Szellemi alkotások joga I. Szerzői jog Dr. Juhász Ágnes 2014. december 2.
I. A szellemi alkotások joga szellemi alkotások joga szerzői jog - általános jellegű védelem - az oltalom a szerzői mű megalkotásával keletkezik - a legfőbb kritérium a mű egyéni, eredeti jellege - hosszabb / korlátlan oltalmi idő
iparjogvédelem - speciális jellegű védelem - az oltalom nyilvántartásba-vételi eljárás eredményeként jön létre - legfőbb kritérium az alkotás új jellege - relatíve rövidebb oltalmi idő
II. Szabályozási háttér - viszonylag korán kialakult (18. század) jogterület - többszintű szabályozás jellemzi nemzetközi egyezmények uniós joganyag 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) Ptk. → mögöttes joganyag
DE: a szerzői jog egyes kérdései más jogágak területére is átnyúlnak → büntetőjog (Btk.) → munkajog (Mt.)
III. A szerzői jogi védelem tárgya szerzői alkotás (mű) = az irodalom, a tudomány vagy a művészet területén született alkotás a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás (szoftver) d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, f) a rádió- és a televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű, h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás m) iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve.
III. A szerzői jogi védelem tárgya DE: negatív irányú behatárolás → nem terjed ki a szerzői jogi védelem a következőkre: a) hivatalos iratok (különböző jogi aktusok, jogszabályok, bírósági és h atósági határozatok, hivatalos közlemények, ügyiratok, stb.), b) a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények, napi hírek, c) ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai
művelet, d) a folklór kifejeződései (pl. népmese, népdal) Ok: korlátlan megismerhetőséghez fűződő közérdek, egyedi jelleg
hiánya, a szerző beazonosíthatatlansága
III. A szerzői jogi védelem tárgya A SZERZŐI MŰ KRITÉRIUMAI: a) az adott mű az irodalom, a tudomány vagy a művészet területén keletkezik a) egyéni, eredeti jelleggel bír, (DE: elsődleges / másodlagos mű!) b) elér egy minimális szellemi színvonalat (→ felfoghatóság), és c) valamilyen formában rögzített (→ reprodukálhatóság)
IV. A szerzői jogi jogviszony 1. Jellemzői: - abszolút jelleg - negatív tartalom - a védelem a szerzői mű megalkotásával ipso iure jár → semmilyen plusz aktus (pl. nyilvántartásba vétel) nem szükséges! DE: önkéntes műnyilvántartás – bizonyítási eszköz! 2. Keletkezése A szerzői jogi jogviszony a szerzői mű megalkotásával jön létre. jogosult = szerző → aki a szerzői művet megalkotta DE: közös művek – szerzőtársi / társszerzői minőség! együttes mű / gyűjteményes mű
IV. A szerzői jogi jogviszony 3. A szerzői jogviszony tartalma tartalom = a szerzőt megillető jogok és kötelezettségek összessége
személyhez fűződő jogok a) csak a szerzőt illetik meg b) időbeli korlátlanok c) forgalomképtelenek (= nem ruházhatók át) d) nem lehet róluk lemondani
a) b) c) d)
vagyoni jellegű jogok mást (pl. jogutód) is megillethet időben korlátozott forgalomképes (→ átruházható, örökölhető) le lehet róluk mondani
IV. A szerzői jogi jogviszony A) személyhez fűződő jogok
a) mű nyilvánosságra hozatalának joga DE: ha a mű a szerző halála után kerül elő → vélelmezni kell a mű nyilvánosságra hozatalának szándékát
b) mű visszavonásának joga → szűkebb értelemben vett visszavonás joga / eltiltás joga c) névjog
a) mű egységének (integritás) védelme
IV. A szerzői jogi jogviszony B) vagyoni jellegű jogosultságok
általánosságban: felhasználás engedélyezésére irányuló jogok a) többszörözés = időleges vagy végleges rögzítés + másolat készítése b) terjesztés = nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel
c) nyilvános előadás d) nyilvánossághoz való közvetítés e) továbbközvetítés f) átdolgozás g) kiállítás
V. A szerzői jog korlátai 1. A SZABAD FELHASZNÁLÁS szabad felhasználás = a felhasználás ellenérték nélkül történik, nem szükséges hozzá a szerző engedélye A szabad felhasználás korlátozása:
a) csak már nyilvánosságra hozott művek esetén van rá lehetőség, b) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és c) indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit, d) megfelel a tisztesség követelményeinek, e) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
V. A szerzői jog korlátai A szabad felhasználás esetei: a) idézés = a mű részleteinek szó szerinti átvétele DE: csak az „idézési cél” által kijelölt keretek között (→ terjedelem kijelölése) és a forrás pontos feltüntetésével! b) átvétel = a mű idézést meghaladó terjedelmű felhasználása Cél: iskolai oktatás, tudományos kutatás lehet! Meg kell jelölni a forrást! Negatív feltétel: nem kerül sor üzletszerű felhasználásra A többszörözés / terjesztés sem engedélyköteles, ha - az átvevő művet tankkönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják és - a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
V. A szerzői jog korlátai A szabad felhasználás esetei: c) átdolgozás → csak iskolai foglalkozás keretében, oktatási céllal DE: az átdolgozott mű felhasználásakor (pl. nyilvános előadás) már szükséges az eredeti mű szerzőjének engedélye is! d) magáncélú másolás - kizárólag a természetes személyt megillető jogosultság, - még közvetve sem irányulhat szolgálhat jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás céljára. DE: a magáncélú másolás joga nem terjed ki valamennyi szerzői alkotásra ! (→ pl. kotta, szoftver, adatbázis, stb.)
V. A szerzői jog korlátai Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, - ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy - ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.
Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik.
V. A szerzői jog korlátai A szabad felhasználás esetei: e) ideiglenes többszörözés - járulékos vagy közbenső jellegű, - a többszörözés a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges része, - nincs önálló gazdasági jelentősége Célja: harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató általi átvitel, vagy a műnek a szerző által engedélyezett vagy a törvény rendelkezése alapján megengedett felhasználás lehetővé tétele.
V. A szerzői jog korlátai A szabad felhasználás esetei: f) ideiglenes rögzítés - rádió- vagy televízió-szervezet joga - saját eszközeivel készíti - olyan műről, amely saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható Az ideiglenes rögzítést a rögzítés elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. Kivétel: rendkívüli dokumentációs értékkel bíró rögzítések → ezek közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
V. A szerzői jog korlátai A szabad felhasználás esetei: g) tájékoztatás = nyilvánosan tartott előadás és más hasonló mű (vagy annak részletei), valamint politikai beszédek tájékoztatási céllal – a a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználható Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. h) nyilvános előadás Feltétel: - az előadás közvetve sem szolgál jövedelemszerzési vagy jövedelem fokozási célokat, és - a közreműködők nem részesülnek díjazásban.
V. A szerzői jog korlátai Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. Nyilvánosan előadható a mű, ha • az előadás (színpadi mű esetében) műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, • iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, • szociális és időskori gondozás keretében, • vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein, • magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történik.
V. A szerzői jog korlátai i) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe esik, ha - az kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek kielégítését szolgálja, és - nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
j) Bírósági, közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
V. A szerzői jog korlátai 2. MUNKA- VAGY MÁS JOGVISZONY KERETEI KÖZÖTT KÉSZÍTETT ALKOTÁS munkaviszony (vagy más hasonló jogviszony) keretei között készített mű esetén a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai különválnak
Természetüknél fogva csak a szerzőt illethetik meg!
A mű átadásával a munkáltatót a szerző jogutódjaként illetik meg. - átadás = kvázi hozzájárulás - ha a munkáltató a mű felhasználását harmadik fél részére engedélyezi → a szerzőt díjazás illeti meg!
VI. A védelmi idő A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A védelmi idő kezdete: a mű nyilvánosságra hozatalának időpontja. „post mortem auctoris” védelem → a védelmi idő a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától számítandó. DE: másként kell számítani a védelmi időt pl. filmalkotás esetén, több részben nyilvánosságra hozott művek, stb. esetén ! Ha a védelmi időt a mű nyilvánosságra hozatalától kell számítani és a művet a létrehozását követő év első napjától számított 70 éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
VII. A szomszédos jogok védelme szomszédos jog = olyan jogosultság, amelyek a jogosultat valamely, sajátos felhasználási tevékenység folytatására tekintettel illetik meg. - az adott tevékenység a szerzői mű felhasználására irányul, DE - ennek folytán nem keletkezik egy új, önálló szerzői alkotás
A szomszédos jogok védelme kiterjed: -
az előadóművészi teljesítményre, a hangfelvétel előállítására, a műsorsugárzásra, film előállítására, és az adatbázis előállítására.
VII. A szomszédos jogok védelme A szomszédos jogok jogosultjának hozzájárulása szükséges a vagyoni jellegű jogok gyakorlásához (pl. rögzítés, többszörözés, terjesztés, hozzáférhetővé tétel a nyilvánosság számára, stb.) DE: a szomszédos jogok védelme soha nem befolyásolhatja a szerzői jogok védelmét!
Védelmi idő: - előadóművészet, hangfelvétel- és filmelőállítás, műsorközvetítés esetén 50 év, amelynek kezdete a védett teljesítménytől függően eltérő. - adatbázis előállítása esetén a védelem ideje 15 év.
VIII. A közös jogkezelés közös jogkezelés = a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok (és az azokhoz kapcsolódó egyéb jogok) érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján Ok: a szerzői művek tömeges felhasználása → ez lehetetlenné teszi az egyes jogok egyedi érvényesítését A közös jogkezelő szervezetek típusai: 1) jogszabályon alapuló (Szjt. írja elő!) 2) önkéntes
DE: működésük minden esetben nyilvántartásba vételhez (→ SZTNH) kötött, tipikusan egyesületi formában működnek
VIII. A közös jogkezelés A közös jogkezelő szervezetek által ellátandó feladatok:
- jogdíjak megállapítása (pl. „üres kazetta” jogdíj, reprográfiai jogdíj, stb.) - felhasználás egyes feltételeinek megállapítása, - a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának figyelemmel kísérése, - jogdíjak beszedése és felosztása, - igényérvényesítés a szerzői jogot (vagy a kapcsolódó jogot) megsértése esetén.
IX. A szerzői jogok megsértése, jogkövetkezmények „bitorlás” = a szerzői jogi jogsértés általános megnevezése → a szerzői jogi jogviszony jogosultja jogának bármilyen módon történő megsértése - jogkövetkezmények komplexitása - csoportosítás: jogágak szerint / jellegük szerint polgári jogi ! büntetőjogi közigazgatási (szabálysértési) jogi vámjogi
reparatív represszív
IX. A szerzői jogok megsértése, jogkövetkezmények Polgári jogi (objektív és szubjektív) jogkövetkezmények*: 1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása; 2. a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyására kötelezés / eltiltása további jogsértéstől; 3. elégtétel adása / kötelezés az elégtétel költségeinek és a megfelelő nyilvánosságnak a biztosítására; 4. adatszolgáltatás (→ a jogsértéssel érintett dolog vagy szolgáltatás előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, üzleti kapcsolatok)
* v.ö.: Ptk. 2:51-2:53. §§
IX. A szerzői jogok megsértése, jogkövetkezmények 5. a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése; 6. a sérelmes helyzet megszüntetése / in integrum restitutio 7. a jogsértéshez használt eszközök / anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok (a) lefoglalása (b) átadása (c) kereskedelmi forgalomból való visszahívása / onnan való végle ges kivonása / (d) megsemmisítése; 7. kártérítés 8. sérelemdíj – személyhez fűződő jog megsértése estén!
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Juhász Ágnes egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
