Római jog - levelező V.
A tulajdon A birtok A tulajdonvédelem
a dologi jog Dologi jogok azok az un. egypólusú jogviszonyok, melyek a jogosítottnak (elvileg) teljes vagy részleges gazdas{gi kihaszn{l{st (élvezetet) biztosítanak egy dolog felett az{ltal, hogy mindenki m{st eltiltanak a dologra való minden olyan behat{stól, mely a jogosított élvezetét zavarn{.
EGO
A
B
kötelmi jogok
a dologi jog (2) a) Szemben a relatív szerkezetű kötelmi jogokkal, melyek egy vagy több meghat{rozott személy között {llnak fenn, akik szab{lyként kölcsönösen jogosítva és kötelezve is vannak, a dologi jogok abszolút szerkezetűek: azaz a dologi jogosulttal szemben őt mag{t lesz{mítva mindenki m{s (teh{t az egész emberiség) {ll kötelezettként, de az ő kötelezettségük kimerül a puszta nem tevésben, a jogosult joggyakorl{s{nak zavar{s{tól való tartózkod{sban. b) Dologi jog t{rgya csak forgalomképes ön{lló dolog lehet. Alkatrészen külön dologi jog fenn nem {llhat, az összetett dolgon fenn{lló tulajdonjog kiterjed annak minden részére. Ha a dolog utóbb forgalomképtelenné v{lik, akkor a rajta fenn{llott dologi jog ugyanúgy megszűnik, mint amikor a dolog elpusztul.
c) A dologi jogok védelmére petitórius jogeszközök szolg{lnak: a meglévő birtok védelmére alperesi pozícióban exceptiók, az elveszett birtok visszaszerzésére pedig az in rem actiok (vindicatiok)
a dologi jog (3) d) A dologi jogok köre z{rt, azokat a törvény taxatíve {llapítja meg, a felek mag{nautonómi{ja teh{t nem terjed ki új dologi jogok létesítésére. Két nagy csoportjukat szok{s megkülönböztetni: 1. ius in re propria, vagyis a tulajdonjog, 2. iura in re aliena, az ún. idegen dologbeli jogok: • a szolgalmak (servitus és ususfructus), • az örökhaszonbérlet (emphyteusis), • örökbérlet v. felülépítményi jog (superficies) • z{logjog (pignus és hypotheca). (3.) harmadikként ide sorolhatók tkp. a birtokjogok (iura possessionis) is, mivel a birtok jogi tény, melynek joghat{sai a birtokvédelem és meghat{rozott feltételek között a tulajdonkeletkeztetés.
a tulajdonjog fogalma A tulajdonjog (dominium, proprietas) az a legteljesebb dologi jog, 1. melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és 2. dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti A kiz{randó behat{sok alapj{ban véve kétfélék: a) valaki idegen dologbeli jogot form{lva a dologra (jog{ra hivatkozva) zavarja a tulajdonost annak békés birtokl{s{ban = zavar{s, b) a tulajdonjog t{rgy{t jogosulatlanul tartja birtok{ban = kivetés. • •
a) a kiz{r{s eszköze az első esetben elsősorban az actio negatoria, b) a m{sodikban a rei vindicatio és az actio Publiciana lesz.
A tulajdonos kiz{r{si hatalmass{g{t nevezzük a tulajdonjog NEGATÍV OLDAL[NAK. A tulajdon, mint t{rsadalmi viszony a kiz{r{s jogi eszközei biztosít{s{val lett jogi viszonny{, s ezek teszik ki a tulajdoni jogviszony lényegét: ha tulajdonos vagyok, vindik{lhatok, s megfordítva, ha megillet a vindik{l{s joga, akkor tulajdonos vagyok - „meum est ex iure Quiritium”.
a tulajdonjog tartalma A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi rendelkezésre.
Ezt a dologélvezeti lehetőséget nevezzük a tulajdonjog pozitív oldal{nak. A POZITÍV OLDALBAN egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók - {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: • a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti – a bírhat{s és birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) – a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), – az elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), • b) a jogi rendelkezés körében – az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és – az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi).
a tulajdonjog hat{rai A tulajdon a legtartalmasabb és legteljesebb dologi mag{njog a dolog feletti gyakorolható teljes jogi uralom, azonban mégis csak a jogrend {ltal szabott hat{rok között. A hat{rokat a jogrend a mindenkori t{rsadalom szükségletei alapj{n {llapítja meg. A római jogban a tulajdon korl{toz{sai (hat{rai) h{romfélék: – szomszédjogok, – közérdekű korl{toz{sok – elidegenítési tilalmak
elidegenítési tilalmak • • •
a tulajdonjog elidegeníthető és idegen dologbeli joggal megterhelhető kivételes esetekben azonban ezek a jogosítv{nyok elvonhatók törvény (jogszab{ly), magistratusi intézkedés, ügyleti rendelkezés {ltal
1. Az ún. törvényi, azaz törvényen alapuló elidegenítési tilalmak ellenére eszközölt rendelkező ügyletek semmisek. Ilyen tilalom alatt {llnak: • a) a hozom{nyul adott it{liai telek, • b) a gy{molt bizonyos dolgai (res pupilli), • c) a peres dolog (res litigosa) Augustus egyik edictuma értelmében, mely az elidegenítést egyszersmind büntette is. 2. Semmisek a hatós{gi elidegenítési tilalomba ütköző rendelkezések. A tilalmat a magistratus decretuma létesíti, jogszab{ly alapj{n Ilyen tilalom alatt {ll: • a tékozló (prodigus), akit a praetor könnyelműsége miatt tilt el vagyona kezelésétől (bonis interdicere), • a hagyatéki dolog a hitelezők kérésére, ha az örökös örökösi minősége körül kétely merült fel (heres suspectus)
elidegenítési tilalmak (2) 3. elidegenítési tilalom kiköthető jogügyletben (szerződésben vagy végrendeletben) is a) Az élők közti ügyletben előírt elidegenítési tilalom • a klasszikus jogban csup{n kötelmi hat{lyú: megszegése az elidegenítést nem teszi semmissé, csak k{rtérítésre kötelezi az elidegenítőt. • Justinianus dologi hat{lyt ad a szerződésen alapuló elidegenítési tilalomnak is - semmis az ügylet
b) A végrendeletben foglalt tilalom figyelembe veendő, olyankor, amidőn meg{llapítható, • hogy kinek a jav{t szolg{lja, • ellenkező esetben a tilalmat nem írottnak (nudum praeceptum) kell tekinteni
I. a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi{nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: • a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehet. • b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhat. Ilyen minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. • c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehet megszerezni. Keresete: a rei vindicatio a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete - a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen - a dolog kiad{sa ir{nt.
II. a peregrinus tulajdon Miként {ltal{ban vagyonjogai nem lehettek, az idegent nem illethette római tulajdon sem. A meghódított területeknek azokat a lakóit, akiket nem tettek rabszolg{v{, a rómaiak meghagyt{k (egészen vagy részben) javaik birtok{ban. A peregrinusok azonban nem nyertek dolgaik fölött quiritar tulajdonjogot, nem élhettek teh{t a római tulajdonvédelmi eszközökkel sem, javaik védelméről csup{n a megtűrt helyi jogok gondoskodtak. Később azonban a római hatós{gok (a praetor és a tartom{nyi helytartó) is védelmet nyújtottak nekik, megadv{n sz{mukra a római tulajdonkereseteket, mint utilis actiokat („si civis esset”). ANALÓGIA!! A közt{rsas{g kor{ban ezzel a quiritar tulajdon mellé új tulajdonféleség lépett, a peregrinus tulajdon (dominium ex iure gentium). Ennek a jelentősége azonban a polg{rjogok fokozatos kiterjesztésének ar{ny{ban csökkent, a constitutio Antoniniana (Kr.u. 212.) ut{n pedig gyakorlatilag eltűnt, {talakult római tulajdonn{.
III. a tartom{nyi telek tulajdona Az {llami tulajdonban {lló tartom{nyi telkeken belül a principatus elején különbséget tettek a senatusnak adózó fundus stipendiarius és a princepsnek adózó fundus tributarius között aszerint, hogy az adózó telek a senatus vagy a cs{sz{r korm{nyzata alatt {lló provinci{kban volt-e. A mag{nosok jog{t ezek felett nem nevezték tulajdonjognak, csup{n possessio et ususfructus-nak, b{r ez annak tartalmilag megfelelt. Lehetett róla élők között és hal{lesetre szólóan rendelkezni, csup{n a bérfizetési kötelezettség utalt a jogosult különleges helyzetére. Egy idő ut{n a jogosultnak nem csup{n a birtokvédelmi eszközök {lltak rendelkezésére, hanem megkapta a quiritar tulajdonos jogvédelmi eszközeihez hasonló petitórius kereseteket is. A praetor ill. a tartom{nyi helytartó ut{nképzetten adta meg a védelmet : a tulajdonjogra való utal{s („eius esse”) helyett a megfelelő módosított kitételt írva: „Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti”, vagyis egy in factum concepta actiót adott.
A principatus végéig, a Kr.u. 270-es évekig ismert ez a forma.
IV. az ún. bonit{r tulajdon Quiritar tulajdon szerzésére alkalmas szerzésmódok voltak m{r ősidőktől fogva az ún. eredeti szerzésmódok, sz{rmazékos szerzés esetén pedig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a form{tlan traditio, mindkettőre pedig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként. Az edictum ui. in rem védelmet adott mindenkinek, • aki valamely dolgot egy jogszerű szerzéscím (iusta causa) alapj{n • jóhiszeműen (bona fide) szerzett, ak{r tulajdonostól, ak{r nemtulajdonostól, formaszerűen vagy form{tlanul -
„in bonis esse, rem in bonis habere.”
IV. az ún. bonit{r tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e. II. sz{zadban az edictum{ban meghirdetett keresetformul{ban egy fictióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtoklófélben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna („si annum possedisset”), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s mint egy rei vindicatio fictitia, melyhez a felperesnek két pozitív feltételt kell bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett.
Ebből következően a praetor az in iure perszakaszban a felperes előad{sa szerint v{lasztotta meg a kiadandó performul{t: a) a rei vindicatioét, ha a felperes azt {llítja, hogy a szerzéscím alapj{n egy olyan időpontban lépett birtokba, mely óta a birtok elvesztéséig a törvényszabta elbirtokl{si idő letelt, b) az actio Publicianaét, amennyiben felperes ennél rövidebb idejű jogcímes birtokot {llít.
a tulajdonjog tartalma A tulajdonjog az a legteljesebb dologi jog, 1. melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és 2. dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti A tulajdonos dologélvezeti lehetőségét nevezzük a tulajdonjog pozitív oldal{nak. A POZITÍV OLDALBAN egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók - {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: • a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti – a bírhat{s és birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) – a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), – elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), • b) a jogi rendelkezés körében – az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és – az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi).
a birtok jelensége A jogi műnyelvben birtoknak legt{gabb értelemben azt a tényleges {llapotot nevezzük melyben valaki akkor van, • midőn a közvetlen, fizikai hatalm{ban tart egy dolgot, vagy • midőn legal{bbis meg van a lehetősége arra, hogy a dolgot a maga szok{sszerű rendeltetése szerint haszn{lja. Azt, hogy mikor tekinthető egy birtok{llapot megvalósultnak, mikor van valaki egy dolog tekintetében „birtokhelyzetben” a gyakorlat és szok{sok szabj{k meg. a. Az értékt{rgyakat, személyes holminkat, ipari termékeket szorosabb őrizetben, elz{rva, elrakt{rozva tartjuk. b. M{s ingó dolgokn{l laz{bb a kapcsolat, így pl. birtokoljuk a legelőn levő {llatot, az erdőben hagyott kitermelt f{t, az építkezéshez felhalmozott építőanyagot. c. A leglaz{bb a kapcsolat az ingatlanok tekintetében, de ez is igen v{ltozatos lehet. M{sként birtokoljuk pl. a sz{ntóföldet, a kertet, az erdőt, a havasi legelőt, a művelés alatt nem {lló telket, az időszakosan haszn{lt nyaralót. Az ingatlanok birtokl{s{hoz elegendő, ha meg van a lehetőség, hogy a birtokos odajusson, vagyis a birtok mindaddig fennmarad, a míg a birtokost a hozz{jut{sban nem akad{lyozz{k.
a birtok elemei A birtoknak - b{rmilyen legyen is a szok{sszerű birtok{llapot - két elemét lehet megkülönböztetni:
animus possidendi
corpus possidendi
kell, hogy a birtokos akarjon birtokolni
szükséges, hogy birtokl{si akart{t külső tényekben is megvalósítsa
a birtokl{shoz mindkét elem együttes megléte szükséges Animus nélkül nincs birtokl{s: a puszta testi közelség, még ha az adott dolgot szok{sosan így is szoktuk birtokolni, még nem teremt birtokot, ha a birtokl{si sz{ndék hi{nyzik.
M{srészt a puszta birtokl{si akarat sem elegendő a birtok létrejöttéhez, hanem szükséges annak ténylegessé v{l{sa, a corpor{lis elem megvalósul{sa.
Az animus és corpus nem két külön{lló mozzanata a birtoknak, hanem az egyik a m{sik nélkül nem létezhet. A corpus az akarat külső megnyilv{nul{sa, a külvil{g sz{m{ra csak a corpus észlelhető, ezért a saj{t birtokra hivatkozónak csak ezt kell bizonyítania, az animust az ellenkező bizonyít{sig fennforgónak kell tekinteni - vélelem.
a birtok, mint tény A birtok, mint puszta tényhelyzet nem a jog teremtménye, létezett az {llam és a jogrend kialakul{sa előtt is. Amikor az {llam a dologhaszn{lat biztosít{s{ra jogokat (pl. tulajdonjog) teremt, ezzel azt akarja elérni, hogy a dolgok birtoka a jogosultakn{l legyen: ezeknek megengedi a dolog birtokl{s{t, mindenki m{snak megtiltja azt. Az ide{lis helyzet: a dolgok kiz{rólag azokn{l vannak, akiknek joguk is van r{, vagyis ha a jogosult és a birtokos egyazon személy. a valós{gban azonban a dolgok tényleges birtoka az esetek egy részében eltér a jogszerű {llapottól = a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak a dologhoz van-e valamilyen joga vagy nincs
A birtokos azért birtokos mert n{la van a dolog ak{r joggal ak{r jogellenesen mert tényleges uralmat valósít meg a dolog felett ak{r önhatalmúlag, saj{t hatalm{t gyakorolva, ak{r m{sok közreműködésével.
JOGI TÉNY!
a birtok joghat{sai - birtokjogok A birtokhoz, mint jogi tényhez fűződő jogkövetkezményeket kétfélék lehetnek s összefoglalóan birtokjogoknak (iura possessionis) nevezzük azokat: A birtokl{s önmag{ban, jogoss{g{ra vagy jogellenességére tekintet nélkül védelemben részesül (védelmi hat{s)
A védelmi hat{s {ltal{nosabb és jellegzetesebb •{ltal{nosabb, mert a birtokos igénye a birtok{llapot zavartalan fenntart{s{ra b{rkivel szemben puszt{n a birtok tényéből folyik. •jellegzetesebb mert a jogi tény és a joghat{s kapcsolata szorosabb a birtokn{l, mint m{s jogokn{l.
A birtokl{s bizonyos tov{bbi feltételek fennforg{sa esetén tulajdonjogot eredményez, illetőleg a tulajdonszerzés egyik elemeként szerepel (tulajdon-keletkeztető hat{s) Megkövetelt, hogy az élők közötti forgalomban a tulajdonjog keletkezésénél a birtok meglegyen. A birtok a tulajdonszerzésnél kétféleképpen szerepel: - mint pillanatnyi birtok a foglal{s, a gyümölcsszerzés, tulajdon{truh{z{s esetében, illetve - mint tartós birtok az elbirtokl{sn{l.
possessio civilis Szűkebb értelemben birtoknak mondjuk a birtokhelyzetet olyankor, amikor a birtok ténylegességéhez birtokjog is j{rul. (Ellenkező esetben a birtokl{st egyes esetekben naturalis possessionak m{s esetekben detentionak vagy bírlalatnak nevezzük. Ezen utóbbi esetekben a birtokl{s ténybeli eleméhez nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok) A szűkebb értelmű birtok (civilis possessio) illetve a m{sik két hatalmi helyzet között külső megjelenésükben nincsen különbség. Egyazon dolgon a birtokos is, a naturalis possessor is, és a bírlaló is azonos, az illető dolog birtokl{sa szempontj{ból tipikus, a dologra jellemző birtokosi cselekményeket végez. Az elhat{rol{s csak kívülről nem észlelhető tényezők vizsg{lata alapj{n lehetséges. Ez az elhat{rol{si kérdés a római jog irodalm{ban régóta vitatott. Hiszen vannak olyan helyzetek, amelyeknél nem tűnik igaz{n logikusnak az egyik vagy m{sik csoportba való besorol{s.
possessio civilis (2) civilis possessornak volt tekintendő a római jog szerint: • a tulajdonos, • a jóhiszemű birtokos (vagyis aki azt hiszi, hogy az ő birtokl{sa nem sérti m{snak a jog{t, péld{ul azt hiszi, hogy a dolog az övé), • a rosszhiszemű birtokos (vagyis aki tudja, hogy birtokl{sa jogrendbe ütközik, sérti m{snak a jog{t), • a z{loghitelező (pigneraticius), • az örökhaszonbérlő (emphyteuta), • a szívességi haszn{ló (precarista), • a vit{s dolog letéteményese (sequester). Az ezen pozícióban lévő birtokosok helyzetében az a közös, hogy birtokvédelemben részesülnek, vagyis puszt{n birtokl{suk tényének igazol{sa ut{n - bizonyos szab{lyok betart{s{val - egyszerű, peren kívüli, interdictális védelmet kapnak a praetortól. A forr{sok az utolsó négy esetben mindkét felet birtokosnak ismerik el, s azt mondj{k, hogy - akinél a dolog van a védelem szempontj{ból birtokos (possessor ad interdicta) - a m{sik fél pedig birtokos a tulajdon-keletkeztető hat{s tekintetében (possessor ad usucapionem)
egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n A nem civilis possessorokat, vagyis a t{gabb értelemben vett birtokosokat két illetve h{rom csoportba oszthatjuk. Naturalis possessio (abszolút detentio) Ebben az esetben a dolog • forgalmon kívülisége vagy pedig • a birtokló jogképtelen volta akad{lyozza a birtokjogok megszerzését. (Utóbbi eset akkor fordul elő, amidőn a hatalom alatti, vagy rabszolga nem a csal{dfő, illetve a gazda részére szerez, hanem a maga sz{m{ra pl. lop vagy sikkaszt.)
Detentio (relatív vagy képviseleti detentio), amikor is a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében (alieno nomine) birtokol, vagy • mint hatalomalatti személy, • mint dologi jogosult (haszonélvező, haszn{ló, örökbérlő), • mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló (pl. bérlő, munkav{llaló, v{llalkozó, megbízott, stb.)
(ezek birtokközvetítő detentorok, mivel a birtok ténylegességét m{s valaki sz{m{ra tartj{k fenn, aki gyakorolja a Nb. a tényleges birtokos possessor birtokjogokat, holott a dolgot mag{t mivolta vélelmezve van!! valój{ban nem birtokolja)
egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n (2) Vitatott, hogy m{r a klasszikus, vagy csak a posztklasszikus korban jött-e ehhez a h{rmas beoszt{shoz egy negyedik - a iuris vagy quasi possessio Ebben az esetben bizonyos jogok gyakorl{s{t tekintették a birtokl{s corpore eleme megnyilv{nul{s{nak haszonélvezet, egyes szolgalmi jogok A civilis possessorokhoz hasonlóan a quasi (iuris) possessorok is birtokvédelemben részesülnek. A birtokközvetítő detentorok és az abszolút detentorok vagy natur{lis possessorok nem kapnak birtokvédelmet, és tulajdont sem eredményezhet birtokl{suk. Ugyanígy ki van z{rva a tulajdon keletkezés lehetősége a jóhiszemű birtokos kivételével az összes többi civilis possessorn{l és iuris possessorn{l.
Birtok t{gabb értelemben (tényleges birtok)
civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog j{rul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - z{loghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi haszn{ló, - vit{s dolog letéteményese
naturalis possessio (abszolút detentio nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta
detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló
iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított
a birtokvédelem A birtokhoz fűződő két jogkövetkezmény (védelem, tulajdonkeletkeztetés) közül a védelmi hat{s az {ltal{nosabb
Míg a birtok csak tov{bbi, szorosan körülírt feltételek meglétében eredményez a birtokos jav{ra tulajdonjogot (tulajdonkeletkeztető hat{s), a védelmi hat{s puszt{n a birtokl{s ténylegességéhez fűződik a civilis possessor részére. A birtokos sz{m{ra a védelem szüksége két esetben merül fel: a) ha a hib{tlan módon szerzett dolog békés birtokl{s{ban őt zavarj{k (ún. birtokh{borít{s): a birtokos igénye itt a birtokh{borít{s megszüntetésére ir{nyul; b) ha tőle az {ltala birtokolt dolgot (ak{r egy harmadiktól hib{san szerzettet is) TILOS ÖNHATALOMMAL elvonj{k (ún. kivetés): ilyenkor a birtokból kivetettnek a kor{bbi birtok{llapot helyre{llít{s{ra van igénye, teh{t arra, hogy a dolgot visszakapja.
a birtokvédelem (2) A tilos önhatalommal szerzett birtokot hib{s birtoknak (vitiosa possessio) nevezzük, a birtokost pedig hib{s birtokosnak (vitiosus possessor).
vi, clam, precario szerzett birtok A birtok hib{ja (vitium) azonban csak relatív jellegű, ami azt jelenti, hogy a tilos önhatalommal szerző birtoka csup{n a kivetettel szemben tekintendő vitiosa possessionak, míg mindenki m{ssal szemben birtoka hib{tlan, teh{t velük szemben birtokvédelemben részesül. Fontos: a birtok hib{s volta nem esik egybe annak jogellenességével !! • Jogellenes birtokról (iniusta possessio) akkor van szó, amidőn a birtok, a birtokszerzés körülményeire tekintet nélkül, objektíve sérti m{s jog{t • Hib{s birtokn{l ellenben csup{n a birtokhoz jut{s módja esik kifog{s al{, holott lehetséges, hogy a hib{s birtokosnak joga van a birtokl{shoz; (pl. a tulajdonos erőszakkal visszaveszi a dolg{t attól, aki azt egy harmadiktól szerezte.)
A tulajdonos így szerzett birtoka teh{t jogos, megszerzése módj{t tekintve azonban egyúttal hib{s.
A
B
vi, clam
C
traditio
possessorius elj{r{s A birtokvédelmi elj{r{sban egyedül annak a ténykérdésnek van jelentősége a vita eldöntése szempontj{ból, hogy a felek közül melyik tekintendő birtokosnak, melyik birtokh{borítónak, ill. melyikük hib{s vagy hib{tlan birtokos a m{sikkal szemben. ezért nevezzük a birtokra alapított, a birtokl{shoz való jog kérdésének kiz{r{s{val egyedül a „possessum” körül forgó pert possessorius (birtok-) pernek (a magyar jogi szóhaszn{latban „somm{s” birtokpernek), mely csup{n ideiglenesen rendezi a felek közti jogviszonyt, míg a végleges rendezés a jogkérdésre alapított petitorius perre (a magyarjogi nyelvben: „rendes” birtokperre: tulajdonkeresetek, idegen dologbeli jogosultak keresetei) marad: a birtokperben esetleg alulmaradt jogos birtokos később ezzel kényszerítheti a birtokperben győztes ellenfelét a dolog kiad{s{ra.
birtokvédelem a klasszikus jogban A meglévő birtok h{borít{s elleni védelmére és a tilos önhatalommal elvont birtok visszaszerzésére a - praetori interdictumok szolg{ltak, ill. - ugyanazon feltételek mellett mag{nak a hib{tlan birtokosnak az önhatalom gyakorl{sa.
A két védelmi eszköz közti v{laszt{s a birtokos joga, a gyakorlatban azonban a sértett fél rendszerint olyankor folyamodik hatós{gi védelemért, amidőn a sérelem önhatalommal való kiküszöbölésére ir{nyuló előző kísérlete nem j{rt sikerrel. A klasszikuskori interdikt{lis védelem teh{t nem is annyira az önhatalom alkalmaz{sa ellen ir{nyult (csak ha az tilos), mint ink{bb azt t{mogató intézmény volt. A védelem elvei különböztek a szerint, hogy ingatlan vagy ingó dolog-e a birtokper t{rgya
visszaveheti önhatalommal
A
B
vi, clam
nem veheti vissza önhatalommal
C
traditio
ingatlanok birtokvédelme interdictum uti possidetis Interdictum uti possidetis-t abban az esetben bocs{t ki a praetor, amidőn az előtte megjelent folyamodó az ingatlant az interdictum kiad{sa idején birtokolva azt {llítja, hogy alperes őt az ingatlan békés birtokl{s{ban zavarta. az interdictum uti possidetis legegyszerűbb alkalmaz{si esetének eseménysora a következő: 1.
A z a v a r j a F- t a z in g a t la n b ir t o k lá s á b a n
2.
F a z a v a r á s e lle n interdictumo t k é r a p r a e t o r t ó l
3. 4.
P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a z in d o k o la t la n z a v a r á s t
5.
F-n é l h ag y j a a d o lg o t é s e lt ilt j a A- t a z a v a r á s t ó l ( m e g t a r t ó h a t á ly )
ingatlanok birtokvédelme (2) interdictum unde vi Az interdictum unde vi a közönséges erőszakot (vis cottidiana) alkalmazó ingatlanfoglaló elleni jogvédelmi eszköz, mely a birtok visszaszerzésére ir{nyul, feltéve, hogy a kivetés egy éven belül történt. Az egyszerűbb probléma v{za a következő:
2. 3. 4.
A k iv e t t e F- t ( n e m f e g y v e r e s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n b ó l, t e h á t A b ir t o k o lj a a z t F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictumo t k é r a p r a e t o r t ó l P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a z e r ő s z a k o s k iv e t é s t
5.
V is s z a a d j a a d o lg o t F- n e k
1.
( v is s z a s z e r z ő h a t á ly )
ingatlanok birtokvédelme (3) interdictum unde vi (B) Az eseménysor azonban így is v{zolható:
–2 –1 1. 2. 2 a. 3. 4.
5.
E r e d e t ile g A h a t a lm á b a n v o lt a z in g a t la n A z in g a t la n t F e lv e t t e t ő le e r ő s z a k k a l E r r e A v is s z a v e t t e t ő le m e g e n g e d e t t (n e m f e g y v e r e s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n t , t e h á t ő b ir t o k o lj a azt F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictumo t k é r a p r a e t o r t ó l E z z e l s z e m b e n A k if o g á s t e m e l é s F h ib á s b ir t o k lá s á r a h iv a t k o z ik ( exceptio vitiosae possessionis Pr a e t o r i v iz s g á la t (d u p le x ) A n e m t u d j a b iz o n y ít a n i, h o g y F k o r á b b a n A s ik e r e s e n b iz o n y ít j a , h o g y F k o r á b b a n e r ő s z a k k a l v e t t e e l t ő le a d o lg o t , v a g y is , h o g y e r ő s z a k k a l v e t e t t e ő t k i a z in g a t la n b ir t o k á b ó l F h ib á s b ir t o k o s A p r a e t o r F-n e k vis s zad j a a d o lg o t A p r a e t o r A- n á l h agyj a a d o lg o t (v is s z a s z e r z ő h a t á ly ) (m e g t a r t ó h a t á ly )
ingatlanok birtokvédelme (4) interdictum de vi armata Az interdictum de vi armata az unde vi szigorúbb esete: az ellen megy, aki a felperest csoportos vagy fegyveres erőszakkal verte ki az ingatlan birtok{ból. Itt nem hozható fel az exceptio vitiosae possessionis, vagyis a vis armatat alkalmazó nem hivatkozhat a felperes vele szembeni hib{s birtok{ra. Az eseménysor így v{zolható: –2 .
E r e d e t ile g A h a t a lm á b a n v o lt a z in g a t la n
–1 .
A z in g a t la n t F e lv e t t e t ő le e r ő s z a k k a l
1.
A k iv e t t e F- t m e g n e m e n g e d e t t ( f e g y v e r e s v a g y c s o p o r t o s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n b ó l, t e h á t A b ir t o k o lj a a z t F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictumo t k é r a p r a e t o r t ó l P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a f e g y v e r e s e r ő s z a k k a l t ö r t é n t k iv e t é s t V is s z a a d j a a d o lg o t F- n e k
2. 3. 4. 5.
( v is s z a s z e r z ő h a t á ly )
az ingók birtokvédelme Az ingó dolgok birtok{nak védelmére a klasszikus korban mind h{borít{s, mind pedig elvon{s esetére, az ugyancsak igénybe vehető önhatalom (önvédelem, ill. a hib{s birtokossal szembeni önsegély) mellett, egyetlen possessorius jogeszköz szolg{lt: az interdictum utrubi Ez az interdictum is duplex, a benne foglalt parancs mindkét félhez szól. A birtokpert közülük az nyeri meg, aki az interdictum kiad{s{t megelőző évben az ingó dolgot hosszabb időn {t birtokolta mint ellenfele, feltéve, hogy birtoka vele szemben nem hib{s. Megegyezik teh{t az ingatlanok birtokvédelmének elveivel annyiban, hogy a hib{s birtokossal szemben egy éven belül visszaszerző hat{lyú.
Az alapvető eltérés abban van, hogy itt nem az interdictum kiad{sakori, teh{t pillanatnyi hib{tlan birtok a mérvadó, hanem az, hogy a felek közül ki birtokolta a dolgot a megelőző évben hosszabb ideig hib{tlanul.
a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi{nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: • a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehet. • b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhat. Ilyen minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. • c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehet megszerezni. Keresete: a rei vindicatio a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete - a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen - a dolog kiad{sa ir{nt.
a tulajdon-szerzésmód A tulajdonkeletkezési módok (szerzésmódok: modus adquirendi dominii) olyan tény{ll{sok, melyekhez a jogrend azt a hat{st fűzi, hogy egy bizonyos személy valamely dolog tulajdonos{v{ lesz aki be akarja bizonyítani, hogy tulajdonosa egy dolognak, annak valamelyik tulajdonkeletkezési mód fennforg{s{t kell igazolnia az egyszer megszerzett tulajdont azut{n mindaddig fenn{llónak kell tekinteni, amíg egy m{svalaki a tulajdon t{rgy{ra nézve újabb szerzésmódot nem tud bizonyítani, amivel egyúttal a m{sik fél kor{bbi tulajdon{t is megszünteti sz{mos ilyen tény{ll{s van, melyeket a mai joghoz hasonlóan a római jog is taxatíve sorol fel, teh{t a felek mag{nautonómi{ja nem terjed ki új szerzésmódok létesítésére
szerzésmódok csoportosít{sa Alapvető jelentőségű a mai jogokban és a római jogban is a szerzésmódok feloszt{sa eredetiekre (acquisitio dominii originaria) és sz{rmazékosokra (acquisitio dominii derivativa) a) eredeti szerzésmód amelyik nem tételezi fel valaki előző tulajdonjog{t, hanem a tulajdonkeletkeztető tény{ll{s teljesen új tulajdonjogot hoz létre. Két esetcsoport lehetséges: • a tulajdonjog olyan dolgon keletkezik, melyen eladdig senkinek sem volt tulajdonjoga (pl. a foglal{sn{l); • a dolog valakinek tulajdon{ban van, de - a szerző fél a tulajdonos közreműködése nélkül, saj{t tényével teremt mag{nak tulajdonjogot (pl. idegen dolog gyümölcseinek jóhiszemű beszedésével, m{s dolg{nak jóhiszemű feldolgoz{s{val), - a tulajdonjogot tőle is független tény, természeti esemény vagy harmadik személy cselekménye folyt{n szerzi meg (pl. a dolgok egyesülésénél)
a létrejött tulajdonjog terjedelmében nem igazodik a dolgon kor{bban esetleg fenn{llott és a szerző ténnyel megszüntetett tulajdonjoghoz: ha a tulajdonjog szolgalommal, haszonélvezettel, z{logjoggal volt megterhelve, az eredeti úton szerző tehermentesen szerez tulajdont (eltérés: az usucapion{l !!).
szerzésmódok csoportosít{sa (2) b) sz{rmazékos tulajdonszerzés m{s meglévő tulajdonjog{nak megszerzése ettől a m{stól a szerző nem új tulajdonjogot teremt, hanem a mag{ét az előd tulajdonjog{ból sz{rmaztatja le, a jogrend itt a szerző félnél ugyanolyan tulajdonjogot ismer el, mint amilyen az elődnél fenn{llott: • ha a tulajdonjog az elődnél idegen dologbeli joggal volt terhelve, a szerzőnél is ilyen marad, • ha pedig az előd egy{ltal{n nem volt tulajdonos, az utód sem lesz azz{: „nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet” a sz{rmazékos szerzést ezért jogutódl{snak (successio) nevezzük mely kétféle lehet: • különös jogutódl{s (singularis successio), ha csup{n meghat{rozott dolgok tulajdona sz{ll {t az utódra, • egyetemes jogutódl{s (universalis successio), ha valakinek egész vagyona, benne az őt illető tulajdonjogok is, mint egység (per universitatem) egyetlen aktussal (uno actu) sz{llnak {t a jogutódra, – élők közti (inter vivos) ügylettel, amilyen pl. az önjogú örökbefogad{sa, önjogú nő manus al{ kerülése, vagy – hal{l esetre szólóan (mortis causa), mint az öröklésnél.
szerzéscím (iusta causa / iustus titulus acquirendi) [ltal{ban a sz{rmazékos tulajdonszerzésnél meg kell különböztetni mag{t a szerzésmódot (modus adquirendi domiii) az alapj{ul szolg{ló SZERZÉSCÍMtől (titulus adquirendi dominii), mely nem m{s mint valamely elidegenítő ügylet, melyet a jogrend a tulajdonszerzés igazol{s{ra alkalmasnak ismer el, s melynek a szerzésmód a re{lis végrehajt{sa (pl. vételnél titulus az ad{svételi szerződés, modus az {ru {tad{sa, mely egyszersmind teljesítése is a vételi szerződésben foglalt kötelezettségnek.) A szerzéscím, adja meg a tulajdonszerzés igazol{s{t, de csup{n kötelmi követelési jogot biztosít a jogutódnak, a tulajdon{tsz{ll{s ellenben a szerzésmódhoz mint a külvil{g sz{m{ra is észlelhető mozzanathoz fűződik (természetesen mindenkor az előd tulajdonjog{t feltételezve - a „nemo plus iuris”-elve miatt)
A szerzéscímekkel a leggyakoribb {truh{zó ügylet, a traditio esetében (iustae causae traditionis) tal{lkozunk, de a traditio útj{n szerző {ltal{ban elbirtokl{sra szorul, s így az {truh{z{si jogcím egyszersmind elbirtokl{si jogcím (iustus titulus usucapionis) is lesz, a többi elbirtokl{si jogcím mellett
szerzésmódok csoportosít{sa (3) A szerzéscímnek a tulajdonszerzésben betöltött szerepe alapj{n a következő csoportosít{st tehetjük:
a) causalis szerzésmódok - a iustus titulus a szerzésmód tény{ll{s eleme traditio, usucapio b) „caus{tlan” szerzésmódok (helyesebben: causat elhallgató - absztrakt szerzésmód) mancipatio, in iure cessio c) a causat eleve tartalmazó szerzésmódok occupatio, thesauri inventio, accessio, fructum perceptio, specificatio
az elbirtokl{s Elbirtokl{s az a szerzésmód, melynél egy dolog feletti tulajdonunkat arra alapítjuk, hogy azt bizonyos törvény megszabta időn {t folyamatosan birtokoljuk.
Az intézmény indoka az a t{rsadalomlélektani köztapasztalat, hogy az emberek egy hosszú időn {t fenntartott ténylegességi {llapotot respekt{lnak, önmag{ban elismerésre és védelemre érdemesnek tartanak. Két esetben segít: - nem tulajdonostól való szerzés esetén, - res mancipi nem megfelelő civiljogi szerzésmóddal való megszerzése esetén.
az usucapio az usucapio tény{ll{sa felbontható az elbirtokl{s pozitív feltételeire: 1. tartós birtok (diutina possessio) és 2. jogszerű szerzéscím (iustus titulus usucapionis)
az elbirtokl{s negatív akad{lyaira: 1. rosszhiszem (mala fides), 2. a dolog elbirtokl{sra alkalmatlan volta (res non habilis) és 3. a birtokl{s megszakad{sa (interruptio, usurpatio).
A pozitív feltételeket az elbirtokló, a negatív akad{lyok valamelyikének fennforg{s{t pedig az ellenfél (a tulajdonos) tartozik bizonyítani. Utóbbi ezt az elbirtokl{si IDŐ LETELTE UT[N IS megteheti, s ha sikerre vezet, az elbirtokl{s a pozitív feltételek megléte ellenére sem következik be. Az elbirtokl{si akad{lyok fenn nem forg{sa (hi{nya) az elbirtokló jav{ra VÉLELMEZVE van mint: 1. az elbirtokló jóhiszeme (bona fides), 2. a dolog elbirtokl{sra való alkalmass{ga (res habilis), 3. a birtokl{s folyamatoss{ga (tempus continuum). Ezeket a vélelmeket az ellenfélnek (a tulajdonosnak) kell megdöntenie, s ha az ellenbizonyít{s nem j{r sikerrel, ez a körülmény az elbirtokló jav{ra esik (teh{t a valós{gban meglévő, de nem bizonyított akad{ly ellenére elbirtokol).
a tulajdonvédelem {ltal{ban Jog{nak védelmére a tulajdonosnak alapvetően két okból van szüksége:
a) ha a tulajdon{ban lévő dolog birtok{ból kiesett, a dolog visszaszerzésére (ill. megszerzésére olyankor, amidőn birtok nélkül szerzett tulajdont, mint pl. dologi hagyom{nyn{l), b) a békés birtokl{s{t zavaró behat{sok elh{rít{sa végett.
A tulajdonosnak ezekre az esetekre természetesen rendelkezésére {llnak a possessorius birtokvédelem eszközei (a megengedett önhatalom és az interdictumok) is, azok végső soron éppen neki vannak sz{nva. Olyankor azonban, amidőn az egyszerűbb possessorius védelem feltételei hi{nyoznak, • mert a tulajdonos nem a kivetővel, hanem egy hib{tlan birtokossal {ll szemben, • amidőn a birtokh{borító idegen dologbeli jog{t {llítva gyakorol a dologra behat{st a tulajdonosnak m{r JOGA latba vetésével petitorius jogvédelmi eszközökhöz, vagyis in rem actiókhoz kell folyamodnia.
• Ezek közül a birtok visszaszerzésére (ill. kivételesen megszerzésére) szolg{l a rei vindicatio, az actio Publiciana, a rei vindicatio utilis, és egy in factum actio (a tulajdon fajt{j{tól függően) • a birtokh{borít{s megszüntetésére pedig a negatoria in rem actio.
rei vindicatio - felek A rei vindicatio a saj{t tulajonjog{t {llító keresete a pert{rgyként megjelölt egyedi testi dolog birtokosa vagy bírlalója ellen a dolog kiad{sa ir{nt. A tulajdoni per megindít{s{hoz szükséges a felperesi (aktív) és az alperesi (passzív) legitim{ció: a) a vindicatio felperese csak az a tulajdonjogot {llító lehet, aki a dolog birtok{ból kiesett. Nem indítható teh{t vindicatio a saj{t birtokközvetítő detentor (pl. bérlő, letéteményes) ellen, mivel ezen keresztül tkp. maga a felperes birtokol, vele szemben kötelmi alapon kell fellépni; b) alperesként csak az vonható perbe, aki a követelt dolgot a perindít{skor ténylegesen birtokolja. Eleinte (1) csup{n a jogi birtokos (civilis possessor) szerepelhetett alperesként, később azonban indítható a vindicatio az ellen a (2) detentor ellen is, aki a dolgot egy harmadik nevében tartja mag{n{l. A birtokközvetítő azonban szabadul a pertől, ha megnevezi azt, akinek nevében birtokol (laudatio v. nominatio auctoris)
rei vindicatio – felek (2) Idővel (3) indítható lett a vindicatio két esetben olyan ellen is, aki a perindít{skor a dolgot valój{ban nem is birtokolta. Ilyen ún. fictus possessor: a) aki a dolgot kor{bban birtokolta ugyan, de csal{rd módon túladott a dolgon, amidőn a felperes perlési sz{ndék{ról értesült (dolo desiit possidere), pl. a dolgot elidegenítette, elhagyta, feldolgozta, összeolvasztotta vagy megsemmisítette. b) akinél a dolog sohasem volt, de aki magatart{s{val a felperest megtévesztette, hogy ellene indítsa a pert (liti se obtulit) és ezzel a valódi birtokost mentesítse. Ilyenkor alperest a dolog becsértékében marasztalj{k (litis aestimatio)
in iure szakasz - perbebocs{tkoz{s az alperes nem bocs{tkozik perbe
ha a dolog jelen van, felperes elviheti
alperes a dolgot nem adja ki ingó esetén actio ad exhibendum
birtokot kap a felperes
ingatlan esetén interdictum quem fundum
meg{llapít{sra birtokot kap a meg{llapít{sra kerül a felperes kerül a litis aestimatio litis aestimatio
apud iudicem az alperes perbe bocs{tkozik, tagad vagy ellenérve van litis contestatio sikerül a felperes bizonyít{sa az alperes kiadja a dolgot és j{rulékait (litis aestimatio)
nem adja ki a dolgot (arbitratus aktiviz{lódik) nem tudja kiadni, mert a dolog nincs meg a bírói becslés: litis aestimatio
dolosusan nem akarja kiadnia dolgot felperesi becslő eskü: iusiurandum in litem
nem sikerül a felperes bizonyít{sa felmentik az alperest
marasztal{s - cél A rei vindicatio végső célja az, hogy alperes a per t{rgy{t a felperes birtok{ba kiadja (restitutio), minden j{rulék{val együtt. Ilyen j{rulékok (causae rei): a gyümölcsök és a dolog egyéb növekményei, pl. alluvio, avulsio, alveus derelictus, tov{bb{ a partus ancillae, a rabszolg{ra sz{llt hagyaték, a kincs, stb.
A dolgot abban az {llapot{ban kell kiadni, melyben a litis contestatio idején volt, illetve olyan helyzetbe kell hozni a felperest, mintha az {ltala követelt dolgot m{r a litis contestatio időpontj{ban visszakapta volna.
litis aestimatio Amennyiben az alperes nem adja ki a dolgot és j{rulékait, vagy hi{nyosan teljesíti ez ir{nyú kötelezettségét akkor az esküdtbírónak kell meg{llapítani az egyedüli vagy kiegészítő pénzbeli marasztal{s összegét. Ezen összeg meg{llapít{s{n{l is azt a szempontot veszik figyelembe, hogy a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha a per magalapul{sa, a litis contestatio idején hozz{ jutott volna követeléséhez. A marasztal{s összegszerűsége meg{llapít{s{n{l figyelembe veendő szab{lyokat a jogtudom{ny alakította ki és nem foglalta teljesen egységes szab{lyrendszerbe. Mindenesetre h{rom kérdéskörre kell figyelemmel lenni: – hogyan hatott ki a marasztal{s összegére, ha a követelt pert{rgy a per előtt vagy annak folyam{n megrong{lódott vagy elpusztult? – hogyan kerültek elsz{mol{sra az alperes birtokl{sa alatt esetlegesen a birtokolt dologból keletkezett időközi gyümölcsei?
– milyen elvek szerint téríthette meg azon r{fordít{sait, költségeit az alperes, melyeket a felperes az idő alatt költött a pert{rgyra, míg az az ő hatalm{ban volt?
a peres dolgot ért k{rért való felelősség Klasszikus jog
a litis contes tatio előtt
a litis contes tatio ut{n
Jusztini{nuszi jog
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
a rei vindicatio alapj{n nem felel (esetleg actio legis Aquiliae alapj{n) a rei vindicatio alapj{n felel minden {ltala vétkesen okozott k{rért
rei vindicatio alapj{n objektive felel minden vétkesen szerző
rei vindicatio alapj{n nem felel
rei vindicatio alapj{n felel minden vétkesen okozott k{rért
a rei vindicatio alapj{n felel a véletlen keletkezett k{rokért is (de kimentés lehet)
a rei vindicatio alapj{n felel minden {ltala vétkesen okozott k{rért
felel a véletlen k{rokért is, ha nincs kimentési lehetőség (a tolvajnak nincs kimentési lehetősége)
a gyümölcsök elsz{mol{sa (2) Klasszikus jog
Jusztini{nuszi jog
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
a litis contes tatio előtt
elv{l{ssal tulajdont szerez minden gyümölcsön (nem térít)
a meglévőt ki kell adnia az anyadologgal együtt v. külön vindicatio alapj{n
az elfogyasztottért és a beszedni elmulasztottért nem térít, a meglévőt ki kell adnia
meglévőt ki kell adnia, elfogyasztottat téríti és téríti mindazok értékét, amit a tulaj. beszedhetett volna
a litis contest atio ut{n
az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja
az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja
az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja
az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja
alperes megtérítési igénye beruh{z{sai ir{nt Klasszikus jog
szükséges hasznos
fényűző
Jusztini{nuszi jog
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
jóhiszemű alperes
rosszhiszemű alperes
teljes értékben
teljes értékben
teljes értékben
teljes értékben
gazdagod{sig
ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel)
ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel)
gazdagod{sig
ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel)
ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel)
az actio Publiciana Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként.
Az edictum ui. in rem védelmet adott mindenkinek, • aki valamely dolgot egy jogszerű szerzéscím (iusta causa) alapj{n • jóhiszeműen (bona fide) szerzett, ak{r tulajdonostól, ak{r nemtulajdonostól, formaszerűen vagy form{tlanul -
az actio Publiciana (2) A petitórius védelemnek ez a kiterjesztése Publicius praetor nevéhez fűződik a (valószínűleg még a Kr.e. II.sz-ból). Az edictumban meghirdetett keresetformula egy fictióval arra utasítja a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtokló félben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna („si annum possedisset”), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val, vagyis megkövetelésével. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s, mint egy rei vindicatio fictitia, melynek sikeréhez a felperesnek két pozitív feltételt kell bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett.
A tulajdonos is igénybe veheti a Publician{t, ha az elbirtokl{shoz szükséges idő bizonyít{s{val nehézségei vannak.
egyéb tulajdonform{k védelme A tartom{nyi telek „tulajdon{nak” és a peregrinus tulajdonnak a védelmére sem a rei vindicatio, sem az actio Publiciana nem voltak alkalmazhatók, mivel ezek a keresetek civiljogi tulajdont, vagy civiljogi elbirtokl{si helyzetet tételeztek fel, ami tartom{nyi telken illetve peregrinus jav{ra nem lehetséges A praetor ill. a tartom{nyi helytartó megadta ezeket a kereseteket utiliter: a) peregrinus sz{m{ra analógi{val: "si civis esset„ - rei vindicatio utilis b) tartom{nyi teleknél pedig a tulajdonjogra való utal{s („eius esse”) helyett a megfelelő módosított kitételt írv{n az intentioba: „Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti”. – in factum concepta actio
az actio negatoria A quirit{r tulajdonos dologi keresete az ellen, aki őt dolga békés birtokl{s{ban olymódon zavarja vagy korl{tozza, hogy azt {llítja, a kifog{solt magatart{sra ő valamely szomszédjog, vagy idegen dologbeli jog (pl. szolgalom, haszonélvezet) alapj{n jogosítva van. A kereset petitorius jellegű: ott kerül alkalmaz{sra, - ahol valamely idegen dologbeli jog fenn{ll{sa körül van vita, ill. - ahol a possessorius birtokvédelem eszközeit a tulajdonos m{r nem tudja igénybe venni. (pl. mert ingó dolog esetén egy éven belül kevesebbet birtokolt hib{tlanul, mint ellenfele) a felperes az alperes
- saj{t tulajdonjog{t és - az alperes ezt sértő magatart{s{t tartozik bizonyítani, (vélelem a tehermentesség mellett!) - annak a jognak a fenn{ll{s{t, melyre kifog{solt ténykedését alapítja.
A marasztal{s a h{borít{s megszüntetésére, az okozott k{rok megtérítésére és a tov{bbi h{borít{stól való tartózkod{s biztosít{sa végett cautio ad{s{ra történik.
