2011.11.26.
Római jog XVII.
a tulajdonjog fogalma A tulajdonjog (dominium, proprietas) az a dologi jog, - melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és - dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti.
A tulajdon
a tulajdonjog tartalma (pozitív oldal)
a tulajdonjog negatív oldala • A kiz{randó behat{sok alapj{ban véve kétfélék: a) valaki idegen dologbeli jogot form{lva a dologra (jog{ra hivatkozva) zavarja a tulajdonost annak békés birtokl{s{ban = zavar{s, b) a tulajdonjog t{rgy{t jogosulatlanul tartja birtok{ban = kivetés. • a) a kiz{r{s eszköze az első esetben elsősorban az actio negatoria, • b) a m{sodikban a rei vindicatio és praetori kiterjesztései lesznek. • A tulajdonos kiz{r{si hatalmass{g{t nevezzük a tulajdonjog NEGATÍV oldal{nak. •
A tulajdon, mint t{rsadalmi viszony a kiz{r{s jogi eszközei (actiok) biztosít{s{val lett jogi viszonny{, s ezek teszik ki a tulajdoni jogviszony lényegét: ha tulajdonos vagyok, vindik{lhatok, s megfordítva, ha megillet a vindik{l{s joga, akkor tulajdonos vagyok - „meum est ex iure Quiritium”.
A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi rendelkezésre. Ezt a dologélvezeti lehetőséget nevezzük a tulajdonjog POZITÍV oldal{nak. A pozitív oldalban egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók − {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: • a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti – a bírhat{s (bírlal{s) és a birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) – a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), – elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), • b) a jogi rendelkezés körében – az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és – az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi).
szomszédjogok - iura vicinitatis
a tulajdonjog hat{rai A tulajdon a legtartalmasabb és legteljesebb dologi mag{njog − a dolog feletti gyakorolható teljes jogi uralom, azonban mégis csak a jogrend {ltal szabott HAT[ROK között. A hat{rokat a jogrend a mindenkori t{rsadalom szükségletei alapj{n {llapítja meg. • A római jogban a tulajdon korl{toz{sai (hat{rai) h{romfélék: – szomszédjogok, – közérdekű korl{toz{sok, – elidegenítési tilalmak.
a szomszéds{gi viszonyból kölcsönösen fakadó behat{si jogosults{gok a hat{ros idegen telken a)
mezsgye − a felmért mezőgazdas{gi ingatlan (ager limitatus) tulajdonosa a művelésben nem mehet el a telekhat{rig, hanem köteles 2,5 l{bnyi s{vot sz{ntatlanul hagyni, hogy az a szomszéd hasonló s{vj{val együtt egy öt l{b széles útként (ambitus) szolg{ljon mindkettőjük sz{m{ra (XII t.t. VII.1). V{rosi telkeken az építkezési lehetőségek jobb kihaszn{l{sa érdekében a közös út helyébe idővel a közös hat{rfal (paries communis) lépett.
1
2011.11.26.
iura vicinitatis (2) b) A mezei telek tulajdonosa köteles megengedni, hogy a szomszéd telken nőtt fa {gai 15 l{bn{l nagyobb magass{gban a telke feletti légtérbe {tnyúljanak. Az ennél alacsonyabban {tnyúló {gak lev{g{s{t az érintett telektulajdonos követelheti, s ha a szomszéd elmulasztja, ezt maga teheti meg, és a lev{gott {gakat is megtarthatja.
iura vicinitatis (3) c) A tulajdonos köteles tűrni, hogy a telkére {thullott gyümölcsöket a szomszéd m{snaponként összegyűjtse (XII. t.t. VII.10). Akad{lyoztat{sa esetén utóbbinak az actio illetve az interdictum de glande legenda {ll rendelkezésére, viszont cautio damni infectivel garant{lnia kell az esetlegesen okozott k{rok megtérítését. d) A telektulajdonos tartozik eltűrni, hogy a szomszéd telken {lló épület fala a saj{t telek feletti légtérbe legfeljebb fél l{b mélységig belógjon.
E joga védelmére a XII t.t.-ben az actio de arboribus caedendis (XII t.t. VII.9), a későbbi jogban a prohibitórius interdictum de arboribus caedendis szolg{lt. Az épülete fölé nyúló {gakat a telektulajdonos magass{gi korl{toz{s nélkül v{ghatja le.
iura vicinitatis (4) e) A mezei telek tulajdonosa nem tehet a saj{t telkén olyan intézkedést, melynek következtében az esővíz lefoly{sa a szomszéd telkének k{r{ra megv{ltozik - ha ez bekövetkezik a szomszéd actio aquae pluviae arcendaevel követelheti a kor{bbi {llapot vissza{llít{s{t, a k{rok megtérítését és a tov{bbi k{rosít{s ellen cautio nyújt{s{t. - ha az opust természeti esemény vagy harmadik személy hozta létre, a kereset annak tűrésére megy, hogy az érintett szomszéd maga t{volíthassa el az akad{lyozó művet, tisztíthassa meg a vízelvezető csatorn{t. Azonban ilyenkor az {tmenő szomszédnak biztosítékot (cautio damni infecti) kell adnia, hogy nem tesz k{rt az ingatlanban.
közérdekű korl{toz{sok (2) • építkezésekkel kapcsolatos közérdekű korl{toz{sok – m{r a XII t.t. megtiltotta a beépített idegen anyag kiperlését az épületből – a principatus idején több senatusconsultum tiltotta épületek lebont{s{t puszt{n az épületanyag értékesítése célj{ból – ugyanebben a korban sz{mos építésrendészeti előír{s vonatkozott • az emelt épületek magass{g{ra (max. 60 l{b), • egym{stól való t{vols{g{ra, • esztétikai megjelenésére stb. – az előír{sok tov{bb szaporodtak a dominatus kor{ban - Zeno cs{sz{r egybefoglalta Konstantin{poly sz{m{ra, ezt Justinianus valamennyi v{rosra kiterjesztette.
közérdekű korl{toz{sok egyes jogszab{lyok a közösség érdekében szabnak hat{rt a tulajdonjognak ezek is többnyire az ingatlanokra vonatkoznak, a posztklasszikus jogban szaporodtak el • A folyó menti telkek tulajdonosai kötelesek eltűrni, hogy a folyón hajózók ill. hal{szók tevékenységükkel összefüggő célból a folyópartot haszn{lhass{k, pl. a hajóikat oda kikössék, a h{lóikat sz{ríthass{k.
• Szükség utat kell ideiglenesen engedni olyan telekhez, melyhez a rendes utat valamely természeti csap{s (pl. {rvíz, földcsuszaml{s) elz{rta, vagy pedig az javít{s alatt {ll. • A telekben tal{lható {sv{nyvagyon a telek része, így kiakn{z{sa elsősorban a tulajdonos joga – Kr.u. 382-ben egy rendelet megengedte az engedély nélküli b{ny{szatot is m{s földjén azzal, hogy a kitermelt {sv{ny egy tizede a tulajdonost, egy tov{bbi tizede pedig a kincst{rat illeti.
közérdekű korl{toz{sok (3) • a telektulajdonosnak el kell tűrnie azokat a kényelmetlen behat{sokat (ún. immissiokat), melyek ak{r a szomszédos, ak{r a t{volabbi telkekről ezek rendeltetésszerű haszn{lat{ból sz{rmaznak, amilyenek pl. a füst, a por, a bűz, a szennyvíz. Ha ezek a szok{sos mértéket túllépik olymódon, hogy a saj{t telek helyileg szok{sos kihaszn{l{s{t akad{lyozz{k, az érintett telektulajdonos keresetet, ún. actio negatoriat indíthat.
2
2011.11.26.
elidegenítési tilalmak
közérdekű korl{toz{sok (4) Az ingó dolgok körében különösen a rabszolgatulajdonra vonatkozólag voltak korl{toz{sok. • Augustus törvényei korl{tozt{k a rabszolg{k felszabadít{s{t, • m{s principatus-kori törvények megtiltott{k a rabszolg{k oktalan kínz{s{t illetve megölését, • a dominatus alatt Constantinus egyik rendelete m{r azt is megtiltotta, hogy öröklésnél vagy élők közti elidegenítéseknél a rabszolgacsal{d tagjait egym{stól elszakíts{k.
elidegenítési tilalmak (2) 3. elidegenítési tilalom kiköthető jogügyletben (szerződésben vagy végrendeletben) is a) Az élők közti ügyletben előírt elidegenítési tilalom • a klasszikus jogban csup{n kötelmi hat{lyú: megszegése az elidegenítést nem teszi semmissé, csak k{rtérítésre kötelezi az elidegenítőt. • Justinianus dologi hat{lyt ad a szerződésen alapuló elidegenítési tilalomnak is - semmis az ügylet b) A végrendeletben foglalt tilalom olyankor, amidőn meg{llapítható, • hogy kinek a jav{t szolg{lja, fideicommissumnak minősül, ezért az elidegenítés semmisségének terhe mellett figyelembe veendő, • ellenkező esetben a tilalmat nem írottnak (nudum praeceptum) kell tekinteni.
tulajdonviszonyok It{li{ban • A mag{ntulajdonjog története Róm{ban is az ingó dolgok, majd az ingatlanok tulajdonjog{nak kialakul{s{val kezdődött, még a XII. t.t.-t messze megelőző időkben. • Ezt bizonyítj{k az ősi tulajdonper és az ősi szerzőügylet csak ingókra alkalmazható formas{gai (pl. a kézzel való megragad{s), melyet NAGYON HAMAR {tvittek az ingatlanokra is a vagyon legősibb megjelölésére familia pecuniaque kifejezés szolg{lt 1. A földművelés kialakul{sa az {llattenyésztés mellé (az első nagy munkamegoszt{s) eredményezte a kor{bban osztatlanul közösen haszn{lt legelők fokozatos feloszt{s{t a csal{dfők között (Romulus: 2 iugerum heredium) = az agri limitati, melyek a csal{dfők quiritar (civiljogi) tulajdon{ba jutottak.
• • •
a tulajdonjog elidegeníthető és idegen dologbeli joggal megterhelhető kivételes esetekben azonban ezek a jogosítv{nyok elvonhatók törvény (jogszab{ly), magistratusi intézkedés, ügyleti rendelkezés {ltal.
1. Az ún. törvényi, azaz törvényen alapuló elidegenítési tilalmak ellenére eszközölt rendelkező ügyletek semmisek. Ilyen tilalom alatt {llnak: • a) a hozom{nyul adott it{liai telek, • b) a gy{molt bizonyos dolgai (res pupilli), • c) a peres dolog (res litigosa) Augustus egyik edictuma értelmében, mely az elidegenítést egyszersmind büntette is (in rem actio - litis contestatio ut{n) 2. Semmisek a hatós{gi elidegenítési tilalomba ütköző rendelkezések. A tilalmat a magistratus decretuma létesíti, jogszab{ly alapj{n. Ilyen tilalom alatt {ll: • a tékozló (prodigus), akit a praetor könnyelműsége miatt tilt el vagyona kezelésétől (bonis interdicere), • a hagyatéki dolog a hitelezők kérésére, ha az örökös örökösi minősége körül kétely merült fel (heres suspectus).
a római tulajdon története • A tulajdonból mint tényleges elsaj{tít{si viszonyból („meum est”) tulajdonjog vagyis jogintézmény az{ltal lett, hogy a kialakuló {llam normatíve meghat{rozta a) az elsaj{tít{s t{rsadalmilag kív{natos módjait, „meum est ex feltételeit, és iure Quiritium” b) védelmének jogi eszközeit • A jogszerű elsaj{tít{s ennek következtében elv{lt a jogszerűtlentől, a dolgok puszta birtokl{s{nak a ténylegességétől. • Az {tmenet lényege abban adható meg, hogy /a javak önhatalmú aktussal való megszerzési lehetőségét (occupatio) az uratlan dolgokra korl{tozt{k, /{ltal{ban azonban a szerzés jogoss{g{nak elismeréséhez bizonyos időtartamú folyamatos birtokl{st (usucapio) vagy / {llam {ltal elismert juttat{st kív{ntak meg.
tulajdonviszonyok It{li{ban (2) 2. Az it{liai h{borúk sor{n elfoglalt területeket azonban nem osztott{k fel, hanem ezek mint ager publicus a populus Romanus, vagyis az {llam tulajdon{ban maradtak, b{r eltűrték, hogy azokat mag{nszemélyek haszn{latba vegyék (agri occupatorii). Róma nagy csal{djaiban hatalmas területek ilyen haszn{lata sz{llt {t nemzedékről nemzedékre, és e földek birtok{ban azok meg is tudt{k magukat tartani az ismételt földreformkísérletek ellenére – latifundiumok alakultak ki.
a közt{rsas{gi kor végére It{lia majdnem egész területe mag{ntulajdonba került
3
2011.11.26.
tulajdonviszonyok It{li{n kívül Az It{li{n kívül meghódított területeket a rómaiak provinci{kba szervezték, földjeiket pedig a római {llam tulajdon{ban lévőnek (dominium populi Romani vel Caesaris) tekintették. Sok esetben, főleg a Keleten, ez v{ltozatlan {tvétele volt a kor{bbi viszonyoknak: - itt a mag{nosoknak csup{n {törökíthető vagy időleges haszonvételi joguk volt a földeken, természetben vagy pénzben meg{llapított haszonbér, esetleg meghat{rozott munkavégzés ellenében. - a rendszert a rómaiak is alkalmazt{k: a mag{nosok haszn{lati joga tov{bbra is érvényben maradt, mindössze a populus Romanus ill. később a cs{sz{r lép tulajdonosként a kor{bbi uralkodó helyébe, kivéve mégis bizonyos földeket, melyeket igénybe vettek • az újonnan alakított coloniak sz{m{ra, illetőleg • a veter{noknak való kioszt{sra = fundus Italicus M{s esetekben a bérbead{st, tov{bb{ a bér meg{llapít{s{t és behajt{s{t a helyi közösségekre bízt{k, akik azt{n a kivetett földbért egy összegben tartoztak a kincst{rnak befizetni.
II. a peregrinus tulajdon Miként {ltal{ban az idegennek vagyonjogai nem lehettek = nem illethette római tulajdon sem. A meghódított területeknek azokat a lakóit, akiket nem tettek rabszolg{v{, a rómaiak meghagyt{k (egészen vagy részben) javaik birtok{ban. A peregrinusok azonban nem nyertek dolgaik fölött quiritar tulajdonjogot, nem élhettek teh{t a római tulajdonvédelmi eszközökkel sem, javaik védelméről csup{n a megtűrt helyi jogok gondoskodtak. Később azonban a római hatós{gok (a praetor és a tartom{nyi helytartó) is védelmet nyújtottak nekik, megadv{n sz{mukra a római tulajdonkereseteket, mint utilis actiokat (a formula intentioj{ban analógi{t alkalmazva: „si civis esset”).
A közt{rsas{g kor{ban ezzel a quiritar tulajdon mellé ÚJ TULAJDONFÉLESÉG lépett, a peregrinus tulajdon (dominium ex iure gentium). Ennek a jelentősége azonban a polg{rjogok fokozatos kiterjesztésének ar{ny{ban csökkent, a constitutio Antoniniana ut{n pedig gyakorlatilag eltűnt, {talakult római tulajdonn{.
IV. az ún. bonit{r tulajdon Quiritar tulajdon szerzésére alkalmas szerzésmódok m{r ősidőktől fogva az ún. eredeti szerzésmódok voltak, sz{rmazékos szerzés esetén pedig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a form{tlan traditio, mindkettőre pedig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. „in bonis esse, rem in bonis habere.” A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként.
I. a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t a valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi{nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: • a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehetett. • b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhatott. Ilyen volt minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. • c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehetett megszerezni. Keresete: A REI VINDICATIO − a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete − a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen − a dolog kiad{sa ir{nt.
III. a tartom{nyi telek tulajdona Az {llami tulajdonban {lló tartom{nyi telkek felett a mag{nosok jog{t szintén nem nevezték tulajdonjognak, csup{n possessio et ususfructus-nak, b{r ez a jog annak tartalmilag megfelelt. Lehetett róla élők között és hal{lesetre szólóan rendelkezni, csup{n az {lamnak való bérfizetési kötelezettség utalt a jogosult különleges helyzetére. A jogosultnak nem csup{n a birtokvédelmi eszközök {lltak rendelkezésére, hanem megkapta a quiritar tulajdonos jogvédelmi eszközeihez hasonló petitórius kereseteket is. A praetor ill. a tartom{nyi helytartó megadta a védelmet ut{nképzetten (a civiljogi védelem mint{j{ra): a tulajdonjogra való utal{s („eius esse”) helyett a megfelelő módosított kitételt írva: „Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti”, vagyis egy in factum concepta actiót adott.
A principatus végéig, a Kr.u. 270-es évekig volt ismert
IV. az ún. bonit{r tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e. II. sz{zadban az edictumában meghirdetett keresetformul{ban egy fictióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtokló félben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna („si annum possedisset”), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s, mint egy rei vindicatio fictitia, melyhez a felperesnek két pozitív elbirtokl{si feltételt kellett bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett.
4
2011.11.26.
5
