Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-3/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. február 22-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Köles István, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Miklós Attila, Takács Péter, Hrabovszki György képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Meghívottként jelen volt: Dr. Deák Zoltán, a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Túriné Kovács Márta az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Perényiné Czibolya Edit az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály tanügyigazgatási ügyintézője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetőhelyettese, Druganné Csepregi Magdolna a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetője, Wittmann László, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Csernus István, a Stratégiai – Fejlesztési Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport csoportvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Opauszki Zoltán kabinetvezető, Lukácsi László városi főépítész, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Ando György a Munkácsy Mihály Múzeum megbízott igazgatója, Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 18 fő képviselő van jelen. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z/1., Z/2. jelű napirendeket a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. Javasolta, hogy a közgyűlés 1.4. jelzéssel tűzze napirendre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adósságkonszolidációja”, valamint 1.5. számmal a „2013-2014. gázév földgázbeszerzése” tárgyú előterjesztéseket. Az 1.4 napirend formális nyilatkozat, míg az 1.5 tárgyú előterjesztés

2 tekintetében az önkormányzat várta a megyei önkormányzat integráló szerepét, de időközben kiderült, hogy nem kíván a gázbeszerzéssel központi szinten foglalkozni, ezért a hivatalnak el kell indítania a további gázbeszerzést. Szavazásra bocsátotta az 1.4 napirendi pont napirendre történő felvételét. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 000-022) -

Szavazásra bocsátotta az 1.5 napirendi pont napirendre történő felvételét. - Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 022-026) Tájékoztatásul közölte, hogy a Bejelentések napirend keretében tárgyalja a testület a képviselői kérdéseket. Az elhangzottakon és a meghívóban jelzetteken kívül van-e kérdés, észrevétel, módosító javaslat? (Kazetta 1/1. 026-028) Takács Péter képviselő: A Bejelentések napirend keretében képviselői kérdéseket intézne Vantara Gyula polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 028-030) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplő napirendi javaslatot, az elfogadott módosításokkal együtt. (Kazetta 1/1. 030-034) Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi napirendet fogadta el:

NAPIREND: Zárt ülés:

1.)

Fellebbezés, méltányossági ügy Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

3

Gyógyszertámogatás iránti kérelem Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

2.)

Nyilvános ülés: Pénzügyi, költségvetési ügyek:

1.) 1.

Középtávú tervezés a saját bevételek és a kötelezettségvállalások vonatkozásában Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

A 2013. évi költségvetési rendelet Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

3.

A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítása (étkezési térítési díjak vonatkozásában) Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4.

„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adósságkonszolidációja” Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

„2013-2014. gázév földgázbeszerzése” Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Oktatási, közművelődési és sport ügyek:

2.) 1.

Döntés a Gerlai Általános Művelődési Központ és a Szent László Óvoda szervezeti átalakításáról Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

Egyes köznevelési intézmények intézményvezetői pályázatainak kiírása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4 3.

A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár alapító okiratát módosító okirat kiegészítése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának közfoglalkoztatási programjai Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2013.

évre

tervezett

4.)

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című, KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekthez kapcsolódó közművagyon-értékelésre nyílt közbeszerzési eljárás indítása Előkészítő: Szennyvíz PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.)

Döntés a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című, KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekthez kapcsolódó tevékenységek szerződésmódosításairól, többletfeladatok miatti eljárások lebonyolításáról Előkészítő: Szennyvíz PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.

Beszámoló a 2012. év II. félévében lefolytatott közbeszerzési eljárásokról Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

A „CsabaPark Hagyomány és gasztronómia” c. projekthez kapcsolódó jelzálogjog bejegyzés Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

„Békéscsaba Településfejlesztési Koncepciójának elkészítése és az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása” tárgyú pályázat benyújtása a DAOP-5.1.1/B-13 kódszámú „Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése” felhívásra Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4.

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés módosítása

5 Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 5.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház szintű 2013. évi üzleti terve Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

7.)

A településképi bejelentésről szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

8.)

A településképi véleményezésről szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

9.)

Közterület-átnevezések Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

10.)

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi működéséről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

11.)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

12.)

A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

13.)

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

14.)

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy a közgyűlés zárt ülésen folytatja tovább munkáját, 9 óra 20 perckor zárt ülést rendelt el. (Kazetta 1/1. 034-040) Zárt ülés (Technikai megjegyzés: A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)

6 Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Középtávú tervezés vonatkozásában

a

saját

bevételek

és

a

kötelezettségvállalások

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Köszöntötte Krizsán Miklós könyvvizsgálót. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 080-087) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztéshez csatolt táblázatban az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel 2013. évben címszó alatt 615.528,- ezer Ft szerepel, míg a költségvetési rendelettervezet 7/b. számú táblázatában ez az összeg 617.972,- ezer Ft. A saját bevételek esetében szintén ez az eltérés mutatkozik. Elírási hiba történt? Melyik a valós táblázat? Kérte az adatok pontosítását. Az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek összegei az elmúlt években jóval magasabb tételt tettek ki, pl. A 2013. évet tekintve nagyságrendileg 729.037,- ezer Ft helyett 770.000,- ezer Ft volt feltüntetve, 2014. évben a most szerepeltetett 949.648,- ezer Ft helyett 993.000,- ezer Ft.. Mi okozza a csökkenést? (Kazetta 1/1. 087-110) Hrabovszki György képviselő: Megnyugtató számára, hogy 2015-2016. évben a vállalkozókat illetően a városvezetés további adóemelést nem tervez, éves szinten 20.000.000,- Ft-nyi adónövekmény van soronként szerepeltetve. Az építményadó duplájára emelése a vállalkozók körében komoly feszültséget keltett, és anyagi terhet jelentett számukra. Szintén pozitívum, hogy a bírságpótlék és egyéb díjbevétel esetében sem jelentős a növekmény, a város vélhetően nem kívánja a bírságoló szerepét betölteni. Értelmezése szerint az adósságkonszolidáció elfogadását, valamint a szerződés aláírását követően egy újabb táblázattal szembesül a testület, hiszen a hitelfizetési kötelezettség megváltozik. Megállapítható, hogy a gazdasági bevételek folyamatos növekményben vannak, ha ehhez hozzácsatolják az egyéb részesedésből származó bevételeket az látható, hogy 2013. évben nagyságrendileg 1.000.000.000,- Ft értékű vagyoni bevételhez kellene az önkormányzatnak jutnia, míg 2014-től 815.000.000,- Ft+20.000.000,- Ft növekménnyel. A négy évet összesítve jól látható, hogy 3.400.000.000,- Ft értékű vagyont kíván az önkormányzat értékesíteni. Melyek azok a vagyontárgyak, részvények, vagyoni értékű jogok, amelyek ilyen mértékben és értéken eladhatók, és amivel a város költségvetését egyensúlyban lehet tartani? (Kazetta 1/1. 110-142) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 1/1. 142-144) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Strifler Attila képviselő jelzéséért köszönettel tartozik. A rendeletben szereplő szám a helyes, a hibát kijavítják. Az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek összegeivel kapcsolatban elmondta, hogy a változást az árfolyamés kamatmozgás okozza, az értékelés mindig a december 31-i MNB középárfolyamhoz viszonyítva történik.

7 Hrabovszki György képviselő kérdésére elmondta, hogy sajnos a cím megtévesztő, azonban azokat a könyvviteli besorolások határozzák meg. Alapvetően nem vagyoni értékű jogok értékesítéséről van szó, hanem egyéb hasznosításból vagyonhasznosításához kapcsolódó bevételről, amely a táblázat 4. sora. Az idei évben a DAREH beruházáshoz kapcsolódó telekértékesítés miatt került sor 365.000.000,- Ft beállítására. A további években 180.000.000,Ft-ot határoznak meg. Hasznosítási bevétel kapcsán azért bátorkodnak kisebb emelkedéseket prognosztizálni, mivel ezen soron szerepel a VAK Zrt. Ingatlanhasznosítási befizetése, beleértve a piacot, a Vízművek Zrt-től a bérleti díj bevétel, a hulladékkezelő-mű díjbevétele, amelyek részletei a 3/a. számú mellékletben megtalálhatók. (Kazetta 1/1. 144-184) Hrabovszki György képviselő: A válaszokat megköszönte, azokat megértette, viszont a megfogalmazások kapcsán pontosításra lenne szükség. Értelmezése szerint az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel tartalmilag megegyezik a táblázat alsó sorával, míg a tárgyi eszközök és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel pl. az egyéb bevétel, piachasznosítással egyenlő. Jól értelmezte-e a városvezetés 2013. február 22-i szándékát arra vonatkozóan, hogy további adóemelés Békéscsabán nem történik? (Kazetta 1/1. 184-198) Vantara Gyula polgármester: Abban az esetben, ha központilag új adónem nem kerül bevezetésre. Információi szerint 2013. évben nem terveznek új adónem bevezetést. (Kazetta 1/1. 198-205) Strifler Attila képviselő: Módosításra kerül az általa jelzett összeg? (Kazetta 1/1. 205-206) Vantara Gyula polgármester: A költségvetési rendeletnek megfelelően az összeg kijavításra kerül. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 32/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és további 3 évre várható összegét bemutató középtávú tervet a melléklet szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. február 22.

8 Középtávú terv

az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és további három évre várható összegéről

Saját bevételek 1. helyi adóból származó bevételek 2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel 3. osztalék, koncesszíós díj és hozambevétel 4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel 5. bírság-, pótlék- és díjbevétel 6. kezességvállallással kapcsolatos megtérülés (a víziközmű társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséből származó bevétel is) Saját bevételek összesen: Saját bevételek 50%-a: Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek Hitelek és kötvények tőketörlesztési kötelezettségei Hitelek és kötvények kamatfizetési kötelezettségei Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek összesen:

ezer Ft 2016. év

2013. év

2014. év

2015. év

2 879 082

2 900 000

2 920 000

2 930 000

617 972

635 000

655 000

675 000

39 000

20 000

22 000

24 000

365 879 53 696

180 000 55 000

180 000 56 000

180 000 57 000

3 955 629 1 977 815

3 790 000 1 895 000

3 833 000 1 916 500

3 866 000 1 933 000

2013 év

2014. év

2015. év

2016. év

450 797

671 372

733 872

701 986

278 240

278 276

270 912

255 279

729 037

949 648

1 004 784

957 265

9 Tárgy:

A 2013. évi költségvetési rendelet

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést valamennyi bizottság véleményezte, a Városi Érdekegyeztető Fórum, valamint a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat is a rendelet-tervezet elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Megállapította, hogy a helyben kiosztott „A 2013. évi költségvetésben szereplő bevétel és kiadási előirányzatok megoszlása kötelező, önként vállalt államigazgatási feladatok szerint” című összegző táblázatot minden képviselő kézhez kapta. A 2013. évi költségvetésben megjelenő főbb változások, hogy alapvetően a központi források feladatfinanszírozás keretében kerülnek biztosításra. Az önkormányzat nem fogadhat el működési hiánnyal költségvetést. Az önként vállalt feladatok terhére az esetleges pénzeszközök átcsoportosíthatók annak érdekében, hogy a kötelező feladatok, illetve a működési hiány nélküli költségvetés tartható legyen. A feladatváltozások közül kiemelendő a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése, ami magával vonja a jelentős létszám- és forráscsökkenést. Felhívta Hrabovszki György képviselő figyelmét, hogy az előterjesztés II. Bevételek 1. Az önkormányzati szintű bevételek első bekezdése értelmében 2013. évben a önkormányzat nem vezet be újabb adónemet, és nem emeli a meglévő adófajták mértékét. A bevételek oldalon részletesen elemzésre kerül a forrásoldal, miszerint a gépjármű-, a helyi iparűzési adó és egyéb adófajtákból a megosztások következtében milyen mértékben részesül Békéscsaba. Kiadás tekintetében elmondható, hogy az önkormányzat új intézményhálózati elemekkel bővült, az óvodai hálózat helyi szinten maradt, a Gyermekélelmezési Intézmény egyre növekvő költségvetési összeggel látja el az önkormányzati étkeztetés kötelező feladatait. A Csabagyöngye Kulturális Központ, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, a Békéscsabai Jókai Színház, illetve a Napsugár Bábszínház éves költségvetésével kell számolni a kiadási oldalon. Nagyságrendileg továbbra is a legnagyobb önkormányzati feladat a szennyvíztisztító-telep, valamint a csatornahálózat fejlesztése, a 2013. évi költségvetésben a 4 milliárdot meghaladja. Ez évben kerül sor a békéscsabai belváros rehabilitáció átadására. Befejeződik az Árpád-, Derkovits sor, József A. és Luther utca közös pályázati projektje, a Lencsési Általános Iskola és a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium energetikai megtakarítást célzó beruházása, a bölcsődei intézményhálózatban férőhelybővítés történik pályázati önerő hozzárendelésével. Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő energetikai fejlesztése 300.000.000,- Ft-ot tesz ki. A CsabaPark hagyományőrző és Gasztronómiai projekt két év alatt valósul meg, 100 % támogatás mellett. Az önkormányzat részt vesz a Körösök Völgye Natúrpark, valamint a kistérség kerékpárutas pályázataiban. Tartalékok képzésére nincs mód, kismértékű támogatás áll rendelkezésre, ebből adódóan elvárás a feszes és meghatározott kereteken belüli gazdálkodás. Az adósságszolgálat tekintetében a technikai részletek fél év körül körvonalazódnak, ezen időpontig a költségvetésben 50 %-al számolnak. Kiemelendő, hogy az önkormányzat 2013. évben is számtalan feladatot lát el, amihez erőn felül biztosítja a szükséges forrást. Pl. a nem kötelező feladatok között 670.000.000,- Ft-ot a sport, kultúra, civil szervetek támogatására fordít. Fontos szerepet játszik továbbá a fizetőképesség megtartása, amihez a visszafizetés forrásai rendelkezésre állnak. A tovább folytatódó beruházások finanszírozására 280.000.000,- Ft fejlesztési hitelfelvétel szükséges. Az említett összeg nagymértékben a fürdő energetikai

10 beruházására fordítandó. Az önkormányzat uniós forrásokat egészít ki, nagyságrendjében a közgyűlés jogosult dönteni, ezért a kormány felé nincs beterjesztési kötelezettsége. A Pénzügyi és Gazdasági Osztály a keretösszegek tekintetében tárgyalásokat folytatott az intézmény- és szakvezetőkkel. Tartalék felhasználása igen indokolt esetben kerülhet sor. A költségvetésben tervezett bevételek érdekében minden intézkedést – adóbehajtás - meg kell tenni. Összességében elmondható, hogy Békéscsaba 2013. évi költségvetése kiegyensúlyozott, fegyelmezett gazdálkodásra ösztönző, a hitel visszafizetés biztosított, a kitűzött fejlesztési célú feladatok végrehajthatók. A régi- és új intézményrendszer működtetése biztosított, a kultúra, valamint a sport támogatásának terén minimális csökkenés tapasztalható. Továbbra is a működtetés és a működési célú hitelfelvétel elkerülése a cél, ahogy ezt a költségvetés is tartalmazza. Krizsán Miklós könyvvizsgáló kíván a leírt anyaghoz kiegészítést tenni? (Kazetta 1/1. 206-345) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: Összefoglalói jelentésében leírta az előterjesztett költségvetési rendelettervezettel kapcsolatos megállapításait, amihez nem kíván szóbeli kiegészítéssel élni. A felmerülő kérdésekre szívesen válaszol. (Kazetta 1/1. 345-353) Takács Péter képviselő: Jó pár éve ül a közgyűlésben, de nem emlékszik arra, hogy a költségvetés végösszege ennyire alacsony lett volna. A polgármester utalt a félig-meddig állami kézbe került intézményekre, amit úgy lehetne megfogalmazni, hogy jelentős volt a feladatcsökkenés pl. az oktatás területén, amely a különböző törvények következtében bekövetkezett, ugyanakkor ez jelentős elvonással is járt az önkormányzat bevételét illetően. Akkor, amikor az oktatási intézmények fenntartása részben elkerült a várostól, vagy akkor, amikor tavaly május 1-jével a kórház állami tulajdonba került, a közgyűlésben néhányan említést tettek arról, hogy meglátásuk szerint az önkormányzat mozgástere ezzel szűkülni fog. A város 2012. évi induló költségvetése 29.396.000.000,- Ft volt, jelenleg 16.559.000.000,- Ft. Az arány mindenki számára érzékelhető. A tavalyi évben a foglalkoztatottak száma a közcélú foglalkoztatottak nélkül az induló költségvetésnél 3.072 fő volt, jelenleg a táblázat 1.102 főt tartalmaz. Amikor személye arról szólt, hogy az önkormányzat mozgástere a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően szűkülni fog, az említettekre gondolt. Ami a koncepciót illeti, a polgármester, valamint a koncepció előkészítői megfogalmazták azon prioritásokat, amelyek alapján a 2013. évi költségvetés összeállításra került. A polgármester úr fontossági sorrendben első helyen az intézmények fenntartását említette. Ezzel kapcsolatban el kell, hogy mondja, hogy ez a költségvetés meglátása szerint a város fenntartásában működő intézmények munkájához szükséges anyagi hátteret biztosítja az előirányzatok alapján. A második prioritás a polgármester meglátása szerint az adósságszolgálat teljesítése. Számára különös, hogy prioritásként van felsorolva, tekintettel arra, hogy az adósságot vissza kell fizetni. A harmadikként említett prioritás a folyamatban lévő beruházások befejezése. A belváros revitalizációs programmal kapcsolatban nem kíván újra vitát nyitni, de meglátása szerint a beruházás ilyen formában a város anyagi kondícióját figyelembe véve talán egy kicsit túlzó, és akkor még nagyon árnyaltan fogalmazott, hiszen az önkormányzat ez évi beruházásainak összköltsége közelít az 1.000.000.000,- Ft-hoz, amiből a saját erő kb. 350.000.000,- Ft. Nem sok értelmét látja, hogy a 15 évvel ezelőtt a színház előtt letett díszköveket felszedik, és helyette más színűeket helyeznek el. A szintén prioritásként szereplő önként vállalt feladatok esetében sem

11 mondható el a jelentős elvonás, pl. a sport esetében. Összegszerűen apró tétel, de évről-évre csökken a Kutyej Pál elnök által vezetett NÜE Bizottság civil kerete, ami valamikor 11.000.000,Ft volt, és ebből támogatta pályázat alapján az összes civil szervezetet a városban. Ez az összeg jelenleg 6.300.000,- Ft. A polgárőrség éves támogatása 950.000,- Ft. Amennyiben ez az összeg pl. 2.000.000,- Ft-ra módosulna, sokkal hatékonyabban tudná ellátni munkáját. A közbiztonság mindannyiunk számára fontos. A költségvetés leggyengébb pontja a munkahelyteremtés támogatása. A Budapest Bank esetében évek óta nagyon pozitív módon gyakorolja az önkormányzat indirekt formában a munkahelyteremtés támogatását. Az intézmény közel 700 embert foglalkoztat, a város egyik legnagyobb foglalkoztatójává nőtte ki magát önkormányzati támogatással. Meglátása szerint a vállalkozásfejlesztési alap előirányzata - 10.000.000,- Ft - is meglehetősen szerény. A likvidhitel felvételére 800.000.000,- Ft van beállítva. Emlékezete szerint a tavalyi és a tavaly előtti évben is ennyi volt. Az önkormányzat költségvetése jelentős mértékben csökkent. Ez esetben mi indokolja, hogy megmaradjon az említett összeg? A választókerületi infrastrukturális előirányzat 60.000.000,- Ft, felhasználása hogyan és milyen módon történik? A Békés Megyei Ivóvízminőség Javító Program összköltsége 25.853.000.000,- Ft, amiből a saját erő 1.072.000.000,- Ft azzal a kitétellel, hogy majd az európai unió önerő alapját megcélozzák. Számára változatlanul nem egyértelmű, hogy az aradi vízminőség javító program megvalósítására - amit személye is támogatott – miért volt szükség, hiszen az anyagból az derül ki, hogy a költségek nem csökkentek. A felújítások tervezése és egyéb költségek mellett az 5. számú melléklet 2. oldalán 5.000.000,- Ft szerepel. Javasolta, hogy ezen szakaszba szó szerint kerüljön be az Erzsébethelyi orvosi rendelő felújításának megtervezése. Amennyiben a tervek már készen állnak, nem érti, hogy miért nem kezdik el akár a szakaszos felújítását? Mindenki számára ismert, hogy az ott kialakult helyzet sokáig nem tartható. Korábban a Madách utcára tervezett egészségügyi központ létrehozása „kútba esett”. (Kazetta 1/1. 353-532) Dr. Kerekes Attila képviselő: A decemberében tárgyalt költségvetési koncepcióból már kitűnt, hogy az idei évi költségvetés újszerű lesz az előző évekhez képest. A fő számok csökkentek az előző évihez viszonyítva. Rendkívüli, hogy a költségvetés 48 %-a a felhalmozási kiadás, az eddigi 33 %-hoz képest. A polgármester 2006. évtől kezdődően kiváló koncepciót alakított ki, aminek a lényege a lendületes fejlesztés, takarékos működés mellett. Az idei felhalmozási kiadás 7.732.000.000,- Ft. A főtér fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a Békéscsabai Katolikus Nagytemplom lett a Csanád Egyházmegye társ székesegyháza, amely egy nagy lelki fejlődést ad a térnek, a mellett, hogy városunkban található az ország legmagasabb evangélikus temploma. A helyi adóképesség kedvezően alakul, 2.879.000.000,- Ft, a tavalyi évben ez az összeg 2.832.000.000,- Ft-ot tett ki, annak ellenére, hogy új adónem bevezetésére nem került sor. Az állam részéről a költségvetésnek teljesen megváltozott a filozófiája, az eddigiekben normatív, jelenleg feladat jellegű finanszírozás történik, amihez 2.484.000.000,- Ft-ot biztosít. A helyi bevételek nagyobbak a normatív támogatásnál, ami abból adódik, hogy a pedagógusok bérét az

12 állam finanszírozza, és ebből adódik az önkormányzati dolgozók létszámcsökkenése is. Nem szabad elfelejteni, hogy a kiadás is csökkent. Gyenge pontja a költségvetésnek, hogy a bevételi oldalon 16.559.000.000,- Ft szerepel, míg a 2013. évi működésbe csak 14.820.000.000,- Ft-ot könyvelhet el bevételként az önkormányzat, a felmerülő 1.732.000.000,- Ft-os hiányt az előző évi 1.099.000.000,- Ft összegű pénzmaradványból pótolja. Az elmúlt évtizedekben olyanra nem emlékszik, hogy a kormány közel 1.000.000.000,- Ft-tal támogatta volna az önkormányzatot. Kb. 283.000.000,- Ft felhalmozási hitel felvételére van szükség. A tavalyi évben 2.421.000.000,- Ft hiánnyal számolt az önkormányzat, jelenleg 1.732.000.000,- Ft-tal, ami azt jelenti, hogy a 2012. évinél sokkal jobb a 2013-as költségvetés. Az ellenzék sosem szavazza meg a költségvetést, nem is várja el tőlük, de bízik abban, hogy lélekben az a véleményük, hogy egy megszavazható költségvetés került beterjesztésre. (Kazetta 1/1. 532- 1/2. 073) Miklós Attila képviselő: Mindenki ismeri azt az anekdotát, amikor is valaki a 10.-ről zuhan lefelé, és minden emeletnél elmondja, hogy eddig még csak jó, ilyen a költségvetés is, de nem a zuhanás számít, hanem a megérkezés. A tavalyi évben nagyobb volt a hitelfelvétel összege, viszont nagyobb volt a főösszeg is. Az idei évben nagyobb a lefedendő fedezethiány, amit a költségvetés a tavalyi évi pénzmaradvánnyal, fejlesztési hitelek áthúzódásával, és egy betervezett kb. 300.000.000,- Ft-os fejlesztési hitelfelvétellel pótol. Azzal, hogy a kormány átvállalja az önkormányzat adósságának 50 %-át, a város költségvetésének 50 %-át is elveszi. Adósság szempontjából sem lesz jobb az önkormányzat pozíciója, hiszen a 30.000.000.000,- Fthoz tartozott 13.700.000.000,- Ft-os adósságszolgálat, a jelenlegi 16.000.000.000,- Ft-os költségvetésre vetítve kb. 6.800.000.000,- Ft adósságot jelent, abban az esetben, ha mind az 50 %-ot átvállalja a kormány. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat és a kormány közötti osztozkodást ugyanúgy az adófizetők fogják megfizetni. Nagyon nagy hiányt okoz a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó-bevétel 60 %-ának, valamint az illetékbevétel elvonása. Munkahelyteremtés terén egyetért Takács Péter képviselővel. Tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat nem munkahelyek létrehozására jött létre, azonban hozhat olyan lépéseket, amellyel befektetőket vonzz a városba, beruházásokat támogat. Sajnos ilyen ösztönzést nem lát a költségvetésben, sőt a gazdasági koncepcióban sem lát elképzeléseket arról, hogy a városvezetés milyen módon kívánja megoldani, annak ellenére, hogy frakciójuk is már több alkalommal tett javaslatot munkahelyteremtésre. A városfejlesztési célelőirányzat 10.000.000,- Ft, amit emlékezete szerint 6 évvel ezelőtt 40.000.000,- 50.000.000,- Ft-tal hoztak létre. A költségvetésben ez az egyetlen olyan direkt támogatás, amely pályázat útján nyújtható. Az önkormányzat a helyi vállalkozókat a nagyberuházásokhoz tartozó közbeszerzések – amelyet saját maga ír ki – kapcsán tudja helyzetbe hozni. (Kazetta 1/2. 073-130) Kutyej Pál képviselő, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke: Miklós Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy hite szerint bízik abban, hogy a megérkezés lesz majd a legjobb és nem a földi utazás. Az elhangzottakból levonható, hogy a költségvetés valamennyire kényszerpályán mozog, különösen az önként vállalt feladatok esetében, amely a város színét, egyedi képét határozza meg. Békéscsaba önkormányzata majdhogynem erőn felül támogatja

13 évről-évre a civil szervezetek, a kisebbségeket, az egyházakat. A költségvetésnek vannak olyan részei, amelyeket az elvonás nagymértékben érint, míg a java részében kb. 10 %-os volt a megvonás. A bizottsági keret egyes részeit a jövőben fokozottabban racionalizálni szükséges. A polgárőrség esetében megvonás nem történt, hasonlóan a tavalyi évhez, 950.000,- Ft éves támogatásban részesülnek. (Kazetta 1/2. 130-167) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Takács Péter képviselő jaminai orvosi rendelővel kapcsolatos felvetésére szeretne reflektálni. Csak remélni tudja, hogy a képviselő 2006. előtt is ilyen vehemensen küzdött a rendelőkért. Kb. 300.000.000,- Ft-ba kerülne a jaminai orvosi rendelő felújítása. Pályázati lehetőség híján az önkormányzat az említett összeget nem tudja a felújításra biztosítani, azonban a szociális rehabilitációs projekt kapcsán mentőbeálló, parkoló készül. Korábban rengeteg kritika érte személyüket a tekintetben, hogy a Szirt Invest Kft-t bízták volna meg a rendelő megépítésével. Vissza kellene arra gondolni, hogy a lakossági ellenállást ki generálta. Meggyőződése, hogy emiatt nem épült meg a rendelő. Önkritikát kellene gyakorolni. (Kazetta 1/2. 167-181) Strifler Attila képviselő: Egy költségvetési vitának általában az a jellemzője, ahogy Dr. Kerekes Attila képviselő is elmondta, hogy a kormánypárti képviselők mindig igyekeznek az adott költségvetésnek a pozitívumait kiemelni, míg az ellenzési képviselők a negatívumokra hívják fel a figyelmet. Meglátása szerint ennél sokkal fontosabb az, hogy az emberek mit gondolnak, mennyire érzik a békéscsabai polgárok, hogy a költségvetés róluk és értük szól. Nyilvánvaló, hogy a kormányzati politika szűkítette az önkormányzat mozgásterét, ezért a város Pénzügyi és Gazdasági Osztályának el kell ismerni a munkáját, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegeket a lehető legigazságosabban és hatékonyabban osszák fel. A kormányzati politikának köszönhetően a költségvetésnek két jellemzője van, az egyik az önrendelkezésének jelentős csorbulása, a másik a pénzügyi pengeélen táncolás. Az önrendelkezés csorbulása egyértelműen látszik a költségvetés fő számaiból, hiszen míg 2012. évben a költségvetést 29.400.000.000,- Ft-tal fogadta el a városvezető frakció, addig 2013-ban ez a szám 16.500.000.000,- Ft-ra csökkent, amihez hozzátartozik az is, hogy jelentős intézményeket vontak el az önkormányzattól. Mozgalmukat rendszeresen kórházi dolgozók keresik fel az áldatlan állapotok megoldása érdekében, de az önkormányzatnak már nincs hatásköre és lehetősége a lépés megtételére. Az önrendelkezés csorbulását jól jellemzi továbbá, hogy míg a tavalyi évben a személyi jövedelemadó mértékének tervezett összege 641.728.000,- Ft volt, addig ebben az évben ez a szám nulla. Gépjárműadóból a tavalyi évben 415.000.000,- Ft volt betervezve, 2013. évben ez az összeg lecsökkent 156.000.000,- Ft-ra. Mint mondotta, jellemző a költségvetésre a pengeélen táncolás, amely abból adódik, hogy a kormányzati politika következtében a normatív finanszírozás helyett áttértek a feladatalapú finanszírozásra, ami ugyan jól hangzik, de nyilvánvaló, hogy az önkormányzat mozgásterét jelentősen beszűkíti. Továbbá jól jellemzi a költségvetést, hogy a korábbi évekből származó pénzmaradvány teljes mértékben beépítésre került a bevételi oldalra, ami összegszerűen 1.100.000.000,- Ft. Amennyiben ez a tételsor az idei évben teljesül, kérdéses, hogy a jövő évben mennyi pénzmaradvánnyal számolhat az önkormányzat, amiből esetleg a jövő évi hiányát fedezi. Ahhoz, hogy a költségvetés

14 egyensúlyban legyen, ez évben hitelfelvételre is szükség van, továbbá a korábban felvett, de le nem hívott hitelek lehívásával is számol az önkormányzat, pl. a tavalyi évi le nem hívott hitelből 355.000.000,- Ft-ot kíván ebben a költségvetési évben felhasználni, ugyanakkor 283.000.000,- Ft hitel tervezett. Ez összesen nagyságrendileg 640.000.000,- Ft hitel, ami hozzájárul ahhoz, hogy a város költségvetése egyensúlyban legyen, ne legyen mínuszos. A költségvetés e mellett erős túlzásokat is tartalmaz. A költségvetési rendelet 4. oldalán az szerepel, hogy a „2013. január 1-től létrejött a Békéscsabai Intézményellátó Centrum, amelynek köszönhetően Békéscsabán zökkenőmentesen történt meg az átállás az új rendszerre.” Véleménye szerint a leírt szöveg hajmeresztő és eltúlzott. Intézményvezetők aggodalmukat fejezik ki a tekintetben, hogy intézményükben a gondnoki, karbantartási munkálatok miként lesznek elvégezve. Az illetékes bizottság ülésén a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetője sem tudott konkrét választ adni az intézményvezetők felvetéseire. A kormányzati ígéretek ellenére a központi költségvetés továbbra sem segíti az önkormányzatok működési hiányának megszüntetését, ez látszik az országgyűlés által elfogadott költségvetés számaiból is, amit gyakorlati szinten maguk is érzékelnek. Sajnálatos tény, hogy a város felhalmozási célú bevételek tekintetében jelentős összeggel számol. Meglátása szerint abban az esetben, hogyha ezen bevételekből villanyszámlát és egyéb működési költséget fedeznek, egyértelműen a vagyonfelélés útjára tereli a várost. Sajnálatos, hogy a kormányzat az önkormányzatok költségvetésén spórol, miközben a nemrégiben Jaminában megtartott lakossági fórumon is a lakosság szemszögéből nézve folyamatosan előtérbe került a problémás helyi közösségi közlekedés kérdése. Sajnálatos tény, hogy a kormány a folyamatos forrásmegvonás mellett olyan központi kiadásokra költ, mint a kommunista luxusnyugdíjak. Olyan volt állami pártvezetőket finanszíroz, akik emberek életét tették tönkre. Vantara Gyula polgármesternek, valamint Hanó Miklós alpolgármesternek országgyűlési képviselőként nem irigyli a helyzetét. Látható, hogy a város érdekeinek, és adott esetben az országgyűlési frakció által támasztott elvárásoknak kell megfelelni. Pl. a személyi adó esetében is a város érdekei szenvedtek csorbát, és meglátása szerint az esetek döntő többségében így van. (Kazetta 1/2. 181-287) Kiss Tibor alpolgármester: „Hajmeresztő a BIC működése.” Tájékoztatásul elmondta, hogy az intézmény 2013. március 1. napjától működik, jelenleg az előkészületek folynak. „Az intézményvezetők panasszal éltek mozgalmuk felé.” Az ebben illetékes önkormányzatot nem keresték meg a problémamegoldás érdekében. Az, hogy Strifler Attila képviselő kritikai megjegyzésekkel illeti a költségvetést, az természetes. Mondandójában arról tett tanúbizonyságot, hogy személye mit érez, és nem arról, hogy az emberek mit éreznek, hisz a lakosság a költségvetést még nem is látja, a közgyűlés jelenleg tárgyalja. Kutyej Pál képviselő hozzászólásához csatlakozna, és elismerését fejezi ki minden egyes szakembernek, aki részt vett a költségvetés összeállításában. Üdvözölte, hogy a nem kötelező feladatok ellátásának majd 100 %-át az önkormányzat a humán szférára fordítja, közművelődésre és sportra. A sportot érintő minimális visszalépéshez hozzá kell tenni, hogy TAOS pályázatoknak köszönhetően több mint 100.000.000,- Ft plusz forrás bevonására került sor.

15 Miklós Attila képviselő azon felvetésére, miszerint azzal, hogy a kormány átvállalja az önkormányzat adósságának 50 %-át, a város költségvetésének 50 %-át is elveszi, elmondta, hogy a feladatokkal együtt a kiadások is nőttek. Az önkormányzat intézményrendszerének működéséhez több mint 2.000.000.000,- Ft-tal járult hozzá. Abban az esetben, hogyha minden önkormányzat olyan felelősségteljesen viseltetett volna intézményrendszere iránt, mint ahogy Békéscsaba, nem lett volna szükség a kormányzati döntés meghozatalára. Arra a kijelentésre, miszerint az MSZP gazdasági elképzeléseit nem veszik figyelembe, elmondta, hogy mindennap megéljük annak hátrányait, megpróbálják elképzeléseiket városi szinten kezelni, hogy lehetőleg lábaljunk ki abból a gödörből, amelybe belelökték a fél országot. A költségvetés fő számai igen bíztatóak. Az ellenzéki képviselők véleménye szerint a város túlfejlődött. A kritikákat szívesen vállalja, üdvözli, hogy az eszmecsere a költségvetésben városfejlesztésre elkülönített pénzeszközökről folyik, hiszen azok a békéscsabai lakosság érdekeit szolgálják. (Kazetta 1/2. 287-378) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Reagált Strifler Attila képviselő azon megjegyzésére, miszerint a kórház állami tulajdonba kerülésével az önkormányzatnak a működésbe nincs beleszólási joga. Amennyiben felkeresnék a kórház menedzsmentjét, megtapasztalhatnák, hogy maximálisan lojálisak továbbra is az ellátandó lakossághoz, a legkisebb problémát is orvosolják, Dr. Becsey László igazgató vezetésével a hibákat kijavítják. Továbbra sem budapesti, hanem Békéscsaba és vonzáskörének lakosságát kívánják ellátni. A szakmai vezető testület, aminek személye is tagja, folyamatos tájékoztatást kap a kórházban történtekről. (Kazetta 1/2. 378-403) Hanó Miklós alpolgármester: Az ellenzék igen nehéz helyzetben van, mert nem nagyon tud mit mondani a jól sikerült költségvetésről, köszönhető ez a Pénzügyi és Gazdasági Osztálynak. Dr. Kerekes Attila képviselő is említette, hogy a város egy nagyon jó gazdasági program mentén halad. Tény, hogy elsősorban a munkahelyteremtésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, de sajnos ehhez az európai uniós források nem biztosítottak, remélhetőleg 2014-2020. között a feltételek kedvezőbben alakulnak. A kisvállalkozások segítésére egy kisebb összeg rendelkezésre áll, de ez nem jelenti azt, hogyha egy nagyobb vállalkozás jelentkezne, azokhoz a város nem tudna támogatást nyújtani. Megnyugtatta Strifler Attila képviselőt a tekintetben, hogy országgyűlési képviselőként a lelkivilága teljesen nyugodt, hiszen egy olyan kormány működik, amely arra képes a nehéz gazdasági helyzetben is, hogy azokat az önkormányzatokat, akik az elmúlt időszakban nehéz helyzetbe kerültek, de mégis fejlesztettek, támogassa. A Békéscsabán eddig elvégzett és folyamatban lévő fejlesztések – CsabaPark, Csabagyöngye, belváros rehabilitáció, kerékpárút fejlesztés - 24.000.000.000,- Ft körüli összeget tesznek ki. Szó sincs vagyonfelélésről, a fejlesztéseket abba az irányba próbálták eltéríteni, hogy minél magasabb támogatottsági százalékot érjenek el, amely vagyongyarapodást jelent, és nem felélést. Az önkormányzat ezekhez a beruházásokhoz vett fel hiteleket, és ehhez járult hozzá az állam. A tavalyi évben nyújtott 600.000.000,- Ft állami támogatás is a fejlesztések visszapótlására irányult. A városban piacképesen működő nagyvállalatok – Linamar Zrt., Csaba Metál - önerőből fejlesztenek. Az önkormányzat által a tavalyi év folyamán létesített csarnokban inkubációs segítséggel vállalkozást fejleszt, az általa fizetett bérleti díj visszapótlásával újabb csarnokok létrehozására van lehetőség. Számtalan nagyvállalat 2006. év előtt szűnt meg. Gyulán sikerült megállítani a Gyulai Húskombinát összeomlását, a bezárt hűtőház megmentése folyamatban van. A

16 békéscsabai vasútvonal fejlesztését az állam felvállalta, sok milliárd forint érkezik a városba. A költségvetés elfogadható és támogatandó. (Kazetta 1/2. 403-520) Miklós Attila képviselő: Hanó Miklós alpolgármesterrel számos kérdésben egyetért. Mindannyian büszkék lehetünk a városban lévő vállalkozások által, központi támogatás igénybevételével létrejött fejlesztésekre, amelyek nagyban elősegítik a munkahelyteremtést. A közgyűlésnek közös erővel kell megoldást találni a városban működő vállalkozások megsegítésére. Még mielőtt azt mondják, hogy mennyire kiváló a költségvetés, nem szabad elfelejteni, hogy úgy van egyensúlyban, hogy a bevételek és a kiadások között 1.700.000.000,- Ft hiány mutatkozik, amit pénzmaradványból, hitelfelvételből rendez az önkormányzat. (Kazetta 1/2. 520-553) Hrabovszki György képviselő: Vitathatatlan, hogy Békéscsabán nagyléptékű fejlesztések történtek. Amikor az önkormányzat ezen fejlesztések tekintetében döntött, voltak amelyek az MSZP részéről támogatásra kerültek, és voltak olyanok, amelyek nem. A Csabagyöngye Kulturális Központ megnyitását a város üdvözölte. Amikor megvalósításáról a döntés megszületett, felhívták arra figyelmet, hogy nagyságrendileg 120.000.000,- Ft-ra becsülik azt a többletköltséget, amivel az intézmény működtetése a korábbi ifjúsági ház működéséhez képest éves rátában növekszik. Amennyiben jól értelmezik az előterjesztést, éves szinten 226.000.000,Ft a létesítmény működtetésének összköltsége, ami naponta 650.000,- Ft kifizetést jelent az önkormányzat, valamint a békéscsabai lakosok részéről. Az a 120.000.000,- Ft, amit annak idején éves rátában többletként vizionált, és amit annakidején a polgármester hasonló arccal, mint most meglehetősen erőteljesen megmosolygott, úgy tűnik a számok tükrében ott van. A bevételi oldalt akkor vizsgálják majd, amikor megvalósul. Az a probléma, hogy a bevételi és kiadási oldal közötti ráta is 166.000.000,- Ft. A megépült létesítményt fenn kell tartani. Az értelmes programokkal való megtöltése jó irányba halad. A költségvetés számaiból kitűnik, hogy részükről nem felesleges szócséplésről volt szó, hanem egyszerűen a realitásokat próbálták felvázolni, amik most vissza is köszönnek. (Kazetta 1/2. 553- 2/1. 021) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Hrabovszki György képviselő kulturális központtal kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy az intézmény létrejöttéhez nagyon sokan gratuláltak, az utca emberei elismerésüket, örömüket fejezték ki. A költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 1.300.000.000.000,- Ft az éves kamat, amit a korábban felvett hitelekből kell visszatörlesztenie az országnak. Csak jelzi, hogy a magyar egészségügy éves költségvetése 1.500.000.000.000,- Ft. A nagyüzemek akkor zártak be Békéscsabán, amikor Miklós Attila képviselőtársai a gazdaságpolitikát irányították. Talán ezt érezték meg az emberek, amikor azt mondták 2006-ban, hogy elég. Hrabovszki György képviselő szépen csúsztatott ismét. Az intézményre 227.000.000,- Ft helyett 162.000.000,- Ft-ot fordít az önkormányzat, 4.000.000,- Ft-ot a jaminai képviselők lobbi tevékenységének megfelelően a jaminai kulturális házra fordítanak. Saját bevételről az intézmény vezetésének kell gondoskodnia. A régi ifjúsági ház felújítása kb. 400.000.000,- Ft-ba került volna, megbontásakor kiderült, hogy romhalmaz, környezet- és egészségkáros anyagot, azbesztet

17 használtak fel az építésénél. Ehelyett a város 250.000.000,- Ft önerővel létrehozta a patinás intézményt, ami az országban párját ritkítja. Erre azt mondani, hogy felesleges volt. Véleménye szerint szüksége volt Békéscsabának erre, ugyanúgy, ahogy szüksége lesz a CsabaPark-ra, a belváros megújítására, fejlesztésekre, iskolák rekonstrukciójára. Ennek a városnak fejlődnie kell. Az előterjesztés bevezetésében nagyon korrektül le van írva, hogy milyen törvényi kötelezettségek alapján készült el a költségvetés. Látja, hogy Strifler Attila képviselő a költségvetésből felkészült, felolvasta gondolatait. Véleménye szerint az állam az önkormányzatokon akar spórolni. Az önkormányzatok összes adóssága 1.300.000.000.000,- Ft-ra rúgott, pontosan azért, mert a 90-es években egyértelműen nem választották szét az önkormányzati és az állami feladatokat. Az előterjesztésben felsorolt törvények erről gondoskodnak. Fontos momentum, hogy a bankokat bevonják az adósságkonszolidációba, tehát az sem igaz, hogy az állampolgárok és adófizetők pénzén konszolidálnak. Egyetért abban, hogy a költségvetés az emberekről szól, és bár a költségvetés szigorú keretek között mozog, sem új adók bevezetésére, sem a meglévők megemelésére nem kerül sor, embereket közvetlenül érintő adókat nem terveznek. A baloldal számtalanszor hangoztatta, hogy miért nem vezették be a kommunális adót. Véleményük szerint nem lett volna célszerű. Az emberekről szólnak az előbbiekben felsorolt fejlesztések is, valamint a költségvetés összetételét látva, úgy gondolja, hogy komolyabb érdeksérelmek nem történtek. Kiss Tibor alpolgármester felszólalásában elmondta, hogy a több ezer ember szórakozását, kulturális és egészségnevelését támogató sporttámogatás összege állami szinten 6.000.000,- Ft-tal csökkent, ezzel szemben a város körülbelül a dupláját fordítja ezen célok megvalósítására, ugyanazon a szinten megmaradt a kiemelt sportolók, valamint a diáksport támogatása, nem volt „fűnyíró” módszer. Szociális kiadásokra 400.000.000,- Ft-ot költ az önkormányzat és kb. 350.000.000,- Ft-ot tervez közmunka programra. Aki áttekintette a kiadások és bevételek oldalát, a tavalyi évhez képest a kiadások 9.200.000.000,- Ft-tal, míg a bevételek kb. 8.600.000.000,- Ft-tal csökkentek. Az 1.700.000.000,- Ft fejlesztési hiány, hiszen a pénzmaradvány is a fejlesztésekre felvett kötvény összegéből maradt meg. A tavalyi évben a kormány 600.000.000,- Ft plusz támogatást, 382.000.000,- Ft-ot az európai uniós önerő alaphoz, valamint a színház működéséhez 270.000.000,- Ft-ot biztosított. Ezen összegek lehívása tette lehetővé, hogy a 2012. évben elfogadott 860.000.000,- Ft-os, OTP által biztosított keretből 355.000.000,- Ft nem került felhasználásra. Amennyiben tájékozott képviselő társa áttekinti a költségvetést, láthatja, hogy a tavalyi 10.700.000.000,- Ft-tal szemben az idei évben 7.700.000.000,- Ft fejlesztés tervezett, áthúzódó beruházások folynak. Nem szabad forrásokról, hanem feladattal terhelt pénzeszközökről van szó. Éppen ezért az önkormányzat működési hitel felvételéhez nem kíván folyamodni, csupán fejlesztési hitelhez nyúl, amelyet egyrészt a szennyvíztisztító-telep rekonstrukciójára, másrészt a fürdőberuházásra fordít. Munkahelyteremtés. Közpénzekből közfeladatot kell ellátni. Az önkormányzatnak nem kötelessége és feladata a munkahelyteremtés, de támogathatja a munkahelyeket. Ilyen a Budapest Bank, amely több mint 400 békéscsabai lakost foglalkoztat, vagy az Északi-Ipartelepen az Ekoplaszt támogatása. Vállalkozásfejlesztési alapra 10.000.000,- Ft a tervezett összeg, mivel a

18 tavalyi évben 20 munkahelyre 12 pályázat érkezett, de június hónapban az összegeket áttekintik. Üdvözölné, ha minél többen jelentkeznének a programra. Munkahelymegtartás terén Dr. Szvercsák Szilvia jegyző a hivatalban élen járt abban, hogy csak és kizárólag azokat a személyeket adta át a járási hivatalnak, akikre szükség van. A polgárőrök támogatásával kapcsolatban elmondta, hogy a Lencsési Lakótelepi Részönkormányzat 350.000,- Ft-tal, míg a három területi képviselő egyenként 130.000,- Ft-tal támogatta munkájukat. A rendőrség üzemanyag térítésben részesül. Ez is bizonyítja, hogy igenis tesznek a közbiztonság érdekében. Számtalan bejelentés érkezik a volt Körös Szálló épületének ügyében. Még egyszer nyomatékosan kijelentette, hogy az ügy nem az önkormányzat kompetenciájába tartozik. Összefoglalva elmondható, hogy a költségvetés stabil, nem táncol pengeélen, azt elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 2/1. 021-139) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, hogy a szakmai kérdésekre adja meg a választ. (Kazetta 2/1. 139-142) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy a 800.000.000,- Ft-os likvidhitel véleménye szerint nagyon is megtartandó. Ez egy keretösszeg, nem azt jelenti, hogy az önkormányzat igénybe veszi, de meg van rá a lehetősége, a folyamatos fizetőképesség fenntartása érdekében elengedhetetlen. Minimális rendelkezésre tartási díjjal számolnak, az önkormányzat csak az igénybevett összeg után fizet. A képviselők az áprilisi közgyűlés elé kerülő költségvetési beszámolóban kaphatnak arról tájékoztatást, hogy pl. 2012. évben, napi átlagban mekkora összeget vett fel az önkormányzat a likvid hitelből. „Az összevont választókerületi és az infrastrukturális célelőirányzat felosztása és felhasználása hogyan fog történni?” A 60.000.000,- Ft egyenlő arányban fog megosztódni a 12 választókerület között. A felhasználásra azok a szabályok vonatkoznak, amely a korábbi választókerületi, képviselői alapokra. Strifler Attila képviselő által említett Békéscsabai Intézményellátó Centrum létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy a zökkenőmentesség az önkormányzati költségvetésnek köszönhetően véleménye szerint megvalósult. Január első napjaiban intézményi értekezleteket tartott, ezt követően az intézményvezetőkkel egyeztetett. Való igaz, hogy az intézmény már létrejött, de csak március 1. napjától fog szervezetileg más helyen, kicsit módosított szerkezetben működni, hiszen a közgyűlés által kinevezett intézményigazgató március 1. napjától tölti be funkcióját. Ahhoz, hogy az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó megfelelő tájékoztatást az ott dolgozók megkaphassák, március 4-én állományi értekezlet megtartására kerül sor a díszteremben. (Kazetta 2/1. 142-174) Strifler Attila képviselő: Megköszönte osztályvezető asszonynak a centrummal kapcsolatos információkat. Pusztán azért emelte ki költségvetési hozzászólásában ezen területet, mivel az

19 anyagban az áll, hogy 2013. január 1-től létrejött Békéscsabai Intézményellátó Centrum, amelynek köszönhetően Békéscsabán zökkenőmentesen történt meg az átállás az új rendszerre. Úgy tapasztalta, hogy az élet nem ezt igazolta, hiszen, hogyha valami zökkenőmentes, akkor nem érkeznek panaszok. De ezzel nem a centrumot kritizálta, hiszen egyértelmű, hogy március 1. napjával kezdi meg működését. A költségvetésben található megjegyzést kritizálta. Dr. Fábián Ágnes tanácsnok asszonynak megköszönte a kórházzal kapcsolatos reagálását. Az intézményben dolgozók belső problémákra panaszkodnak. Túlterheltek, meglátásuk szerint kevés számú orvos és ápoló jut a betegekre. Nyilvánvaló, hogyha egy problémát huzamosabb ideig nem kezelünk, abból előbb-utóbb nagyobb problémák lesznek, és a betegek is kárát látják. Hanó Miklós alpolgármesternek jelezte, hogy hozzászólásában arról a dilemmáról szólt, ami az országgyűlési képviselőket érinti. Nyilvánvaló, hogy a törvénykezés során gyakran dönteni kell olyan folyamatokról, amikor választani kell a város és az országgyűlési frakciójuk érdekei között. Mindkét oldalról komoly érdeksérelmek állnak fenn, de meglátása szerint inkább a város szenved el nagyobb hátrányokat. A vasútberuházással kapcsolatban üdvözli a nagyfokú fejlesztést, reményei szerint ez által Békéscsaba helyi-, kis- és közepes vállalkozásai is munkalehetőséghez jutnak. Dr. Ferenczi Attila képviselőnek megköszönte felolvasásával kapcsolatos megjegyzését, bár azt látta, hogy a képviselő is bele-bele pillantott jegyzeteibe, de üdvözli, hogy sikerült megérteni, amit elmondott, és hogyha ennek ez az ára, mindenképpen vállalni kell. A Fideszen a sor, tessék elszámoltatni a kritikákért, a kifogásolt káros intézkedésekért. (Kazetta 2/1. 174-219) Herczeg Tamás tanácsnok: A költségvetés szociális területet érintő részével kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzat a továbbiakban is végzi önként vállalt feladatait, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül fontos. Intézményvezető-helyettesként tudatosan nem szokott hozzászólni az intézményt érintő előterjesztésekhez, azonban Dr. Ferenczi Attila tanácsnok felszólalásában említette, hogy az önkormányzat 250.000.000,- Ft önerőt biztosított a 2.000.000.000,- Ft összegű projekthez. Tájékoztatásul elmondta, hogy a kormány önerő támogatási projektjének köszönhetően az említett összeg 200.000.000,- Ft alá csökkent, 1 önkormányzati forinthoz 9 állami forint jutott. Az elmúlt két évben 7-800.000.000,- Ft munkabérben részesültek a fejlesztésen dolgozók. Olyan épület birtokába jutott a város, amely azt eredményezi, hogy olyan források – kongresszusok, vándorgyűlések, kiállítások, bemutatók - kerülhetnek Békéscsabára, amelyek a közelmúltban nem kerülhettek, másrészt elvárások és kötelezettségek is terhelik az intézményt. (Kazetta 2/1. 219-254) Kiss Tibor alpolgármester: Herczeg Tamás, mint intézményvezető-helyettes szerényen válaszolt Hrabovszki György képviselő kérdéseire, akinek zseniálisak a csúsztatásai. Előre megmondta, hogy 120.000.000,- Ft-tal többe fog kerülni az új intézmény működtetése, és lám, 226.000.000,Ft az összköltségvetés. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az intézmény nem csak úgy kinőtt a földből, hanem volt egy elődje. Számításaik szerint a régi és az új intézmény tervezett költségvetése között kb. 15-20 % eltérés mutatkozik úgy, hogy közben a hasznos terület

20 megháromszorozódott, és pezsgő élet folyik az intézményben. Az intézményvezetők feladata, hogy minél racionálisabban működtessék a központot. Tehát közel sem igaz, az a 100.000.000,Ft, amit Hrabovszki György képviselő említett, 15-20 %-a talán az a valós összeg, amiről beszélhetnek. Az alaptámogatáson kívül az intézmény egy külön rendszeren keresztül kiemelt programokra pályázhat, aminek köszönhetően plusz forrásokhoz juthat. Strifler Attila képviselőnek nem rótt fel semmit, csak reagált a BIC-el kapcsolatos felvetésére, hiszen a képviselő is tisztában volt azzal, hogy az intézmény március 1. napjával alakul meg. (Kazetta 2/1. 254-296) Takács Péter képviselő: Furcsállja, hogy Strifler Attila képviselő az erzsébethelyi tömegközlekedésért aggódott, hiszen mozgalmuk volt az, aki egyetlen esetben sem szavazta meg az önkormányzati támogatást a Körös Volán Zrt-nek. Bele kellene gondolni, hogyha nem kapott volna támogatást, milyen közlekedés lenne az adott városrészben. Dr. Fábián Ágnes tanácsnok azon felvetésére, miszerint 2006. előtt is ilyen vehemenciával tette szóvá az erzsébethelyi orvosi rendelőnek a felújítását, megnyugtatta, hogy igen. Amikor a közgyűlés döntött a Madách utcai volt iskola helyén megépülő gyógyszertár és orvosi rendelő sorsáról, akkor is a mellett kampányolt, hogy a régi kerüljön felújításra annak érdekében, hogy ne kerüljön el Jamina központjából. Abban az esetben, ha Dr. Fábián Ágnes, mint az egészségügyért felelős tanácsnok javasolja az erzsébethelyi orvosi rendelő felújítását, személye lesz az első, aki támogatja, mert tisztában vannak azzal, hogy arra nagy szükség van. Nem szabad elfelejteni, hogy a Hanó Miklós alpolgármester által említett Linamar Zrt., valamint a Budapest Bank fejlesztése 2006. előtt indult el. Helyesen járt el a városvezetés akkor, amikor mindkét céget támogatta, és akkor is, amikor indirekt módon biztosította a támogatást az említett banknak, valamint a Felkelő Nap Házában a Linamar Zrt-nek a szolgálati lakásként működtetett három garzonlakást. Dr. Ferenczi Attila képviselő véleménye szerint közpénzekből közfeladatokat kell ellátni. Ez esetben a Gyulai Húskombinát megmentése kivételes kategóriába tartozik. Közpénzt igenis lehet és kell indirekt módon munkahelyteremtésre fordítani. Többször elhangzott, hogy a költségvetés nagy erénye, hogy működési hitel felvételére nincs szükség, hát persze, hogy nem, mivel január 1. napjától törvény tiltja ezen hitel felvételét. De ebben sincs semmi újdonság, hiszen Békéscsaba a rendszerváltást követően nem élt működési hitel felvétellel, tehát gyakorlatilag folytatja a pozitív hagyományt. (Kazetta 2/1. 296-353) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Takács Péter képviselőt emlékeztette legendásan híres memóriájára. Mozgalmuk minden alkalommal, amikor a Körös Volán Zrt. támogatásáról szavaznak, elmondják, hogy alapvetően azzal nem értenek egyet, hogy a BKV aránytalanul sokkal több támogatásban részesül. Egyre többet fizetünk, egyre kevesebb szolgáltatásért. Tisztában vannak a támogatás szükségességével, elvek szerint haladnak, és véleményük szerint ez így helyes.

21 A Csabagyöngye Kulturális Központtal kapcsolatban elmondta, hogy bár korábban nem támogatták annak fejlesztését, de meglátásuk szerint ha már megvalósult a kulturális komplexum a képviselőknek kötelessége nem csak az intézményvezetők számonkérése, hanem a minél nagyobb tartalommal való megtöltése. Mozgalmuk ezen az úton halad, és a jövőben így cselekednek. (Kazetta 2/1. 353-380) Vantara Gyula polgármester: SZMSZ értelmében a polgármester összegez. Miklós Attila és Hrabovszki György képviselőknek emlékeztetőül elmondta, hogy 2002. évben a Magyar Állam adóssága 2.000 milliárd Ft volt, 2010-ben 20.000 milliárd, ami minden magyar állampolgár számára 2 millió forint adósságot jelent. 2013-2014. évben 3.000 - 4.000 milliárd forint visszafizetésére van szükség. Nem szabad elfelejteni a Malév csődjét, valamint a tűzoltók ki nem fizetett bérét. A képviselők rossz úton járnak, ha a számokat hasonlítják össze. Nyilvánvaló, hogy egy 14 milliárdos szennyvízprogramból az idei elem már csak 4 milliárd forint. Az önkormányzat létszáma 2.000 fővel csökkent, kiesik 4,5 milliárd forintos összeggel és 900 fővel a kórház, az átadott oktatási intézmények következtében további 1.000 fő, valamint az önkormányzat által a KIK-be és a Járási Hivatalhoz átadott 60 fő. „Kulturális intézmények, intézményfenntartás.” Megköszönte Szabóné Kocziha Tünde képviselő azon hozzáállását, miszerint mindenki arra törekedjen, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központ kihasznált legyen. A városvezetés bevétel orientált programok megszervezését tervezi, továbbá törekednek a 60 % támogatás mellett a 40 %-os bevételre. A bevételösztönzés fontos feladat, hiszen ezen bevétellel enyhítik a működtetés költségeit. „Adósságszolgálat, visszafizetés.” Az adós ember kiszolgáltatott, ezért önkormányzati szinten is arra törekednek, hogy az adósságkonszolidáció, az európai önerőalap visszafizetéssel megszüntethető legyen. Az ivóvízprogramban a 100 %-os kormányzati támogatás is ebbe az irányba hat. Sok szó esett arról, hogy az önkormányzatnak a munkahelyteremtés területén mi a feladata. Ízlések és pofonok. Az önkormányzatnak nem feladata a munkahelyteremtés, de segíti. Amennyiben Takács Péter képviselő áttekinti a 2012. évi statisztikát, döbbenten fogja tapasztalni, hogy a Békés megyei építőipari kapacitás 5 %-al növekedett 2011. évhez képest. Az országos átlag 87-90 %, míg a dél-magyarországi 90 % fölött. Mindig az előző évhez hasonlítják az építőipari beruházások számát. Elmondható, hogy a jelentős teljesítménynövekedésnek a motorja Békéscsaba volt. Munkahelyteremtésről és munkahely megtartásról beszélhetnek. A Csabagyöngye Multifunkcionális Központ létrehozásában dolgozók közül 30 békéscsabai vagy Békés megyei vonatkozású volt. A 2012. évi adóbevételek valamilyen rejtélyes ok miatt növekednek. Az adózók között megjelennek olyan cégek, akik Békéscsabára helyezték át telephelyeiket, és a városnak fognak adózni. Az ivóvízellátás vonatkozásában az 1 milliárd forint tartalékösszegként szerepel, hiszen az állami kötelezettség- és kezességvállalás kormányrendeleti szinten megjelent. Az ivóvízprogram lebonyolításához az önkormányzatok saját erejét a kormány 100 %-ban biztosítja.

22 Strifler Attila képviselő azon kijelentésére, miszerint „a békéscsabaiak érzik-e, hogy róluk szól a költségvetés.” A szennyvíz-szennyvíztisztító beruházás, a hulladékgazdálkodás – hulladékszállítás, kezelés -, a közösségi közlekedés, a kerékpárút hálózatépítési program, az útépítés, fürdőberuházás mind a lakosság érdekeit szolgálja. A multifunkcionális központ megnyitásával egyidejűleg három intézmény telephelye szűnt meg, beköltöztek az intézménybe, csökkentve ezzel a központ működési költségeit. Még egyszer kérte, hogy ne a számokat hasonlítsák össze. A 16 milliárd forint reális, a mai feladatok mellett ekkora összegből megoldható 2013. évben Békéscsaba biztonságos működtetése és fejlesztése. Kérte a képviselőket, hogy egyetértésüket szavazatukkal is fejezzék ki. Takács Péter képviselő fenntartja módosító javaslatát? (Kazetta 2/1. 380- 2/2. 005) Takács Péter képviselő: Módosító javaslatát, amely az 5 millió forint tervezési és felújítási költség esetében az erzsébethelyi rendelő-felújítás nevesítéséről szólt visszavonja – tekintettel arra, hogy Dr. Fábián Ágnes tanácsnok tájékoztatása szerint a tervek készen állnak – azzal a kitétellel, hogy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság tűzze napirendjére. Az ülésre való meghívást szívesen venné. (Kazetta 2/2. 005-012) Vantara Gyula polgármester: Bántó szándék nélkül két megjegyzés. Van annak valami diszkrét bája, hogy egy városi képviselő megmondja, hogy hol van Jamina központja. A program keretén belül az akadálymentesítési program is megvalósul. Az illetékes bizottságnak is érdemes azon elgondolkodni, hogy csak galériaépítéssel lehet orvosolni a problémát, terjeszkedésre nincs lehetőség. Ezért került le a napirendi pontról, hiszen ez a megoldás nagyon meggondolandó. (Kazetta 2/2. 012-022) Takács Péter képviselő: Most, hogy a polgármester beavatta néhány új részletbe, nem vonja vissza módosító javaslatát, tekintettel arra, hogy az épületet újra kell terveztetni. (Kazetta 2/2. 022-030) Miklós Attila képviselő: Tekintettel arra, hogy a gazdasági program oktatási intézményeket, kórházat érint a testület valamikor azt felülvizsgálja? (Kazetta 2/2. 030-034) Vantara Gyula polgármester: Az idevonatkozó törvény értelmében a polgármester hat hónapon belül köteles egy új gazdasági programot letenni az asztalra. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselő módosító javaslatát, amelyet személye nem támogat. Megállapította, hogy a közgyűlés 6 igen, 7 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 034-042) -

23

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a 2013. évi költségvetési rendelet elfogadását. A közgyűlés 13 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak szerveire és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre terjed ki. 2. A költségvetés főösszege 2. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat 2013. évi költségvetésének főösszegét – finanszírozási műveletekkel együtt - 16.559.812 ezer Ft-ban határozza meg. (2) A Közgyűlés az önkormányzat 2013. évi költségvetési kiadásainak főösszegét

16.559.812 ezer Ft-ban,

bevételeinek főösszegét (finanszírozási bevételek nélkül)

14.821.700 ezer Ft-ban,

finanszírozási bevételek összege

1.738.112 ezer Ft-ban

határozza meg. (3) A Közgyűlés a (2) bekezdés szerinti finanszírozási bevételek részét képező hitelfelvétel összegét a 2012. évi zárszámadás kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványa korrigálhatja.

24 (4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglaltaknak megfelelően a hiány és finanszírozási módjának levezetése az 1. melléklet 3. oldalán kerül bemutatásra.

3.

Költségvetési bevételek 3. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes bevételét 16.559.812 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az 1/a. melléklet bemutatja Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény szerint az önkormányzat központi alrendszerből származó források jogcím szerinti bontását, a támogatások nagyságrendjét. (4) Az 1/b. melléklet bemutatja az önkormányzat 2013. évi költségvetési mérlegét. A működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban tartalmazza a működési és a felhalmozási költségvetés szerinti bontásban. (5) Az önkormányzatnál, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél, valamint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszámát a Közgyűlés a 1/c. melléklet szerint fogadja el. (6) Az (1) bekezdés szerinti főösszegből az önállóan működő és gazdálkodó – közöttük a Polgármesteri Hivatal -, valamint az önállóan működő költségvetési szervek és az önkormányzat bevételeit a 2. és 3/a. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá a Közgyűlés. (7) A Közgyűlés a költségvetési szervek irányítószervi bevételét 4.414.433 ezer Ft-ban állapítja meg, amelyből a költségvetési szervek központi alrendszerből származó forrása 2.164.943 ezer Ft, saját hatáskörű bevétele 1.112.786 ezer Ft a 2. melléklet szerint. (8) A Közgyűlés a 3/a. melléklet szerint az önkormányzat bevételeit 8.901.688 ezer Ft-ban hagyja jóvá. (9) A Közgyűlés az 1. mellékletben szerepeltetett 2012. évi pénzmaradvány összegét az 1. melléklet 3. oldalán szereplő levezetés szerint biztosítja fejlesztési és működési kiadások finanszírozására. 4. Költségvetési kiadások

25

4. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2013. évi összes kiadását 16.559.812 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg kiemelt előirányzatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés szerinti főösszegből a Közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó – közöttük a Polgármesteri Hivatal -, valamint az önállóan működő költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásait a 2. és 3. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá. 5.

Költségvetési szervek kiadásai 5. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési szervek kiadási főösszegét 5.527.219 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások költségvetési szervenkénti – közöttük a Polgármesteri Hivatal - és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. (3) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselők illetményalapja 38.650 forint. (4) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 7. számú melléklete tartalmazza a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét. 6. Az önkormányzat kiadásai 6. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendjét 2.874.109 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások feladatonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 7. Fejlesztési kiadások 7. § A Közgyűlés az önkormányzati fejlesztési kiadások főösszegét 7.372.370 ezer Ft-ban állapítja meg, amelynek részletezését a 4. melléklet tartalmazza. 8. Felújítási kiadások

26

8. § A Közgyűlés az önkormányzati felújítási kiadások előirányzatát 206.817 ezer Ft-ban állapítja meg az 5. melléklet részletezése alapján. 9. Kötelezettségek 9. § (1) A Közgyűlés a 6. melléklet szerint állapítja meg a több évre áthúzódó kötelezettségeket évenkénti bontásban. A 2013. évben fennálló kötelezettség összegét 572.062 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés az év során fennálló hitelek és kötvények tőketörlesztésére 450.797 ezer Ft-ot, kamatfizetési kötelezettségére 278.240 ezer Ft-ot hagy jóvá a 7. melléklet szerint. (3) A Közgyűlés az önkormányzat kezességvállalásából fennálló kötelezettségeit tételesen a 7/a. mellékletben mutatja be. (4) Az önkormányzat saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatását a 7/b. melléklet tartalmazza. 10. Tartalékok 10. § (1) A Közgyűlés a tartalékok összegét 112.200 ezer Ft-ban állapítja meg, a tartalékok célonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Közgyűlés az általános tartalék összegét 30.000 ezer Ft-ban, a különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összegét 82.200 ezer Ft-ban állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tartalék terhére kötelezettségvállalás 2013. június 30-áig csak nagyon indokolt esetben történhet. 11. Eljárási szabályok 11. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért oly módon, hogy a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. (2) A költségvetési szervek vezetői szakmai tevékenységük és a költségvetés végrehajtása során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

27 (3) A Közgyűlés a költségvetési szervek, és az önkormányzat társulásai által elnyert pályázati források előfinanszírozását támogatási kölcsön formájában biztosítja. (4) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött hatályos bankszámlaszerződés rendelkezései alapján – a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 800.000 ezer Ft éven belüli folyószámlahitel vehető igénybe. A munkabérekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez az önkormányzatot terhelő legfeljebb egy havi nettó munkabérnek megfelelő összegű munkabér hitel vehető igénybe. (5) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében, az Európai Uniós forrásból juttatott támogatások megelőlegezésére legfeljebb 400.000 ezer Ft rövid lejáratú rulírozó jellegű hitel vehető igénybe, határozatlan időtartamra. A kölcsön visszafizetésére a vállalt kötelezettség teljesítéseként az önkormányzat a szükséges mértékben a hitelt nyújtó bankra engedményezi a megelőlegezett támogatások összegét. A naptári éven túli támogatás megelőlegező hitelhez nem szükséges a Kormány előzetes engedélye, mert a hitel Európai Uniós támogatásokat előlegez meg. (6) A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72. §. (2) bekezdése értelmében az önkormányzat jogosult az adósságkonszolidáció keretében az önkormányzati adósságállomány teljes átvállalással érintett adósságelemének állam általi átvállalására. (7) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adósságátvállalás megállapodásának aláírására utólagos beszámolási kötelezettség mellett.

valamennyi

(8) A hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja. (9) A Közgyűlés a 2013. évi fejlesztési célú hitelfelvétel előirányzata terhére megvalósítandó Európai Uniós támogatású projektek célonkénti meghatározását a 4/b. melléklet szerint hagyja jóvá. (10) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközöket betétbe helyezze, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírokat vásároljon, értékesítsen, valamint opciós devizaügyleteket kössön. (11) A 2013. évben a választókerületi célelőirányzat és az infrastrukturális választókerületi fejlesztések célelőirányzata összevonásra kerül, felosztása egyenlő mértékben történik a választókerületek között. (12) Az önkormányzat nem él a befektetett eszközök és forgóeszközök piaci értéken történő nyilvántartásával, azokat könyvszerinti, illetve bekerülési értéken tartja nyilván.

28

12. Vegyes rendelkezések 12. § (1) Az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bevételeinek és kiadásainak részletezését projektenként a 4/a. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat a 8. mellékletben meghatározottak szerint nyújt közvetett támogatást. (3) Az önkormányzat feladatellátásába tartozó önként vállalt feladatok jogcímeit és költségvetési előirányzatát a 9. melléklet tartalmazza. (4) A 10. melléklet tartalmazza a bevételi és a kiadási feladatok megbontását kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerint. (5) A költségvetési szervek és az önkormányzat költségvetésére vonatkozó előirányzatfelhasználási ütemtervet a 11. melléklet tartalmazza. 13. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2013. január 1. napjától kell alkalmazni. Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

(Technikai megjegyzés: a 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet táblázatai a jegyzőkönyv mellékletét képezik.) Tárgy:

A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítása (étkezési térítési díjak vonatkozásában)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet módosítását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást.

29 A közgyűlés 12 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/ 2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet 5. mellékletében az 1. és 2. táblázat helyébe a jelen rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázata lép. 2. § Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester

1. melléklet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelethez 1. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai és a szociális intézményben étkezők étkezési térítési díjai Intézmény neve: Bölcsőde Bentlakásos óvoda Napközis rendszerű óvoda Bentlakásos általános iskola Napközis rendszerű általános iskola Középiskolai kollégium

Intézményi térítési díj Ft/nap 268,401,267,539,346,568,-

+ áfa + áfa + áfa + áfa + áfa + áfa

Ebből ebéd Ft/nap

169,204,204,238,-

+ áfa + áfa + áfa + áfa

30 Gyermekek átmeneti otthona Szociális intézményben étkezők

568,- + áfa 909,- + áfa

381,- + áfa

2. A diétás étkezés (ebéd) intézményi térítési díjai Intézmény típusa: Óvoda Általános iskola Középiskola Tárgy:

Térítési díj Ft/ebéd 425,- + áfa 480,- + áfa 512,- + áfa

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adósságkonszolidációja

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, adjon tájékoztatást a testület számára a bizottság döntéséről. (Kazetta 2/2. 061-064) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság támogatta az előterjesztés elfogadását. (Kazetta 2/2. 064-066) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 064-065) Strifler Attila képviselő: Az előző testületi ülésen a 2012. évi költségvetési rendelet módosítása kapcsán már előzetesen érdeklődött az adósságátvállalás körülményeiről. Akkori véleményét ismételten figyelembe ajánlja. Fontos megjegyezni, hogy az állami költségvetés szempontjából valójában a két költségvetési alrendszer – a központi és az önkormányzati –között kerül átadásra az adósság. Összességében az ország adósságállománya azzal, hogy Békéscsaba adósságának egy részét átvállalja, összességében nem eredményez csökkenést. Kérte, hogy Vantara Gyula polgármester az adósságállomány rendezése kapcsán folytatott tárgyalások során kifejezetten a deviza alapú adósságokat átvállalását szorgalmazza. A későbbi költségvetés tervezhetőségét nagymértékben megkönnyíti, ha az esetleges árfolyammozgásokból eredő adósság nagyságát pontosabban ki lehet számítani, így a meglévő adósság törlesztésével is könnyebb számolni. Fentiekkel kapcsolatban milyen szándéka és lehetősége van Vantara Gyula polgármesternek? Milyen eredményt kíván elérni? (Kazetta 2/2. 065-084) Vantara Gyula polgármester: Február elején, Békéscsabán adategyeztetésre került sor a Belügyminisztérium képviselőivel. Békéscsaba nyilatkozott, hogy az 50 %-os átvállalási mértéket kéri megemelni. Az arányról egyelőre nem tud nyilatkozni. Február végéig kell megegyezni, annak eredményéről a testületet tájékoztatni fogja. Megjegyezte, hogy látszólag formális a határozati javaslat, de van olyan magyar város, amely nem kíván azzal élni.

31 Több kérdés, észrevétel nem lévén szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 33/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) 72-75. §-aiban foglaltakra figyelemmel kinyilvánítja, hogy a költségvetési törvényben írt feltételekkel az adósságállománya Magyar Állam által történő átvállalását igénybe kívánja venni.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kijelenti, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, amely kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, vagy annak fedezetére, teljesítésének biztosításául szolgál.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 332. §-a alapján megállapodást kíván kötni a Magyar Állammal az önkormányzatot terhelő, az adósságátvállalással érintett adósságállománya átvállalásáról.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az adósságátvállalással összefüggésben felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy: a) megtegye a költségvetési intézkedéseket;

törvény 72-75.

§-ai

szerinti

nyilatkozatokat és

b) az átvállalással érintett adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a költségvetési törvény 72. § (6) bekezdésére figyelemmel - az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel kölcsönjogviszonnyá alakítsa át; c) a költségvetési törvény 74. § (5) és (6) bekezdése szerinti megállapodásokat kösse meg. 5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Vantara Gyula polgármestert, hogy az adósságátvállalással kapcsolatos intézkedéseiről a soron következő ülésén tájékoztassa a testületet.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. június 30.

32 Tárgy:

2013-2014. gázév földgázbeszerzése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, 5 igen, egyhangú szavazattal támogatja a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 34/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a 2013-2014. gázévre (2013. július 1-jétől 2014. július1 -jéig terjedő időszakra) az önkormányzati fenntartású intézmények, az önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában lévő intézmények, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. által üzemeltetett létesítmények, valamint a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete részére szükséges földgáz mennyiség együttes közbeszerzését.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a földgáz beszerzés közös közbeszerzési eljárása költségeinek megosztása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között a vásárolt földgáz mennyiségek arányában történjen. A közös földgázbeszerzés közbeszerzésével kapcsolatosan felmerülő költségekből az önkormányzatra jutó összeg a 2013. évi költségvetésben az energia közbeszerzés költségei soron tervezve van.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. július 1.

Napirend tárgya: Tárgy:

Oktatási, közművelődési és sport ügyek

Döntés a Gerlai Általános Művelődési Központ és a Szent László Óvoda szervezeti átalakításáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési-, valamint a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 109-116) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Áttanulmányozva az előterjesztést, megoszlottak a vélemények az összevonással kapcsolatban. A Gerlán élők nem igazán támogatták az összevonást. Véleménye szerint szakmai szempontból is ésszerűbb lett volna, ha a művelődési

33 központokhoz integrálódik. Kiss Tibor alpolgármesterrel lefolytatott egyeztetés alkalmával jutott tudomására, hogy az ott élők kívánsága volt a három intézmény egyben maradása. Ezért ezzel kapcsolatban nem fogalmaz meg kritikát, tiszteletben tartja a helyi közösség véleményét. Az intézmény integráció mekkora megtakarítást jelent a város számára? (Kazetta 2/2. 116-132) Kiss Tibor alpolgármester: A két intézmény eddig sem volt önálló. A köznevelési törvény miatt kikerült a korábbi egységből. A gerlai ÁMK kertén belül, míg a Szent-László Utcai iskolával volt összevonva. Az elmúlt közgyűlés döntése értelmében a jogszabályi változásnak eleget téve a két óvodát kiemelték a rendszerből és két intézményvezető került megbízásra a pályázat kiírásáig. A két óvodából szerkezetileg érdemes egy óvodát működtetni. Működtetési szempontból szinte semmi nem változik, hiszen ÁMK volt Gerlán, abban is marad. Ugyanaz a tanerő fog ott dolgozni, új vezetési struktúra lesz. A két óvodának egy vezetője lesz. Nem tudja megmondani, hogy mennyivel lesz olcsóbb ez a megoldás, hiszen az sem ismert, hogy eddig mekkora költséget jelentett, hiszen más vezetői struktúra volt. A korábbi intézményvezető, az iskola igazgatója volt a vezető, a Szent-László Utcai iskolában is ő irányította az óvodát. Ismételten kihangsúlyozta, hogy szakmai szempontból semmi nem változik. Az előzetes egyeztetésen azt az információt kapta, hogy az ott élők szeretnék, ha önálló faluház maradna, ami jelenleg a városrész kulturális színtere. Ezért nem integrálták a Csabagyöngye Kulturális Központba, pedig lett volna logikája, illetve pénzügyi megtakarítást is eredményezett volna. Azonban nem ez volt a legfontosabb szempont, hanem a helyi lakosság kérése, ezért azt szem előtt tartva készítették az előterjesztést. A takarékosság többször téma volt, de mindig azt tartották a legfontosabb szempontnak, hogy ne sérüljön a szakmai munka. Példaként elmondta, hogy Dunaújvárosban 15, Érden 2, Nagykanizsán 4 telephellyel működik az óvoda, valószínű, hogy nem a szakmai munka rovására vonták össze az intézményeket, más struktúrát vezettek be. (Kazetta 2/2. 132-177) Zelenyánszki Péter képviselő: Tájékoztatta a közgyűlést arról a tényről, hogy több órás egyeztetés előzte meg az előterjesztés szerinti határozati javaslat összeállítását. Személyesen is részt vett a faluházban az igazgató asszony által a szülői munkaközösség részére kezdeményezett tájékoztatón. Elmondta, hogy alaptalan a félelmük, illetve nem fog változni lényegében csak a vezetés struktúrája. A helyi vezetés továbbra is Gerlán marad, az óvodának lesz vezetői képviselete. A programok továbbra is a faluházban maradnak. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság legutóbbi ülésén 500.000,- Ft-ot határozott meg a különböző helyi programokra, mint pld: húsvét, játéknap a tavaszi- őszi-téli szünetben, gyermeknap, szünidőre hangoló, falunap, advent, karácsonyi ünnepségek. A két intézményegység között továbbra is megmarad az együttműködés, támogatási szerződést is kötöttek. A korábban jól bejáratott programok továbbra is megmaradnak. Így kerülhetett sor a múlt héten, szombaton az óvodás bálra, amely az iskola tornatermében került megrendezésre. (Kazetta 2/2. 177-202) Miklós Attila képviselő: A szülői munkaközösség jegyzőkönyvében olvasható mondat szerint a „képviselő megbeszélésen elhangzott politikai tartalmú megjegyzését a szülők egyhangúan elutasítják”. Milyen megjegyzés hangzott el?

34 (Kazetta 2/2. 202-206) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Előző kérdésére nem kapott meggyőző választ. Aggasztja, hogy az általa képviselt politikai mozgalom felszólatásait nem tudják értelmezni. Miért nem maradhatott minden a régiben? Tisztában van azzal, hogy az általános iskola állami fenntartásba került Miért nem maradhatott az óvoda, az általános művelődési központ és a könyvtár úgy, ahogyan előtte volt? Gyakorlatilag nem hallott indokot arra, hogy az összevonásra miért volt szükség. (Kazetta 2/2. 206-220) Zelenyánszki Péter képviselő: A megjegyzés a szülői munkaközösség tájékoztatásán hangzott el, amiről hangfelvétel nem készült, így utólagosan nem tudja bizonyítani igazát. A rendezvényre nem lett volna kötelessége elmenni, ennek ellenére megjelent. Úgy gondolta, hogy a szülőket megilleti a korrekt tájékoztatás. Az észrevételeket zavarkeltésnek vélelmezte, amit a szülők politikai nyilatkozatnak könyveltek el. Lényegében a szülői munkaközösség által írt levelet a szülők többsége nem írta alá, illetve csak néhány aláírás esetében szerepel név, lakcím. (Kazetta 2/2. 220-237) Kiss Tibor alpolgármester: Maga sem érti, hogy néha miért nem értik egymást. A törvény értelmében kikerült az iskola. Marad a könyvtár, a faluház és az óvoda. Mivel az önkormányzat fenntartásába került a megyei könyvtár, elképzelés szerint valamennyi fiókkönyvtár ennek a keretén belül működne. Az óvodarész összevonásával a két intézmény egy intézményként fog a továbbiakban működni. Azért nem önálló intézmény, mert az önkormányzat más struktúrában gondolkodik. A szakmai munka nem sérül, mindenki ott dolgozik, ahol eddig. Más struktúra volt eddig. A Lencsési lakótelepen korábban működő két óvoda esetében is igen nagy ellenkezés volt, jelenleg ideálisan működik a három óvodarész. Ha jó a vezető, össze tudja hangolni a tanintézmények működését, feladatait. Vezetői kvalitásoktól függ. (Kazetta 2/2. 237-263) Miklós Attila képviselő: Nincs kétsége, hogy a többség megszavazza az előterjesztést. A fiókkönyvtárak integrálódásával személye is egyetért. Ne felejtsék azonban el, hogy a képviselők elé került anyag közgyűlési dokumentum, melynek hivatalos része a jegyzőkönyv. Amennyiben a képviselő a jegyzőkönyv valódiságát kérdőjelezi meg, akkor okirat hamisításról beszél. Személye úgy gondolja, hogy ez nem helyes. Amennyiben úgy véli, hogy valótlanságok kerültek a jegyzőkönyvbe, hivatalosan kérjen javítást. (Kazetta 2/2. 263-275) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy eltérnek a témától, illetve bizottsági munkát folytatnak. Több alkalommal kérte, hogy kérdéseiket a bizottsági ülés keretében tegyék fel. Jelezte, hogy egy-egy perc válaszadási lehetőséget biztosít Zelenyánszki Péter és Szabóné Kocziha Tünde képviselők részére. . (Kazetta 2/2. 275-279) Zelenyánszki Péter képviselő: Támogatta Vantara Gyula polgármester hozzászólását. A bizottsági ülésen Miklós Attila képviselő nem emelt kifogást a határozati javaslat ellen. Személye is úgy gondolja, hogy bizottsági ülésen kellett volna megbeszélni. Takács Péter képviselő

35 bizottsági ülésen feltett kérdéseire a választ megadta, viszont a szocialista frakció képviselője nem intézett kérdést. (Kazetta 2/2. 279-288) Vantara Gyula polgármester: Az elnevezést illetően konszenzus jött létre. (Kazetta 2/2. 288-289) Miklós Attila képviselő: Mint Békéscsaba Megyei Jogú Város képviselője úgy gondolja, adott témában a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon lehetősége van a közgyűlésen elmondani véleményét. Azért mert képviselő, nem célszerű megkérdőjelezni, illetve számon kérni, hogy miért nem bizottsági ülésen kérdez. Itt veti fel a témát. Lehet azt mondani, hogy nem ért egyet, vagy nem akar válaszolni, vagy azt, hogy maga a felvetés is botorság, de az már egy picit sok, hogy képviselőként nem kérdezhet. (Kazetta 2/2. 289-300) Vantara Gyula polgármester: Képviselő úr azt tesz, amit akar. A józan észre próbált apellálni, amit úgy lát, hogy néha nehezen megy. A képviselő is részt vesz olyan fórumokon, ahol felkért hozzászólók vannak. Értesülése szerint jelen esetben is ez történt. Saját politikai pecsenyét nem illik szakmai kérdéseknél sütögetni. Az elnevezés tudomása szerint rendben van. A vezetői probléma helyben megoldódik. Az óvoda önálló rendezvényeit féltették, amely az anyagi hozzájárulással rendeződött. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 35/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Gerlai Általános Művelődési Központ és a Szent László Óvoda vonatkozásában az alábbiak szerint dönt: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Gerlai Általános Művelődési Központ alapító okiratában szereplő, 3 telephelyen működő, Békéscsaba, Pásztor utca 17. sz. alatti, Békéscsaba (Mezőmegyer), VII. Kossuth u. 1. sz. alatti és a Békéscsaba, Batsányi u. 7. sz. alatti fiókkönyvtári ellátást 2013. július 1. napjával visszahelyezi a Békés Megyei Könyvtár ellátási kötelezettségébe. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. augusztus 1. napjával integrálja a Gerlai Általános Művelődési Központ óvodáját (Békéscsaba, Jázmin u. 3/1.) és közművelődési intézményegységét (Békéscsaba, Csabai út 1.) a Szent László Óvodába (Békéscsaba, Lenkey J. u. 12.) az alábbiak szerint:

36 -

Az átalakítást követően az átvevő költségvetési szerv neve: Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ (rövid neve: Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai ÁMK).

-

A feladatellátási helyek változatlanok maradnak, az intézmény Békéscsaba, Lenkey J. u. 12. sz. alatti székhellyel, és Békéscsaba, Hajnal u. 12. sz. alatti, Békéscsaba, Jázmin u. 3/1. sz. alatti, valamint Békéscsaba, Csabai út 1. sz. alatti telephelyekkel működik. Az intézményvezetői jelenlétet az egyes feladatellátási helyeken arányosan kell biztosítani.

-

Az intézmény szervezeti formája a feladatok változatlan ellátása érdekében általános művelődési központ (ÁMK), amely a gerlai könyvtári és faluházi feladatok további folyamatos ellátását teszi lehetővé.

-

Az intézmény gazdálkodási feladatait a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda látja el.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az átalakítás következtében a pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát nem módosítja. 4. A pedagógiai, működési és egyéb dokumentumok elkészítésének, valamint az irattárak rendezésének határideje 2013. augusztus 31. napja. Felelős: Határidő:

Kiss Tibor alpolgármester 2013. augusztus 31.

II. Az átalakításnak megfelelően az érintett intézmények alapító okirataiban a módosításokat át kell vezetni. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. június 30.

Tárgy:

Egyes köznevelési intézmények intézményvezetői pályázatainak kiírása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 36/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a, valamint a közalkalmazottakról

37 szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a alapján pályázatot ír ki az alábbi köznevelési intézmények intézményvezetői állásaira: Kertvárosi Óvoda, Százszorszép Művészeti Bázisóvoda, Mackó-Kuckó Óvoda, Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a pályázatok kiírásáról hozott döntést követően gondoskodjon a pályázati kiírásnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata internetes oldalán, az Önkormányzat székhelyén helyben szokásos módon, valamint az Oktatási és Kulturális Közlönyben történő megjelentetéséről.

III.

Pályázati kiírás szövege:

A pályázatot meghirdető szerv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb

Kertvárosi Óvoda

A Köznev. tv. 67. § (1) a) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben fennálló, határozatlan

ÁEI: 2013. augusztus 1. A vezetői megbízás 2018. július 31. napjáig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Benyújtás határideje: a pályázati felhívás KSZK honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Elbírálás határideje: 2013. június 30. Elbírálás rendje: a Kjt., valamint a Korm. rendelet szerint. Illetmény, juttatás: Kjt. és Korm. rendelet szerint. Pályázathoz csatolandó jogszabály szerinti mellékletek: - szakmai életrajz, - intézmény vezetésére

Békéscsaba, Szegfű u. 87-89. óvodavezető Lf: Az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok vezetői irányítása, különös tekintettel a Köznev. tv.-ben, az EMMI rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben és az államháztartásról

38 szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakra.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba,

Százszorszép Művészeti Bázisóvoda

időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, a Köznev. tv. 66. § (1) b) pontja alapján büntetlen előélet és cselekvőképesség. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

A Köznev. tv. 67. § (1) a) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai Békéscsaba, végzettség és Wlassich sétány 4/1. szakképzettség,

vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményekkel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, - nyilatkozat arról, hogy a pályázat elnyerése esetén nem áll fenn a Kjt. 41. § szerinti összeférhetetlenség, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Közzététel várható időpontja KSZK honlapon: 2013. februármárcius. A pályázat benyújtásának módja: 1 példányban, postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére, Dr. Szvercsák Szilvia jegyző részére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), a borítékon feltüntetve a munkakör megnevezését (óvodavezető). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Túriné Kovács Márta osztályvezető nyújt a 66/523819-es tel. számon. ÁEI: 2013. augusztus 1. A vezetői megbízás 2018. július 31. napjáig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű. A foglalkoztatás jellege: teljes

39 Szent István tér 7. 5600

pedagógusóvodavezető szakvizsga keretében szerzett Lf: Az intézmény intézményvezetői tevékenységi körébe szakképzettség, tartozó feladatok legalább 5 év vezetői irányítása, pedagógus különös tekintettel a munkakörben szerzett Köznev. tv.-ben, az szakmai gyakorlat, a EMMI rendeletben, nevelési-oktatási valamint az intézményben államháztartásról pedagógusszóló 2011. évi munkakörben CXCV. törvényben fennálló, határozatlan és az időre, teljes államháztartásról munkaidőre szóló szóló törvény alkalmazás, vagy a végrehajtásáról megbízással szóló 368/2011. egyidejűleg (XII. 31.) Korm. pedagógusrendeletben munkakörben történő, foglaltakra. határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, a Köznev. tv. 66. § (1) b) pontja alapján büntetlen előélet és cselekvőképesség. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

munkaidő. Benyújtás határideje: a pályázati felhívás KSZK honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Elbírálás határideje: 2013. június 30. Elbírálás rendje: a Kjt., valamint a Korm. rendelet szerint. Illetmény, juttatás: Kjt. és Korm. rendelet szerint. Pályázathoz csatolandó jogszabály szerinti mellékletek: - szakmai életrajz, - intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményekkel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, - nyilatkozat arról, hogy a pályázat elnyerése esetén nem A pályázat áll fenn a Kjt. 41. § szerinti elbírálásánál előnyt összeférhetetlenség, jelent: Óvodai - 3 hónapnál nem régebbi nevelés a művészetek erkölcsi bizonyítvány. eszközeivel alternatív Közzététel várható időpontja program szakirányú KSZK honlapon: 2013. februárpedagógiai március. szakvizsga. A pályázat benyújtásának módja: 1 példányban, postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére, Dr. Szvercsák Szilvia jegyző részére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.),

40

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 5600

Mackó-Kuckó Óvoda

A Köznev. tv. 67. § (1) a) pontjában meghatározott Békéscsaba, felsőfokú iskolai Orosházi út 56-58. végzettség és szakképzettség, óvodavezető pedagógusszakvizsga keretében Lf: Az intézmény szerzett tevékenységi körébe intézményvezetői tartozó feladatok szakképzettség, vezetői irányítása, legalább 5 év különös tekintettel a pedagógus Köznev. tv.-ben, az munkakörben szerzett EMMI rendeletben, szakmai gyakorlat, a valamint az nevelési-oktatási államháztartásról intézményben szóló 2011. évi pedagógusCXCV. törvényben munkakörben és az fennálló, határozatlan államháztartásról időre, teljes szóló törvény munkaidőre szóló végrehajtásáról alkalmazás, vagy a szóló 368/2011. megbízással (XII. 31.) Korm. egyidejűleg rendeletben pedagógusfoglaltakra. munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, a Köznev. tv. 66. § (1) b) pontja alapján büntetlen előélet és cselekvőképesség. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

a borítékon feltüntetve a munkakör megnevezését (óvodavezető). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Túriné Kovács Márta osztályvezető nyújt a 66/523819-es tel. számon. ÁEI: 2013. augusztus 1. A vezetői megbízás 2018. július 31. napjáig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Benyújtás határideje: a pályázati felhívás KSZK honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Elbírálás határideje: 2013. június 30. Elbírálás rendje: a Kjt., valamint a Korm. rendelet szerint. Illetmény, juttatás: Kjt. és Korm. rendelet szerint. Pályázathoz csatolandó jogszabály szerinti mellékletek: - szakmai életrajz, - intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményekkel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, - nyilatkozat arról, hogy a pályázat elnyerése esetén nem áll fenn a Kjt. 41. § szerinti

41

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 5600

összeférhetetlenség, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Közzététel várható időpontja KSZK honlapon: 2013. februármárcius. A pályázat benyújtásának módja: 1 példányban, postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére, Dr. Szvercsák Szilvia jegyző részére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), a borítékon feltüntetve a munkakör megnevezését (óvodavezető). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Túriné Kovács Márta osztályvezető nyújt a 66/523819-es tel. számon. Hajnal-LenkeyA Köznev. tv. 67. § ÁEI: 2013. augusztus 1. Jázmin Utcai (1) a) pontjában A vezetői megbízás 2018. július Általános meghatározott 31. napjáig szól. Művelődési felsőfokú iskolai A közalkalmazotti jogviszony Központ végzettség és időtartama: határozatlan idejű. (8 csoportos óvoda szakképzettség, A foglalkoztatás jellege: teljes 3 pedagógusmunkaidő. telephellyel+közmű szakvizsga keretében Benyújtás határideje: a pályázati velődési színtér) szerzett felhívás KSZK honlapján történő Békéscsaba intézményvezetői megjelenéstől számított 30 nap. Lenkey J. u. 12. szakképzettség, Elbírálás határideje: 2013. június legalább 5 év 30. intézményvezető pedagógus Elbírálás rendje: a Kjt., valamint munkakörben szerzett a Korm. rendelet szerint. Lf: Az intézmény szakmai gyakorlat, a Illetmény, juttatás: Kjt. és Korm. tevékenységi körébe nevelési-oktatási rendeletek szerint. tartozó feladatok intézményben Pályázathoz csatolandó vezetői irányítása, pedagógusjogszabály szerinti mellékletek: különös tekintettel a munkakörben - szakmai életrajz, Köznev. tv.-ben, az fennálló, határozatlan - intézmény vezetésére EMMI rendeletben, időre, teljes vonatkozó program a szakmai valamint az munkaidőre szóló helyzetelemzésre épülő államháztartásról alkalmazás, vagy a fejlesztési elképzeléssel, a szóló 2011. évi megbízással pályázati felhívásban

42 CXCV. törvényben és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakra.

egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás

megfogalmazott tartalmi követelményekkel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes vagy adatainak a pályázati eljárással összefüggésben a közalkalmazottak szükséges kezeléséhez jogállásáról szóló hozzájárul, 1992. évi XXXIII. - nyilatkozat arról, hogy a törvény pályázat elnyerése esetén nem végrehajtásáról a áll fenn a Kjt. 41. § szerinti művészeti, a összeférhetetlenség, közművelődési és a - 3 hónapnál nem régebbi közgyűjteményi erkölcsi bizonyítvány. területen Közzététel várható időpontja foglalkoztatott KSZK honlapon: 2013. februárközalkalmazottak március. jogviszonyával A pályázat benyújtásának módja: összefüggő egyes 1 példányban, postai úton, a kérdések rendezésére pályázatnak Békéscsaba Megyei című 150/1992. (XI. Jogú Város Polgármesteri 20.) Korm. rendelet Hivatala címére, Dr. Szvercsák alapján felsőfokú Szilvia jegyző részére történő közművelődési megküldésével (5600 végzettség és Békéscsaba, Szent István tér 7.), szakképzettség vagy a borítékon feltüntetve a nem szakirányú munkakör megnevezését egyetemi végzettség (intézményvezető). és felsőfokú A pályázati kiírással szakirányú kapcsolatosan további munkaköri információt Túriné Kovács Márta szakvizsga, a osztályvezető nyújt a 66/523kulturális 819-es tel. számon. szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet szerint akkreditált vezetés-szervezési, pénzügyi gazdasági,

43 államháztartási ismereteket is nyújtó közművelődési intézmény-vezető tanfolyam eredményes elvégzését okirattal igazolja, a felsőfokú közművelődési végzettségének és szakképzettségének vagy a felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgájának megfelelő feladatkörben legalább 5 év szakmai gyakorlat, kiemelkedő közművelődési tevékenységet végez, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A Köznev. tv. 66. § (1) b) v. a Kult. tv. 94. § (1) a) alapján büntetlen előélet és cselekvőképesség. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

ÁEI: állás elfoglalásának ideje Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. február-március: a pályázati felhívások közzétételének kezdeményezése;

44 2013. május-június: a pályázatok véleményezése, elbírálása. Tárgy:

A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár alapító okiratának módosító okirat kiegészítése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 37/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 326/2012. (XI. 23.) közgy. határozat 1. számú mellékletét képező, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár alapító okiratát módosító okirat bevezető részét - a Magyar Államkincstár felhívásának megfelelően - a székhely címét követően az alábbi szövegrésszel egészíti ki: „IX-09/30/104/2012 okiratszámú, 2012. június 21. napján kelt”. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 326/2012. (XI. 23.) közgy. határozat 1. számú mellékletét képező, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár alapító okiratát módosító okirat 5. pontját - a Magyar Államkincstár felhívásának megfelelően - az alábbi szövegrésszel egészíti ki: „Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján történő rendelkezések: a)

b)

A közfeladat jövőbeni ellátása: 2013. január 1. napjától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32., a továbbiakban: Központ) kerül a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményegysége, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Pedagógiai Szakszolgálata, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Pedagógiai Szakszolgálata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága intézményegység [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (1), a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §]. A kötelezettségvállalás utolsó időpontja, köre, mértéke: 2012. december 31. napja, az ezen időpontig hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. A Központhoz átkerülő fenti intézményegységek által ellátott közfeladat, az intézményegységek vonatkozásában a foglalkoztatottak a Központhoz kerülnek. A TÁMOP-3.2.2-11/2 azonosítójú, „A Dél-alföldi Regionális Hálózatkoordinációs Központ közoktatás-fejlesztési hálózati tevékenységének továbbfejlesztése” tárgyú

45

c)

d)

pályázat vonatkozásában jogutód a Központ. A TÁMOP-3.2.2-08/A/2 azonosítójú, „Közoktatás-fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Dél-alföldi régióban” tárgyú és a HEFOP-3.1.4/05/1. azonosítójú, „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” tárgyú pályázatok, valamint valamennyi, az átkerülő intézményegységeket érintő pályázat vonatkozásában szintén jogutód a Központ. A Kult. tv. módosítás 30. § (1) bekezdése alapján a megyei könyvtár 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával kerül az Önkormányzat fenntartásába és a feladat ellátását közvetlenül szolgáló, ahhoz szükséges ingó vagyontárgyak – beleértve az állomány nyilvántartásban szereplő könyvtári dokumentumokat is – térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg. A Kult. tv. módosítás 30. § (4) bekezdése alapján a megyei intézményfenntartó központok helyébe az átvett vagyonnal, illetőleg intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1-jét követően általános és egyetemleges jogutódként az új fenntartók lépnek. A Kult. tv. módosítás 30. § (5) bekezdése alapján a megyei intézményfenntartó központtal az átadás-átvételt rögzítő megállapodást a jogszabályban előírt határideig kell megkötni. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása az intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyából vagy munkaviszonyából származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti.”.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 326/2012. (XI. 23.) közgy. határozat 1. számú mellékletét képező, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár alapító okiratát módosító okirat záró szövegét a „326/2012. (XI. 23.)” szövegrészt követően - a Magyar Államkincstár felhívásának megfelelően - az alábbi szövegrésszel egészíti ki: „és a 37/2013. (II. 22.)”. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 1.

Tárgy:

A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 38/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT

46 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 325/2012. (XI. 23.) közgy. határozat II. pontját, valamint 1. és 2. számú mellékletét hatályon kívül helyezi, és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítását a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja. A módosítás 2013. január 1. napján lép hatályba. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 1. Melléklet

A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása: ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának (székhelye: 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9.) Budapesten, 2012. december 13. napján kelt, 2012. december 30. napján hatályba lépett, IX-09/30/1098/2012. okiratszámú alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a alapján az alábbiak szerint módosítja: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kult. tv. módosítás) 30. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén állami tulajdonba és fenntartásba került megyeszékhely megyei jogú városok területén lévő megyei múzeumok, valamint azok megyeszékhely megyei jogú város területén lévő tagintézményei 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerülnek. 1. Az alapító okirat címében a „Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága” elnevezés helyébe a „Munkácsy Mihály Múzeum” elnevezés lép. 2. Az alapító okirat bevezető része helyébe az alábbi szöveg lép: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján, figyelemmel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 37/A. § (7) bekezdésére és 45. §-ára, a Munkácsy Mihály Múzeum módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével – az alábbiak szerint adja ki:” 3. Az alapító okirat 1.1. pontjában a költségvetési szerv neve a „Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága” elnevezésről „Munkácsy Mihály Múzeum” elnevezésre módosul.

47 4. Az alapító okirat 1.1.1. pontjában a költségvetési szerv nevének rövidítése „BMMI”-ről „MMM”–re módosul. 5. Az alapító okirat 1.1.2. pontjában a költségvetési szerv idegen nyelvű neve „Directorate of Békés County Museums” elnevezésről „Munkácsy Mihály Museum” elnevezésre módosul. 6. Az alapító okirat 1.2. pontja kiegészül a „(hrsz.: 16.)” megjelöléssel. 7. Az alapító okirat 1.3. pontjában foglaltak helyébe az alábbi szöveg lép: „1.3.

Telephelye: Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely 5600 Békéscsaba, Gyulai út 65. (hrsz.: 1503.)”

8. Az alapító okirat 1. pontja kiegészül az alábbi 1.4. és 1.5. ponttal: „1.4. A feladatellátást szolgáló további ingatlanok: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. (telephely - irodák), hrsz.: 32., 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 7. fsz. 1. (kiállítóhely, raktárak, restaurátorműhely, szerverszoba, kutatószoba), hrsz.: 15/A/1., 5600 Békéscsaba, Fábry u. 58. (raktár és restaurátorműhely), hrsz.: 9858/1.” „1.5. A költségvetési szerv jogállása: Önálló jogi személy.” A módosítás indoka, hogy a Kult. tv. módosítás 30. § (3) bekezdése alapján azok a – nem megyeszékhely megyei jogú város területén lévő – muzeális intézmények, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működtek (Erkel Ferenc Múzeum - 5700 Gyula, Kossuth u. 17., Szabó Pál Irodalmi Emlékház - 5538 Biharugra, Szabó Pál u. 46.) 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a működési engedélyükben meghatározott székhely szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Az Erkel Ferenc Múzeum 2013. január 1. napján Gyula Város Önkormányzata fenntartásába kerül, amely a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. (5700 Gyula, Béke sugárút 35.) által működteti. A Szabó Pál Irodalmi Emlékház 2013. január 1. napján Biharugra Község Önkormányzata fenntartásába kerül, amely a Kádár Vitéz VárosvédőFejlesztő és Kulturális Egyesület (4001 Berettyóújfalu, Sinka I. út 8.) által működteti. Az Erkel Ferenc Múzeum és a Szabó Pál Irodalmi Emlékház vonatkozásában a kötelezettségvállalás utolsó időpontja 2012. december 31. napja.

48 A Kult. tv. módosítás 30. § (4) bekezdése alapján a megyei intézményfenntartó központok helyébe az átvett vagyonnal, illetőleg az intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1-jét követően általános és egyetemleges jogutódként az új fenntartók lépnek. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása az intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyából vagy munkaviszonyából származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti. Az átadás-átvételt rögzítő megállapodást a Kult. tv. módosítás 30. § (5) bekezdése alapján 2012. december 15. napjáig kell megkötni. 9. Az alapító okirat 2. pontjában „a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.)” szövegrész helyébe a „Kult. tv.” szövegrész lép. Ugyanezen pont a „Kult. tv.” szövegrészt követően kiegészül a „37/A. §” hivatkozással. Ugyanezen pontban továbbá a „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése alapján területileg illetékes múzeumként régészeti feltárást végez.” szövegrész helyébe a „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése alapján régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv végezhet.” szövegrész lép. 10. Az alapító okirat 3.1. pontja (”A költségvetési szerv alaptevékenysége: A kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása, továbbá területileg illetékes múzeumként régészeti feltárások végzése.”) helyébe az alábbi szöveg lép: „3.1.

A költségvetési szerv alaptevékenysége:

3.1.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területén a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét, kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.

49 3.1.2. Feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak: gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. 3.1.3. A megyei hatókörű városi múzeum állami feladatai keretében: vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami vagyonnak, területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően, o végzi a megelőző és a mentő feltárásokat és az ehhez kapcsolódó egyéb régészeti szaktevékenységeket, o vezeti a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, és annak alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, o a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökségvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti, o részt vesz a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális intézményben történő elhelyezésében, o szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében, o gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében, o részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában, o muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmaimódszertani központként működik.” 11. Az alapító okirat 4.1. pontjában foglaltak helyébe („Békés megye közigazgatási területe.”) az alábbi szöveg lép: „Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területe”. 12. Az alapító okirat 4.2. pontjából kikerül az „és román” szövegrész. 13. Az alapító okirat 5. pontjában a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.” szövegrész helyébe a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.” szöveg lép a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján. 14. Az alapító okirat 6.1. pontjában a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.” szövegrész helyébe a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.” szöveg lép a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján.

50

15. Az alapító okirat 6.2. pontja törlésre kerül. 16. Az alapító okirat 6.3. pontjában a „Békés Megyei Intézményfenntartó Központ 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.” szövegrész helyébe a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.” szöveg lép a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján. A 6.3. pont 6.2. pontra átszámozódik a 6.2. pont törlése okán. 17. Az alapító okirat 7. pontjában foglaltak helyébe az alábbi szöveg lép: „Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el.”. 18. Az alapító okirat 8. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „8. A költségvetési szerv szakmai besorolása: Megyei hatókörű városi múzeum”. 19. Az alapító okirat 9. pontjában foglaltak helyébe az alábbi szöveg lép: „A költségvetési szerv vezetője a megyei hatókörű városi múzeum vezetője, aki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezése tárgyában született 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) alapján, nyilvános pályázat útján kerül kiválasztásra. A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A Kult. tv. 45. § (4) bekezdése alapján a megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához, illetve megbízásának visszavonásához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges.”. 20. Az alapító okirat 11. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „11. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogai: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kult. tv. módosítás) alapján az alapító használatába/vagyonkezelésébe adott ingatlan, valamint az ingó vagyon feletti rendelkezési jog a vagyon használati jogának gyakorlására és rendeltetésszerű használatára terjed ki a Kult. tv. módosítás 30. §-a alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötött szerződés szerint. Az intézmény leltárában szereplő kulturális javak elidegenítésére, kölcsönbe adására, cseréjére a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján kerülhet sor.”

51 21. Az alapító okirat 12. pontja törlésre kerül. 22. Az alapító okirat záró szövege és az aláírások helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat - a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján - 2013. január 1. napján lép hatályba. Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 39/2013. (II. 22.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. február 22. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző”

Vantara Gyula polgármester

23. Ezen alapítóokirat-módosítás a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján 2013. január 1. napján lép hatályba. Ezen alapítóokirat-módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 38/2013. (II. 22.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. február 22. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az egységes szerkezetű alapító okiratról szóló határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 39/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Munkácsy Mihály Múzeum módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 1.

52 Melléklet A Munkácsy Mihály Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata: MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján, figyelemmel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 37/A. § (7) bekezdésére és 45. §-ára, a Munkácsy Mihály Múzeum módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével – az alábbiak szerint adja ki: 1. A költségvetési szerv neve, nevének rövidítése, idegen nyelvű neve, székhelye, telephelyeinek neve és címe: 1.1.

Neve:

Munkácsy Mihály Múzeum

1.1.1. Nevének rövidítése:

MMM

1.1.2. Idegen nyelvű neve:

Munkácsy Mihály Museum

1.2.

Székhelye:

1.3.

Telephelye:

5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9. (hrsz.: 16.) Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely 5600 Békéscsaba, Gyulai út 65. (hrsz.: 1503.)

1.4.

A feladatellátást szolgáló további ingatlanok:

5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. (telephely - irodák), hrsz.: 32., 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 7. fsz. 1. (kiállítóhely, raktárak, restaurátorműhely, szerverszoba, kutatószoba), hrsz.: 15/A/1., 5600 Békéscsaba, Fábry u. 58. (raktár és restaurátorműhely), hrsz.: 9858/1. 1.5.

A költségvetési szerv jogállása:

Önálló jogi személy. 2. A költségvetési szerv közfeladata:

53

A Kult. tv. 37/A. §, 42. §, 45. §, 45/A. §-ai alapján gondoskodik a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtéséről, nyilvántartásáról, megőrzéséről és restaurálásáról, tudományos feldolgozásáról és publikálásáról, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatásáról, a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásáról. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése alapján régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv végezhet. 3. A költségvetési szerv tevékenysége: 3.1.

A költségvetési szerv alaptevékenysége:

3.1.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területén a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét, kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését. 3.1.2. Feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak: gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. 3.1.3. A megyei hatókörű városi múzeum állami feladatai keretében: vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami vagyonnak, területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően, o végzi a megelőző és a mentő feltárásokat és az ehhez kapcsolódó egyéb régészeti szaktevékenységeket, o vezeti a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, és annak alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,

54 o o o o o o

a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökségvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti, részt vesz a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális intézményben történő elhelyezésében, szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében, gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében, részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában, muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik.

3.2. A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 581100 680002 900300 910201 910202 910203 910204 910301 910302 910121 910122 910123

Könyvkiadás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alkotóművészeti tevékenység Múzeumi gyűjteményi tevékenység Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások

3.3. A költségvetési szerv államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 910200

Múzeumi tevékenység

3.4. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 4. A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: 4.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés megye közigazgatási területe.

4.2.

A magyarországi szlovák nemzetiségi néprajz esetében Magyarország területe.

5. Alapítói jogokat gyakorló szerv neve és székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

55 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 6. A költségvetési szerv irányítása és fenntartása: 6.1. Irányító szerv neve: Irányító szerv székhelye:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

6.2. Fenntartó szerv neve: Fenntartó szerv székhelye:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. 8. A költségvetési szerv szakmai besorolása: Megyei hatókörű városi múzeum 9. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője a megyei hatókörű városi múzeum vezetője, aki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezése tárgyában született 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kjt. vhr.) alapján, nyilvános pályázat útján kerül kiválasztásra. A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A Kult. tv. 45. § (4) bekezdése alapján a megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához, illetve megbízásának visszavonásához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges. 10. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatatási jogviszonyok megjelölése: A költségvetési szerv szakalkalmazottjainak és egyéb közalkalmazottjainak foglalkoztatási jogviszonyára a Kjt. és a Kjt. vhr. rendelkezései az irányadók. Egyes, a Kjt., illetve a Kjt. vhr. hatálya alá nem tartozó alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Az egyéb jogviszonyokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 11. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogai:

56 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kult. tv. módosítás) alapján az alapító használatába/vagyonkezelésébe adott ingatlan, valamint az ingó vagyon feletti rendelkezési jog a vagyon használati jogának gyakorlására és rendeltetésszerű használatára terjed ki a Kult. tv. módosítás 30. §-a alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.vel megkötött szerződés szerint. Az intézmény leltárában szereplő kulturális javak elidegenítésére, kölcsönbe adására, cseréjére a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján kerülhet sor. Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat - a Kult. tv. módosítás 30. § (2) bekezdése alapján - 2013. január 1. napján lép hatályba. Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 39/2013. (II. 22.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2013. február 22. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester

Vantara Gyula polgármester: Mindkét megbízott intézményvezetőnek megköszönte a megjelenést, további jó munkát kívánt. (Kazetta 2/2. 341-342) Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évre tervezett közfoglalkoztatási programja

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 40/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2013. évben - a tárgyévi költségvetésben a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított költségvetési keret erejéig - az aktív korúak részére meghirdetett közfoglalkoztatási programokban részt kíván venni.

57 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert - az 1. pontban meghatározott költségvetési előirányzat erejéig - a közfoglalkoztatási programok megvalósításához szükséges dokumentációk és kérelmek aláírására és benyújtására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Napirend tárgya:

„Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekthez kapcsolódó közművagyon-értékesítése nyílt közbeszerzési eljárás indítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek azzal a kiegészítéssel, hogy a becsült összeg önereje 15,61 % betervezésre kerüljön az önkormányzat 2013. évi fejlesztési kiadásait tartalmazó 4. sz. melléklet, 5. sz. kommunális alcím, 1. számú szennyvízelvezetés és kezelés előirányzat csoportszám alá, Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése pályázati sorban. Előterjesztőként a módosító javaslattal egyetért. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 355-368) Takács Péter képviselő: Mindenképpen pozitívum, hogy utólagosan lehet még pénzeszközt mobilizálni a szennyvíz beruházáshoz, illetve a tisztítómű építésére. Hozzávetőleges információval rendelkeznek arról, hogy legalább százalékban milyen arányra van esély? A 200.000.000,- Ft indokolt a munkálatokra, de arányaiban elég jelentős összeg. (Kazetta 2/2. 368-377) Sztankó Ilona PIU vezető: Szám szerint jelenleg nem tudja megmondani, hogy hány százalékban van lehetőség a CBA módosítására. A vagyonértékelést a szennyvízágazatra vonatkozóan a teljes közműhálózatra kell elkészíteni a szennyvízcsatornára, illetve a szennyvíztisztító telepre. A korábbi CBA számítás az akkori előírásoknak megfelelően csak az új projektelemekre készült, a teljes üzemeltetési költségre, ezért kicsit torzult az eredeti CBA számítás. Nyilván ezt felismerve írták ki a lehetőséget, hogy felül lehet vizsgálni a teljes csatornahálózatra, illetve szennyvíztisztító telepre. Ezeket az adatokat kell tulajdonképpen vagyonértékeléssel alátámasztani, illetve az útmutatóban előírtaknak megfelelően elvégezni. A számításokat követően lehet szembesülni azzal, hogy milyen irányban mozdul el a támogatási arány. A közbenső CBA számítás a beruházási költségek 2012. évi ismeretében készült el. Ez alapján a támogatási arány nem csökken. (Kazetta 2/2. 377-400) Vantara Gyula polgármester: Az EU önerő alapból a támogatáson felül mekkora forrást sikerült lehívni? (Kazetta 2/2. 400-402)

58 Sztankó Ilona PIU vezető: Nagyságrendben 150.000.000,- Ft-ot sikerült lehívni az akkor rendelkezésre álló számlák alapján. Tudomása szerint a konstrukció ez évben is működik a hátralévő kifizetésekre. (Kazetta 2/2. 402-410) Vantara Gyula polgármester: Korábban csak az új szennyvízhálózatra lehetett forrás lehívni. Jelen pillanatban lehetőség van a teljesre. Ha a CBA számítás pozitív, várhatóan magasabb támogatáshoz jut az önkormányzat. Pontos összeget ezért jelenleg nem tud mondani. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 41/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódóan a közművagyon-értékelés feladatának elvégzésére nyílt közbeszerzési eljárást folytat le. A becsült összeg önereje (15,61 %-a) betervezésre került az önkormányzat 2013. évi fejlesztési kiadásait tartalmazó 4. sz. mellékletének 5. sz. Kommunális tevékenység alcím, 1. sz. Szennyvízelvezetés és kezelés előirányzat csoportszám, 1. sz. „Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” projekt megvalósítása (KEOP-1.2.0/2F2008-0003) pályázat sorában. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. február 22.

Napirend tárgya:

Döntés a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekthez kapcsolódó tevékenységek szerződésmódosításairól, többletfeladatok miatti eljárások lebonyolításáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek azzal a kiegészítéssel, hogy a becsült összeg önereje 15,61 % betervezésre kerüljön az önkormányzat 2013. évi fejlesztési kiadásait tartalmazó 4. sz. melléklet, 5. sz. kommunális alcím, 1. számú szennyvízelvezetés és kezelés előirányzat csoportszám alá, Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése pályázati sorban. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 42/2013. (II. 22.) közgy.

59

HATÁROZAT I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó, az OKG Konzorciummal Békéscsabán, 2010. március 11. napján, mérnöki tevékenység végzése tárgyában megkötött szerződés teljesítési határidejének módosítását – amennyiben a mérnökszervezettel lefolytatott egyeztetéseket követően az indokolt – jóváhagyja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a projekt keretében a mérnöki tevékenység vonatkozásában felmerülő többletfeladatok elvégzéséhez szükséges, jogszabályok által előírt eljárásokat lefolytatja. II. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó, a Double Decker Kft.-vel Békéscsabán, 2010. június 21. napján, PR kommunikációs feladatok elvégzése tárgyában megkötött szerződés teljesítési határidejének 2014. március 31. napjára történő módosítását jóváhagyja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a projekt keretében a PR kommunikációs tevékenység vonatkozásában felmerülő többletfeladatok elvégzéséhez szükséges, jogszabályok által előírt eljárásokat lefolytatja. III. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó, a Cs.A.Cs. Könyvvizsgáló Kft.-vel Békéscsabán, 2011. február 2. napján, könyvvizsgálói feladatok elvégzése tárgyában megkötött szerződés teljesítési határidejének 2014. március 31. napjára történő módosítását jóváhagyja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a projekt keretében a könyvvizsgálói tevékenység vonatkozásában felmerülő többletfeladatok elvégzéséhez szükséges, jogszabályok által előírt eljárásokat lefolytatja. A becsült összegek önereje (15,61 %-a) betervezésre kerültek az önkormányzat 2013. évi fejlesztési kiadásait tartalmazó 4. sz. mellékletének 5. sz. Kommunális tevékenység alcím, 1. sz. Szennyvízelvezetés és kezelés előirányzat csoportszám, 1. sz. „Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” projekt megvalósítása (KEOP-1.2.0/2F2008-0003) pályázat sorában.

60 Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 31.

Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

Beszámoló a 2012. év II. félévében lefolytatott közbeszerzési eljárásokról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó-, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 444-451) Takács Péter képviselő: 9 pályázatot talált a 34-ből, amelyre nem kapott Békés megyei vállalkozás meghívást. A 2. pontban, a vállalkozási szerződés a szennyvízcsatorna építések utáni útfelújítások kivitelezésére meghívott cég szegedi, zagyvarékasi, kecskeméti és budapesti. A 31. pontban a Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem (Szeberényi-Kossuth- Szent István téri csomópont) felújítási, építési kivitelezési munkák elvégzésére meghívott cég mezőtárkányi, boldvai, illetve bogácsi. Miért nem kapott meghívást helyi vagy megyei vállalkozó? (Kazetta 2/2. 451-475) Tímár Ella képviselő, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnöke: A közbeszerzési eljárás hat hónapjáról számol be a bizottság, amely idő alatt 34 eljárást indított. 29 meghívásos eljárásra került sor, a többi keret megállapodásban történt. Már eleve ki volt választva a vállalkozó. A 29 meghívásos eljárásból 22 pályázat esetében helyi vagy megyei vállalkozás nyerte el a munkálatok elvégzését. Volt, ahol 8 pályázót is meghallgattak. 2011. évi közbeszerzési törvény alapján a meghívásos eljárásra a cégeknek el kell jönniük a tárgyalásra és ott kell ajánlatot tenniük. Voltak olyan bizottsági ülések is, amelyek 5-6 órán keresztül tartottak. A legtöbbet ülésező bizottságok közé tartoznak. A nem nyertes hét vidéki pályázó között van az OTP is. Úgy gondolja, hogy a bizottság minden alkalommal törekedett az elbírálás során arra, hogy elsősorban a helyi cégek pályázatait támogassa. A bizottság szem előtt tartotta azt is, hogy minél előbb szerződést tudjon készíteni az önkormányzat, ezzel is elősegítették, hogy a pályázatok minél hamarabb elindulhassanak. A 2011-es évben 10 bírósági pere volt az önkormányzatnak a közbeszerzések kapcsán. 2012. évben 1 esetben került sor perre. Az önkormányzatot nem marasztalták el, nem fizetett bírságot. Ez is mutatja azt, hogy 2011-ben a kormány jó döntést hozott, amikor megváltoztatta a közbeszerzési törvényt. A képviselők csak a döntés utolsó szakaszában vesznek részt. (Kazetta 2/2. 475-523) Sztankó Ilona PIU vezető: Néhány esetben természetesen nem tartalmazhatott 4 méter feletti út helyreállításokat a beadott pályázat. Voltak olyan utcák, ahol a szélesség meghaladta a 4 métert, sok esetben 5 méter volt a burkolat szélessége. Itt teljes szélességben aszfaltozást végeztek (pl: Rózsa utca, Tompa utca, Magyar utca, az Alsókörös sor 100 méteres szakasza, ahol a Kiss Ernő utca felőli csatlakozás jelentős részénél a teljes pályaszerkezet elbontásra került és újjal épült meg, lejjebb lett süllyesztve az út szintje).

61 (Kazetta 2/2. 523-3/1. 001) Vantara Gyula polgármester: Ajánlattevőnek csak az a cég adta be, aki a csatornaépítést is végezte. A csatornaépítést végző cég végzi az út helyreállítását. A 31. sorszámmal ellátott közbeszerzés a Szent István tér - Kossuth tér - Szeberényi tér csomópontra vonatkozik, beruházó az Állami Közútkezelő. A keret megállapodásban rögzített cég magasabb árajánlatot adott, mint amennyi a rendelkezésre álló keret, ezért került meghirdetésre. Az említett esetekben az önkormányzat a bonyolító szerepét töltötte be. (Kazetta 3/1. 001-008) Takács Péter képviselő: Természetesen az előre nem kalkulálható, hogy melyik pályázó lesz a nyertes, nyerjen a jobb. Azonban erkölcsi jelentősége van annak, hogy helyi vállalkozókat is meghívnak minden alkalommal. Ennek pozitív üzenete van függetlenül attól, hogy ők nyerik-e a el beruházást, vagy sem. (Kazetta 3/1. 008-012) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselő figyelmét, hogy mind a két munka aszfaltozással jár, az tud aszfaltozni, aki keverőteleppel rendelkezik. Ez a tény bizonyos mértékig korlátozza a lehetőségeket. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 43/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a 2012. év II. félévében lefolytatott közbeszerzési eljárásokról szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. február 22.

Tárgy:

A „CsabaPark Hagyomány és gasztronómia” c. projekthez kapcsolódó jelzálogjog bejegyzés

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Megjegyezte, hogy az ingatlan értékbecslés alapján az Árpád Strandfürdő értéke 1.100 millió Ft körüli értéken van megállapítva, a Sportcsarnok értéke pedig meghaladja a 800 millió Ft-ot. Ez a tény is mutatja, hogy annak idején jó döntés volt az Árpád Fürdő térítésmentes átvétele, mivel jelentős vagyongyarapodást eredményezett. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot.

62

A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 44/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a „CsabaPark Hagyomány és gasztronómia” c. projekthez kapcsolódóan Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 20 hrsz. és Békéscsaba 1385/11 hrsz. alatt felvett ingatlanokat biztosítékként felajánlja.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanok – Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által is jóváhagyott – forgalmi értékének 70 %-áig egyetemleges jelzálogjog bejegyzése történjen meg a Békéscsaba 20 hrsz. és a Békéscsaba 1385/11 hrsz. alatt felvett ingatlanok tulajdoni lapjára.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a jelzálogjog alapításához és bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatokat megtegye.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

„Békéscsaba Településfejlesztési Koncepciójának elkészítése és az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása” tárgyú pályázat benyújtása a DAOP-5.1.1.-B-13 kódszámú „Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése” felhívásra

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 028-032) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint a jelenleg érvényben lévő Integrált Városfejlesztési Stratégia 9 millió forintba került, jelen előterjesztés 40 millió Ft-ot irányoz elő. Mivel nyújt többet, mint a jelenleg érvényben lévő? (Kazetta 3/1. 032-035) Wittmann László osztályvezető: A pályázat címét tekintve valóban egyrészt a Településfejlesztési Koncepció, másrészt a korábban kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia átdolgozását lehet megpályázni. A pályázati kiírás határozta meg azt, hogy 40.000.000,Ft-os keretösszeget biztosít egy pályázó számára. A kiírásban nem teljesen egyértelműen, de megfogalmazásra került, hogy egyéb projekt vagy program alátámasztó tanulmányokra is lehet pályázni, tehát nem csak kizárólag az IVS-re és a koncepcióra. Egyeztetés alatt van a pályázat

63 kiírójával, hogy adott esetben nem projekt szintű anyagokra, hanem egyéb programszintű hatástanulmány, vagy koncepció is megjelenhet a 40.000.000,- Ft-os műszaki tartalomban. A szándék szerint ezek meg is fognak jelenni. (Kazetta 3/1. 035-047) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a 2014-2020. tervezési időszakra készülnek a tervek, részletesen a Városfejlesztési Kézikönyv fogja szabályozni a beadandó részek tartalmát. Nyilván aki meghatározta a megpályázandó összeget, tudja, hogy az átdolgozás mekkora munkával jár. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 45/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Békéscsaba Településfejlesztési Koncepciójának elkészítése és az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása” címmel a DAOP-5.1.1/B-13 kódszámú pályázati felhívásra.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a pályázat költségvetését, amelynek megfelelően a projekt előkészítése és megvalósítása legfeljebb 40.000.000,- Ft, a támogatás intenzitása 100 %, így a pályázathoz szükséges önerő 0,- Ft.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázati dokumentáció aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 46/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT

64

1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között Békéscsabán, 2002. szeptember 26-án létrejött megbízási szerződés hatálya alól kiveszi a Szabadság tér 11-17. szám alatti irodaházat.

2.

A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megbízási szerződés módosítása, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megbízási szerződés aláírására.

Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató 2013. március 31. ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház szintű 2013. évi üzleti terve

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalt tárgyal a közgyűlés. Köszöntötte a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. elnök vezérigazgatóját és gazdasági vezetőjét. Kérte az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek válassza meg a testület Miklós Attila és Futaki Sándor képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Belanka Zsolt köztisztviselőt. Megállapította, hogy a jelöltek vállalják megbízatásukat. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető megválasztásáról szóló javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 47/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t érintő alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztja Miklós Attila és Futaki Sándor képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Belanka Zsolt köztisztviselőt. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Az érvényben lévő előírásoknak megfelelően a FEB tárgyalta az üzleti tervet, azt elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta 3/1. 059-073) Strifler Attila képviselő: Gyakori probléma a tömblakásban élők esetében, hogy a közös képviselő munkájával nincsenek megelégedve. A Felügyelő Bizottság ülésén, illetve a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját is megkérdezte, hogy az önkormányzati lakások

65 esetében mennyire elégedettek a közös képviselők munkájával. A vezérigazgató sem volt teljesen elégedett. Javasolta, hogy ahol a város lakáscélú ingatlanokkal rendelkezik, lakógyűlésen kezdeményezze a számvizsgáló bizottsági tagság elfogadását arra vonatkozóan, hogy ellenőrizni tudják a közös képviselők munkáját. Tekintettel arra, hogy meg tudják védeni az ingatlanok értékét. Ebben az esetben a város és a lakók érdeke teljes mértékben egybe esik. Nyilvánvaló, hogy ez nem kötelező jelleggel bír, amennyiben a lakógyűlés nem járul hozzá, akkor nem kell rájuk kényszeríteni. Ahol viszont probléma áll fenn, vessék fel lakógyűlésen ezt a lehetőséget. Azért is hasznos, mert ha a gazdálkodás nem megfelelően működik, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. szempontjából is megtakarítást lehet elérni, ami nyilvánvaló, hogy a gazdasági program összeállításánál sem elhanyagolható tényező. (Kazetta 3/1. 073-097) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelő Bizottságának elnökeként 5 igen szavazattal, 1 tartózkodással javasolta az előterjesztés elfogadását. Strifler Attila képviselő javaslatát véleménye szerint a Zrt. megfontolja. Nem ismeri, hogy jogilag adható-e ilyen utasítás. Az előterjesztés szerint a Törzsház létrehozása eredményes. A Zrt. működése 125 millió forint aktívumot mutat a város irányába, mivel a 473 millió forint befizetéssel szemben 348 millió forint költség keletkezik, ami túlnyomórészt abból adódik, hogy a bruttó elszámolás elve alapján mindent befizetnek, az önkormányzat pedig visszautalja a Zrt. költségeit. Az Árpád Gyógy-és Strandfürdő esetében mintegy 6 millió forinttal csökkent a korábbi évekhez képest az előirányzat. Reméli, hogy a későbbiekben az energiafejlesztések révén kevesebb támogatási igény merül fel. Kiemelte a Zrt. vezérigazgatójának rugalmas, együttműködő hozzáállását. Az energia megtakarító beruházások megtérülnek, a tervek szerinti eredményt hozzák. Sajnos az ingatlan értékesítésből kevesebb forrás érhető el. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban elmondta, ahhoz, hogy a helyi vállalkozók adott ingatlanban, bérleményben működhessenek, a Zrt. igazgatósága rugalmasan tárgyalás keretében törekszik a bérlők megtartására. Természetesen nem minden áron. Úgy tűnik, hogy az eddig üresen álló ingatlanokba is bérlők költöznek. A Zrt. jól gazdálkodott. A négy tagvállalat pozitív, eredményes tevékenységet fog folytatni. Változás, hogy a szóbeli tervezés, ígéretek helyett írásban kell lefektetni az elképzeléseket. Gratulált a terv összeállításához. Reméli, hogy a terv nem csak teljesül, hanem túlteljesül. (Kazetta 3/1. 097-127) Takács Péter képviselő: Felesleges vitát nyitni, hogy a Törzsház mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak idején is elhangzott, hogy a Törzsházba olvadt cégek külön-külön is eredményesen működtek. Azt viszont el kell ismerni, hogy a Zrt. Törzsház szintjén is jól működteti a cégeket. A tervezett számok véleménye szerint reálisak. Dr. Ferenczi Attila képviselő is pozitívumként említette meg, hogy most már nem kell 128 csak 122 millió forinttal támogatni az Árpád Fürdő működését. A gazdasági helyzet miatt 15 millió forinttal tervezik a különböző bérlemények bevételét. Összességében egyetért az előterjesztésben leírtakkal.

66 Kérdését Kozma Jánoshoz, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójához intézte: A Csabai Mérleg című városi lap költségeire 25 millió forint lett betervezve. Még mindig Debrecenben készül a kiadvány arra való tekintettel, hogy Békéscsabán is számos nyomda működik? Jól érzékeli, hogy az egyik bérlő – a régi posta épületében – az Univerzál Áruház felújítását követően azonnal átköltözött? Hozzávetőlegesen mekkora veszteséget szenvedett a Zrt. a bérlő elköltözése miatt, tekintettel arra, hogy az üzlet frekventált, magas bérleti díjjal üzemelő helyiség volt. Számos alkalommal vita tárgyát képezte a parkolóház építése kapcsán a folyosó kialakításához szükséges területet érdemes-e magas áron megvásárolni az Univerzál Zrt-től, mint ami bekövetkezett. (Kazetta 3/1. 127-157) Miklós Attila képviselő: Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzleti tervben a Törzsház szintű eredmény kimutatás közel 1 milliárd forintos nettó árbevétellel számol, ami véleménye szerint egészen kiváló, viszont csak 13 millió forint adózás előtti eredményt tud ezzel elérni. Úgy gondolja, hogy ekkora árbevétel mellett az adózás előtti eredmény magasabb is lehetne. (Kazetta 3/1. 157-164) Kozma János vezérigazgató: Megköszönte a dicsérő szavakat. Nyilvánvalóan van néhány dolog, ami lehet, hogy magyarázatra szorul, hiszen a tulajdonos önkormányzat és a Zrt. közötti kapcsolat nagyon bonyolult. Az előterjesztés ennek magyarázatát is megadja. Strifler Attila képviselő javaslatát köszöni. Tavalyi évben valamennyi társasháztól bekérték a teljes könyvelést és leellenőrizték. Hivatalosan nem képviseltetik magukat a számvizsgáló bizottságban, az eredményről a gazdasági bizottságnak is beszámoltak. A javaslatot megfontolják, főleg ott, ahol jelentős költséget fizetnek ki. Megköszönte Dr. Ferenczi Attila képviselő elismerő szavait. Kiemelte, hogy a + 125 millió forint egyenlegre a későbbiekben visszatér. Takács Péter képviselő a Csabai Mérleg című városi lap készítésével kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, hogy a lapot évek óta azonos helyen készíttetik el. A Rossmann üzlet esetében a Zrt. semmilyen veszteséget nem szenved, mert 2015. év közepéig határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. Jelenleg is fizetik a bérleti díjat. Munkálkodnak azon, hogy minél előbb új bérlőt keressenek. Miklós Attila képviselővel többször személyesen is beszélgetett, így a képviselőnek tudomása van arról, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek alapvetően nem csak az a feladata, hogy jövedelmet termeljen, de a jövedelem felhasználásában a tulajdonosnak igen nagy szerepe van. Az előterjesztést áttanulmányozva látható, hogy mekkora összegű befizetés történik a tulajdonosnak és mekkora az az összeg, amit a Zrt. visszakap. Ebből látszik, hogy igen jelentős befizetés történik. Vannak azonban olyan feladatok, amellyel a tulajdonos megbízza a céget, amit még akkor is elvégeznek, ha az veszteséges. Legfeljebb a tulajdonos tudomásul veszi, hogy az a tevékenység nem növeli a társasági adó alapot. Így nem növekszik a Zrt. eredménye. Ennek azonban egy pici pozitívuma is van, hiszen az adózott eredmény mindig drágább, mint a költségvállalás. Előnye is van a dolognak. (Kazetta 3/1. 164-213)

67

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 48/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű 2013. évi eredménykimutatás tervét 976.401 ezer Ft nettó árbevétellel és 13.164 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (nyereséggel) elfogadja. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2013. évi üzleti tervét 882.848 ezer Ft nettó árbevétellel és 7.948 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (nyereséggel) elfogadja. Felelős: Határidő:

3.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. február 22.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. február 22.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Önkormányzat felé fennálló befizetési kötelezettségét az alábbiak szerint jóváhagyja: - ingatlanhasznosítási díj: 178.280 ezer Ft + áfa - piac bérleti díja: 12.000 ezer Ft + áfa - Árpád Fürdő bérleti díja: 19.618 ezer Ft + áfa - parkolási bevétel: 104.413 ezer Ft + áfa - lakbérbevétel: 60.630 ezer Ft + áfa A befizetési kötelezettséget a társaság az Önkormányzattal kötött megbízási szerződés előírásai szerint köteles teljesíteni. Felelős: Határidő:

4.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. évben a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére működési támogatást nyújt az alábbiak szerint: - Árpád Fürdő működési támogatása: 122.000 ezer Ft - Sportlétesítmények működési támogatása: 87.000 ezer Ft A működési támogatást az Önkormányzat a társasággal kötött megbízási szerződés előírásai szerint utalja át a társaság részére.

68 Felelős: Határidő: 5.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a parkolási közszolgáltatással kapcsolatban felmerülő 2013. évi költségek megtérítéseként 53.150 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A parkolási költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Határidő:

6.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a 2013. évi lakásüzemeltetési költségek megtérítéseként 37.008 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A lakásüzemeltetési költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Határidő:

7.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a Csabai Mérleg című kiadvány 2013. évi vételáraként 23.810 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A kiadvány árának megtérítési rendjét az önkormányzat és a társaság között létrejött megállapodás szabályozza. Felelős: Határidő:

8.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013-ban az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzat terhére elvégzendő felújítási munkákat továbbra is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével kívánja megvalósítani. Forrás: Felelős: Határidő:

9.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzata Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságát, hogy a 2013. évben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.

69 11. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Stratégiai-Fejlesztési Osztályával történt előzetes egyeztetést követően az azonnali beavatkozást igénylő hibák esetében 3.000 ezer Ft + áfa keret összegen belül a 2013. évi költségvetésben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzatának terhére lakásfelújításokat a 6. pontban rögzített felújítási munkákon felül, utólagos beszámolási kötelezettség mellett elvégeztessen. Felelős: Határidő:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. december 31.

Vantara Gyula polgármester: Az alapítói döntéshozatalt befejezetté nyilvánította. (Kazetta 3/1. 213-218) Napirend tárgya:

A településképi bejelentésről szóló rendelet megalkotása (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 218-223) Takács Péter képviselő: A rendelet-tervezet 7. §. szerint a reklámcélú bevételek kihelyezési ideje egy év időtartamú. Mi ennek az indoka? Miért nem több? Ugyanez vonatkozik az útbaigazító táblára is, amely 2 év időtartamú. Nem feltételezi azt, hogy a Csaba Centert két év múlva nem találják a jelenlegi helyen, ezért nem tartja logikusnak az ilyen rövid időintervallumot. Véleménye szerint a vállalkozókat ne kényszerítsék évente a reklám miatt, - amely akár három évig is aktuális - engedély kérelemre. A felvezető szövegben szerepel az a kitétel, amennyiben a polgármester elutasítja az adott kérelmet, fellebbezéssel lehet élni a közgyűlés felé. A rendelet véleménye szerint a fellebbezési jogra nem tér ki. (Kazetta 3/1. 223-237) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén Dr. Ferenczi Attila elnök hangosan gondolkodott a rendelt-tervezettel kapcsolatban. Valóban jogos aggályokat vetett fel. Éppen ez késztette személyét is arra, hogy áttanulmányozza a tervezetet. Nem kíván részletekbe bocsátkozni, hiszen kétfordulós rendeletalkotásról van szó, így lesz lehetőség a további egyeztetésekre. Bízik abban, hogy képviselőtásával is részt vehet az egyeztetésen, mivel több javaslatot is megfogalmaztak. Elsősorban a rendelet értelmezésével illetve a jogalkalmazással kapcsolatban vannak észrevételeik. Úgy látják, hogy meglehetősen széles körű a tervezett szabályozás. A 2. § 4. pontjára, 6., és 7. pontra vonatkoztatva mondta el észrevételeit, ami valóban – ahogy a bizottság elnöke is elmondta – igen széles körűen értelmezhető, ezért konkretizálásra, szűkítésre lenne szükség. A tervezetet ezért nem támogatják, bíznak abban, hogy a végleges változatot már el tudják fogadni, illetve hozzájárul ahhoz, hogy egységes, szép településkép alakuljon ki. (Kazetta 3/1. 237-265)

70

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Egyrészt örülni kell annak, hogy a rendelet a testület elé kerül, hiszen most először kap lehetőséget arra a polgármester, - mivel polgármesterre vonatkozó hatáskör - amelyet építéshatósági eszközökkel számos esetben nem lehet szabályozni, illetve a hatósági államigazgatási jogkörök erre nem alkalmasak, a testület nem szólhat bele. Ebből is több alkalommal volt vita egyedi döntések kapcsán. Ezért válik szükségessé a szabályozás. Személye elsősorban a jogi kérdésekre válaszol, a szakmai kérdések megválaszolására felkérte Lukácsi László városi főépítészt. Takács Péter képviselő a fellebbezési jogról szóló rendelkezésről érdeklődött. A jogalkotási törvény viszonylag régóta szabályoz úgy, hogy a magasabb szintű jogszabályt helyi rendeletben nem szerepeltetik, tekintettel a párhuzamos szabályzás elkerülésére. A fellebbezési jogot a kormányrendelet biztosítja, ezért ennek a szabályozása a helyi rendeletben nem szükséges. A fellebbviteli jogról történő rendelkezés a vonatkozó jogszabályban található. (Kazetta 3/1. 265-285) Lukácsi László városi főépítész: A szakmai kérdésekkel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: Az állami főépítészi rendszeren keresztül érkezett a jogszabály előkészítéséhez egy „sillabusz”, amiben az előterjesztésben szereplő ügyeknél lényegesen szélesebb kör szerepelt. Az első közgyűlési körre oly mértékben szűkítették az ügykört, ami véleménye szerint a helyi viszonyoknak megfelel. Természetesen ezt még tovább lehet szűkíteni, ami közgyűlési hatáskör. A reklámelhelyezésekkel kapcsolatban a rendelet előkészítése során az volt a cél, hogy ne legyen - főleg a belváros területén - kint maradt, aktualitását vesztett eligazító tábla, illetve reklámfelület. A rendszer úgy működik, hogy a bejelentéstől számított 8 napon belül a polgármesternek igazolást kell adnia arról, hogy maradhat-e a reklámtábla, vagy sem. Amennyiben nem ad igazolást, akkor megadottnak tekinthető. Ez viszonylag egyszerű eljárás, véleménye szerint nem terheli meg a vállalkozókat. Egyszerű kérelemmel kétévente elintézhető. (Kazetta 3/1. 285-307) Vantara Gyula polgármester: Valószínű, hogy értelmező rendelkezést beiktatni. Tisztázni kell, hogy a cégér, a cégjelző, a címjelző kifejezés mit fed. Ebből adódhat a félreértés. A főtér vonatkozásában lehetséges, hogy félévben szabályozzák a reklámtáblák elhelyezését. Felhívják a bérlők figyelmét a reklámok egységes megjelenítésére. A kihelyezett mobil reklámokkal tovább bővíthető a lehetőség. A cégérek, az intézmények megnevezése esetében akár öt év is lehet az időintervallum. Javasolta, hogy a rendelet-tervezet módosítására vonatkozó javaslatokat Lukácsi László városi főépítész felé továbbítsák. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 49/2013. (II. 22.) közgy.

71 HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a településképi bejelentésről szóló önkormányzati rendelet tervezetét megismerte, és elrendeli annak a Csabai Mérleg című városi lapban, valamint a városi honlapon történő közzétételét.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a településképi bejelentésről szóló önkormányzati rendeletet a Közgyűlés 2013. márciusi ülésére terjessze elő.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 29.

Napirend tárgya:

A településképi véleményezésről szóló rendelet megalkotása (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 50/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a településképi véleményezésről szóló önkormányzati rendelet tervezetét megismerte, és elrendeli annak a Csabai Mérleg című városi lapban, valamint a városi honlapon történő közzétételét.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a településképi véleményezésről szóló önkormányzati rendeletet a Közgyűlés 2013. márciusi ülésére terjessze elő.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 29.

Napirend tárgya:

Közterület-átnevezések

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi,

72 Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasolta, hogy a Gorkij utca ne kerüljön be a határozati javaslat 3. pontjába, illetve a bizottság kéri, hogy a közterület elnevezések változtatás előtti javaslata kerüljön meghirdetésre a lakosság körében, valamint ismételten kerüljön beterjesztésre, véleményezésre a bizottság elé. Tudomása szerint a Gorkij utca vonatkozásában konszenzus alakult ki. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony a javaslatot befogadta, ezért a Gorkij utca a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásából kivételre kerül. Kiemelte, hogy a határozati javaslatnak három eleme van. Az első elem foglalkozik a jóváhagyásos résszel, ahol az előkészítő bizottság négy utcára, térre vonatkozó javaslatát tette meg. A második elemben felkéri a Földrajzi Névi Munkacsoportot, hogy a beérkezett indítványokat a felsorolt utcák vonatkozásába tekintse át. A harmadik elem, hogy a Gorkij utca kivételével a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérje meg a testület az utcák, terek elnevezése vonatkozásában. Kérte a képviselőket, hogy hozzászólásaikban az említett hármas tagolást vegyék figyelembe. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 353-390) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Észrevételezte, hogy az a tér, amelyen a Trianon emlékmű elhelyezésre került, nincs elnevezve. Javasolta, hogy a közterület Trianon tér legyen. Az elnevezés nem érinti a környéken élők lakcímváltozását. (Kazetta 3/1. 390-402) Vantara Gyula polgármester: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony, mint előterjesztő jelezte, hogy a javaslatot befogadja. A javaslat a 2. kategóriába kerül be. Szükséges a lakossági vélemények kikérése, a Földrajzi Névi Munkacsoport újraértékelése. (Kazetta 3/1. 402-406) Miklós Attila képviselő: Érti, hogy már semmi dolga nincs a parlamentnek, mint olyan törvényeket hozni, amely az utcaneveket javítja ki. Azt is megérti, hogy Vantara Gyula polgármester is már annyi önálló indítványt tett, hogy ez volt a legfontosabb, amit jegyeznie kellett. Hiszen számos önálló indítványa volt, amely a város javát szolgálta. Az alábbi utcanevek átnevezését is érdemes megfontolni, mint pld. Alkotmány, Alaptörvény utcára, Munkás utca helyett Polgár utcára. Valóban van olyan név, amelyet át kell változtatni, nem helyes, ha önkényuralmi rendszerekhez köthető nevekről van elnevezve közterület az országban. A lakosság vegzálásán kívül ennek túl nagy jelentősége nincs, mivel azon túl, hogy mindenkinek le kell cserélnie majd az okmányait, nem helyes. (Kazetta 3/1. 406-427) Zelenyánszki Péter képviselő: A FIDESZ munkás tagozatának nevében visszautasította a Munkás utca átnevezésére tett javaslatot. (Kazetta 3/1. 427-430)

73

Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselő néha kiesik a szerepből, hiszen a testület tagjának esküjében szerepel a törvények végrehajtása és végrehajtatása. Lehet más a magánvéleménye, de a törvényt végre kell hajtani. Hozzászólásának első mondatában nem, de a végén már egyetértett az önkényuralmi jelképek kivételével. Jelen esetben nem arról van szó, hogy szándék, vagy akarat van-e a törvényt értelmezni, végrehajtani. Nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy végre kell hajtani. Azért emlékeztetett fentiekre, mert a képviselők időnként kiesnek szerepükből. A testületi ülésen nem törvényt kell alkotni, véleményezni, hanem az országgyűlés által elfogadott törvényt kell végrehajtani. Zelenyánszki Péter képviselő javaslatát az utcák átnevezése kapcsán várják a lakossági észrevételek között. (Kazetta 3/1. 430-455) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Megjegyzését Miklós Attila képviselőhöz intézte: Vegye úgy, hogy az általa képviselt politikai szervezet által sűrűn énekelt dal részletét „a múltat végképp eltörölni” valósítja meg a kormány és a képviselők is. (Kazetta 3/1. 455-461) Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában kérte, hogy a Földrajzi Névi Munkacsoporthoz juttassák el az átnevezésre vonatkozó javaslatokat. Nem javasolja, hogy jelen esetben szavazzanak az utcák átnevezésére irányuló javaslatokról. (Kazetta 3/1. 461-476) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy jelen testületi ülésen nem szavaznak az elnevezésekről, hiszen az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontja értelmében a munkacsoport a márciusi közgyűlésre készíti elő a közterületekhez rendelt elnevezésekkel kapcsolatos előterjesztést. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 476-482) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy visszavonja ügyrendi javaslatát. (Kazetta 3/1. 482-483) Vantara Gyula polgármester: Ismételten kihangsúlyozta, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontjában a már jóváhagyott közterület elnevezések szerepelnek, amelyet a Földrajzi Névi Munkacsoport, illetve valamennyi bizottság elfogadott. 2. pontban szerepelnek azok az utcanevek, amelyek esetében a munkacsoport összegyűjti a beérkezett indítványokat, javaslatokat. A 3. pontban felsorolt utcanevek vonatkozásában a Magyar Tudományos Akadémiától kérnek állásfoglalást a Gorkij utca kivételével. Szavazásra bocsátotta az előbb ismertetett határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 51/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT

74 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – jóváhagyja az alábbi közterület-elnevezéseket: - Az 1919-esek tere elnevezés Boczkó Dániel térre változik. - A Ligeti Károly sor elnevezés Ligeti sorra változik. - A Marx tér elnevezés Wenckheim Károly térre változik. - A Peter Jilemniczky utca elnevezés Dedinszky Gyula utcára változik.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Földrajzi Névi Munkacsoportot, hogy az alábbi közterületek új elnevezésével kapcsolatos javaslatokat – figyelembe véve a már beérkezett indítványokat, továbbá a lakosság és a civil szervezetek véleményét is – gyűjtse össze, és a márciusi közgyűlésre készítse elő a közterületekhez rendelt elnevezésekkel kapcsolatos előterjesztést: - Asztalos János utca, - Ágoston Péter utca, - Hámán Kató utca, - Padrach Lajos utca, - Paróczay János utca, - Sziklai Sándor utca, - Nyisztor Nándor utca.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri az alábbi közterületek átnevezésével kapcsolatban: - Lipták András utca, - Rajk László utca, - Somogyi Béla utca, - Stromfeld Aurél utca, - Úttörő utca, - Botyánszki Pálné utca, - Dobos István utca.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 31.

Napirend tárgya:

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési-, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 501-516) Takács Péter képviselő: Az előterjesztésből is kitűnik, hogy a Békéscsabán működő valamennyi nemzetiségi önkormányzat jól, magas színvonalon fejti ki tevékenységét. A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a legkevesebb támogatást kapja, mégis az egyik legaktívabb tevékenységet fejti ki ezzel is példaértékűen szolgálja az ezer éves Lengyel-Magyar barátságot.

75 (Kazetta 3/1. 516-529) Kutyej Pál: Ugyan úgy, mint a többi nemzetiségi önkormányzat is. (Kazetta 3/1. 529-530) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 52/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése áttekintette az előterjesztés mellékletét képező, a nemzetiségi önkormányzatok (roma, lengyel, román, szlovák) 2012. évi működéséről szóló tájékoztatót, és tudomásul veszi a benne foglaltakat. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. február 22.

Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okirat módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményező bizottságok elfogadásra javasolják. Az alapító okirat módosításáról, illetve egységes szerkezetbe foglalásáról külön határozat készül. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az alapító okirat módosítására vonatkozó határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 53/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítását. Az alapító okirat módosítása a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 1. Melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA

76 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 2012. november 23. napján, a 343/2012. (XI. 23.) közgy. határozattal jóváhagyott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapító okirat bevezető részében „Az alapító okirat kelte: 1995. VI. 1. Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. XI. 23.” szövegrész helyébe az alábbi szöveg lép: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően az alábbi alapító okiratot adja ki: Az első alapító okirat kelte: 1995. VI. 1. Törzskönyvi azonosító szám: 345000 /PIR/” 2. Az alapító okirat 1. pontjában az „Intézmény neve” szövegrész helyébe „A költségvetési szerv megnevezése” szöveg lép. 3. Az alapító okirat 3. pontjában a „Telephelye” szövegrész helyébe a „Telephelyei címe” szöveg lép. 4. Az alapító okirat 3. pontja az alábbi szöveggel egészül ki: „Békéscsaba, Szent István tér 9.” 5. Az alapító okirat 7. pontjában az „1990. évi LXV. tv. 38. § (1) bek. (Ötv.).” szövegrész helyébe az alábbi szöveg lép: „A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése.” 6. Az alapító okirat 8. pontjában

77 „Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. 1990. évi LXV. tv. 38. § (1) bek.” szövegrész helyébe az alábbi szöveg lép: „Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.” 7. Az alapító okirat 9. pontja az „Alaptevékenysége:” szövegrészt követően az alábbi szöveggel egészül ki: „A polgármesteri hivatal ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat. Gondoskodik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.” 8. Az alapító okirat 9. pontjában lévő „Tevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása:” és az azt követő szövegrész 10. pontként kerül számozásra, az alapító okirat ezt követő pontjai 11., 12., 13., 13.1., 13.2., 14., 15., 16. pontként kerülnek átszámozásra. 9. Az alapító okirat átszámozott 10. pontjában törlésre kerülnek a „882112 „882115 „889967

Időkorúak járadéka” Ápolási díj alanyi jogon” Mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési támogatása”

és

átalakítási

szövegrészek. 10. Az alapító okirat átszámozott 10. pontjában a „381103 „412000 „620000 „841403 „842421

Települési hulladék vegyes begyűjtése, szállítása” Lakó és nem lakóépület építése” Információtechnológiai szolgáltatás” Város és községgazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások” A közterület rendjének fenntartása”

78 „889119 „890509 „940000 szövegrészek helyébe a „381103 „412000 „620000 „841403 „842421 „882119 „890509 „940000 szövegrészek lépnek.

Óvodáztatási támogatás” Egyéb máshová nem sorolt közösségi tevékenységek támogatása” Közösségi társadalmi tevékenységek”

társadalmi

Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása” Lakó- és nem lakóépület építése” Információ-technológiai szolgáltatás” Város-, községgazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások” Közterület rendjének fenntartása” Óvodáztatási támogatás” Egyéb máshová nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása” Közösségi, társadalmi tevékenységek”

11. Az alapító okirat átszámozott 11. pontjában a b) pont helyébe az alábbi szöveg lép: „ b) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott ügyekben a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott települések közigazgatási területe.” 12. Az alapító okirat átszámozott 11. pontjából törlésre kerül a c) és a d) pont. 13. Az alapító okirat átszámozott 13. pontjában törlésre kerül a „Típus szerinti besorolása” szövegrész, a 13.1. pont, valamint a 13.2. pontban „A költségvetési szerv” szövegrész és az „Ellátja Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata gazdasági és pénzügyi feladatait.” szövegrész, a 13.2. pont pedig 13. pontra átszámozódik. 14. Az alapító okirat átszámozott 14. pontja helyébe az alábbi 14. pont lép: „14. Vezetőjének megbízási rendje:

A jegyző kinevezése az Mötv. 82. §-a, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A település polgármestere – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.”

79 15. Az alapító okirat átszámozott 16. pontja az ingatlanok megnevezését követően kiegészül az alábbi szöveggel: „5600 Békéscsaba, Szent István tér 9. szám alatti, Békéscsaba 7 hrsz.-ú ingatlan osztott használata” 16. Az alapító okirat záró részében „A közgyűlés 218/1995. (VI. 1.) számú határozatával elfogadva, módosítva a 260/2002. (VI. 6.), a 361/2006. (VII. 6.), a 15/2008 (I. 24.), a 247/2009. (V. 14), a 462/2009. (VI. 25.), a 604/2009 (IX. 24.), valamint a 343/2012. (XI. 23.) közgy. határozattal.” szövegrész törlésre kerül. 17. Az alapító okirat a következő záradékkal egészül ki: „ZÁRADÉK Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel lép hatályba, ezzel egyidejűleg Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2012. november 23. napján kelt, a közgyűlés 343/2012. (XI. 23.) közgy. határozatával jóváhagyott alapító okirata hatályát veszti. Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 54/2013. (II. 22.) közgy. határozatával hagyta jóvá.” ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítása a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba. Jelen alapítóokirat-módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 53/2013. (II. 22.) közgy. határozatával hagyta jóvá. Békéscsaba, 2013. február 22.

Vantara Gyula polgármester Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítása – egységes szerkezet

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalást. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 54/2013. (II. 22.) közgy.

80 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala egységes szerkezetű alapító okiratát. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 1. Melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően az alábbi alapító okiratot adja ki: Az első alapító okirat kelte: 1995. VI. 1. Törzskönyvi azonosító szám: 345000 /PIR/ 1. A költségvetési szerv megnevezése:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

2. Székhelye:

Békéscsaba, Szent István tér 7.

3. Telephelyei címe:

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Békéscsaba, Szent István tér 9.

4. Törzsszám:

345000

5. Szakágazati besorolási szám:

841105

6. Szakágazati besorolás megnevezése: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 7. Létrehozásáról rendelkező jogszabály: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése. 8. Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe

81 tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. 9. Alaptevékenysége:

A polgármesteri hivatal ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat. Gondoskodik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

10. Tevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása: Szakfeladat száma 381103 412000 620000 711000 813000 841112 841126 841154 841124 841133 841403 841901 842421 854314 856099 882111

Szakfeladat megnevezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Lakó- és nem lakóépület építése Információ-technológiai szolgáltatás Építészmérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Zöldterület kezelés Önkormányzati jogalkotás Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Város-, községgazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások Önkormányzatok és társulások elszámolásai Közterület rendjének fenntartása Szociális ösztöndíjak Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Aktív korúak ellátása

82 882113 882119 882129 882202 890509 890603 931903 940000

Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Óvodáztatási támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Egyéb máshová nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Szakszervezeti tevékenység támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Közösségi, társadalmi tevékenységek

11. Illetékességi területe: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe. b) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott ügyekben a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott települések közigazgatási területe. 12. Alapító jogokkal rendelkező irányító szerv neve, székhelye:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7.

13. Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

14. Vezetőjének megbízási rendje:

A jegyző kinevezése az Mötv. 82. §-a, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A település polgármestere – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

15. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

Foglalkoztatottjainak jogviszonyára alapvetően a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (pl. megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény az irányadó.

83 16. A feladat ellátására szolgáló vagyon: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. szám alatti, Békéscsaba 5 hrsz.-ú ingatlan 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. szám alatti, Békéscsaba 2936/2 hrsz.-ú ingatlan 5600 Békéscsaba, Szent István tér 9. szám alatti, Békéscsaba 7 hrsz.-ú ingatlan A vagyon vonatkozásában az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni. ZÁRADÉK Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel lép hatályba, ezzel egyidejűleg Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2012. november 23. napján kelt, a közgyűlés 343/2012. (XI. 23.) közgy. határozatával jóváhagyott alapító okirata hatályát veszti. Az alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 54/2013. (II. 22.) közgy. határozatával hagyta jóvá. Békéscsaba, 2013. február 22.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

84

Napirend tárgya:

A Közgyűlés Szervezeti és Működési önkormányzati rendelet megalkotása

Szabályzatáról

szóló

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 562- 3/2. 004) Strifler Attila képviselő: Nyilvánvaló, hogy a testület működését a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Ezért nem mindegy a képviselők számára sem, hogy milyen lehetőséget biztosít számukra. A képviselők tisztában vannak azzal, hogy a 2010-es önkormányzati ciklustól másfajta testület foglal helyet a tekintetben is, hogy létszáma a korábbi időszakoz képest lecsökkent. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata korábban és a jelenlegi tervezet is érzéketlen volt a képviselők előterjesztői jogára. Az előterjesztői jog a képviselőcsoport alakításához van kötve, ami három főt jelent. Az ellenzék, a pártok szerinti megoszlást figyelembe véve nem rendelkezik képviselői csoporttal, így előterjesztői joggal sem. Javasolta, hogy valamennyi képviselő rendelkezzen előterjesztői joggal. Nyilvánvaló, hogy a helyben élők az ellenzéki képviselőktől is elvárják, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a város fejlődéséhez. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy a 9. §. (3) bekezdésébe emeljék be az önkormányzati képviselők előterjesztői jogát. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. is rendelkezik előterjesztői joggal, így minimum, hogy az előterjesztőknek is legyen előterjesztői joguk. Bízik abban, hogy a korábbi tapasztalatok, bizottsági döntések ellenére ezúttal a testület támogatja a módosító javaslatot. (Kazetta 3/2. 004-033) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy nem tudott részt venni a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ülésén, ez a magyarázata annak, hogy több módosító javaslatot tesz. Kezdeményezte, hogy az 5. § (5) pontja módosuljon, miszerint az előterjesztés elkészültét követően haladéktalanul, de legalább két nappal a közgyűlés előtt kitételre. Amennyiben az eredeti szöveg kerül elfogadásra, előfordulhat, hogy még csütörtök este anyagot kézbesítenek. Azt szeretné elérni, hogy amennyiben pénteken van a közgyűlés, legkésőbb szerdai napon záruljon le. A képviselői előterjesztői joggal egyetért. Javasolta, hogy a 14. § (3) bekezdésének módosítását, miszerint nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselő legfeljebb 5 percben szólalhasson meg. Jelenleg ez az időkorlát 2 perc. Indokolásként elmondta, hogy a napirend előtti felszólalás a várost érintő jelentős problémára hívja fel a figyelmet, illetve a város egészét érintő javaslat tehető. Ezt 2 percben nehéz elmondani, ezért javasolja az időkorlát megemelését. A korábbi közgyűlési gyakorlatot figyelembe véve egyszer sem fordult elő, hogy pl. tizenketten kérjenek napirend előtti hozzászólási lehetőséget. Általában egy-két képviselő kér szót.

85 A 15. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közgyűlés elnöke az ülés vezetése során az (1)(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül. Kezdeményezte, hogy ez esetben az időkorlát 2 perc legyen. A 15. § (10) bekezdése rendelkezik arról, hogy egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő kéri. Egy képviselőcsoport az SZMSZ alapján 3 főből áll. Az lenne a logikus, ha három képviselő kérhetné a tárgyalási szünet elrendelését. Kezdeményezte, hogy 5 főről 3 főre csökkenjen a tárgyalási szünetet kérő képviselők száma. A 17. § (12) bekezdése szerint amennyiben a közgyűlés tagja az adott ügyben elmulasztja személyes érintettsége bejelentését és a közgyűlés időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000,- Ft bírságot fizet. Fentiekre 2012. május 22-én a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén erre már volt példa, hiszen Strifler Attila képviselő esetében az érintettség bejelentése nem történt meg. Majd amikor felszólították a bejelentésre, gyakorlatilag a letagadás történt. Fenti kitétel a bizottsági és külső bizottsági tagra is érvényes? Kezdeményezte, hogy radikálisan, 10.000,- Ft helyett 50.000,- Ft büntetési tételt alkalmazzanak. Bízik abban, hogy módosító javaslata támogatást nyer. A 19. § (1) bekezdése szabályozza a titkos szavazást, a 20. § (1) bekezdése pedig a név szerinti szavazást. Mind a két esetben 5-5 képviselő kezdeményezheti. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy 3-3 képviselő legyen. A levezető elnök az SZMSZ alapján rendre utasítja azt a képviselőt, aki méltatlan magatartást tanúsít, vagy időt lép túl. Méltatlan magatartás hogy lesz eldöntve? Ismétlődő rendzavarás esetén kivezethető az adott képviselő a teremből. Mit kell tenni ahhoz, hogy a képviselőt kivezetessék? Az SZMSZ tartalmazza, ezért érdemben kell foglalkozni vele. (Kazetta 3/2. 033-112) Strifler Attila képviselő: Nem kíván hozzászólni az előterjesztéshez, de Takács Péter képviselő hozzászólása által meg lett szólaltatva. Egyeztetett Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnökkel, maga sem úgy emlékszik az adott esetre, mint ahogy az Takács Péter képviselő felvázolta. Először vádolják meg azzal, hogy nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Konkrétan az említett bizottsági ülésen nem arra vonatkozott a kérdés, hogy érintett-e, vagy sem. Javasolta, hogy Takács Péter képviselő konkrétan kérdezzen a bizottsági ülésen, ne sejtelmes módon, elszólásokkal próbáljon információhoz jutni. Az eset után személyesen egyeztetett Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonnyal is, aki szerint semmiféle mulasztást, illetve vétséget nem követett el. Ezért visszautasította Takács Péter erre irányuló megjegyzését, illetve vádját. (Kazetta 3/2. 112-130) Takács Péter képviselő: Úgy tűnik, hogy nem azonos bizottsági ülésről beszélnek. Az történt, hogy a helyi adóval tartozók listáját tárgyalta a bizottság, amely listán a képviselő nevével azonos név szerepelt. Ennek apropóján kérdezte meg, hogy érintett-e a képviselő, vagy sem. Ezért kérdezte a jegyző asszonyt, hogy a bizottsági tagra, vagy a külső bizottsági tagra vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség. Erre vonatkozott korábbi hozzászólása, semmi többre. (Kazetta 3/2. 130-137)

86 Strifler Attila képviselő: Takács Péter képviselőt ezúttal legendás memóriája cserbenhagyta. A nevezett bizottsági ülésen nem az adóhátralékkal rendelkezők ügyét tárgyalták, hanem azt, hogy melyek azok a felszámolás alatt lévő cégek, amelyek adótartozását az önkormányzat már nem tudja behajtani. A listán konkrétan az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság nem szerepelt. (Kazetta 3/2. 137-144) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Kérte, a két képviselőt, hogy a személyes vitát a testületi ülésen kívül rendezzék. (Kazetta 3/2. 144-145) Strifler Attila képviselő: Megjegyezte, hogy véleménye szerint nem tartozik elszámolással Takács Péter képviselőnek. (Kazetta 3/2. 145-146) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Mégis csak jó, ha le van szabályozva a testületi ülés vezetése, hiszen a parttalan vitáknak, illetve személyes megszólíttatásoknak tud esetleg keretet szabni. Strifler Attila képviselő kérdésére: Tekintettel arra, hogy igen részletesen szabályozza az Mötv az előterjesztői jogot és nem tér ki külön képviselőre, az eddigiekben is ugyanilyen szabályozás folyt azonos kerettel, ezért nem kívánja módosító indítványként befogadni a képviselő által javasoltakat. Pontos felsorolás tartalmazza az előterjesztői joggal rendelkezőket. Az eddigi szabályozással is bármelyik képviselő lehetőséghez jutott. Azt továbbra is megteheti a polgármester, a jegyző, a testület bizottságai útján, amennyiben javaslata a teljes testületet érinti. Takács Péter képviselő az 5.§ (5) bekezdésében foglaltakat kifogásolta, amennyiben az előterjesztés sürgősségi kiküldéssel kerül továbbításra, azt legkésőbb szerdáig kapják meg. Ezt a kérést azért nem tudja teljesíteni, mert nem azért továbbítják későbbi kiküldéssel az előterjesztéseket, mert a hivatal munkatársai „lusták” képtelenek elkészíteni, hanem azért, mert adott esetben akkor érkezik meg egy anyag, amelyet be kell terjeszteni a közgyűlésre. Az előterjesztések elkészítése körültekintést, kiemelt figyelmet igényel. Amikor a döntés szükséges, még akár a testületi ülés napján is elő lehet terjeszteni. Ezért a javaslatot nem tudja elfogadni. A haladéktalanul kitétel azt jelenti, ahogy tudják, kiküldik. Pénteki napon a testület előtt kerül kiosztásra, ezt juttatja kifejezésre a hivatkozott szakasz. A szabályozástól nem kíván eltérni. A 14. § szabályozása, az ülés előtti 2 perces felszólalásra vonatkozik. A régi szabályzattal összehasonlítva a jelenlegi tervezetet, megállapítható, hogy a korábbi szabályzatban a 21. § (8) bekezdése szabályozva, ami szószerint átemelésre került. Nem került módosításra, eddig is így volt. Az egy dolog, hogy az ülést levezető elnök, a polgármester nem ragaszkodott a 2 perces időkorláthoz. Rendszeresen, mindenkinek megadta a felszólalási jogot, amivel az adott képviselő élni kívánt. Véleménye szerint nem indokolt a magasabb időkorlát. 15. § (3) bekezdése kifejezetten jogi alapra helyezkedő rendelkezés. Rendszeresen vita volt arról, hogy a költségvetés tárgyalása során korlátlan, vagy sem a hozzászólási lehetőség. Már a 2010. évet megelőzően is 10, illetve 5 perces korlát volt, harmadik esetben 1. Ezek a kitételek is változtatás nélkül kerültek a tervezetbe. Miután egyes anyagok esetében, a bizottsági elnökökre is vonatkozik az időkorlát, de az előterjesztéssel kapcsolatban adott magyarázatok miatt időkorlát nélküli hozzászólási lehetőséget biztosít.

87

A régi szabályzatban is jóval nagyobb lehetősége volt az ülést levezető elnöknek arra, hogy intézkedéseket foganatosítson, egész egyszerűen nem volt szokás azokat megtenni. Ez nem új rendelkezés, a régi szabályzat is tartalmazta, nem került módosításra. 15. § (10) bekezdésében a napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal maximum 10 percben szünetet lehet elrendelni, ha egy képviselőcsoport, vagy legalább öt képviselő kezdeményezi. Ez a korábbi szabályzatból teljes egészében átemelésre került. Új rendelkezés a 17. § (12) bekezdése, miszerint „amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettség bejelentését és a közgyűlés megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000,- Ft bírság megfizetésére köteles. Az új törvény az Mötv úgy szabályoz, hogy a képviselőtestületnek az SZMSZ-ben kell az erre vonatkozó jogkövetkezményeket megállapítani. Nem jelenti azt egyértelműen, hogy ki is kell zárni. Nincs párhuzamos szabályozás. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét, a kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely más önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt nyilván határozatképesség szempontjából figyelembe veszik. Nem azt jelenti, hogy automatikusan nem szavazhat az, aki ki van zárva, vagy aki személyesen érintett, hanem erről döntenie kell. Ha a döntés előtt nem jelenti be, akkor van a szankció. Amíg fennáll a testület megbízatása és az alatt bizonyítást nyer, 10.000,- Ft bírságot kell fizetnie. Véleménye szerint a bírság összegénél a morális háttere nagyobb a dolognak. (Kazetta 3/2. 146-226) Vantara Gyula polgármester: Erkölcsi negatívum. Nem az összeg beszedése a lényeg, azért is jelképes a 10.000,- Ft, hanem az erkölcsi hátrány, ami a képviselőt érinti. (Kazetta 3/2. 226-228) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A bizottság tagjaira automatikusan vonatkoznak a közgyűlési SZMSZ- ben foglaltak. Valamennyi bizottság saját szabályzattal is rendelkezik. A központi jogszabály szabályozza, hogy a közgyűlési SZMSZ ezen szakasza vonatkozik arra a megnyilvánulásra is, így a bizottsági munkában is követendő. A titkos, illetve a névszerinti szavazást a 19. illetve a 20. § szerint képviselőcsoport, vagy öt képviselő indítványozhatja. A helyi sajátosságra tekintettel jelen testületben egy frakció létezik. a frakciócsoport, vagy képviselőcsoport bármilyen értelmezést veszünk, legalább 3 fő. Nem történt változtatás az előzőekhez képest. Az 5 képviselő pedig azért szükséges, hogy megalapozott legyen, és ne kelljen mindenféle úgymond citált indokok miatt kezdeményezést tenni. (Kazetta 3/2. 228-246) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy a Strifler Attila képviselővel folytatott vitában megvonja a szót. (Kazetta 3/2. 246-247) Takács Péter képviselő: Személyes érintettség miatt ilyenkor nem kötelező megadni a szót? (Kazetta 3/2. 247-251)

88 Vantara Gyula polgármester: Ismételten kérte a személyes vita lezárását. (Kazetta 3/2. 251-254) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy valamennyi módosító javaslatát továbbra is fenntartja. (Kazetta 3/2. 254-256) Herczeg Tamás tanácsnok: Az előterjesztések kiküldésével kapcsolatban sorozatosan vita alakul ki, miért kapják meg a megadott határidőhöz képest később. Azért kell a jelenlegi tervezet szerint módosítani a szabályzatot, mert ha nem ezt tennék, akkor jogszerűen rendkívüli ülést kellene összehívni. Ehhez képest életszerűbb, tervezhetőbb, jobban lebonyolítható az a rendszer, ha akár csütörtökön kapják kézhez az anyagot. Más esetben indokolatlan, soron kívüli közgyűlést kellene összehívni. (Kazetta 3/2. 256-271) Vantara Gyula polgármester: A vitát zárta. Strifler Attila a képviselői előterjesztői jogra irányuló módosító javaslatát a jegyző asszony, mint előterjesztő nem fogadta el. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 4 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Takács Péter képviselő módosító javaslatait tette fel szavazásra. Az előterjesztések kiküldési határidejével kapcsolatban javasolt módosítással az előterjesztő nem értett egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Módosító javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a nyilvános ülés elején 2 perc helyett 5 perc legyen a hozzászólási lehetőség, mellyel az előterjesztő nem értett egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 4 igen, 12 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Módosító javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a levezető elnök saját hatáskörben további időkorlátozás nélküli hozzászólási lehetőséget biztosít, kitétel helyett 2 perc legyen az időkorlát, mellyel az előterjesztő nem értett egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Módosító javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport vagy legalább 3 képviselő azt kezdeményezi. A tervezet 5 képviselőt

89 tartalmaz. Az előterjesztő a módosító javaslattal nem ért egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 14 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

-

Takács Péter képviselő módosító javaslata szerint 10.000,- Ft bíróság helyett 50.000,- Ft kiszabását kezdeményezte. Az előterjesztő a módosítással nem ért egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 5 igen, 12 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette.

-

A titkos, illetve a névszerinti szavazást a 19. illetve a 20. § szerint képviselőcsoport, vagy öt képviselő indítványozhatja. Takács Péter képviselő módosító javaslata 3 főre történő csökkentésre irányul. Az előterjesztő a módosító javaslattal nem ért egyet. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

-

Szavazásra bocsátotta az eredeti rendeletalkotást. A közgyűlés 13 igen, 3 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1)

Az önkormányzat a) b) c)

hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata; székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7.; bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése”, középen Magyarország címere;

90 d) e) f) (2)

jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint; testületének elnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése; működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

Az önkormányzat hivatalának a) b)

neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala; bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.

(3)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Díszpolgára” címet, „Békéscsabáért” kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.

(4)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: a) Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia), b) Mikkeli (Finnország), c) Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia), d) Trencsén – Trencín (Szlovákia), e) Tarnowskie Gory (Lengyelország), f) Wittenberg (Németország), g) Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna), h) Belényes – Beius (Románia) városok önkormányzataival. II. Fejezet A közgyűlés működése 1. Általános szabályok 2. §

(1)

A közgyűlést a polgármester és 17 képviselő alkotja. A testület névsorát a jelen rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

(2)

A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. 3. §

(1)

A közgyűlés szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

91 (2)

A közgyűlés ülésszakot tart, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi. 2. A közgyűlés munkaterve 4. §

(1)

A közgyűlés féléves munkaterv alapján ülésezik.

(2)

A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen.

(3)

A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, lehetőség szerint háromhavonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4)

A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni: a) b) c) d)

(5)

A munkaterv főbb tartalmi elemei: a) b) c) d)

e) (6)

a közgyűlési bizottságoktól, a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől, a város egyéni országgyűlési képviselőjétől,

az ülések tervezett időpontja, napirendjei, a napirendek előterjesztőjének a megjelölése, annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell, a napirendhez meghívottak felsorolása, amennyiben az más, mint az SZMSZ-ben meghatározott állandó meghívottak köre (napirend tárgya szerint illetékes más szakember, napirend szerint érintett szervezetek vezetője), a napirend előkészítőinek felsorolása.

A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert.

3. A közgyűlés üléseinek összehívása 5. § (1)

A polgármester a közgyűlést – az (5) bekezdés esetét kivéve – írásban hívja össze.

92 (2)

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3)

A meghívó tartalmazza: a) b) c) d) e)

az ülés helyét, ülésszak esetén annak várható időtartamát, az ülés kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit és előkészítőjét.

(4)

A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – az (5) és (6) bekezdés, valamint a 11. § esetét kivéve – az ülés előtt legalább 6 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak.

(5)

Amennyiben valamely előterjesztés nem a közgyűlési meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a közgyűlés tagjainak.

(6)

A közgyűlés ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése. 6. §

(1)

A közgyűlés ülésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az előterjesztések elektronikus úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni: a) b) c) d) e)

(2)

a közgyűlés tagjait, a jegyzőt, az aljegyzőt, a város egyéni országgyűlési képviselőjét, a polgármesteri hivatal osztályvezetőit és osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységeinek vezetőit, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján megbízott könyvvizsgálót az őt érintő ügyekben.

Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában: a) b) c) d)

a megyei jogú városok polgármesterei, a városi rendőrkapitány, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, Békés Megye Képviselő-testülete elnöke,

93 e) f) g) h) i)

a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei, az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben, a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke, amennyiben a napirendek valamelyike turizmust érint, a helyi sajtó képviselői, a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője. 4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés 7. §

(1)

Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekescsaba.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

(2)

A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Csabai Mérleg című városi lapban (a továbbiakban: városi lap), valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni. 8. §

A közgyűlés az Mötv.-ben meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve bármely képviselő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést a napirend elfogadásakor. 5. Előterjesztések 9. § (1)

A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei: a)

Első rész: aa)

ab)

ac)

a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelte már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése; azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek; mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;

94 ad)

ae) af) b)

az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri; a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése; a határozati javaslat indokolása.

Második rész: Az előterjesztés második fő része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők: ba) bb) bc) bd) be)

logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira; legyen szakszerű és végrehajtható; ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni; meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt; utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

(2)

Az előterjesztések formai követelményeit az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.

(3)

A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

(4)

polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottság, bizottsági elnök, településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben, képviselőcsoport, képviselőcsoport vezetője, jegyző, aljegyző, osztályvezető, Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.

A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve: a) b) c) d) e) f) g)

polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, jegyző, aljegyző, az önkormányzati közbeszerzések tárgya szerint illetékes bíráló bizottság elnöke közbeszerzési ügyekben, az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,

95 h) i)

településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben, mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez, vagy felkér. 10. §

(1)

A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2)

Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a közgyűlés ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a közgyűlés tagjai rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselőcsoport vezetője, jegyző, aljegyző.

(3)

Szóban csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor a) b) c) d)

a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek, a költségvetés módosítását érintő javaslat, az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek, a polgári jogi jogügyletekkel kapcsolatos ügyek

előterjesztésére. (4)

Az előterjesztéseket - az 5. § (5)-(6) bekezdése, a szóbeli előterjesztés, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével - 10 nappal a közgyűlés ülése előtt le kell adni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.

(5)

Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság állásfoglalásával, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.

(6)

A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.

(7)

Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik.

(8)

Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(9)

A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

96 (10) Alapítói döntés esetén az előterjesztés jobb felső sarkában ezt jelezni kell. (11) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot. 11. § Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha azt jogszabály írja elő, vagy az a közgyűlés következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a közgyűlés határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

6. Az ülés vezetése, a vita 12. § (1)

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.

(2)

A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a közgyűlés döntése alapján a kizárásra vonatkozó szabályok szerint nem vehet részt a döntéshozatalban. 13. §

(1)

Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során: a) b) c) d) e) f) g)

(2)

az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja, közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát, javaslatot tesz az ülés napirendjére, a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet, minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat, az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés.

Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében: a)

a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

97 b) c) d)

e)

(3)

figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, ebben az esetben a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az érintett a továbbiakban részt vehet-e a közgyűlés ülésén, figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

Amennyiben az elnök a vitát nem az SZMSZ szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti. 14. §

(1)

Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a közgyűlés vita nélkül dönt.

(2)

A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.

(3)

A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz. 15. §

(1)

Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum egyszer 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Az a képviselő, aki az egyszeri 5 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még egyszer 2 percben reagálhat a később elhangzottakra. Személyes érintettség esetén a képviselőnek további 1 perces viszontválaszra van lehetősége.

(2)

Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a képviselőket 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3)

Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

(4)

A közgyűlés bizottságának döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.

(5)

Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök vagy a közgyűlés hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg az 5 percet.

(6)

A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz.

98 (7)

A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.

(8)

Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül vesz tudomásul.

(9)

A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(10)

Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő azt kezdeményezi. 16. §

(1)

A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2)

Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező bizottság létrehozásáról, amelynek tagjai: a) b) c) d) e) f)

(3)

a polgármester, alpolgármester, a napirendi pont előterjesztője, az érintett bizottság elnöke, a jegyző, aljegyző, a tárgy szerint illetékes más szakértő, az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.

A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el. 7. Határozathozatal 17. §

(1)

Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a közgyűlés tagja a szavazástól tartózkodhat.

(2)

A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik.

(3)

Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (3) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.

99 (4)

A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.

(5)

Szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.

(6)

Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt. Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.

(7)

Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

(8)

A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a közgyűlés ügyrendi döntést hoz.

(9)

A közgyűlés ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.

(10)

Az előterjesztő által befogadott módosító indítványokról a közgyűlés külön nem szavaz.

(11)

A határozat jelölése: a) b)

(12)

Teljes jelölés: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése …../20... (hó, nap) közgy. határozata a ……………….-ról/ről; rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) közgy. határozat.

Amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a közgyűlés megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000,- Ft bírság megfizetésére köteles. 18. §

A közgyűlés által - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:

100 a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

az önkormányzati rendelettervezetek elfogadása, valamint a rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal, az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése, döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról, közgyűlési hatáskörök átruházása, önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása, a választás, kinevezés,vezetői megbízás fogalmába nem tartozó egyéb személyi döntés, méltányossági döntést igénylő ügyek, közalapítvány alapító okiratának módosítása, éves beszámoló elfogadása, közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, költségvetést érintő ügyek. 8. Titkos és név szerinti szavazás 19. §

(1)

Titkos szavazást tarthat a közgyűlés egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2)

A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)

A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.

(4)

Titkos szavazás esetén a szavazatok számlálását az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság végzi. 20. §

(1)

A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben meghatározott kötelező esetén túlmenően a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt egy képviselőcsoport indítványozza.

(2)

A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a közgyűlés tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól.

(3)

A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 9. Képviselői kérdés

101 21. § (1)

A polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérő képviselőnek – amennyiben az adott ülésen kíván választ kapni – a kérdést írásban az ülés előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez vagy a címzetthez kell benyújtania.

(2)

A kérdésre a megkérdezett – az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén – a közgyűlés ülésén köteles választ adni.

(3)

A közgyűlés ülésén a kérdésre adott válasz elfogadásáról először a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a közgyűlés a kérdésre adott választ nem fogadja el, úgy az a tárgya szerint illetékes bizottsághoz kerül véleményezésre.

(4)

A kérdés alapján a közgyűlés részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(5)

A kérdés tárgyának kivizsgálásába a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni. A kivizsgálással a közgyűlés megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a tanácsnokot, illetve valamely közgyűlési bizottság elnökét. A kérdés kivizsgálásával ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba külső szakértő is bevonható.

(6)

A kérdésre adott írásbeli választ és a vizsgálat eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen kell dönteni.

(7)

A közgyűlés ülésén szóbeli kérdés a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére. Írásbeli válaszadás esetén a (3) és (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 10. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve 22. §

(1)

Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2)

A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.

(3)

A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként különkülön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

102 (4)

A zárt ülés jegyzőkönyve 3, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 4 példányban készül.

(5)

A jegyzőkönyv egy példányát a zárt ülés kivételével az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére.

(6)

A közgyűlés egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a városi honlapon elérhetők. 11. Lakossági fórumok 23. §

(1)

A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2)

A közgyűlés a következő lakossági fórumokat rendszeresíti: a) b) c)

közmeghallgatás, a közgyűlés által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás, városrészi és választókerületi tanácskozás.

(3)

A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4)

A városrészi és választókerületi tanácskozás a megtárgyalandó ügyektől függően egy nagyobb településrész lakosságára, egy vagy több választókerületre terjedhet ki. A polgármester, az alpolgármester, a közgyűlés bármely tagja szervezhet városrészi és választókerületi tanácskozást. 12. Az önkormányzati rendeletalkotás 24. §

(1)

A rendelettervezet előkészítése: a) b)

A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is.

103 c)

(2)

A tervezet véleményezése: a) b)

c) d)

(3)

A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell. A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság, településrészi önkormányzat, valamint az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elé kell terjeszteni. Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek. A lakosság tájékoztatásának formái: da) a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon, db) lakossági fórumok tartása.

A rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása: a) b) c)

d)

(4)

A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével a jegyző. A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti. A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, más javaslattevő esetén a közgyűlés előtt legalább 3 nappal, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek. A közgyűlés napirendjének elfogadása után a rendelettervezethez módosító javaslatot benyújtani nem lehet.

Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: a) b)

az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik, az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.

(5)

A költségvetésről és zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó speciális szabályokat az SZMSZ 44-45.§-ai tartalmazzák.

(6)

A rendeletek jelölése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/20… (hó, nap) önkormányzati rendelete a …..ról/ről.

104 III. Fejezet A települési képviselő 25. § (1)

Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és bejelentik a polgármesternek. Képviselőcsoportot legalább három képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.

(2)

A képviselőcsoportot megillető jogosítványok: a) b) c) d)

Önálló előterjesztői jog. A döntéshozatal után a képviselőcsoport szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja. A napirenden szereplő kérdés tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet. Indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését. 26. §

(1)

A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2)

Igazoltan van távol a közgyűlés üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet szerint történik.

(3)

A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4)

A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5)

Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet A közgyűlés bizottságai

105 13. Bizottságok létrehozása 27. §

(1)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre: 1. Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő) 2. Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő) 3. Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő) 4. Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő) 5. Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (5 fő képviselő).

(2)

A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3)

A közgyűlés ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart. 14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok 28. §

(1)

A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt és valamennyi képviselőt a bizottság ülése előtt legalább 3 nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.

(2)

A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(3)

A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.

(4)

A bizottsági ülések meghívóit a polgármesteri hivatal épületében a hirdetőtáblán és a városi honlapon közzé kell tenni. A meghívó nem tartalmazhatja konkrétan a zárt ülés napirendi pontjait.

(5)

A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.

106 (6)

A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi teljesítésére vonatkozó szabályokat az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

kötelezettsége

29. § (1)

A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A bizottság – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.

(2)

Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3)

A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvben – a bizottsági tag kérésére – rögzíteni kell a kisebbségi véleményeket.

(4)

A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(5)

Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek.

(6)

Az SZMSZ zárt ülésre vonatkozó szabályai értelemszerűen vonatkoznak a közgyűlés bizottságaira is.

(7)

Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 30. §

A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg. 15. A bizottságok általános feladatköre 31. § A bizottság: a) b) c)

d) e)

önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat, közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében, véleményezi a más közgyűlési bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet, vagy más közgyűlési döntés ezt előírja, szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását, kialakítja állásfoglalását a közgyűlés által meghatározott előterjesztés esetében,

107 f) g) h)

i) j) k) l)

előkészíti azt az előterjesztést, amelynek közgyűlés elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott, felkérés esetén véleményezi a közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben, gyakorolja a közgyűlés által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat, figyelemmel kíséri az Európai Uniós tagsággal összefüggő szakterületét érintő feladatokat, véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre. 16. A bizottságok részletes feladatai 32. §

(1) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság részletes feladatai: 1. Egészségügyi területen: a) b)

c) d) e) f) g) h) i)

Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját. Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját. Véleményezi az egészségügyi intézmények stratégiai elképzeléseit. Véleményezi az egészségügyi intézmények strukturális változásait Véleményezi az önkormányzat egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban. Véleményezi az egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét. Koordinálja a Városi Egészségfejlesztési terv végrehajtását, felülvizsgálatát. Pályázatot ír ki az egészségfejlesztés célkitúzéseinek a megvalósítására. Véleményt nyilvánít az egészségügyi tárgyú kérdésekben.

2. Szociális területen: a) b) c)

Véleményezi az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját. Véleményt nyilvánít a város szociális ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. Kezdeményezi a helyi szociális jellegű támogatási rendszerek kidolgozását.

108 d) e)

f) g) h) i)

Véleményezi a szociális ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat. Együttműködik a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott szociális intézményekkel, az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő civil szervezetekkel. Véleményezi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét. Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját. Pályázatot ír ki a szociális segítő tevékenységet végző civil szervezetk számára. Véleményt nyilvánít a szociális tárgyú kérdésekben.

3. Lakásügyi területen: a) b) c)

d) e) f) g)

Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját. Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben. Véleményezi a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint annak módosításai tervezetét. Pályázatot ír ki és gyakorolja a Lakásrendeletben meghatározott jogosítványait. Véleményezi a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet módosításának, megalkotásának tervezetét. Pályázatot ír ki és gyakorolja a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogosítványait. Véleményt nyilvánít lakásügyi kérdésekben.

4. Közfoglalkoztatás területen: a) b)

Véleményezi a közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázatokat. Véleményt nyilvánít a közfoglalkoztatás körében felmerülő kérdésekben.

(2) A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság részletes feladatai: 1. Nemzetiségi kapcsolatok, külkapcsolatok és társadalmi kapcsolatok területén: a)

b) c)

d) e) f)

Figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesítését és ellátja a koordináló szerepet a települési önkormányzat, annak bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzatok között. Figyelemmel kíséri és fejleszti a külföldi önkormányzatokkal való együttműködést. Javaslatot tesz az éves költségvetés tervezésekor a külkapcsolatok, a civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok támogatása pénzügyi fedezetének biztosítására. Ajánlatot tesz hazai és nemzetközi önkormányzati érdekképviseleti tagságra és ellátja az ezzel járó feladatok figyelemmel kísérését. Figyelemmel kíséri a Békéscsabára érkező és az itt élő menekültek helyzetét. Véleményezi a települési nemzetiségi önkormányzatok éves tartalmi munkájáról és a költségvetésük felhasználásáról szóló beszámolót.

109 g)

h)

Az érdekegyeztető tárgyalásokon közvetít az önkormányzat szervezetei és egyes intézmények, illetve ágazati, szakmai érdekképviseletek és lakossági csoportok között. Segíti a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységeit, partnerségi keretek között együttműködik ezen szervezetekkel.

2. Ügyrendi feladatok: a) b)

c) d) e)

f)

g)

h) i) j) k)

Ellátja a közgyűlés ülésein a titkos szavazással kapcsolatos teendőket, valamint az ügyrendi teendőket. Folyamatosan figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben az SZMSZ-től való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé. Indokolt esetben indítványozza az SZMSZ módosítását vagy kiegészítését. A feladatkör szerint illetékes bizottság véleményezését követően véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat. A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza. Vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését. Véleményezi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a közgyűlési döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztésről. Felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő jelentősebb, közgyűlés elé kerülő jogügyletekben. Vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntést. Ellátja a polgármester szabadságolásával kapcsolatos feladatokat. Meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítménykövetelményei alapját képező éves kiemelt célokat.

3. Ellenőrzési feladatok: a) b)

Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket. Ellenőrzi a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések megvalósítását.

(3) A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság részletes feladatai: 1.

Előkészíti, illetve véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadóművészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.

110 2.

3.

4.

5.

6. 7.

8. 9. 10.

11. 12.

13.

14. 15. 16. 17.

Kezdeményezi vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadóművészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Véleményezi az intézmények alapító okiratának módosítását, azok névhasználatát. Javaslatot tesz az intézmények magasabb vezetői munkakörei betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat és közművelődési intézmények esetén ellátja a szakmai bizottsági feladatokat. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési létesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket. Előkészíti az ágazat fejlesztését segítő pályázatok benyújtását, véleményezi az intézmények által készített és önrész biztosítását igénylő pályázatokat és javaslatot tesz az önrész biztosítására. Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést. Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére. Véleményezi az ágazat területén működő közalapítványok alapító okiratainak módosítását, az éves beszámolókat. Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási, közművelődési és sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását. Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítését. Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira. Javaslatot tesz a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv, illetve állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézménnyel történő, valamint pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény vonatkozásában történő megállapodások megkötésére. Véleményezi az önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények működtetését érintő oktatásszakmai döntéseket. Véleményezi a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetői kinevezését. Évente egy alkalommal beszámoltatja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetőjét a köznevelési intézmények működtetésének helyzetéről. Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének kinevezése vonatkozásában [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) 68. § (1)].

111 18.

19.

20.

Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó központ döntése vagy véleményének kialakítása előtt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, önkormányzati működtetésű köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása vonatkozásában [Köznev. tv . 83. § (4)]. Kialakítja álláspontját a kormányhivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában [Köznev. tv. 50. § (8), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 24. § (1)]. Véleményezi a Sportkoncepciót.

(4) A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság részletes feladatai: 1. Pénzügyi és költségvetési területen: a)

b)

c) d) e)

f) g)

Véleményezi az éves költségvetésről, a költségvetés módosításairól és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelettervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, valamint a végrehajtásról szóló évközi beszámolókat. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az előirányzatok betartására. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását. Vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás indokait és gazdasági megalapozottságát. Véleményezi azokat a közgyűlési előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak. Javaslatot tesz a Közgyűlésnek a polgármester és az alpolgármesterek illetményének emelésére. Ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok esetében a közgyűlés által biztosított támogatás célszerű felhasználását

2. Gazdasági területen: a) b)

c) d)

Kidolgozza az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját. Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntéstervezeteket. Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a közgyűlés ilyen irányú döntéseivel összhangban. Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit.

112 e) f) g)

h)

i)

Önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását véleményezi. Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel. Véleményezi – a közoktatási intézmények kivételével - az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratát. Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket. Véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén az éven túli részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését.

3. Városfejlesztési területen: a) b) c) d) e) f)

g)

h) i) j) k) l)

Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában. Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat, figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét. Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását. Figyelemmel kíséri a városrekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlék jellegű ingatlanok hasznosítását. Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat. Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntések tervezeteit. Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket. Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását. Kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a turisztikai fejlesztése érdekében más önkormányzatokkal kötendő megállapodások, szerződések tervezetét. Koordinálja az idegenforgalomban résztvevők és az érintett önkormányzatok tevékenységét. Javaslatot tesz az éves költségvetés tervezésekor a turisztikai pénzügyi fedezetének biztosítására. Véleményezi a az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásával kapcsolatos kérelmeket.

4. Környezetvédelmi területen: a)

Véleményezi a közgyűlés elé kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú előterjesztéseket.

113 b) c) d) e)

Ellátja a környezetvédelmi alap kezelésével kapcsolatban külön önkormányzati rendeletben ráruházott feladatokat. Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat. Véleményezi az adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot. Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.

5. Mezőgazdasági területen: a) b)

Véleményezi a közgyűlés elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket. Figyelemmel kíséri az állategészségügyi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását.

(5) Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság részletes feladatai: 1. Véleményezi a közbeszerzési terv módosítását. 2. Előzetes egyetértését adja azon szerződés megkötéséhez, amely kizárólagos szerzői jog keletkeztetésére irányul. 3. Vizsgálja a közbeszerzési szabályzat gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására. 17. A bizottságok döntési joga 33. § (1)

Az önkormányzati rendeletekben biztosított bizottsági döntési hatáskörök felsorolását az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza. Az SZMSZ-ben biztosított döntési hatásköröket az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

V. Fejezet Településrészi önkormányzat 34. § (1)

A közgyűlés a József Attila-lakótelep területén (a 3. választókerület, valamint a 2. és 4. választókerület körgáttól és Élővíz-csatornától délre eső része) „József Attila lakótelepi településrészi önkormányzat” elnevezéssel településrészi önkormányzatot hoz létre.

(2)

A településrészi önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 7 főből áll.

114

(3)

A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben megválasztott képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő.

(4)

A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészben megválasztott, valamint az ott lakó képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek. Tagja továbbá a településrészi önkormányzat elhelyezését biztosító Csabagyöngye Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza vezetését ellátó személy.

(5)

A településrészi önkormányzat működésének szabályait megalakulásától számított 60 napon belül maga állapítja meg. 35. §

A településrészi önkormányzat képviselő és nem képviselő tagjainak megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik. 36. § (1)

A településrészi önkormányzat általános feladatai: a) b) c) d) e)

közösségi együttműködések fejlesztése, partnerségi viszonyok fejlesztése, együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel, a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú munkaszervezése, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról.

önkéntes

(2)

A településrészi önkormányzat dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról.

(3)

A településrészi önkormányzat véleményezi a területét érintően a) b) c) d)

a közterületek elnevezésével kapcsolatos, a helyi építési szabályzatot érintő, az emlékmű állítására vonatkozó, a településrészen található önkormányzati fenntartású intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatos

előterjesztéseket. (4)

A településrészi önkormányzat javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.

(5)

A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti.

115

VI. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző 18. A polgármester 37. § (1)

A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

(3)

A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik. 19. Az alpolgármester 38. §

(1)

A közgyűlés két alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.

(2)

Az alpolgármesterek főállású foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat.

(3)

Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4)

Az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza. 20. A tanácsnok 39. §

A közgyűlés három tanácsnokot választ a szociális, az egészségügyi és a városfejlesztési feladatkörök ellátására. 21. A jegyző, az aljegyző

116 40. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként a) b) c)

előkészíti a közgyűlés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. 41. §

Az aljegyző a) b) c)

helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját, részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában, ellátja a választási irodavezető helyettesi feladatokat.

VII. Fejezet A polgármesteri hivatal 42. § (1)

A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2)

A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (ügyrendjét) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.

(3)

Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(4)

A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(5)

A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 2. melléklete, szervezeti felépítését az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

(6)

A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

(7)

A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

117

VIII. Fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai 43. § (1)

(2)

Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet). A vagyonrendeletben kell megjelölni a)

b)

a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét; az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket. 44. §

A költségvetés megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása több fordulóban történik. Az első fordulóban a közgyűlés az éves költségvetés koncepciójáról határoz. 45. § (1)

A közgyűlési határozattal elfogadott költségvetési koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2)

A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.

(3)

A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(4)

A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a közgyűlés elé a belső ellenőrzésről szóló beszámoló. IX. Fejezet A nemzetiségi önkormányzatok 46. §

118 Békéscsaba Megyei Jogú Városban roma, lengyel, román és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik. 47. § A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: a) b) c) d)

e) f)

g)

helyiséghasználatot biztosít, viseli a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket, az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújthat, az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a nemzetiségi önkormányzat részére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatának tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat kiadási és bevételi utalványainak ellenjegyzését a jegyző, illetve az általa erre felhatalmazott köztisztviselő végzi, érvényesítése a polgármesteri hivatalon keresztül történik, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság végzi. 48. §

A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében: a) b)

c) d)

e) f) g)

a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein, a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez, a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsoroltakon túlmenően a közgyűlés csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg a műemlékvédelem kérdéskörében – a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő – önkormányzati rendeletét, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a nemzetiségi civil szervezetek részére nemzetiségi feladatokra kiírt pályázat elbírálásánál a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van, a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.

119 49. § (1)

A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a közgyűlés rendeletben határozza meg a nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(2)

A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.

(3)

A költségvetéshez kapcsolódó együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, amelyet a közgyűlés határozattal fogad el. X. Fejezet Záró rendelkezések 50. §

(1)

Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 24/2011. (IX. 26.), 9/2012. (II. 27.) és 32/2012. (X. 29.) önkormányzati rendeletek.

(3)

Az SZMSZ mellékletei: 1. melléklet: A zárt ülés tartásához szükséges „nyilatkozat” szövege, amennyiben az ügyben az Mötv. szerint kérelemre zárt ülést kell tartani 2. melléklet: A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje 3. melléklet: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása 4. melléklet: A Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított bizottsági döntési hatáskörök 5. melléklet: A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló rendelkezések 6. melléklet: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságainak nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok 7. melléklet: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok 8. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai 9. melléklet: Az önkormányzat által ellátott tevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása

120 (4)

Az SZMSZ függelékei: 1. függelék: 2. függelék: 3. függelék: 4. függelék:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságai és a József Attila-lakótelepi településrészi önkormányzat névsora A közgyűlés önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköreinek felsorolása Az előterjesztések formai követelményeit tartalmazó iratminták

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

121 1. melléklet A zárt ülés tartásához szükséges „nyilatkozat” szövege, amennyiben az ügyben az Mötv. szerint kérelemre zárt ülést kell tartani

NYILATKOZAT

Alulírott ....................... (név) ............................................................... (lakhely) alatti lakos kérem, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése .................................................................................. ügyemet zárt ülésen tárgyalja. Békéscsaba, 20... év ................ hó ... nap aláírás

122

2. melléklet

A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje A hivatal dolgozói rugalmas munkarendben dolgoznak, a kötött munkarendhez kapcsolódó munkaköröket – eltérő szabályozás hiányában – a jegyző határozza meg. ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8.30 – 12.00 --8.30 – 12.00 8.30 – 12.00 8.30 – 12.00

12.30 – 17.00 --12.30 – 16.00 -----

Halálozási ügyekben az ügyfélfogadást teljes hivatali munkaidőben biztosítani kell. Házasságkötéssel, egyéb családi szolgáltatással előzetes egyeztetés alapján munkanapokon munkaidőn kívül és szombaton is rendelkezésre kell állni. Fogadónap: A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző hetenkénti váltással, pénteki napokon 8.00 – 12.00 óráig fogadónapot tart.

123

3. melléklet

A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Titkársági Osztály Közigazgatási Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai–Fejlesztési Osztály Városüzemeltetési Osztály Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Szociálpolitikai Osztály

Kabinet: közvetlenül a polgármester (önkormányzati tanácsadók), valamint a jegyző (köztisztviselők) irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egység. Ellenőrzési Csoport: közvetlenül a jegyző irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egység. Városépítészeti Csoport: a Stratégiai–Fejlesztési Osztály szervezetébe tartozó, de közvetlenül a polgármester és a jegyző irányítása alatt álló szervezeti egység. Kistérségi Csoport: közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egység.

124

4. melléklet

Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított bizottsági döntési hatáskörök Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 1. 2. 3.

4. 5. 6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13.

Jóváhagyja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, ellenőrzi hatályosulását. Dönt a segítő tevékenységet végző szervezetek pályázatainak elbírálásáról és az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított keretösszeg felosztásáról. Javaslatot tesz a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, valamint a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ érdekképviseleti fórumaiba a fenntartó szervezetet képviselők személyére. Évenként értékeli a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, valamint a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ szakmai munkáját. Elfogadja a személyes szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolóját. Dönt a város költségvetésében az egészség-megőrzési programhoz kapcsolódó célokra meghatározott pénzeszközök felosztásáról, a városi szintű pályázat kiírásáról, pályázatok elbírálásáról. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt. Dönt az iskolaorvosi és védőnői körzetek kialakításáról, módosításáról. Dönt a HPV-védőoltás típusáról a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Meghozza a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgáltatók feladat-ellátási szerződéseivel kapcsolatos döntéseket. Véleményezi az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítására vonatkozó javaslatokat. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonyt létrehozó beutaló határozat meghozataláról. Jóváhagyja a bölcsődék nyári nyitva tartási rendjét.

Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 1. 2.

Dönt az éves költségvetésben a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatokra jóváhagyott összeg felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. Dönt a nemzetiségi célfeladatokkal, civil feladatok támogatásával kapcsolatosan jóváhagyott éves költségkeretek felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. A nemzetiségi célú pénzeszközök nemzetiségi alapból

125

3.

4. 5. 6.

7.

való felosztása során kérni kell a nemzetiségre szánt pénzeszközök esetében a kisebbségi önkormányzatok véleményét. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt. Dönt az éves költségvetésben meghatározott mértékű civil likviditási keret felhasználásáról. Meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítménykövetelményei alapját képező éves kiemelt célokat. Póttagok hiányában megválasztja az országgyűlési, helyi önkormányzati és az Európa Parlamenti választásokon, illetve az országos és helyi népszavazáson közreműködő szavazatszámláló bizottságok új tagjait. Ellátja a polgármester szabadságolásával kapcsolatos feladatokat.

Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság

Köznevelési döntési hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

8. 9.

10.

Értékeli a köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét [Köznev. tv. 83. § (2) h)]. Meghatározza az óvodák működési (felvételi) körzetét, gondoskodik közzétételéről [Köznev. tv. 49. § (3)]. Elfogadja a városi beóvodázási eljárás rendjét, az adott nevelési és tanítási évben indítható óvodai csoportok számát [Köznev. tv. 83. § (2) d)]. Dönt az óvodai felvétel időszakáról és az óvodákba történő jelentkezés módjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról [Köznev. tv. 83. § (2) b)]. Bizottságot szervez, ha az óvodákba jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát [Köznev. tv. 49. § (2)]. Engedélyezi a maximális csoportlétszám túllépését az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklet II. 7. és 8. pontja]. Kezdeményezheti intézményi tanács létrehozását [EMMI rendelet 121. § (1) d) és f)]. Képviselőt delegál a köznevelési intézmény iskolaszékébe, intézményi tanácsába [Köznev. tv. 73. § (2), (3); EMMI rendelet 121. § (3) és (4), 122. § (3) a)-b), 122. § (11)]. Részt vesz az állandó helyettesítési rendszer feladatainak ellátásban [a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. Korm. rendelet 30. § (4)]. Elfogadja a köznevelési intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, meghatározza a szükséges fenntartói döntéseket, gondoskodik a honlapon történő nyilvánosságra hozataláról [Köznev. tv. 83. § (2) e)]. Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények továbbképzési programját [Köznev. tv. 83. § (2) g)].

126 11. 12.

13. 14.

15.

16.

17.

18. 19.

Véleményezi a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet [Köznev. tv. 75. § (1)]. Egyetértési jogot gyakorol a köznevelési intézmények pedagógiai programjának, SZMSZének, házirendjének azon rendelkezései vonatkozásában, amelyek alapján a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul [Köznev. tv. 25. § (4). 26. § (1)]. Előkészíti az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények szakmai munkája eredményessége ellenőrzésének elveit, szempontjait, rendszerét [Köznev. tv. 83. § (2) e)]. Ellenőrzi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét [Köznev. tv. 83. § (2) i)]. Véleményezi az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötendő köznevelési szerződés megkötését [Köznev. tv. 31. § (7)]. Meghatározza az önkormányzati feladatellátásban való közreműködésük tartalmát. Meghatározza az egyházi és magánintézmény (óvoda) fenntartójával közösen azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda nem tagadhatja meg [Köznev. tv. 33. § (1)]. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértő kijelölése vonatkozásában [Köznev. tv. 87. § (5)]. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az oktatásügyi közvetítő intézményvezető által történő felkérése vonatkozásában [EMMI rendelet 62. § (3)]. Véleményezi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkatervét [EMMI rendelet 3. § (1)]. Elfogadja a köznevelési intézményekre vonatkozó éves ellenőrzési tervet.

Egyéb döntési hatáskörök 1.

2.

3.

4.

Dönt a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési szakmai területen a közgyűlés által elfogadott elvek szerint a költségvetésben e célokra meghatározott pénzeszközök felhasználásáról (a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett). Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével pályázatot nyújt be az önkormányzat nevében, amennyiben a pályázat célja összhangban van az ágazatok fejlesztését, működtetését szabályozó városi koncepciókkal, helyi rendeletekkel és a bizottság felhasználásában lévő pénzügyi keretből az önrész biztosítható. Amennyiben a pályázati feltételek között szerepel a jelzálogjog-bejegyzés, a Bizottság a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsággal együtt gyakorolja döntési jogkörét. Az önkormányzat képviseletében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre.

127 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Engedélyezi az önkormányzat által fenntartott közösségi színtér vagy közművelődési intézmény más célra történő igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb két hónap időtartamú szüneteltetését [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78. § (4) bekezdés]. Évente értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójában megfogalmazott célok ütemezett megvalósulását. Dönt a Sportkoncepcióban és Sporttámogatási Rendszerben meghatározott témakörökben. Megválasztja a Sportszakmai Tanácsadó Testület tagjait. Megválasztja a Helytörténeti Kollégium tagjait. Dönt a működtetésében, illetve a területén lévő köznevelési intézmények önkormányzati támogatásban való részesítéséről.

Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

Pénzügyi, költségvetési ügyeket érintő döntési hatáskörök 1. Dönt a mindenkori éves költségvetési rendeletben az intézmények saját kivitelezésű felújításaihoz építőanyag biztosítása előirányzatának megosztásáról, utólagos beszámolási kötelezettséggel. 2. Jóváhagyja a Gyermekélelmezési Intézmény szervezeti és működési szabályzatát. 3. Dönt valamennyi, az önkormányzat költségvetésében biztosított intézményi céltartalék előirányzatának felhasználásáról. 4. Meghozza a prémiumévek program költségvetési megtérítéséhez kapcsolódó döntéseket. 5. Megállapítja az élelmezési nyersanyagnormát. 6. Dönt a tisztségviselők (polgármester, alpolgármesterek) jutalmazásáról. 7. Jóváhagyja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum szervezeti és működési szabályzatát.

Gazdasági, vagyoni ügyeket érintő döntési hatáskörök 1. Döntést hoz egyedi ügyekben az önkormányzati lakóingatlanok felújítási munkáinak előzetes költségterve ismeretében. 2. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt. 3. Dönt önkormányzati tulajdonú ingatlanon szolgalmi jog alapításához történő hozzájárulásról és a terhelés ellenértékének meghatározásáról, maximum nettó 3.000.000,- Ft értékhatárig. A szerződést a bizottság határozata alapján a polgármester vagy az általa meghatározott személy köti meg. 4. Gyakorolja a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ működtetésével kapcsolatos hatásköröket.

128 5. Az önkormányzat nevében dönt hozzájárulás megadásáról a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő önkormányzati ingatlanok hasznosításáról. 6. Dönt önkormányzati ingatlanok személyi és technikai őrzéséről éves szinten nettó 1.000.000,- Ft értékhatárig. 7. Jóváhagyja az önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos bruttó elszámolási módból adódó kifizetéseket a költségvetési rendeletben meghatározott keretösszegig. 8. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság véleményének kikérésével dönt az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítéséről.

Városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági ügyeket érintő döntési hatáskörök Dönt a költségvetésben szereplő kommunális előirányzatok felhasználásáról. Jóváhagyja a piaci helypénzeket, pótdíjakat. Dönt a taxiállomás helyének kijelöléséről. Dönt az egyházi temetők fenntartására elkülönített költségvetési források felosztásáról. Évenként beszámoltatja a Mezei Őrszolgálat vezetőjét. Dönt a lakosság által benyújtott zárható térben elhelyezhető hulladéktárolók létesítésének pályázati elbírálásáról. 7. Dönt a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat felosztásáról, a támogatás odaítéléséről. 8. Dönt az Energia-céltartalék előirányzat feladatainak jóváhagyásáról, felhasználásáról. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó, 100 millió forint feletti becsült értékű közbeszerzési ügyekben előzetesen állást foglal. 2. Dönt a 100 millió forint alatti becsült érékű közbeszerzési eljárásokban.

129 5. melléklet

A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/B. §-ában, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-ában foglaltakra tekintettel a polgármester és az alpolgármesterek a megválasztásuktól számított 30 napon belül, a helyi önkormányzati képviselők a megbízólevelük átvételétől számított 30 napon belül, ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül külön vagyonnyilatkozati dokumentum kitöltésével vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság tartja nyilván és ellátja az ellenőrzéssel összefüggő feladatokat. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. A bizottság vagyonnyilatkozattal összefüggő feladatai: I. II. III.

vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele; vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése; vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása.

I. Vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele: 1. A polgármesteri/képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és az átvételkor lepecsételésre kerülő borítékban kell leadni. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnöke veszi át, aki a borítékra rávezeti a nyilatkozatot tevő személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat bizottsági nyilvántartó számát. 2. A vagyonnyilatkozatok egy példánya a vagyonnyilatkozatok kezelésére kijelölt, ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnál marad, másik példányának megőrzéséről a vagyonnyilatkozattételre kötelezett gondoskodik, különös tekintettel egy esetleges ellenőrzési eljárás lehetőségére is.

130 3. A vagyonnyilatkozat átadásakor a nyilatkozattételre kötelezett – a bizottság elnökének aláírásával - tételes írásbeli igazolást kap a vagyonnyilatkozat átvételéről. II. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése 1. A bizottság a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, továbbá a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett iratokat. 2. A bizottság zárt lemezszekrényben őrzi a polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. A bizottság elnökének aláírásával és a bizottság pecsétjével ellátva, becsomagolt formában, elkülönítetten tárolja a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait. 3. A lemezszekrény kulcsa a bizottság titkáránál kerül elhelyezésre. III. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása 1. A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító, részletes adatok kivételével – nyilvános. Az ezekbe történő betekintést a bizottság elnöke biztosítja. 2. A hozzátartozó nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 3. A bizottság kizárólag akkor jogosult a vagyonnyilatkozatokba betekinteni, ha ellenőrzésre irányuló bejelentés, kezdeményezés indul. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. 4. Az eljárást írásban kell kezdeményezni, a kezdeményező nevének és értesítési címének, valamint a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok megjelölésével. Ha a kezdeményező a nevét és az értesítési címét nem adja meg, a bizottság csak a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok hitelt érdemlősége esetén indítja meg az eljárást. 5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, továbbá a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékokat, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. 6. Eljárás megindítása esetén a bizottság elnöke erről a bejelentést követő három munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a képviselőt, és egyidejűleg felhívja a bejelentéssel érintett adatok hitelt érdemlő okirati bizonyítására. A tájékoztatást követően a képviselő nyolc napon belül köteles vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyra vonatkozó azonosító adatokat a bizottság elnökének benyújtani. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. 7. A bizottság az eljárást zárt ülésen folytatja le, amelyről szó szerinti jegyzőkönyv készül. A bizottság bizonyításra vonatkozó eljárási cselekményei a hitelt érdemlő okiratok beszerzéseire irányulhatnak. A bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított második rendes ülésén lezárja az eljárást és annak eredményéről a soron következő ülésén – az ügy eldöntéséhez szükséges dokumentumok benyújtásával – tájékoztatja a közgyűlést. A közgyűlés az eljárás lezárásáról indokolással ellátott határozattal dönt.

131 8. 9.

A közgyűlés zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

132

6. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságainak nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett – többek között – az a közszolgálatban nem álló személy, aki javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, önkormányzati, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, továbbá a felhasználással való elszámoltatás során. 2. A bizottság nem képviselő tagja köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult. 3. A Vnytv. 9. § (1) bekezdés alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. 4. A nem képviselő bizottsági tagok esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a közgyűlés látja el. 5. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően; beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül; beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként. 6. A nem képviselő bizottsági tag és hozzátartozója vagyonnyilatkozatának őrzéséért a jegyző felelős.

133 7. A vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatokat a Titkársági Osztály Személyzeti Csoportjának a jegyző által kijelölt és felhatalmazott ügyintézője látja el. 8. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. 9. Vagyongyarapodási vizsgálat: Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Az ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Ha vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, vagy megbízatása – a Vnytv. 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről a jegyző három munkanapon belül értesíti a kötelezettet. 10. Amennyiben a kötelezett jogviszonya a 9. pontban részletezettek szerint szűnt meg, három évig a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet, vagy beosztást nem láthat el.

134

7. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok 1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vnytv.) 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy (intézményvezető), aki javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési, vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, önkormányzati, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, továbbá a felhasználással való elszámoltatás során. 2. A Vnytv. 9. § (1) bekezdés alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. 3. Az intézményvezetők esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a polgármester látja el. 4. Az intézményvezető és hozzátartozója vagyonnyilatkozatának őrzéséért a polgármester felelős. 5. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként. 6. A vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatokat a Titkársági Osztály Személyzeti Csoportjának a polgármester által kijelölt és felhatalmazott ügyintézője látja el.

135

7. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. 8. Vagyongyarapodási vizsgálat: Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Az ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Ha vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján az intézményvezető vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, vagy megbízatása – a Vnytv. 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről a polgármester három munkanapon belül értesíti a kötelezettet. 9. Amennyiben a kötelezett jogviszonya a 8. pontban részletezettek szerint szűnt meg, három évig a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet, vagy beosztást nem láthat el.

136 8. melléklet Az önkormányzat önként vállalt feladatai

Szociális és egészségügyi ellátás -

Temetési segély; tanyagondnoki szolgálat biztosítása; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása; támogató szolgáltatás biztosítása; utcai szociális munka biztosítása; szenvedélybetegek otthona működtetése; szociális bérlakások fenntartása; költségelven meghatározott lakbérű lakások fenntartása; átmeneti lakások fenntartása; fiatalok elhelyezését szolgáló lakások fenntartása; szolgálati lakások fenntartása; önkormányzati lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatások; szociális szolgáltatást végző nem állami fenntartó szervezetek pénzbeli és természetbeni támogatása; védőoltás-támogatások; tanévkezdési támogatás; felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj; fogszabályozás szakellátás biztosítása; klinikai szakpszichológiai ellátás biztosítása; pszichiátriai szakellátás biztosítása; telefonos lelkisegély-szolgálatok működtetése; pszichológiai tanácsadó működtetése; az EU élelmiszersegély iránti pályázat benyújtása, a segélycsomag kiosztása; téli tűzifa biztosítása a rászoruló családoknak; a szociális célú segítő tevékenységet végző szervezetek támogatása. Köznevelés

-

Nyári napközbeni ellátás megszervezése; a mozgásukban akadályozott gyermekek integrált nevelése; városi általános iskolai tanulmányi verseny megrendezésében, egyéb általános iskolai és középiskolai tehetséggondozó rendezvények szervezésében közreműködés; üdülési lehetőség biztosítása intézmények számára önkormányzati tulajdonban lévő üdülők igénybevételével; pedagógusok számára eseti rendezvények, képzések szervezése; speciális (diétás) étkezés biztosítása.

137 Közművelődési, közgyűjteményi feladatok -

-

Közművelődési megállapodások megkötése egyes kulturális intézményekkel, szervezetekkel; a Jankay Tibor Gyűjtemény és Kortárs Galéria muzeális gyűjtemény és kiállítóhely, valamint a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza – Balassi Táncegyüttes közalapítványon keresztüli működtetése; különböző fesztiválok, kulturális találkozók, kulturális közösségek, alkotók, alkotóműhelyek támogatása; könyvkiadások eseti támogatása; Helytörténeti Kollégium működtetése; Fekete Pál gyűjtemény fenntartása; fiatal képzőművészek ösztöndíjas rendszerben történő támogatása. Sport, ifjúsági terület

-

-

Sportszövetségek alapvető működési feltételeinek segítése; a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben való közreműködés; a sportági területi verseny-rendszerek kialakításának segítése, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítása, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára; a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvétel; a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában való közreműködés; sportszervezetek részére önkormányzati támogatás nyújtása; sportszakmai tanácsadó testület működtetése; sporttörténeti gyűjtemény fenntartása; ifjúsági szervezetek, tevékenységek, programok pénzügyi támogatása. Településfejlesztési, településrendezési, környezetvédelmi, városüzemeltetési feladatok

-

„Csabagyöngye” szőlőültetvény telepítése, fenntartása; Békéscsaba Megyei Jogú Város lakóinak életminőségét javító, kötelező feladatnak nem minősülő beruházások megvalósítása; az iparosított technológiával épült lakóépületek energia megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása; építészeti értékek helyi védelme; helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, fenntartása; a Körösök Völgye Natúrpark Egyesületben vállalt tagsági feladatok ellátása; állatmenhely működtetése a kötelező állategészségügyi feladatok kivételével; közterület-felügyelet és mezei őrszolgálat működtetése; egyházi temetők fenntartásának támogatása; az Élővíz-csatorna minőségjavító feladataihoz üzemeltetési támogatás nyújtása; támogatás nyújtása társasházak részére hulladékgyűjtő edények zárt térben történő elhelyezéséhez; karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése; Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács működtetése; településképi véleményezési eljárás lefolytatása;

138 -

településképi bejelentési eljárás lefolytatása; építészeti értékek helyi védelme. Egyéb feladatok

-

Az önkormányzat által vagy közreműködésével létrehozott közalapítványok működésének segítése; a helyi rádió- és televízió-csatornák közszolgálati műsorainak támogatása; helyi lap kiadásának támogatása; helyi kis- és középvállalkozások és technológiafejlesztéséhez támogatás nyújtása; egyéni és társas vállalkozások munkahelyteremtéséhez támogatás nyújtása; vállalkozások támogatása a gazdasági válság okozta működési nehézségek leküzdése érdekében; gyógy- és strandfürdő üzemeltetése; a Békés Megyei Turisztikai Egyesület támogatása; egyéni és társas vállalkozások turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása; településmarketing-feladatok ellátása; városi ünnepségek szervezése; ünnepekhez kötődő vásárok szervezése; környezetvédelmi szempontok érvényesítése az önkormányzati beruházások során; költségvetésben tervezetten anyagi támogatás nyújtása a városban működő civil szervezeteknek, nemzetiségi önkormányzatoknak és egyházaknak; városi kitüntetések és elismerések alapítása, adományozása; külföldi helyi önkormányzatokkal – együttműködési megállapodáson alapuló – kapcsolat fenntartása.

139 9. melléklet

Az Önkormányzat által ellátott tevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendeletnek megfelelően

Szakfeladat Szakfeladat megnevezése száma 010000 Növénytermesztés, és állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 360000 Víztermelés,- kezelés,- ellátás 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 390005 Egyéb szennyeződésmentesítési tevékenység 412000 Lakó és nem lakóépület építése 421100 Út, autópálya építése 421300 Híd alagút építése 422100

Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

422200

Elektromos híradástechnikai célú közműépítése

429900

Egyéb máshová nem sorolható építési tevékenység

493102

Városi és elővárosi közúti személyszállítás

522001

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

522003

Parkoló, garázs üzemeltetése fenntartása

581400

Folyóirat időszaki kiadvány kiadása

680001 680002 711000 813000

Lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építészmérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Zöldterület kezelés

841112 841114 841115

Önkormányzati jogalkotás Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Nemzeti ünnepek programjai

841154 841191

140

841133 841223 841331 841402 841403 841901 841906

Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Önkormányzatok és Társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Kultúra területi igazgatása és szabályozása Foglalkoztatás-, munkaügy központi igazgatása és szabályozása Közvilágítás Város és községgazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatások Önkormányzatok és társulásaik elszámolásai Finanszírozási műveletek

841907

Önkormányzatok elszámolásai költségvetési szerveikkel

842155 842206 842421 842532 843045 856011 856091 856099 862101 862102 869042 869047 881013 882111 882112 882113 882114 882115 882122 882123 881124 882129 882202 882203 889101 889921

Önkormányzatok máshová nem sorolt nemzetközi kapcsolatai Honvédelmi felkészítés Közterület rendjének fenntartása A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztása Gyógyszertámogatás finanszírozása Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Szakképzési és felnőttképzési támogatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Ifjúság egészségügyi gondozása Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok Fogyatékossággal élők nappali ellátása Aktív korúak ellátása Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyerekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Bölcsődei ellátás Szociális étkeztetés

841116 841117 841118 841124 841126

141 889924 889942 889943 890216 890301 890442 910203 890443 890506 890509 910422 931201 931202 931204 931903 932911 960302

Családsegítés Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok valamint támogatásuk Civil szervezetek működési támogatása Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Múzeumi kiállítási tevékenység Egyéb közfoglalkoztatás Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása Egyéb máshová nem sorolt közösségi társadalmi tevékenységek támogatása Védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása Versenysport-tevékenység és támogatása Utánpótlás nevelési tevékenység és támogatása Iskolai diáksport tevékenység és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás Köztemetők fenntartása és működtetése

142 1. függelék

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai Polgármester Vantara Gyula Egyéni választókerületi képviselők: 1. Zelenyánszki Péter 2. Dr. Kerekes Attila 3. Tímár Ella Gizella 4. Dr. Ferenczi Attila Mihály 5. Köles István 6. Futaki Sándor 7. Kiss Tibor 8. Herczeg Tamás József 9. Hanó Miklós 10. Dr. Csicsely Ilona 11. Dr. Fábián Ágnes 12. Kutyej Pál Kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselők: 1. 2. 3. 4. 5.

Szabóné Kocziha Tünde Strifler Attila Takács Péter Miklós Attila Zsolt Hrabovszki György Zoltán

143 2. függelék

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságai és a József Attila lakótelepi Településrészi Önkormányzat névsora 1.

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok: Külső tagok:

2.

Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság (3 képviselő + 2 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok: Külső tagok:

3.

Kutyej Pál Dr. Csicsely Ilona Hrabovszki György Zoltán Marti Miklós Gajdos László

Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság (4 képviselő + 3 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok: Külső tagok:

4.

Dr. Kerekes Attila Dr. Fábián Ágnes Herczeg Tamás József Szabóné Kocziha Tünde Dr. Tóth János Dr. Andrássy Gyula Galisz Géza

Köles István Zelenyánszki Péter Futaki Sándor Takács Péter Óvári Attila Cziglédszky Gyuláné Fülöp Csaba

Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (5 képviselő, + 4 nem képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

Külső tagok:

Dr. Ferenczi Attila Mihály Tímár Ella Gizella Kutyej Pál Miklós Attila Strifler Attila Labos Tibor Uhljar Erik Bíró Csaba Petróczy Zoltán

144

5.

Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (5 képviselő) Elnök: Képviselő tagok:

6.

Tímár Ella Gizella Zelenyánszki Péter Herczeg Tamás József Hrabovszki György Strifler Attila

József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat Vezető: Tagok:

Dr. Ferenczi Attila Mihály Horváth László Dr. Kerekes Attila Komoróczky József Miklós Attila Takács Péter Tímár Ella Gizella

145 3. függelék

A közgyűlés önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköreinek felsorolása Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. 2. 3. 4.

Dönt az önkormányzati lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmekről [6. § (1) bekezdés]. Elbírálja a támogatás visszafizetésének elhalasztására, felfüggesztésére és átütemezésére benyújtott kérelmeket[8–9. §]. Dönt az első lakástulajdon megszerzéséhez igényelhető kamatmentes kölcsöntámogatás iránti kérelmekről /16.§/. Dönt a telekvásárláshoz nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálásáról [23. §].

A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7.

8.

Meghozza a rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket [5. § (2) bekezdés]. Elhelyezheti az értékesíteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlőit az év közben megüresedő, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokba pályázati eljárás alkalmazása nélkül [5. § (6) bekezdés]. Bérleti jogot biztosíthat szociális bérlakásban legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban, amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek [5. § (7) bekezdés]. Pályázatot hirdet minden évben a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlői részére lakáscserék biztosítása érdekében [5. § (8) bekezdés]. Kijelölheti egyedi elbírálás alapján azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik [5. § (9) bekezdés]. Meghatározza az üzemeltető tájékoztatása alapján azoknak a lakásoknak a körét, amelyek a bérlő általi helyreállítással adhatók bérbe pályázati eljárás keretében [9. § (2) bekezdés]. Engedélyezheti kérelem alapján a rendelet szerint szociálisan rászoruló személynek minősülő kiköltöző bérlő részére a lakás és berendezései üzemeltető által rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételével felmerülő költségek részletfizetését [13. § (3) bekezdés]. Dönt a bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról, amennyiben a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja [15. § (4) bekezdés].

146 9. 10. 11. 12. 13.

Megadja a hozzájárulást más személy bérlő általi befogadásához [18. §]. Megadja a hozzájárulást tartási szerződés megkötéséhez [20. § (1) bekezdés]. Meghozza a lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése vonatkozásában a bérbeadói döntéseket [33. § (3) bekezdés]. Dönt a szolgálati lakások vonatkozásában a lakáscsere iránti kérelemről [39. § (11) bekezdés]. Engedélyt ad a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlők lakást vásárolnak, vagy építkeznek – Ifjúsági Garzonház esetében [47. § (2) bekezdés].

A gyermekek védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló 22/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. 2.

Dönt a vírusos agyhártyagyulladás és a humán papillóma vírus elleni védőoltások támogatásáról [5. § (1) bekezdés]. Dönt a HPV elleni védőoltás önrészének megfizetése alóli mentességről [5. § (2) bekezdés].

Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság A helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Engedélyezi a városnév, valamint a városrészek elnevezéseinek használatát [18/A. §]. Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság A közművelődésről szóló 12/2003. (III. 27.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. 2. 3. 4.

Jóváhagyja a közgyűjteményi és közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint munkatervét [7. § (2) bekezdés a) pont]. Jóváhagyja a továbbképzési tervet és annak módosításait [13. § (1) bekezdés]. Évenként értékeli a közművelődési intézmények szakmai munkáját [7. § (2) bekezdés c) pont]. Dönt az évente kiírt közművelődési és művészeti pályázatokon elnyerhető támogatásokról [10. § (3) bekezdés].

A közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör:

147 Engedélyezi közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, köz- és magánépületek környékén, művészeti alkotásnak nem minősülő emléktábla elhelyezését és meghatározza a használat idejét és feltételeit [17/A. § (1) bekezdés]. Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Hozzájárul a korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok vonatkozásában a szolgalom, vezetékjog vagy egyéb közérdekű használati jog alapításához nettó 5.000.000,- Ft feletti, de nettó 20.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási érték esetében [5. § (10) bekezdés]. Dönt az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzéséről – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását is – nettó 10.000.000 Ft értékhatárig [13. § (1) bekezdés]. Dönt a közfeladat ellátás esetén ingyenesen vagy kedvezményesen gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány, alapítvány és költségvetési szerv részére használatba adható önkormányzati ingatlan vagyon használatba adásáról nettó 10.000.000,- Ft nyilvántartási értékig [14. § (1) bekezdés]. Dönt önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról, illetve ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról nettó 1.000.000,- Ft nyilvántartási értékig [14. § (3) bekezdés]. Jogosult önkormányzati követelésről lemondani bruttó 500.000,- Ft érték feletti, de bruttó 1.000.000,- Ft-nál nem nagyobb érték esetén, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár [15. § (1)-(2) bekezdés]. Jogosult az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére bruttó 10.000.000,- Ft értékhatárig abban az esetben, ha - a bizottság által beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja, valamint - döntésével az önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti, és - a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll [15. § (4) bekezdés].

7.

Dönt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogáról (használata, használatba, bérbe vagy haszonbérbe adása, üzemeltetésbe adása, illetve más módon történő hasznosítása) nettó 20.000.000,- Ft értékhatárig [16. § (3) bekezdés].

8.

Dönt forgalomképes önkormányzati ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről (értékesítés, csere, gazdasági társaságba bevitel) nettó 5.000.000,- Ft forgalmi értékhatárig [18. § (2) bekezdés a) pont].

148 9.

Dönt a forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogáról (használata, használatba, bérbe vagy haszonbérbe adása, üzemeltetésbe adása, illetve más módon történő hasznosítása) nettó 20.000.000,- Ft értékhatárig [18. § (3) bekezdés].

A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII.15.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Dönt a közterületi díjak egy évre előre történő egyösszegű megfizetéséről [28. § (1) bekezdés b) pont]. A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (XI. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Előzetesen hozzájárul az önkormányzati lakás átalakításához, korszerűsítéséhez [12. § (1) bekezdés]. A behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti érték esetén jogosult a követelés behajthatatlanná minősítésére, és ennek alapján a követelésről való lemondásra [3. § b) pont]. Az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló 27/2001. (X. 30.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Elfogadja az önkormányzati biztos által készített, azonnali végrehajtásra irányuló intézkedési tervet, kikérve az illetékes szakbizottság véleményét [4. § (1) bekezdés]. Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII. 9.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Elbírálja az önkormányzati rendelet 8. §-ában részletezett pályázatokat, dönt a támogatás mértékéről [8. § (3) bekezdés]. A helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló 45/1997. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Rendelkezik a környezet- és természetvédelmi alap felhasználásáról, elbírálja az ezzel kapcsolatos pályázatokat [3. § (2) bekezdés; 8. § (1), (3)–(4) bekezdés]. A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 31/1998. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Dönt a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás külterületi és volt zártkerti területekre való kiterjesztéséről [5. § (1) bekezdés].

149

Az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 17/2007. (IV.16.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Delegálja a bizottság tagját a Tervtanácsba, aki tanácskozási joggal vesz részt [3. § (2) bekezdés]. Polgármester A helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Meghatározza a városi címer alkalmazásának módját [4. § (2) bekezdés]. 2. Engedélyt ad ki huzamos időre a város címere díszítő és utaló jelképként való alkalmazására [5. § (1) bekezdés]. 3. Eseti engedélyt ad ki a város címere díszítő és utaló jelképként való felhasználására, amely engedélyben engedélydíj befizetését is előírhatja [6. § (2) bekezdés]. 4. Engedélyezi, hogy a Békéscsabán székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és gazdasági társaságok székhelyükön, illetőleg telephelyükön a város zászlaját (lobogóját) használhassák [16/A. § (1) bekezdés]. 5. Visszavonhatja a Békéscsabán székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és gazdasági társaságok székhelyükön, illetőleg telephelyükön való zászlóhasználatának engedélyét [16/A. § (3) bekezdés]. 6. Adományozhatja a városkulcsot ünnepélyes keretek között, kiemelkedő társadalmi események (pl. testvérvárosi látogatás ) alkalmával [18. § (2) bekezdés]. 7. Határozhat arról, hogy a rendelet 1. mellékletben meghatározott időszakokon és közterületeken kívül is fellobogózásra kerüljön közterület [19. § (3) bekezdés]. Az ebtartásról és a haszonállatnak nem minősülő állatok tartásának szabályozásáról szóló 34/1993. (V. 27.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Kijelöli Békéscsaba közigazgatási területén - közterületen – kutyakiképzés helyét [3. § (3) bekezdés]. A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 28/1994. (VI. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Korlátozza, illetve felfüggeszti a hangosítóberendezés működését, ha a túllépés mértéke 10 dB-nél nagyobb értékű, vagy a 15. § (2) bekezdés szerinti zajbírság nem eredményezte a határérték betartását [16. §]. A helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló 45/1997. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök:

150 1. Megköti az önkormányzat nevében a környezetvédelmi beruházások támogatására vonatkozó szerződést a támogatásban részesülővel [9. § (1) bekezdés]. 2. Gondoskodik a környezetvédelmi beruházások támogatására vonatkozó szerződésben foglalt környezetvédelmi követelmények teljesítésének, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről [9. § (2) bekezdés]. 3. Részben vagy egészben visszavonhatja a környezetvédelmi beruházásra irányuló támogatást, ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti [9. § (3) bekezdés]. A mezőőri járulékról szóló 4/1999. (II. 25.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Kiveti a mezőőri járulékot [1. § (1) bekezdés]. A behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Dönt a követelés behajthatatlanná minősítéséről és lemond a követelésről legfeljebb 100.000 Ft nagyságú (kisösszegű) követelés esetén [3. §]. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők lakhatását segítő adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 33/2003. (XII. 11.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Gyakorolja az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos – nem másodfokú – hatáskört [3. § (2) bekezdés]. 2. Dönt az adósságkezelési szolgáltatásban részesítésről és annak időtartamáról [12. § (1) bekezdés]. Az önkormányzat tulajdonában lévő szennyvízcsatornákra és vízvezetékekre való csatlakozás feltételeiről szóló 6/2005. (III. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Megköti az önkormányzat képviseletében az önkormányzat tulajdonában lévő szennyvízcsatornákra és vízvezetékekre való rácsatlakozás vonatkozásában kötendő szerződéseket [3. § (1) bekezdés]. 2. Engedélyezhet részletfizetést az önkormányzat tulajdonában lévő szennyvízcsatornákra és vízvezetékekre való rácsatlakozással kapcsolatosan fizetendő hozzájárulás vonatkozásában [5. § (1) bekezdés]. A helyi kitüntetésekről szóló 20/2005. (VII. 4.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Átadja ünnepélyes keretek között a kitüntetést. Aláírja az adományozásról szóló oklevelet [4. § (2) bekezdés]. 2. Átadja Békéscsaba Díszpolgára részére az oklevelet, a város címerével ellátott aranygyűrűt, díszpolgári láncot [7. § (2) bekezdés].

151 A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Gyakorolja a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatával kapcsolatos ügyekben a hatáskört [4. § (1) bekezdés]. 2. Kiadja a közterület használati engedélyt és kezelői hozzájárulást [4. § (2) bekezdés]. 3. Előírja a fás növényzet fenntartási munkáinak, fás növény ültetésének módját [6. § (3) bekezdés]. 4. Előírja a közterületekre egyéni kezdeményezésre történő utcabútor, berendezési tárgy elhelyezésének módját 5. Megtilthatja mezőgazdasági termény közterületen való árusítását [10. § (5) bekezdés]. 6. Felszólítja az üzemképtelen jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját a járműnek a közterületről 15 napon belül történő elszállítására [14. § (2) bekezdés]. 7. Gondoskodik közterület-használati engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon közterületen tárolt üzemképtelen járművek elszállításáról [14. § (4) bekezdés]. 8. Részben vagy egészben felmentést adhat közterület használati díj fizetése alól [29. § (2) bekezdés]. 9. Felhívja a közterületen engedélytől, hozzájárulástól eltérő illetve engedély, hozzájárulás nélküli használata esetén a használót a használat megszüntetésére [30. § (1) bekezdés]. 10. Gondoskodik a közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, tárgyak beszállításáról, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, illetve a tulajdonos felszólításra ezt nem szállítja el [31. § (3) bekezdés]. A parkoló építési kötelezettségnek nem a beruházás keretein belül történő teljesítése esetén fizetendő megváltásról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló 57/2006. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Mérsékelheti a parkoló építés kötelezettséget maximum 50 %-os mértékben a HÉSZ 24. §ában foglaltak figyelembevételével [3. § (9) bekezdés]. 2. Megköti az önkormányzat nevében a várakozóhelyek megváltásáról az építtetővel a rendelet 2. számú melléklete szerinti szerződést [4. § (2) bekezdés]. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II. 29.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Gyakorolja a rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos első fokú hatásköröket [3. § (3) bekezdés]. 2. Gondoskodik a pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználásának ellenőrzéséről [8. § (1) bekezdés]. 3. Átcsoportosítást hajthat végre az egyes szociális ellátási formákra meghatározott pénzügyi keretek között [10. § (2) bekezdés]. 4. Gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a szociális igazgatásról ás szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-a szerint [21. §]. A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör:

152 1. Dönt az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsön biztosítására bejegyzett terhek másik ingatlanra való átjegyeztetése, vagy a bejegyzett terhek rangsorának megváltoztatása, illetve az ingatlanra további terhek bejegyzéséhez való hozzájárulás iránti kérelmekről [7. § (2) bekezdés]. 2. Kiadja a kamatmentes kölcsön teljes összegű visszafizetését követően a kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó engedélyt [7. § (3) bekezdés]. A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: Gyakorolja a rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket [3. §]. A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskör: Meghirdeti a szociális helyzet alapján, az ifjúsági garzonként, a költségelvű bérlakásként és a szolgálati lakásként bérbe adható lakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot [5. § (5) bekezdés]. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Gyakorolja az önkormányzat 100 %-ot el nem érő, de 50.000.000,- Ft névérték feletti tulajdonrészével működő gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet kivételével az önkormányzat 100 %-ot el nem érő tulajdonrészével működő gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi, tagsági jogokat a Közgyűlés eltérő döntése hiányában [5. § (4) bekezdés]. 2. Gyakorolja a bevételek és kiadások között keletkező, átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezésére, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlására és értékesítésére vonatkozó hatásköröket [5. § (6) bekezdés]. 3. Gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát [5. § (7) bekezdés]. 4. Hozzájárul a korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok vonatkozásában a szolgalom, vezetékjog vagy egyéb közérdekű használati jog alapításához nettó 5.000.000,- Ft nyilvántartási értékig [5. § (10) bekezdés]. 5. Hozzájárul a vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott ingó vagyon selejtezéséhez vagy - a tulajdonviszonyokat nem érintő módon való – hasznosításához [7. § (6) bekezdés]. 6. Ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, illetve az ellenőrzésre más személyt hatalmazhat meg [9. § (1) bekezdés]. 7. Módosítja a vagyontárgy értékváltozásához kapcsolódóan a vagyonkezelői szerződést [10. § (3) bekezdés]. 8. Dönt ingyenes önkormányzati vagyonszerzésről [13. § (3) bekezdés]. 9. Lemond önkormányzati követelésről bruttó 500.000,- Ft értékig, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható vagy az érvényesítés aránytalan

153 ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár [15. § (1)-(2) bekezdés]. 10. Gyakorolja az üzleti vagyonkörbe tartozó egyéb vagyonelem elidegenítési jogát nettó 3.000.000,- Ft értékhatárig [18. § (2) bekezdés b) pont]. 11. Karbantartási vagy üzemeltetési szerződést köt azokra az üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanokra, amelyek esetében vagyoni bevételt eredményező hasznosítás nem lehetséges, az ingatlanok állagmegóvása és tisztántartása érdekében, önkormányzati költségcsökkentés céljából, nettó 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási értékű ingatlanok esetében [18. § (4) bekezdés]. 12. Engedélyezhet önkormányzati vagyontárgy elidegenítése esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot [19. § (2) bekezdés]. 13. Dönt a pályázat értékelésében részt vevő vonatkozásában felmerült összeférhetetlenségi kérdésben [2. melléklet, VI. 6.]. A közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló 20/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök: 1. Kijelöli a közbeszerzési eljárásokban közreműködő bíráló bizottságok szakértelemmel rendelkező tagjait, jóváhagyja az összesített közbeszerzési tervet és annak módosításait, az eljárást megindító hirdetményt ellenjegyzi [1. §]. 2. Jóváhagyja az egészségügyi szakellátások esetében a finanszírozási szerződés egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosításait, kiadja azokat a fenntartói nyilatkozatokat, amelyek nem járnak pénzügyi kötelezettségvállalással, összhangban vannak a szakmai koncepciókkal és a feladatellátás minőségét javítják [2. §]. 3. Kiadja a fenntartói támogató nyilatkozatokat azon közoktatással kapcsolatos pályázatok esetében, amelyek összhangban vannak a megyei jogú város közoktatás-fejlesztési tervével, a feladatellátás minőségét javítják, de a bővülését nem eredményezik és nem igényelnek többletforrást vagy a bizottság rendelkezésére álló keretösszegből a szükséges önrészt biztosítja. [3. § (1) bekezdés]. 4. Egyetértési jogot gyakorol nevelési-oktatási intézményben történő rendkívüli szünet elrendelése esetén [3. § (3) bekezdés]. 5. Felméri évente a magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt [3. § (4) bekezdés]. 6. Dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott vezetői keret, városmarketing keret, választókerületi célelőirányzat, valamint polgármesteri keret felhasználásáról [4. § (1) bekezdés]. 7. Megköti az önkormányzat nevében a nettó 8 millió forint értékhatárt el nem érő vállalkozási (építési, szerelési, tervezési, kutatási) megbízási és szállítási szerződéseket [4. § (2) bekezdés]. 8. Dönt az Önkormányzat által a szennyvízberuházás során indított kisajátítási ügyekkel kapcsolatban hozott határozatok elleni jogorvoslatok benyújtásáról [5. §]. A Szent István téri behajtási övezet forgalmi rendjéről szóló 34/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendeletben biztosított döntési hatáskörök:

154 1. Engedélyezi a behajtási övezetbe való behajtást a közúti közlekedés szabályairól szóló KPM-BM együttes rendeletben és a jelen rendeletben meghatározott kivételekkel [4. § (1) bekezdés]. 2. Bevonhatja a szállodának biztosított behajtási engedélyt, amennyiben a szálloda az engedélyeket nem a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően használja [8. § (5) bekezdés]. 3. Bevonhatja a gyógyszertárnak biztosított behajtási engedélyt, amennyiben a gyógyszertár az engedélyeket nem a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően használja [9. § (4) bekezdés]. 4. Visszavonhatja az engedélyét annak, aki a behajtási övezetben nem a kiadott engedélynek megfelelően hajtott be, illetőleg az engedélyben meghatározott időszakon túl tartózkodott a járművel a behajtási övezetben [11. § (2) bekezdés].

155

4. függelék Az előterjesztések formai követelményeit tartalmazó iratminták 1. A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a jegyző és az aljegyző előterjesztéseire vonatkozó iratminta:

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ………………….. –TÓL/TŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

Ikt. sz.: Előadó: Mell.: Hiv. sz.:

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) …-…

Telefax: (66) …-… E-mail: …………[email protected]

NYILVÁNOS/ZÁRT ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű/minősített többséget igényel! (Alapítói döntés! / Sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés!) Tárgy: Előkészítő: Véleményező: Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének/… Bizottságának 20... … … napján tartandó nyilvános/zárt ülésére Tisztelt Közgyűlés/Bizottság! A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: HATÁROZATI JAVASLAT (rendelet kivételével): Felelős: Határidő: Békéscsaba, 20... … … Előterjesztő Ellenjegyzés:

156 Jogi: ………………….. Pénzügyi: ……………. (amennyiben az SZMSZ alapján szükséges) 2. A bizottságok, bizottsági elnökök előterjesztéseire vonatkozó iratminta:

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK …………………………………………… ………… BIZOTTSÁGA (ELNÖKÉTŐL) Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) …-…

Ikt. sz.: Előadó: Mell.: Hiv. sz.:

Telefax: (66) …-… E-mail: …………[email protected]

NYILVÁNOS/ZÁRT ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű/minősített többséget igényel! (Alapítói döntés! / Sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés!) Tárgy: Előkészítő: Véleményező: Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének/… Bizottságának 20... … … napján tartandó nyilvános/zárt ülésére Tisztelt Közgyűlés/Bizottság! A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: HATÁROZATI JAVASLAT (rendelet kivételével): Felelős: Határidő: Békéscsaba, 20... … … Előterjesztő Ellenjegyzés:

157 Jogi: ………………….. Pénzügyi: ……………. (amennyiben az SZMSZ alapján szükséges) 3. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek előterjesztéseire vonatkozó iratminta:

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ………………………………………….. ……………. OSZTÁLY Békéscsaba, …………………….. (cím)

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) …-…

Ikt. sz.: Előadó: Mell.: Hiv. sz.:

Telefax: (66) …-… E-mail: …………[email protected] NYILVÁNOS/ZÁRT ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű/minősített többséget igényel! (Alapítói döntés! / Sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés!) Tárgy:

Előkészítő: Véleményező: Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének/… Bizottságának 20... … … napján tartandó nyilvános/zárt ülésére Tisztelt Közgyűlés/Bizottság! A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: HATÁROZATI JAVASLAT (rendelet kivételével): Felelős: Határidő: Békéscsaba, 20... … … Előterjesztő Ellenjegyzés:

158 Jogi: ………………….. Pénzügyi: ……………. (amennyiben az SZMSZ alapján szükséges) 4. Az 1-3. pontokban meghatározott személyektől, szervezetektől eltérő előterjesztők esetében a fenti iratmintákban rögzített formai követelményeket megfelelően alkalmazni kell.

Napirend tárgya:

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 55/2013. (II. 22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, az alábbi határozatokat végrehajtottnak tekinti:

67/2007. (II. 15.) 205/2007. (IV. 26.) 206/2007. (IV. 26.) 218/2007. (IV. 26.) 358/2007. (VI. 28.) 377/2007. (VII. 16.) 388/2007. (VII. 16.) 422/2007. (IX. 20.) 431/2007. (IX. 20.) 502/2007. (IX. 20.) 503/2007. (IX. 20.) 74/2008. (I. 24.) 76/2008. (II. 28.) 77/2008. (II. 28.) 147/2008. (II. 28.) 328/2008. (V. 22.) 454/2008. (VII. 10.) 458/2008. (VII. 10.) 461/2008. (VII. 10.) 485/2008. (IX. 18.) 486/2008. (IX. 18.) 524/2008. (IX. 18.) 527/2008. (IX. 18.) 539/2008. (X. 16.) 541/2008. (X. 16.) 578/2008. (X. 30.) 579/2008. (X. 30.) 600/2008. (X. 30.) 613/2008. (XI. 20.) 614/2008. (XI. 20.) 615/2008. (XI. 20.) 633/2008. (XI. 20.) 639/2008. (XI. 20.) 676/2008. (XII. 18.) 687/2008. (XII. 18.) 691/2008. (XII. 18.) 699/2008. (XII. 18.) 715/2008. (XII. 18.) 14/2009. (I. 22.) 18/2009. (I. 22.) 22/2009. (I. 22.) 38/2009. (I. 22.) 66/2009. (II. 19.) 84/2009. (II. 19.) 118/2009. (II. 19.) 119/2009. (II. 19.) 188/2009. (IV. 2.) 189/2009. (IV. 2.) 209/2009. (IV. 2.) 210/2009. (IV. 2.)

339/2009. (V. 14.) 393/2009. (VI. 25.) 406/2009. (VI. 25.) 418/2009. (VI. 25.) 429/2009. (VI. 25.) 447/2009. (VI. 25.) 457/2009. (VI. 25.) 458/2009. (VI. 25.) 459/2009. (VI. 25.) 462/2009. (VI. 25.) 464/2009. (VI. 25.) 518/2009. (IX. 24.) 520/2009. (IX. 24.) 586/2009. (IX. 24.) 602/2009. (IX. 24.) 603/2009. (IX. 24.) 654/2009. (X. 22.) 690/2009. (XI. 19.) 743/2009. (XII. 17.) 761/2009. (XII. 17.) 25/2010. (I. 21.) 34/2010. (I. 21.) 37/2010. (I. 21.) 65/2010. (II. 18.) 66/2010. (II. 18.) 74/2010. (II. 18.) 76/2010. (II. 18.) 81/2010. (II. 18.) 104/2010. (II. 18.) 106/2010. (II. 18.) 107/2010. (II. 18.) 153/2010. (III. 18.) 173/2010. (III. 18.) 175/2010. (III. 18.) 177/2010. (III. 18.) 178/2010. (III. 18.) 179/2010. (III. 18.) 184/2010. (III. 18.) 186/2010. (III. 18.) 189/2010. (IV. 27.) 191/2010. (IV. 27.) 215/2010. (V. 27.) 288/2010. (V. 27.) 292/2010. (V. 27.) 296/2010. (V. 27.) 340/2010. (VI. 24.) 341/2010. (VI. 24.) 358/2010. (VI. 24.) 359/2010. (VI. 24.) 360/2010. (VI. 24.)

160 364/2010. (VII. 20.) 407/2010. (IX. 24.) 415/2010. (IX. 24.) 419/2010. (IX. 24.) 421/2010. (IX. 24.) 424/2010. (IX. 24.) 425/2010. (IX. 24.) 426/2010. (IX. 24.) 427/2010. (IX. 24.) 428/2010. (IX. 24.) 430/2010. (IX. 24.) 431/2010. (IX. 24.) 433/2010. (IX. 24.) 438/2010. (IX. 24.) 448/2010. (IX. 24.) 457/2010. (X. 14.) 459/2010. (X. 14.) 460/2010. (X. 14.) 501/2010. (XI. 19.) 514/2010. (XI. 19.) 515/2010. (XI. 19.) 555/2010. (XII. 17.) 572/2010. (XII. 17.) 574/2010. (XII. 17.) 33/2011. (I. 28.) 35/2011. (I. 28.) Felelős: Határidő:

55/2011. (II. 25.) 56/2011. (II. 25.) 106/2011. (III. 25.) 173/2011. (III. 25.) 174/2011. (III. 25.) 178/2011. (III. 25.) 183/2011. (III. 25.) 184/2011. (III. 25.) 290/2011. (V. 27.) 291/2011. (V. 27.) 305/2011. (V. 27.) 307/2011. (V. 27.) 330/2011. (VI. 24.) 350/2011. (VI. 24.) 360/2011. (VI. 24.) 391/2011. (IX. 23.) 411/2011. (IX. 23.) 430/2011. (X. 21.) 495/2011. (XII. 16.) 500/2011. (XII. 16.) 523/2011. (XII. 27.) 33/2012. (I. 27.) 48/2012. (II. 24.) 91/2012. (III. 30.) 94/2012. (III. 30.) 116/2012. (IV. 27.)

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. február 22.

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Takács Péter képviselő: A Kötöttárugyár helyén mi épül? Amennyiben jól érzékelte, a városban megszűnt az egyablakos ügyintézés a Szabadság tér 11-17. szám alatt. Mi volt ennek az oka? A nagy előrelépés visszalépéssé vált? (Kazetta 3/2. 333-346) Vantara Gyula polgármester: A Kötöttárugyár magánterület. Az épület elbontásra került. Különböző elképzelések vannak. A benyújtott vázlatterv egy szálloda sportközponttal együtt történő megvalósítására vonatkozott. A magánbefektető kb. fél éve nem jelentkezett. Időközben tulajdonosváltás is történt. Elfogadja a választ Takács Péter képviselő? (Kazetta 3/2. 346-351) Takács Péter képviselő: Igen. Ez azt jelenti, hogy a hivatal akkor fog értesülni, ha az építéshatósághoz beadják a kérelmet? (Kazetta 3/2. 351-354) Vantara Gyula polgármester: Nem a kész terveket, először a beépítési vázlatot kell benyújtani, egyezség esetén kerülhet sor a konkrét tervek készítésére.

161 (Kazetta 3/2. 354-357) Takács Péter képviselő: Kérte, hogy előrelépés esetén tájékoztassák a közgyűlést. (Kazetta 3/2. 357-370) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: 2009. évben több határozatot hozott a testület, amely még az előző időszak döntéseit revideálta. Ennek a rendszernek a kialakítása úgy történt meg, hogy a Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen gondolták át az egyablakos ügyintézés létét. A hivatal részéről nem, de az egyéb közműszolgáltatók részéről bérleti rendszerben megvalósult. Tekintettel arra, hogy a járások megalakulásával a központi jogszabály rendelkezései szerint helyet kellett biztosítani a járási hivatal elhelyezésének, ezért szintén a Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen gondolták át az egyablakos közműszolgáltatók jelenlétét. Tekintettel arra, hogy a járás igényt tartott a teljes földszinti területre – és oda már az elmúlt időszakban, 2011. január elejétől a kormányablakokkal álltak fel – a közműszolgáltatók máshol kerültek elhelyezésre. Az ügyintézési forma máshol valósul meg. A hivatkozott épületrész a megosztás kapcsán a járási hivatal használatába került. (Kazetta 3/2. 370-393) Vantara Gyula polgármester: Elfogadta a választ Takács Péter képviselő? (Kazetta 3/2. 393-394) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy nem tudja elfogadni a választ, mert visszaállt a többablakos ügyintézési rendszer. Emlékezete szerint az egyablakos rendszer kialakítása az jelentős költségbe került. (Kazetta 3/2. 394-398) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a válasz elfogadását. Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a választ elfogadta. (Kazetta 3/2. 398-401) -

Zelenyánszki Péter képviselő: Rendkívül közgyűlést követően Takács Péter képviselő azzal a kéréssel fordult személyéhez, hogy szerinte megérett már az idő újabb tájékoztatásra a Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatban. Kérésének, illetve saját képviselői körzetében élő lakosok kérésének eleget téve az alábbiakat mondta el: 2012 júniusában a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tárgyalásokat folytatott Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Július hónapban ingatlanforgalmi szakértői vélemény készült, illetve az érintett ingatlan tulajdonosokat tájékoztatták. Július 12-én felvették a kapcsolatot a Belügyminisztériummal a tulajdonosi kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet ügyében. Augusztusban új értékbecslés készítéséről született megállapodás, ugyanis az egyik ingatlantulajdonos nem fogadta el a korábbi értékbecslést. 2013. januárjában elkészült az építésügyi műszaki szakértői vélemény, e hónap végén jelenik meg a közbeszerzési felhívás. Elbírálása ez év júliusára tehető. A tényleges kivitelezési munkák megkezdése optimális esetben augusztus végére várható. (Kazetta 3/2. 401-430) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a tájékoztatást. (Kazetta 3/2. 430-431)

162

Miklós Attila képviselő: A Gyermekélelmezési Intézményhez került Csabagyöngye Kulturális Központ étkeztetése, étterem ellátása, büféztetése megoldódott-e? Milyen módon, kivel kötöttek szerződés? Történt-e pályáztatás. Ismerős arcokat lát az intézményben. (Kazetta 3/2. 431-440) Tarné Stuber Éva osztályvezető: A Gyermekélelmezési Intézmény, vállalkozással nem kötött szerződést, hanem ahogy a decemberi közgyűlésen el lett fogadva az alapító okirat módosítása, saját maga üzemelteti az éttermet és a kávézót. A kávézó január 22-én megnyitott. Az éttermi rész február 4. napjától három menüvel várja a vendégeket, a közeljövőben, amikor a feltételek adottak, a’ la carte étkezést vezetnek be. (Kazetta 3/2. 440-455) Vantara Gyula polgármester: 14 óra 08 perckor a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Bejelentette, hogy a testület az elfogadott munkaterv szerint március 29-én tartja soron következő ülését. (Kazetta 1/1. 455-461)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző