A szellemi tulajdon A szellemi tulajdon Az innováció és a tudás eredményei egyrészt a versenyképesség és a gazdasági növekedés motorjai, másrészt alapvetően határozzák meg mindennapi életünket. Használati tárgyaink, ruháink, kedvenc könyveink és lemezeink, az általunk használt szoftverek, elektronikus eszközök vagy formatervezett bútoraink mind-mind a kreativitás és a szellemi alkotómunka termékei. Egy egyszerű termék, mint például egy farmernadrág, a szellemitulajdon-jogok egész tárházát hordozhatja magán: a cipzár például szabadalmazott találmány, az egyedi minták vagy a varrás formatervezésiminta-oltalom alatt állhat, míg a terméken több helyen is megtalálhatjuk a gyártó cég védjegyét vagy védjegyeit.
A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, nem is lenne célszerű vállalkozni rá, de ebből a néhány dologból is látszik, hogy a szellemi alkotások milyen hatással vannak hétköznapjainkra, lépten-nyomon beléjük botlunk. Az alkotók joggal tarthatnak igényt arra, hogy teljesítményüket mások is elismerjék és tiszteletben tartsák, hiszen az erkölcsi és anyagi elismerés nélkül a befektetett szellemi munka nem térül meg. Ehhez biztosítanak jogi kereteket a szellemitulajdon-védelem nemzetközi és hazai szabályai.
A szellemi tulajdon védelmének köszönhetően fejlődhet a tudomány és a technika, új alkotások születhetnek, ösztönzést nyer az emberi kreativitás, és érvényre jutnak a társadalmi érdekek is: a gazdaság fejlődik, új munkahelyek jönnek létre és a kulturális élet is egyre sokszínűbbé válik.
Az alkotók erkölcsi és anyagi elismerése Az alkotók erkölcsi elismerésként arra tarthatnak igényt, hogy nevüket megőrizze az utókor. Senki ne vitathassa el például egy író, egy festő, egy zeneszerző vagy egy feltaláló teljesítményét, azt, hogy az alkotás az ő nevéhez fűződik és azt más ne tüntethesse fel sajátjaként, ne bitorolhassa. Az alkotók szellemi teljesítményükért cserébe az anyagi elismerés lehetőségét is megkapják, amellyel kompenzálható a mű létrehozására fordított idő, energia és költség.
Ha a tevékenység haszonnal is jár, az további szellemi alkotások létrehozására sarkallja az alkotót!
Mit kap a társadalom? A szellemitulajdon-jogi szabályok a társadalmi érdekek érvényre jutását is elősegítik. Az oltalmi idő alatt – miután monopolhelyzetben van – természetesen elsősorban a szellemi alkotás létrehozója profitálhat, azonban az oltalmi idő lejártát követően az alkotás közkinccsé válik. A szellemitulajdon-jogok ellenszolgáltatást is jelentenek, az emberi kreativitás és igyekezet így nyerheti el jutalmát
Néhány példa: • •
•
A szerzői jogi védelem nélkül nem élvezhetnénk kedvenc filmjeinket, zeneszámainkat és könyvespolcainkon nem a világirodalom remekei sorakoznának. Védjegyoltalom nélkül a fogyasztók nem tudnák biztosan, éppen melyik gyártó milyen minőségű termékét teszik a kosarukba. Az egymáshoz hasonló megjelenési formájú vagy csomagolású termékek közül nem tudnánk kiválasztani a megbízható árukat, és nem ismernénk fel a hamisítványokat. A szabadalmi rendszerek által biztosított ösztönzők nélkül a kutatók és a fejlesztők nem munkálkodnának új és jobb eljárások, termékek kidolgozásán.
Az iparjogvédelmi oltalmi formákról röviden A szabadalom
A szabadalmak a találmányokat védik, és kizárólagos jogot biztosítanak a szabadalom jogosultjának a találmány hasznosítására. A szabadalmas engedélye nélkül a találmány gazdasági tevékenység körében nem használható, nem gyártható, és nem forgalmazható. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig lehet érvényben, de csak azokban az országokban, ahol engedélyezték.
A szabadalom nemcsak a találmányt védi, hanem a jogosult elismerését és jó esetben anyagi javadalmazását is biztosítja. Ráadásul hozzájárul a technika fejlődéséhez, hiszen a bárki által tanulmányozható szabadalmi leírások további találmányok kidolgozásához szolgálhatnak tudásforrásként. Az oltalom lejárta után a találmány közkinccsé válik, azt bárki hasznosíthatja. Szabadalmi oltalom alatt állhatnak például a gyógyszerek, az elektromos berendezések, a fegyverek, a sajátos sporteszközök, a textíliák, az út-, vasút- vagy hídépítési eljárások stb.
A növényfajta-oltalom Iparjogvédelmi oltalom alatt állhatnak a mezőgazdasági növények, a gyümölcsök, a szőlők, a zöldségek és a dísznövények is, amennyiben megfelelnek az Szt. előírásainak.
Korábban a növényfajtákat is szabadalom védte, ma a növényfajta-oltalom önálló oltalmi forma, tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta.
Növényfajta-oltalom alatt állhatnak például: búza, napraforgó, kukorica, muskátli, eper stb.
Használatiminta-oltalom
Előfordul, hogy a kidolgozott műszaki alkotás a szabadalmazható találmányokkal szemben megfogalmazott követelményeknek nem felel meg. Az ilyen kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál a használatiminta-oltalom.
Oltalomban részesíthető egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás. Nem állhatnak ilyen oltalom alatt például az eljárások, a porok és folyadékok.
Az oltalmi idő rövidebb, mint a sza adalomnál, 10 év.
Használtminta-oltalom alatt állhatnak például: kutyahám, raktárszerkezet, vállfa, emelőszerkezetek, önzáró pizza tartó doboz, mobil víztisztító berendezés, tetőcsomagtartó, tároló polcok, tárolóláda, tűzoltó készülék, falazóelemek, ablakszerkezetek, stb.
Topográfiaoltalom
A csúcstechnológiában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmát külön törvény biztosítja. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására, illetve a hasznosítás engedélyezésére.
Topográfiaoltalom alatt állnak például a különböző chipek.
A formatervezésiminta-oltalom Az iparjogvédelmi oltalommal nemcsak műszaki megoldásokat, hanem a termékek külső kialakítását, megjelenését, az esztétikumot is lehet védeni.
A formatervezői tevékenység eredménye a formatervezési minta, amely oltalom alatt állhat. Az oltalmat a termék külső kialakítására lehet igényelni, amely lehet sík- vagy térbeli megjelenés, a szőnyegtől a lámpaburán át a formatervezett közlekedési eszközökig terjed a paletta. Az oltalom ré én a jogosult kizárólagos jogot kap arra, hogy hasznosítsa a mintát.
A piacgazdasági viszonyok között, az egyre élesedő versenyben felbecsülhetetlen értéket jelent, ha az eladásra kínált terméket tetszetős külső jellegzetességek különböztetik meg más hasonló produktumoktól. A fogyasztók az azonos funkciójú, nagyon hasonló tulajdonsággal bíró termékek közül azokat fogják megvásárolni, amelyek a legmutatósabbak és a leginkább kifejezik az adott kor divatját. Formatervezésiminta-oltalom alatt állnak például a játékok, járművek, bútorok, ruházati cikkek, háztartási cikkek (pl. kávéskészletek, étkészletek), szerszámok, órák, dísztárgyak, ékszerek, fényképezőgépek, hangszerek, lámpák, ásványvizes palackok stb.
A védjegyoltalom Sokakban felmerült már ez az igény: szeretném valamilyen névvel „levédeni” a termékemet, hogy azt más ne forgalmazhassa.
A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. Arra szolgál, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, főszerep jut neki a marketing és a reklámozás területén is. A védjegyoltalom azzal az előnnyel jár, hogy az oltalom alatt álló megjelölést (szó, jelmondat, ábra, kép, térbeli alakzat, színösszetétel stb.) meghatározott ár kkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja gazdasági tevékenység körében, akinek a javára azt az MSZH lajstromozta.
Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyek segítségével egy vállalkozás hűséges vásárlói kört alakíthat ki, amely újabb piacok megszerzésének előfeltétele lehet.
A megszerzett védjegy oltalma azért is rendkívül értékes iparjogvédelmi jog, mert az – az oltalom megújítása révén – bármeddig fenntartható.
Gondoljunk csak a nagy világcégek hosszú évtizedek óta oltalom alatt álló, közismert védjegyeire. Védjegyoltalom alatt állnak például: Google, Apple, Windows, Nintendo, Nike, Adidas, Nokia, Coca-Cola, Vodafone, Mercedes, BMW, Pöttyös Túró Rudi, Danone, Tesco, T-Mobile stb.
A földrajzi árujelzők A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a bortermelés is hagyományosan különleges termékeket állít elő, amelyek hírnevüket elsősorban földrajzi származásuknak köszönhetik. Ki ne hallott volna azokról a nemzetközileg is ismert és elismert megjelölésekről, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma vagy a tokaji bor.
A földrajzi árujelző egy versenyeszköz, segítséget nyújt ahhoz, hogy az ilyen vagy hasonló jellegű termékek a hazai és a nemzetközi piacokon is eséllyel tudjanak megjelenni.
A földrajzi árujelző azoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. A földrajzi árujelző kollektív jogot biztosít: azok használhatják, akik teljesítik az ad tt termékre vonatkozó minőségi előírásokat.
Elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok földrajzi nevei állhatnak oltalom alatt, a minőségi jellemzők és a származási terület közötti kapcsolat megléte esetén. A földrajzi árujelzőnek két típusa létezik: a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Földrajzi jelzéssel bír például Magyarországon: Földrajzi jelzés: Gönc (kajszibarack), Budapest (téliszalámi). Ugyanakkor eredetmegjelöléssel rendelkeznek az alábbiak: Újfehértó (meggypálinka), Hollóháza (porcelán, edény és díszműáruk), Zalaszentgrót (csigahús, csigaház), Hajdúság (torma), Parád (só fürdőkhöz), Gönc (barackpálinka), Szeged (téliszalámi), Makó (hagymafélék), Kalocsa (őrölt paprika), Villány-Siklós, Eger, Balatonmellék, Tokaj (bor) stb .
A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon kategóriái
A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára.
A szellemi tulajdonnak két nagy területe létezik: az iparjogvédelem és a szerzői jog.
Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudo ányos és művészeti alkotások tartoznak.
Ilyen szerzői művek többek között a filmek, a zeneművek, a regények, a versek, a festmények, a grafikák, a fotóművészeti alkotások, a szobrok, a szoftverek stb.
A szerzői jog területén belül meg kell különböztetnünk a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat, amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók és az adatbázis-előállítók teljesítményeit védik. A kapcsolódó jogi jogosultak a szerzői műveket közvetítik a felhasználók, fogyasztók felé. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, hatósági nyilvántartásba vétellel, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a szerzői jog már a szellemi alkotás létrehozásával, a mű elkészülte pillanatában, mindenféle hatósági aktus nélkül létrejön. Az iparjogvédelem kategóriájába a következő oltalmi formák tartoznak: • • • • • • •
szabadalom, növényfajta-oltalom, használati minták oltalma, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, formatervezési minták oltalma, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma.
Hazánkban a szellemi tulajdon oltalmakról ágazati vagy más néven külön törvények rendelkeznek, melyek a következők: • • • • • •
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (Hmtv.) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991.évi XXXIX. törvény (Toptv.) a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.). A szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok szabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI
törvény (Szjt.) tartalmazza.
Egyéb szellemi alkotások A külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotások védelme A polgári jog általános szabályai a külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotásoknak is védelmet biztosítanak.
A Polgári Törvénykönyv az ún. hézagmentes oltalom elvét követi, amivel – figyelemmel arra, hogy az alkotások skálája folyamatosan szélesedik, azaz nem zárható le véglegesen – lehetővé teszi, h
gy olyan alkotásfajták is védelmet élvezhessenek, amelyek nem illeszthetők be a speciális oltalmi formákba, például a védjegyjog vagy a szabadalmi jog területére.
Az ilyen alkotások társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
A hézagmentes oltalom mellett szólni kell egy másik sajátosságról is, az ún. párhuzamos oltalom elvéről. Ennek lényege, hogy a jogszabályok nem zárják ki azt, hogy egy adott alkotásfajta különböző oltalmi formák feltételeit is teljesítse.
Így például egy iparművészeti alkotás, amely szerzői jogi védelmet élvez, alkalmas lehet arra, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljön. Ilyen esetben a jogosult a különböző igények között választhat, vagy azokat akár párhuzamosan is érvényesítheti. A know-how A polgári jog védelmet biztosít a know-how-nak („tudni hogyan”) is. De mit is kell érteni ez alatt? Milyen szellemi alkotást testesít meg a know-how?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a know-how olyan vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé ne válik.
Olyan megoldás, információ, amely használati értékkel rendelkezik, s erre tekintettel átruházható, vagyis forgalomképes. Az információ értékét az jelenti, hogy annak birtokosa megtakarítja a kísérletekre fordítandó időt és költséget, tehát elmondható, hogy a know-how lényeges fogalmi eleme a titkosság. Jogosultja, birtokosa az üzleti titok polgári jogi szabályait is segítségül hívhatja adott esetben. Know-how lehet pl. egy recept, egy oktatási módszer vagy egy olyan gyártási technológia, eljárás, kutatás-fejlesztési eredmény, amely a szabadalmazható találmány szintjét nem éri el.
A know-how-t célszerű szigorúan bizalmasan kezelni, hiszen gyakran egy vállalkozás gazdasági tevékenységének alapja is lehet.
A partnerekkel kötött szerződésekben a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megszövegezni. A know-how-t javasolt tárgyiasult formában (pl. írásos dokumentumban) megjeleníteni, mert így még apportként is bevihető egy társaságba, és egy esetleges jogsértés esetén bizonyítási eszköz van a kezünkben. Az iparjogvédelmi, és ezen belül is különösen a szabadalmi oltalom megszerzése időigényes, ezért a kisés középvállalkozások is egyre gyakrabban fordulnak a know-how-védelem felé.
A Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe és legfontosabb feladatai a szellemi tulajdon védelme terén A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 23. §-a alapján jött létre 1896-ban. A hivatal jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat jelenleg a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) tartalmazza. Az MSZH elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A hivatal működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel. A hivatal elsődleges szellemitulajdon-védelmi feladatai: 1. Az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása. 2. A szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok. 3. Az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén. 4. Részvétel a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében. 5. A szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése. 6. Nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.
Összefoglalás A szellemi tulajdon védelmének két nagy területe az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak. A szellemi alkotások létrehozói erkölcsi és anyagi elismerésre tarthatnak számot, miközben a társadalom is profitál e tevékenységből akkor, ha az alkotás közkinccsé válik. Az iparjogvédelmi oltalmi formákról és a szerzői jogi védelemről külön törvények rendelkeznek, de az alkotások köre a Ptk. szabályainak köszönhetően nem zárt. Láthattuk, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalra milyen fontos szerep hárul a szellemi tulajdon védelme terén.
Bevezetés Bevezetés A fejezet arra keresi a választ, hogy egy vállalkozásnak milyen szempontokat kell figyelembe vennie szellemi terméke oltalom alá helyezése előtt. Röviden ismertetjük, hogy a költséges fejlesztések beindítása előtt milyen innovációs lépésekre, bejelentői stratégiára és milyen iparjogvédelmi tájékozódásra lehet szükség. Mivel az innovációs tevékenység elsődlegesen a műszaki megoldások létrehozásához kapcsolódik, ezért elsősorban a találmányokra, illetve a szabadalmi oltalom megszerzésére koncentrálunk. A találmányok szabadalmaztatása során az ötlettől a megvalósításig hosszú, munkaigényes és költséges út vezet. A vállalkozás időt, energiát és pénzt takaríthat meg, ha előbb a hazai és a nemzetközi szabadalmi adatbázisokban kutatást végez, hogy megtudja, a megoldás valóban új-e? Ez azért rendkívül fontos, mert a találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy oltalmat szerezhessünk rá pl. Magyarországon. A releváns műszaki információk döntő többsége pedig csak ezekben az adatbázisokban található meg. Az előzetes tájékozódás körében nagyon fontos szerep jut a piaci igények felmérésének is. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy a piac kész az új megoldások befogadására. Itt elsősorban a magyar viszonyokat kell kielemezni, de tekintettel kell lenni a külföldi, főként az Európai Unió egységes piacán történő megjelenésre is. Meg kell találni azokat a piacokat, amelyek fogékonyak a kifejlesztett új megoldásra, és a vállalkozásnak ezekben az országokban kell szellemi alkotásaira jogi oltalmat szereznie. Ez természetesen anyagi többletteherrel jár, de innovációs pályázatok segítségével a költségek csökkenthetők.
Az innovációs folyamat fontos lépései jogoltalmi szempontból A feltalálás A feltalálás szempontjából megkülönböztethetjük a kereslet által vezérelt innovációt és a kínálatorientált innovációt. Előbbinél a találmány célja egy konkrét piaci igény kielégítése, amikor piackutatás előzi meg kutatómunkát, amivel minimalizálni lehet a kockázatot. Ez a modell a tőkeerős vállalkozások sajátja. A kínálatorientált innováció elsősorban az egyéni feltalálók találmányait jellemzi, akik a műszaki probléma megoldását tartják szem előtt, a piac igényeire ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet. A feltaláló és a találmány tulajdonosa közötti jogviszony A feltaláló és a szabadalmas személye elválhat, hiszen a szabadalom jogosultja lehet akár egy jogi személy is, pl. egy gazdasági társaság.
Gyakori eset, hogy a feltaláló munkaviszonya alapján köteles olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a találmány tárgykörébe esnek (pl. gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). Ilyen esetben szolgálati találmányról beszélünk.
De ha például a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott munkatárs a technika teljesen más területén alkotja meg találmányát, a szolgálati találmányra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Figyelemmel kell lenni arra, hogy szolgálati találmány esetén a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
A szolgálati találmánytól meg kell különböztetni az alkalmazotti találmányt, amely esetében a feltaláló egy adott cég, vállalat olyan alkalmazottja, akinek a munkaköréből következő feladatai közé nem tartozik találmány létrehozása, de olyan találmányt dolgoz ki, amely k hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik.
Az alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A piaci igények felmérése Az innovációs folyamat elengedhetetlen része a piackutatás, a kifejlesztendő termék piacképességének előzetes vizsgálata. Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak (új termék, berendezés, eljárás) nincs komoly felvevőpiaca, új ötletek alapján más műszaki megoldásokat kell kidolgozni.
A piackutatás olyan eszköz, amellyel minimalizálni lehet a kockázatokat.
A leghatékonyabb módszer egy piackutató cég felkérése, de ez a kkv-k számára túl nagy anyagi megterheléssel járhat. A kisebb vállalkozások megpróbálhatják maguk felmérni a piac igényeit, de ügyelniük kell a kérdések megfelelő kidolgozására, valamint arra, hogy a felmérés által szerzett ismeretekből helyes következtetéseket vonjanak le. Újdonságkutatás és szabadalomtisztasági vizsgálat Ha a találmányra komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés az újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat, ami a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. Az előzetes kutatás elhanyagolása később komoly károkat okozhat.
Az újdonságkutatás alapján megtudhatjuk, hogy hol tart a világ az adott műszaki területen, milyen megoldások születtek az adott műszaki probléma megoldására, van-e a megoldásra érvényben lévő oltalom, kik a versenytársak az adott műszaki szakterületen? A kutatás révén szerzett információk lehetővé teszik, hogy válasszunk a kutatás-fejlesztés és a licenciavásárlás között.
A szabadalomtisztasági vizsgálat arról ad tájékoztatást, hogy találmányunkhoz képest létezik-e érvényes szabadalmi oltalommal védett, ugyanolyan vagy nagyon hasonló megoldás. Mindezt nem árt tudni, mert az oltalom hiányában történő hasznosítással akár jogsértést is elkövethetünk (szabadalombitorlás).
A haszonszerzés lehetőségének biztosítása Az innovációs folyamat fontos része az, amikor a szellemi alkotótevékenységbe fektetett munka gyümölcse beérik. Ennek az előnyeit az arra jogosult kizárólag magának tarthatja fenn, ami döntően háromféleképpen történhet: A szellemi alkotás titokban tartása Teljes titokban tartás: Vannak feltalálók, akiket kizárólag maga a feladat izgat, és annak elismerése kevésbé fontos számukra. A szellemi alkotás teljes titokban tartása azonban sem a feltaláló anyagi érdekeit, sem a közérdeket nem szolgálja. Titoktartási nyilatkozat mellett történő hasznosítás: Amennyiben a feltaláló üzleti megfontolásokból megoldását bizalmasan közli üzleti partnerével, a szerződésben a titoktartásra vonatkozó feltételeket pontosan és részletesen rögzíteni kell. A feltaláló és partnere között létrejövő úgynevezett "know-how licenciaszerződés" megkötése során a feltalálónak különös gondot kell fordítania arra, hogy a műszaki megoldás ismertetése miatt ne kerülhessen hátrányos helyzetbe, és a számára legelőnyösebb feltételekkel tudjon szerződni. Piacra lépés, amint arra lehetőség nyílik Ha a találmány rövid ideig piacképes és titokban nem tartható termékre vonatkozik, mérlegelni kell, hogy érdemes-e iparjogvédelmi oltalmat szerezni, megvárni azt az időt, amíg az engedélyezési eljárások lezajlanak. Iparjogvédelmi oltalom megszerzése Harmadik lehetőségként egyrészt a szabadalmi oltalom megszerzése kínálkozik, amely az oltalmi idő 20 éve alatt, adott ország(ok) területén a jogosult számára gyártási, hasznosítási monopóliumot jelent azzal, hogy a megoldás bárki számára ismertté válik. Hasonló, ám könnyebben megszerezhető jogi védelmet jelenthet a használatiminta-oltalom is. Jellemzője, hogy feltalálói lépésen alapuló, de egyszerűbb megoldásra vonatkozik, az engedélyezési eljárás rövidebb ideig tart, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal nem végez érdemi vizsgálatot, az oltalmi idő 10 év, és mind az eljárás költségei, mind pedig az oltalom fenntartása olcsóbb, mint a szabadalmi oltalom esetében. Az üzleti mérlegelés körébe tartozó kérdés, hogy a felsorolt lehetőségek közül egy adott vállalkozás számára melyik jelenti a legelőnyösebb megoldást. Ám annyi bizonyos, hogy a jogérvényesítés szempontjából a szabadalmi vagy a használatiminta-oltalom megszerzése nyújtja a legnagyobb biztonságot. Vannak persze olyan esetek, amikor a „know-how” üzletileg többet ér, mint a szabadalmi oltalom által biztosított, 20 évig tartó monopoljog. Ilyen „know-how” például a világhírű gyárak által hosszú évek óta gyártott italok receptje. Ezek a „know-how”-k azért különösen értékesek, mert a segítségükkel előállított
végtermékekből nem lehet ún. „mérnöki visszafejtéssel” az előállítási eljárásra vagy az alapanyagokra következtetni, és a megfelelő titoktartás mellett az idők végezetéig a haszonszerzés alapját képezhetik. A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. A „know-how” annyira értékes, hogy az eredeti receptet egy bank páncéltermében őrzik. Egy népszerű mítosz szerint a receptet csak két igazgató ismerheti, ám ők is csak annak felét. A valóság azonban jóval egyszerűbb: csakugyan két igazgató a beavatott, ám ők a teljes receptet ismerhetik, és még többen vannak azok, akik ismerik a termék gyártási eljárását.
Bejelentői stratégia – fontos szempontok Nyelvismeret A külföldi üzleti partnerekkel történő együttműködés egy vállalkozás sikerének záloga lehet. Egy találmányról például maga a feltaláló tud a legmeggyőzőbben beszélni. A szerződések megkötéséhez is elengedhetetlen a bizalmas, jó kapcsolat, ami személyes kontaktus, nyelvtudás nélkül nem jön létre. A találmányt értékelni kell! Még a bejelentés előtt célszerű a találmányt a hasznosítási szempontok és az esetleges üzleti partnerek elvárásai szerint is értékelni, azaz felbecsülni a találmány piaci értékét. Szempont lehet: • • • • • • • •
Mennyire illeszkedik a találmány egy adott vállalkozás stratégiájába. Mik a termék előnyei és hátrányai (egyedi tulajdonságok, vásárlói igények, ár-érték arány stb.). Egyedi (csak ennél a terméknél meglévő) előnyök. A releváns piac tulajdonságai (méret, versenyhelyzet). Technikai megvalósíthatóság. Az alkalmazott technológia felhasználható-e más termékek gyártásánál is. Várható nyereség. Költségek, megtérülés.
Szabadalmi ügyvivő megfelelő kiválasztása A szabadalmi ügyvivő mint iparjogvédelmi képviselő kiválasztása nagy körültekintést igényel, mert az ő tevékenységén is múlhat, hogy mennyire lesz sikeres a szabadalmaztatási eljárás. Nagyon fontos a hatékony együttműködés, valamint az, hogy az ügyvivő az adott műszaki szakterületen is megfelelő szakértelemmel rendelkezzen.
Cél, hogy az engedélyezési eljárás során az elbírálók és a szabadalmi ügyvivők álláspontjának egyeztetésével egy olyan szabadalom jöjjön létre, amely nehezen megkerülhető.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja http://www.szabadalmikamara.hu A Európai Szabadalmi Ügyvivők Szervezete (epi) honlapja http://www.patentepi.com/
Bejelentés először Magyarországon, majd külföldön A szabadalmi bejelentés benyújtását követően lehetőség van arra, hogy más országokban is bejelentésre kerüljön a találmány úgy, hogy a hazai és a külföldi bejelentés napja között nyilvánosságra jutott megoldások nem lesznek újdonságrontóak a találmányra nézve.
Kizárólag a magyar piac adta üzleti lehetőségek kiaknázása a legtöbb esetben annak mérete miatt nem elegendő a befektetett összeg megtérüléséhez.
Ehhez további piacok meghódítására is szükség van, aminek előfeltétele, hogy a szabadalmat ezekben az országokban is megszerezzük. Külföldi partnerek (befektetők) érdeklődését általában nem lehet felkelteni olyan találmánnyal, ami nem áll jogvédelem alatt legalább egy ipari nagyhatalomnak számító országban, illetve aminél legalább a lehetőség nem áll nyitva erre. A bejelentés után közvetlenül A szabadalom érték, de csak akkor, ha sor kerül a hasznosítására. Amennyiben a szabadalmi oltalmat megadják a találmányra, az a bejelentés napjától érvényes. Ezért a szabadalmi bejelentés benyújtása után, amint az MSZH elismerte az ún. "bejelentési napot" (innentől számít az oltalmi idő, ha a találmány végül szabadalmat kap), megkezdődhet a hasznosítás, illetve megkezdődhetnek a tárgyalások a potenciális befektetőkkel. A tárgyalásokon a következő szempontok merülhetnek fel: • • • • • • • •
a megoldást kik és mire tudják használni, milyen üzleti lehetőség van benne, milyen fejlesztési fázisban van, mikor lehet piacra dobni, milyen a jelenlegi és a jövőbeli piaci kilátás, milyen piaci részesedést lehet elérni, milyen üzleti víziót lehet a megoldásra alapozni, a megoldás oltalom alatt áll-e, illetőleg oltalmazható-e stb.
Egyéb oltalmi formák Azokban az országokban, amelyekben a vállalkozás nem tett szabadalmi bejelentést, de a hasznosításra kilátás van, védjegyoltalom vagy formatervezésiminta-oltalom révén is piaci előnyre lehet szert tenni. A versenytársak kénytelenek lesznek eltérő név alatt, illetve eltérő külső megjelenéssel létrehozni a szabadalmi oltalom alatt nem álló terméket, ami időt és pénzt igényel. A védjegyoltalom versenyelőnyt biztosíthat úgy is, hogy a fogyasztók a terméket vállalkozásunkkal azonosítják, és a védjegyünkkel ellátott termékeket vásárolják, függetlenül a termék műszaki tartalmától. Iparjogvédelmi tájékoztatások figyelése A hazai bejelentést követően kb. két évig még érdemes figyelni a szabadalmi adatbázisokat arra vonatkozóan, hogy nem kerül-e nyilvánosságra olyan, korábbi elsőbbségű nemzetközi (PCT) vagy regionális (európai szabadalom) szabadalmi bejelentés, ami a találmány minden lényegi jellemzőjét tartalmazza, és amelyben a Magyar Köztársaság megjelölt állam.
Ha ugyanis egy ilyen nemzetközi vagy európai szabadalmi bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén érvényes szabadalom keletkezik, bejelentett találmányunk nem kaphat oltalmat.
Az elsőbbség fogalma a szabadalmi jogban: az elsőbbség napja a találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység megléte szempontjából alapvető jelentőségű. Az kaphat ugyanis szabadalmat, aki korábbi elsőbbséggel jelentette be találmányát. Ez akkor is így van, ha esetleg más korábban feltalálta ugyanazt a találmányt. Az elsőbbség napja általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentést benyújtották a hivatalhoz. (Az USA-ban pont fordítva van, tehát a feltalálás időpontja számít.)
Hogyan kutassunk korábbi jogokra? - Az MSZH szolgáltatásai Egy vállalkozásnak fel kell térképeznie, hogy a hasznosítani kívánt megoldás tekintetében mások nem rendelkeznek-e korábbi jogokkal. A versenytársak tulajdonát képező korábbi jogok a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisaiban történő kutatás révén ismerhetők meg. Az MSZH a kutatáshoz (szabadalmi és védjegy egyaránt) segítséget is nyújt. A következőkben ezeket a kutatási lehetőségeket és szolgáltatásokat mutatjuk be. Szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása A szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő tevékenység, ezért célszerű személyesen felkeresni a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatát, ahol a kutatás elektronikus és hagyományos információhordozókra támaszkodva önállóan, vagy a hivatal szakreferensei segítségével és útmutatásával végezhető el (támogatott kutatás). A Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálata Ha valaki önállóan akar kutatni, az interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, ezek igénybevétele általában meggyorsítja a tájékozódást. A tárgyszavak használatán túl a szabadalmi dokumentumok téma szerinti kutatásának alapvető eszköze a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás. Amennyiben a kutatás nem eredményez megfelelő dokumentumot az adatbázisokban, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyenek nem is léteznek. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás adatbázis Magyar szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A Magyarországon lajstromozott szabadalmi és használati minta dokumentumok és folyamatban lévő bejelentések kutatásának alapvető eszköze a PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis.
PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Az MSZH honlapján részletes információk találhatók a PIPACS használatára vonatkozóan: Külföldi szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A külföldi szabadalmi dokumentumok interneten történő kutatására az esp@cenet adatbázis használata a legcélravezetőbb, amely az Európai Szabadalmi Hivatal által publikált dokumentumok, valamint több mint 50 ország 30 millió szabadalmi dokumentumának kutatására alkalmas. Az MSZH szabadalmi kutatási szolgáltatásai A szolgáltatások révén elérhetők azok az információk, amelyek szükségesek lehetnek szabadalmi bejelentés tervezése során, vagy meglévő bejelentésen, szabadalmon alapuló jogszerzési, jogérvényesítési szándékok esetén, de ugyanígy a "hétköznapi" üzleti aktivitás körében is, legyen szó új termék vagy eljárás kifejlesztéséről, licencvásárlásról, gyártásról, használatról, értékesítésről, import- vagy exporttevékenységről. Az oltalom megszerezhetősége, illetve mások iparjogvédelmi jogainak figyelembevétele kérdésében azokat az adatokat, amelyek számításba jöhetnek, a szabadalmi és egyéb dokumentumok sokaságából kell felkutatni, majd ezek tényleges jogi relevanciáját is meg kell állapítani. Az MSZH a következő szabadalmi kutatási szolgáltatásokat nyújtja: •
Újdonságkutatás
•
Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás
•
Szabadalmazhatósági vélemény
•
Jogérvényességi kutatás
•
Szabadalomtisztasági kutatás
Védjegykutatás Egy vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy az általa használni kívánt vagy ahhoz hasonló megjelölésre mások ne rendelkezzenek korábbi joggal. A Magyarországon érvényes védjegyek kutatása A PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis a Magyarországon védjegybejelentések kutatásának alapvető eszköze, amely tartalmazza • • •
érvényes
védjegyek
és
a Magyarországra nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések, és az ezek alapján lajstromozott védjegyek adatait, a Magyarországra bejelentett, illetve lajstromozott nemzetközi védjegyek adatait, a Magyarországon bejelentett és már adatközölt földrajzi árujelző-bejelentések és a lajstromozott földrajzi árujelzők adatait.
PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el PIPACS esettanulmányok: védjegykutatás A külföldi védjegyek kutatása A nemzetközi védjegyek adatbázisa: Madrid Express adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Használatához segítséget nyújt az itt elérhető írás Európai közösségi védjegybejelentések és lajstromozott védjegyek adatbázisa: CTM-ONLINE Az adatbázis honlapját itt éri el Használatát megkönnyíti a CTM-ONLINE - védjegykutatás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján Külföldi védjegyadatbázisok listája További külföldi védjegyeket tartalmazó adatbázisok is elérhetők az MSZH honlapján
:
Az MSZH védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásai Az MSZH a következő a védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja ügyfelei részére: •
Egyszerűsített védjegyszűrés
•
Védjegykutatás
•
Védjegyfigyelés
•
CETMOS - regionális védjegykutatás
Bevezetés – általános kérdések és alapfogalmak A tanagyag I. fejezetében röviden áttekintettük a különböző iparjogvédelmi oltalmi formákat, a II. fejezet az oltalomszerzési stratégiákkal foglalkozott. A III. fejezetben rátérünk a szabadalmakra és ismertetjük a szabadalmi jogi szabályozás legfontosabb elemeit, röviden bemutatjuk a hazai engedélyezési eljárás szakaszait. Mi a szabadalom?
A szabadalom a műszaki megoldások (termékek és eljárások), azaz a találmányok jogi oltalmát biztosítja. A szabadalmi oltalom időtartama 20 év a bejelentés napjától számítva. A szabadalmi oltalom lényege, hogy a találmány nyilvánosságra hozataláért cserébe az állam a feltalálónak vagy jogutódjának kizárólagos jogot biztosít arra, hogy másokat kizárjon a találmányban megtestesülő műszaki tudás és az innováció felhasználásából.
A szabadalmi oltalom ennek a monopoljognak a biztosításával nyújt ösztönzést a vállalkozásoknak ahhoz, hogy vállalják a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat, többletterheket. Mindez anyagilag is megéri, a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíció érhető el, ha a termék vagy eljárás kelendő a piacon és az értékesítést, a hasznosítást megfelelően végzik. Lényeges, hogy a szabadalmi oltalom területileg korlátozott, nem biztosít kizárólagos jogot bárhol, csak azokban az országokban, ahol engedélyezték a jogot. Ha a szabadalmi oltalom lejárt, a találmány közkinccsé válik, és bárki hasznosíthatja a megoldást. Mi a találmány?
A találmány egy új és feltalálói tevékenységen alapuló megoldás egy műszaki problémára.
Bár a legtöbb találmány manapság hosszú távú kutatás-fejlesztési beruházások eredménye, számos egyszerű és kevés pénzből kivitelezhető megoldás tudott jelentős bevételt produkálni. Mi nem minősül találmánynak? Nem tekinthetők találmánynak, és ezért ki vannak zárva a szabadalmaztatásból többek között a felfedezések, a tudományos elméletek, matematikai módszerek, az esztétikai alkotások, az üzleti tervek, a játékszabályok és a számítógépi programok. Kizárás a szabadalmi oltalomból Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban többek között azok a találmányok, amelyeknek hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ember klónozására szolgáló eljárás; a növényfajták és az állatfajták. Létezik-e olyan, hogy világszabadalom?
A Föld valamennyi országára érvényes szabadalom (világszabadalom) nem létezik. Hogyan lehet Magyarországon szabadalmat szerezni? Magyarországon érvényes szabadalmat lehet szerezni egyrészt a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel, ha a bejelentés és a találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. Magyarország területére európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel is lehet továbbá oltalmat szerezni. Szabadalmi oltalom több országban Több országra érvényes szabadalmi oltalmat vagy az érintett országokban külön-külön tett bejelentéssel, vagy – meghatározott feltételek teljesülése esetén – az érintett országok megjelölésével tett nemzetközi, illetve regionális bejelentéssel lehet igényelni. Mikor szabadalmazható egy találmány? Szabadalmi oltalmat az a találmány kaphat, amelyik új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Az újdonság szigorú kritérium, hiszen csak akkor minősül újnak a találmány, ha ugyanazt a megoldást még senki nem írta le, nem ismertette, nem hozta nyilvánosságra sehol a világon. A feltaláló kötelessége, hogy a találmányt oly mértékben ismertesse, feltárja a szabadalmi leírásban, hogy azt ez alapján szakember meg tudja valósítani. Honnan tudható meg, hogy oltalom alatt áll-e már a találmány? A nyilvánosságra került megoldások köre, az ún. technika állása, leghatékonyabban a nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumokból ismerhető meg, amelyek kutathatósága mindenki számára adott. E dokumentumok kutatásával a műszaki fejlődést elősegítő értékes információk nyerhetők. (A kutatásról és az MSZH szolgáltatásairól részletesen szóltunk a bejelentői stratégiáról szóló X. fejezetben, így erre itt nem térünk ki.) Találmány és innováció A két fogalom között a szabadalmi jog szempontjából lényeges a különbség. Míg a találmány egy műszaki probléma megoldására adott válasz, addig az innováció a találmány piacképes termékké vagy eljárássá alakítása. A vállalkozások innovációs tevékenységét több cél is indokolhatja, így pl. a gyártás fejlesztése a költségcsökkentés érdekében, a fogyasztói igényeknek megfelelő új termék bevezetése, a piaci részesedés fenntartása vagy növelése, elkerülni, hogy a vállalkozás mások technológiájának igénybevételére szoruljon. Napjainkban az innovációmenedzsmenttel foglalkozóknak a szabadalmi rendszer szabályaival is tisztában kell lenniük. Mit jelent a licencia? A hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.
A találmányok szabadalmaztatásának előnyei A találmányok szabadalmaztatásának előnyei • • • • •
• •
•
A szabadalom vagyoni értékkel bír. Az oltalomból eredő jogok átruházhatók, megterhelhetők. A kizárólagos jog révén mások eltilthatók attól, hogy a találmányt hasznosítsák, ezért üzleti szempontból is kizárólagos pozíciót, versenyelőnyt szerezhet egy vállalkozás egy adott piacon. A fejlesztés költségei a szabadalom révén megtérülhetnek, és a bevétel újabb fejlesztéseket tesz lehetővé. A szabadalom átruházásából vagy a hasznosítás engedélyezéséből (licencia) további bevételek származhatnak. A szabadalmi licenciaszerződések révén a vállalkozás olyan piacokat érhet el, amelyeket amúgy nem lenne lehetősége meghódítani. Arra azonban ügyelni kell, hogy a szabadalmi oltalom ebben az országban is fennálljon. Az oltalom biztosítja, hogy mások azonos találmányra ne szerezhessenek oltalmat, illetve lehetővé teszi az eredményes fellépést a jogsértőkkel, a találmány másolóival és utánzóival szemben. Az üzleti partnerek, a befektetők és a fogyasztók szemében jóval pozitívabb kép alakul ki egy olyan vállalkozásról, amely szabadalmi jogokkal rendelkezik, hiszen ez utal a magas szintű szakmai munkára és elkötelezettségre, az innovatív hozzáállásra. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a szabadalmaztatásnak van-e alternatívája. Ilyen lehet például a találmány üzleti titokként történő megőrzése és hasznosítása vagy szabadalom helyett használati mintaoltalom igénylése.
Érdemes-e titokban tartani a találmányt? A szabadalmi bejelentés megtételét még nem indokolja, hogy egy megoldás szabadalmazható. Alapos üzleti megfontolást igényel, hogy érdemes-e belevágni a viszonylag költséges és több évig tartó folyamatba. Ezt minden esetben egyedileg kell eldönteni. A döntésben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a termék előnyei és hátrányai, a releváns piac tulajdonságai, van-e más hasonló találmány a piacon, vannak-e befektetők a láthatáron, a találmány értéke stb. A vállalkozás úgy is dönthet, hogy a találmányt nem jelenti be szabadalmaztatásra, és üzleti titokként hasznosítja. A titokban tartásnak a következő előnyei lehetnek: • • • •
nincs lajstromozás és lajstromozási költség, a találmány leírását nem kell nyilvánosságra hozni, a védelem időben nincs korlátozva, a találmány azonnal hasznosítható.
Hátránya azonban, hogy a jogsértőkkel szembeni fellépés nehéz, a védelem szintje alacsonyabb, mint a szabadalomé, a jogosultnak kell bizonyítania, hogy mindent megtett a titokban tartás érdekében. A jelenlegi műszaki fejlettségi szint mellett rendkívül szűk azoknak a megoldásoknak a köre, amelyek ténylegesen titokban tarthatók. Ezen kívül előfordulhat továbbá, hogy valaki függetlenül feltalálja ugyanazt a megoldást és szabadalmat kap rá, ennek birtokában pedig mindenki mást eltilthat a hasznosítástól.
Szabadalmazhatósági feltételek – újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához, azaz az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés,
szóbeli ismertetés, nyilvános gyakorlatbavétel útján vagy más módon nem válhatott bárki számára hozzáférhetővé. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem volt kézenfekvő annak megalkotása. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható vagy használható. Ideértendők a biotechnológiai találmányok is.
A szabadalmi oltalom hatálya, terjedelme, tartalma és korlátai A szabadalmi oltalom territoriális jog, tehát csak annak az országnak vagy országoknak a területén hatályos, ahol azt megadták.
A Magyarországon megszerzett szabadalmak csak Magyarországon hatályosak, a magyar szabadalom alapján olyan országban nem lehet fellépni az engedély nélküli hasznosítás ellen, ahol nincs oltalom. A szabadalmi oltalom húsz éves időtartama alatt, a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására és a hasznosítás másnak történő átengedésére. Az engedély nélküli hasznosítás (bitorlás) esetén a szabadalmas pert indíthat, és kártérítést követelhet. Hasznosítási cselekmény például a találmány előállítása, használata, forgalomba hozatala, az országba történő behozatala vagy kivitele. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Csak az áll oltalom alatt, amit az igénypontok tartalmaznak. Az igénypontok megfogalmazásán nagyon sok múlik, nem könnyű a feladat, ezért célszerű szabadalmi ügyvivő szakértelmét igénybe venni. Egy nagyon egyszerű példa mutatja, hogyan néz ki egy szabadalmi főigénypont és egy aligénypont szerkezete: Főigénypont: 1. Joghurtkrém, ami joghurtból, adott esetben édesítőszerből, tejszín jellegű felvert habból, a gélszerű állag eléréséhez elegendő állományjavító vizes oldatból álló keverék, amely az adott szakterületen szokásosan használható adalék-, segéd- és ízesítőanyagokat tartalmaz. Aligénypont: Az 1. igénypont szerinti termék azzal jellemezve, hogy 5 dl, 12%-os zsírtartalmú joghurtot használunk. Az alábbi már ennél összetettebb példát mutat: 1. igénypont: Biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz, amelynek a lakatház és a kengyel közötti teret kitöltő betéte van, azzal jellemezve, hogy a betét (3) a kengyelhez (2) belülről illeszkedő vályúval (4) van kialakítva, a félkör keresztmetszetű vályú (4) átmérője a kengyel (2) átmérőjénél nagyobb, továbbá a lakat zárt helyzetében a betét a kengyel (2) egyik végén a lakatházhoz (1) illeszkedik, a másik végén attól térközzel van elválasztva. 2. igénypont: Az 1. igénypont szerinti biztonsági kiegészítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a betét (3) anyaga keményfém. 3. igénypont: Az 1. igénypont szerinti biztonsági kiegészítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a betét (3) anyaga betétszálas ötvözet.
4. igénypont: Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti biztonsági kiegészítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a betéten kialakított vályú (4) mélysége nagyobb, mint a kengyel (2) átmérője. A szabadalmi oltalom alapján nem tilthatók meg a magánhasználat céljából végzett és a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények; a kísérleti célú cselekmények vagy például a felírt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítése. A szabadalmi oltalom további korlátját jelenti a jogkimerülés esete: ha a szabadalmas az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket, az e termékkel kapcsolatos tovább cselekményekhez nem szükséges az engedélye.
Az engedélyezési eljárás az MSZH előtt Az engedélyezési eljárás az MSZH előtt Kérdés, hogy mikor kell benyújtani a szabadalmi bejelentést, van-e erre ideális időpont a kutató-fejlesztő munka során. A túl korai benyújtás azzal járhat, hogy a későbbi kísérletek eredményei alapján született felismerésekkel nem tudja kiegészíteni a szabadalmi leírást. Ha túl sokáig vár a bejelentő, előfordulhat, hogy valaki más – miután ugyanarra a megoldásra jutott – hamarabb tesz szabadalmi bejelentést, és megszerzi a kizárólagos jogot.
A szabadalmak engedélyezésére kétszakaszos eljárásban kerül sor: •
az első szakasz a bejelentéstől a szabadalmi bejelentés közzétételéig tartó ún. alaki vizsgálati szakasz,
•
a második szakasz a közzétételt követő ún. érdemi vizsgálati szakasz.
Alaki vizsgálati szakasz A szabadalmi bejelentés benyújtását követően az MSZH megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat, valamint benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot.
A szabadalmi bejelentésben olyan részletesen kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Ez feltétele a szabadalom megadásának.
A bejelentőnek nem kell attól tartania, hogy valaki „ellopja” a találmányt, mivel a szabadalmi bejelentés a közzétételig – vagyis tizennyolc hónapig – nem elérhető a nyilvánosság számára, a közzététellel pedig – a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal – ideiglenes oltalom keletkezik. Ezek révén a bejelentő védett a találmány illetéktelen hasznosításával szemben. Az előbbi feltételek megléte esetén az MSZH megvizsgálja, hogy teljesülnek-e az alaki előírások, majd elvégzi az újdonságkutatást, és újdonságkutatási jelentést készít, amelyben megjelöli azokat az
iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során. Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a hivatal megküldi a bejelentőnek. A szabadalmi bejelentést a hivatal a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi hivatalos lapjában (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő). A közzététellel a bejelentés napjára visszaható hatállyal ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik, amely a szabadalom megadásával válik véglegessé. A szabadalomból eredő jogok csak a végleges oltalom alapján érvényesíthetők. A közzététellel indul a fenntartási díjfizetési kötelezettség is. A közzététellel, illetve az újdonságkutatási eredmény nyilvánosságra hozatalával lezárul az eljárás első szakasza. Az újdonságkutatás eredménye alapján a bejelentő eldöntheti, hogy az oltalom megszerzésére van-e reális esélye, és kérheti az eljárás második szakaszának lefolytatását. Érdemi vizsgálati szakasz A Hivatal a bejelentő külön kérelmére és díj ellenében végzi el az érdemi vizsgálatot. Az eljárás meglehetősen hosszú, ám ez a bejelentő számára nem jelent hátrányt, hiszen találmányát gyárthatja, forgalmazhatja, a piacon megjelenhet vele. A közzétételig terjedő 18 hónap alatt úgy lehet piackutatást végezni, befektetőket, gyártót, forgalmazót találni, hogy a találmány nem kerül nyilvánosságra. Ha nem jár sikerrel, anélkül szüntetheti meg az eljárást, hogy a találmány nyilvánosságra jutott volna. A szakaszos eljárás előnye még, hogy a bejelentés megtételekor viszonylag kis összeget kell fizetni, a további díjfizetés a közzététel után esedékes. A bejelentő eldöntheti, érdemes-e további költségekbe bocsátkoznia. Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad. A Hivatal a szabadalom megadását követően szabadalmi okiratot ad ki a jogosultnak. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. A szabadalmi oltalom fenntartásáért évente díjat kell fizetni. A szabályszerű díjfizetés elmulasztása esetén az oltalom megszűnik. Az így megszűnt oltalom azonban – az erre előírt határidőn belül – újra érvénybe helyezhető. A szabadalmi oltalom megszűnik, ha • • • •
az oltalmi idő lejár; a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; a szabadalmas az oltalomról lemondott; a szabadalmat megsemmisítették.
Jogérvényesítés A polgári jog eszközei Találmánybitorlás esetén, ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett bírósághoz fordulhat, követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet. Pl. a feltaláló titoktartás terhe mellett megmutatja valakinek a találmányát, illetve annak leírását, az illető pedig a feltaláló tudta nélkül bejelenti azt saját nevében. Szabadalombitorlás, azaz az oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítása esetén a szabadalmas bírósághoz fordulhat, a bitorló felróható magatartása esetén kártérítést is követelhet.
Például jogosulatlan hasznosításnak minősül, ha valaki engedély nélkül gazdasági tevékenység körében használja a szabadalmazott terméket, vagy előállítja, forgalomba hozza, az országból kiviszi vagy behozza. Vámigazgatási eszközök Bitorlás esetén a szabadalmas a vámhatóságtól kérheti, hogy akadályozza meg az érintett termékek forgalomba kerülését. Büntetőjogi eszközök Ha a szabadalmas jogait vagyoni hátrányt okozva sértik meg, iparjogvédelmi jogok megsértése miatt büntetőeljárás indulhat a jogsértővel szemben.
Eljárás indítható akkor is, ha valaki más találmányát a saját szellemi alkotásaként tünteti fel. A büntetőjogban ez utóbbi esetet nevezzük bitorlásnak.
Összefoglalás Ahogy láthattuk, a műszaki megoldások (termékek és eljárások) jogi védelme szabadalmi oltalom útján biztosítható. A szabadalom kizárólagos jogot biztosít a hasznosításra azokban az országokban, ahol az oltalom hatályos. Bár közkedvelt kifejezés a világszabadalom, ilyen oltalom nem létezik. Az oltalmazhatóság három alapfeltétele az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság. Az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, ezért azokat nagy gonddal kell megszövegezni. A szabadalmaztatás megfelelően illeszkedik az innovációs folyamatba, az oltalomszerzésnek számos előnye ismert. A szabadalomengedélyezési eljárás két szakaszra bontható: az alaki és az érdemi vizsgálati szakaszra. A bejelentett találmány érdemi vizsgálatára a bejelentő külön kérelmére kerülhet sor. A szabadalom megadását követően a szabadalmasnak kell gondoskodnia az oltalom fenntartásáról, illetve jogainak érvényesítéséről.
A védjegy fogalma, szerepe a gazdasági környezetben A modul központi témája a védjegy.
A védjegy egy grafikailag ábrázolható megjelölés, az árujelzők legfontosabb fajtája, amelynek elsődleges funkciója az egyes áruk és szolgáltatások azonosítása és egymástól való megkülönböztetése.
A megkülönböztető funkció lényege, hogy a védjegy képessé teszi a fogyasztót arra, hogy egy konkrét vállalkozás termékét megkülönböztesse a versenytársak által előállított azonos vagy hasonló termékektől. Lényeges, hogy a védjegy nem magát a terméket vagy a szolgáltatást védi, hanem megkülönbözteti azt mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A védjegyek ideális esetben elősegítik a fogyasztók tájékozódását, orientálják őket döntéseik meghozatalában, így folyamatosan hatással vannak vásárlási szokásaikra. A védjegy úgy is funkcionál, mint eredetjelző, hiszen kapcsolatot teremt az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegyek minőségjelzőként is funkcionálnak. Egy védjegy önmagában nem jelent ugyan garanciát a jó minőségre, ám ha a megjelölés az átlagnál jobb minőséggel párosul, kialakulhat a vállalkozáshoz hűséges ügyfélkör, és a fogyasztók akár többet is hajlandók áldozni a szóban forgó termékekre. Így válhat a védjegy a vállalkozások jó hírnevének, piaci elismertségének és tekintélyének (goodwill, reputáció) hordozójává. A védjegyek nélkülözhetetlen eszköznek bizonyulnak a reklámozás és a marketing terén is. Egy új termék piaci bevezetése, a fogyasztók figyelmének felkeltése vagy a bejáratott piacok megtartása elképzelhetetlen egy jól eltalált védjegy nélkül. A védjegyek ugyanis gyakran erőteljesebben hatnak a fogyasztói döntésekre, mint maguk a termékek, amelyeknek a megkülönböztetésére megalkották őket. Ezt támasztja alá a kognitív disszonancia elmélete is, amelynek alapgondolata az, hogy ha valamilyen új tapasztalat ellentmond korábbi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor belső feszültséget (disszonanciát) élünk át. Ha például valaki kizárólag egy bizonyos márkájú terméket vásárol, mert azt gondolja, hogy az a kapható legjobb, ahhoz, hogy ne bizonytalanodjon el, folyamatosan pozitív visszajelzésekre van szüksége. Ha azonban egy reklám révén olyan ismeret birtokába jut, ami korábbi feltevését megcáfolni látszik, elpártolhat a terméktől. Amennyiben a vállalkozások hosszú távon meg akarják tartani tudatos vásárlóikat, a marketingért felelős munkatársaknak ezzel a szociálpszichológiai jelenséggel is foglalkozniuk kell. A védjegy a piacgazdaság egyik alapvető versenyeszköze, amely a vállalkozások sikerességére döntő befolyással lehet. Ezért mind élesebbé váló piaci versenyben nélkülözhetetlennek bizonyul a megfelelő
védjegystratégia kidolgozása. A fogyasztói bizalmat hosszú évekre megalapozhatja az a kreatív munka, amely egy védjegy vagy egy védjegycsalád kidolgozásában valósul meg. A védjegy értéke Egyes szervezetek évről évre próbálják meghatározni, mennyi is lehet egy közismert vagy egy jó hírű védjegy pénzben kifejezhető értéke. A pontos számok meghatározása nehéz vállalkozás, de annyi bizonyos, hogy a legismertebb védjegyeket rendkívül értékes vállalati tőkeként tarthatjuk számon, számos vállalkozásnak ez a legértékesebb vagyontárgya. Gondoljunk csak a világ legismertebb védjegyeire (pl. Coca-Cola, Apple, IBM, Nokia stb.), amelyeknek becsült értéke több tíz milliárd dollár. Milliókat érő védjegyek Nyilvánvaló, hogy a fogyasztók hajlandóak jóval többet fizetni azokért a termékekért, amelyeket széles körű elismerés övez, és amelyek minőségi elvárásaiknak megfelelnek. A fogyasztóknak a jó hírű védjegyekkel szembeni lojalitása pedig biztosítja az adott vállalkozás versenyképességet. Miért érdemes védjegyoltalmat szereznie egy vállalkozásnak? Mire jogosít fel a védjegyoltalom? A kérdés megválaszolása igen egyszerűnek tűnik, ha felidézzük a védjegy funkcióinál kifejtetteket. De miben is rejlik a védjegyek törvény által biztosított jogi oltalma?
A védjegyoltalom kizárólagos jogot biztosít egy adott megjelölés használatára, illetve a használat engedélyezésére (licencia). A kizárólagos használati jog azt jelenti, hogy a védjegyet más személyek gazdasági tevékenység körében a védjegyjogosult engedélye nélkül nem használhatják.
A kizárólagos jog segítségével megakadályozható, hogy mások a védjeggyel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelöléssel hozzanak forgalomba termékeket, vagy nyújtsanak szolgáltatást. A védjegy biztosítja a jogi úton történő fellépés lehetőségét a rivális, adott esetben gyengébb minőségű termékeket forgalomba hozó cégekkel szemben: jogosulatlan védjegyhasználat esetén a jogsértővel szemben bitorlási pert lehet indítani. A védjegytörvény példálózó jelleggel sorolja fel azokat a cselekményeket, amelyek megalapozhatják a védjegybitorlás megállapítását. A védjegyoltalom területi hatálya
A védjegyoltalom territoriális jellegű, a Magyarországon lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarország területére terjed ki.
Ezért külföldön történő piacralépés esetén célszerű az adott országban is védjegyoltalmat szerezni. A jogosult választhat, hogy valamennyi érintett országban védjegybejelentést nyújt be, vagy a nemzetközi megállapodások biztosította lehetőséggel élve egyetlen bejelentéssel igényli az oltalmat több országra kiterjedő hatállyal.
A használat követelménye A védjegytörvény nemcsak jogokkal ruházza fel a védjegyjogosultat, hanem kötelezettségeket is meghatároz számára.
Az egyik legfontosabb kötelezettség az ún. használati kényszer, amelynek lényege, hogy a jogosultnak a védjegy lajstromozásától számított öt éven belül meg kell kezdenie a védjegy használatát, illetve nem telhet el öt év úgy, hogy védjegyét egyáltalán nem használta.
Ilyen esetben ugyanis bárki kérheti az MSZH-tól, hogy állapítsa meg a védjegyoltalom megszűnését. Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalmat szerezhet bármely magyar vagy külföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyoltalom időtartama A védjegyoltalom a megjelölés lajstromozásával, a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. A visszaható hatály azt jelenti, hogy ha a bejelentést pl. 2010. január 20-án nyújtották be, de a megjelölés lajstromozására 2010 augusztusában kerül sor, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogok 2010. január 20-tól illetik meg a jogosultat, ha a megjelölést lajstromozza a Hivatal.
A védjegyoltalom a bejelentés napjától – a példánkban 2010. január 20-tól – számított tíz évig tart.
Az oltalmi idő a jogosult kérelmére további tíz-tíz éves időtartamokra meghosszabbítható, tehát a védjegy oltalmának ideje nincs korlátozva.
A védjegyek fajtái Áruvédjegy – Egy meghatározott vállalat által előállított termékek megkülönböztetésére szolgál. Szolgáltatási védjegy – Hasonló az áruvédjegyhez, csak nem termékek, hanem szolgáltatások megkülönböztetésére szolgál. A szolgáltatások bármilyenek lehetnek, így pl. bank-, pénzügyi, utazási, vendéglátó-ipari stb. Együttes védjegy – Az együttes védjegyek társadalmi szervezetek tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különböztetik meg más áruktól minőség, származás vagy egyéb tulajdonság alapján.
A tagok a szervezet szabályzatában előírt feltételekkel (pl. minőségi kritériumok teljesítése) használhatják a védjegyet. Az együttes védjegy hatékonyan használható olyan esetekben, amikor vállalkozások csoportja közösen hozza forgalomba termékeit. Tanúsító védjegy – A tanúsító védjegy meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzővel bíró árukat vagy szolgáltatásokat különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól úgy, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A tanúsító védjegy bárki által használható, akinek terméke megfelel a szabályzatban foglaltaknak. A védjegy jogosultja nem lehet olyan vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő terméket előállítja, hiszen akkor saját termékének minőségét tanúsítaná, és versenyjogilag is teljes mértékben függetlennek kell lennie azoktól a vállalkozásoktól, amelyek termékeinek vagy szolgáltatásainak minőségét tanúsítja. Közismert védjegyek – Ezek a védjegyek lajstromozás és használat nélkül is oltalmat élveznek azokban az országokban, ahol közismertként ismerik el őket. Ennek eredményeként például a velük azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló bejelentett megjelölésekkel szemben – amennyiben az érintett áruk vagy szolgáltatások is azonosak vagy hasonlóak – a lajstromozás során akadályt képezhetnek. Közismertnek az a védjegy tekinthető, amelyet az érintett fogyasztóközönség lényeges része ismer, és amelyet meghatározott árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz köt. Jó hírű védjegyek – Csak lajstromozott védjegyek lehetnek jó hírűek. Lényeges, hogy a jó hírű védjegy védelme nemcsak az azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások, hanem az olyan áruk (szolgáltatások) vonatkozásában is biztosított, amelyek nem is hasonlítanak azokra az árukra (szolgáltatásokra), amelyekre a védjegyet bejegyezték. Ennek a védelemnek azonban az a feltétele, hogy a védjegy alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét. A jó hírnév fennáll, ha bizonyítható, hogy a védjegyet egy adott ország lényeges területén, az általa felölelt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri.
Milyen megjelölések állhatnak védjegyoltalom alatt Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon? • • •
Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel, európai közösségi védjegybejelentéssel, külföldiek a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi bejelentéssel is.
Milyen megjelölések állhatnak védjegyoltalom alatt? Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, az áru vagy a csomagolás formája; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint ezen megjelölések
kombinációja.
A megjelölés védjegyoltalomban részesülhet, ha • • •
megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok, vagy viszonylagos kizáró ok.
Néhány példa a feltétlen kizáró okokra – amikor egy megjelölés a közérdekre tekintettel nem lajstromozható: •
•
•
• •
•
•
A megjelölés grafikailag nem ábrázolható, illetve nem alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól (a színmegjelöléseket színkódokkal, a hangmegjelöléseket kottában kell ábrázolni). A megjelölés nem alkalmas a megkülönböztetésre. Ilyenek pl. az áru fajtáját („édes”, „gyors”, „lassú”) minőségét („tartós”), mennyiségét („1 kg-os termék”), értékét („olcsó áru”) vagy földrajzi származását („Made in EU”) kifejező megjelölések. Egy megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölés hosszú ideig tartó használattal megszerezheti a megkülönböztető képességet. Jól ismert példák erre a „Magyar Hírlap”, az „Absolut” szó, a „Milka-lila” vagy a „Shell-sárga” színárnyalatok. Kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza (térbeli megjelölések, pl. egy villanyborotva). Használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik (pl. az önkényuralmi jelképek). Az áru fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére (pl. a "szalámi" vagy "tea" szavakat tartalmazó megjelölés „kávé, kakaó és fűszerek" termékek vonatkozásában). Ha rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra (a védjegybejelentő valódi szándéka a védjegyoltalommal való visszaélés lehetőségének a megteremtése, pl. úgy igényel oltalmat, hogy tudja, a fantáziaszót más alkotta meg). Ha a megjelölés lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza, ki van zárva az oltalomból.
Mivel a feltételen kizáró okok esetében a közérdek sérülhet, azokat az MSZH-nak a védjegylajstromozási eljárásban hivatalból kell figyelembe vennie.
A viszonylagos kizáró okok – egy korábbi jog fennállása képez akadályt a lajstromozással szemben: •
•
Azonos áruk tekintetében nem lajstromozható a korábbi védjeggyel azonos megjelölés. Azonosság akkor áll fenn, ha átlagon felüli figyelmet igényel a fogyasztóktól a megjelölés és a védjegy megkülönböztetése. Szóvédjegyek esetében például a kis-, illetve nagybetűk vagy az eltérő betűméret esetén a fogyasztóktól nem várható el, hogy különbséget tudjanak tenni. A megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk azonossága vagy hasonlósága miatt. Fontos, hogy a vizsgálatnál mindig az összbenyomásból kell kiindulni, és rendkívül
•
•
•
•
alaposan meg kell vizsgálni, hogy a védjegyek vizuálisan, hangzásukban, illetve jelentéstartalmukban mennyire hasonlóak. Vizsgálni kell többek között például a szótagszámot (SURFONAL-SURPOTAL), a magánhangzók egyezését (NIKE-MIKE) vagy a szótagok egyezését (INVAC-NIVAC). A belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés még a nem hasonló áruk tekintetében is lajstromozási akadályt képezhet. A védjegynek a felölelt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett közönség jelentős része által kell ismertnek lennie. Ilyen jó hírű védjegy pl. a Coca-Cola, az IBM, a Ferrari stb. Nem részesülhet oltalomban az a megjelölés, amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz fűződő – korábbi jogát sértené. Így nem állhat oltalom alatt pl. egy közismert nemesi családi név a még életben lévő családtagok hozzájárulása nélkül. Nem állhat oltalom alatt a más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogával ütköző megjelölés. Az MSZH a „Harry Potter” megjelölést a könyvsorozat írónőjének szerzői jogaiba ütközőnek találta. Egy lajstromozatlan megjelölés korábbi tényleges használata is relatív kizáró ok lehet. Ezeket a megjelöléseket versenyjogi védelem illeti meg.
Lényeges, hogy a viszonylagos (relatív) kizáró okokat az MSZH a védjegy-lajstromozási eljárásban hivatalból nem vizsgálja, csak felszólalás esetén.
A védjegy-lajstromozási eljárás A védjegyoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalnál történő lajstromozással keletkezik. Az eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A védjegybejelentés a megfelelő űrlap használatával elektronikus úton is benyújtható.
Lényeges, hogy egy bejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető oltalom.
A védjegybejelentésben pontosan meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegy milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. Ehhez a Nizzai Osztályozásban foglaltakat kell alapul venni. Nizzai Osztályozás Az MSZH honlaján az áruk én szolgáltatások nemzetközi osztályozását itt találja: http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm A Nizzai Osztályozás 34 áruosztályt és 11 szolgáltatási osztályt tartalmaz. Ha egy vállalkozás például aktatáskák mellett kalapokat is gyárt, és ezeket azonos védjegy alatt kívánja forgalomba hozni, a megjelölést a 18. és a 25. osztályban is lajstromoztatnia kell. 1. A Hivatal a bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy elismerhető-e bejelentési nap,
továbbá megfizették-e a bejelentési díjat. A védjegybejelentéssel szemben bárki észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy a megjelölés valamely feltétlen kizáró okból nem részesülhet
2.
3.
4.
5.
védjegyoltalomban. A Hivatal az észrevételben foglaltakat a bejelentés vizsgálata során figyelembe veszi. Ezt követően az alaki feltételek meglétét vizsgálja a Hivatal. Ha a bejelentés alakilag rendben van, a Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és kutatási jelentést készít, amit megküld a bejelentőnek. A kutatási jelentésben szerepelnek azok a korábbi elsőbbségű védjegyek, amelyeket a bejelentett megjelölés oltalomképessége szempontjából figyelembe lehetne venni. Ezt követően kerül sor az érdemi vizsgálatra. A Hivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamilyen feltétlen kizáró ok, a viszonylagos kizáró okokat azonban csak akkor vizsgálja, ha felszólalás érkezik. Ha a kutatási jelentésben olyan lajstromozott védjegyek szerepelnek, amelyek esetében fennáll az összetéveszthetőség veszélye, a bejelentő később számíthat arra, hogy védjegyével szemben e korábbi jog jogosultja törlési eljárást fog indítani. A kutatási jelentésben foglaltak alapján el kell tudnia dönteni, hogy folytatja-e a lajstromozási eljárást. A Hivatal ezt követően meghirdeti a védjegybejelentést a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A meghirdetést követően a lajstromozással szemben felszólalást lehet benyújtani, amelyben viszonylagos kizáró okok alapján lehet kérni a védjegybejelentés elutasítását. A Hivatal írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson dönt a felszólalásról és ezzel együtt arról, hogy a bejelentett megjelölést lajstromozza-e avagy elutasítja. Ha a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza, és védjegyokiratot állít ki. A lajstromozás napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. Ez a nap azért fontos, mert a használati kényszer ezen a napon kezdődik.
A Hivatal a lajstromozási eljárást gyorsítottan is lefolytathatja, ha a bejelentő ezt kéri és megfizeti az előírt díjat. Létezik a különleges gyorsított eljárás intézménye is, amelynek lényege, hogy a Hivatal a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg védjegyként lajstromozza a megjelölést. Védjegyokiratot azonban nem állít ki, csak a felszólalás benyújtására nyitva álló határidő – három hónap – leteltét követően.
A védjegyoltalom megszűnése A védjegyoltalom a következő okokból szűnhet meg. • • • • • • •
Megújítás hiányában megszűnik az oltalom az oltalmi idő lejártát követő napon. A jogosult az MSZH-hoz intézett nyilatkozattal lemondhat a védjegyoltalomról. Ha a védjegyet törli az MSZH. Ilyen esetben a bejelentési napra visszaható hatállyal szűnik meg az oltalom. Használat hiánya miatt megállapítja az MSZH a megszűnést. A megkülönböztető képesség elvesztése miatt is megszüntethető egy védjegy oltalma. Ha a védjegy megtévesztővé vált. A védjegy jogosultja jogutód nélkül megszűnt, az oltalom megszűnik.
A védjegyhez fűződő jogok érvényesítése Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén? Ha a védjegyjogosult azt észleli, hogy védjegyét más az engedélye nélkül használja, védjegybitorlás miatt polgári pert indíthat. A keresetben követelheti például a bitorlás bírósági megállapítását, a bitorlás
abbahagyását, illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat, valamint kártérítést is követelhet. Bitorlási perekben a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Büntetőeljárás indulhat azzal szemben, aki a védjegy utánzásával vagy átvételével megsérti a jogosult jogait, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ha a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül, a védjegyével ellátott, tehát hamisított terméket hoz be valaki az Európai Unióba, a vámhatóság intézkedését lehet kérni az áruk lefoglalása érdekében.
A földrajzi árujelzők oltalma Sokak előtt nyilván ismerősen csengenek a következő nevek: Champagne, Cognac, Feta, solingeni acéltermékek, pármai sonka, parmezán sajt. A földrajzi árujelzők a sajátos földrajzi régiókból származó termékek megjelölésére, a termékek földrajzi eredetének azonosítására szolgálnak. Ezek a termékek a származási helyüknek, illetve egyéb tényezőknek köszönhetően különleges kvalitásokkal és hírnévvel bírnak. A hírnév, a hozzáadott érték a földrajzi árujelzőben, azaz egy táj, egy helység vagy egy ország nevében megtestesülve él tovább. Hazánk gazdaságában különleges jelentőséggel bír a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a bortermelés, ám számos további, hagyományosan kiváló minőségű termékkel büszkélkedhet az ország. A szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér a nemzetközi színtéren is elismert megjelölések.
A földrajzi árujelzők jogi oltalma révén a minőségi követelményeket teljesítő, és ezáltal a megjelölés használatára jogosult vállalkozások versenyelőnyre tehetnek szert a hasonló termékeket gyártó, ám a minőségi kritériumokat egységesen nem érvényesítő versenytársakkal szemben.
A földrajzi árujelzők hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek oltalom alá, csakúgy mint a védjegyek. Az oltalom lényege, hogy – a termékek minőségi jellemzői és származási területük közötti kapcsolatot elismerve – biztosítja a fellépés lehetőségét mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. (Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az, az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.) A földrajzi árujelzőknek két típusa ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. A két kategória között a különbség abban rejlik, hogy az eredetmegjelölések esetén a termékek különleges minősége vagy hírneve a földrajzi származáson túl természeti és emberi tényezőknek is, míg a földrajzi jelzések esetében a különleges tulajdonság lényegében a földrajzi származásnak köszönhető. Termékkategóriák Az egyes termékkategóriák 2004. május 1-től négyféle rendszerben kerülhetnek lajstromozásra. Ezeket egészíti ki a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalomszerzés lehetősége.
•
• • •
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői kizárólag az egész Európai Unió területére kiterjedő oltalmat élvezhetik, nemzeti oltalom nem létezhet ezekben a termékkategóriákban. A szeszes italok földrajzi árujelzői a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott nemzeti oltalom mellett, ezen oltalom alapján európai közösségi oltalomban is részesülhetnek. A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzői szintén csupán európai közösségi oltalom alatt állhatnak, nemzeti oltalom tárgyai nem lehetnek. A fennmaradó (elsősorban ipari) termékek megjelöléseire nemzeti úton, a Magyar Köztársaság területére kiterjedően lehet kizárólagos jogot szerezni.
Ki szerezhet oltalmat egy földrajzi árujelzőre? Ki használhatja a földrajzi árujelzőt?
A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az adott földrajzi területen olyan terméket termel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.
Lényeges, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára nemcsak azok jogosultak, akik azt bejelentették lajstromozásra, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen – az előírásokat betartva – állítja elő az adott terméket. Mire jogosít fel a földrajzi árujelző? A jogosultak a földrajzi árujelzőt a meghatározott termékek vonatkozásában használhatják, de használati engedélyt harmadik személyeknek nem adhatnak. A földrajzi árujelző bitorlása esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben, azaz pert indíthat és törvényben meghatározott igényekkel léphet fel. Hogyan szerezhető földrajziárujelző-oltalom Magyarországon? Oltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel szerezhető. Meddig tart a földrajzi árujelző oltalmi ideje? Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart. Hogyan szűnhet meg a földrajzi árujelző? A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek. Megszűnhet akkor is, ha a jogosultak megsértik a termékleírásban előírt követelményeket.
Összefoglalás A fejezet bepillantást engedett a védjegyek világába. Megismerkedhettünk az árujelzők legfontosabb fajtájával, amelynek elsődleges rendeltetése az áruk és szolgáltatások megkülönböztetése. A védjegyoltalom révén a jogosult hasonló jogokkal rendelkezik, mint a szabadalmas, csak itt kizárólagos használatról, nem pedig hasznosításról beszélhetünk. A védjegyek – pénzösszegben gyakran
ki sem fejezhető értékük révén – óriási befolyással lehetnek egy vállalkozás reputációjára; mindezt jól mutatják a leghíresebb és széles körű elismertségnek örvendő védjegyek példái. A védjegyek elengedhetetlen eszközei a piacra lépésnek, védjegyek nélkül egy vállalkozás alulmarad az egyre élesedő versenyben. A védjegy-lajstromozási eljárás kapcsán nagyon fontos a feltétlen és a viszonylagos kizáró okok elhatárolása: a viszonylagos kizáró okokat az MSZH csak felszólalás esetén vizsgálja. Fontos jogintézmény a földrajzi árujelzők oltalma is: a hagyományos magyar termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalma a világpiacon való megjelenés egyik záloga.
Nemzetközi és európai uniós iparjogvédelmi jog Az iparjogvédelmi jogok alapvető sajátossága, hogy területileg meghatározott (territoriális) jogok, vagyis csak azokban az országban érvényesek, ahol megadták őket. Így a Magyarországon engedélyezett oltalmak csak Magyarország területén tekinthetők érvényesnek, de adott a lehetőség a hazai jogosultak számára, hogy külföldön is oltalmat szerezzenek. Ezt megtehetik úgy, hogy az adott országok iparjogvédelmi hatóságaihoz nyújtanak be bejelentést, de úgy is, hogy nemzetközi egyezmények alapján kérnek oltalmat saját nemzeti hatóságukon keresztül több másik ország területére.
A külföldön történő oltalomszerzés feltétlenül szükséges, amennyiben a vállalkozás termékeit más országokban is gyártani vagy forgalmazni kívánja. E nélkül ugyanis nem lehet alappal fellépni a terméket másoló jogsértőkkel szemben.
Az iparjogvédelem nemzetközi feladatiban a legfontosabb feladatokat a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), az ENSZ genfi székhelyű szakosított szervezete látja el. A WIPO-nak jelenleg 184 ország a tagja. Fő feladata az államközi együttműködés előmozdítása és koordinálása a szellemi tulajdon védelmének területén. A World Intellectual Property Organization (WIPO)
Nemzetközi szabadalmi bejelentés – PCT A találmányi gondolat felmerülése esetén a hazai szabadalmi eljárás megindításával egyidejűleg célszerű tisztázni, hogy a találmány alkalmas lehet-e külföldi szabadalmaztatásra, illetve gazdasági szempontból célszerű-e a külföldi szabadalmaztatás. Ha e két kérdésre a válasz igen, minél előbb el kell kezdeni a külföldi bejelentések előkészítését annak érdekében, hogy ki lehessen használni a Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) által biztosított uniós elsőbbség előnyeit. Azokban az országokban ugyanis, ahol nem áll jogvédelem alatt a találmány, azt bárki szabadon hasznosíthatja, megjelenhet a terméke sokkal piacképesebb változatával.
A legfontosabb nemzetközi iparjogvédelmi egyezmény az ún. Párizsi Uniós Egyezmény, amely 1884 óta van hatályban. Jelenleg 173 tagja van, Magyarország 1909 óta részese. Fő funkciói a következők: • •
•
közvetít az egymástól független nemzeti iparjogvédelmi rendszerek között a külföldi jogszerzés és jogérvényesítés érdekében (egyenlő elbánás elve); lehetővé teszi a hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett versenyelőny megőrzését a többi tagállamban (uniós elsőbbség); elemi szintű jogharmonizációt valósít meg (közös szabályok).
Az uniós elsőbbség intézménye arra nyújt lehetőséget, hogy miután a bejelentő bejelentette találmányát szabadalmaztatásra, 12 hónapon belül szabadalmat igényelhet más államok területén, kérve, hogy a külföldi bejelentését tekintsék olyannak, mintha azt a hazai bejelentés napján nyújtotta volna be. Az uniós elsőbbség azt eredményezi, hogy a hazai és a külföldi bejelentés napja között nyilvánosságra jutott megoldások nem lesznek újdonságrontóak a találmányra nézve. Hogyan lehet nemzetközi szabadalmi oltalmat szerezni? 1. Külföldi szabadalmi oltalmat lehet szerezni egyrészt úgy, hogy a bejelentő minden olyan
országban szabadalmi bejelentést nyújt be, ahol oltalmat kíván szerezni. Az egyes országok hivatalai az adott nyelvre lefordított bejelentés alapján folytatják le az engedélyezési eljárást. Ha viszonylag nagyobb számú országban kér oltalmat a bejelentő, ez a megoldás igen nagy költségekkel járhat. 2. A bejelentők a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül egyetlen nyelven, egyetlen helyen benyújtott bejelentéssel indíthatják meg a szabadalom megadására irányuló eljárást, akár a PCT valamennyi szerződő államában (a PCT-nek jelenleg 142 tagállama van). Az eljárás jóval egyszerűbb, mintha minden egyes ország területére külön-külön nemzeti úton kérnénk oltalmat, hiszen nem kell több bejelentést benyújtani, sőt gyorsabb és olcsóbb is. Fontos tudni, hogy magával a PCT-bejelentéssel még nem szerezhető végleges szabadalmi oltalom, hiszen a bejelentett találmány oltalomképességét meg kell vizsgálnia a nemzeti, illetve regionális hivataloknak. A PCT-bejelentés jelentősen egyszerűbbé teszi a az oltalomszerzési folyamatot A nemzetközi bejelentésről itt olvashat: http://mszh.hu/szabadalom/pct_ut/ A bejelentés benyújtásáról itt olvahat: http://mszh.hu/szabadalom/pct_ut/szab_bejelent_pct.html A PCT keretein belül az engedélyezési eljárás két szakaszban folyik. 1. Az első, nemzetközi szakaszban nemzetközi kutatási jelentés és külön kérelemre nemzetközi
elővizsgálati jelentés készül, valamint sor kerül a bejelentés közzétételére. A nemzetközi kutatási jelentés és a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékes információkkal szolgál a találmány szabadalmazhatóságának megítéléséhez és annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e a tetemes költséget igénylő nemzeti eljárásokat megindítani. 2. Az eljárás második szakasza, a nemzeti vagy regionális (pl. európai szabadalmazási) szakasz a bejelentő kezdeményezésére a nemzeti vagy regionális hivatalok előtt folyik, a nemzeti jogszabályoknak alapján. Ez a szakasz tekinthető a tényleges engedélyezési eljárásnak.
A PCT egységes formai követelményrendszere egyértelműen elősegíti a nemzeti eljárások gyorsabb lefolytatását, és kedvezőbb döntési helyzetbe hozza a bejelentőket az eljárás folytatásának kérdésében még azelőtt, hogy a nemzeti szakaszok megindításának magas költségei (nemzeti díjak, fordítási költségek) felmerülnének.
Európai szabadalmi bejelentés A legfontosabb regionális – azaz több országra kiterjedő – szabadalmaztatási eljárás az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) előtt folyik. Ennek keretében az Európai Szabadalmi Egyezmény összes szerződő államában – így Magyarországon is – egyetlen bejelentés alapján lehet szabadalmat szerezni,
amely a megadás után „esik szét” nemzeti szabadalmakra. Azokat az országokat érdemes megjelölni, ahol esély van a találmány gyártására, illetve forgalmazására. Az európai szabadalmi rendszer fő előnye, hogy egyetlen közös eljárásban lehet akár 36 országban érvényesíthető európai szabadalmat szerezni, ami négy vagy öt ország megjelölése esetén már jelentős költségmegtakarítást eredményez. Európai Szabadalmi Hivatal honlapja A honlapot itt érheti el: http://www.epo.org/ Magyarország 2003. január 1-je óta tagja az Európai Szabadalmi Egyezménynek, ettől az időponttól kezdve Magyarország is megjelölhető a külföldön benyújtott európai szabadalmi bejelentésekben, és engedélyezés után a bejelentésekből érvényes magyarországi szabadalmak keletkezhetnek. Hol lehet benyújtani az európai szabadalmi bejelentést?
A bejelentést be lehet nyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál (Münchenben, Hágában vagy Berlinben), illetve a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is.
Ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, akkor az MSZHnál kell benyújtania az európai szabadalmi bejelentést, kivéve azt az esetet, ha korábban magyar elsőbbséget vett igénybe. A bejelentésben meg kell jelölni azt, hogy a bejelentő mely államokban igényel szabadalmat. A bejelentést és mellékleteit a hivatalos nyelvek valamelyikén: angol, francia vagy német nyelven kell benyújtani. Az európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított 18 hónap elteltével közzéteszi. A közzétételt megelőzően elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást. A bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az ESZH az érdemi vizsgálat keretében bírálja el a bejelentést a szabadalmazhatóság feltételei szempontjából. Kedvező eredmény esetén az ESZH a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad. Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat. A felszólalási eljárás eredményeként az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat. Az ESZH egyes határozataival szemben fellebbezésnek van helye az ún. fellebbezési tanácsokhoz. Az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt országokban a bejelentés közzétételével csak akkor keletkezik ideiglenes oltalom, illetve csak akkor válik hatályossá a megadott európai szabadalom, ha azokkal kapcsolatban meghatározott időn belül teljesítik a nemzeti jogszabályokban előírtakat (az igénypontok és a szabadalmi leírás lefordítása az adott ország nyelvére). Az egyes országokban hatályosuló európai szabadalmak további sorsa lényegében azonos a nemzeti hivatalok által megadott szabadalmakéval.
Fontos tudni, hogy európai szabadalmi bejelentéssel nem lehet az Európai Unió területére
érvényes „közösségi” szabadalmat szerezni, a bejelentő az egyes nemzeti szabadalmak „kötegét” kapja.
Az európai bejelentés költségeire és joghatásaira tekintettel indokolt szabadalmi ügyvivő segítségének igénybevétele. Az Euro-PCT bejelentés A PCT útján tett nemzetközi bejelentés és az európai szabadalmi bejelentés egymással kombinálható, hiszen lehetőség van arra, hogy a bejelentő a PCT-bejelentésben európai szabadalmi bejelentést (ún. euroPCT bejelentést) kezdeményezzen. A bejelentő megjelölheti az Európai Szabadalmi Egyezmény összes, illetve egy vagy több tagállamát is. Ebben az esetben a PCT engedélyezési eljárás nemzeti szakasza az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyik.
Védjegyek lajstromozása külföldön Egy megjelölés külföldön történő lajstromozására alapvetően három lehetőség kínálkozik, a nemzeti, a regionális, illetve a nemzetközi út.
1. Nemzeti bejelentések: A bejelentő egyenként jelenti be a megjelölést az összes olyan országban,
ahol oltalmat igényel. 2. Regionális út: Ha a bejelentő olyan országokban kíván oltalmat szerezni, amelyek egy regionális védjegyrendszer tagjai, ezen országok területére kiterjedő hatállyal kérheti a lajstromozást úgy, hogy az adott regionális hivatalokhoz védjegybejelentést nyújt be. Ilyen regionális hivatal például a Benelux Védjegy Hivatal vagy az Afrikai Regionális Iparjogvédelmi Szervezet, de speciális regionális hivatalnak tekinthető az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala is. 3. Nemzetközi út: A bejelentők az ún. Madridi Rendszer keretében egyetlen nemzetközi bejelentéssel több mint 80 országban kérhetik védjegyük lajstromozását. Hogyan szolgálja a védjegyek nemzetközi lajstromozását a Madridi Rendszer? A védjegyek nemzetközi lajstromozását célzó Madridi rendszer két nemzetközi megállapodásból áll. Az egyik a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó 1891. évi Madridi Megállapodás, a másik az 1989. évi Madridi Jegyzőkönyv. A Megállapodás és a Jegyzőkönyv párhuzamos, de egymástól független egyezmények.
Jelenleg a Megállapodásnak 56 állam, a Jegyzőkönyvnek pedig 81 állam tagja, köztük Magyarország. A Megállapodás és a Jegyzőkönyv alapján benyújtott nemzetközi védjegybejelentések ügyében a WIPO Nemzetközi Irodája jár el.
A bejelentők a nemzeti oltalom, illetve szabályszerű nemzeti védjegybejelentés alapján egyetlen bejelentéssel, egy nyelven tehetnek nemzetközi bejelentést az egyezményekben részes államokban. A
nemzetközi bejelentés számos előnnyel jár mind a védjegyjogosult, mind a nemzeti védjegyhivatalok számára.
A nemzetközi védjegybejelentéseket a WIPO Nemzetközi Irodája lajstromozza alaki vizsgálat elvégzése és az árujegyzék ellenőrzése után. Amennyiben a bejelentő által megjelölt országok hatóságai az oltalmat jogerősen elismerik, az a nemzeti úton lajstromozott védjegyekkel azonos jogokat biztosít. A nemzetközi bejelentési eljárás folyamata A Megállapodás alapján a tagországok bármelyikében honos bejelentők Magyarországon már lajstromozott védjegyre vonatkozóan nemzetközi bejelentést nyújthatnak be a WIPO Nemzetközi Irodájához. A Jegyzőkönyv szerinti bejelentéshez elegendő a szabályszerű nemzeti védjegybejelentés is. A nemzetközi bejelentési kérelmet kizárólag a származási hivatal továbbíthatja a Nemzetközi Irodához.
Lehetőség van arra, hogy a védjegyjogosult kérje az oltalom utólagos kiterjesztését további államokra. Ezt megteheti akár közvetlenül a Nemzetközi Irodánál vagy nemzeti hivatala útján is.
Magyarországon a nemzetközi bejelentést francia vagy angol nyelven kell az MSZH-hoz benyújtani, és azt magyar nyelvű kérelemmel kell kiegészíteni. Az MSZH ellenőrzi az űrlap kitöltését és hitelesen tanúsítja a Magyarországon lajstromozott védjegy, illetve a Jegyzőkönyv alapján tett bejelentésnél a szabályszerű alapbejelentés adatait, beleértve az árujegyzéket.
Az űrlapot az MSZH továbbítja a Nemzetközi Irodához, amiért továbbítási díjat kell fizetni. A Nemzetközi Iroda számára bejelentési díjat kell fizetni, amelyről közvetlenül a bejelentőnek kell gondoskodnia.
A Madridi Rendszer használatának előnyei:
• • •
•
A Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv bármely tagországában egyetlen bejelentéssel igényelhető oltalom. A bejelentést egyetlen nyelven kell benyújtani (francia vagy angol). A Nemzetközi Iroda útján lajstromozott védjegy olyan jogokat biztosít a jogosult számára a megjelölt országban, mintha az oltalmat közvetlen bejelentéssel (ún. nemzeti úton) szerezték volna meg. A bejelentés egyéni díja alacsonyabb, mint az adott államban tehető nemzeti védjegybejelentés díja. A díjakat egységesen svájci frankban kell megfizetni.
A formatervezési minták nemzetközi oltalma
A külföldi oltalomszerzés célja Ha egy vállalkozás olyan terméket kíván exportálni, amelyben a minta megtestesül, vagy külföldön kívánja engedélyezni más cégek számára a minta szerinti termék előállítását, meg kell fontolnia az adott országokban a formatervezési minta oltalom alá helyezését annak érdekében, hogy az oltalomból eredő jogok alapján fel tudjon lépni a jogsértőkkel szemben. A formatervezési minták nemzetközi lajstromozásáról a Hágai Megállapodás rendelkezik. A megállapodás alapján egyetlen, ún. nemzetközi bejelentéssel szerezhető oltalom több mint ötven országban. A nemzetközi út viszonylag egyszerű és relatíve olcsó. A lajstromozás költsége a minták és az országok számához igazodik. Hol lehet benyújtani a nemzetközi mintaoltalmi bejelentést? A nemzetközi mintaoltalmi bejelentéseket magyar bejelentők mind a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, mind a WIPO Nemzetközi Irodájánál benyújthatják. Ha a bejelentést az MSZH-hoz nyújtják be, az MSZH a bejelentést díj ellenében továbbítja a Nemzetközi Irodához. Jó tudni, hogy általában az első országban tett bejelentés napjától számított hat hónap áll rendelkezésre az elsőbbség igényléséhez, ha más országokban folyamodunk mintaoltalomért. A hat hónap leteltét követően bármely, a benyújtást megelőző nyilvánosságra jutás akadálya lehet az oltalom megszerzésének.
Eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozása Az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmát a Lisszaboni Megállapodás biztosítja. A Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel jelenleg 26 országban szerezhető oltalom. Magyarország 1967 óta tagja a Megállapodásnak. Magyaroszág csatlakozása az Európai Unióhoz a gazdasági és társadalmi élet minden területén jelentős hatással volt, és ez a megállapítás különösen érvényes a szellemi tulajdon védelmének jogi kereteire és az oltalomszerzés lehetőségeire. A továbbiakban az Unió területén igénybe vehető iparjogvédelmi oltalmi formákat és eljárásokat tekintjük át.
A közösségi védjegy A közösségi védjegy
A közösségi védjegy olyan védjegy, amely az Európai Unió valamennyi tagállamában oltalom alatt áll.
A közösségi védjegy intézményét a közösségi védjegyrendelet hozta létre, olyan jogi eszközt teremtve, amely rendkívül fontos szerepet tölt be az EU egységes belső piacán: megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását. Melyek a közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői? A közösségi védjegyrendszer három fő jellemzője az egységesség, az autonómia és az együttélés. Az egységesség azt jelenti, hogy az oltalom valamennyi tagállamra kiterjed, és területi alapon nem osztható
meg. Az autonómia elve szerint a közösségi védjeggyel összefüggő kérdéseket kizárólag a közösségi jog – elsősorban a közösségi védjegyrendelet – szabályozhatja. Az együttélés elve szerint pedig a közösségi védjegyrendszer a tagállami védjegyrendszerekkel párhuzamosan létezik és működik. A közösségi védjegyrendszer működtetéséért, a közösségi védjegyek lajstromozásáért a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) felel. A BPHH székhelye Spanyolországban, Alicante városában van. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapja A honlapot itt érheti el: http://oami.europa.eu/ows/rw/pages/index.en.do Érdemes-e közösségi védjegyet szerezni? Előnyök és hátrányok A közösségi védjegy nagy előnye, hogy egyetlen bejelentéssel és egységes eljárással az Európai Unió összes tagállamának területére védjegyoltalmat lehet szerezni. Az egységességből következik az is, hogy ha a közösségi védjegy oltalma megszűnik, a megszűnés is egységesen az összes tagállam tekintetében következik be. Az egységesség hátrányként jelentkezik akkor, amikor a bejelentett megjelöléssel szemben olyan feltételen kizáró ok merül fel, amely csupán egyetlen tagállamban képezi akadályát a lajstromozásnak. Ilyen esetben az egész közösségi védjegybejelentést el kell utasítani, az nem adható meg csak 26 tagállam területére. További előnyként említhetjük, hogy a közösségi védjegy lajstromozására irányuló eljárás költségei kedvezőbbek az EU összes tagállamában történő nemzeti lajstromozás összköltségéhez képest. Ez elsődleges szempont lehet azon vállalkozások számára, akik termékeikkel az EU tagállamainak többségében piacra kívánnak lépni. A közösségi védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek kapcsolata A közösségi védjegyrendszer és a tagállamok védjegyrendszereinek párhuzamos működése lehetővé teszi, hogy a védjegyjogosultak eltérő igényei kielégítést nyerjenek. Az olyan vállalkozásoknak ugyanis, amelyek nem képesek arra, hogy 27 ország piacán jelen legyenek, nem feltétlenül indokolt közösségi védjegybejelentést tenniük. Elegendő lehet ilyen esetben a nemzeti védjegyoltalmak megszerzése. Ugyancsak a nemzeti védjegyek megszerzése lehet célravezető akkor, ha egy vállalkozás ugyanazt a terméket más-más védjeggyel kívánja forgalomba hozni az egyes tagállamokban. Mire ügyeljünk a megjelölés kiválasztásánál? Nagyobb körültekintéssel kell eljárni, mint a nemzeti védjegybejelentések esetében, hiszen a feltétlen kizáró okokat mindegyik tagállam tekintetében vizsgálják. A megjelölés az EU hivatalos nyelveinek egyikén sem lehet leíró jellegű, nem ütközhet közerkölcsbe stb. Ki nyújthat be közösségi védjegybejelentést? Bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy honos-e az EU valamelyik tagállamában. Tehát egy ausztrál állampolgárnak is lehet közösségi védjegye. Milyen nyelven kell benyújtani a közösségi védjegybejelentést? A közösségi védjegybejelentés az EU bármely hivatalos nyelvén, így magyarul is benyújtható. Hol lehet benyújtani a közösségi védjegybejelentést? Közvetlenül a BPHH-nál vagy valamely tagállami hivatalnál – így az MSZH-nál is – be lehet nyújtani a bejelentést.
A közösségi védjegy lajstromozására irányuló eljárás A lajstromozási eljárás részletes ismertetése – tekintettel arra, hogy sok a hasonlóság az MSZH előtti eljáráshoz – e helyütt nem szükséges. A BPHH az érdemi vizsgálat során hivatalból a feltétlen kizáró okokat vizsgálja, többek között azt, hogy a megjelölés • • • •
rendelkezik-e megkülönböztető képességgel, nem leíró jellegű-e, nem vált-e általánosan használt kifejezéssé, vagy nem ütközik-e a közrendbe vagy a közerkölcsbe.
A közösségi védjegylajstrom A lajstromozást követően a védjegyre vonatkozó adatok ide kerülnek bejegyzésre. A lajstrom minden fontos adatot tartalmaz a közösségi védjegyről és annak jogosultjáról. A közösségi védjegyből eredő jogok A jogosultnak kizárólagos joga van a közösségi védjegy használatára az EU teljes területén. Közösségi jogkimerülés Ennek a jogintézménynek a lényege a következő: amennyiben a közösségi védjegy jogosultja forgalomba hozott egy terméket az EU valamely tagállamában a szóban forgó védjeggyel, ezzel a termékkel kapcsolatban nem tilthatja meg a védjegy mások által történő használatát. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy ha a védjegyjogosult Németországban televíziókat hozott forgalomba, nem léphet fel azzal szemben, aki az így megvásárolt televíziókat Franciaországban kívánja árusítani. A közösségi védjegyoltalom időtartama A közösségi védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, de további tíz éves időtartamokra megújítható, korlátlan ideig.
Közösségi formatervezési minta Közösségi formatervezési minta Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentéssel – csakúgy, mint a közösségi védjegy esetében – az Európai Unió összes tagállamában hatályos oltalom szerezhető. Az oltalom egységesen keletkezik, illetve szűnik meg.
A közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszert is a BPHH működteti, a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet szabályai alapján.
Melyek a közösségi formatervezésiminta-oltalom típusai?
A már ismertetett magyar szabályozáshoz képest jelentős eltérés, hogy a közösségi rendszer különbséget tesz a lajstromozott és a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minták között. Az oltalomképesség alapvető feltételei mindkét esetben azonosak: újdonság és egyéni jelleg megléte. Azonos továbbá a mintaoltalom terjedelme, hatálya, valamint azonosak az oltalomból történő kizárás vagy az oltalom megsemmisítésének okai is. A kétféle oltalom közötti különbségek a következők: •
•
•
Az oltalomszerzés módja: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő, egységes oltalmat. Az oltalom akkor keletkezik, amikor a minta az Európai Unión belül első ízben nyilvánosságra jut. A lajstromozott minta oltalma a BPHH-hoz benyújtott bejelentés alapján lefolytatott eljárás eredményeként keletkezik. Az oltalmi idő: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta oltalmi ideje 3 év, a lajstromozott mintáké pedig 5 év, amely négy ízben hosszabbítható meg, azaz az oltalmi idő – lajstromozott minták esetében – akár 25 év is lehet. Az oltalom tartalma: lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta esetében a védelem versenyjogi természetű: a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításával szemben, ha az a minta utánzásával valósult meg. Tehát csak a szándékos másolás ellen véd. A lajstromozott minta jogosultja azok ellen is felléphet, akik nem szándékosan sértették meg a mintaoltalmat.
A közösségi formatervezésiminta-oltalom előnyei, illetve hátrányai
A lajstromozott közösségi mintaoltalom előnye, hogy egyetlen bejelentéssel, egyetlen nyelven, egyetlen díj fejében, az Európai Unió mind a 27 tagállamának területére oltalmat lehet szerezni.
Nem kell tehát minden egyes tagállamban – eltérő nyelveken, díjakkal és jogszabályokkal megbirkózva – időigényes, költséges eljárást indítani. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy – piaci megfontolások miatt – csak egyes tagállamokban szerezzen oltalmat a bejelentő. Ezt nemzeti bejelentések megtételével érheti el. Sőt, ugyanarra a mintára nemzeti és közösségi oltalom egyidejűleg is fennállhat (párhuzamosság).
A lajstromozás nélküli mintaoltalom a gyors ütemben változó vagy avuló termékeket előállító iparágak (pl. ruha- vagy a cipőipar) számára kínál megoldást.
Ugyanakkor egy jogvita során nehézségbe ütközhet az oltalom keletkezésének vagy annak bizonyítása, hogy a mintát a másik fél szándékosan másolta-e. Mire szerezhető közösségi formatervezésiminta-oltalom?
Oltalmazható minta egy termék egészének vagy részének a megjelenése lehet, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Mikor részesülhet közösségi oltalomban egy formatervezési minta? A mintával szemben támasztott két alapvető követelmény az újdonság és az egyéni jelleg megléte, illetve, hogy a minta ne legyen kizárva az oltalomból. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a BPHH a lajstromozási eljárásban nem vizsgálja az újdonságot és az egyéni jelleget. A bejelentett mintát akkor is lajstromozza, ha az nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Az újdonság vagy az egyéni jelleg hiánya egy ellenérdekű fél által indított megsemmisítési eljárásban vizsgálható. Ki és hol nyújthat be közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést? Bármely természetes vagy jogi személy közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést nyújthat be, tekintet nélkül állampolgárságára, illetve székhelyére, így a magyar formatervezők, vállalkozások is. A bejelentést a BPHH-nál vagy Magyarországon az MSZH-nál is be lehet nyújtani. Az oltalom tartalma A mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül többek között a termék előállítása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele vagy használata. Másrészt a jogosult felléphet azokkal szemben, akik a mintát engedélye nélkül hasznosítják. Jogkimerülés A jogkimerülés közösségi védjegynél ismertetett szabálya a közösségi formatervezési minták esetében is irányadó. A jogkimerülés szabálya alapján a jogosult nem tilthatja meg például, hogy az általa Németországban forgalomba hozott minta szerinti terméket más személy Magyarországra behozza, és azt belföldön forgalmazza.
További közösségi oltalmak – földrajzi árujelzők és növényfajták További közösségi oltalmak – földrajzi árujelzők és növényfajták Az európai uniós jogszabályok a következő termékkategóriák esetén teszik lehetővé az EU területének egészén hatályos ún. közösségi földrajziárujelző-oltalom megszerzését: • • •
mezőgazdasági termékek és élelmiszerek (pl. Hajdúsági torma, Budapesti szalámi, Szegedi szalámi, Grana Padano, Gorgonzola, Feta); szeszes italok (pl. Scotch Whisky, Grappa, Calvados, Törkölypálinka, Szatmári szilvapálinka, Kecskeméti barackpálinka); szőlészeti és borászati termékek (pl. Tokaj, Badacsony, Neszmély, Córdoba, Castilla, Bordeaux).
Közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéssel az Európai Unió területének egészén hatályos oltalom szerezhető a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján.
Összefoglaló Összefoglaló
Az iparjogvédelmi jogok területileg meghatározott (territoriális) jogok, vagyis csak azokban az országban érvényesek, ahol megadták őket. Nemzetközi szerződések biztosítják annak a lehetőségét, hogy a bejelentők vagy jogosultak viszonylag egyszerű és költséghatékony eljárással több országban is oltalmat kapjanak találmányaikra, védjegyeikre vagy formatervezési mintáikra. A külföldi oltalomszerzés elengedhetetlen feltétele a nemzetközi piacokon való megjelenésnek. Az Európai Unióban speciális közösségi oltalmi formák biztosítják a szellemi alkotások és árujelzők jogi oltalmát: egységes eljárással úgy szerezhető oltalom valamennyi tagállam területére, mintha a bejelentő nemzeti úton nyújtana be bejelentést.
Formatervezésiminta- és használatiminta-oltalmi jog A formatervezésiminta-oltalom tárgya és tartalma
A formatervezésiminta-oltalom az ipari termékek külső megjelenésének jogi oltalmát biztosítja.
A modern piaci viszonyok között egy formatervezett termék sokszor nagyobb hatást gyakorol a fogyasztóra, mint maga a konkrét műszaki tartalom, ezért a formatervezés ma már nélkülözhetetlen eszköze a piacralépésnek, a legtöbb esetben a termék sikerének záloga lehet. A hazai vállalkozások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek termékeik külső megjelenésére, és megpróbálják kihasználni az esztétikus, egyedi, figyelemfelkeltő megjelenésben rejlő előnyöket. Mi lehet formatervezésiminta-oltalom tárgya? Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet az ipari vagy kézműipari termékek – vagy azok részletének – külső megjelenése. Ezt a külső megjelenést magának a terméknek vagy a terméken található díszítésnek a külső jellegzetességei eredményezik. Külső jellegzetességek lehetnek például: az alak, a színek, a körvonalak, a felhasznált anyagok jellegzetességei vagy a termék felülete. Oltalmat lehet szerezni a háromdimenziós kialakításokra, de akár a síkbeli formákra, a textíliákra vagy a nyomdai betűformákra is, sőt oltalomban részesülhet egy összetartozó elemekből álló készlet megjelenése is (étkészletek, sakkfigurák, bútorgarnitúrák stb.) Az oltalom tipikus tárgyai lehetnek például órák, ékszerek, luxuscikkek, műszaki vagy orvosi eszközök, elektromos eszközök vagy járművek. Számítógépi program nem képezheti formatervezésiminta-oltalom tárgyát, de a program működése során előálló vizuális elemek, ikonok vagy képernyővédők igen. Miért érdemes formatervezési-mintaoltalmat szerezni? A formatervezésiminta-oltalom vonzóvá és eladhatóvá teszi a terméket, hozzájárul annak kereskedelmi értékéhez, továbbá védelmet biztosít a jogosulatlan másolás vagy utánzás ellen. A megfelelő jogi védelem elengedhetetlen azokkal a versenytársakkal szemben, akik a minta másolásával anyagi ráfordítás nélkül kívánnak piaci előnyre szert tenni.
Az oltalom célja az, hogy a jogosult vagy – ha a mintát nem ő alkotta meg, hanem pl. egy formatervező cég – jogelődje által létrehozott szellemi alkotást más ne tulajdoníthassa el, azaz a minta szerinti termékkel azonos, vagy ahhoz a tájékozott használó szemszögéből nézve hasonló megjelenésű terméket a minta jogosultjának engedélye nélkül más ne gyárthasson, illetve ne forgalmazhasson.
A jogi védettség nemcsak a jogosult számára jár előnnyel, hiszen ösztönzi a kreatív gondolkodást, az alkotótevékenységet is, aminek végső soron a fogyasztók látják hasznát. A gazdasági fejlődés egyik motorja is, mivel az érintett piacokon kreativitásra ösztökéli az alkotókat. A formatervezési-minta oltalmazási költsége viszonylag alacsony, ezért ideális választás lehet a kis- és középvállalkozások számára, hogy így védjék termékeiket. A formatervezésiminta-oltalom tartalma Az oltalom a tárgyát képező, a bejelentéshez mellékelt fényképen vagy rajzban ábrázolt termékkel kapcsolatban kizárólagos jogot biztosít a hasznosításra. E kizárólagos jog alapján a minta tulajdonosa az ország területén a terméket előállíthatja, piacra léphet vele és értékesítheti, megfelelő díj ellenében más piaci résztvevőnek, vállalkozásnak engedélyt adhat a használatra (licencia). Egy vállalkozás értékét egyértelműen növeli az oltalmak száma, hiszen a minták vagyoni értékű jogot képviselnek: adás-vétel tárgyát képezhetik, megterhelhetők és zálogba adhatók. A mintaoltalom korlátjai A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki többek között a magánhasználat céljából végzett, gazdasági tevékenység körén kívül eső, kísérleti célú vagy az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményekre. Ezektől a jogosult másokat nem tilthat el. Ha a jogosult az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozza a minta szerinti terméket, az ezzel a termékkel kapcsolatos további cselekményeket (használat, forgalomba hozatal stb.) nem tilthatja meg (jogkimerülés). Mi kaphat formatervezésiminta-oltalmat? A bejelentő csak saját vagy jogelődje (pl. az általa megbízott formatervező) szellemi alkotására igényelhet oltalmat, a korábban másvalaki által akár külföldön, akár belföldön kidolgozott formai kialakításokra nem. A mintának • •
világviszonylatban újnak és egyéni jellegűnek kell lennie, továbbá nem állhat fenn az oltalom megadásával szemben valamely törvényi kizáró ok.
Az újdonság kritériuma azt jelenti, hogy a bejelentés napját megelőzően a mintával azonos, vagy attól csak lényegtelen részletekben különböző formai kialakítású terméket sem belföldön, sem külföldön nem forgalmaztak, nem mutattak be újságban, televízióban vagy kiállításon, vagy ilyen minta nem jutott nyilvánosságra valamelyik iparjogvédelmi hatóságnál tett bejelentés révén.
A nyilvánosságra jutás tehát újdonságrontó hatással van a mintára. Ronthatja a minta újdonságát az is, ha maga a bejelentő kezdi el forgalmazni vagy reklámozni saját mintáját. Ez alól kivételt jelent a következő két eset: •
a bejelentő titoktartási kötelezettség mellett teszi megismerhetővé a mintáját, vagy
•
a bejelentő általi nyilvánosságra hozatal és a bejelentés napja között egy év nem telt el.
Az oltalmazhatóság másik feltétele az, hogy a minta egyéni jellegű legyen. Az egyéni jelleg vizsgálatakor az ún. tájékozott használó szemszögéből kell a mintát megítélni. A minta akkor egyéni jellegű, ha a tájékozott használóra a korábban nyilvánosságra jutott mintákhoz képest eltérő összbenyomást tesz. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni jelleghez nem elegendő, ha a tervező a piacon már fellelhető termékek formáját néhány részlet áttervezésével megváltoztatja. A különbségnek olyan szembetűnőnek kell lennie, hogy annak, aki az adott árucikket rendszeresen használja, vásárolja, az eltérés világosan jelezze: nem a korábbról ismert terméket tartja a kezében.
Mindezeken túl a minta újdonságát és egyéni jellegét olyan külső formai jegyeknek kell hordozniuk, amelyeknek kialakítása formatervezési tevékenységre utal. Azok a külső jellegzetességek, amelyek kizárólag a műszaki rendeltetés következményei, nem élvezhetnek mintaoltalmat. Ki szerezhet oltalmat formatervezési mintára? A minta szerzője, vagy annak jogutódja.
Hogyan lehet formatervezésiminta-oltalmat szerezni? Hogyan lehet formatervezésiminta-oltalmat szerezni? Magyarországon a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) benyújtott bejelentéssel vagy a formatervezési minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel lehet oltalmat szerezni. (A nemzetközi bejelentéssel egy másik fejezet foglalkozik.) A formatervezési mintaoltalom lajstromozással keletkezik. Az MSZH megvizsgálja a bejelentést és határoz az oltalom engedélyezéséről vagy – ha a törvényi feltételek nem teljesülnek – elutasítja a bejelentést. Mit kell tartalmaznia a Hivatalhoz benyújtott bejelentésnek? • • •
A bejelentési kérelmet és abban a formatervezési minta szerinti termék megnevezését, a bejelentő és a szerző nevét, címét. A minta fényképen vagy grafikai úton történő ábrázolását 3 példányban. A bejelentő vagy a képviselője aláírását.
A bejelentés díjköteles! Egy bejelentésben több mintára is szerezhető oltalom, ha azokat az összbenyomást befolyásoló külső jellegzetességek kapcsolják össze, és azonos termékcsoportba („osztályba”) tartoznak (Locarnói osztályozás). Közös külső jellegzetesség lehet például egy díszítő motívum, amely minden mintán szerepel.
A formatervezésiminta-oltalmi bejelentés benyújtását követően az MSZH megvizsgálja, hogy a benyújtott iratok kielégítik-e az előírt alaki követelményeket, majd elvégzi a minta ábrázolására tekintettel az újdonságkutatást és erről újdonságkutatási jelentést készít. Ebben megjelöli azokat az iratokat (mintákat, ábrázolásokat, illetve adatokat), amelyek figyelembe vehetők a mintaoltalmi bejelentésben ábrázolt mintával, mintacsoporttal kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg elbírálása során. A mintaoltalmi bejelentést az MSZH a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közzéteszi. A közzététellel a bejelentés napjára visszaható hatállyal ideiglenes mintaoltalom keletkezik, mely a mintaoltalom megadásával válik véglegessé. Lényeges, hogy a mintaoltalomból eredő jogok csak a végleges mintaoltalom alapján érvényesíthetők. A közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be az MSZH-hoz arra vonatkozóan, hogy valamely oltalomképességi feltételnek a minta vagy a bejelentés nem felel meg. A hivatal az észrevételt a vizsgálat során figyelembe veszi. Ha nem érkezett észrevétel, az MSZH az érdemi vizsgálat során megvizsgálja, hogy a mintaoltalmi bejelentés kielégíti-e az oltalmazhatóság további feltételeit (pl. egyéni jellegű-e). Ebben a szakaszban is lehetőség van hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. Ha a minta és maga a mintaoltalmi bejelentés megfelel valamennyi követelménynek, az MSZH a bejelentés tárgyára végleges mintaoltalmat ad. Erről mintaoltalmi okiratot ad ki a jogosultnak, és a megadást meghirdeti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A formatervezésiminta-oltalom időtartama A formatervezési mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart. A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg, így a megújítások révén elérhető maximális oltalmi idő huszonöt év. A mintaoltalom megszűnésének esetei • • •
Lemondás: A mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult bármikor lemondhat az oltalomról. Megsemmisítés: Az MSZH a formatervezési mintaoltalmat kérelemre megsemmisíti, ha bizonyítást nyer, hogy a mintára valamilyen ok miatt nem adhatott volna oltalmat. Lejárat: A mintaoltalom a lejáratot követő napon megszűnik, ha azt az ötéves ciklus lejártával nem újítják meg (azaz nem fizették be a fenntartási díjat).
A formatervezési minta hasznosítása, értékesítése A formatervezési minta hasznosítása, értékesítése Mint már említettük, a formatervezési mintaoltalom tényleges vagyoni értékkel bír. E vagyoni értékű jog segítségével az oltalom jogosultja többféle módon juthat bevételhez. A mintaoltalom hasznosításának három tipikus módja létezik: 1. A kizárólagos jog egyrészt lehetőséget biztosít a jogosultnak arra, hogy a formatervezési mintát a
„tulajdonos” maga hasznosítsa. Ebben az esetben a minta jogosultja a saját gazdasági tevékenysége keretében állítja elő és értékesíti a mintát, ő maga realizálja azt a többletnyereséget, amit piaci pozíciója révén elérhet. 2. A jogosult a mintaoltalmat részben vagy teljes egészében másra is átruházhatja. Ilyenkor végérvényesen elveszti kizárólagosságát, sőt, a teljes átruházás esetén mindenféle rendelkezési jogát is. 3. A jogosultnak megvan a lehetősége arra is, hogy – a minta tulajdonjogának megtartása mellett – a minta hasznosítására szerződéssel másnak engedélyt adjon (mintaoltalmi licenciaszerződés). A
hasznosító a szerződésben meghatározottak szerint hasznosíthatja a mintát, és ezért köteles a jogosultnak hasznosítási díjat fizetni.
Bírósági eljárás formatervezésiminta-oltalmi ügyekben és perekben Bírósági eljárás formatervezésiminta-oltalmi ügyekben és perekben A bíróságok szerepét egyrészt az MSZH döntéseinek felülvizsgálata, másrészt a bitorlási perek kapcsán érdemes áttekinteni. Az MSZH döntéseinek felülvizsgálata – a megváltoztatási kérelem Az MSZH által hozott döntéseket - valamennyi oltalmi forma esetén, tehát pl. szabadalmi vagy védjegyügyekben is - a bíróság vizsgálja felül. A döntésekkel szemben jogorvoslatként megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani, amelyet elsőfokon a Fővárosi Bíróság, másodfokon – amennyiben az elsőfokú végzés ellen fellebbezést nyújtottak be – a Fővárosi Ítélőtábla bírál el. A megváltoztatási kérelmet az MSZH-nál kell benyújtani a megfelelő illeték (jelenleg 7.500 Ft) befizetése mellett. A benyújtás határideje a döntés közlésétől számított 30 nap. A minta és a mintaoltalom bitorlása A sértett jogosult jogainak érvényesítése céljából mindkét esetben bírósághoz fordulhat.
A minta bitorlásáról akkor beszélhetünk, ha a bejelentésben szereplő mintát vagy a megadott mintaoltalom tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át.
Ez lényegében a találmánybitorlással azonos tényállás. A sértett polgári perben követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom őt illeti meg, valamint kártérítést is követelhet.
A mintaoltalom bitorlásáról akkor beszélünk, ha valaki – tipikusan egy versenytárs – a jogosult engedélye és hozzájárulása nélkül hasznosítja a mintaoltalom tárgyát.
Hasznosításnak minősül a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, az országba történő behozatala és kivitele. Ezekkel a cselekményekkel szemben a jogosult polgári peres úton léphet fel. Mi a teendő a mintaoltalom bitorlása esetén? A jogosultnak először is megfelelő bizonyítékokat kell beszereznie arra vonatkozóan, hogy hasznosítási engedéllyel nem rendelkező személy a minta szerinti terméket jogosulatlanul hasznosítja. Hitelt érdemlő bizonyítéknak minősül pl. a jogsértést megvalósító termék megvásárlására vonatkozó számla, amely
tartalmazza az eladó azonosítására alkalmas adatokat, az eladás időpontját, valamint a termék azonosítására szolgáló információkat is. Természetesen a számla mellett a jogsértő terméknek is rendelkezésre kell állnia. Miután a jogosult meggyőződött arról, hogy a bitorlás ténye valóban fennáll, kizárólagos jogainak védelme érdekében a Fővárosi Bírósághoz fordulhat, és bitorlási pert indíthat.
A használatiminta-oltalom tárgya és tartalma A használatiminta-oltalom tárgya és tartalma A használatiminta-oltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A szabadalomhoz nagyon hasonló jogintézményről van szó: bár rövidebb ideig, de ugyanazokat a kizárólagos jogokat biztosítja a jogosult számára. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A használati mintaoltalom előnye, hogy az engedélyezési eljárás lényegesen gyorsabb és egyszerűbb, az oltalom fenntartása pedig olcsóbb, mint a szabadalom esetében. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik, vagyis bárki szabadon hasznosíthatja. Mikor célszerű használatiminta-oltalmat igényelni? 1. Ha a védeni kívánt műszaki megoldás nem éri el a szabadalmazható találmány színvonalát,
a szakembertől elvárható rutintevékenység szintjét azonban meghaladja. Előfordulhat, hogy a bejelentő szabadalmi bejelentést tesz, de az eljárás során bebizonyosodik, hogy a találmány nem felel meg a szabadalmazhatósági feltételeknek. Ilyen esetben még mindig nyitva áll a kapu a használati mintaoltalom megszerzésére, a szabadalmi bejelentést át lehet alakítani használatiminta-oltalmi bejelentéssé (származtatás). 2. Fokozottan indokolt lehet az oltalomszerzés olyan műszaki megoldásoknál, amelyek az elkészült termék alapján megismerhetőek és utánozhatóak, és így titokban tartásuk nem lehetséges. 3. Ha a védeni kívánt műszaki megoldás eléri a szabadalmazható találmány színvonalát, de a bejelentő a szabadalom megadásáig a könnyebben és gyorsabban megszerezhető használati mintaoltalom alapján kizárólagos hasznosítási jogot kíván szerezni (származtatás). Oltalmazhatósági feltételek Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha: •
•
Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált. Míg a szabadalomjogi újdonság abszolút értelemben, világviszonylatban értendő, addig a használati mintát csak akkor kell a technika állásához tartozónak tekinteni, ha írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált. A használati minta újdonságát tehát a bárhol történt szóbeli közlés és a külföldi gyakorlatbavétel nem rontja le. Ez az úgynevezett relatív világviszonylatban vett újdonság követelménye. Írásbelinek kell tekinteni a mintának olyan adathordozón rögzített közlését (pl. a minta leírása, továbbá a mintáról készült rajz vagy fénykép), amelynek közvetlen megtekintése alapján a minta megismerhető. Gyakorlatbavétel különösen a megvalósított minta használata, forgalomba hozatala, bemutatása, kiállítása. Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. Azzal, hogy az oltalom elnyeréséhez szükséges alkotói szint nem a szakemberhez, hanem a mesterségben járatos személyhez viszonyítva került megállapításra, lehetővé válik a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, de szellemi alkotótevékenységen alapuló műszaki megoldások védelme is.
•
Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható. Az ipar fogalmát a lehető legtágabban kell értelmezni. Az ipari alkalmazhatóság a minta ismérve, a megoldott feladatnak azonban nem feltétlenül kell az ipar területére esnie. Így oltalomban részesülhetnek pl. orvosi műszerek, sporteszközök vagy játékok is.
Nem részesülhetnek haszálatiminta-oltalomban többek között a következők: • • • •
a termék esztétikai kialakítása, állat- és növényfajták, vegyi termékek és eljárások, üzleti tervek, játékszabályok.
Például: Kutyahám, vállfa, emelőszerkezetek, mobil víztisztító berendezés, tetőcsomagtartó, tárolóláda, ablakszerkezetek, stb.
A használatiminta-oltalom keletkezése és időtartama Az oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A mintaoltalom tartamára évente fenntartási díjat kell fizetni. Kit illet meg az oltalom? A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta. A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. A használatiminta-oltalom tartalma A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalomba hozatalára. Kizárólagos hasznosítási joga alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. A használatiminta-oltalom megszűnése A mintaoltalom megszűnik, ha • • • •
az oltalmi idő lejár, a fenntartási díjat nem fizették meg, a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha • • •
a mintaoltalom tárgya nem felelt meg törvény által előírt követelményeknek, vagy a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (pl. nem teszi lehetővé, hogy a mesterségben járatos személy a minta tárgyát megvalósíthassa), vagy a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amire oltalmat kértek.
Hogyan lehet használatiminta-oltalmat szerezni? Hogyan lehet használatiminta-oltalmat szerezni?
A használati minták MSZH-hoz benyújtott bejelentés alapján lefolytatott engedélyezési eljárása (lajstromozása) csak Magyarország területére biztosít oltalmat. Lehetőség van azonban a külföldi jogszerzésre is. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított nemzetközi bejelentéssel oltalmat lehet szerezni több országra, akár valamennyi szerződő államra vonatkozóan is. Ezt az eljárást is el lehet elindítani az MSZHnál.
Az engedélyezési eljárás megindításához kérelmet, a minta leírását és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékleteket kell az MSZH-hoz benyújtani, valamint meg kell fizetni a bejelentési díjat. A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy a mesterségben járatos személy a minta tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa. Az MSZH az eljárás során alaki és érdemi vizsgálatot végez, a vizsgálat azonban nem terjed ki az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatára. A hivatal az eljárás során csupán vélelmezi a minta újdonságát, valamint azt, hogy a minta feltalálói lépés eredményeképpen jött létre. Még abban az esetben sem kifogásolhatja a két feltétel meglétét, ha azok hiányát bizonyítékok támasztják alá. Amennyiben a bejelentés a jogszabályi előírásoknak egyébként megfelel, a hivatal a mintára mintaoltalmat ad. A bejelentéshez rajzokat is kell csatolni, mivel a mintaoltalmi bejelentés minden esetben valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, vagy részeinek elrendezésére vonatkozik. A rajzokat a műszaki rajz szabályai szerint kell elkészíteni.
Összefoglaló Összefoglaló A fejezet az ipari és kézműipari termékek külső megjelenésének, illetve a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások jogi oltalmát biztosító oltalmi formákról adott útmutatást. A termékek formatervezése ma már nélkülözhetetlen a piacok meghódítását tervező vállalkozások számára. A jogosulatlan hasznosítással szemben megfelelő eszközt jelent a mintaoltalom biztosította kizárólagos jog, amelyre alappal lehet hivatkozni egy bírósági eljárásban. A használatiminta-oltalom ún. kis szabadalomként védi az a tárgyak új és feltalálói lépésen alapuló kialakítását, szerkezetét. A fejezetben röviden vázoltuk a két oltalmi forma engedélyezési eljárásának sajátosságait. Ezek közül fontos kiemelni még egyszer, hogy az MSZH a használati minták érdemi vizsgálata során az újdonságot és a feltalálói lépést nem vizsgálja.
Az iparjogvédelmi információ szerepe és jelentősége Az iparjogvédelmi oltalmi formák nyújtotta előnyök kihasználásához elengedhetetlen, hogy a vállalkozások a megfelelő információk birtokában legyenek. Ennek az információhalmaznak mennyiségileg és minőségileg is olyan szintet kell elérnie, amely alapján a felhasználók kellő magabiztossággal igazodhatnak el az iparjogvédelmet érintő alapvető jogszabályi rendelkezéseket, a megadott iparjogvédelmi jogokat vagy a nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően. Nem mindegy ugyanis, hogy egy vállalkozás a termékek piacra történő bevezetése során milyen megjelölést (védjegyet) kíván használni, illetve milyen műszaki megoldás létrehozásába fektet nagyobb összegeket. Ahogy arra a korábbi fejezetekben is rámutattunk, a korábbi jogokról való tájékozódásnak az oltalomszerzés első lépései közé kell tartoznia.
Az iparjogvédelmi információk megszerzéséhez az MSZH egyrészt a jogszabály által kötelezően előírt hatósági tájékoztatási feladatok végrehajtása, másrészt saját kezdeményezéssel beindított szolgáltatásai révén nyújt segítséget az ügyfelek és egyéb jogkeresők számára.
A szabadalmi törvény értelmében az MSZH feladatai közé tartozik az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén. Ennek keretében az MSZH • • • •
kiadja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt, megjelenteti a szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat, gyűjti, feldolgozza, és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az iparjogvédelmi dokumentumokat, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt.
Iparjogvédelmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás A bejelentések nyilvántartása és a lajstrom Az MSZH az egyes iparjogvédelmi oltalmak iránti bejelentésekről nyilvántartást, a megadott jogokról pedig lajstromot (szabadalmi lajstrom, védjegylajstrom, mintaoltalmi lajstromok) vezet. Az egyes lajstromokba az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt be kell jegyezni. Így fel kell tüntetni többek között a következőket: • • • • • • • • •
a lajstromszámot, az ügyszámot, a szabadalom címét/a védjegyet, a jogosult nevét (megnevezését) és lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, a feltaláló/szerző nevét és lakcímét, a bejelentés napját, az elsőbbséget, az oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját.
Lényeges, hogy a bejelentésekről vezetett nyilvántartásokba és a lajstromokba csak az MSZH döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni.
Nagyon fontos szabály továbbá, hogy jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben az iparjogvédelmi joggal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a lajstromba bejegyezték. Így például egy vállalkozás egy jóhiszeműen védjegyhasználati jogot (licencia) szerző másik vállalkozással szemben akkor hivatkozhat arra, hogy a szóban forgó védjegy használatának joga őt illeti, ha ezt a tényt a védjegylajstromba bejegyezték. Ahhoz, hogy a bejegyzés megtörténjen, kérelmet kell benyújtani az MSZH-hoz, és kérni kell az adott jog vagy tény tudomásulvételét. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló okiratot. A fenti példánál maradva, a kérelem mellékleteként a védjegyhasználati szerződést kell csatolni. Az iparjogvédelmi lajstromokat bárki megtekintheti, és térítés ellenében másolatot kérhet a feltüntetett adatokról. Bár bizonyos megkötésekkel, de ugyanez vonatkozik a bejelentések nyilvántartásaira is. Az iparjogvédelmi hatósági tájékoztatás Az MSZH hatósági tájékoztatási feladatait hivatalos lapja, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (SZKV) kiadásával teljesíti. Az SZKV 2006. január 1-jétől hivatalosan elektronikus formában (PDF formátumban), díjmentes hozzáféréssel az MSZH honlapján jelenik meg. 2008. január 1-jétől az SZKV Nemzeti és Nemzetközi védjegyrovatai havonta két alkalommal jelennek meg. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő A lap számait itt érheti el: http://www.mszh.hu/kiadv/szkv/ Az SZKV-ban az egyes bejelentésekkel, illetve megadott jogokkal kapcsolatos adatokat és tényeket kell közölni. Így pl. szabadalmi ügyekben az MSZH az adatközlés során (pl. a bejelentő és a képviselő adatai, ügyszám, a bejelentés napja), a szabadalmi bejelentés közzétételekor (az előzőekben felsoroltakon kívül pl. a feltaláló neve, a találmány nemzetközi osztályjelzete), a szabadalom megadását követően (pl. lajstromszám, a jogosult adatai, a szabadalom címe) közöl adatokat. Közölni kell továbbá a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját is, valamint az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos hatósági tájékoztatásokat. Ugyanígy védjegyügyekben a védjegybejelentés meghirdetésekor (pl. a bejelentő adatai, ügyszám, megjelölés, árujegyzék), a védjegy lajstromozását követően (pl. lajstromszám, a védjegyjogosult adatai) közöl adatokat az MSZH, továbbá közli a védjegyoltalom megújítását, megosztását, megszűnését (annak jogcímét és időpontját) is, valamint a védjegyoltalommal összefüggő jogokkal kapcsolatos változásokat, amelyek bejegyzésre kerültek a védjegylajstromba. Az MSZH az SZKV-ban közli a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos hatósági tájékoztatásokat is.
Iparjogvédelmi információk lelőhelyei A Szabadalmi Tár
A Szabadalmi Tár egyedülálló dokumentumgyűjteményével átfogó kutatási és tájékozódási lehetőséget kínál. Teljességre törekvően gyűjti és szolgáltatja a magyar szabadalmi és használatiminta-oltalmi leírásokat, téma szerinti és numerikus rendezettségben. Ezen felül több mint 30 ország és 3 nemzetközi szervezet dokumentumai is megtalálhatók állományában. Elektronikus adatbázisai, valamint az interneten keresztül elérhető, nemzeti iparjogvédelmi hivatalok és nemzetközi szervezetek ingyenes adatbázisai téma szerinti keresésre, és konkrét dokumentum megjelenítésére, letöltésére, valamint kinyomtatására is lehetőséget biztosítanak. Szabadalmi Tár elérhetősége A pontos elérhetőségről itt tájékozódhat: http://www.mszh.hu/kapcsolat/szabtar.html A Szabadalmi Tár heti öt napon át nyitva tartó olvasótermében többek között a következő szolgáltatások vehetők igénybe: • • • • • •
Szabadalmi és használatiminta-oltalmi dokumentumok helyben olvasása. Hagyományos és számítógépes tájékoztatás. Kutatási lehetőség az interneten elérhető iparjogvédelmi adatbázisokban. A térítésköteles kiadványok és adatbázisok megvásárolhatók. Ügyfélszolgálati tájékoztatás, az ezeket támogató dokumentumok és adatbázisok egy helyen, egy időben történő igénybevétele. Rendelkezésre állnak a Hivatal ismeretterjesztő kiadványai és bejelentési űrlapjai, valamint a havi megjelenésű Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő.
A kutatás elektronikus és hagyományos információhordozók segítségével önállóan, illetve igény szerint a szakreferensek segítségével végezhető el. A Szabadalmi Tár szolgáltatásai a másolás, a nyomtatás és az önköltséges online információszolgáltatás költségein kívül ingyenesek, beiratkozási kötelezettség nincsen. Iparjogvédelmi Szakkönyvtár Az iparjogvédelmi információk fontos lelőhelye az MSZH nyilvános szakkönyvtárként működő Iparjogvédelmi Szakkönyvtára, amely a szellemitulajdon-védelem területén egyedülálló gyűjteményt gondoz. A gyűjtemény 23 000 kötet könyvből, szakdolgozatokból, továbbá külföldi és magyar szakfolyóiratokból áll. Az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár ingyenesen nyújtja a következő szolgáltatásokat: • • •
könyvtárlátogatás, a kézikönyvtári, a szellemitulajdon-védelmi és a tudomány- és technikatörténeti gyűjtemény használata helyben, a nyilvános olvasói katalógus használata.
Könyvtári beiratkozással vehetők igénybe az ún. emelt szintű szolgáltatások: • • •
szaktájékoztatás, kölcsönzés, irodalomkutatás stb.
Nem kölcsönözhetők a kézikönyvek, az időszaki kiadványok, a szakdolgozatok és egyes védett dokumentumok.
Az iparjogvédelmi szakcikkek tematikus bibliográfiája nyomtatott formában 2006 júniusáig az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében jelent meg. A szakcikkek 2006. július elejétől elektronikus formában kutathatók az online katalógusban. Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Szakkönyvtár honlapja A honlapot itt érheti el: http://mszh.asp.hunteka.hu/index.jsp Az online katalógusban elérhető a könyvtár teljes állománya, ideértve a szellemitulajdon-védelmi szakfolyóiratokban feltárt információkat is. Az információk heti rendszerességgel frissülnek. Az MSZH kiadványai Az iparjogvédelmi tájékoztatásban rendkívül fontos szerepet töltenek be az MSZH kiadványai is, amelyek közül – a már említett Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőn kívül – néhányat mindenképpen szükséges megemlíteni. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle a Magyar Szabadalmi Hivatal kéthavonta megjelenő folyóirata, amely 2006. január 1-jétől önálló, megújult formában jelenik meg. A kiadvány az iparjogvédelem és a szerzői jog kérdéseinek értelmezése tárgyában született tanulmányokat teszi közzé, jogeseteket dolgoz fel, továbbá beszámol a szellemitulajdon-védelem aktuális hazai és nemzetközi eseményeiről, fejleményeiről. Az MSZH honlapján a folyóirat internetes változata megjelenéskor a tartalomjegyzéket és az átfogó tanulmányok kivonatát tartalmazz. A teljes tartalom a nyomtatott változat megjelenésétől számított hat hónap elteltével válik elérhetővé PDF formátumban. Az MSZH éves jelentése fontos információkkal szolgál a hivatal teljesítményéről, a kiemelkedő hazai és nemzetközi eseményekről, továbbá tartalmazza a hatósági tevékenység statisztikai adatait. A Hírlevél a szellemi tulajdon védelméről az MSZH és a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács negyedévente megjelenő közös kiadványa, amely tájékoztatást nyújt a szellemi tulajdonvédelem aktuális kérdéseiről, feladatairól, hazai és nemzetközi eseményeiről, a vonatkozó jogszabályokról, különös figyelemmel az Európai Unió jogszabályaira és jogalkalmazási gyakorlatára. Az MSZH ezeken kívül általános, illetve oltalmi formák szerinti útmutatók és szórólapok, adatbázisokra vonatkozó ismertetők, valamint szakkönyvek megjelentetésével is hozzájárul az iparjogvédelmi tudatosság fejlesztéséhez. A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja – az iparjogvédelmi információk forrása Az MSZH honlapja az iparjogvédelmi tájékoztatás és információszolgáltatás terén megkérdőjelezhetetlen szerepet játszik. Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja A honlapot itt érheti el: http://www.mszh.hu/index.html Iparjogvédelmi oktatás Az iparjogvédelmi tájékoztatásban fontos szerepet tölt be az iparjogvédelmi oktatás is, amelyben az MSZH főszerepet tölt be: szakmailag felügyeli a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák megszervezéséről. Az MSZH a szellemitulajdon-védelmi ismeretek elsajátítása érdekében együttműködik a felsőoktatási intézményekkel, és partnerségi program keretében rendszeres formában biztosít képzést. Az MSZH a
felnőttképzésben alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamok szervezésével járul hozzá az iparjogvédelmi kultúra terjesztéséhez. A szabadalmi ügyvivőjelölteknek a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam sikeres elvégzését és a szükséges gyakorlati idő letételét követően szabadalmi ügyvivői vizsgát kell tenniük. A vizsgát az MSZH mellett működő Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni.
Az MSZH iparjogvédelmi szolgáltatásai Az MSZH iparjogvédelmi szolgáltatásai A bejelentői stratégiáról szóló fejezetben szó esett a szabadalmi és védjegykutatásokról, arról, hogy milyen adatbázisokban érdemes információ után kutatnia a bejelentőknek. A kutatásokkal kapcsolatban megemlítettük az MSZH díjköteles szabadalmi és védjegy szolgáltatásait, azonban azokról bővebben nem esett szó. Erre itt kerül sor. Az MSZH szabadalmi kutatási szolgáltatásai Újdonságkutatás Az újdonságkutatás keretében az MSZH feltárja és a megrendelő rendelkezésére bocsátja azokat a szabadalmi és más publikációkat, amelyek figyelembe vehetők az oltalmazni kívánt találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység követelménye szempontjából. A kutatást szabadalmi és nem szabadalmi adatbázisokban végzi a hivatal, eredményét kutatási jelentésben foglalja össze. A szolgáltatás révén megismerhetők a szabadalmazhatóság esélyei, így idő, pénz és fáradság takarítható meg. Megtudható, hogy a megoldás mennyire esik közel a már ismert megoldásokhoz. Az újdonságkutatást az MSZH díjköteles szolgáltatásként nyújtja. Az MSZH újdonságkutatást biztosító szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/ujdonsagkutatas.html Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás Az MSZH a szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás esetén a kutatási jelentés mellé részletes indokolással alátámasztott véleményt ad arról, hogy a találmány kielégítheti-e a szabadalmazhatóság három alapvető feltételét: újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság. Ez a szolgáltatás is díjköteles. Az MSZH szabadalmazhatósági vélemény szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/szabadalmazhatosagi_velemeny_kiegesz_ujdonsagkut.html Szabadalmazhatósági vélemény A szabadalmazhatósági vélemény részletes indokolást tartalmazó előzetes megállapítás arról, hogy az oltalmazni kívánt találmány kielégítheti-e a szabadalmazhatóság három alapvető feltételét (újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság) az ügyfél által rendelkezésre bocsátott (megjelölt) szabadalmi és más dokumentumok tükrében. Újdonságkutatást e szolgáltatás esetében az MSZH nem végez. Ez a szolgáltatás is díjköteles. Az MSZH szabadalmazhatósági véleménnyel szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/szabadalmazhatosagi_velemeny.html
Jogérvényességi kutatás A jogérvényességi (vitathatósági) kutatás keretében az MSZH feltárja és rendelkezésre bocsátja azokat a szabadalmi és más publikációkat, amelyek figyelembe vehetők az ügyfél által megjelölt szabadalom vitathatósága szempontjából, és részletes indokolással ellátott véleményt ad arról, hogy a szabadalom tárgya az idézett publikációk tükrében kielégíthette-e a szabadalmazhatóság elengedhetetlen követelményeit: az újdonságot, illetve a feltalálói tevékenységet. A díjköteles szolgáltatás révén az ügyfél bizonyítékot szerezhet egy szabadalom elleni megsemmisítési eljáráshoz, vagy szabadalmi licenciaszerződés megkötése előtt meggyőződhet arról, milyen erős a találmány oltalma. Az MSZH jogérvényességi kutatás szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/jogervenyessegi_kutatas.html Szabadalomtisztasági kutatás A szabadalomtisztasági kutatás keretében az MSZH feltárja az ügyfél által hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tárgykörével egyező tárgykörű olyan szabadalmakat, amelyek az ügyfél által megjelölt országok bármelyikében érvényben vannak, és részletes indokolással kísért véleményt ad arról, hogy az adott termék vagy eljárás beleütközhet-e valamelyik érvényes szabadalom oltalmába. A szolgáltatás igénybevételével az új termék vagy eljárás kifejlesztése előtt felmérhető a bitorlás kockázata, és így elkerülhető a veszteség; felmérhető továbbá, hogy mely országokban nem áll szabadalmi oltalom alatt az értékesíteni kívánt termék. A szolgáltatás díjköteles. Az MSZH szabadalomtisztasági kutatás szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/Szabadalomtisztasagi_kutatas.html Az MSZH védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásai Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegybejelentés benyújtása előtt az egyszerűsített védjegyszűrés díjköteles szolgáltatást igénybe vevő bejelentő képet kaphat arról, milyen releváns megjelölések lajstromozása van folyamatban, illetve mely releváns megjelölések állnak védjegyoltalom alatt. Az információ támpontot adhat annak eldöntésére, hogy érdemes-e a megjelölést bejelenteni lajstromozásra. Hasznos lehet e szolgáltatás igénybevétele akkor is, ha például a vállalkozás el akarja kerülni, hogy egy új cégnév vagy doménnév használatával mások jogait megsértse. Információt kaphat az ügyfél arról is, hogy jogai védelmében nem kell-e fellépnie (felszólalás benyújtása vagy törlési eljárás megindítása). Az MSZH egyszerűsített védjegyszűrés szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/egyszerusitett_vedjegy.html Védjegykutatás A védjegykutatás teljes körű kutatás, amely igénybe vehető védjegybejelentés benyújtása előtt vagy egy már lajstromozott védjegy védelme érdekében. A díjköteles szolgáltatást igénybe vevő ügyfél képet kaphat arról, hogy milyen hasonló megjelölések lajstromozása van folyamatban, illetve milyen releváns megjelölések állnak védjegyoltalom alatt. Az MSZH előzetes kutatási véleményt küld a megrendelőnek. Az MSZH védjegykutatás szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/vedjegykutatas.html Védjegyfigyelés
A védjegyfigyelés alatt a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítését értjük. Az MSZH a védjegytörvény alapján a bejelentés érdemi vizsgálatát a korábbi jogok (pl. másnak van egy korábbi hasonló védjegye hasonló árukra) vonatkozásában csak felszólalás alapján végzi el. A védjegyfigyelési szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a védjegyjogosultnak ne kelljen folyamatosan figyelnie a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt. A kutatási jelentést megküldik neki, ha abban védjegyét ütköző védjegyként tüntették fel. Így könnyedén tudja tartani a felszólalásra nyitva álló három hónapos határidőt. A védjegyfigyelést hónapokban meghatározott időtartamra lehet kérni, díjfizetéshez kötötten. Az MSZH védjegyfigyelés szolgáltatása A részletekről a honlapon tájékozódhat: http://www.mszh.hu/szolgaltatasok/vedj_figyel.html CETMOS - regionális védjegykutatás A CETMOS kilenc ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) nemzeti és nemzetközi, valamint az Európai Unió területén érvényes közösségi védjegyek lajstromában elvégzett védjegykutatási szolgáltatást kínál. A CETMOS egyetlen megrendeléssel a felsorolt országok mindegyikére kiterjedő szolgáltatást kínál, rövid határidővel és kedvező díjszabás mellett. A kutatást az érintett országok iparjogvédelmi hatóságai közvetlenül saját védjegylajstromaikban végzik el, így az eredmény mindig naprakész adatbázisból származik. A szolgáltatást elektronikus úton lehet megrendelni a www.cetmos.eu honlapon és az eredményt, azaz a kutatási jelentést is elektronikusan kézbesítik az ügyfél számára. Az átfutási idő legfeljebb négy hét, de a gyakorlatban ennél rövidebb periódus is lehet. A CETMOS honlapját itt érheti el: http://www.cetmos.eu/
Bevezetés Bevezetés A szerzői jogi szabályozás mibenléte napjainkban az egyik legaktuálisabb vitatémának számít. A jogterület a modern digitális kor kihívásaival néz szembe nap mint nap, és a vitában szemben álló felek álláspontja nem látszik közeledni. A svéd példát (a Svéd Kalózpárt bejutott az Európai Parlamentbe) szem előtt tartva alakulnak a fájlcserélés legalizálásáért küzdő társadalmi szervezetek, a jogalkotók és a jogvédő szervezetek pedig egyre drasztikusabb jogi eszközökkel kívánják elejét venni a művek „jogosítására” kialakult rendszerek megkerülésére irányuló törekvéseknek. De mi is a szerzői jog valójában, mi célból hozták létre a szabályait, és mi ezeknek a szabályoknak a lényege?
Mi a szerzői jog? A szerzői jogi védelem tárgya Mi a szerzői jog? A szerzői jogi védelem tárgya
A szerzői jog – az iparjogvédelem mellett – a szellemi tulajdon külön ága, amely a szerzői műveket és a szerzői joghoz kapcsolódó teljesítményeket védi.
A szerzői jogi szabályozás elsődleges célja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelme, függetlenül megnevezésüktől és bármiféle mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A szerzői jog legfontosabb hazai jogforrása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.).
Mire terjed ki a szerzői jogi védelem? Szerzői jogi védelem alatt állnak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. A szerzői jogi törvény példálózóan sorolja fel a műtípusokat, így védett az irodalmi mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a zenemű, a filmalkotás, a fotóművészeti alkotás, a térképmű, az építészeti alkotás, az iparművészeti alkotás stb. A védelem fennállásához az kell, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bírjon. Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van, feltéve, hogy az eredeti mű szerzője ehhez hozzájárult. De szerzői jogi védelem illeti meg a szoftvereket, az adatbázisokat vagy a multimédiás alkotásokat is. Mi az alapvető különbség a szerzői jog és az iparjogvédelem között?
A szerzői jogi védelem létrejöttéhez nem szükséges hatósági aktus, hivatalos engedély vagy nyilvántartásba vétel.
A védelem az egyéni, eredeti jellegű mű létrejöttének pillanatától kezdve, automatikusan, hatósági eljárás vagy bármiféle regisztráció nélkül megilleti a szerzőt.
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme Az ún. kapcsolódó jogok jogosultjai egyrészt az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók. Őket szomszédos jogi jogosultaknak nevezzük. Kapcsolódó jogi védelem illeti meg másrészt az adatbázis-előállítók teljesítményeit is. A szomszédos jogi jogosultak és az adatbázis-előállítók együtt a kapcsolódó jogi jogosultak, ők elsősorban és általában szerzői művek közvetítői. A kapcsolódó jogoknál a védelmi idő rövidebb, és számítása nem a teljesítményt nyújtó személy halálától kezdődik, hanem pl. filmek esetében az első forgalomba hozatalt követő év első napjától. Mi az, ami nem részesülhet szerzői jogi védelemben? Nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben: • • • •
A jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek. Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet. A folklór kifejeződései.
A szerzői jog jogosultja és az őt megillető jogok Kit illet meg a szerzői jog?
A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta. Szerző bárki lehet, aki egyéni, eredeti jellegű művet hoz létre. Előfordulhat, hogy a művet több szerző közösen alkotja meg, és a mű részei nem használhatók fel önállóan. Ilyen esetben a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg, eltérő megállapodásuk hiányában egyenlő mértékben.
Az összekapcsolt művek esetében – amikor a közös mű részei egymástól elválaszthatók – a saját része tekintetében mindegyik szerző önállóan gyakorolhatja jogait. A gyűjteményes művekre a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, aki a tartalmat egyéni, eredeti módon válogatta össze. Ez természetesen nem érinti a gyűjteményben szereplő művek szerzőinek önálló szerzői jogait.
A mű szerzőjét személyhez fűződő és vagyoni jogok illetik meg. Személyhez fűződő jogok A szerző személyhez fűződő joga, hogy • • •
művét nyilvánosságra hozza, nevét feltüntessék a művén, és szerzői minőségét elismerjék, műve eltorzítása vagy rá nézve sérelmes módon történő megváltoztatása ellen felléphessen.
Ezek a jogok nem ruházhatók át, és lemondani sem lehet róluk. Vagyoni jogok A vagyoni jogok keretében a szerző engedélyezheti a mű vagy a mű egy részének nyilvánosságra hozatalát és felhasználását. Eldöntheti, hogy bemutatja-e a művet, illetve engedélyt ad-e a bemutatásra. A szerzői művek felhasználásáért a bevétellel arányos díjat kell fizetni. A vagyoni jogok főszabályként a személyhez fűződő jogokhoz hasonlóan forgalomképtelenek, de a szerzői jogi törvény egyes esetekben kivételt tesz (pl. a szoftverek vagy az adatbázisok vagyoni jogai átruházhatók).
Felhasználás és jogdíj Mit jelent a szerzői mű felhasználása? Néhány példa A mű felhasználásának minősül különösen • • • • • •
a többszörözés (azaz a mű rögzítése, arról másolat készítése) a terjesztés (adásvétel, bérbeadás) a nyilvános előadás joga (hangverseny, filmalkotás levetítése) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (földi sugárzás, internetes műlehívás) az átdolgozás (fordítás, színpadi vagy zenei feldolgozás, átdolgozás filmre) a kiállítás joga (képzőművészeti vagy fotókiállítás)
Mi a reprográfiai jogdíj? A kifejezés az elmúlt években visszatérő vendég volt a sajtóorgánumokban, lényegét azonban sokszor nem ismertették egyértelműen a laikus közönség számára.
A reprográfiai jogdíj a magáncélú másolásra tekintettel fizetendő díj a fénymásolással és a más hasonló módon többszörözhető művek szerzői, valamint a könyv- és lapkiadók javára. A jogdíjat a másolóeszközök gyártói, importőrei, illetve forgalmazói, valamint azok a vállalkozások kötelesek megfizetni, akik üzletszerűen foglalkoznak másolatok készítésével. A szabad felhasználás esetei A jogkereső vagy éppen jogelkerülő közönséget a szerzői jogi témák közül talán ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. Melyek azok a felhasználások, amelyekhez nem kell a szerző engedélye, és amelyekért jogdíjat sem kell fizetni?
Nagyon fontos, hogy a szerzői művek szabad felhasználása csak akkor lehetséges, ha a művet már nyilvánosságra hozták, és a felhasználás nem sérti a szerző jogait és magát a művet. Néhány példa a szabad felhasználásra: • • •
• • • • •
Idézés egy műből (meg kell jelölni a forrást és a szerzőt). Irodalmi vagy zenei mű részletének átvétele iskolai oktatási célra. Magáncélú másolás természetes személy által, ha az jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja (pl. egy CD zenei tartalmának átmásolása). Ez alól vannak kivételek: a kották magáncélra sem másolhatók, a teljes könyveket pedig magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel lehet másolni. Könyvek egyes részei, újságcikkek többszörözése iskolai oktatás céljára pl. egy iskolai osztály létszámának megfelelő példányszámban, Nyilvános előadások, politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók az indokolt terjedelemben. Napi eseményekhez kapcsolódó gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek többszörözése, nyilvánossághoz közvetítése (akár az interneten is). Művek szabad előadása pl. iskolai ünnepélyeken, zártkörű összejöveteleken, ha a megtekintésért nem kell belépődíjat fizetni. Fogyatékos személyek javára engedett szabad felhasználás.
A felhasználási szerződés
A felhasználási szerződés rendeltetése az, hogy a szerzői jog jogosultja – megfelelő díjazás ellenében – engedélyt ad a mű felhasználására. A felhasználási szerződés leglényegesebb elemei, amelyeket a feleknek a lehető legpontosabban kell rögzíteniük, a következők: • • •
a mű és a felhasználás konkrét megjelölése, a felhasználás módja, ideje, helye és terjedelme, a felhasználásért járó díj mértéke.
Ha a szerződés szövegének értelmezése tárgyában vita támad, mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni. Fontos garanciális szabály továbbá, hogy a szerződést írásba kell foglalni.
Sajátos szabályok egyes műtípusokra A szoftverek szerzői jogi védelme A szoftver (a törvény nyelvén számítógépi programalkotás) és a hozzá tartozó dokumentáció szerzői jogi védelem alatt áll. A szoftveren fennálló vagyoni jogok szabadon átruházhatók. Ha valaki jogszerűen jut hozzá egy szoftverhez, lehetősége van a program többszörözésére, átdolgozására, fordítására. Jogában áll továbbá egy biztonsági másolatot készíteni, ha az a felhasználáshoz szükséges.
Nagyon lényeges szabály viszont az, hogy a szoftverek szabad felhasználását, magáncélú
másolását vagy nyilvános előadását a törvény nem teszi lehetővé.
Az adatbázisok szerzői jogi védelme A szerző saját szellemi alkotásának minősülő adatbázisok a gyűjteményes művek közé sorolhatók. Az adatbázis szerzője az azt összeállító személy. Védelemben részesülnek azok az adatbázisok is, amelyek szerzői jogi értelemben vett eredetiséggel nem rendelkeznek, de előállításuk mennyiségileg vagy minőségileg jelentős ráfordítást igényelt. Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok is szabadon átruházhatók. A reklámművek A reklámpiac sajátosságaira tekintettel a reklámozás céljából megrendelt és elkészített műre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók a felhasználóra. A reklámművek esetében nagy szerep jut tehát a felhasználási szerződés tartalmi elemeinek megfelelő kidolgozására (a felhasználás módja, mértéke, időtartama, a díjazás stb.). A filmalkotások szerzői jogi védelme A filmalkotás többszerzős mű. Szerzőnek tekintjük a filmhez készült irodalmi és zeneművek szerzőit (forgatókönyvíró, zeneszerző), a film rendezőjét és azokat, akik alkotó módon járultak hozzá a film elkészültéhez (pl. jelmeztervező). Nem tekinthetők szerzőnek a technikai vagy szervezési, gazdasági feltételeket biztosító személyek.
A film előállítója az, aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva az anyagi és egyéb feltételekről; közkeletű nevén a producer.
A filmalkotások szerzői jogi védelme sajátos viszonyrendszerben valósul meg: a megfilmesítési szerződésben az említett szerzők a filmelőállítóra ruházzák szerzői vagyoni jogaikat (felhasználás és a felhasználás engedélyezése). E jogokat a film előállítója forgalmazási szerződés keretében értékesíti.
A közös jogkezelés A közös jogkezelés lényege A közös jogkezelés intézménye már évtizedekkel ezelőtt létrejött. Lényege, hogy a művek egyidejű és tömeges lejátszása miatt egyedileg nem gyakorolható szerző jogok érvényesítéséről a szerzők helyett egy társadalmi szervezet (egyesület) gondoskodik. Ők szedik be és osztják fel a szerzők között a jogdíjakat. A művek egy meghatározott csoportjára (pl. irodalmi és zenei művek, hangfelvételek vagy előadóművészi teljesítmények) csak egyetlen közös jogkezelő szervezet vehető nyilvántartásba. Magyarországon a következő szervezetek végeznek közös jogkezelést: Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
irodalmi és zenei művek
www.artisjus.hu
(Artisjus) HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (HUNGART)
képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások
www.hungart.org
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZEJI)
előadóművészi teljesítmények
www.eji.hu
Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)
hangfelvételek
www.mahasz.hu
FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJus)
filmalkotások és audiovizuális művek
www.filmjus.hu
Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ)
fénymásolással érintett szerzők és kiadók
www.reprografia.hu
Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE)
irodalmi szerzők, szakirodalmi szerzők, könyv és folyóirat-kiadók javára történő jogdíjfelosztás
www.maszre.hu
Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesület (Repropress)
időszaki lapok kiadóit többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény
Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület
nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban a haszonkölcsönzés után járó díjazás érvényesítése
www.miszje.hu
A nagyjogos és kisjogos felhasználás különbsége
A szerzői művek felhasználásához engedély szükséges.
Nagyjogos felhasználásról beszélünk, ha a felhasználási szerződést közvetlenül a szerzővel kötik meg, míg a kisjogos felhasználás az, amikor a közös jogkezelő szervezetek érvényesítik a szerző igényeit (beszedik és felosztják a jogdíjakat). A szerzői jogdíj és annak megállapítása A szerzői jogdíj a mű felhasználásért a szerzőt vagy az egyéb jogosultakat illeti meg. A díj összegének arányban kell állnia a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel. A felhasználási szerződésekben kiköthetnek arányos részesedést (pl. a szerző megjelent könyvének eladott példányszámai után kap jogdíjat) vagy alkalmazhatják a 10%-os elvet (az összes bevétel kb. 1/10-éről lemondanak a szerzők javára a
felhasználók). A nyilvános előadások (pl. koncertek) esetében az előadott művek után fizetendő jogdíj a jegybevétel összegéhez igazodik. Az egyes felhasználási formák esetében fizetendő jogdíjak összegét a jogkezelő szervezetek rendszerint évente teszik közzé. Ezekből a jogdíjközleményekből tudható meg például, hogy milyen mértékű jogdíjat kell fizetnie a szerzői művek felhasználásáért a vendéglátó üzleteknek és a kereskedelmi szálláshelyeknek (pl. rádió, tévé, CD-lejátszó üzemeltetése, élő zene), a kereskedelmi üzleteknek és az egyéb zenefelhasználóknak, a koncertek szervezőinek, mennyit kell fizetni az üres hang- és képhordozók után vagy a fénymásolással történő többszörözés után.
A Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői joggal kapcsolatos hatósági feladatai Önkéntes műnyilvántartás Az MSZH vezeti a szerzői művek önkéntes műnyilvántartását. A szerző díj ellenében kérheti, hogy a Hivatal vegye nyilvántartásba az általa létrehozott művet. Az MSZH szerzőségi tanúsítványt állít ki, amely egy esetleges jogvitában bizonyítási eszközként használható fel: a szerző a tanúsítvány bemutatásával bizonyíthatja, hogy ő az adott mű szerzője. Árva művek Az MSZH kérelemre és díj megfizetése ellenében engedélyt ad az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotásának (árva mű) felhasználására.
Jogérvényesítés Jogérvényesítés Ha személyhez fűződő vagy vagyoni jogait megsértik, a szerző az eset körülményeitől függően több irányban is elindulhat jogai érvényesítése érdekében. Polgári jogi jogkövetkezmények A szerző polgári bírósághoz fordulhat, amelytől az iparjogvédelmi oltalmi formáknál már ismertetett jogkövetkezmények megállapítását kérheti. Természetesen kártérítési igénnyel is felléphet, ha a szerzői jogok megsértése az azt elkövető személynek felróható. Vámigazgatási intézkedések A szerzői jog jogosultja felléphet a jogait sértő vámáruk behozatala vagy kivitele ellen. Vámfigyelési kérelmet lehet előterjeszteni a vámhatóságnál, ami alapján a vámszervek – ha jogsértő áruk vámkezelését kérik – értesítik a jogosultat. A vámhatóság hivatalból is megindítja az eljárást, ha alapos gyanú merül fel a jogsértést illetően. A jogosultnak az áruk lefoglalása alatt bírósági eljárást kell kezdeményeznie. A büntetőjog eszközei A Büntető Törvénykönyv több tényállást tartalmaz a szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetére. Ha pl. valaki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, a bitorlás bűncselekményét követi el.
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekményt az követi el, aki más jogait haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti. E bűncselekmény már akkor is megállapítható, ha tényleges vagyoni hátrány nem keletkezett, de az elkövető célja erre irányult. Bűncselekménynek minősül a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (pl. kódolt televíziós adások feltörése, illegális dekóderek forgalmazása, védett szoftverek feltörése) és a jogkezelési adat meghamisítása is.
Összefoglalás Összefoglalás A szerzői jog kérdései az utóbbi években ádáz viták középpontjában szerepelnek. A digitális környezet folyamatos átalakulása nagy kihívás elé állítja a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A fejezetből kiderült, hogy mi lehet és mi nem lehet szerzői jogi védelem tárgya. Mindennapi tevékenységeink szempontjából hasznosnak bizonyulhat, ha tudjuk, hogy mi tartozik a szerzői művek szabad felhasználása körébe. Egyes műtípusokra (pl. szoftverek vagy filmalkotások) sajátos szabályok vonatkoznak, amelyeket szintén figyelembe kell vennünk. Nagyon fontos kiemelni, hogy a szerzői jogi védelem létrejötte – ellentétben az iparjogvédelmi oltalmakkal – nem kötődik hatósági nyilvántartásba vételhez. Érdemes kiemelni, hogy az utóbbi időszakban az MSZH szerzői jogi feladatai is bővültek: vezeti a szerzői művek önkéntes műnyilvántartását, valamint engedélyt ad az árva művek felhasználására.
