Római jog levelező II. Kötelmi jog I

Római jog levelező II.

Kötelmi jog I.

a kötelem fogalma A kötelem (obligatio) meghat{rozott személyek között fenn{lló, a mag{nautonómi{n alapuló azon jogviszony, melynél fogva az egyik fél a m{siktól szolg{ltat{st követelhet. • •

a szolg{ltat{s követelésére jogosult fél: hitelező (creditor) a szolg{ltat{sra kötelezett: adós (debitor)

a kötelmi viszony • a hitelező szemszögéből nézve követelés (nomen) • az adósi oldalról szemlélve pedig tartoz{s (debitum) ezek ellenkező előjelű, de azonos értelmű kifejezések (A monotónia elkerülése végett mind a jogalkot{s, mind az elmélet v{ltakozva haszn{lja a kétféle beszédmódot.)

a kötelemlétesítő tények Kötelemlétesítő (kötelemfakasztó) tényeknek, m{s szóval a kötelmek tényalapj{nak (jogalapj{nak: causa obligationis) nevezzük azokat a tény{ll{sokat, melyek joghat{saként kötelem keletkezik. Ezek a tények a kötelmek forr{sai. A kötelemfakasztó tények két m{ig alapvető oszt{ly{t m{r Gaius felismerte, amidőn Institutioiban azt mondja, minden kötelem • vagy szerződésből (ex contractu), • vagy pedig jogellenes cselekedetből (ex delicto) keletkezik. Gaius később h{rmas feloszt{st alkalmazva a fentiek mellé m{r a kötelmek forr{sainak egy tov{bbi csoportj{t, • a variae causarum figuraet is felsorolta, (értvén ezalatt azokat a v{ltozatos tény{ll{sokat, melyek sem a szerződések, sem a jogellenes cselekmények közé nem sorolhatók, de amelyekhez joghat{sként a jogalkotó akarat{ból mégis kötelmi viszony fűződik)

a kötelemlétesítő tények (2) Végül Justinianus négy csoportba osztotta a kötelemlétesítő tényeket: • a szerződés (contractus) és • a jogellenes cselekmény (maleficium, delictum) mellé felvette a variae causae oszt{ly{ból kikülönített • quasi-contractusok, vagyis a szerződés-szerű tények • quasi-delictumok), azaz a delictum-szerű tények csoportjait. - A quasi-contractusok olyan tény{ll{sok, melyekből olyan kötelmek keletkeznek, amelyek egyik vagy m{sik szerződéses kötelemhez hasonlóak vagy éppen azokkal egyezőek, anélkül azonban, hogy a felek valój{ban szerződést kötöttek volna. - Hasonló a helyzet az ún. quasi-delictumokkal, melyekből delictualis jellegű kötelem keletkezik annak ellenére, hogy esetükben valós{gos delictumról nem lehet szó, hiszen valamennyinél hi{nyzik az elkövetői vétkesség (dolus).

a kötelem fogalma (2) a kötelem fogalmi elemei a) az adós és a hitelező, mint a kötelem személyei b) a szolg{ltat{s, mint a kötelem t{rgya c) a szolg{ltat{s jogi kikényszeríthetősége, vagyis a szankció

I. a kötelem személyei A kötelemhez minim{lisan két személy szükséges, akik viszonya azonban különbözőképpen alakulhat: a) A legegyszerűbb eset az, amidőn csak egy szolg{ltat{s szerepel a kötelemben s a felek közül az egyik csak hitelező, anélkül hogy a m{siknak valamivel tartoznék, a m{sik pedig csak adós, anélkül hogy a maga részéről valamit követelhetne. (obligationes unilaterales) Ezek az ún. egyoldalú kötelmek. C D b) A kötelmek egy m{sik csoportj{ban ugyancsak egyetlen olyan szolg{ltat{s van, mely az ügylet lényegét is meghat{rozza. Erre a szolg{ltat{sra az adós ingyenesen, ellenszolg{ltat{s nélkül v{llalkozik. Bizonyos körülmények között azonban követelheti meghat{rozott ellenigényei kielégítését, nevezetesen költekezései és k{ra megtérítését - ESETLEGESEN egy- ill. kétoldalú kötelmek: egyenlőtlenül kétoldalú kötelmek (obligationes bilaterales inaequales = aszinallagmatikus kötelmek). C

D

a kötelem személyei (2) c) A gazdas{gi forgalom legfontosabb ügyleteiben azonban két egyenrangú szolg{ltat{s {ll egym{ssal szemben, melyeket a felek kölcsönösen, az ellenszolg{ltat{sra tekintettel v{llalnak. Mindkét fél szükségképpen adós és hitelező is egy személyben; pl. az eladó adós az {rura, hitelező a vétel{rra, a vevő viszont adós a vétel{rra, hitelező az {rura vonatkozóan.

Ezek az ún. egyenlően kétoldalú („visszterhes”, „viszonos”) (obligationes bilaterales aequales = szinallagmatikus) kötelmek Közéjük tartozik • • •

az ad{svétel, a bérlet, a munkaszerződés, a v{llalkoz{s, a t{rsas{g és a véletlen közösség, a névtelen re{lszerződések {ltal létrehozott kötelmi viszony.

C

D

többalanyús{g Valamennyi kötelemféleségnél elő{llhat az az eset, hogy az egyik vagy mindkét oldalon több személy {ll a kötelemben = többalanyú kötelmek. (A többalanyús{g a dologi jogviszonyokban többnyire, mint közös tulajdon condominium - jelenik meg, ahol a tulajdonosi pozícióban szerepel több személy, mint t{rstulajdonos.)

A jelenséggel a kötelmeknél is tal{lkozunk, melyeknél azonban az alanyi többség mindkét oldalon, a jogosult oldala mellett a kötelezett oldal{n is mutatkozhat. 1. Olyankor, amidőn egyazon kötelemben a hitelezői vagy adósi, esetleg mindkét pozícióban több személy {ll, ezek egym{s közötti viszonya rendszerint az, hogy köztük a követelés illetőleg tartoz{s megoszlik: mindegyik hitelező csak a neki j{ró részt követelheti, ill. mindegyik adós csak a r{eső résszel tartozik (többalanyú osztott kötelmek: obligatio plurium pro parte rata).

obligatio plurium pro parte rata

1

D 2 D D3

C

halmoz{s 2. A m{sik lehetőség, amikor egyszerűen több kötelem egym{s melletti keletkezéséről van szó, a halmoz{s (cumulatio ) esete. Ilyen kumulatív tartoz{s {ll fenn a közösen elkövetett delictum (pl. furtum, damnum iniuria datum, iniuria) esetében, ahol a poenalis kereset mindegyikük ellen külön-külön, vagyis összességében nézve kumulatíve indítható. Hasonlóképpen cumulatio az is, ha valaki ugyanazt a dolgot egym{s ut{n többeknek adja el, mivel az egyik vevő részére történt teljesítéssel nem szűnik meg a többi felé fenn{lló kötelezettség.

1

D D2 D3

C

egyetemlegesség 3. A több alany viszonya lehet egyetemleges is, ami azt jelenti, hogy • a több hitelező mindegyike az egész szolg{ltat{s követelésére van jogosítva, illetőleg • a több adós mindegyike az egész szolg{ltat{s teljesítésére van kötelezve, de – az egyik hitelező jav{ra vagy – az egyik adós {ltal eszközölt teljesítés a kötelmet mindegyikre nézve megszünteti. 1

D D2 D3

C

D

C1 C2 C3

az adósi (passzív) egyetemlegesség A passzív egyetemlegesség célja mindenkor az, hogy nagyobb biztons{got nyújtson a hitelezőnek az{ltal, hogy a teljesítést b{rmelyik adóstól követelheti. A klasszikus jogban azonban az egyetemlegesség hitelbiztosító ereje az ügyleti egyetemlegesség (correalitas) esetében csup{n abban {llt, hogy a hitelező az adóst{rsak közül kiv{laszthatta azt, akitől a követelés behajt{s{t a legink{bb remélhette. A kiv{laszt{s (electio), pontosabban a perbeli litis contestatio ilyenkor a correalitas megszűnését, és a többi adós szabadul{s{t eredményezte, függetlenül a per eredményétől.

A nem ügyleti egyetemlegességnél (solidaritas) csup{n a hitelező materi{lis kielégítése mentesítette a többi adóst{rsat, vagyis az első per teljes vagy részleges eredménytelensége esetén tov{bbra is perelhette az adóst{rsakat.

II. a kötelem t{rgya A kötelem t{rgy{nak a szolg{ltat{st nevezzük, ami nem m{s, mint az a magatart{s, melyet az adósnak a hitelező érdekében tanúsítania kell. A szolg{ltat{sként szóba jöhető magatart{sok annyira v{ltozatosak, hogy sz{mbavételük úgyszólv{n lehetetlen. Mindenek előtt a szerződésekből eredő kötelmeknél van ez így, egyenes következményeként a felek mag{nautonómi{j{nak.

A keresetformul{k szóhaszn{lat{t követve a rómaiak a kötelem lehetséges t{rgyait DARE, FACERE, PRAESTARE szavakkal írt{k körül.

praestare-szolg{ltat{sok A praestare szolg{ltat{s {ltal{nos értelemben helyt{ll{st, felelősséget jelent amiatt, hogy valaki a tőle elv{rt magatart{st nem tanúsítja (eredetileg: praes stare, azaz kezesként felelni). Ez a szolg{ltat{s-féleség kétféle módon jelentkezik. 1. Az esetek egy részében mint a kötelem eredeti t{rgya szerepel, vagyis a kötelem eleve felelősségként jön létre, (elsődleges praestare kötelem) - az adós egy {ltala elkövetett delictumért (pl. lop{s, rong{l{s) tartozik helyt{llni, vagy - hogy az adós ezt a felelősséget, mely őt különben nem terhelné, szerződéssel maga v{llalta (mint pl. a kezes, *ma: a biztosító+). 2. M{s esetekben a praestare a kötelem eredeti t{rgya helyébe lép mint m{sodlagos szolg{ltat{s, ti. olyankor, amidőn az adós az őt terhelő dare vagy facere szolg{ltat{st neki felróható okból nem teljesíti (a szerződésszegés esete).

specifikus és generikus szolg{ltat{s Ezen megkülönböztetésnek olyan kötelmeknél van jelentősége, melyekben az adós dolog szolg{ltat{s{ra van kötelezve. A. Specifikus a szolg{ltat{s (egyúttal a kötelem obligatio speciei), ha a kötelem keletkezésekor hat{rozottan meg vannak jelölve azok a dolgok, amelyekkel (s csak azokkal) az adós kötelezettségét teljesítheti ill. teljesítenie kell. (pl. Stichus rabszolga, fundus Cornelianus, meghat{rozott bútordarab stb.).

Az individu{lisan megjelölt dolog helyett • a hitelező m{s dolgot nem köteles elfogadni, ill. • az adós m{s dolgot nem tartozik szolg{ltatni. Jelentősége: • ha a dolog utóbb az adósnak felróható okból elpusztul, a szolg{ltat{s lehetetlenné v{l{s{ért felelősséggel (k{rtérítéssel) tartozik, • ha viszont a lehetetlenülés neki fel nem róható, szabadul a kötelem alól.

specifikus és generikus szolg{ltat{s (2) B. Generikus, fajta szerint meghat{rozott a szolg{ltat{s (s a kötelem obligatio generis), ha a szolg{ltatandó dolog nem egyedileg, hanem fajilag van meghat{rozva, m{s szóval, az adósnak a dolgok bizonyos köréből (genus) kell meghat{rozott mennyiséget szolg{ltatnia (pl. sz{z mérő búza, tíz amphora bor, sz{z db. toj{s, stb.). Természetesen, a generikus kötelezettség lerov{sa is a genusba tartozó speciesekkel történik, melyek kiv{laszt{sa ellenkező kikötés híj{n az adóst illeti, aki azonban kétség esetén legal{bb középminőségű egyedeket tartozik szolg{ltatni.

generikus szolg{ltat{s • A generikus kötelem t{rgyai legtöbbször helyettesíthető dolgok, de !! lehet helyettesíthetetlen dolgokkal is generikusan tartozni (pl. az örökös a hagyatéki képgyűjteményből egy képet köteles a hagyom{nyosnak kiadni, vagy az eladó egy férfirabszolg{t szolg{ltatni)

Nota bene!! • Megfordítva, helyettesíthető dolog is lehet specifikus kötelem t{rgya (pl. öt zs{k búza letétbe helyezése, nyomtatott könyv egy péld{ny{nak haszonkölcsönbe ad{sa).

generikus szolg{ltat{s (2) A generikus kötelem saj{toss{ga, hogy ennél a szolg{ltat{s lehetetlenülése {ltal{ban nem következhet be: az adós mindaddig tartozik, míg az illető dologfaj teljesen ki nem vész, ami persze ritk{n adódik elő.

„Genus perire non potest” A leggyakrabban előforduló generikus szolg{ltat{s a pénztartoz{s, melynek generikus jellege még fokozott is: ti. ha az a pénznem, melyben a pénztartoz{st kirótt{k, utóbb megv{ltozik (azaz mint genus kivész), a tartoz{st az új pénznemben kell leróni, vagyis a pénztartoz{s lehetetlenülése elvileg kiz{rt.

z{rtfajú kötelmek Kivételes esetekben a generikus kötelem is lehetetlenülhet, ami az ún. z{rtfajú kötelmek esetében fordulhat elő, ahol az a genus, melyből az adósnak teljesítenie kell, a dolgok egy szűkebb körét foglalja mag{ban. 1. ez a helyzet olyankor, amidőn helyettesíthetetlen dolgokkal tartozik valaki generikusan (pl. a ny{jamból tartozom 10 db. juhot szolg{ltatni),

2. ha helyettesíthető dolog is a generikus kötelem t{rgya, de a genus szorosan körül van hat{rolva (pl. eladok neked 5 amphor{nyi saj{t termésű X évj{ratú falernumi bort).

alternatio = obligatio alternativa

VAGY! A kötelem t{rgy{t szerződésükben a felek úgy is meghat{rozhatj{k, hogy az adós többféle szolg{ltat{ssal tartozik ugyan, de olymódon, hogy közülük az adós b{rmelyiket v{laszthatja, s annak teljesítésével a kötelem valamennyi szolg{ltat{sra nézve megszűnik. A hitelező v{laszt{si jog{t külön ki kell kötni! Vagylagosan a legkülönbözőbb szolg{ltat{sok kapcsolhatók egybe. Ha az egyik szolg{ltat{s utóbb lehetetlenné v{lik, a kötelem a megmaradtra koncentr{lódik. Ha azonban a v{laszt{s joga a hitelezőt illette és a lehetetlenülés az adósnak felróható, a hitelező v{laszthatja a lehetetlenült szolg{ltat{s miatti k{rtérítést is.

facultas alternativa A vagylagos szolg{ltat{stól megkülönböztetjük a felv{ltó szolg{ltat{st. Itt csak egy szolg{ltat{s van a kötelemben, de az adósnak joga van azt • a szerződés, vagy VAGY HA NEM! • jogszab{ly külön felhatalmaz{sa alapj{n egy MÁSIK szolg{ltat{ssal felv{ltani. A felv{ltó szolg{ltat{s teh{t az ADÓS egyoldalú hatalmass{ga.

A jogszab{lyon (törvényen) alapuló fő esetek: • az elkövető noxaba ad{sa hatalomalatti delictuma esetén, • feléntúli sérelemnél az ügyleti vétel{r kiegészítése a piaci {rra. A kétféle szolg{ltat{s különbsége a perben is megmutatkozik: - alternativ obligation{l, ha a v{laszt{s joga az adóst illeti, a hitelező vagylagosan perel, - facultas alternativa esetén viszont csak a főszolg{ltat{st követelheti a hitelező.

III. a kötelem szankciója A kötelem szankciója abban {ll, hogy ha az adós a felv{llalt vagy a re{ kirótt szolg{ltat{st önként nem teljesíti, a hitelező keresete alapj{n elmarasztalj{k a hitelezőt ért érdeksérelem pénzbeli egyenértékének ill. ellentételezésének megfizetésére. Az adósi felelősség érvényesítésére a hitelezőnek a megfelelő IN PERSONAM ACTIO {ll rendelkezésére.

A kötelmi kereseteknek közös jellemzője, hogy itt a jogosult sz{m{ra az esetleges per alperesének személye eleve, m{r a kötelem keletkezése pillanat{ban adott, szemben a dologi keresetekkel, ahol az in rem actio alperesét csak egy jövőben bekövetkező jogsértő cselekmény fogja kijelölni.

a kötelem szankciója (2) Eltérő saj{toss{gaik alapj{n az in personam actiók két alapvető csoportja különböztethető meg, ti. a poenalis actioké és a rei persecutoria actioké.

1. Az actiones poenales olyan kötelmi keresetek, melyekkel a sértett, mint hitelező a tettestől, mint adóstól keresetenként eltérő módon meg{llapított büntetéspénz (poena) megfizetését követelheti szolg{ltat{sként. Ilyen keresetek keletkeznek a – –

mag{ndelictumokból és egyes delictum-szerű tény{ll{sokból.

2. Ezzel szemben a valamennyi nem delictualis kötelemből keletkező, s a kötelmi keresetek többségét jelentő actiones rei persecutoriae útj{n a hitelező a neki j{ró szolg{ltat{s elmarad{sa miatt elszenvedett érdeksérelme pénzbeli egyenértékét követeli az adóstól.

a kötelem szankciója (3) Az érdeksérelem eltérő felsz{mít{si módja alapj{n a rei persecutoria kereseteknek tov{bbi két alfaja {ll elő:

a) Az actiones stricti iuris esetében csup{n a szorosan vett pert{rgyérték jön figyelembe, b) az actiones bonae fideinél a hitelező vagyon{t ért mindazon h{tr{ny, melyet a hitelező a teljesítés kimarad{sa folyt{n elszenvedett.

a kötelmek nem teljesülése A kötelem, ak{r szerződésből keletkezett, ak{r m{s jogalapból, a teljesítéssel éri el célj{t, amivel azut{n létjogosults{ga is megszűnik. Előfordulhat azonban, hogy a kötelem lebonyolít{sa sor{n zavaró tényezők {llnak elő, melyek a teljesítési eredmény be{llta elé akad{lyokat gördítenek. Ezek az akad{lyok {llhatnak - a felek magatart{s{ban (tevésében, mulaszt{s{ban) vagy - a felektől független objektív tényben (véletlen baleset). Hozz{juk a jogrend kötelemmódosító vagy kötelemszüntető hat{st fűz. Mind a felek magatart{s{ból, mind pedig a tőlük függetlenül be{lló lebonyolít{si zavarok jelentkezhetnek ak{r az adós, ak{r a hitelező oldal{n.

lebonyolít{si zavarok Adósi oldal nem teljesítés lehetetlenülés felróható K

nem felróható

Hitelezői oldal nem kellő teljesítés

késedelem K kellékhiányos teljesítés

hibás teljesítés K

késedelem

adósi oldal 1. Az adósi oldalon jelentkező lebonyolít{si zavar megnyilv{nulhat: a) mint nem teljesítés, mely lehet aa) utólagos lehetetlenülés, vagyis a kötelmi szolg{ltat{s végleges nemteljesítése, mely – ha az adósnak felróható, k{rtérítést von maga ut{n, – ha pedig nem felróható, az adós szabadul{s{t eredményezi a kötelem alól; bb) adóskésedelem, azaz a kötelmi szolg{ltat{s ideiglenes nemteljesítése, mely felróhatós{g esetén az adósi felelősség megszigorod{s{t és a késedelemmel okozott k{r megtérítését vonja maga ut{n;

b) mint nem kellő teljesítés, mely ismét lehet aa) kellékhi{nyos teljesítés, melyért az adós objektív alapon (vétkességére tekintet nélkül) jog- és kellékszavatoss{ggal tartozik, bb) hib{s teljesítés, melyért az adós vétkességi alapon szintén k{rtérítéssel tartozik.


nem felróható




késedelem

hitelezői oldal 2. A hitelező oldal{n jelentkező lebonyolít{si zavar a hitelező-késedelem, mely {ltal{ban nem kötelemszegés (a hitelező ui. jogosítva van, nem pedig kötelezve), hanem az adósi teljesítésnél való közreműködés elmulaszt{sa. Ennek legfontosabb következménye az adósi felelősség enyhülése, míg a szolg{ltat{s hitelezőnek felróható lehetetlenülése az adós kötelem alóli szabadul{s{t idézi elő. A későbbiekben a nem teljesítés h{rom fő esetéről lesz szó: a) a lehetetlenülésről, b) az adóskésedelemről, és c) a hitelezőkésedelemről. A nem kellő teljesítés kérdései az egyes kötelmeknél kerülnek megt{rgyal{sra.


nem felróható




késedelem

a k{rtérítés, mint a kötelemszegés szankciója A felróható kötelemszegés alapvető szankciója, hogy az adós tartozik azt a KÁRt megtéríteni, amit a kötelemszegés a hitelezőnek okozott. a KÁR fogalma {ltal{nos megfogalmaz{sban a k{r (damnum) nem m{s, mint az a vagyoni h{tr{ny, melyet valaki egy k{rosító tény (ún. k{r-ok) következményeként elszenvedett (deminutio patrimonii).

a k{r összetevői A k{rosult vagyon{ban bekövetkezett teljes k{rnak két összetevője van: a) damnum emergens (valós{gos, ténylegesen felmerülő, pozitív k{r), vagyis a k{rosult meglevő vagyon{nak csökkenése az{ltal, hogy abból egy vagyont{rgy (dolog vagy m{s aktívum) teljesen kiesett vagy értékében megfogyatkozott (a h{z összedőlt, leégett, a rabszolga meghalt vagy megrokkant, a munkaeszköz, haszn{lati t{rgy tönkrement, a követelést az egyetemes hitelezőt{rs elengedte, stb.);

b) lucrum cessans („elmaradt haszon”), azaz a k{rosító tény következtében elmaradt vagyonnövekedés, mely - ak{r oly módon jelentkezik, hogy egy m{r folyó jövedelem esik ki (pl. a bérh{z leégése miatt a h{zbérjövedelem, bérmunk{sn{l a baleset, testi sértés miatt a munkabér),

- ak{r úgy, hogy a jövőben elv{rható jövedelem marad el (pl. a meg nem fizetett vétel{r ut{n az eladó {ltal szedhető kamat).

a k{r összetevői (2) A k{rokoz{sn{l elvben mindkét k{rféleség együtt fordul elő, de lehetséges, hogy a k{r a) csup{n damnum emergensként mutatkozik (pl. a kölcsönkapott ékszert a haszonkölcsönbe vevő elvesztette),

b) vagy egyedül lucrum cessansként (pl. a v{llalt hat{ridőre a lakóh{z nem épült fel, a pénztartoz{st az adós késve fizette meg).

k{rviselés és k{rtérítés Által{nos jogelv, hogy a vagyonban bekövetkezett k{r a vagyon alany{t terheli („casum sentit dominus”), hacsak a jogrend nem teszi lehetővé, hogy k{r{nak megtérítését a k{rosult m{stól, ti. a k{rokozótól követelhesse.

• a k{rviselés = a bekövetkezett k{r kényszerű elszenvedése és • a k{rtérítés = a k{rkövetkezmények {th{rít{sa m{sra Teh{t egym{st kiz{ró, egyszersmind egym{st kiegészítő fogalmak. Egym{ssal kötelmi viszonyban {lló vagyonalanyokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy • k{rtérítéssel a szolg{ltat{sért felelős adós tartozik, • a k{rveszélyt pedig a hitelező viseli olyankor, amidőn az adóstól k{rtérítést nem követelhet.

pénzbeli k{rtérítés A római jogban • egyrészt a természetbeni restitutio nehézségei, • m{srészt a formul{ris perbeli condemnatio pecuniaria követelmény miatt a k{rtérítés norm{lis módja a pénzbeli k{rtérítés Ennek keretében olyankor, amidőn a k{r egy dolog elpusztít{s{ban, megrong{lód{s{ban vagy elvon{s{ban {ll, a k{rtérítés terjedelmét befoly{solja a dologérték meg{llapít{s{nak a módja.

a k{rösszeg kisz{mít{sa a) Minimumként és többnyire itt a rendes forgalmi érték (verum rei pretium), azaz a dolog piaci {ra jön figyelembe.

b) Minthogy azonban a k{r mértékét a k{rosult interesseje vagyis objektíve megokolt, igazolt és ellenőrizhető, de mégis személyes viszonyai szabj{k meg, a k{rokozónak a dologk{r esetében is meg kell térítenie azt a rendkívüli értéket (interesse érték), melyet a k{rosultnak az adott dologhoz fűződő individu{lis érdeke hat{roz meg. Ilyen interesse értékkel bír pl. a vak ember kuty{ja, a négyes-fogatba tartozó ló, a z{rt készletbe tartozó egyedi darab, az a rabszolga, akire örökség nyílt meg, stb.

c) Nem jön figyelembe ellenben az ún. előszereteti érték (pretium affectionis), vagyis az a szubjektív többletérték, melyet a k{rosult a dolognak puszt{n erkölcsi vagy érzelmi okokból tulajdonít. (pl. hogy a kedvenc rabszolg{ja, lova pusztult el, a tönkretett dolog emlékt{rgy volt)

k{rkötelem Ahhoz, hogy valaki m{s k{r{nak megtérítésére legyen kötelezve (k{r {th{rít{sa - k{rtérítés), h{rom tény{ll{selem megléte szükséges: 1. valamely k{rtérítési jogalap (tényalap: causa) fennforg{sa,

2. az okozatoss{g, vagyis az a követelmény, hogy a k{reredmény azzal az eseménnyel, melyért a k{rtérítésre kötelezett felelős, okozati összefüggésben {lljon, 3. a k{rokozó személyében a k{rokoz{s felróhatós{ga, vagyis • többnyire a k{rokozó szubjektív vétkessége, ritk{bban • a vétlen k{rokozó terhére az objektív k{r-ok besz{míthatós{ga.

I. k{rtérítési jogalap - Róma A római jogbeli k{rtérítési causak a modern felfog{stól eltérést mutatnak: a) az elsődleges k{rtérítési kötelmek körében • a mag{njogi tilos cselekmények, mint delictumok (ill. quasidelictumok) nem szorosan vett k{rtérítésre, hanem a k{rösszeget egyszer el nem érő, m{sszor azt meghaladó poena fizetésére kötelezték a k{rokozót, s ezek a delictualis kötelmek csak a tov{bbélés sor{n alakultak {t valódi k{rtérítési kötelmekké. • a szerződéssel előre felv{llalt k{rtérítési kötelezettség pedig alig volt ismert (pl. k{rtérítési kötbér) b) ezért a k{rtérítés fő esete a m{sodlagos k{rtérítési kötelem, különösen -a bonae fidei szerződéssel v{llalt kötelezettség felróható megszegése, ill. -a jogellenes birtokl{sból eredő k{rok megtérítésére való igény.

II. a k{rtevés okozatoss{ga A k{rnak, mint eredménynek azzal az eseménnyel, mint okkal (k{r-ok), melyért a k{rtérítésre kötelezett felelős, összefüggésben kell lennie. Nyilv{nvaló, hogy egy adott k{r-ok valamennyi okozat{t nem lehet jogi szempontból figyelembe venni, hanem a k{rosító tény következményeiért való felelősséget egyes meghat{rozott következményekre kell korl{tozni.

Jogi szempontból csak a relev{ns okozati összefüggést lehet a k{rokozónak besz{mítani, vagyis azt, melynél az {ltal{nos élettapasztalat szerint a k{r bekövetkezte egy adott k{r-okkal elegendő módon meg van magyar{zva; Egy k{r-oknak relev{nss{ minősítése az officium iudicis körébe tartozik, vagyis bírói mérlegelés kérdése.

III. a felróhatós{g fogalma A k{rkötelem harmadik tény{ll{seleme a felróhatós{g Felróhatós{gon azt értjük, hogy a jogrend a szolg{ltat{s elmarad{s{t az adósnak besz{mítja, s azért felelőssé teszi - terhére írja a k{rt. A kötelem eredeti t{rgy{nak nem teljesítéséért (lehetetlenülésért vagy késedelemért) az adós akkor tartozik felelősséggel (k{rtérítéssel), ha a nemteljesítés neki felróható, ellenkező esetben • vagy szabadul a kötelem alól (a lehetetlenülésnél), • vagy benne marad ugyan, de nem tartozik felelősséggel (a késedelemnél)

DE!! Ugyanígy az elkövetett delictumokért is csak akkor felel valaki, ha az elkövetés neki felróható.

felróhatós{g - vétkesség Szab{lyként a nemteljesítés az adósnak akkor róható fel, ha • azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (szubjektív felróhatós{g) • némely esetben felel azonban vétlensége esetén is, teh{t olyankor, amidőn a nemteljesítés véletlen esemény (casus) következményeként {llott elő (objektív felróhatós{g) Vétkességen {ltal{nos értelemben az embernek a saj{t cselekményével való olyan pszichikai kapcsolat{t értjük, mely rosszalló t{rsadalmi értékítélet al{ esik. A kötelmi viszonyokban a vétkesség, mint az adós vétkessége jelenik meg, s attól függően, hogy az adósnak milyen képzete van kötelemsértő magatart{s{ról, súlyoss{ga szerint a vétkességnek különböző fokozatait különböztetjük meg:

dolus a) Sz{ndékoss{g (dolus): a tudatos jogsértés, a vétkesség legsúlyosabb alakzata, mely akkor forog fenn, •

ha az adósnak megvolt a képzete magatart{sa kötelességsértő volt{ról, de ez a képzet nemhogy visszatartotta volna, hanem egyenesen motiv{lta cselekedetét (dolus directus egyenes sz{ndék) pl. az eladott rabszolg{t tudatosan megmérgezte, agyonhajszolta, megölte, felszabadította, gyógyít{s{t tudatosan mellőzte.

•

vagy ha bel{tta tettei következményeit, de közömbös volt magatart{sa eredményével szemben (dolus eventualis – eshetőleges sz{ndék) pl. a felv{llalt munk{t akaratlagosan nem végezte el.

A sz{ndékoss{gnak nincsenek fokozatai

culpa b) Gondatlans{g (culpa): az a vétkességi alakzat, amidőn az adósnak • vagy egy{ltal{n hi{nyzott magatart{sa kötelességsértő volt{nak képzete, • vagy ha megvolt, azt mag{tól elh{rította, remélve az eredmény be nem következtét. Megnyilv{nul{si módja szerint a gondatlans{g megjelenhet mint

• culpa in faciendo, figyelmetlen, nem eléggé körültekintő cselekedet (ún. kommisszív culpa) pl. a bérelt ig{s{llatot a bérlő túlterheli.

• culpa in non faciendo, a köteles magatart{s elmulaszt{sa (ún. omisszív culpa), pl. a felügyelet, őrizet elhanyagol{sa.

a culpa fokozatai Eltérően a dolustól, a gondatlans{gnak, a kötelességsértés súlya szerint, különböző fokozatai vannak: a) súlyos gondatlans{g (culpa lata, culpa magna): figyelmen kívül hagy{sa annak az enyhébben mért gondoss{gnak, melyet még a közönséges ember is tanúsítani szokott, s melyet tőle is el lehet v{rni („non intelligere, quod omnes intelligunt”).

b) enyhe gondatlans{g (culpa levis): elhanyagol{sa annak a nagyfokú gondoss{gnak (diligentia), amelyet a gondos ember (a „jó gazda”, a „jó és gondos csal{dfő”, bonus et diligens paterfamilias) szokott ügyeire fordítani.

a culpa fokozatai (2) c) Az enyhe gondatlans{got néha (a kései jogban) nem a diligens paterfamilias abszolút mértékével mérjük, hanem az illető adósra vonatkoztatott RELATÍV mértékkel. Ez a culpa (levis) in concreto: annak a gondoss{gnak az elmulaszt{sa, melyet az illető adós a saj{t ügyeiben szokott tanúsítani („diligentia quam in suis rebus adhibere solet”). Ez a gondatlans{g teh{t • súlyosabb (s az elv{rható gondoss{g egyszersmind csekélyebb) mint a jó csal{dfőé (ha ti. az adós a saj{t ügyeiben is kevésbé gondos), • a culpa lata szintjére azonban nem sz{llhat le.

casus - objektív felróhatós{g Az a k{resemény, amely a jó gazda gondoss{g{val sem volt elh{rítható, a véletlen baleset (casus) fogalma al{ esik. Ennek két fokozata van: a) alsó baleset (casus minor): olyan k{resemény, mely • egyfelől a legnagyobb gondoss{ggal sem előzhető meg, ill. h{rítható el, • m{sfelől viszont nem is oly elemi erejű, hogy ellene a védekezés ne lenne elképzelhető. A leggyakrabban előforduló esetei: a közönséges lop{s, a rabszolga szökése, az ingók elkallód{sa, elvesztése, törése, rong{lód{sa, a rozsd{sod{s, molyr{g{s, vadk{r, stb.

casus (2) b) erőhatalom (casus maior, vis maior): olyan k{rosító esemény, melyről teljességgel bizonyos, hogy a vele szembeni védekezés eleve lehetetlen, illetőleg eredménytelen („casus cui resisti non potest”).

Az erőhatalom elő{llhat, mint • ellen{llhatatlan természeti erők eredménye (pl. földrengés, hajótörés, vill{mcsap{s, {rvíz, jégverés, asz{ly, s{skaj{r{s, rabszolga természetes hal{la, {llatok kimúl{sa),

• vagy elh{ríthatatlan emberi tevékenység következményeként (pl. ellenség, rablók, kalózok k{rokoz{sai).

a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban A felróhatós{g kérdése eltérő módon merül fel a delictualis és a contractualis kötelmek esetében. 1. A delictualis kötelmeknél nem a kötelemszegésnek, hanem m{r mag{nak a kötelem létesítő ténynek egyik eleme az elkövető vétkessége, éspedig {ltal{ban annak legsúlyosabb alakzata, a dolus. Ez alól a római jogban csup{n • a damnum iniuria datum jelent kivételt, melynél a delictum a kommiszszív culpa esetén is megvalósul, • tov{bb{ a quasi-delictumok, ahol a felelősség objektív alapokon nyugszik. Delictumok esetében a szolg{ltat{s a bíró {ltal kiszabott poena, melynél a lehetetlenülés nem jöhet szóba, meg nem fizetése pedig végrehajt{st von maga ut{n.

a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban (2) 2. A szolg{ltat{sért való felelősség és a szolg{ltat{s nemteljesítésének felróhatós{ga problémaként csup{n a contractualis (ill. szab{lyaikban az ezekhez igazodó quasi-contractualis) kötelmeknél jelentkezik. A felróhatós{g ezeken belül is egym{stól gyökeresen eltérő alapokon nyugszik attól függően, hogy - stricti iuris vagy - bonae fidei kötelemről van-e szó.

A. a stricti iuris kötelmeknél, melyek a szerződések és a szerződésszerű-tények egy viszonylag szűk, b{r jelentős csoportj{ból fakadnak, a nemteljesítés felróhatós{g{t t{rgyi, objektív körülmények hat{rozz{k meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől.

a vétkesség szerepe B. A contractualis és quasicontractualis kötelmek zömét kite-

vő bonae fidei obligatiokban ellenben {ltal{nos elvként érvényesül, hogy a felróhatós{g alapja az adós szubjektív vétkessége, és csak kivételesen jut szóhoz az objektív alapú felelősség (felelősség a casusért: – a custodia-felelősségnél és – az adóskésedelemnél). De a bonae fidei kötelmeken belül is a kötelemszegés felróhatós{ga a különböző adóskategóri{k szerint eltérő módon van szab{lyozva, s ennek megfelelően az adósi felelősségnek is több fokozata különböztethető meg:

felelősség - {ttekintés

culpa levis a) Alapeset a rendes felelősség: ez nem m{s mint az adós omnis culpa-ért, azaz mindenfajta vétkességért (dolus, culpa lata, culpa levis) való felelőssége. E mérce szerint felel valamennyi ÉRDEKELT ADÓS, teh{t - egyfelől az, akinek a m{sik féltől ellenszolg{ltat{s j{r (mindkét fél a szinallagmatikus kötelmekben, tov{bb{ az elz{logosító és a z{loghitelező),

- m{sfelől, aki egyedül érdekelt a kötelemből (pl. a letevő, a haszonkölcsönbe vevő).

Tőlük a forgalom elv{rja, hogy a kötelem teljesítése érdekében kifejtsék mindazt a gondoss{got (diligentia), melyet egy gondos ember (a diligens paterfamilias) az adott helyzetben tanúsítana. A szakismeretet feltételező facere-kötelmekben culpaként jön figyelembe az elv{llalt feladat ell{t{s{hoz szükséges hozz{értés hi{nya, az imperitia.


culpa in concreto Néh{ny tartós, bizalmi jellegű kötelmi viszonyban (ahol az adós személyét valamely különös szempont alapj{n v{lasztott{k meg), az adós csak (?) a diligentia quam suis-t tartozik tanúsítani a hitelező érdekében, vagyis csup{n culpa in concreto ért felel, így: 1. a t{rsas{g ügyében elj{ró socius, 2. a gy{molt érdekében ténykedő tutor, 3. a női szabadvagyont kezelő férj, 4. a m{s ügyét ingyenesen ell{tó mandatarius. Ezek eredetileg egyedül dolusért feleltek, s felelősségüket később fokozt{k egy szigorúbb mértékre (tal{n Justinianus).

custodia b) A rendes felelősség esetleges kísérője a fokozott (custodia-) felelősség, vagyis az adós felelőssége az omnis culpa mértékén túlmenően az alsó balesetért (casus minor). E mérce szerint felelnek azok az érdekelt adósok, akik a hitelező dolg{t a kötelmi viszony (vagy külön felv{llal{s) alapj{n kiz{rólagos őrizetükben (custodia : vagyis birtokban ill. bírlalatban) tartj{k.

Custodia-felelősök az ún. érdekelt őrző adósok: aa) puszt{n a kötelmi viszonyból kifolyólag az eladó az eladott, de még {t nem adott {ru, a bérlő a bérelt dolog, a munkav{llaló az {tvett munkaeszköz, a v{llalkozó az {talakítandó dolog, a z{loghitelező a z{logt{rgy, a haszonkölcsönbe vevő az {tvett dolog tekintetében.

(egyéb kötelezettségeik körüli felelősségük omnis culpara szorítkozik),

custodia (2) bb) külön felv{llal{s alapj{n custodia-felelős a hajós, a vendéglős, a fogadós az utastól, vendégektől {tvett (recipi{lt) dolgokért. A custodia-kötelezett felelőssége objektív (t{rgyi) alapú, azaz a vétkesség nem kerül mérlegelésre, s a dolog elvesztése esetén az adós csak a vis maior bizonyít{s{val mentheti ki (exkulp{lhatja) mag{t.

Justinianus ezt a felelősségi alakzatot is vétkességi alapra helyezte azzal, hogy az őrizetben lévő dolog alsó baleset folyt{n történt elvesztését is a custodia-kötelezett adós vétkességének (culpa levissima) tudta be, akit ezért a jó gazda gondoss{g{n túlmenő exactissima diligentiaval terhelt meg, ti. a diligentissimus paterfamilias gondoss{g{val.


dolus - culpa lata c) Kivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség, melynek lényege, hogy az adósnak csup{n a dolus (és a justinianusi jogban a culpa lata) róható fel kötelemszegésnél. Ilyen mérték szerint felel a klasszikus jogban valamennyi INGYENADÓS, vagyis az, akinek a szerződésből haszna nincs, mert az kiz{rólag a m{sik fél érdekében jött létre, ahol teh{t ingyen (szívességből) teljesít, pl. a letéteményes, aj{ndékozó.

Történeti okokból (kivételesen) egyedül dolusért felel a precarista és az agrimensor. Az enyhe felelősség fő alkalmaz{si esete az, hogy b{rmely adós felelőssége erre a mértékre sz{ll le a hitelező késedelme esetén.



nem felróható




késedelem

a szolg{ltat{s lehetetlenülése Az eredeti lehetetlenségtől különbözik a lehetetlenülés, vagyis a szolg{ltat{s utólagos lehetetlenné v{l{sa. Ez csak specifikus szolg{ltat{sokn{l jöhet szóba, teh{t többnyire ott, ahol a kötelem t{rgya • egyedileg megjelölt dolog, vagy • személyesen végzendő facere (pl. munka). Generikus kötelem {ltal{ban nem tud lehetetlenülni („genus perire non potest”), erre csup{n a z{rtfajú kötelmeknél van lehetőség, • ha az adós helyettesíthetetlen dolgok z{rt köréből • ha saj{t termésű helyettesíthető dolgokból köteles egy meghat{rozott mennyiséget szolg{ltatni. Sohasem lehetetlenül a pénztartoz{s, még ha annak teljesítése az adós sz{m{ra szubjektív okokból (fizetőképtelenség, csőd miatt) nem is lehetséges.

lehetetlenülés A lehetetlenülés oka lehet a) fizikai jellegű, amidőn közbejött természeti akad{ly z{rja ki a szolg{ltat{st (pl. az ígért rabszolga meghal, a személyesen teljesítendő munk{t felv{llaló megrokkan, a haszonkölcsönbe adott szersz{m eltörik).

b) gyakorlati lehetetlenülés, amely a fizikai lehetetlenüléssel azonos hat{lyú, amikor is a fizikai lehetőség a szolg{ltat{sra ugyan fenn{ll, de a józan életfelfog{s szerint azzal m{r nem lehet sz{molni (pl. az eladott gyűrű a vízbe esett, vagy ismeretlen tettes ellopta).

c) jogi lehetetlenülés, ha a szolg{ltat{snak utólag valamilyen elh{ríthatatlan jogi akad{lya keletkezik (pl. az eladott telek locus religiosus-sz{ v{lik, kisaj{títj{k, az ígért rabszolg{t gazd{ja felszabadítja, vagy az jutalomként nyeri el szabads{g{t).

a lehetetlenülés következményei a) Ha a lehetetlenülést az adósnak fel nem róható körülmény okozta az adós szabadul kötelezettsége alól. b) Ha a lehetetlenülés oka az adósnak felróható a kötelem k{rtérítésbe fordul {t = az adós tartozik a hitelezőnek a teljesítés elmarad{s{ból eredő teljes k{r{t megtéríteni, vagyis olyan értéket tartozik a hitelezőnek nyújtani, amekkora értéket utóbbinak a szerződés teljesítése jelentett volna.


nem felróható




késedelem

az adóskésedelem Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi) be{ll, ha az adós a /még lehetséges és /lej{rt (esedékes) tartoz{s{t a /hitelező felhív{s{ra /neki felróható okból nem teljesíti. Tény{ll{s{nak elemei ezek szerint: a) A szolg{ltat{s teljesítése a késedelembe esés időpontj{ban még lehetséges legyen. Ellenkező esetben a nemteljesítésre nem az adóskésedelem, hanem az utólagos lehetetlenülés szab{ly{t kell alkalmazni. Az adóskésedelem és a lehetetlenülés teh{t egym{st kiz{rja!!

b) A szolg{ltat{snak lej{rtnak (esedékesnek) kell lennie, vagyis olyannak, hogy teljesítése az adóstól m{r követelhető. Lej{rat előtt a még nem teljesítő adós nem debitor in mora és nem is ejthető késedelembe a hitelező {ltal.

az adóskésedelem (2) c) Az adós késedelembe eséséhez szab{lykent szükséges, ak{r volt időtűzés, ak{r nem, hogy őt a hitelező megintse, vagyis felhívja az esedékes tartoz{s teljesítésére. d) Szubjektíve szükséges, hogy a késedelmet az adósnak felróható tény idézze elő („per debitorem steterit quominus solverit”)

A felróhatós{g elvei azonosak azokkal, amelyek a lehetetlenülésnél érvényesülnek; így pl. a letéteményes, a megbízott csup{n sz{ndékos vagy súlyosan gondatlan magatart{suk esetén esnek késedelembe.

az adóskésedelem következménye Az adóskésedelem hat{sa kettős: a) B{rmilyen is volt kor{bban az adós felelősségének a mértéke, a késedelembe eséstől fogva az adós felelőssége megszigorodik: felel a specifikus szolg{ltat{s erőhatalom okozta lehetetlenülésért is. E felelősség alól az adós csak azzal tudja kimenteni mag{t, ha bizonyítja, hogy a vis maior okozta lehetetlenülés a hitelezőnél is bekövetkezett volna. b) Az adós tartozik megtéríteni azokat a k{rokat, melyek a hitelezőt a késedelemből kifolyólag érték (késedelmi k{rtérítés). Ennek keretében ki kell adnia a gyümölcsöket, pénztartoz{s ut{n késedelmi kamatokat kell fizetnie. Meg kell térítenie a késedelemmel kapcsolatos nem közvetlen k{rokat is, így pl. olyanokat, melyek a hitelezőt z{logjoga vagy a neki j{ró kötbér elvesztése folyt{n érték.


a hitelezőkésedelem Hitelezőkésedelemről (mora creditoris), m{s kifejezéssel, {tvételi késedelemről (mora accipiendi) van szó, • ha a hitelező a kötelemszerű időben és helyen felaj{nlott szolg{ltat{st nem veszi {t vagy visszautasítja (elfogad{si késedelem), • illetőleg a teljesítéshez szükséges közreműködését megtagadja (közreműködési késedelem).

a hitelezőkésedelem tény{ll{sa 1. A hitelező késedelembe eséséhez szükséges, hogy a szolg{ltat{st az adós a hitelezőnek felaj{nlja (re{l-oblatio, verb{l-oblatio), melynek a hitelező, vagy ha cselekvőképtelen, törvényes képviselője részére tett nyilatkozattal kell történnie. Kivételesen nincsen szükség oblatiora, ha szerződésükben a felek a teljesítésre, vagy ann{l a hitelezi közreműködésre hat{rozott időt {llapítottak meg, és a hitelező a szolg{ltat{s {tvételét előre megtagadta vagy a hat{ridőn belül a cselekményt nem vitte véghez. 2. Amennyiben a felaj{nl{s kötelemszerű volt, a hitelező késedelembe eséséhez elegendő, ha a teljesítés elmarad{s{ra ő adott okot, vagyis rajta múlt, hogy az adós nem tudott teljesíteni („per creditorem steterit quo minus solvatur”) A hitelezőkésedelem teh{t akkor is bekövetkezik, ha a hitelező teljesen vétlen az {tvétel elmarad{s{ban (pl. abban betegség, erőszak, rossz idő akad{lyozta meg)

3. A hitelező a nem kötelemszerű (pl. a nem alkalmas időben vagy helyen, illetőleg nem alkalmas személy {ltal eszközölt) szolg{ltat{st azonban visszautasíthatja, anélkül hogy késedelembe esnék. Hasonlóképpen kiz{rja a hitelezőkésedelmet a szolg{ltat{s adósnak felróható lehetetlenülése. Végeredményben teh{t az adós szolg{ltat{si képessége feltétele a hitelezőkésedelemnek.

a hitelezőkésedelem következményei Ellentétben az adósnak felróható lehetetlenüléssel és az adóskésedelemmel, a hitelező olyan magatart{sa, mely a kötelem teljesedésbe menetelét akad{lyozza, nem minősül kötelemszegésnek. Ha a hitelező a teljesítés véghezvitelét megakad{lyozza, ezzel nem az adósnak okoz k{rt, hanem önmag{nak. 1. B{rmilyen volt is az adós felelősségének mértéke a specifikus szolg{ltat{s lehetetlenné v{l{s{ért a hitelező késedelembe esését megelőzően, ettől fogva enyhe felelősséggel tartozik, azaz csup{n dolusért és culpa lataért felel. 2. Pénztartoz{s esetén az adósnak jog{ban {ll a teljesítésre felaj{nlott és {t nem vett pénzt lez{rva és lepecsételve letétbe helyezni. 3. Az adós követelheti • azoknak a kiad{sainak a megtérítését, melyeket a dologra fordított, • hasonlóképpen a hitelezőkésedelem folyt{n őt ért k{rok megtérítését is.

Római jog levelező II. Kötelmi jog I

Recommend Documents