E-‐JOG SZERZŐI JOG
ì
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA ì Szerkeze/leg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen
tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? à három módozat: ì alapjogviszonyok ì a létrehozás jogviszonyai ì a felhasználás jogviszonyai
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai ì azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos
jogokat foglalják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul
ì kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a
tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg
ì az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes
hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek létre, az alkotó az új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják ì relaSv szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike
akSv magatartásra köteles
ì jellemzően szerződéses eszközök (kutatási
szerződés, kiadói szerződés)
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relaSv, szerződéses szerkezetűek és poziSv tartalmúak ì az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló
jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juTatását hivatoTak biztosítani
ì a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás
hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásával és felhasználásval kapcsolatos szabályok A szellemi alkotások védelmének jogi alapja: ì személyhez fűződő jogok védelme (névviselés) ì az alkotó tevékenységet végző ember az alkotáshoz
fűződő személyes kapcsolátnak, teljesítményének elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA két fő területe: ì SZERZŐI JOG: az irodalom, a tudomány és a művészet
körébe tartozó alkotások létrehozásának, felhasználásának sajátos szabályait foglalja magában ì individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a
szubjekSv elemek dominanciája ì homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozoT ì IPARJOGVÉDELEM: műszaki-‐gazdasági természetű
szellemi alkotások védelme
ì inkább a vagyoni vonatkozásán van a hangsúly, mint az
alkotó-‐alkotás kapcsolaton ì kevésbé homogén, több jogterület is érinteT (vállala/-‐ és árujelzők joga, versenyjog, stb.)
SZERZŐI JOG ì 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
ì A jogvédelem abszolút feltételei: ì a gondolat legyen emberileg felfogható, érthető
(minimálkövetelmény) ì egyéni és erede/ ì rögzíteTség (egyes műfajoknál lehetnek kivételek)
SZERZŐI JOG A törvény hatálya: ì
a szerzői jogi törvény hatálya: a védelem territorialitásához igazodva -‐ elsősorban a Magyarország területén nyilvánosságra hozoT művekre terjed ki. Külföldi szerző művére a törvény védelme akkor terjed ki, ha az először hazánkban jelenik meg, iT jut először nyilvánosságra.
ì
ha a mű először külföldön került nyilvánosságra, külföldi szerzőjét csak nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján ille/ meg a védelem.
ì
a magyar állampolgárságú szerzőt azonban akkor is mindenképpen megille/ a törvény szerin/ védelem, ha műve először külföldön került nyilvánosságra.
ì
irányadó jog: Abban a kérdésben, hogy a külföldi szerzőt vagy a szerzői jog egyéb külföldi jogosultját megillető védelemre melyik nemze/ jog az irányadó, külföldi elemet tartalmazó tényállásról lévén szó, annak az országnak a nemzetközi magánjoga az irányadó, amelyben a védelmet igénylik, vagyis amelynek területén a szerzői jog léte, védelme és érvényesíthetősége kérdésessé válik.
SZERZŐI JOG Tárgyi hatály: a szerzői jogi védelem tárgya ì
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művésze/ alkotásokat.
ì
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik -‐ függetlenül aTól, hogy e törvény megnevezi-‐e -‐ az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisz/kai) mű, b) a nyilvánosan tartoT beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szobver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzíteT minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió-‐ és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együT: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozoT alkotás és annak terve, i) a fotóművésze/ alkotás, j) a térképmű és más térképésze/ alkotás, k) az építésze/ alkotás és annak terve, valamint az épületegyüTes, illetve a városépítésze/ együTes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművésze/ alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművésze/ alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
SZERZŐI JOG Korlátok: ì
NEM SZERZŐI MŰVEK ì ì
ì
Szjt. 1. § (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matema/kai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek Szjt. 1. § (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben (e rendelkezés nem érin/ a népművésze/ ihletésű, egyéni, erede/ jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet)
A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK: Szjt. 1. § (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá ì ì ì
a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé teT szabványok és más hasonló rendelkezések
SZERZŐI JOG ì A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi
tevékenységéből fakadó egyéni, erede/ jellege alapján ille/ meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, eszté/kai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítéleTől.
SZERZŐI JOG A szerzői jog azt ille/ meg, aki a művet megalkoTa ì ì
egy személy műve több személy műve ì
ì
az egyes részek nem használhatók fel önállóan (a díj egyenlő arányban oszlik meg) – közös mű, szerzőtársak (együTesen létrehozoT mű: kezdeményezőt vagy irányítót ille/ meg a jog) önállóan felhasználhatók (összekapcsolt mű, társszerzők)
ì
gyűjteményes mű: a szerzői jog a szerkesztőt ille/ meg (az egyes szerzők jogait azonban nem sérthe/)
ì
filmalkotás: a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a rendező, és azok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon árulnak hozzá
ì
építésze/ alkotások, egyéb műszaki teljesítmények: a tervező
ì
Név nélkül, vagy felveT néven nyilvánosságra hozoT mű: a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra
SZERZŐI JOG Azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni ì a rendelkezés indoka: a szerzői jogi törvény azért
nem szabályoz bizonyos kérdéseket – amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás –, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A Ptk-‐t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna.
SZERZŐI JOG ì A szerzőt a mű létrejöTétől kezdve megille/ a
szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Személyhez fűződő jogok Erkölcsi megalapozoTságú elismerése az alkotó munkáért (moral rights) ì forgalomképtelenek: nem ruházhatók át, másként sem ì ì ì ì
szállhatnak át nem lehet lemondani róluk a szerzőt egész életében megille/k a védelmi idő (szerző halála után 70 év) leteltéig gyakorlására más személyt jogosulTá tehet a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) pl. más neve sosem tüntethető fel az alkotás szerzőjeként
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Az egyes személyhez fűződő jogok ì
ì ì ì
a nyilvánosságra hozatal (hozzáférhetővé tétel) joga (a szerzői jog keletkezésének nem feltétele, de a szabad felhasználásnak pl. igen) a visszavonás joga (erga omnes, pro futuro) a név feltüntetésének joga az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog
VAGYONI JOGOK Vagyoni jogok ì a szerzőt kizárólagos jog ille/ meg a mű bármilyen
felhasználására ill. ennek engedélyezésére
ì Egyes vagyoni jogok, azaz felhasználási módok (nem
taxaSv)
ì többszörözés ì terjesztés ì nyilvános előadás ì átdolgozás ì kiállítás
VAGYONI JOGOK ì
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
ì
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. (sajátos pl. Mátrix – Újratöltve, Egy boltkóros naplója, de nem áll fenn az egyéni, erede/ jelleg: Bordal, Ezüst gitár)
ì
A szerzőt megille/ a műben szereplő jellegzetes és erede/ alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is (merchandising)
ì
A szerzőt a mű felhasználására adoT engedély fejében díjazás ille/ meg
VAGYONI JOGOK Általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv. ì
együTesen létrehozoT mű ì
ì
akinek ì
kezdeményezésére
ì
irányítása alaT létrehozták
ì
saját nevében nyilvánosságra hozta
munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként)
A szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet ì
a törvényes öröklés tárgyát képezik
ì
róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet
ì
szerződéses végintézkedés tárgyát képezhe/k
VAGYONI JOGOK A szerzőt díjazás ille/ meg: ì
vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén
ì
a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátoT jogot másra átruházza
ì
a felhasználásra adoT engedély fejében kapoT díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia
ì
a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) és főszabályként veszteség esetén is jár
ì
a díjazásról a jogosult csak kifejezeT nyilatkozaTal mondhat le
ì
a díjazás különleges esetei: „mechanikai jogdíjak”, üres kazeTa jogdíj, reprográfiai díj
ì
a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapoT szponzori és egyéb támogatásra is
VAGYONI JOGOK ì
TÖBBSZÖRÖZÉS
Minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közveteT, időleges vagy végleges rögzítést jelent > már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető Többszörözés különösen: ì
ì ì
nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közveStés céljára való rögzítés a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átviT művek anyagi formában előállítása az építésze/ alkotások tervben rögzíteT kivitelezése és utánépítése
A többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni > kivétel: a hangfelvétel-‐előállító
VAGYONI JOGOK ì
NYILVÁNOSSÁGHOZ KÖZVETÍTÉS
Sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével ì a felhasználás: a vétel lehetővé tétele ì a sugárzoT műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze Műholdas sugárzás: ha az így sugárzoT műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (FöldðműholdðFöld, megszakítatlan közveStés) Kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosítoT közveStő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) Ismételt suárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár Vezetékes nyilvánossághoz közveStés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell „On demand” hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közveStse, s erre másnak engedélyt
SZERZŐI JOG ì A védelmi idő elteltével a vagyoni jogok többé nem
érvényesíthetők.
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS Fogalma: felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni Alakiság: kötelező írásbeliség (kivétel napilapban, folyóiratban közzéteT mű) Tartalma: a felek szabadon állapíthatják meg: az Szjt. vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályoktól eltérhetnek PTK ð A LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN MEG KELL ÁLLAPODNI • mű azonosítása • felhasználási mód megjelölése • a felhasználás ellenértéke • vélelem: a felhasználás nem kizárólagos jellegű Ha nem szerepel a szerződésben a felhasználási mód, akkor a szerződés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges felhasználási módokra terjed ki. Konkrét jövőben elkészülő műre adható felhasználási engedély (speciális szabályok a kijavításra, elállásra, stb.), de meghatározatlan számú jövőben elkészülő műre nem.
SZERZŐI JOG A védelmi idő ì ì ì ì ì
szerző életében halálától számítoT 70 éven át a szerző halálát követő első napjától kezdődik egyes esetekben (pl. ismeretlen szerző) esetében speciális szabályok a védelmi idő felemelése visszaható hatállyal érvényesül
MUNKAVISZONYBAN LÉTREHOZOTT MŰ ì Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a
vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ ì A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó
vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók.
ì E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés
létrejöTe szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER ì
Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szobver bármely más módosítására -‐ ideértve a hiba kijavítását is -‐, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szo>vert jogszerűen megszerző személy a szo>ver rendeltetésével összhangban végzi.
ì
A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szobverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
ì
Aki a szobver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheA és tanulmányozhatja a szobver működését, továbbá kipróbálhatja a szobvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, fuTatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szobver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER ì
A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotoT szobvernek más szo>verekkel való együGes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy ì ì ì
ì
e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szobver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízoTjuk végzi; az együTes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említeT személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé; e felhasználási cselekmények a szobvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együTes működtetés biztosításához szükségesek.
Az így megszerzeT információ ì ì ì
nem használható fel az önállóan megalkotoT szobverrel való együTes működtetésen kívüli célra; mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotoT szobverrel való együTes működtetés ezt szükségessé teszi; nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szo>ver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződő és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít > e jogokat jogszabály korlátozhatja ì „össztársadalmi” érdekek indokolják Alapvető korlátok a vagyoni jogok körében: a szerzői jog ì terüle/ jellege ì időbeni korlátozoTsága ì közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát ì a kizárólagos jog a díjigényre szorítása ì törvényi engedély ì munkaviszonyban alkotoT mű ì jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása egyes műpéldányok tekintetében ì szabad felhasználás
SZABAD FELHASZNÁLÁS Lényege: ì a már nyilvánosságra hozoT művek ì elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználási módozatok, ì ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem ille/ meg
> a szabad felhasználás mindig díjtalan
SZABAD FELHASZNÁLÁS Általános szabályok: ì nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására ì nem érinthe/ hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog
jogosultjainak törvényes érdekét
ì Meg kell felelnie a jóhiszeműség és /sztesség
követelményeinek
ì kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél
érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben
ì a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet
kiterjedően értelmezni > s kört nem lehet analógiákkal, egyedi kivételekkel, méltányosság alapján bővíteni
SZABAD FELHASZNÁLÁS Esetei (a törvény taxaSve felsorolja, mi csak az alábbiakkal foglalkozunk) ì
idézés
ì
átvétel
ì
magáncélú másolás
ì
intézményi célú másolás (meghatározoT, törvényben felsorolt céllal történő, meghatározoT intézmények)
ì
nyilvános előadások és poli/kai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása
ì
ideiglenes többszörözés
SZABAD FELHASZNÁLÁS Magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot ì
építésze/ műről, műszaki létesítményről, szobverről, számítógépes eszközökkel működteteT adaTárról készí/k, ill.
ì
a mű nyilvános előadásának kép-‐és hanghordozóra való rögzítéséről van szó
ì
ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíTe/k el
ì
teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható
ì
koTát magáncélra nem lehet másolni, és intézményesen is csak archiválási vgy kutatási céllal
További megkötések: ì
oktatási, tudományos, ismereTerjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek gyűjteményes kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges
ì
díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye, neve feltüntetése
ì
haszonkölcsönbe adni nem lehet: szobver, számítástechnikai eszközökkel működteteT adaTár
SZOMSZÉDOS JOGOK ì Az előadóművészek, a hangfelvétel-‐előállítók, a
rádió-‐ és a televízió-‐szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-‐előállítók teljesítményei a törvényben meghatározoT védelemben részesülnek.
SZOMSZÉDOS JOGOK A szomszédos jogok alapján a védelem arra vonatkozik
KÖZÖS JOGKEZELÉS ì
KÖZÖS JOGKEZELÉS ì
nagyszámú felhasználó, nagyszámú jogosult ì ì ì
ì
A közös jogkezelő szervezet ì
ì
minden egyes felhasználásra egyedi szerződéssel nem lehet engedélyt adni a díjigényeket nem lehet egyedileg érvényesíteni az ilyen Spusú felhasználások száma a műszaki fejlődéssel megsokszorozódik saját tevékenységi körében rendszeres időközönként az egyes felhasználási módok tekintetében megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit
A díjszabást ì ì ì ì
a miniszter hagyja jóvá előTe véleményt kér a jelentős felhasználóktól és azok érdekképvisele/ szervezeteitől jóváhagyás után a Magyar Közlönyben a közös jogkezelő szervet saját nevében nyilvánosságra hozza a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni
KÖZÖS JOGKEZELÉS
SZERZŐI JOG?
