JOGI ALAPISMERETEK
Jogi alapismeretek
A JOG FOGALMA Olyan általános és mindenkire kötelező magatartási szabályok összegsége, amit állami szervek alkotnak, s amelynek a kikényszerítését is állami szervek biztosítják. Magatartási szabályokat határoz meg. Állami jelleg. Az alkotmány határozza meg a jogalkotó hatáskört. Az alkotmányra vezethetô vissza. A törvények számozása minden évben újból kezdődik. Jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet szabályozni. Ezek olyan jogi tárgyak, amiket törvény szabályoz. Legmagasabb szintû jogalkotó szerv; országgyûlés: törvényeket alkot (alkotmány).
Normativitás és jog általános elméleti-történeti bevezetés A társadalomban élô emberek számára létkérdés, hogy magatartásszabályok, azaz emberek alkotta normák szerint éljenek. Cselekedeteiket különbözô szabályok keretei között végzik = normativitás. A normativitás bonyolult és sokszínû jelenség. Közel két évszázada (a fejlett és közepesen fejlett országokban) a szabályok nagy részét jogszabályként érzékelik és kezelik az emberek. Az ôsi társadalomban elsôsorban elsôsorban hagyományok formájában jelenik meg a normativitás. A normák – –
egyrészt korlátozzák a közösség tagjainak cselekvési lehetôségeit a közösség életének és mûködôképességének fennmaradása érdekében másrészt biztonságot nyújtanak (kiszámíthatóságot)
egyensúlyi szerepet töltenek be. Hosszú távon a stabilitást szolgálja –kockázatcsökkentô. (Az ember ugyanis állandó döntéskényszerben van és ez kockázatot jelent.) Korszakok 1. Kezdetben a normák a közösség tapasztalataira épültek és hosszú idô alatt állandósultak. 2. Mitológus idôszak – profán normavilág (termelés, létfenntartás) – szakrális (természet feletti szféra) 3. Valláserkölcs 4. Racionális korszak (utolsó félévezredben formálódott ki)
2
Jogi alapismeretek Jog fogalmának történeti változása Alapkérdés: normativitás általános fogalmának és jog szûkebb meghatározása (jog és egyéb normák elkülönülése) Jog elôtti normativitás (ôsi társadalomban) Jellemzôje az egységesség. A cselekvô egyén a születéstôl kezdve sajátítja el a közösség normáit Differenciálódás Változás okai: – Döntéshozatali és akaratképzési rendszer formáinak, fórumainak, és módszereinek megváltozása. – Megtermelt javakból, fölöslegbôl való részesedés, a szétosztás mennyiségi és módszereiben történ változás. – Munkamegosztás hiearchiájában bekövetkezô változás Csoportos kiemelkedési és lesüllyedési lehetôség. – Profán és szakrális szabályrendszer szétválása. Az államilag szervezett társadalom Ez már jogi jellegû normativitásnak minôsül. Fejlôdés kulcspontja: városközösségek kialakulása. Ókori társadalmak: társadalmi hiearchia csúcsán: uralkodó → szakrális szertartások létesítményei, papság → védelmi és támadó funkciót ellátó katonaság → munkafolyamatok szervezôi, irányítói, hivatalnokok. Jogfejlôdés fontos állomása Athén és Róma. Athén a közjog területén hozott újat. Elsôsorban az állam alkotmányos mûködésével, állam és polgárai viszonyával foglalkozott. Római jog máig tartó fogalom, semmivel össze nem vethetô minôségi fejlôdés a jogfejlôdésben. Magánjog egyre kifinomultabban igyekezett szabályozni a birodalom polgárai vagyoni viszonyait, a tulajdonjogot, a használati jogosultságot. Legfôbb cél: Róma minél gazdagabb legyen, mert a gazdag állam könnyebben hódít meg másokat. A magánjog feladata volt biztosítani a gazdasági élet szereplôit a jog oldaláról, hogy a birodalom egész területén ugyanazokkal a feltételekkel, ugyanolyan jogi védelem mellett tevékenykedhetnek. Középkori Európa 1. Római polgárok és új hódító népcsoportok egymás mellett élése: romanista fejlôdés = római jog nagyon leegyszerûsített változata + egyfajta hódítói szokásjog • Germán szokásjogra épülô germanista út • Angolszász: brit szigeteken • Bizánci = vallási befolyást tükrözô világi jogrendszer 2. Késôbb a kialakult monarchiák a feudális tulajdont védték. Ehhez fôleg büntetôjogi eszközöket használtak. 3. 1495-ben a wormsi birodalmi gyûlésen a Német-római Birodalomra vonatkozóan megszületett a döntés a római jog un. Recepciójáról: azaz ismét alkalmazásba vételérôl.
3
Jogi alapismeretek 4. Polgári forradalmak, az azt követô polgári átalakulások, árutermelés, parlamentális törvényhozás kiépítése jelentôs változásokat hozott. AZ állam és egyház szétválásával megszûnt egy-egy vallási normarendszer állami támogatása, és lehetôséget kaptak a társadalom különbözô csoportjai, hogy a jogon kívüli szférában saját erkölcsi normáik szerint éljenek. Csak az alkotmányosan feljogosított állami szervek alkotta vagy szentesített jogot ismerhetô el jogként. jogElméletek 1. Grotius (Görög és skolasztikus filozófiában is jelen volt) természetjogi gondolkodás „Minden ember természettôl fogva egyenlônek született, törvény elôtt azonos jogok illetik meg.” Törvény és természetjog ütközésekor a természetjog a magasabb rendû. Az államban csak az tekinthetô jognak, amit az állam jogként alkot, vagy akként szentesít. 2. Jogpozitivizmus Elvetik a természetjog kettôs, dualista jogfogalmát és kizárólag az állam alkotta normákat tekinti jognak. Ezeknek természetesen tükrözni kell a természetjogi elveket is. 3. Angolszász „Rule of Law” = jog uralom „Mindent szabad tenni, ami másnak a jogát vagy jogos érdekét nem sérti.” Minden társadalmi intézmény és minden emberi magatartás amelynek valamilyen joghatása van vagy következménye, csak a jognak alávetetten mûködhet. 4. „Rechtsstaat” = jogállam „Mindent szabad, amit a jog megenged” A jogpozitivizmus és a jogállam eszméje túlzottan optimálisnak bizonyulm, ám a kontinentális (magyar) jogrendszerre ez a nézet a jellemzô. 5. Jogszociológiai felfogás Már régebben is felvetôdött a kérdés: milyennek kell lennie az ideális jognak? Új szemlélet (amerikai): A jog lényegében kettôs természetû. Állam jogszabályokat bocsát ki – a gyakorlatban mi valósul meg (bírói gyakorlat) A Jogrendszer A jogrendszer az érvényes és hatályos normák összessége. A szociológia differenciáltabban határozza meg. Jogrendszer tartalmazza a viszonyokat, a viszonyokban szereplô szervezeteket, személyeket és intézményeket. Jogrendszer elemei: • jogi rendszer szervezetei • szervezeti normatív oldal • szervezetben képzôdô státusokat és szerepeket • folyamatban (jogalkalmazás) szerephez jutó emberek magatartása és • általuk létrehozott jogviszonyok (társadalmi viszonyok).
4
Jogi alapismeretek A Jogalkalmazás A szó maga azt jelenti: a jog megvalósulásának egy tudatos formája. Gyökerei visszavezethetôk azokra az idôkre, amikor jogszolgáltatás volt. Az uralkodó, kijelölt hivatalnok, földesúr, felhatalmazott egyházi személy vagy maga a bíró (vagy testület) jogilag érvényesen, többnyire megfellebbezhetetlenül eldöntötte az eléje kerülô vitás esetet. Kettôs funkció 1. jogot szolgáltatott a konkrét konfliktusban a szembeálló feleknek 2. példaértékû, precedens volt. Jogalkalmazás mûködtetésének állami alapja: Alkotmány, törvények , felhatalmazott, törvényi szabályozás szerint mûködô ezzel a feladattal megbízott szervezet. A Jogérvényesítés Nem jogalkalkotó szervezetek valósítják meg tudatos tevékenységük során (ipari, mezôgazdasági termelés, kereskedelem, szolgáltatás). A Jogérvényesülés Elsôsorban az állampolgárokhoz kapcsolódik. Mindennapos, spontán tevékenység révén bekövetkezô folyamat, amely során jogszabályi tartalmak külsô tudatos szervezeti beavatkozás nélkül realizálódnak. A Jogismeret Magának a jogszabálynak, de legalább annak tartalmának tudatos ismerete — jogkövetô magatartás A Jogtudat A cselekvô egyén a jogi rendszer egészéhez, annak általuk érzékelhetô részéhez való aktív viszonya. A Jogérzet Spontán reakció egy jogilag releváns helyzetben, amikor annak megoldásához szükséges jogismeret hiányzik. ÉRVÉNYESSÉG, HATÁLYOSSÁG A jogi norma alkalmazásának alapfeltétele, hogy érvényes és hatályos legyen. 1. Érvényesség Csak az a jogi norma érvényes, amelyet arra feljogosított jogalkotó szervezet az elôírt eljárási szabálynak megfelelôen bocsátott ki, tehát
5
Jogi alapismeretek 1. 2. 3.
Rendelkezzen a jogalkotó hatáskörrel, és abban a tárgykörben alkossa meg a jogszabályt, amihez tartozik. Az adott jogszabály ne legyen ellentétes magasabb szintû jogszabállyal. Közzététel mint feltétel: (Magyar Köztársaság) illetve egyes minisztériumok tárcalapjain. Ezek tartalmazzák a hivatalos szöveget. (Magyar Közlöny)
Jogszabály kihirdetése: • Magyar Közlöny • Törvények és rendeletek hivatalos gyûjteményében tartják nyilván a jogszabályt. Alapvetô érvényességi kellék, hogy a jogszabály beilleszkedjék a jogforrások hiearchiájába, magasabb rendû jogforrással ne legyen ellentétes. 2. Hatályosság (idôbeli, tárgyi, területi, személyi) Idôbeli hatály: Hatálybalépés idôpontjáról a jogszabály kibocsátásának kell rendelkeznie. Általában a záró rendelkezésben kell kimondani. Tipikus eset: kihirdetés napján. Ettôl eltérô is lehet, sôt a jogszabályon belül egyes rendelkezések különbözô idôpontokban léphetnek életbe. Általonos elv, hogy a jogszabályoknak nincs visszamenôleges hatálya. A jogszabályt és a végrehajtási szabályt egy idôben kell kihirdetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy a jogszabályban meghatározott idô lejárt. Személyi hatály: azok köre, akikre a jogszabály jogokat, ill. kötelezettségeket állípt meg. Területi hatály: azt a területet jelenti, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges irányítója lehet. Tárgyi hatály: mindazon jogviszonyok köre, amelyekre az adott jogszabályt alkalmazni kell vagy lehet. Kihirdetés Az érvényesség elengedhetetlen feltétele (Magyart Közlöny, Törvények, rendeletek hivatalos gyûjteménye, Tárcalapok – Önkormányzatoknál: önkormányzat hivatalos lapja, kifüggesztés) Jogalkotó szervek: Országgyûlés Kormány (miniszterelnök, miniszterek) Önkormányzatok
Alkotmány, törvények, határozatok rendeletek rendeletek
JOGVISZONYOK, JOGALANYOK, JOGI TÉNYEK A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony, amely keretében a jogviszony alanyai egymás számára jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Jogalanyok: • természetes személy • jogi személy • állam (a pénzügyminiszter képviseli) Természetes személy az ember – ha élve születik, fogantatására visszaható hatállyal jogképes.
6
Jogi alapismeretek Jogi személy az a szervezet amely • elkülönült, önálló vagyonnal, • állam által elismert szervezeti és mûködési szabályzattal, tevékenységi céllal, • hatósági aktussal történt nyilvántartásbavétellel, • törvényi úton kinyilvánított jogképsséggel rendelkezik. Állam jogalanyisága: az állam jogok és kötelességek hordozója. (Joga van adót beszedni, kötelessége pl. állampolgári jogokat biztosítani.) A Jogképesség A Magyar Köztársaságban minden ember megkülönböztetés nélkül és egyenlô mértékben, életkorra, nemre, fajra, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül jogképes. A jogképesség a halállal szûnik meg. Kritikus eset, ha a halál bekövetkeztének nincsenek közvetlen bizonyítékai. A holttá nyilvánítás bírósági procedúrát igényel, ezután következhet csak az anyakönyvezés. Cselekvôképesség az ember azon képessége, hogy saját akaratából, elhatározásából jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Cselekvôképtelen • 14. életévét be nem töltött kiskorú személy, • Cselekvôképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy, aki ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel állandó jelleggel és teljes mértékben nem rendelkezik. (Bíróság mondja ki.) • Valaki egy adott helyzetben állapotánál fogva (betegség pl. ) nem rendelkezik ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel (Mindenképpen átmeneti helyzetrôl van szó.)
Korlátozott cselekvôképesség • Kiskorú, aki betöltötte a 14. életévét, de még nem 18 éves (kivétel ha házasságkötés révén vált nagykorúvá). • Cselekvôképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy, aki belátási képességét csökkentve és nem állandó jelleggel vesztette el. • Az a személy, akinek ideiglenesen, állapotánál fogva hiányzik a belátási képessége. (E személy egyébként cselekvôképes, ám azon képessége, hogy akaratának megfelelôen cselekedjék, valamely oknál fogva, ideiglenesen hiányzik.) A Jogi felelôsség Felelôsség: helytállási kötelezettség mindazért, amit teszünk vagy elmulasztunk. A felelôpsségben jelenik meg a jogellenes magatartás miatti társadalmi rosszalás. Jogi felelôsség alkotmányos alapokra helyezett szigorú eljárási rendben szabályozott helytállási kötelezettség, amely garanciáit, felelôsségre vonási eszközeit állami szervezetrendszer biztosítja. A jogi felelôsségben jeleni meg a jogilag releváns tények miatti felelôsség. Felelôsségre vonás esetében vizsgálni kell: • Van-e egyáltalán összegfüggés a bekövetkezett eredmény és az elkövetett maga7
Jogi alapismeretek tartás között? Ha van, akkor mennyire közvetett vagy közvetlen? Mekkora a mértéke? Fennáll-e a felelôsségre vonhatóság a cselekvônél?
• • •
Ha valakinek megállapították a jogi felelôsségét, nem biztos, hogy azt felelôsségre vonás követi. A jog vizsgálja ugyanis a felelôsségre vonhatóság kérdését is.
A jogforrások Kétféle értelemben használjuk: 1. Jogszabály (anyagi jogforrás) 2. Jogalkotó szerv (alaki jogforrás) ELSÔDLEGES JOGFORRÁSOK 1. 2. 3. 4.
Törvények Törvényerejû rendeletek Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek
Törvényerejû rendelet Az a szerv, ami ezt alkotta már nincs meg (Minisztertanács). Egy részük még hatályban van. Jelölése: 1979. évi 11 tvr. A rendszerváltás után minden jogszabályt felülvizsgáltak (dereguláció), és ha nem felelt meg hatályon kívül helyezték ôket. Csak az országgyûlés helyezhette hatályon kívül, tekintettel arra, hogy a törvény megalkotására kizárólag az Országgyûlés jogosult az Alkotmány értelmében. A jogszabályok funkciói: az állami irányítás (végrehajtó hatalom) elsôdleges eszközei. Alacsonyabb szintû jogszabály nem ütközhet magasabb szintû jogszabállyal. Az állami irányításnak a jogszabályokon kívül vannak egyéb eszközei is: • határozatok • miniszteri utasítások • KSH rendelkezései • Szabványok • A legfelsôbb Bíróság is ad ki irányelveket. NEMZETKÖZI SZERZÔDÉSEK A JOGFORRÁSOK RENDSZERÉBEN A nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit a magyar jog tiszteltben tartja: Alkotmány 7. § (1) bekezdés: A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsô jog összhangját. 8
Jogi alapismeretek Nemzetközi jogi norma magyar jogban való érvényességéhez a jogi normának a belsô jogban való jogszabályba foglalt kigirdetése szükséges. (dualista rendszer)
A jogi norma Jogi norma szerkezete - - -
hipotézis diszpozíció szankció
Hipotézis: feltevés, feltételes magatartást fogalmaz meg a jogszabály. Általánosan és elvont módon fogalmazza meg a magatartást, a jogszabályt. Diszpozíció: rendelkezés, ha valaki megvalósítja a hipotézisben megfogalmazott magatartást, arra vonatkozik. Szankció: /nem büntetés/ jogkövetkezmény. Van pozitív, pl.: kitüntetés; és van negatív szankció, pl.: büntetôjog. A hipotézishez szankció is kapcsolódik. Ezek lehetséges szerkezeti elemek. A hipotézishez csatlakozhat diszpozíció vagy szankció. Jogviszony Jogilag szabályozott társadalmi viszony, amelyben a jogalanyok egymás számára – jogszabály által meghatározott körben – jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg. A Jogalanyok - - -
magánszemély (természetes személy) jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaság
A jogalanyt jogok illetik, és kötelezettségek terhelik. A jogalanyiság és a jogképesség szinonima fogalmak. Jogalany perelhet és perelhetô. Az ember az élveszületés után haláláig jogképes. Természetes személy: Magánszemély. Jogi személy: Szervezet, az állam által elismert szervezeti formában mûködik. Önálló vagyonnal rendelkezik. (tevékenységéért vagyoni felelôsséggel tartozik). Bíróságnál vagy valamilyen állami szervnél nyilvántartásba veszik. (a cégeket a cégbíróságon jegyzik be). Konstitutív hatállyal bír a jogi személy nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásból való törléssel megszûnik a jogi személy. 9
Jogi alapismeretek Jogi személyisséggel nem rendelkezô szervezet: - csak akkor jogképes, ha a törvény azt kimondja - Pl.: Betéti Társaság (Bt); Közkereseti Társaság (KKT Állam: Lehetnek jogai és kötelezettségei: - közterhek kirovása - honvédelmi kötelezettség - tankötelezettség - jogszabályok betartása Az állam kötelezettségei: - szociális biztonság - élethez, egészséghez való jog - egészséges életfeltételek biztosítása Jogviszony tartalma Jogok és kötelezettségek egysége képezi. Ezeket egyrészt a jogszabály állapítja meg, másrészt a jogalany. A jogoknak és kötelezettségeknek harmóniában és egyensúlyban kell lenniük egymással. A Jogrendszer és fogalma Egy adott államban érvényes jogszabályok összegsége alkotja a jogrendszert. A jogszabály céljai alapján jogágakra tagolható: • polgári jog • munkajog • büntetôjog stb.… A jogrendszer 3 területe: • közjog • magánjog • vegyes szakjogok Közjog: Azoknak a jogszabályoknak az összegsége, amelyek az állam szerveire vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Ezeknek a szerveknek az egymáshoz való viszonyát szabályozza illetve az állami szervek és az állampolgárok szabályainak rendszere alkotja a közjogot. Az állam fölérendeltségi pozíciótól szabályoz. Jogágai: • alkotmányjog • közigazgatási jog • büntetôjog • pénzügyi jog Magánjog: Az állampolgárok és szervezeteik közötti viszonyokat szabályozza. Ezeket a jogviszonyokat mel10
Jogi alapismeretek lérendeltségi szempontból szabályozzák. Jogágai: • polgárjog • családjog Vegyes szakjogok: • munkajog • versenyjog (közbeszerzések joga)
Az Alkotmány • • • • Részei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1949. évi. XX. Tv. (így jelölik) alaptörvény: minden jog az alkotmányból vezethetô le. 15 fejezetbôl áll. 2/3-os törvény
Általános rendelkezések. Országgyûlés. Köztársasági elnök. Alkotmánybíróság. Ombudsman. Állami számvevôszék és MNB. Kormány. Fegyveres erôk és rendôrség. Helyi önkormányzatok. Bírói szervek. Ügyészség. Alapvetô jogok és kötelezettségek. Választások alapelvei. Magyar Köztársaság fôvárosa és nemzeti jelképei. Záró rendelkezések. Hogyan mûködik az Országgyûlés?
Az Országgyûlés a népszuverinitás létesítménye. A ráruházott mértékben az Alkotmányban meghatározott módon mûködik. A magyar országgyûlési történelemben is évszázadokon keresztül jelen volt a felsô és alsóház. 1945-ben az egy kamarás mûködés mellett döntöttek. 1989-ben is. Rendkívüli módon megnôtt a bizottságok szerepe. Fôleg az Alkotmányügyi Bizottságé, amely csaknem minden tervezetet tárgyal. A szakmai bizottságok a döntési területükhöz tartozó javaslatokkal foglalkoznak, amennyiben a parlament elnöke nekik adja ki tárgyalásra. Házbizottság a törvényhozás belsô mûködésének rendjét a Házszabályon túlmenôen folyamatosan alakító testülete. Az alkotmány leszögezi tehát, hogy a legfôbb államhatalmi (törvényhozói hatalom) és népképviseleti szerv az országgyûlés. 11
Jogi alapismeretek Meghatározza: • kormányzás szervezetét • kormányzás irányát • kormányzás feltételeit. Az országgyûlés élén az elnök és az alelnök áll, ôk választják az országgyûlés jegyzôjét és a tagokat. Bizottságokat alakít, melyek lehetnek állandóak és nem állandóak. Egy ügy esetén is létrehozhat bizottságot Pl.: Mécs Bizottság. Évente 2 rendes ülésszakot tartanak. Az országgyûlést a köztársasági elnök hívja össze a választás után 1 hónapon belül. Az országgyûlés mûködését házszabály megalkotásával rögzítik. A köztársasági elnök közlönyben hirdeti ki a törvényeket. Az alkotmány biztosítja a köztársasági elnöknek és az országgyûlésnek, hogy az országgyûlést feloszlassa. Egyes pártokhoz tartozó, valamint hozzájuk csatlakozó képviselôk alkotják a frakciókat. Házelnök a parlament munkáját irányítja. (A legerôsebb frakció adja.) Munkáját három alelnök segíti. Választott tisztségviselôk még a jegyzôk (ülések lebonyolításában segítik a házelnököt. Képviselôk Mandátumukat a választóktól kapják (országos vagy területi listákon kerülhetnek a parlamentben) Mentelmi jog: védelmet ad minden olyan kísérlettel szemben, amely akadályozni kívánja a képviselôt munkájának ellátásában. Összeférhetetlenség: kizárja azoknak a tevékenységeknek a végzését, amelyeket a parlament nem tart összeegyeztethetônek a törvényhozói feladattal. A köztársasági elnök feloszlathatja az országgyûlést a következô esetekben: • •
ha az Országgyûlés megvonja a kormánytól a bizalmat 12 hónapon belül legalább 4-szer ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt az országgyûlés 40 napon belül nem választja meg
Megszûnik az országgyûlés a következô esetekben: • •
ha lejár a 4 év mandátuma kimondja feloszlatását
Az országgyûlés hatáskörei: • megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát • törvényeket alkot • megállapítja az államháztartás mérlegét, költségvetés szabályait • dönt a kormány programjáról • nemzetközi szerzôdéseket köt meg • hadi állapot esetén dönt a rendkívüli állapotról • szükségállapot kihirdetése és hatásköre.
12
Jogi alapismeretek Az országgyûlés nevezi ki: • köztársasági elnököt • miniszterelnököt • alkotmánybíróság tagjait • országgyûlési biztosokat • az Állami Számvevôszék elnökét, alelnökét, számvevôit • legfôbb ügyészt • Legfelsôbb Bíróság elnökét Az országgyûlés helyi képviseleteket is feloszlathat, ha nem megfelelôen mûködik. Közkegyelmet is gyakorolhat. (A Köztársasági elnöknek is kegyelmi jogköre van, de ez ellenjegyzéshez kötött, egyéni kegyelmezési jogkör, rendszerváltás után sokan részesültek közkegyelemben). Hogyan épül fel az országgyûlés? • • • • •
demokratikusan megválasztott képviselôkbôl áll az országgyûlés tevékenységüket a köz érdekében végzik a képviselôknek mentelmi joga van költségtérítésben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat megfelelôen végezzék országgyûlési képviselôk megbízatása választás során jön létre.
Országgyûlési képviselô jogállásáról szóló törvény megalkotásához a jelenlévô képviselôk 2/3-os többsége szükséges. Lemondását be kell jelenteni. Országgyûlési képviselô megbízásának megszûnése: • befejezi a megbízatást • a képviselô halála esetén • összeférhetetlenség kimondása • lemondás, választójog elvesztése • közügyektôl való eltiltás • cselekvôképesség elvesztése • szabadságvesztés esetén • akit a bíróság jogerôs ítélete kényszergyógykezelésre ítél (büntetôjogi intézkedés és nem büntetés) Ki nem lehet országgyûlési képviselô? (Összeférhetetlenségi szabályok) • köztársasági elnök • alkotmánybíróság tagja • állampolgári jogok országgyûlési biztosa • ÁSZ tagja, elnöke, elnökhelyettese, számvevôi • Bíró • Ügyész • Államigazgatási szerv dolgozója • Fegyveres erôk hivatásos tagjai Képviselô lehet: • politikai államtitkárok, • kormánytagok, • polgármesterek(!!!!). 13
Jogi alapismeretek A népszavazás és a népi kezdeményezés mint a közvetlen hatalamgykorlás módja Típusai: • •
ügydöntô véleményt nyilvánító (nem bír kötelezô erôvel
Népi kezdeményezés: Sikeres népszavazási kezdeményezés esetén napirendre kell tûzni. Nem lehet népszavazást tartani ezekben az esetekben: • költségvetésrôl • központi adókra vonatkozó törvényekrôl • hatályos nemzetközi szerzôdésekbôl adódó törvényekrôl • alkotmány és népi kezdeményezésre vonatkozó törvényekrôl • személyi és szervezeti kérdések tekintetében • közkegyelem gyakorlása • kormány programja • hadi állapot, szükségállapot elrendelésérôl • helyi önkormányzatok képviselô testületének feloszlatása esetén • fegyveres erôk belföldi és külföldi alkalmazásáról A Kormány A ko(ú)rmányt a miniszterelnôk és a miniszterek alkotják. Lényegi tevékenysége: alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelme, törvények végrehajtásának biztosítása. Rendeleteket alkot, a végrehajtás funkciójában (végrehajtói hatalmi ág) alkothat rendeleteket. Jogköre korlátozott, csak abban a jogkörben alkothat rendeleteket, amire a törvényben felhatalmazást kapott. Testületi jelleggel mûködik az Alkotmány és ügyrend szerint. Jogalkotási hatáskörében rendeleteket alkothat. Jelölése: 13/1999 (IV. 22) Korm. rendelet sorszám/év (hónap nap) Hatalom megosztásának elve (Montesquieu) törvényhozó (Országgyûlés — parlament) végrehajtó (kormány) bírói hatalom Közjogi alapok az Alkotmányban fogalmazódnak meg. Miniszterelnök: a kúrmány élén a miniszterelnök áll. Személyére formálisan a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyûlés felé, a képviselôk többségének szavazatával választják. Miután igen gyakran egyik párt sem szerez abszolult többséget a választásokon, nagy jelentôsége van a koaliciós megállapodásoknak. Miniszterelnöki Hivatal segíti a miniszterelnök munkáját (munkaszervezet). A hivatal élén miniszter (kancellária típusú berendezkedés) áll. Miniszterek: (jogalkotás hatásköre) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, ill. menti fel. 14
Jogi alapismeretek Jelölése: 13/1999 (IV. 20) OMr (Oktatási Miniszter rendelete) Politikai államtitkárok a kormány tagjait miniszteri funkciójukban helyettesíthetik. Közigazgatási államtitkárok /helyettes államtitkárok, szakállamtitkárok munkájuk szakmai jellegû (elvileg). A kormány megszûnése: • új kormány megalakulása • miniszterelnök illetve kormány lemondásával • miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével • összeférhetetlenség megállapításával • ha az országgyûlés megvonja a bizalmat a miniszterelnöktôl A kormány feladata: • védi az alkotmányos rendet • védi és biztosítja az állampolgárok alkotmányos jogait • biztosítja a törvények végrehajtását (a végreható hatalom gyakorlója, melyet a közigazgatási rendszeren keresztül gyakorol) • irányítja a minisztériumok munkáját • a belügyminisztériumon (önkormányzati minisztérium) keresztül a helyi önkormányzatok törvényességének ellenôrzése • biztosítja a társadalmi, ás gazdasági tervek kidolgozását, és gondoskodik ezek megvalósításáról • meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét és gondoskodik a mûködés anyagi fedezetérôl • fegyveres erôk, rendôrség mûködését biztosítja • az országgyûlés felel a mûködéséért • rendszeresen be kell számolni az országgyûlés mûködésérôl • a kormány tagjai felszólalhatnak • bizottságokat alakíthat ki Miniszterelnök megbízatásának megszûnése: • kormány megbízásának megszûnésével • lemondással • felmentéssel • miniszterelnök halálával • választójog megszûnésével • összeférhetetlenség megállapításával A köztársasági elnök A történelem során az államfôk több-kevesebb jogosultságot birtokoltak. Vezették és irányították az állami életet, ezáltal a társadalmi élet egészére befolyást gyakoroltak. Európai közfelfogásban mélyen megmaradt a monarchia (király, császár, cár) középkori eredetû fogalom. Az európai modell a XVII. sz. végi brit államszervezési gyakorlatból ered. Az államfô elsôsorban jelkép, mindenek elôtt képviseli, reprezentálja a nemzet egészét, döntési jogköre erôsen korlátozott. A végrehajtói hatalom a kormányfô , a törvényhozói a parlament kezében van, 15
Jogi alapismeretek 1958-ban De Gaulle által kiépített prezidenciális köztársaság sajátságos. A köztársasági elnök olyan módon elnököl a kormány ülésein, hogy eközben a kormánynak van egy parlamentnek felelôs miniszterelnöke. A 90-as évek változásai során a volt Szovjetúnió és Jugoszlávia utódállamaiban többségében ez a sajátos prezidenciális forma jött létre. A XX. sz. totalitárius államaiban a diktátorok erôszakoltak ki jelentôs jogosítványokat. Amerikai Egyesült Államok: az elnököt felruházzák a végrehajtói hatalom irányítására szolgáló jogosítványokkal. Az Egyesült Államoknak nincs kormányfôje, a kabinet munkáját az elnök irányítja. Magyarország 5 évre választják a köztársasági elnököt (Legfeljebb egy alkalommal választható újra). Az alkotmány rögzíti, hogy a köztársasági elnök: • a Magyar Köztársaság államfôje • kifejezi a nemzet egységét • ôrködik az ország demokratikus mûködése felett • a hadsereg fôparancsnoka • 5 évre választják • minden 35 év feletti férfi választható erre a posztra • a köztársasági elnököt az országgyûlés választja titkos szavazással • képviseli külföldön a magyar államot • köthet nemzetközi szerzôdéseket a magyar állam nevében • nagyköveteket bíz meg és fogad • kitûzi az országos és az önkormányzati választásokat • megválasztja az országos népszavazás idôpontját • részt vehet országgyûlési biztosok gyûlésén • javaslatokat tehet • kezdeményezhet népszavazást • kinevezhet és felmenthet államtitkárokat • kinevezhet: – MNB elnökét – egyetemi tanárokat – tábornokot • címeket és kitüntetéseket is adományozhat • egyéni kegyelmet gyakorolhat A köztársasági elnök személye sérthetetlen, tisztsége összeegyeztethetetlen más állami, társadalmi és politikai tisztséggel és megbízatással. Megválasztásához jelölés szükséges, az országgyûlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlata alapján. 2/3-os szavazással választja az Országgyûlés. A köztársasági elnök mandátuma megszûnik, ha: • meghal • feladatkör ellátását 90 napon túl nem tudja gyakorolni • összeférhetetlenség esetén • lemondás • ha tisztségétôl megfosztják (szándékos alkotmány vagy törvénysértés)
16
Jogi alapismeretek Alkotmánybíróság • • • • • •
elôzetes normakontroll utólagos normakontroll külön törvények más jogköröket is megállapíthat államigazgatási eljárás is megállapíthat más feladatokat meghatározza, hogy ki lehet, és ki nem lehet a tagja az alkotmány bíróság külön törvényének elfogadásához 2/3 többség szükséges Választással összefüggô szabályok
Aktív és passzív választójog. • aki választ, annak elég az ideiglenes lakóhely • aki választható, annak állandó lakhellyel kell rendelkeznie. Kizárt a választójogból: • akit a bíróság gondnokság alá helyezett • akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerôsen elítélt • akit büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztését tölti • akit a bíróság jogerôs határozatával kényszergyógykezelésre ítélt • aki elmeállapotára való tekintettel nem büntethetô Választási eljárás: • • • •
általános – mindenkit megillet egyenlô szavazata van mindenkinek titkos közvetlen választójog
Általános választójog: mindenkit megillet, aki 18 éves, magyar állampolgár, lakóhelye itt van. Egyenlô választójog: senkit nem illet meg másként, mindenkit egyenlôképpen illet. Titkos választójog: ha valahol nincs biztosítva a titkosság feltétele, akkor törvénysértô. Közvetlen választójog: az országgyûlési képviselôket, önkormányzati képviselôket, polgármestereket mi választjuk. A köztársasági elnököt közvetlen választjuk. A választást jelölés elôzi meg. Csak az a jelölt indulhat az egyéni választókerületekben, aki a jogszabály által meghatározott számú ajánlást szerez. A választópolgárokról korrekt lista készül (választói névjegyzék) Meg kell alakítani a lebonyolító szervezeteket (tv. Szabályozza összetételüket, mûködésüket). Biztosítani kell a bírói jogorvoslatot. Az önkormányzati választások rendszere sokkal bonyolultabb. 386 152 176 58
országgyûlési képviselô van a parlamentben képviselôt választanak megyei, fôvárosi listáról képviselô, egyéni választókerület töredékszavazat útján
17
Jogi alapismeretek Állampolgársággal kapcsolatos szabályok Az állampolgárság megszerezhetô: • születés • honosítás vagy visszahonosítás • családjogi aktusok, pl.: házasság; örökbefogadás; apasági és anyasági eljárás útján Megszûnik • lemondással • visszavonással Kettôs vagy többes állampolgárság: egyidejûleg két vagy több állam egyaránt saját polgárának tekinti az adott személyt Hontalan: nincs olyan állam, amely ôt védelembe részesítené (fôleg a volt Szovjetúnió külföldön maradt állampolgárai) Menekült: külföldi vagy hontalan személy, aki hazájában vagy tartózkodási helyén faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okokból üldöznek. Állampolgári jogok és kötelezettségek Meg kell különböztetnünk elsô- második és harmadik generációs jogokat. Politikai szabadságjogok: • egyesülési és gyülekezési jog 1982. évi. II. tv. • szólás és sajtószabadság • lelkiismereti és vallásszabadság Személyes szabadságjogok: • személy sérthetetlensége • levéltitok sérthetetlensége • magánlakás sérthetetlensége • személyes adatok védelme Gazdasági, szociális, kulturális jogok: • munkához való jog • szociális biztonsághoz való jog (minimális biztonság napi egyszeri meleg étel) • pihenéshez való jog • egészséghez való jog • mûvelôdéshez való jog • tanításhoz és tanuláshoz való jog • az élethez való jog • az emberi méltósághoz való jog • ártatlanság védelme • senkit nem lehet bûnösnek tekinteni mindaddig, amíg büntetôjogi felelôsségét a bíróság jogerôs határozatban meg nem állapítja • törvény elôtti egyenlôség • jogorvoslati jogosultság
18
Jogi alapismeretek Az egyes alapjogok A védelemhez való jog: Aki büntetôeljárásban vesz részt (alanya), joga van védôi meghatalmazásra, tehát védelemre. Vannak olyan esetek, amikor a terhelt számára védô kirendelése kötelezô (súlyos fenyegetettség esetén). Pl.: fiataloknak és fogyatékosoknak kötelezô a védô alkalmazása, ha nem hatalamaz meg védôt, akkor a hatóság rendel ki. Szabad mozgás joga: Utazás, lakóhely megválasztásának szabadsága. Az alkotmány nevesített polgári kötelezettségeket is meghatároz: • honvédelmi kötelezettség • tankötelezettség • közterhek viselésének a kötelezettsége: adó; illeték; vám Jogkövetô magatartás (az alkotmányos rend tiszteletben tartásának kötelezettsége: • Jogszabályok betartásának, a tisztességes és jóhiszemû, rendeltetészerû joggyakorlás kötelezettsége. Tankötelezettség: A gyermekek tanításának kötelezettsége (16 év), ha a szülô nem tesz eleget kötelezettségének, megbüntetik. Nem jogosult iskoláztatási támogatásra, aki nem jár iskolába.
A KÖZJOGI SZABÁLYOZÁSI KÖR Államigazgatási jog 2 lényeges jogforrás van • A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXL. TÖRVÉN • anyagi jogi szabályok: helyi önkormányzatokról szóló törvény 1990. évi. LX. tv. Pénzügy jog Területei: • • • • •
költségvetés államháztartás szabályai (külön kormányrendelet rögzíti) adózás vám és illeték szabályok bank és biztosítási viszonyokat szabályozó jogszabályok A Büntetôjog
•
büntetô anyagi jog, jogforrása BTK. 1978. évi. IV. tv. 19
Jogi alapismeretek • • •
büntetôeljárás jog, 1973. évi. I. tv. büntetés-végrehajtási jog büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi. XI. tv.
Büntetô anyagi jog: • meghatározza a bûncselekmény fogalmát • az elkövetô fogalmát • meghatározza a büntetéseket és intézkedéseket • meghatározza a büntethetôség feltételeit és akadályait • rögzíti a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányok alóli mentesülés feltételeit Az igazságszolgáltatási tevékenység két nagy alapterülete:polgári jog és büntetô jog. Amióta a modern büntetôjog kialakult, célja, hogy megvédje az emberi közösséget, a társadalmat azoktól az emberi magatartásoktól, amelyek veszélyesek. Preventív, megelôzô jellege kap hangsúlyt. (A bûnügyi tudományok több évszázados tapasztalata az, hogy a konkrét elkövetôre kirótt büntetés, a büntetések törvény által kilátásba helyezése jelent bizonyos mértékû visszatartó erôt. Ám éppen a személyek, vagyon elleni bûncselekményeknél az elkövetô szubkultúrális háttere, személyiségi jegyei erôsen meghatározók.) A rendszer célja nem a büntetés, hanem a társadalom védelme, a megelôzés (álatalános és speciális preventio). A büntetô Törvénykönyv tartalmazza a konkrét bûncselekményi fajtákat és az értük kiszabható büntetést. „Nincs bûncselekmény törvény nélkül.” Azaz senkit nem vonhatnak büntetôjogi úton felelôsségre olyan magatartásért, amelyet elkövetéskor nem rendelt büntetni a törvény A joghatás nem lehet visszaható hatályú. Ha valaki bûncselekményt követett el, csak olyan büntetést szabhatnak ki rá, amit arra az esetre a törvény elôír. Ha konkrét ügyben emelt vád alapján egyszer már jogerôs ítélet született valakivel szemben, akkor nem lehet ismételten bíróság elé állítani ugyanabban az ügyben. A büntetôjogban minden analógia tilos. Csak az a törvényhely szolgálhat a büntetés alapjául, amely az elkövetett cselekményre közvetlenül alkalmazható. A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy az eseti tényállás fedi a törvényi tényállást. A Bûncselekmény: Legáltalánosabb megfogalmazásában: minden olyan magatartás, amelyet a törvény annak nyilvánít. A Btk. 10. szakasza: a bûncselekmény az a szándékosan – vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanul elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Ha bármely fogalmi elem hiányzik, nem lehet szó bûncselekményrôl. ELSÔ FOGALMI ELEME: a bûnösség, szándékosság. A BTK szerint: akik magatartásának következményeit elôre látja és kívánja, illetve azokba belenyugszik.
20
Jogi alapismeretek Két típus különböztethetô meg: • szándékos (magyar jogban túlnyomóan eredményelvû) • gondatlanságból elkövetett. Egyenes szándék: Amikor a magatartás végrehajtója kívánja a következményeket amelyeket cselekvésével okoz. Ilyenkor nemcsak tudatában van tette következményével, negatív hatásával, hanem kifejezetten célja annak elérése. Eshetôleges szándék: Eshetôleges szándék ugyancsak szándékos bûncselekmény, amikor az elkövetô bár nem kívánja a következményeket amit magatartásával vált ki, de belenyugszik abba. Gondatlanság: Aki magatartásának lehetséges következményeit elôre látja ugyan, de könnyelmûen bízik azok elmaradásában: tudatos gondatlanság. Ebben az esetben a magatartás elkövetôje tudatában van annak, hogy tevékenységének lehet negatív hatása, következménye, de bízik abban, hogy azok nem következnek be. Hanyagság: gondatlanul követi el a bûncselekményt az, aki azért nem látja elôre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tôle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Itt hiányzik a következmények elôre látása. MÁSODIK FOGALMI ELEME: társadalomra veszélyesség. Társadalomra veszélyes: Az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, gazdasági, társadalmi rendjét az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. HARMADIK FOGALMI ELEME: büntetés kiszabás – büntethetôség. BTK külön része: leírja, hogy milyen büntetés alkalmazható: • büntethetôség feltételei, korlátjai • mikor nem büntethetô • büntethetôség akadályai, büntethetôséget kizáró okok: 14 év alatti gyermek, korlátozott cselekvôképesség, cselekvôképtelenség, kóros elmeállapot, jogos védelem (aki a jogtalanság talaján áll nem hivatkozhat jogos önvédelemre), vélt jogos védelmi helyzet, végszükség, pl.: árvíz, katasztrófa. Tévedés, kényszer fenyegetés, magánindítvány hiánya, • büntethetôséget megszüntetô okok: elkövetô halála, kegyelem (törvényi, köztársaság elnöki), elévülés (általában valamilyen igény érvényesítésére9, Kétféle bûncselekmény különböztethetô meg: • bûntett és • vétség Bûntett a szándékosan elkövetett bûncselekmény, minden egyéb vétségnek számít. A tudomány megkülönbözteti az • elhatározást 21
Jogi alapismeretek • • •
elôkészületet kísérletet befejezett bûncselekményt.
Soha nem büntethetô az elhatározás. Ha az elôkészület formájában az kifejezésre jut, akkor igen. Kísérlet Miután a bûncselekmény megítélésénél a szándék a döntô, ha valaki szándékos bûncselekménybe belekezdett, akkor fôszabály, hogy a befejezett bûncselekményre kiszabható büntetési tételt kell vele szemben alkalmazni. Kivéve: • • •
Magatartása azért maradt kísérlet, mert alkalmatlan tárggyal vagy eszközzel hajtott végre a cselekményt. Önkéntes elállás folytán maradt el a bûncselekmény bekövetkezése Az eredmény bekövetkezését önként hárította el.
Az elkövetô: A tettesek és részesek. Az elkövetô az, aki a bûncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettes: egymás tevékenységérôl tudva, közösen valósítják meg a szándékos bûncselekményt. Részesek: Aki részes az nem valósítja meg önállóan a törvényi tényállást, de bûncselekmény rábírnak valakit, segítséget nyújt, eszközöket szolgáltat a bûncselekményekhez. Elsôdleges büntetôjogi normák 1978. évi IV. tv.: a Büntetô Törvénykönyvrôl (Btk.) 1998. évi XIX. törvény: a büntetôeljárásró 1979. évi. 11. tvr.: a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról Büntetések a Büntetô Törvénykönyvben: Fôbüntetés, szabadságvesztés. Az elitéltet személyes szabadságában korlátozzák. Közérdekû munka: Az elitélt a heti pihenônapján díjazás nélkül köteles dolgozni. Ez 1993-tól létezik. Pénzfôbüntetés. Kényszergyógykezelés. Mellékbüntetések: Fôbüntetés mellett alkalmazzák. • közügyektôl való eltiltás • foglalkozástól eltiltás • jármûvezetéstôl való eltiltás • kitiltás, kiutasítás • vagyonelkobzás • pénzmellékbüntetés 22
Jogi alapismeretek Intézkedések: (büntetôjogi jogkövetkezmény) megrovás: legenyhébb intézkedési nempróbára bocsátás: a bíróság ilyenkor megállapítja az elkövetô büntetôjogi felelôsségét, de nem szab ki büntetést (felfüggesztés) Pártfogó felügyelet: - ha valakit próbára bocsátanak - ha felfüggesztik a büntetést - ha feltételes a szabadságra bocsátás - utógondozás esetén - vádemelés elhalasztása Elkobzás: önállóan is alkalmazható, törvény által meghatározott esetekben alkalmazása kötelezô! Büntethetôség Kizáró okok: • gyermekkor (14. életév / védelembevétel) • kóros elmeállapot / beszámíthatóság • kényszer és fenyegetés • tévedés ténybeli és társadalmi veszélyesség megítélésében • cselekmény veszélyességének társadalomra nézve alacsony foka • jogos védelem • végszükség / veszély esetén • magánindítvány hiánya • törvényben meghatározott egyéb okok. Tévedés: Senki nem büntethetô olyan tény miatt, amelyrôl az elkövetéskor nem tudott. Nem tévesztendô össze a gondatlansággal. Végszükség, veszély: Végszükség, veszély elhárítása ne járjon nagyobb sérelemmel az elkövetett cselekménnyel (aránylagosség), azonnali legyen. BÜNTETÔELJÁRÁS A büntetôeljárás a történelemben évezredeken keresztül az állami erôszakszervezetek csaknem kontroll nélküli cselekvési területe volt. Az utolsó évezred európai jogfejlôdés nagy állomása volt, amikor a személyes szabadság védelme érdekében bírói engedélyhez kötötték a letartóztatást ( brit). Hasonlóan kiemelkedô jelentôségû volt az ártatlanság vélelmének kimondása, amely nem kevesebbet követel meg minden büntetôeljárástól, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni, mindaddig amíg jogerôs bírói ítélet ôt bûnösnek nem nyilvánítja. Azaz nem a gyanú alatt állónak kell bizonyítania ártatlanságát, hanem a hatóságnak a bûnösséget. Büntetôeljárás szereplôi és intézményei A büntetés kiszabásához vezetô folyamatnak a központi intézménye a bíróság. Bíróság jogerôs döntése mondhatja ki végleges jogkövetkezményeket maga után vonó hatállyal • az elkövetô bûnösségét 23
Jogi alapismeretek • • •
a bûnösség jellegét és mértékét a kiszabott büntetés jellegét és mértékét a büntetés mellôzését vagy korlátlan enyhítését.
A folyamatban eljáró más hatóságoknak nincs joguk ítélkezni, sôt az érintett szervezeteket leszámítva nem is befolyásolhatnak. Angolszász eljárásban nem a bíró, hanem az esküdtek döntenek a bûnösség kérdésében. Ebben az esetben az esküdtszék is a bíróság része (csakúgy mint nálunk az ülnökök) Nyomozó hatóságok Feladata a ténylegesen elkövetett egyedi bûncselekmények felderítése, a tettesek megtalálása, események rekonstruálása. A nyomozati anyagokat úgy kell elkészíteniük, hogy az bizonyító erejû alapot adjon a büntetôeljárás további szakaszaihoz. A Magyar Köztársaságban nyomozó hatóság lehet • rendôrség • jogszabály által meghatározott esetekben az ügyészség • pénzügyi és velük párosuló bûncselekmények esetében a • vám- és pénzügyôrség • államhatár megsértése esetében a határôrség Számos olyan fontos szervezet van, amely hatósági jogkörrel rendelkezik, ennek keretében vizsgálatot folytathat, ellenôrizhet, de nem nyomozhat. (Pl. APEH [egykor], Állami Számvevôszék, Kormányzati Ellenôrzési Hivatal, polgármesteri hivatalok hatósági részlegei) Az ügyészség a világ legtöbb jogi rendszerében kulcsfontosságú szereplôje a büntetôeljárásnak. A magyar ügyészi szervezet egységes centralizált, nincs átjárás a bírói testülettel, sem egyéb más intézménytípussal. Feladata: • • • • • •
nyomozás törvényessége feletti felügyelet (kiemelt funkció) vádemelés (csak ô, kivétel magánindítvány) a vád képviselete nyomozati tevékenység tv.-ben meghatározott esetekben (oka pl. kiemelt állami tisztséget betöltô személy a gyanusított, vagy az ô sérelmére követték el bûncselekményt)
AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVÔ SZEMÉLYEK Eljárás alanyai. A teljes büntetô eljárás során általában a terhelt kifejezést használjuk azokra, akiket a nyomozati szakaszban gyanúsítottaknak, a bírósági szakaszban vádlottak. Amennyiben jogerôs ítélet a vádlottat bûnösnek nyilvánítja , elítélt státuszba kerül. Kihallgatás Nyomozó hatóság egyik alapvetô eszköze az esetek felderítése során a szituáció szereplôinek a meghallgatása
24
Jogi alapismeretek Elôállítás Csak szükséges ideig és legfeljebb 8 órán át korlátozhatja a rendôrség a személyi szabadságot. (Tettenérés, hatóság elé állítás, elfogatóparancs van az adott személy ellen, elôzetes letartóztatásárt rendelték el, a szabálysértést felszólításra sem hagyja abba, akit eltûntként köröznek) Elôvezetés Alapja a hatóság elôtt megjelenési kötelezettség elmulasztása. Ôrizetbe vétel Magyarországon akkor kerülhet rá sor, ha az elkövetôt tetten érték, különösen akkor ha személyazonossága nem állapítható meg, továbbá akkor ha a hatóság úgy véli, hogy fennállnak az elôzetes letartóztatás okai. Az ôrizetbe vétel legkritikusabb pontja az idôtartam. Az elsô esetben az ôrizetbe vétel idôtartama 72 óra. Ha az ügyész nem indítványozta az elôzetes letartóztatást, a rendôrségnek meg kell szüntetnie az ôrizetbe vételt. Elôzetes letartóztatás Csak az ügyész kezdeményezheti, csak a bíróság rendelheti el. Esetei: • az a bûncselekmény, amelynek az elkövetésével a terheltet gyanusítják, a Btk. szerint szabadságvesztéssel büntetendô, és • a terhelt vagy megszökött, vagy elrajtôzött, ill. ettôk kell tartani, • alaposan feltételezhetô, hogy az eljárást megnehezítené, vagy meghiúsítaná, • feltételezhetô, hogy újabb bûncselekményt követne el, • a be nem fejezett bûncselekményét folytatná. A sértett A büntetôeljrásban azt nevezzük sértetnek, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bûncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett szerepe az eljárás során meglehetôsen korlátozott, a feljelentésen és az esetleges tanukénti kihallgatáson túl bizonyos indítványokat, észrevételeket tehet. A tanú „Egy tanú nem tanú” Adott esetben több tanú vallomása sem lesz perdöntô egy tanúéval szemben. Tanúként megjelenni és vallomást tenni kötelezô. Nem lehet tanúként kihallgatni: • terhelt védelmét ellátó személyt • akitôl testi vagy szellemi fogyatékossága révén nem várható el • értékelhetô vallomás • akinek titoktartási alóli felmentés hiányában, olyan tényrôl kellene • nyilatkoznia, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minôsül. Megtagadhatja a vallomást: • az aki magát vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná, • aki foglalkozására, megbízatására nézve titoktartásra köteles, ha tanuvallo• másával megsértené ezt a kötelességét
25
Jogi alapismeretek A védô Kívülállóként kapcsolódik be a folyamatba. Minden eljárási szakaszban eljárhat. Védôként elsôsorban ügyvéd jöhet számításban, kivétel a helyi bíróságokon vétség miatt folytatott eljárás, ahol a vádlott törvényes képviselôje vagy más nagykorú hozzátartozója is lehet. Ügyvédkényszer akkor áll fenn, ha a bûncselekményre a törvényes 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, illetve a terheltet fogva tartják. A BÜNTETÔ ELJÁRÁS MENETE A nyomozó hatóság munkáját befejezve vagy megszünteti a nyomozást, vagy vádemelési javaslattal megküldi az ügyészségnek a nyomozati iratokat. Az ügyész 15 napon belül vagy megszünteti az eljárást, vagy pótnyomozást rendel el, vagy vádat emel, azaz benyújtja a vádiratot a bírósághoz. A bíróság általában háromtagú, az elsôfokú vétségi eljárásban egy bíró tárgyalja az ügyet. A bírósági szakasz fontos része a nyilvános tárgyalás, ahol a tanács elnöke tanukat, szakértôket, vádlottat hallgat meg. A bíróság ítéletében rendelkezik egyrészt a vádlott bûnösségérôl, elítélésérôl vagy felmentésérôl, meghatározza a büntetés mértékét és módját. Az elsôfokú bírói ítélet csak akkor lesz jogerôs, ha az érintettek nem nyújtanak be fellebbezést. Az ügyész, a vádlott és a védô egyaránt fellebbezhet. Másodfokú eljárás során újra tárgyalják az ügyet. Az eljárás végén vagy helybenhagyják az elsôfokú ítéletet, vagy részben megváltoztatják, illetve hatályon kívül helyezik, új eljárás lefolytatására kötelezheti az elsôfokú bíróságot. Helybenhagyás vagy részleges megváltoztatás esetén az ítélet jogerôre emelkedik. A jogerôs bírósági döntések ellen perújításnak, felülvizsgálatnak van helye: ezek a rendkívüli perorvoslatok.
A MAGÁNJOGI SZABÁLYOZÁSI KÖR Magánjog — a polgári jog A jogi normák logikailag homogének, de tartalmilag erôteljesen tagoltak. Markánsan elkülöníthetôk azok a szabályok, garanciák, jogviszonyok és jogintézmények, amelyek az állam és az állampolgárok közötti viszonyra, az állam szervezeteinek mûködésére vonatkoznak (közjog), és azok amelyek az állampolgárok egymás közötti, illetve szervezeteknek egymással való kapcsolatát (magánjog) szabályozza. Az állampolgárok és szervezeteik vagyoni, személyi és családi viszonyaira a magánjog az irányadó. Magánjogban mellérendeltség van. A jogrendszer tagolódása során létrejött egy bizonyos kettôség. Pl. munkaszerzôdések, ahol az állampolgárok és szervezeteik kapcsolatát szabályozza az állam, de megjelenthet mint tulajdonos is. A társadalom tagjainak vagyoni és személyi viszonyait a polgári jog szabályozza. Mellérendeltségi viszony érvényesül. Az állampolgár, a jogi személyiséggel rendelkezô / vagy nem rendelkezô szervezet, sôt az állam is azonos szinten a áll a magánjogban. A magánjogi szféra központi intézménye a szerzôdés. Az emberi lét tele van megállapodásokkal, 26
Jogi alapismeretek hiszen az érdekellentétek vagy éppen az érdekek azonosságát így lehet a legkisebb vesztességgel formába önteni. A magánjog az idôk során sokféleképpen tagozódott. Középpontban a polgári jog = civiljog áll, ide tartozik a családi jog, gazdasági jog, amely egy része a piacgazdaságban a polgári jogi jogviszonyokon alapszik, valamint a munkajog.
1959. évi. IV. tv: Polgári törvénykönyv Jogalany: - természetes személy - jogi személy - állam Személyiségi jogok A személyiség az ember legbensôbb sajátja. A hozzáfûzôdô jogok szerepelnek a büntetôjogban, a szabálysértési jogban, jelen vannak az Alkotmányban, de érintettek a családjogban is. A büntetôjoggal való átfedés nagyon erôs, ugyanis a személyiségi jogokat sértô magatartás egy része a polgári jogi korlátozáson túl egyben bûncselekmény is lehet. Jogszociológiai tapasztalat, hogy a személyiségi jogok ügyébe keveredett állampolgárok nem ismerik és nem érzékelik a határokat, az átmeneteket és a különbségeket a büntetô és magánjog szabályozásai között. A személyiséghez fûzôdô jogok egy része a saját személyiség minél teljesebb kibontakoztatásának lehetôségét hivatott biztosítani, másik részük védelmet kíván nyújtani a személyiségi jogok érvényesülésének korlátozásával szemben. Az Alkotmány komplex módon tárgyalja az élethez és az emberi méltósághoz való veleszületett jogot minden embernél. Alapvetô jogokról és kötelességekrôl szól. Különösen fontos része az egyenlôség, egyenjogúság, a szemnélyes szabadság és biztonság. A Ptk. által biztosított jogok: – névviselési jog, – jóhírnév védelmének szükségessége – nyilvánosság elôtti híresztelések és hamis állítások – helyreigazításának kötelezettsége – képmással és hangfelvétellel való visszaélés tilalma, – levéltitok védelme – magántitok megsértésének tilalma, – személyes adatok védelme – magánlakáshoz fûzôdô jogok Sérelem esetén A sérelmet szenvedett • követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, • a jogsértés abbahagyását, a jogsértô eltiltását a további jogsértéstôl, • az elégtételt, annak nyilvánosságát, • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelôzô állapot helyreállítását, a jogsértéssel elôállított dolog megsemmisítését, • kártérítést vagyoni és nem vagyoni káráért (nem vagyoni kárnál a kártérítés mértéke a 27
Jogi alapismeretek jogsérelem súlyához igazodik). Cselekvôképesség a PTK szerint Az embernek az a képessége, hogy saját akarat elhatározásával, saját cselekedeteivel jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat: Cselekvôképesség: - megfelelô életkor - megfelelô akarati értelmi képességet feltételez Cselekvôképes mindenki, akinek a cselekvôképességét a törvény nem zárja ki, nem korlátozza. Ezek alapján cselekvôképes: cselekvôképes az a nagykorú, aki nem áll cselekvôképességet kizáró gondnokság hatálya alatt. Csak bíróság helyezhet valakit gondnokság alá: Azt a személyt helyezi gondnokság alá, akinek az ügyei viseléséhez elmebeli képessége, pszichés betegsége miatt nagymértékben és tartósan csökkent. Teljesen cselekvôképes az a 16 évet betöltött személy is, aki gyámhatósági engedéllyel házasságot kötött. Korlátozott cselekvôképesség szabályai: - 14 – 18 év közötti személy (kiskorú) - az a 18 évet betöltött személy, akit a bíróság gondnokság alá helyezett Aki korlátozott cselekvôképes, az köthet jogügyletet, tehet jognyilatkozatot (ha a törvényi képviselô jelen van) Teljesen cselekvôképtelen: Aki nem töltötte be a 14 életévét. Az a nagykorú, akit a bíróság cselekvôképességet kizáró joggal gondnokság alá helyezett. 14 – 18 gyermek is gondnokság alá helyezhetô. Jogkövetkezménye: aki cselekvôképtelen, nem köthet érvényes jogügyletet, nem tehet jognyilatkozatot, helyette és nevében törvényes képviselôje jár el. Jogképesség - az ember jogképessége a halállal szûnik meg - holtnak nyilvánítás, pl.: aki eltûnik és hosszabb ideig nem ad magáról életjelet. Az eltûnéstôl számított eltelt 5 év. Jogkövetkezménye: ugyanaz, mint halál esetén. Jogképesség megszûnése: - jogi személy, amit jogszabály hoz létre: - egyesületek - közalapítványok - köztestületek - bizonyos költségvetési szervek - felsôoktatási intézmények - közhasznú társaság
28
Jogi alapismeretek A Tulajdonjog A tulajdonlás mint emberi tevékenység a jogban és a gyakorlatban birtoklás, használat és rendelkezés egysége. (Bizonyos mértékig szétválhat) A modern polgári társadalmaknak a tulajdon sérthetetlensége lett az alappillére. Kommunizmusban az államosítás jogilag a társadalmi tulajdon fogalmát állította a szabályozás középpontjába. A politikai intézményrendszer demokratizálása és a piacgazdasági logikára való áttérés után általánossá vált a magántulajdonra épülô mechanizmusok kiépülése. Döntô tényezô volt a privatizáció, amely során alapvetôen átalakult az ország tulajdoni szerkezete. Párhuzamosan történt a kárpótlás Az állami tulajdon nem szûnt meg teljesen, de részaránya drasztikusan csökkent., legfôképpen a jellege alakult át. A tulajdonjog tárgya A tulajdonjog dologra vonatkozó jog. Ebbôl következik, hogy birtokba vehetô Megkülönböztethetô ingó és ingatlan tulajdon. Ingatlannak számít a föld és a vele egybeépített épület. Fôszabály szerint az épület tulajdonjoga a földbirtokost illeti. Ez alól kivétel, ha az építkezô írásbeli megállapodást köt a földtulajdonossal arról, hogy ôt illeti az épület tulajdonjoga. Emellett még a ráépítésnek vannak sajátos szabályai. Tulajdonjogi szempontból dolognak kell tekinteni a pénzt (ami sajátos, helyettesíthetô dolog), valamint az értékpapírokat. Eszközök esetében fontos tisztában lenni azzal, hogy mi az alkotórész és mi a tartozék. Alkotórésznek minôsül mindaz, amit a dologgal úgy egyesítettek tartósan, hogy elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve értéke vagy használhatósága számottevôen csökkenne. Tartozék az ami a dolog rendeltetésszerû használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt segíti. Kétség esetén a tulajdonjog a tartozékra is kiterjed. (Még akkor is, ha nem feltétlenül kell a rendeltetésszerû használathoz.) Tulajdonjog tilalma A tulajdonost megilleti a birtoklás joga, a használat és a hasznok szedésének joga és a rendelkezési jog. A birtoklás jogához a birtokvédelem is társul. A birtokot az szerzi meg, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. A használat és hasznok szedésének joga a legterjedelmesebben szabályzott tartalmi elem a polgári kódexben, részletesen szabja meg a cselekvési határokat és tûrési küszöböket. Lényeges: • jogosult a dolgot használni és a dologból származó hasznot szedni • köteles viselni azokat a terheket, amelyek a dologgal járnak, és azokat a károkat, amelyek a dologban keletkeztek • köteles tartózkodni azoktól a magatartásoktól, amelyekkel másokat zavarna, illetve amelyekkel mások jogainak a gyakorlását veszélyeztetné. A rendelkezési jog az a tulajdonosi jogosultság, amely nélkül nincs tulajdonosi pozíció. A tulajdonos átengedheti a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak. A törvény megengedi, hogy a dolgot biztosítékul adja, más módon megterhelje, A tulajdoni igények nem évülnek el. 29
Jogi alapismeretek Tulajdonjog megszerzése Átruházás: alapfeltételeegy olyan megegyezés, amelyben az egyik fél az átruházó, aki feltétlenül a dolog tulajdonosa. A másik fontos mozzanat, hogy megtörténjen a dolog átadása. Elbirtoklás: történelmileg és elméletileg nagyon izgalmas tulajdonszerzési forma. A mai modern életformával kevésbé jár együtt. A mai szabályozás szerint, aki a dolgot sajátjaként 10 éven keresztül „szakadatlanul” birtokolja, az megszerzi a dolog tulajdonát. le kell szögezni, hogy az elbirtoklás nem jöhet létre bûncselekménnyel, erôszakkal vagy alattomos úton. Találás: klasszikus formából kiindulva a mai magyar jogi szabályozás azt mondja, ha valaki igényt tart olyan talált dolog tulajdonjogára, amely feltehetôen más tulajdonában volt, megszerzi a tulajdonjogot. Ez a szabály nagyon sok korlátozással érvényesülhet csak: a személyi tulajdon szokásos tárgyai közé tartozik a dolog minden megtettünk annak érdekében, hogy a dolgot visszakapja tulajdonosa a tulajdonos egy éven belül nem jelentkezett érte nem nyilvános helyen találtuk nem múzeális vagy mûemléki értékû a dolog A tulajdonszerzés elmaradásakor törvényileg szabályozott esetekben a találónak díj járhat. Közös tulajdon Nagyon gyakori eset, amikor meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet ugyanazon dolog tulajdonjoga. A közös tulajdon osztozkodást, közös a felelôsség, a hasznokat együttesen szedik, közös a teherviselés is. A jog annyit tehet ezekben a kényes kérdésekben, hogy megpróbálja elôre szabályozni a mûködési kereteket, ezzel csökkenteni a konfliktusokat. Elsô probléma rögtön a tulajdoni hányad megosztása lehet. A jog csak annyit mond ki, hogy, amennyiben kétség merül fel erre vonatkozóan, és nincs mód tételes bizonyításra, akkor a tulajdoni hányadok egyenlôek. Kimondja a jog azt is, hogy egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja tulajdonosi jogosultságát a többiek jogainak és törvényes érdekeinek sérelmére. Döntési helyzetekben mindenkinek annyi szavazata van, amilyen arányú a tulajdoni hányada. Használati jog, haszonélvezet, szolgalom Létrejöhet: jogszabály rendelkezése alapján, szerzôdéskötés útján, bírósági határozattal, valamely hatóság rendelkezése révén. A gyakorlatban akkor találkozunk vele elsôsorban, amikor az özvegy a gyermekek tulajdonába kerülô vagyon haszonélvezetét örökli. Létrehoznak üzleti megfontolásokból is haszonélvezeti jogviszonyt, de a családi életben sem ritka. A haszonélvezet idôtartamát tekintve két fontos rendelkezést kell kiemelni: 1/ a haszonélvezeti jog korlátozott idôre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A jog viszont fennmarad akkor is ha a tulajdonos személye változott. A haszonélvezet átadását nem tiltja. Telki szolgalom: földbirtok esetében tipikusan (vízellátás, út, átjárás biztosításakor.
A szerzôdések joga A PTK szabályozza. - meghatározza általános szabályait - meghatároz nevesített szerzôdéseket, pl.: adás – vételi szerzôdés
30
Jogi alapismeretek Szerzôdés fogalma: 2 vagy több fél jogi hatást kiváltó akarat nyilatkozata. Egybehangzó akarat szükséges a szerzôdés létrejöttéhez. Szerzôdô felek vannak. Szerzôdések lehetnek: használati jog átadása; egyéb szolgáltatás; eltartás; tulajdonjog átadása. Szerzôdést lehet kötni: • szóban • írásban • ráutaló magatartással Bizonyos esetekben a jogszabály elôírja, hogy meghatározott szerzôdésfajtás csak írásban köthetôk: • felhasználási szerzôdés • ingatlan • autóvásárlás • munkaszerzôdés • házassági, vagyonjogi szerzôdés További követelményeket támaszthat: Nem elég írásba adni, hanem további érvényesség érdekében minôsített okiratba, közokiratba kell iktatni illetve ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges hozzá. A szerzôdéseket tartalmuk szempontjából kell elbírálni. Bizonyos szerzôdéseknél: 3. személy hozzájárulása is szükséges, pl.: haszonélvezeti jog esetén hatósági jóváhagyás is szükséges;; kiskorú tulajdonában van ingatlan vagy üzletrész elidegenítéséhez kell a gyámhatóság beleegyezése. Szerzôdés módosítása: - csak konszenzussal egyezô akarattal lehet - ugyanolyan alaki kötöttségek szükségesek hozzá, mint a szerzôdés megkötésénél Szerzôdés megszûnése: Szerzôdés a teljesítéssel szûnik meg. Megszûnhet: • közös megegyezéssel (jövôre nézve) • a szerzôdéskötésre visszaható hatállyal Egyoldalúan is lehetôséget biztosít a törvény a szerzôdés bontásra: • felmondás (jövôre nézve) • elállás (visszaható hatállyal) ÖRÖKLÉSi jog Az elhunyt után hagyaték marad. Jogok és kötelezettségek bonyolult összessége. Egyszerre tartalmazza az ingó és ingatlan vagyont, adóságokat, szerzôdési vállalkozásokat.. A hagyaték mintegy egész száll az örökösre. Örökölni kétféleképpen lehet: 1. törvény alapján és végintézkedés nyomán. 31
Jogi alapismeretek 2.
Végintézkedés hiányában a törvény a mérvadó. Örökösök hiányában a hagyaték az államra száll.
Örökségbôl kiesett az a személy, aki • örökhagyó elôtt meghalt • a hagyatékot az öröklés megnyilásakor a törvénynél fogva nem szerezheti meg • érdemtelen rá (pl. örökhagyó életére tör) • lemond róla • örökhagyó kizárt, vagy kitagadott • örökséget visszautasította. Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegetô rendkívüli helyzetben van, és írásban ezt nem teheti meg. Az érvényességhez két tanú kell.
Munkajog 1992-ig egységes munkajogi szabályozás volt, amely alapja a Munkatörvény könyve és az ágazati rendeletek voltak. 1992 után szükséges volt a tagolás 1. Munkatörvény Könyve (Mt.) 2. Köztisztviselôi törvény (Ktv.) 3. Közalkalmazotti törvény (Kjt.) Gazdasági vállalatoknál Mt. Könyv + Kollektív Szerzôdés, ami eltérhet a törvénytôl, de csak a munkavállaló javára. Ktv komplexen, részletesen, kötelezô érvényûen szabályoz. Kormány rendelet tartalmazza, hogy mely szervezetek tartoznak hatálya alá. Nincs Kollektív szerzôdés. Közalkalmazotti törvény: nem átfogó, nem olyan komplex mint a Ktv., hanem ráépül a Munkatörvény Könyvre. Csak az eltéréseket tartalmazza. Központi és helyi költségvetési intézményekre vonatkozik. Munkaviszony munkaszerzôdéssel jöhet létre, határozatlan vagy határozott( max 5 év) idejû idôtartamra. A munkaszerzôdés kötelezô eleme: – bér, – munkakör megjelölése (FEOR), munkaköri leírás – munkavégzés helye – ideje Célszerû rögzíteni próbaidô (30 naptól 3 hónapig). Munkaviszony megszûnése 1/ Objektív körülmények: 32
Jogi alapismeretek – – –
Munkavállaló halálával Meghatározott idô eltelt Munkáltató jogutód nélkül megszûnt
2/ Közös megegyezéssel (ilyenkor végkielégítés, felmentési idô adható, de nem jár) 3/ Rendes felmondás – munkavállaló nem köteles indokolni, nem jár felmentés – munkáltató részérôl történô felmondásnál indoklás kell: magatartás, képesség, képzettség, munkáltató mûködésével kapcsolatos okokkal A felmondást írásban kell közölni, az indoklásnak valódinak kell lenni. GYES, betegség esetén is lehet közölni, de ilyenkor nem kezdôdik meg a felmondási idô. 4/ Rendkívüli felmondás: lényeges kötelezettség szegés esetén.
33
