintű szolgáltatásból áttérjenek-e részben vagy teljes egészében az általános szolgáltatásra a normatív támogatás változásai miatt. Akkor is elmondta, hogy egy dolgot nem mérlegel az előterjesztés: az egyszeri befizetési kötelem során bejövő bevételek milyen arányban és mértékben egészíthetik ki a működési költségeket, melyek lehetővé teszi, hogy emelt szintű ellátás megtartása mellett is finanszírozható legyen a szolgáltatás. Ez az egy elem volt, mely az indoklásban, előszámolásban fel sem merült, miközben egy létező alternatíva. Kérdése dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőhöz, hogy ennek megítélésére végeztek-e számításokat? (Kazetta 4/1. 517-548) Fodor Jánosné képviselő: Miért kell az önkormányzatnak a tárgyi eszközöket 1.000.000,- Ftért megvásárolni, hiszen a „Csabai Életfa” Nyugdíjasház működését több millió forinttal támogatta? Az önkormányzat vagy a kht. finanszírozta az eszközvásárlást? (Kazetta 4/1. 548-556) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Szvercsák Szilvia aljegyzőt, hogy a feltett kérdésre adja meg a választ. (Kazetta 4/1. 556-561) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző: Az anyag előkészítésében személyesen nem vett részt, de válaszol a kérdésre. A kollegák tájékoztatása szerint az 1.000.000,- Ft könyv szerinti érték, a könyvvizsgáló által egyeztetett összeg, mely előzetes tájékoztatás szerint áfát nem tartalmaz. (Kazetta 4/1. 561-568)

82 Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőt, hogy a felmerült kérdésekre adja meg a válaszokat. (Kazetta 4/1. 568-569) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Az eszközvásárlás esetében a kht. és az önkormányzat között elszámolási kötelezettség van a kht. megszűnésekor. Az eszközök – melyek megvásárlására tartalékot kell képezni – a kht. tulajdonában vannak, az alapítás után vásárolták, ezért nem önkormányzati tulajdonúak. Az elszámolási viszony két részre bontható. Azok az eszközök és berendezések, melyeket az önkormányzat ingyenes használatba átadott a kht-nak, marad az önkormányzat tulajdonában, csak tartós használatra adták át. Az 1.000.000,- Ft értékű eszközt az alapítás óta vásárolták, ezért a tulajdonukban van. A végelszámolás idejére ki kell üríteni az épületet, a kht. semmivel nem rendelkezhet. A könyvvizsgáló javaslata, hogy az önkormányzat képezzen egy tartalékalapot a megvásárlás céljára, és kerüljön át a tulajdonába, tekintettel arra, hogy a vagyont átadja a kistérségnek vagyonhasználati szerződés keretében, ingyenes használatra ugyanúgy, ahogy a kht. esetében történt. Az intézményvezető tisztsége megszűnik a végelszámolás elkezdődésével, az intézményvezető helyébe lép a végelszámoló, miután a költségvetési intézmény vezetése már a kistérséghez fog tartozni. A kistérség magasabb vezető beosztású munkakörre pályázatot ír ki, melyet a Szociális Közlönyben és a helyi lapokban is megjelentetnek. A szerződéskötésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a bentlakóknak annyi választási lehetőségük van, hogy az emelt vagy az általános szintű ellátást szeretnék. Konkrétabb felmérés történt az érdekképviseleti tagok segítségével, melynek eredménye, hogy egyetlen lakó sem kéri az általános szintű ellátást. Velkey Gábor képviselő kérdésére elmondta, hogy nem végeztek számításokat, tekintettel arra, hogy a közgyűlés döntött a kérdésben, miszerint nem lesz emelt szintű ellátás. Nem csak a normatíva változás veszélye miatt vált szükségessé az átalakítás, hanem azért is, mert április óta három üresen álló lakrész megvétele nem történt meg. Az intézményvezető jelezte, hogy egyszemélyes lakrészekre lenne igény, viszont a két személyes lakrészeket nem tudja kiadni. Két személy normatíváját folyamatosan elveszíti az önkormányzat, tehát nem biztos, hogy szerencsés megoldás lett volna az emelt szint megtartása, de a mostani lakott részek emelt szintű ellátásával igen. Behatárolt az egyszeri használatba vételi díjfizetés is, mely az éves térítési díj maximum hétszerese lehet. (Kazetta 4/1. 569-035) Velkey Gábor képviselő: Megköszönte az osztályvezető válaszát. Az előterjesztés indokokat sorakoztat fel, melyben elhangzott a hármas hiány is. Amikor a tárgyalások folytak, akkor is elmondták, hogy országos és megyei regionális szinten is jelentősen csökken az emelt szintű férőhelyek száma, ezért feltételezhető, hogy a csökkenéssel arányosan a megmaradó emelt szintű ellátást nyújtó intézmények iránti kereslet nőni fog. Azt is elmondták, hogy az anyag nem pontosan volt előkészítve, mert bizonyos alternatívákat nem tárgyalt végig, többek között az említettet sem. A közgyűlés úgy hozta meg döntését, hogy tudatában volt annak amit nem tárgyalt meg. Ezt követően az előkészítők nem kontrollálták a döntés jogosságát, hogy a kimaradt alternatíva reális-e. Véleménye szerint nem helyes eljárás. Ilyen esetben az az indokolt és szükséges, még hogyha nem is veszik figyelembe a közgyűlésen elmondottakat, de legalább meghallják a képviselők, és ha van racionalitás, értelem, lehetőség a dolog átgondolására, utólag megteszik, és látható a vizsgálat eredménye. Szakmailag szükséges

83 eljárás. Lehet azt mondani, hogy a közgyűlés erre nem kötelezte az előkészítőket, de a jó döntés érdekében meg kellett volna vizsgálni, és hogyha más vizsgálat más eredményt hoz, lehetőség lett volna az eredeti javaslat módosítására. Nem támogatja a javaslatot, továbbra is az az álláspontja, hogy nem volt indokolt és szükséges az emelt szintű ellátás megszüntetése. A bent lakók függő helyzetben vannak, így nem meglepő, hogy viszonylag könnyen aláírják a szerződésmódosítást. (Kazetta 4/2. 035-062) Takács Péter képviselő: A folyamatot nem lehet visszafordítani. Az igazán nagy probléma az, hogy az ország egyik legszebb, funkcionális szempontból az egyik legjobban használható, emelt szintű idősek garzonháza lassan átváltozik átlagos szintű szociális otthonná. Az 1.000.000 Ft-os eszközvásárlással kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzat kb. 650.000.000,- Ft-os értéket adott át annakidején a kht-nak, ezért nem ért egyet az eszköz visszavásárlásával. (Kazetta 4/2. 062-072) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy az átadás térítésmentesen történt. Elfelejtettek rendelkezni bizonyos dolgokról. Vagyonkezelési szerződés lépett életbe, és az 1.000.000 Ft könyv szerint a kht. által beruházott és azóta beszerzett eszköz és egyéb állomány értéke. (Kazetta 4/2. 072-075) Herczeg Tamás tanácsnok: Az előtte felszólaló képviselőknek az emelt- és az átlagos szint ellen voltak kifogásai. Lehetett volna számításokat végezni, de a férőhelyeket nem töltötték be. Bármilyen elméleti, fiktív modellszámítás készül, akkor is az az eredmény, hogy vannak olyan férőhelyek, melyekre az idősek nem tartanak igényt, tehát hiányként jelentkezik a finanszírozás szempontjából is. (Kazetta 4/2. 075-085) Velkey Gábor képviselő: A jövőre nézve a legnagyobb veszély, hogy az általános szolgáltatást nyújtó intézményhálózat minőségi paraméterei között nagy különbségek vannak. Nem tisztázható, milyen eljárással és mi alapján döntik el azt, hogy mely lakó kerül egy vagy két ágyas szobába ugyanolyan összegért, mint a nagyobb ágyszámú helyiségbe. Az infrastrukturális feltétel, a szolgáltatás egész más, melyet Takács Péter képviselő is elmondott. Kérte, hogy a közgyűlés szabályozza az infrastrukturális ellátások esetében a bekerülés feltételeit - úgy hogy nem szubjektív, hanem valódi helyzetbeni elemeket mérlegel és szabályoz -. (Kazetta 4/2. 085-102) Herczeg Tamás tanácsnok: Velkey Gábor képviselő elmondta, hogy az egész országban csökken az ellátás iránti kapacitás. Ha csökken a kapacitás más városokban, az nem azt jelenti, hogy békéscsabai polgárok költöznek ide. A térítési díj azért különböző, mert a kistérségi tanács és az intézmény állapítja meg és nem az Egyesített Szociális Intézmény. (Kazetta 4/2. 102-110) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Felkeltette figyelmét Velkey Gábor képviselő kérdése, miszerint ki, milyen alapon, hova fog bekerülni? Amikor elfogadta a közgyűlés az Ady Endre Utcai Szociális Otthon 800.000.000,- Ft-os fejlesztését, mire gondoltak a képviselők, ki,

84 milyen feltétellel nyer elhelyezést, tekintettel arra, hogy a többi Békéscsabán lévő szociális otthon színvonalával nem összehasonlítható? (Kazetta 4/2. 110-115) Vantara Gyula polgármester: Szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket nem az önkormányzat rendelte el. Kormányrendelet írja elő a finanszírozás drasztikus módosítását, mely teljesen ellentétes – melyben igazat ad Velkey Gábor képviselőnek – a tényleges állapotokkal. Kényszerhelyzetben van az önkormányzat, melyet most próbál feloldani. (Kazetta 4/2. 115-120) Pap János képviselő: Dr. Ferenczi Attila képviselő kérdésére elmondta, hogy célszerű alaposan is megvizsgálni, hogy az Ady utcai intézmény speciális feladatok ellátására épült. Az ellátottak egészségi állapotuktól függően nyernek elhelyezést az intézményben. (Kazetta 4/2. 120-128) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben hinni lehet a piac mindenhatóságában, akkor ezek a kérdések előbb-utóbb megoldódnak, hiszen a magántőkének kedvezőbb befektetési lehetőséget adnak. (Kazetta 4/2. 128-132) Molnár László országgyűlési képviselő: A beruházás megkezdésekor a költségvetési bizottság tagja volt, és emlékezete szerint nyugdíjas garzonház építésére kapott az önkormányzat állami támogatást. Mérlegelni kellene, hogy ingatlan- és vagyongazdálkodás magas szintje valósuljon meg, hiszen Pap János képviselő is említette, nem abban a kontextusban készült, amire most a közgyűlés gondol, mely szerint egy szociálisan üzemeltető létesítmény alakuljon ki. Vantara Gyula polgármester felvetésére, miszerint a kormány drasztikus intézkedéséről van szó, elmondta, hogy való igaz, hogy a kormány magántulajdonú üzemeltetést nem támogat a jövőben sem. Az intézmény egészséges embereknek épült nyugdíjas garzonház. Akkor az önkormányzatnak a finanszírozás terén az volt a kedvezőbb, hogy egy emelt szintű szociális finanszírozás jöjjön létre, mivel egy főre kb. 700.000 Ft éves támogatást kapott. Kialakult egy vegyes rendszer, mely nem felel meg sem a nyugdíjas garzonnak, sem az emelt szintű szociális otthoni ellátásnak. A probléma innen ered, melyet célszerű lenne megvizsgálni, hiszen egész más az anyagi vetülete a végelszámolásnál egy záró tb- és adóellenőrzésnek. A kérdés az, hogy szociális esetben az általános forgalmi adótól mentes-e, hiszen kiemelt közhasznúságról szóló védelme van a szociális ellátásnak. Elképzelhető, hogy a garzon rendszerű lakhatás szolgáltatási része áfa köteles. Meg kell vizsgálni az alapokat annak érdekében, hogy az önkormányzat a későbbiekben súlyos bírságoktól mentesüljön. (Kazetta 4/2. 132-164) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 164-168)

85 A közgyűlés 16 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 555/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése módosítja a 332/2007.(VI.28.) közgy. határozat 2. pontjának első mondatát az alábbiak szerint: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elhatározza a „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság jogutód nélküli megszűnését, és a végelszámolás kezdő időpontját 2008. január 1. napjában határozza meg. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megvásárolja a „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság tárgyi eszközeit, - melynek értéke a közhasznú társaság 2007. október 1. napján készült kimutatása szerint 1.000 e, - Ft – az intézményi céltartalék terhére. Felelős: Határidő:

3.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a végelszámoló részére 2008. január 1-től a végelszámolás befejezéséig terjedő időszakra 100.000,- Ft , azaz egyszázezer forint (bruttó) díjazást állapít meg. Felelős: Határidő:

5.

Vantara Gyula polgármester 2007. november 30.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 332/2007.(VI.28.) közgy. határozat 2. pontjának második mondatát az alábbiak szerint módosítja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Dr. Kovács László személyében a végelszámolót megválasztja. Felelős: Határidő:

4.



Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 40.000 e, - Ft-ot különít el az intézményi átalakítási céltartalék terhére a jelenleg emeltszintű ellátásban részesülő lakók - általános szintű ellátás választása esetén – egyszeri használatbavételi díjának időarányos visszafizetése érdekében. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. december 31.

86 6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a „Csabai Életfa” Nyugdíjasház Idősekért Alapítvány hasonló célokra létrehozott alapítvánnyal történő egyesítéséhez. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a jegyzőt, hogy az egyesítés érdekében vizsgálja meg a lehetőségeket Felelős: Határidő:

Dr. Benedek Mária jegyző 2007. december 31.

Vantara Gyula polgármester: Az alapítói döntéshozatalt lezárta. Tárgy:

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet egyfordulós módosítása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Benedek Mária jegyző, az illetékes bizottságok a rendelet módosítását támogatták. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/2. 168-175) Dr. Benedek Mária jegyző: Előterjesztői módosítása, hogy az anyag 4. §-a (5) bekezdéséből törlésre kerüljön a „jövedelmi és vagyoni viszonyaitól függetlenül” szövegezés. (Kazetta 4/2. 175-183) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását az előterjesztői módosítással. (Kazetta 4/2. 183-190) A közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2007. (X. 24.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V. 11.) rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A Rendelet 4. §-a (5) bekezdéssel egészül ki. „(5) A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) (3) bekezdésben foglaltakon túl a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg.” 2. § A Rendelet 11. § (1) bekezdésében a támogatás jogcímének felsorolása a „haszonélvezőként” szövegrésszel egészül ki.

87

3. § (1) A Rendelet 2007. november hó 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr. Benedek Mária sk. jegyző

Egyensúly Szabadidő Klub kérelme

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az illetékes Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság véleményét a képviselők az ülés előtt megismerték. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/2. 190-195) Mezei Zsolt képviselő: A beruházás költségvetése ismert? (Kazetta 4/2. 195-200) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: A pályázat útján megnyerhető összeget 4.000.000,- Ft, melyből 10 % az önrész, amit a klub fedez. (Kazetta 4/2. 200-202) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 202-208) A közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 556/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy az Egyensúly Szabadidő Klub pályázatot nyújtson be a Dél-alföldi Operatív Program DAOP-2007-4.3.1. keretében meghirdetett akadálymentesítés „Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz” című projektre. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a tulajdonos képviseletében a fenntartói nyilatkozat aláírására. Felelős: Határidő:


88 FENNTARTÁSI NYILATKOZAT 1 Alulírott tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz.), képviseli: Vantara Gyula polgármester - az 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. szám alatti ingatlanon a Dél-alföldi Operatív Program DAOP-2007-4.3.1 keretében megvalósuló Akadálymentesítés „Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz” című projekthez kapcsolódóan -, mint a tulajdonos képviselője kijelentem, hogy az ingatlan rendeltetésében és tulajdonjogviszonyában a beruházás megvalósításának zárásától számított 5 évig változás nem történik, a támogatott közszolgáltatási tevékenység nem szűnik meg, jellege nem változik. Békéscsaba, 2007. október Vantara Gyula polgármester Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Alulírott Herczegné Számel Annamária, mint az Egyensúly Szabadidő Klub (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1.) nyilatkozattételre feljogosított képviselője - az 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. szám alatti ingatlanon a Dél-alföldi Operatív Program DAOP-2007-4.3.1 keretében megvalósuló Akadálymentesítés „Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz” című projekthez kapcsolódóan -, mint pályázó kijelentem, hogy az ingatlan rendeltetésében, és a projekt céljának megfelelő felhasználásában a beruházás megvalósításának zárásától számított 5 évig változás nem történik, a támogatott közszolgáltatási tevékenység nem szűnik meg, jellege nem változik meg. Békéscsaba, 2007. október Herczegné Számel Annamária Egyensúly Szabadidő Klub pályázó Tárgy:

Hármas ikrek gondozásával kapcsolatos kérelem

Vantara Gyula polgármester: Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság határozatát ülés előtt kézhez kapták a képviselők. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/2. 208-212) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A későbbi viták elkerülése végett javasolta, hogy a határozati javaslat egészüljön ki „a gondozó foglalkoztatásának bér- és járulékfedezete várhatóan 1.600.000,- Ft kiadást jelentene az Egészségügyi Alapellátási Intézmény költségvetésének terhére” szövegezéssel. A foglalkoztatás időtartama igény szerint meghatározható. (Kazetta 4/2. 212-226)

89 Vantara Gyula polgármester: Az érintett nyilatkozatot nyújtott be annak érdekében, hogy a kérését nyilvános ülésen tárgyalja a közgyűlés. (Kazetta 4/2. 226-230) Herczeg Tamás tanácsnok: Javasolta, hogy a határozati javaslatban szereplő hat óra helyett nyolc órában biztosítsák a szociális gondozót. (Kazetta 4/2. 230-235) Vantara Gyula polgármester: Az 1.600.000,- Ft fedezi a nyolc órás munkavégzés költségét? (Kazetta 4/2. 235-240) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A szakértői vélemények szerint igen. (Kazetta 4/2. 240-242) Vantara Gyula polgármester: A módosítás előterjesztőinek minősül. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 242-248) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 557/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Gyengéné Horváth Adrienn, Békéscsaba, Mozdony u. 1. szám alatti lakos részére a hármas ikrek otthon történő gondozását szakképzett gondozónő segítse 2008. december 31-ig az Egészségügyi Alapellátási Intézmény közreműködésével. A gondozónő bérét 2007. évben az Egészségügyi Alapellátási Intézmény költségvetésének terhére kell biztosítani 1.600.000,- Ft összegben. A gondozónő foglalkoztatásának bér- és járulékfedezetét a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény részére a 2008. évi költségvetésében biztosítja. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2008. február 15.

Napirend tárgya:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: A rendelettervezetet az illetékes bizottságok megtárgyalták, melyet a közgyűlésnek elfogadásra javasolnak. Van-e kérdés, kiegészítés? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 4/2. 248-258) A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:

90

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2007.(X.24.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000.(VI.8.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000.(VI.8.) rendelet módosításáról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. § A Rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya kiterjed a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.” 2. § A Rendelet 7. §-a kiegészül a következő bekezdéssel: „(7) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságának megállapításánál a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló kiskorúakra vonatkozóan a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 66. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.” 3. § Ez a Rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Dr. Benedek Mária jegyző Utca- és tér elnevezés

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Benedek Mária jegyző. A határozati javaslat 1. pontjában a Laktanya utca és Cserkész tér meghatározás a pontos. (Kazetta 4/2. 258-262)

91

Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A bizottság megtárgyalta az anyagot. A Laktanya utca elnevezéssel a többség egyetértett. A Cserkész tér helyett Takács Péter képviselő javasolta, hogy a tér Wass Albertről legyen elnevezve, melyet a bizottság szintén többségben elfogadott. Kérte, hogy a fentieket a közgyűlés módosító indítványként fogadja el. (Kazetta 4/2. 262-270) Mezei Zsolt képviselő: A jegyző mi alapján döntötte el a határozati javaslatban szereplő neveket? A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság is tárgyalta az előterjesztést. Azért nem született konkrét határozati javaslat, mert a Városépítészeti Csoport tájékoztatása szerint a terület külterület, másrészt pedig nem az önkormányzat tulajdonában van. A közgyűlésnek van-e joga a terület elnevezéshez? A Városépítészeti Csoport állásfoglalása szerint a Dugovics laktanya nem önkormányzati tulajdon, ezért nem nevezheti el Laktanya utcának. A bizottság javasolta, hogy a Cserkész tér helyett a Kiscserkész elnevezést fogadja el a közgyűlés, tekintettel arra, hogy csupán 2000 m2-es területnagyságról van szó. (Kazetta 4/2. 270-292) Dr. Kerekes Attila képviselő: Hatvan éve ismeri a területet, itt nevelkedett. Gyerekként Cserkész tónak hívták a tavat, majd a későbbiekben feltöltötték a területet. A választókerület lakosainak kérésére Cserkész térnek nevezték el. Egy elnevezés akkor a legmegfelelőbb, ha minél ősibb eredete van. Támogatta Takács Péter javaslatát, mely szerint a közgyűlés Wass Albertről is nevezzen el teret a későbbiek folyamán. Kérte, hogy a közgyűlés a Cserkész tér elnevezést támogassa. (Kazetta 4/2. 292-321) Dr. Benedek Mária jegyző: Kérte, hogy az anyag előkészítője válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 4/2. 321-325) Kis Béla városrendező: A földhivatali bejegyzés alapján a volt Dugovics laktanyában az útfelület az önkormányzat tulajdonában van. A területet az esti órákban kapuval lezárja egy őrző-védő szolgálat. Az önkormányzati rendelet értelmében a terület elnevezés az önkormányzat kötelessége. (Kazetta 4/2. 325-336) Takács Péter képviselő: Elfogadja dr. Kerekes Attila képviselő javaslatát. Wass Albert nevét azért javasolta, mert a tér frekventált helyen helyezkedik el, továbbá a jövő évben lesz születésének 100. évfordulója, és Békéscsaba felsorakozhatott volna azon települések sorába, akik Wass Albert szoborral, térrel rendelkeznek. (Kazetta 4/2. 336-346) Baji Lajos képviselő: Amennyiben az önkormányzat a Dugovics laktanya területét elnevezi, abban az esetben utcaszámokat kell kijelölni. Innentől kezdve a bejegyzett cégeknek a telephelyváltozásokat be kell jelenteniük. Véleménye szerint elegendő a helyrajzi szám meghatározása, ez alapján is beazonosíthatók a cégek, nem kellene kellemetlen helyzetbe hozni a tulajdonosokat. (Kazetta 4/2. 346-370)

92 Vantara Gyula polgármester: Valós-e az az állítás, miszerint az ipari park tulajdonosai azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy a parkon belüli tájékozódás és posta szolgáltatás igénybevételének megkönnyítése érdekében utcanevet kaphassanak? (Kazetta 4/2. 370-375) Kis Béla városrendező: Az állítás igaz, nem a csoport kezdeményezése volt. Méhes Miklós közös képviselő levele alapján készült az előterjesztés. (Kazetta 4/2. 375-381) Mezei Zsolt képviselő: A terület önkormányzati tulajdonú, de közforgalomtól elzárt, mely azt jelenti, hogy nem közterület. Az ottani tulajdonosok feladata a fenntartás és karbantartás. Abban az esetben teljesíthető a tulajdonosok kezdeményezése, ha a terület belterületté válik. (Kazetta 4/2. 381-398) Kis Béla a Városépítészeti Csoport városrendezője: A földhivatali nyilvántartás szerint a terület közművekkel terhelt, és e miatt nem került az ott tulajdonjogot szerzettek birtokába, a terület önkormányzati tulajdonban van, útként funkcionál. (Kazetta 4/2. 398-410) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a tér elnevezése Kiscserkész tér legyen. -


Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a tér elnevezése Wass Albert tér legyen. -


Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 410-442) A közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 558/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja az alábbi utca és tér elnevezéseket: 1./ 2./

A Jaminai Ipari Park (volt Dugovics laktanya) utcájának elnevezése Laktanya utca legyen. A Bajza utca, Körgát, Aulich utca és az Erdélyi sor által határolt, kb. 2000 m2-es teresedés elnevezése Cserkész tér legyen.


Dr. Benedek Mária jegyző 2007. november 1.

93

Napirend tárgya: Városüzemeltetést érintő ügyek Tárgy: Karácsonyi vásár rendezése Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést az illetékes bizottságok véleményezték, melyet a képviselők kézhez kaptak. Van-e kiegészítés, észrevétel? (Kazetta 4/2. 442-450) Hricsovinyi Tamás képviselő: Pártállástól függetlenül nem támogatja azt a javaslatot, mely szerint a békéscsabai „Karácsonyi vásár” megrendezésének jogát a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány kapja meg, tekintettel arra, hogy a tavalyi évben az általuk megrendezett vásár nem a várt színvonalat hozta. Szeretné, ha egy megyeszékhelyhez méltó rendezvény kerülne megrendezésre. (Kazetta 4/2. 450-463) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A 2007. szeptember 20-i közgyűlés döntött arról, hogy tekintettel az idő rövidségére a bizottság próbáljon olyan vásárszervezőt megbízni, aki színvonalas, nagy tömegeket kielégítő rendezvényt tud költségmentesen lebonyolítani. Az elmúlt években az önkormányzat több millió forintot fizetett ki a rendezvényszervezésért, de arra is volt példa, hogy egy szegedi cég több milliós bérleti díjat fizetett a területért. Az Andrássy úti üzlettulajdonosok érdeke is, hogy minél nagyobb tömeget megmozgasson a rendezvény. Javasolta, hogy a 2007. decemberi „Karácsonyi vásár” megrendezésének jogát a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány kapja meg, ugyanakkor 2008. februárjában kerüljön a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elé egy olyan koncepció, mely szerint egy pontozásos rendszer formájában, pályázati úton választ rendezvényszervezőt, aki az elkövetkezendő öt évben megszervezi a karácsonyi vásárt, leírva azokat a szempontokat, elvárásokat és alapokat, amely alapján a közgyűlés kiválasztaná a nyertes ajánlattevőt. A határozati javaslatban szereplő 10 faházat ne építtesse meg a közgyűlés, mivel nem ismert, hogy a leendő vásári rendező milyen ajánlattal, elképzeléssel és anyagi erővel áll elő. Az önkormányzat a 6.000.000,- Ft-ot helyezze tartalékba a következő évekre. A bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy a rendezvény megszervezésére 1.000.000,- Ft előleget biztosítson a Diáktanya Közalapítvány részére, melynek elszámolása 2008. január 31-ig történjen meg. (Kazetta 4/2. 463-530) Takács Péter képviselő: Az elmúlt években is az idő rövidsége miatt bízta meg a közgyűlés a Békéscsabai Diáktanya Alapítványt. A pályázati elbírálás folyamatát szorgalmazná. Módosító javaslata: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, hogy a karácsonyi vásárok megrendezésével kapcsolatos pályázati felhívást terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2008. márciusi közgyűlés. Felelős: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök. (Kazetta 4/2. 530-560) Velkey Gábor képviselő: A pályázat kiírásával egy időben kell eldönteni, hogy a közgyűlés milyen színvonalú vásárt szeretne. Nem tudja, hogy Hricsovinyi Tamás képviselő az előterjesztést jegyző Nagy Sándor párthovatartozására utal-e? Információi szerint Ujj Éva független, egyetlen pártnak nem volt, és jelenleg sem tagja, de van szakmai kompetenciája, véleménye és felkészültsége, melyet a nagy többség elismer. Az is mellékes, hogy Nagy

94 Sándornak milyen a pártállása, mert ő is színvonalasan vezeti a kuratóriumot. Egyetért dr. Ferenczi Attila képviselővel abban, hogy a faházak építéséről csak akkor döntsön a közgyűlés, ha a pályázatot kiírta és eldöntötte. Az 1.000.000,- Ft-os támogatással a rendezvény a tavalyi színvonalat hozhatja. Egyetért továbbá azzal is, hogy a testület a januári közgyűlésen tárgyaljon a karácsonyi vásár megrendezéséről. (Kazetta 4/2. 560-017) Hanó Miklós alpolgármester: Dr. Ferenczi Attila és Takács Péter képviselők javaslatát előterjesztőként elfogadta. (Kazetta 5/1. 017-024) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. (Kazetta 5/1. 024-030) A közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 559/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A karácsonyi vásár rendezése” tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a békéscsabai „Karácsonyi vásár” megrendezésének jogát a Békéscsaba Diáktanya Közalapítványnak ítéli meg.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a megrendezéshez 1.000.000,- Ft előleget biztosít, mellyel 2008. január 31-ig a Diáktanya Közalapítványnak el kell számolnia.

Felelős: Határidő: 3.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, hogy a 2008. évben rendezendő „Karácsonyi vásár’ pályázati felhívását készítse elő, és azt terjessze a 2008. márciusi közgyűlés elé.


Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke 2008. márciusi közgyűlés

Tárgy:

Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület kérelme

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 5/1. 030-034)

95 Kutyej Pál képviselő, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Abban az esetben, ha a közgyűlés a határozati javaslatot nem fogadja el, javaslatot tehet-e egy „B” változatra? (Kazetta 5/1. 034-044) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság a fedezethiányra tekintettel nem támogatja az előterjesztést. (Kazetta 5/1. 044-047) Tóth Károly képviselő: Amikor a bizottság tárgyalta az előterjesztést, nem volt megfelelő fedezet, de a jelen állás szerint a tartalékalapban több mint 49.000.000,- Ft áll rendelkezésre. Takács Péter képviselő évek óta felkarolja a polgárőrséget. A bizottság támogatja a jaminai egyesületet is. Kérte, hogy a közgyűlés támogassa a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság javaslatát. (Kazetta 5/1. 047-057) Takács Péter képviselő: Az előterjesztések között nem szerepel az Erzsébethelyi Polgárőr Egyesület kérelme. Mivel magyarázható? (Kazetta 5/1. 057-061) Kutyej Pál képviselő, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Az egyesület szóbeli kérelemmel élt, melyet véleménye szerint a bizottság beterjeszthet a közgyűlés elé. (Kazetta 5/1. 061-064) Takács Péter képviselő: Tekintettel arra, hogy a tartalékalapból finanszírozható az összeg, javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság előterjesztését azzal a megjegyzéssel, hogy az egyesületek az elkövetkezendő időben írásban nyújtsák be a kérelmüket, a felhasználás céljának megjelölésével együtt. (Kazetta 5/1. 064-073) Fodor Jánosné képviselő: Javasolta, hogy az önkormányzat által támogatott egyesületek készítsenek egész éves kimutatást a költségvetésükről. Miből gazdálkodnak, honnan származik bevételük, és azt mire fordítják? (Kazetta 5/1. 073-078) Hirka Tamás képviselő: Kérte az egyesületeket, hogy a következő évben olyan költségvetést készítsenek, melyből tisztán látszanak az igények. A három havonként benyújtott kérelem nem egy következetes költségvetést fed. (Kazetta 5/1. 078-084) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a civil egyesületeket, hogy a 2008. évi költségvetésüket annak tudatában készítsék el, hogy a pótlólag beérkezett kérelmeket nem tudja az önkormányzat támogatni. (Kazetta 5/1. 084-090) Takács Péter képviselő: Fodor Jánosné képviselőnek elmondta, hogy a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület minden évben elszámol a bizottság felé. Kérés szerint valamennyi képviselőnek és a polgármesternek eljuttatják az elszámolást, melyből kiderül, hogy a támogatott összegnél lényegesen nagyobb összeget mobilizálnak pályázati és egyéb úton. Az alapvető probléma, hogy évek óta nem sikerül megemelni a polgárőr egyesületek

96 támogatására szánt keretösszeget. A költségvetés tárgyalásánál javaslatot tesz a keretösszeg emelésére. Javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a bizottság előterjesztését. (Kazetta 5/1. 090-105) Vantara Gyula polgármester: Minden szervezetet, egyesületet köt a költségvetési keret betartása, melynek átlépése nem közgyűlési hatáskör. Fodor Jánosné képviselőnek elmondta, tekintettel arra, hogy a polgárőrség egyesület, elszámoltatni csak azzal a pénzzel tudja a közgyűlés, mely összeggel támogatja. (Kazetta 5/1. 105-110) Hrabovszki György képviselő: Felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás elszámolása és az éves költségvetés készítése két külön dolog. A polgárőr egyesületek az elmúlt években is elszámoltak, legyen az képviselői alapból, közgyűlési vagy pályázati keretekből származó. Az egyesületek olyan társadalmi szervezetek, akik leterhelt emberekből állnak, ők maguk járőröznek, saját maguk fedezik a benzinköltséget, az egyenruhát, plusz munkát végeznek, ezért a működésük tervezési szinten nehezen tud megvalósulni. Az év során komoly létszámváltozások, plusz feladatok következhetnek be. Általában az egyesületet társadalmi munkában segítik a könyvelők. A közgyűlés számoltassa el az egyesületet a támogatott összeggel, ugyanakkor próbálja meg növelni az alaptámogatást. (Kazetta 5/1. 110-131) Szente Béla képviselő: Az egyesületek általában bejegyzettek, ezért köteles a gazdálkodás. A bizottságok figyelmébe ajánlotta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság által kidolgozott pályázati űrlapot, mely egyszerűen kitölthető, költségvetéssel ellátható. A polgárőrök hasznos tevékenységet folytatnak, a támogatási problémájával már a tavalyi évben is szembesült a közgyűlés. (Kazetta 5/1. 131-152) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 152-164) A közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 560/2007. (X.18.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület részére 400.000,-Ft, azaz négyszázezer forint, a Jaminai Polgárőr Egyesület részére 200.000,-Ft, azaz Kétszázezer forint összegű kiegészítő támogatást biztosít utólagos elszámolási kötelezettséggel a szolgálati feltételek javításához és feladatai megfelelő színvonalon való ellátásához. Az elszámolás határideje: 2008. június 30. Forrás: A költségvetés általános tartaléka Felelős: Határidő:

Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke 2007. október 11.

Napirend tárgya:

Bejelentések

97 Tárgy:

Takács Péter képviselő napirenden kívüli javaslata

Takács Péter képviselő: Az utcanév elnevezésekkel kapcsolatban elmondta, hogy szeretné ha a közgyűlés elfogadná a következő határozati javaslatot: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságot, hogy Wass Albert születése közelgő 100. évfordulójára tekintettel tegyen javaslatot arra, hogy a városban mely közterületet lehetne az egyik legnagyobb magyar íróról elnevezni. Felelős: Kiss Tibor bizottsági elnök. Határidő: a decemberi közgyűlés időpontja. (Kazetta 5/1. 164-185) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy képviselőként és bizottsági tagként joga van előterjesztési javaslatot tenni, ezért a bizottsági ülésen javasolhatja a fent említettek napirendi pontként történő felvételét. (Kazetta 5/1. 185-192) Szente Béla képviselő: Több olyan nevet tudna említeni, akiről fontos lenne utcát elnevezni a városban (Sztraka Ernő, Sík Ferenc). A bizottság a közeljövőben foglalkozik e kérdéssel. (Kazetta 5/1. 192-200) Dr. Benedek Mária jegyző: A közgyűlés SZMSZ-e értelmében nincs jogosultsága a képviselőnek arra, hogy a közgyűlés elé anyagot terjesszen, ezzel a bizottsági elnök élhet. (Kazetta 5/1. 200-208) - A képviselő javaslatot tett arra, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kérje fel a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságot, hogy a következő közterület elnevezés alkalmával vegyék figyelembe Wass Albert író születésének 100. évfordulóját. Velkey Gábor képviselő: A liget rendbetételével kapcsolatban elmondta, hogy a mély kavicsos út miatt a liget kerékpárral járhatatlan, éppen ezért a kerékpárosok száma a Kórház utcában sokszorosára nőtt. Kérte a közgyűlést legyenek segítségére abban, hogy a liget ne csak gyalogos forgalomra legyen alkalmas. Továbbá kérte, hogy a ligetet átszelő bitumenes út felújításának, használhatóvá tételének költségvonzatát is vizsgálják meg. A telepített fák kiszáradtak, ezért javasolta, hogy a szakbizottság vizsgálja felül a fák cseréjének lehetőségét. (Kazetta 5/1. 208-234) Vantara Gyula polgármester: A jövő évi költségvetésben nagy valószínűséggel szerepel a Széchenyi liget teljes rekonstrukciója. (Kazetta 5/1. 234-242) Tóth Károly képviselő: Javasolta, hogy a közgyűlés jelöljön ki üzemeltetőt a Körösök Völgye Naturpark Egyesület Látogatóközpontjának élére. Az épület pályázati pénzből épült, ezért szeretné ha ismertté válna a vezető személye. (Kazetta 5/1. 242-254) Vantara Gyula polgármester: A ligeti pavilon működtetője a Natúrpark Egyesület lesz. (Kazetta 5/1. 254-256)

98 Szente Béla képviselő: Velkey Gábor képviselőnek elmondta, hogy 2007. október 2-án a képviselői fórumon közel egy óra szólt a kérdésről, konkrét kérésekkel, javaslatokkal. (Kazetta 5/1. 256-263) Baji Lajos képviselő: Közeledik a halottak napja, ezért kérte, hogy a temetők környékének megközelítésére – különösen az önkormányzati utak vonatkozásában – és a védelemre külön figyelmet fordítsanak. Megköszönte a jegyzőnek és a polgármesternek azon válaszát, mely arra irányult, hogy létezik-e, hogy a jegyző megtiltotta a köztisztviselőknek a városházán, hogy a képviselők számára felvilágosítást nyújtsanak és bármiféle iratba betekintést engedjenek. A polgármester szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában a köztisztviselők számára nincs megtiltva, hogy önkormányzati képviselőknek segítséget nyújtsanak, a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megtegyék. (Kazetta 5/1. 263-287) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a hivatali dolgozók munkáltatója a jegyző. Azért merülhetett fel a kérdés, mert nem lehetett ez idáig igazán elhatárolni a hivatalnak azt a szerepét, hogy a képviselőktől érkező feladat kiadásokat hogyan lehet koordinálni a napi munkájuk során kapott feladatokkal. Ennek érdekében megszületett a feladatmegosztás az aljegyző és jegyző között, melyről minden képviselő írásos tájékoztatót kap. Kérik, amennyiben a képviselők nem adatot vagy információ-szolgáltatást kérnek, hanem bővebb felvilágosítást szeretnének a hivatal dolgozóitól, a megosztásnak megfelelően az aljegyzővel és a jegyzővel egyeztessék. Erre azért van szükség, mert amennyiben a képviselők a hivatal dolgozóit feladatokkal bízzák meg, nem tudják a határidőket betartani és a munkájukat elvégezni. (Kazetta 5/1. 287-305) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Tanácsnoki tájékoztatójában három kórházzal kapcsolatos ügyről, továbbá az „Egészséges Városokért” program bővítéséről tájékoztatja a közgyűlést. Október 3-ára a regionális ÁNTSZ összehívta a Réthy Pál, a Pándy Kálmán Kórház vezetőségét, valamint azok fenntartóit amiatt, hogy 2007. április 1-jétől nem csak az ágyszámleépítés sújtotta az intézményeket, hanem olyan területi ellátási kötelezettségbeli anomáliák keletkeztek, melyek szinte lehetetlenné tették az ellátást. Az egyik legfontosabb, hogy a szenvedélybetegek ellátásához az eddigi kb. 380.000 fő helyett 2.000.000 ember tartozott, e miatt lehetetlen állapotok adódtak, amit az ÁNTSZ saját hatáskörben rendezett. A másik felmerült probléma a szájsebészeti ágyakon ellátandó betegek problémája, hiszen a békéscsabai lakosok nem kereshették fel a helyi kórházat ez ügyben, hanem a gyulai kórház látta el őket. Egyeztetések folytán a békéscsabai betegeket újra a helyi kórházban látják el. A harmadik probléma a 15 darab stroke-ággyal volt, tekintettel arra, hogy a döntéshozók elkövették azt a hibát, hogy az ágyakhoz egy darab volument sem rendeltek. Úgy működött az osztály, hogy volumen, teljesítmény, kapacitás nem állt rendelkezésre, ezért az ÁNTSZ főorvosa dr. Mucsi Gyula dönt arról, hogy mely terület, teljesítmény tartozik a 15 ágyhoz, és mely kórháztól vonja el. Nagy valószínűséggel a Gyulai Pándy Kálmán Kórház lesz a kijelölt intézmény. Megegyezés tartalma volt, hogy csak úgy lehet egyezséget kötni, ha egymástól teljesítményt nem kell elvonni. Ebben az esetben sajnos más megoldás nem létezik. Az egyezkedés folyamatos lesz a két kórház között, de ez nem jelenti a két intézmény összevonását. Az egyeztetésnek azért van nagy jelentősége, mert olyan ötletek is felmerültek, hogy a 13 km-en véletlenül se történjen beteghalálozás, az ügyeletet megosztják oly módon, hogy soha ne történjen tévedés. A békéscsabai kórház főigazgatója javasolta, hogy álljon

99 rendelkezésre egy olyan intenzíven felszerelt mentő, melyben a beteget oly módon el lehet látni, hogy a 13 km-es távolságot átvészelje. Az egy napos sebészettel kapcsolatban elmondta, hogy nagy fájdalmuk a szemészeti osztály megszűnése, de ebből kifolyólag pályázhatott a békéscsabai kórház az „egynapos sebészet” beindítására. Ezen kívül több műtéti osztályt, így az ortopédiát, a nőgyógyászatot, orr-fül gége és a sebészeti osztályt 50 %-os ágyszám leépítés sújtotta, ezért az „egynapos sebészet” bevezetése létfontosságúvá vált. Konszenzus alapján létrejött, de mire a pályázatot megkapták a pályázat kiírása megváltozott, csak olyan intézmények pályázhattak volna, amelyekben aktív ellátás folyik. Kiderült, hogy a pályázatok 50 %-át olyan magánintézmények nyerték meg, ahol aktív ellátás sohasem folyt. Szeptember hónapban 80 beavatkozás történt hat ágyon. A tegnapi nap folyamán az első katarakta műtétet is elvégezték. Dr. Szilágyi Annamária szemészorvos továbbképzésre jár annak érdekében, hogy a feladatot önállóan végezhesse. Az a vád is érte a békéscsabai kórházat, hogy a gyulai kórházból járnak át szemészorvosok az egynapos műtéteket elvégezni. Kérdés: mi a jobb, ha Gyuláról átjön egy megbízott orvos, vagy 65.000 ember jár át Gyulára? Az ágyszám leépítés következtében felszabadult terület hasznosításával kapcsolatban elmondta, hogy a legnagyobb ágyszám leépítés a megyében történt, a békéscsabai kórházban. Több mint 30 %-ával csökkentették az aktív ágyszámot. Az I. Belgyógyászat rekonstrukciója után 60-70 db ágy feleslegessé válik, ezért mindenképpen hasznosítani kellene. Gondos előkészítés, felmérés folyik hónapok óta annak érdekében, hogy a következő év októberében felszabaduló nőgyógyászati épületben lévő 60-70 ágyat hogyan hasznosítsák. Az első becslések szerint évi 26.000.000-35.000.000,- Ft-os bérleti díjat lehetne beszedni, e mellett a kórház szolgáltatásait magánszolgáltatók, külföldi biztosítók igénybe vehetnék. Ez nem a kórház magánosítását jelenti, csak a felszabadult ágyak hasznosítását, melyet a bevétel növelésével az ellátandó betegekre fordíthatnák. Az „Egészséges Városokért” program bővítésével kapcsolatban elmondta, hogy köztudott, hogy a méhnyakrák városunkban is, de országosan is háromszorosa az EU-s átlagnak, tehát nagyon fontos, hogy az emberek a szűréseken részt vegyenek. Az önkormányzat tervezi egy méhnyakrák elleni védőoltás támogatását, melynek pénzügyi- és egyéb vonzatát a Szociálpolitikai Osztály a következő közgyűlésre kidolgozza. A legnagyobb immunitást a szexuális életet még meg nem kezdett lányoknál lehetne elérni, ezért a 7. osztályos tanulók három injekciót kapnának hat hónapon belül. (Kazetta 5/1. 305-430) Tóth Károly képviselő: A közös hasznosítás érdekében két biztosító társaság jelentkezett, hogy a kórház felújítása után az összes szolgáltatást a kórháztól vegye igénybe, és új betegeket, kezelési módokat hozzon Békéscsabára. Így tudna a város a legrugalmasabban alkalmazkodni az újonnan kialakuló pénztárakhoz. Két héten belül elkezdődhetnek a tárgyalások a biztosítókkal. (Kazetta 5/1. 430-444) Vantara Gyula polgármester: A képviselő óvta a kórházat a privatizálástól. A biztosítóval csak korrekt ajánlat esetén tárgyalnak. (Kazetta 5/1. 444-451) Takács Péter képviselő: Megköszönte dr. Fábián Ágnes tanácsnoknak a tájékoztatót. Szeretné ha a képviselők írásban is megkapnák az anyagot. (Kazetta 5/1. 451-463)

100 Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselőt tájékoztatta arról, hogy a Hadkiegészítő Parancsnokság ügyében válaszlevél érkezett - melynek másolatát kérés esetén a képviselő rendelkezésére bocsátják -. A honvédelmi miniszter arról döntött, hogy a békéscsabai 3251. hrsz-ú ingatlan kerüljön térítésmentesen átadásra a Békés Megyei Önkormányzat részére. A miniszteri döntés alapján 2007. júniusában tárgyalást folytattak a megyei önkormányzat képviselőivel az ingyenes tulajdonba adás érdekében. Levélben fordult az Infrastrukturális Ügynökséghez - amely a Védelemgazdasági Főosztályhoz továbbította a levelet - annak érdekében, hogy a Honvédelmi Minisztérium 11 darab üres önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról mondjon le. Válaszlevelükben leírták, hogy a belső szabályzatokra való hivatkozással átküldték egy másik főosztály részére a kérelmet, az ügyben hozandó végleges döntés kialakításához, mely a honvédelmi miniszter hatásköre. Az érdemi döntés meghozataláig türelmét kérték. Elkészült a Fürjesi út terve, és a korábbi közgyűlésen elhangzottaknak megfelelően az engedély beszerzése után azzal a kéréssel továbbítja Tóth Károly képviselőnek a tervet és az engedélyt, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az út kisajátításához, tervezéséhez és megépítéséhez szükséges források ügyében a honvédelmi miniszternél járjon el. A következő közgyűlés időpontja az elfogadott munkatervtől eltérően 2007. november 22-e 9 óra. Ugyanebben az időpontban a testület közmeghallgatást is tart. 17 óra 55 perckor az ülést befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 5/1. 463-538)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Benedek Mária jegyző

Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyző, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző

Recommend Documents