A korlátolt dologi jogok, A birtok Dr. Kenderes Andrea
A korlátolt dologi jogok
¾
¾
Ptk. 155-171.§ Használati jogok Fogalma: korlátolt dologi jog = idegen dologbeli jog Két csoportja: Használati jogok ( földhasználat, haszonélvezet, használat joga, szolgalom) Értékjogok ( óvadék, zálogjog)
A földhasználat
„Minden olyan esetben tehát, amikor az épület tulajdonjoga más személyt illet meg, mint annak a földnek a tulajdonjoga, amelyen az épület áll, az épület tulajdonosát megilleti használati jog a földre, amelyen az épület áll.”
1
A földhasználat
Az épület és a föld tulajdona elválik. Az épület tulajdonosát a földre használati jog illeti meg. Törvényen alapszik. Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapulhat. Nem mindig az egész földre terjed ki. Bíróság is megállapíthatja. Szerződés a földtulajdonos és az épület tulajdonosa között.
Az épület tulajdonos jogai és kötelezettségei ¾ ¾ ¾
Jogok: Földhasználat Hasznok szedése Kötelezettségek: Fenntartással járó terhek viselése
A haszonélvezet
Fogalma: Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Személyhez kötött állagjog Haszonélvező jogai: birtokol, használ, hasznokat szed. Tulajdonos: rendelkezési jog.
2
¾ ¾ ¾
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Időtartam: korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Keletkezés: szerződéssel, ing. nyilv. bejegyzéssel. Haszonélvező: Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
Átruházás: A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Veszélyviselés: A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Megszűnése: A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni.
Ellenőrzés: A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Javítások: A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el. Elpusztul: Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Helyreállítás: Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik.
3
A használat
Fogalma: A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Átruházás: A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. Szabályok: Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Telki szolgalom
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾
¾
Fogalma: Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Fajtái: átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.
Közút hiánya: Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Szabályok: ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályok. Forgalomképesség: A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet. Megszűnés: A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
4
Zálogjog
Ptk. 251-269.§ Fogalma: Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból, más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Alanyok: Zálogjogosult-Zálogkötelezett
Zálogjog fajtái 1. 2. 3. 4. 5.
Fajtái: Jelzálogjog Kézizálogjog Vagyont terhelő zálogjog Zálogjog jogon és követelésen Önálló zálogjog
Az óvadék
Ptk. 270.-271.§ Fogalma: Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
5
A birtok
¾
¾
¾ ¾ ¾
¾
Ptk. 187.§ Fogalma: A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. Részjogosítvány és elkülönült, önálló és független intézmény.
A birtok tényleges (közvetlen/közvetett) hatalom a dolog felett . Birtokos: az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül; birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. a birtokviszony tárgya: minden emberi uralom alá hajtható dolog/annak egyes részei lehet.
a birtok fajai: saját
(tulajdoni) birtok / főbirtok: ha a birtokos a dolgot sajátjaként tartja hatalmában: 1) tulajdonos 2) akinek semmilyen jogcíme nincs a tényleges hatalomra (pl. tolvaj, elhagyott ingatlan birtokbavevője) idegen (használati) birtok / albirtok: ha a dolog feletti hatalom másnak az engedélyén, mással kötött megállapodáson vagy gazdálkodó/más szervezeti státusból eredő jogon alapszik – a birtokos a hatalmat származtatott módon gyakorolja (pl. bérlő, haszonbérlő)
6
A birtok megszerzése
¾
¾
¾
A dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével: Közvetlenül vagy nem közvetlenül: képviselő útján: valaki másnak nevében eljárva szerez közvetlen hatalmat a dolog felett - a képviselő albirtokos, a képviselt főbirtokos lesz jelképes átadással (pl. ház, lakás kulcsának átadása, gépjármű forgalmi engedélyének, kulcsainak átadása) jogügyleti átadással (pl. bankszámla, értékpapírszámla feletti rendelkezés átengedése, dematerializált értékpapírok átruházásakor) Jsz. valakit birtokossá tesz.
Birtokvédelem ¾
¾
Ptk. 188.-192.§ Possessorius birtokvédelem a birtoklás tényén alapul, az igazolandó csak, hogy birtokos volt, és azt tőle elvonták, vagy a birtoklásban egyébként megzavarták. Nem kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga is volt. (sommás birtokvédelemnek is nevezik.) Petitórius birtokvédelem a birtokláshoz való jogon alapul, azt kell igazolni, hogy a birtokláshoz joga van, éspedig erősebb joga, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. (rendes birtokvédelem)
Magyar jog mindkettőt ismeri. Valamennyi eszköz a tilos önhatalommal (ha valaki a birtokost a) a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy b) a dolog birtoklásában zavarja, nem szükséges a rosszhiszeműség) szemben nyújt védelmet – ezek együttesen: birtokháborítás. Birtokháborító: a) saját érdekében cselekszik b) más érdekében is cselekedhet (pl. a munkáltató érdekében a munkavállaló “háborít”, ilyenkor a munkáltató, azaz az érdekkör hordozója lesz a birtokháborító)
7
Kit illet meg a birtokvédelem? aki a törvény értelmében birtokosnak minősül – őt mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte.
A birtokvédelem eszközei
Jogos önhatalom Birtokvédelem igazgatási úton (possessorius) A birtokper (petitórius)
Jogos önhatalom
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Támadás: az a magatartás, amely közvetlenül fenyegeti a dolog felett gyakorolt hatalmat. Önhatalom: (adott esetben erőszakkal is) támadás visszaverése + a már elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzésére irányulhat, ez utóbbira csak akkor, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Nincs határideje.
8
Birtokvédelem igazgatási úton (possessorius)
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Az állami birtokvédelemnek ált. az első lépése, a bírósági utat időben és jogilag megelőzi – bírósági útra többnyire akkor lehet fordulni, ha az államigazgatási utat már igénybe vették. A birtokvita eldöntésére: községi / városi / fővárosi kerületi jegyző jogosult. A kérelem előterjesztésének határideje: a birtok tárgyának elvonásától / birtokháborítástól 1 év (ha a birtokháborítás folyamatos: annak befejezésétől kell számítani a határidőt) – 1 év eltelte után már közvetlenül a bírósághoz kell fordulni.
a kérelmezőnek a jegyző előtt bizonyítania kell: birtokos volt, birtokától megfosztották, ill. birtoklásában zavarták. a kérelem irányulhat: az eredeti állapot helyreállítására a zavarás megszüntetésére a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk, költségek megítélésére (ez nem szükségszerű, ezek az igények külön bírói úton közvetlenül is érvényesíthetők)
A jegyző rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz, kivételesen sor kerül a jogcímek összemérésére. A határozatot meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell, a határozatot meghozatalától 3 napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha a határozatot sérelmesnek tartó fél a határozat felülvizsgálata érdekében a bírósághoz fordult. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.
9
A birtokper (petitórius)
1.
2.
3.
Polgári per, amelyben nem közig. határozat (jegyző határozata) törvényességét, hanem a birtokháborítás kérdését vizsgálja a bíróság. A bíróság a birtoklás jogcíme, a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A bíróság elé kerül a vita:
ha valamelyik fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja - a birtoklás kérdésében vagy a hasznok, károk és költségek kérdésében, vagy akár mindkettőben – a sérelmező fél az ellenérdekű fél ellen és nem a jegyző ellen, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indíthat keresetet, a keresetlevelet a jegyzőhöz ill. a bírósághoz is be lehet nyújtani. ha a birtokos az eredetei birtok helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 év után kéri. ha a birtokos “birtokláshoz való jogára”-ra hivatkozva kér védelmet – a birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága is vitás.
A birtokper sikeressége azon múlik, hogy a kérelmezőnek a birtokláshoz erősebb-e a jogcíme, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. A birtokperben annak a félnek a jogosultságát, akit békés birtoklásában megzavartak, vélelmezni kell (ez jogos birtok vélelme) – ha tehát maga is tilos önhatalommal szerezte, őt a vélelem nem védi. Leggyakrabban: szomszédjogi vitákban, tulajdonostársak belső viszonyában, bérbeadó és bérlő között, a tulajdonos és használati jog jogosultja között.
10
Köszönöm a figyelmet!
11
