A Dologi Kár Biztosítások Általános Feltételei. Tartalomjegyzék

A Dologi Kár Biztosítások Általános Feltételei

Tartalomjegyzék §1

Tűzbiztosítás

2

§2

Vihar- és jégverés biztosítás

3

§3

Elemi kár biztosítás (vihar és jégkár nélkül)

4

§4

Csőtörés (vezetékes víz) biztosítás (beleértve sprinkler szivárgást is)

5

§5

Sztrájk, belső zavargások, rosszindulatú rongálás vagy munkából történő kizárás

6

§6

Idegen jármű ütközése, füst, hangrobbanás

7

§7

Meg nem nevezett veszélyek

7

§8

Nem biztosított veszélyek és károk

9

§9

Biztosított vagyontárgyak

9

§ 10

Biztosított költségek

10

§ 11

Kockázatviselési hely

13

§ 12

Biztosítási érték

13

§ 13

Kockázati körülmények az ajánlat megtételénél, a kockázat növekedése

15

§ 14

Biztonsági előírások

15

§ 15

A biztosítási díj; a biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtartama; a szerződéses viszony befejezése felmondás miatt

16

§ 16

Többszörös biztosítás; túlbiztosítás; kettős biztosítás

17

§ 17

Szerződő, Biztosított

17

§ 18

Biztosítási összeg

18

§ 19

Kártérítési számítás; alulbiztosítás

20

§ 20

Kártérítési limitek; önrészesedés

21

§ 21

A biztosított kötelességei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és azt követően; az üzleti titok védelme

21

§ 22

Képviselők

22

§ 23

Szakértői eljárások

22

§ 24

Kártérítés, engedményezés, újra megkerült vagyontárgyak

23

§ 25

A kártérítési kötelezettség elmaradása; kereseti határidő

24

§ 26

Kártérítési igény harmadik féllel szemben

24

§ 27

Jogviszony a biztosítási esemény után

24

§ 28

Írásbeliség; a felmondás visszautasítása; bejelentések

25

§ 29

Ügynöki meghatalmazás

25

§ 30

Együttbiztosítás

25

§ 31

Alkalmazott jog; illetékesség

25

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.

HDI Versicherung AG Magyarországi Fióktelepe 1015 Budapest, Dohány u. 12-14. Tel:+36 1 248 2820 Fax:+36 1 248 2829

1. oldal

§ 1.

Tűzbiztosítás

1.

A biztosító kártérítést nyújt azokra a vagyontárgyakra, melyek a)

tűz

b)

villámcsapás

c)

robbanás

d)

személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek, rakományának becsapódása, lezuhanása vagy

e)

olvadt massza rendellenes kiömlése

által elpusztultak, megsérültek vagy eltűntek. 2.

3.

4.

Tűz a)

A tűz (lángolás, belobbanás, izzás) jelen szerződés szempontjából: az olyan anyagi állapotváltozásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedőképesen, hő- és fényhatás kíséretében, és ami rendeltetésszerű tűzhely nélkül keletkezett, vagy abban keletkezett, de onnan kilépett és saját erőből terjedt el. Tűznek számít a fényjelenséggel és hőleadással járó folyamat is, ami csak atmoszférikus feltételektől eltérő hőmérsékleti-, nyomás- vagy koncentrációs viszonyok között, vagy halogén (pl. klór), vagy réz közreműködésével tud keletkezni és elterjedni. Az elektromos rövidzárlat, és túlfeszültség akkor sem tűz, ha fényjelenséggel jár együtt.

b)

Amennyiben arról a felek külön megállapodtak, a Biztosító kártérítést nyújt a gőztermelő berendezésekben, hőcserélőkben, levegő előmelegítőkben, rekuperátorokban, füstgázvezetékekben, szűrő-, REA-, DENOX és hasonló műszaki berendezésekben keletkezett olyan káresemény esetén, amikor a tűz a berendezésen belül tör ki. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor az 1 fejezet keretein belül nem számít dologi kárnak a falazat, burkolat, rétegezés és gumírozás, szűrőanyagok és szűrőbetétek, kontaktanyagok és katalizátorok vesztesége, melyeket a biztosított berendezések élettartama alatt a tapasztalat szerint többször kell cserélni. Az előbb említett vagyontárgyak biztosítási értéke – a 12 § -ban foglaltaktól eltérően – a kár bekövetkeztekor meglévő elhasználtság fokától függ.

Villámcsapás a)

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, ill. nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy egy földi tárgy között. Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amelyet a villámcsapás gyújtó, égető, hő- valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha: – az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt vagy, – az magában a villámvédelmi rendszerben, következett be.

b)

Amennyiben arról a felek külön megállapodtak, akkor dologi kárnak számít a villám által okozott túlfeszültségi kár is. (Villámcsapás másodlagos hatása)

Robbanás a)

Jelen feltétel szerint robbanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatása által okozott károkat. Állandó gázvagy gőznyomás alatt álló tartály robbanásáról beszélünk, amikor annak falai olyan mértékben károsodnak, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomás hirtelen kiegyenlítődik. Amennyiben tartályon belüli robbanásról van szó, a tartályban keletkezett kár akkor is térítésköteles, ha annak falazata nem hasadt szét.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


2. oldal

b)

5.

A biztosítás nem terjed ki azon károkra, melyek – belsőégésű motorok égésterében fellépő robbanások, vagy – elektromos megszakítókban keletkező gáznyomás miatt keletkeztek

Olvadt massza Dologi kárnak számít az üzemben lévő vagyontárgyakban keletkezett olyan kár, amit az olvadt massza tároló edényéből vagy vezetékéből történő akaratlan kiömlése közvetlenül okoz. Ezekben a tároló edényeken vagy vezetékekben keletkezett kár is dologi kárnak tekinthető, kivéve a tartály belsejében és a kitörési helyen jelentkező kárt. Magában az olvadt masszában keletkező kár nem tekinthető dologi kárnak.

6.

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között a) b)

földrengés, belső zavargások által okozott károk.

§ 2.

Vihar- és jégverés biztosítás

1.

A biztosító kártérítést nyújt azokra a vagyontárgyakra, melyek a) vihar vagy b) jég által elpusztultak, megsérültek vagy eltűntek.

2.

Jelen feltétel értelmében vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, melynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 60 km/órás sebességet. Amennyiben a szél erőssége a biztosítási helyen nem megállapítható, akkor abban az esetben lehet az adott helyen vihart feltételezni, ha a szerződő bebizonyította, hogy

3.

4.

a)

a légmozgás a biztosítási hely környékén a kifogástalan állapotban lévő épületekben vagy egyéb hasonló ellenállásra képes vagyontárgyakban is kárt okozott, vagy

b)

a keletkezett kár a biztosított, egyébként kifogástalan állapotban lévő épületekben csak vihar miatt keletkezhetett.

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: a)

eső, jég, hó vagy egyéb szennyeződés behatolása nem rendesen bezárt ablak, külső ajtó vagy egyéb nyílásokon keresztül, kivéve ha ezek a nyílások a vihar vagy jég következtében keletkeztek;

b)

szökőár;

c)

lavina;

d)

tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek, rakományának becsapódása, lezuhanása.

Nem biztosítottak továbbá a)

az épületen kívül lévő mozgatható vagyontárgyakban;

b)

nem beköltözhető állapotú épületekben, és az ezekben az épületekben található vagyontárgyakban keletkezett károk.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


3. oldal

§ 3.

Elemi kár biztosítás (vihar és jégkár nélkül)

1.

A biztosító kártérítést nyújt azon vagyontárgyakban keletkezett károkra, melyek a)

árvíz,

b)

földrengés,

c)

talajsüllyedés, földcsuszamlás,

d)

hónyomás, lavina,

e)

vulkánkitörés

által elpusztultak, megsérültek, vagy eltűntek. Az a)-tól az e)-ig megnevezett veszélynemekre abban az esetben köthető biztosítás, amennyiben erről külön megállapodás születik. 2.

3.

4.

Árvíz a)

Árvíznek nevezzük a kockázatviselési hely – folyók vagy egyéb felszín feletti vizek mederből való kilépésének vagy; – csapadékhatás miatt történő károsodását.

b)

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között – szökőár, – földrengés, – vulkánkitörés, – tűz vagy robbanás, – belső zavargások.

Földrengés a)

A földrengés a föld talajának természetes rázkódása, melyet a föld belsejében lejátszódó geofizikai folyamatok váltanak ki.

b)

Földrengést tételezünk fel, ha a szerződő bebizonyítja, hogy – a kockázatviselési hely környékén a föld talajának természetes mozgása a kifogástalan állapotban lévő épületekben vagy egyéb hasonló ellenállásra képes vagyontárgyakban is kárt okozott, vagy – a keletkezett kár a biztosított, egyébként kifogástalan állapotban lévő épületekben csak földrengés miatt keletkezhetett.

Talajsüllyedés, földcsuszamlás a)

A talajsüllyedés a föld talajának, az abban lévő természetes üregek miatti természetes süllyedése.

b)

A földcsuszamlás a kőzet - vagy földtömeg természetes megcsúszása, vagy lezuhanása.

c)

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: – szárazság, vagy kiszáradás, – tűz vagy robbanás, – földrengés, – árvíz, – vulkánkitörés.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


4. oldal

5.

Hónyomás, lavina a)

Hónyomás a hó- vagy jégtömeg súlya által kiváltott statikus nyomóhatás.

b)

Lavinának nevezzük a hegyoldalakról lezúduló hó- vagy jégtömeget.

c)

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között – tűz vagy robbanás, – földrengés, – árvíz.

d)

A biztosítás nem terjed ki továbbá a nem beköltözhető állapotban lévő épületekben, és az ezekben az épületekben található vagyontárgyakban keletkezett károkra.

§ 4.

Csőtörés (vezetékes víz) biztosítás (beleértve sprinkler szivárgást is)

1.

A biztosító kártérítést nyújt azon károk esetében, melyek vízvezeték törése miatt pusztultak el, hibásodtak meg vagy vesztek el.

2.

Vezetékes vízkárnak tekintendőek a a)

a vízellátás csöveiből, vagy tömlőiből (nyomó- vagy csatorna csövek),

b)

egyéb, a csőrendszerrel összekapcsolt berendezésekből,

c)

a melegvíz-, gőzfűtés-, klíma-, hőszivattyú-, vagy napelemes fűtőberendezésekből,

d)

a Sprinkler-, permetező-, szóró- vagy oltókészülékekből

nem rendeltetésszerűen kilépő víz által okozott károk. Az olyan hőközvetítő folyadékok, mint sólé, olaj, egyéb hűtő- vagy fűtőközeg rendeltetésellenes kiáramlása a fenti berendezésekből szintén biztosítási eseménynek minősül. Biztosítási szempontból a vízgőz a vezetékes vízzel azonosnak számít. 3.

Biztosítási fedezet kiterjed a)

az épületen belül – a vízellátás (nyomócsövek és csatornák), – a melegvíz vagy gőzfűtés-, klíma-, hőszivattyúk vagy szolár berendezések, – sprinkler-, permetező-, szóró-, vagy oltókészülékek csöveinek törés és/vagy fagyáskáraira – fürdőberendezésekben, mosókádakban, vízöblítéses WC-kben, vízcsapokban, szagelzárókban, vízmérőkben, – melegvíz vagy gőzfűtéses berendezésekben, klíma-, hőszivattyú- vagy szolár berendezések fűtőtesteiben, fűtőkazánjaiban, bojlerekben, beleértve azok alkatrészeiben, – sprinkler-, permetező, szóró vagy oltókészülékek egyéb, nem csővezeték részeiben keletkezett fagykárokra

b)

az épületen kívül házi vízellátás (nyomó- és csatornacsövek), melegvíz vagy gőzfűtés, klíma-, hőszivattyúk, vagy szolár berendezések csöveinek törés és/vagy fagyáskáraira – amennyiben ezek a csövek a biztosított ingatlanon helyezkednek el vagy – amennyiben a biztosított ingatlanon kívül, egy - jelen biztosítási szerződés keretein belül biztosított épület vagy berendezés ellátására szolgálnak és a szerződő viseli ezek kárveszélyeit.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


5. oldal

Azon csövek, melyek fűtőkazánok, bojlerek, hőcserélők vagy hasonló felszerelések tartozékai, az a) és b) pontok szerint nem számítanak csöveknek. 4.

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincsenek biztosítva többek között: a)

fürdő-, mosdó vagy mosóvizek

b)

nyilvános lefolyórendszerek csöveiből visszafolyó víz;

c)

talajsüllyedés vagy földcsuszamlás, hacsak nem a talajsüllyedést vagy földcsuszamlást az 1. pontban foglaltaknak megfelelően víz okozta,

d)

penész vagy gomba,

e)

tűz vagy robbanás,

f)

földrengés,

g)

belső zavargás.

Az a) és b) szerinti kivételek nem vonatkoznak a 3 sz. szerinti csövek töréskáraira, továbbá az 1. szerinti károkra, amennyiben azok a csőtörések következményei. 5.

A biztosítás nem terjed ki továbbá a nem beköltözhető állapotban lévő épületekben, és az ezekben az épületekben található vagyontárgyakban keletkezett károkra.

§ 5.

Sztrájk, zavargások, rosszindulatú rongálás vagy munkából történő kizárás

1.

Jelen biztosítás kártérítést nyújt azokban a vagyontárgyakban keletkezett károkra, melyek a)

zavargással közvetlen kapcsolatban lévő erőszakos cselekedet által,

b)

közvetlen rosszindulatú rongálás által,

c)

sztrájkoló vagy munkából kizárt munkavállalóknak a sztrájkkal vagy a munkából kizárás ellen irányuló ellenállással kapcsolatos közvetlen cselekedetei által, elpusztulnak, megsérülnek vagy

d)

zavargással közvetlen összefüggésben lévő fosztogatások miatt vesznek el.

2.

Jelen feltétel értelmezése szerint zavargásnak számít, ha az emberek egy nagyobb csoportja a nyilvánosság nyugalmát és rendjét sértő módon lép fel és személyek vagy vagyontárgyak ellen erőszakot alkalmaz.

3.

Rosszindulatú rongálásnak tekintendő a biztosított vagyontárgyak szándékosan tönkretétele vagy elpusztítása.

4.

A sztrájk egy, viszonylag nagy számú munkavállaló közreműködésével, tervszerűen végrehajtott, meghatározott célra irányuló, közös munkaleállása. A munkából történő kizárás egy meghatározott célra irányuló viszonylag nagy számú munkavállalónak a tervszerű munkából történő kirekesztése. A biztosítás nem terjed ki a sztrájkoló vagy munkából kizárt dolgozók vagyontárgyaira.

5.


tűz vagy robbanás, hacsak nem belső zavargások következménye

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


6. oldal

b)

földrengés,

c)

államhatalmi szervek által hozott rendelkezések.

6.

Zavargás, rosszindulatú rongálás, sztrájk vagy munkából történő kizárás által okozott károk iránt benyújtott kártérítési igény nem térítésköteles, ha azt bármely állami fedezet téríti.

§ 6.

Idegen jármű ütközése, füst, hangrobbanás

1.

Jelen biztosítási kötvény értemében a biztosító kártérítést nyújt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek

2.

a)

idegen jármű beleütközése,

b)

füst,

c)

hangrobbanás által elpusztultak, megsérültek vagy elvesztek.

Idegen jármű ütközésének számít minden kötött pályán vagy úttesten közlekedő jármű vagy azok rakományai által a biztosított vagyontárgyakban okozott károsodás. Nincs biztosítva a)

a járművekben keletkezett kár,

b)

a kopás által keletkezett kár.

3.

Füst kárnak minősül a biztosított vagyontárgy füst általi olyan károsodása vagy meghibásodása, amit a tűzi-, fűtőfőző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen és nem rendeltetésszerűen kilépett füst okoz.

4.

Jelen feltétel értelmében hangrobbanásról akkor beszélünk, ha egy repülőgép túllépvén a helyi hangsebességet, nyomáshullámot hoz létre.

5.


tűz vagy robbanás,

b)

földrengés,

c)

zavargás.

§ 7.

Meg nem nevezett veszélyek

1.

Jelen feltétel értelmében a biztosító kártérítést nyújt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett minden olyan hirtelen, váratlan, előre nem látható módon keletkezett kár esetén, melyeknek kiváltó oka nem található a 1. § – 6. § alatt. Előre nem látottak azok a károk, melyeket a szerződő vagy képviselője sem időben nem láttak előre, sem az üzem napi tevékenységéhez szükséges szakismerettel nem láthattak előre. A súlyos gondatlanság nem térítésköteles. Megsemmisülésnek vagy meghibásodásnak számít a biztosított vagyontárgy állagában bekövetkezett hátrányos jellegű változás. Jelen feltétel értelmében nem számít megsemmisülésnek vagy meghibásodásnak a kár, ha egy már meglévő hiba vagy hiányosság kerül napvilágra. A biztosított vagyontárgyak bűncselekmény következtében történő eltűnése, megsemmisülése csak abban az esetben számít biztosítási eseménynek, ha arról külön megállapodás születik.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


7. oldal

Azon saját használatú vagyontárgyak esetében, melyeknél a káresemény miatt csupán olyan jelentéktelen változás következik be, amely nem befolyásolja a használati értéküket, nem beszélünk biztosítási eseményről, azaz kártérítés értük nem fizethető. 2.

Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva a)

a normál üzemi elhasználódás; A más vagyontárgyakban vagy azok részeiben keletkezett következményi károk akkor vannak biztosítva, ha önmaguk nem tartoznak a kizárások közé. Ugyanez vonatkozik a gépi berendezéseknél a géprészekre is, ha a károsodott géprész nem szorult volna felújításra; ezen feltétel értelmében dologi résznek számít a működési egység (minimum gyártási csoport vagy csereegység);

b)

a gépekben, gépi berendezésekben és felszerelésekben, elektronikus adatfeldolgozó- és tároló berendezésekben külső behatás nélkül keletkezett – gyártási hibák, mint pl. konstrukciós-, öntési-, anyag-, tervezési, számítási-, vagy kivitelezési hibák, vagy – kezelési hibák, ügyetlenség, – a mérő-, szabályozó- vagy biztonsági berendezések elromlása vagy – a karbantartás, átalakítás, átszerelés, javítás vagy üzembe helyezés során keletkező károk; A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás;

c)

3.

a készletekben, a klíma -, fűtő-, vagy hűtő rendszerek kiesése, vagy hibás működése során keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás;

A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra, melyek: a)

a feldolgozás vagy javítás során, a feldolgozott vagy javított vagyontárgyakban keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás;

b)

a szennyeződések (pl. mérgezés, kormozás, lerakódás, porosodás, ráömlés) során keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás;

c)

idő előtti elhasználódás, korrózió, erózió, zsugorodás, kazánkő lerakódás, iszap vagy egyéb lerakódás miatt keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás;

d)

az épületek és épület részek süllyedése vagy tágulása, beleértve az udvar- és járdarögzítéseket, valamint utakat; a föld feletti- vagy föld alatti építmények, vagy az altalaj kiszáradása miatti földsüllyedéseket. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás.

A b) – d) kizárások nem érvényesek, ha az ott megnevezett eseményeket egy másik, a biztosított telephelyen bekövetkező térítésköteles dologi kár okozta. e)

mindennemű mágneses behatás okán az adatok törlése vagy megváltoztatása miatt, azonban az adathordozó anyagok egyidejű pusztulása vagy sérülése nélkül keletkeztek;

f)

szabadban található, mozgatható vagyontárgyakban vagy nyitott épületekben található vagyontárgyakban időjárási hatások miatt keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


8. oldal

g)

belső pusztulás vagy a javak természetes állapota, ill. olyan normál légnedvesség vagy szokásos hőmérsékleti ingadozások, valamint normál hőmérsékleti behatások miatt keletkeztek, melyekkel az évszakok és a helyi viszonyok miatt számolni lehet;

h)

árvíz vagy szökőár miatt keletkeztek.

i)

belső nyugtalanság, sztrájk, vagy munkából történő kizárás okán keletkeztek, amennyiben azok a hatályos polgárjogi rendelkezéseken alapszanak. A kártérítésre vonatkozó igény ezekben az esetekben azokra a kár részekre vonatkozik, ami a hatályos polgárjogi rendelkezések alapján megítélhető részt meghaladja;

j)

élő állatokon és növényeken, mikroorganizmusokon, járművekben keletkezik;

k)

építési és szerelési teljesítésekben, azok műszaki átadásáig vagy a próbaüzem alatt keletkeztek;

l)

vizekben, talajban és földön, depóniákban, Off-shore berendezésekben és a nukleáris hasadóanyagokkal összefüggésbe hozható berendezésekben keletkeztek.

4.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakra egyéb biztosítási fedezet is érvényben van, a jelen szerződés biztosítási védelme érvénytelen.

§ 8.

Nem biztosított veszélyek és károk

1.

Az 1. § – 7. § alapján a nem biztosított veszélyeket és károkat kiegészítve tekintet nélkül a kiváltó okokra nincsenek biztosítva azon károk, melyek oka: a)

a háború, invázió, polgárháború, forradalom, ill. egyéb háborúhoz hasonló események és államhatalmi szervek által kiadott rendelkezések;

b)

magenergia; ez nem vonatkozik azon a károkra, melyek más, a jelen biztosítás alá tartozó káresemények következtében a biztosított ingatlanon üzemszerűen meglévő vagy felhasznált radioaktív izotóp (magreaktorok kivételével) által keletkeztek, különösen a vegyülés vagy aktiválás következtében okozott károk, a megszakításhoz, takarításhoz, elszállításhoz és a radioaktívan fertőzött vagyontárgyak szigeteléséhez szükséges többletköltségek a 10. § 3. c sz. szerint biztosítva vannak, amennyiben erről a biztosítási szerződésben a felek külön megállapodtak, és amennyiben ezek az intézkedések a hatályos törvényi rendelkezések alapján is előírtak.

c)

a szerződő vagy képviselőjének szándékossága vagy durva gondatlansága. Ha a kár szándékos előidézése jogerős büntetőítélettel megállapítást nyert, abban az esetben jelen záradék minden további vizsgálat nélkül alkalmazható.

§ 9.

Biztosított vagyontárgyak

1.

Jelen feltétel alapján biztosítottak a biztosítási szerződésben megjelölt vagyontárgyak, a szerződéshez alapul vett tételmagyarázat szerint. Az 1-8 § alatt található kizárások változatlan formában és tartalommal továbbra is érvényesek. Ha a szerződő egy tételhez olyan vagyontárgyat rendelt hozzá, amihez az nem tartozik, akkor a szerződő kérésére azon tétel alapján fogják kártalanítani, amit ő figyelembe vett. Ez nem vonatkozik olyan vagyontárgyakra, melyeket kifejezetten kizártak a biztosítási védelemből. A biztosítási érték ahhoz a tételez igazodik, amihez a vagyontárgy az tételmagyarázat szerint tartozik.

2.

Jelen feltétel rendelkezései szerint azon mozgatható vagyontárgyak biztosíthatóak, melyek esetében a szerződő

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


9. oldal

a)

a tulajdonos,

b)

a tulajdonjog fenntartását megszerezte, vagy

c)

az adott vagyontárgyakat biztosítékként átruházta és amennyiben arra nézve a tulajdonjogot megszerzett személyt nem illeti meg kártérítési igény.

3.

A 2. ponton túl azon idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosíthatóak, melyek a szerződő gondjaira vannak bízva és a vagyontárgy tulajdonosa és a szerződő között meglévő szerződés feltételei alapján a kárveszélyt a szerződő viseli.

4.

A 2 b) sz., 2 c) sz. és a 3 sz. pontok szerint megkötött biztosítás esetében a szerződés a tulajdonos és a szerződő javára szól. A 3 sz. esetben azonban, amennyiben másképp nem állapodott meg a tulajdonos és a szerződő, a kártérítési összeget minden esetben a tulajdonos kapja.

5.

Amennyiben külön megállapodás keretein belül az üzemi alkalmazottak használati vagyontárgyai is biztosítási fedezet alá kerülnek, akkor csak olyan károk biztosítottak, melyek olyan vagyontárgyakban keletkeztek, melyek a napi munka során használatosak vagy a munkáltató külön kérésére voltak a kockázatviselés helyén. Értékpapírok és gépjárművek nincsenek biztosítva.

6.

Nincs biztosítva a)

víz, talaj, föld;

b)

depóniák, lerakó helyek;

c)

Off-shore- berendezések, beleértve az ott található egyéb vagyontárgyakat;

d)

a nukleáris energia felhasználásával, előállításával foglalkozó berendezések és az ott található vagyontárgyak.

§ 10.

Biztosított költségek

1.

Kárelhárításra és kárcsökkentésre fordított költségek

2.

a)

azokat a ráfordításokat, még ha sikertelenek is, melyeket a szerződő a kár elhárítására vagy csökkentésére fordított, a biztosító megtéríti. Ezen ráfordításokra fordított összeg és a biztosított vagyontárgyak kártérítési összege együttesen maximum a biztosítási összeggel, ill. a megállapított maximális kártérítéssel lehet egyenlő. Ez a megállapítás nem érvényes abban az esetben, ha a kárenyhítési, kárelhárítási intézkedések a biztosító határozott felkérésére és útmutatásai alapján történtek. Amennyiben megállapítást nyer, hogy alulbiztosítás esete forog fenn, akkor a fenti ráfordítások, a biztosító utasításaira való tekintet nélkül, csak ugyanabban az arányban kerülnek térítésre, mint a kár.

b)

A tűzoltók és más hivatalos, tevékenységüket közérdekből végző segítségnyújtó szervezet által nyújtott segítség, szolgáltatás a biztosító részéről nem térítésköteles.

A kárfeltárás költségei a)

A kárfeltárás költségeit a biztosító a szerződő részére a fizetendő kár terhére oly mértékben téríti meg, mely mértékben a ráfordításokat a körülmények szükségessé tették.

b)

Azon költségeket, melyek a szerződőnél szakértő vagy tanácsadó bevonása okán keletkeztek, a biztosítónak nem kell megtérítenie, kivéve, ha azok igénybevételére jelen biztosítási szerződés alapján a szerződő erre volt kötelezve.

c)

Alulbiztosítottság esetén ezen ráfordításokat csak ugyanabban az arányban téríti meg a biztosító, mint a kárt.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


10. oldal

3.

4.

5.

Amennyiben erről külön megállapodás születik, a biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt szükségessé vált alábbi ráfordításokat: a)

Tűzoltási költségek Tűzoltási költségek azok a ráfordítások, melyeket a szerződőnek a tűz oltásához kell megtennie; ide tartoznak azoknak a saját vagy idegen, a tűzoltásban hathatósan közreműködő tűzoltóknak nyújtott méltányos összegű díjazások, akiket a tűz leküzdésében ténylegesen igénybe vettek.

b)

Takarítási és bontási költségek A takarítási és bontási költségek a káresemény helyszínének takarítására fordított ráfordítások, beleértve a megmaradt részek lebontását, a törmelék és egyéb maradvány további raktározási vagy megsemmisítési céllal történő elszállítását a lehető legközelebbi lerakodási helyre; Azon biztosítási eseményeknél melyek a 3 § szerinti elemi károk miatt keletkeztek a biztosító ezen többletköltségeket a biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyszínen kívül eső helyeken csak abban az esetben téríti meg, ha ezek a biztosítási szerződésben foglalt biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

c)

Radioaktív szennyeződésű vagyontárgyak eltakarításának, bontásának, elszállításának és szigetelésének költségei Törvényesen kötelező intézkedések alapján eszközölt ráfordítások a radioaktív szennyeződésű anyagok eltakarítására, bontására, elszállítására és szigetelési költségeire; 3 b) pont 2 bekezdés jelen esetben is változatlan tartalommal érvényes;

d)

Mozgatási és védelmi költségek A mozgatási és védelmi költségek olyan ráfordítások, melyek azáltal jelentkeznek, hogy a vagyontárgyak helyreállításához vagy beszerzéséhez más vagyontárgyakat kellett mozgatni, megváltoztatni vagy védeni (mozgatási és védelmi költségek); a mozgatási és védelmi költségnek számít különösen a gépek fel- és leszerelése, épületrészek áttörése, bontása vagy újraépítése, ill. nyílások kiszélesítése;

e)

Adathordozók helyreállítási Ezen költségek akták, tervek üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek és egyéb adathordozók, beleértve az adathordozók új értékét [→ § 12 Nr. 1 a)] helyreállításához szükséges ráfordítások; a tárolt információk veszteségeit vagy változásait csak akkor téríti a biztosító, ha ezen adatokat azon az adathordozón tárolták, amiben térítésköteles dologi kár keletkezett; Amennyiben a helyreállításra nem szükséges vagy az a biztosítási esemény után három éven belül nem történik meg, a biztosító kártérítést csak a 12 § 5 sz. szerint elszámolt anyag értékének nagyságában térít meg.

Többletköltség árnövekedésnél a)

Amennyiben erről a szerződő felek megállapodtak, a biztosító megtéríti a biztosítási esemény bekövetkezte és a helyreállítás vagy beszerzés időpontjai között, az árnövekedés miatt fellépő szükséges többletköltséget.

b)

Ha a szerződő nem intézkedik haladéktalanul a helyreállításról vagy beszerzésről, akkor a többletköltségeket a biztosító csak olyan mértékben téríti, mely mértékben azok a haladéktalan helyreállítás vagy beszerzés esetén keletkeztek volna.

c)

Tőkehiány miatti többletköltségeket nem téríthetőek.

Többletköltségek a hatósági helyreállítási korlátozások miatt a)

Amennyiben erről a felek megállapodtak, a biztosító a 19 § 1. pontjától eltérő módon megtéríti a biztosított és a kártól sújtott vagyontárgyaknak a hatósági helyreállítási korlátozások miatt keletkezett szükséges többletköltségeit. Ha a hatósági meghagyásokat a biztosítási esemény bekövetkezte előtt határidő kiszabással hozták meg, akkor az ez által keletkező többletköltségek nem kerülnek megtérítésre.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


11. oldal

Az 1. bekezdés értelmében a többletköltségnek számítanak azok a ráfordítások is, melyek akkor keletkeznek, ha a hatósági helyreállítási korlátozások következtében a biztosított és kártól sújtott vagyontárgyak maradványait nem tudja többet felhasználni.

6.

7.

b)

Ha a biztosított és a kártól sújtott vagyontárgyak helyreállítása a hatósági helyreállítási korlátozások alapján csak más helyen lehetséges, a többletköltségek csak olyan arányban kerülnek megtérítésre, amennyiben azok az eredeti helyen történő helyreállításhoz lettek volna szükségesek.

c)

Amennyiben a kártérítési igény harmadik féllel szemben jelentkezik, akkor a szerződő kötelezi magát, hogy azt az esedékes többlet tekintetében a biztosítóra engedményezi.

Technológiai fejlődés miatti többletköltségek a)

Ha arról külön megállapodás születik, a biztosító a biztosított és a kárban érintett vagyontárgyak helyreállítására vagy beszerzésére fordított többletköltségeket akkor téríti meg, ha ugyanannak a típusú és minőségű vagyontárgynak a helyreállítása vagy beszerzése a technológiai fejlődés következtében nem volt lehetséges vagy nem volt célszerű. Ilyen esetben az az összeg a mérvadó, melyet egy olyan vagyontárgy beszerzésére fordítottak, ami a kárban megsérült vagyontárgy típusához és minőségéhez közel áll.

b)

Jelen pont alatt nem biztosíthatóak azok a többletköltségek, melyek oka hatósági helyreállítási korlátozás.

Szakértői költségek Amennyiben a felek arról külön megállapodtak és a térítésköteles kár nagysága egy megállapodott összeget meghalad, a biztosító a szakértői eljárás biztosított által viselendő költségének megállapodott részét a 23 § rendelkezései szerint az erre a célra meghatározott kártérítési limit erejéig megtéríti.

8.

9.

A talaj kármentesítésének költségei a)

Ha erről a felek megállapodtak, akkor a biztosító megtéríti azokat a szükséges költségeket, melyeket a szerződőnek a hatósági rendelkezések alapján a sugárzás következtében a biztosítási esemény miatt kell arra költenie, hogy – a Magyar Köztársaság területén lévő saját, bérelt, vagy haszonbérbe vett biztosított telephelyének talaját megvizsgálja és szükség esetén sugármentesítse vagy kicserélje; – a szennyeződött talajt kiemelje, azt egy, erre a célra kijelölt telepre szállítsa és ott raktározza vagy megsemmisítse; – a biztosított telephely állapotát a biztosítási esemény előtti állapotra visszaállítsa.

b)

Az a.) pont szerinti ráfordítások csak abban az esetben térítéskötelesek, ha a hatósági rendelkezések – olyan szennyezésre vonatkoznak, melyek bizonyíthatóan egy biztosítási esemény következményei, és a biztosított vagyontárgyak váltottak ki, és – a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított kilenc hónapon belül jelennek meg és a biztosítónak, a jogorvoslati időre való tekintet nélkül a tudomásra jutástól számított három hónapon belül bejelentésre kerültek.

c)

Egyéb hatósági rendelkezések vagy a szerződő egyéb kötelezettségei alapján felmerülő ráfordítások (beleértve az úgynevezett beszállítási szavatosságot) miatt nem kerülnek térítésre.

d)

A biztosító jelen feltétel értelmében nem nyújt kártérítést, amennyiben a szerződő más biztosítási szerződés alapján jogosult a kártérítésre.

e)

A kártérítési összeg maximum a szerződésben rögzített kártérítési limit lehet.

f)

A 8 a) szerinti költségek nem minősülnek a 3 b) szerint takarítási költségeknek.

Közlekedésbiztonsági intézkedések

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


12. oldal

Ha a felek erről megállapodtak, akkor a biztosító kártérítést nyújt az olyan szükséges ráfordítások tekintetében, melyek az olyan, a biztosítási esemény bekövetkezése okán a biztosítási helyen vagy azon kívül keletkezett veszély elhárítására kerültek kifizetésre, amennyiben a szerződő ezek elhárítására a törvényes előírások alapján köteles.

§ 11.

Kockázatviselési hely

1.

Biztosítási fedezet kizárólag a kockázatviselési helyen érvényes, hacsak a 2.) – 4.) pontok alatt vagy a biztosítási szerződésben ettől eltérő megállapodás felvételre nem került.

2.

Kockázatviselési hely:

3.

a)

A kockázatviselés helye a szerződésben megjelölt biztosított ingatlan, beleértve – ennek az ingatlannak a szomszédságában található tároló helyeket, csatlakozó vágányokat és utcai víz csatlakozásokat; – parkolóhelyeket, melyek a szerződő rendelkezésére állnak és megfelelően meg vannak jelölve.

b)

Kockázatviselési helyként kezelendő más, a szerződő Európán belüli, jelen biztosítási szerződésben meg nem jelölt üzemi ingatlana is. A kártérítés azonban biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben megállapodott kártérítésre korlátozódik.

c)

Az üzemben dolgozók hozzátartozóinak használati tárgyai, azok lakóhelyiségeiben nem biztosítottak.

d)

Készpénz, okirat és egyéb értékpapír, nemesfémek, ékszerek, gyöngyök, drágakövek és egyéb értéktárgyak, hacsak nem dísztárgyként funkcionálnak, az üzemidőn kívül csak zárt, a biztosítási szerződésben meghatározott módon tárolva vannak biztosítva. Jelen feltétel értelmében a pihenőszünetek üzemidőnek számítanak.

e)

Azon vagyontárgyak, melyek egy bekövetkezett vagy közvetlenül a bekövetkezés előtt álló biztosítási esemény előtt a kockázatviselési helyről eltávolításra kerültek és térben, ill. időben ezen folyamattal összefüggésben semmisültek, ill. sérültek meg vagy tűntek el, biztosítási fedezettel rendelkeznek.

Kockázatviselési helyen kívüli biztosítás Amennyiben arról a felek megállapodtak, azon mozgatható vagyontárgyakra, melyek a kockázatviselési helyen kívül, de Európán belül találhatóak biztosítási fedezet szerezhető, mégpedig az erre megállapodott kártérítési limit (függő külső biztosítás), vagy biztosítási összeg (önálló külső biztosítás) erejéig.

4.

Kiegészítés a 2 b) és 3. pontokhoz: a)

Amennyiben a felek másként nem állapodtak meg, a 2 b) és 3 pontok rendelkezései nem érvényesek a – 3 § elemi károk biztosítás, – az 5 § szerinti belső zavargások, rosszindulatú rongálások, sztrájk vagy munkából történő kizárások okozta károk – 7 § szerinti járulékos, meg nem nevezett veszélyek által okozott károk esetén.

b)

Nem elegendő biztosítási összegnél a 19 § szerint az alulbiztosítottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

§ 12.

Biztosítási érték

1.

Biztosítás új értéken Ha a vagyontárgyakat új értéken biztosítják, akkor ez az érték a biztosítási értékkel egyenlő. a)

új érték;

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


13. oldal

Az épületek új értéke a szokásos újjáépítési érték, beleértve minden tervezési és kivitelezési mellékköltséget; egyéb vagyontárgyak esetében az a költség, ami az adott vagyontárgy eredeti állapotba történő visszaállításához szükséges.

2.

b)

avult érték, ha a vagyontárgy értéke alacsonyabb, mint az új érték 40 %-a, az avult érték a vagyontárgyak új értékéből számítandó oly módon, hogy a vagyontárgy új értékéből levonásra kerül egy, az elhasználódás fokára jellemző érték;

c)

általános érték, ha a szerződő üzemében a vagyontárgy már nem kerül alkalmazásra; általános érték a vagyontárgyak vagy használt anyagok elérhető eladási értéke

Biztosítás avult értéken Amennyiben a vagyontárgyak avult értéken kerülnek biztosításra, az alábbiak érvényesek: Biztosítási érték avult érték az 1b) szerint vagy általános érték az 1c) szerint az ott megadott feltételek szerint.

3.

A készletek biztosítási értéke a)

Az alábbi vagyontárgyak biztosítási értéke – a szerződő által gyártott termékek, még ha nincsenek készen, akkor is – termékek, melyekkel a szerződő kereskedik, – nyersanyagok vagy őstermékek, az az összeg, mely arra kerül felhasználásra, hogy hasonló típusú és minőségű termékeket szerezzenek be vagy a gyártsanak le, mint amilyen a káresemény során megsérült, tönkrement vagy eltűnt vagyontárgy A biztosítási érték maximum a késztermék elérhető eladási ára lehet.

b)

Eladási ár, mint biztosítási érték Amennyiben a biztosítási szerződésben foglalt külön megállapodás alapján az eladási ár, mint biztosítási érték szerepel, az alábbi rendelkezések az érvényesek: – A szerződő által teljesen vagy részben önmaga gyártotta termékek, melyek szállításra készek, de még nincsenek eladva esetében a biztosítási érték az elérhető eladási ár, levonva a ki nem szállítás által megtakarított költségeket; Azon felárak, melyek csak a vállalatok különleges kötődései alapján elérhetőek, nem téríthetőek. A nem piacképes áruknál és az új bevezetett cikkeknél a biztosítási érték az a) szerint számítandó. – A szerződő által önmaga gyártotta termékek, melyek kiszállításra készek és már el vannak adva, de a vevőnek még nem kerültek átadásra (amennyiben a vevő nem utasította el az átvételt) esetében a biztosítási értékként a megállapodott eladási ár számít, levonva a ki nem szállítás által megtakarított költségeket. Ha bizonyos terméksorozatnál nem bizonyítható, hogy a kár fellépésekor hol és miként voltak tárolva, akkor a kár minden ilyen sorozat eladott és el nem adott termékeire ugyanolyan arányban kerül megosztásra, mint ahogy ennek a terméknek a teljes értéke megoszlik az eladott és el nem adott termékek között. Ha a szerződő ügyfeleinek a kár fellépése ellenére az adásvételi szerződés teljesítéseként a megállapodott áron szállít, akkor biztosítási értékként a szerződőnél az újragyártás költsége vagy a piacon történő értékesítés esetén a piaci ár számít. Mindkettő a biztosítási esemény időpontjában számolva, de az eladási ár minimum az 1. fejezet szerint. A kimutathatóan lehívásra megrendelt, szállításra kész termékeket egyenrangúnak tekintik a már eladott áruval. – A már eladott kereskedelmi áru biztosítási értékeként a megállapodott eladási ár érvényes, levonva a ki nem szállítás által megtakarított költségeket, amennyiben a szerződő bizonyítja, hogy szerződési kötelezettségeit ugyanabban a minőségben sem a sértetlenül maradt készletekből, sem más hasonló, de ugyanazon minőségű termék felvásárlásával nem tudja teljesíteni, feltéve, hogy az áru átvételét a vevő nem tagadta meg. Ha a szerződő a kár fellépésének ellenére a vevőnek az adásvételi szerződés feltételei szerint szállít, akkor biztosítási értékként az adott kereskedelmi árura a piacon fellelhető, adott árura vonatkozó átlagos piaci érték vonatkozik. Ha ilyen piaci érték nem létezik, akkor a szerződőt az adott biztosított vagyontárgy

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


14. oldal

újrapótlásának okán fellépő költségek illetik meg. Mindkettő a biztosítási esemény időpontjában számítandó, de nem lehet kevesebb, mint az 1 fejezet szerinti eladási ár. – Az áru akkor tekinthető szállításra késznek, ha befejeződik a gyártás. Csomagolásra és raktári árunál összeszerelésre nincs szükség. 4.

Értékpapírok biztosítási értéke Az értékpapírok biztosítási értéke a) értékpapíroknál a Magyarországon bejegyzett és működő tőzsdén a legutolsó jegyzés napján érvényes középárfolyam b)

látra szóló takarékkönyveknél, a betétkönyvben álló követelés összege;

c)

névre szóló takarékkönyveknél a nyilvánosságra hozatali felhívás eljárásának költségei;

d)

egyéb értékpapíroknál a piaci ár.

5.

Minták, prototípusok és kiállítási darabok, valamint a folyó gyártáshoz többet már nem használható gyártókészülékek biztosítási értéke Amennyiben a felek másként ne állapodtak meg, a biztosítási érték vagy az 1b) pont szerinti avult érték vagy az 1c) pont szerint általános érték, az ott megadott feltételekkel.

§ 13.

Kockázati körülmények az ajánlat megtételénél, a kockázat növekedése

1.

A biztosító elismeri, hogy minden olyan körülményt ismertettek vele, ami az ajánlat megtételének időpontjában adott volt, és a kockázat átvállalására hatással lehetett. Ez nem vonatkozik az elhallgatott körülményekre. Általában a PTK 540 §-ban foglaltak érvényesek. Az 1. és 2. fejezetben foglaltak a kockázatfelmérés időpontjára és minden újonnan, a biztosítási szerződésbe felveendő kockázatra érvényes.

2.

A kockázat növekedése a)

A kockázat megnövekedését a biztosítónak minden esetben be kell jelenteni. A biztosító igényt tart a kockázat megnövekedésének napjától érvényes díjnövekményre. Nem esik szó kockázatnövekedésről, ha olyan új üzemágat vettek fel, ami a biztosított ingatlan területén lévő gyártó üzembe tartozik. A gyártó üzemhez tartozik minden szükséges kisegítő-, mellék és kísérleti üzem.

b)

A kockázat növekedését a szerződő akkor köteles bejelenteni, amikor az a tudomására jutott. A biztosító kártérítési kötelezettsége akkor is megmarad, ha a szerződő megsérti változásjelentési kötelezettségét, kivéve ha azt a szerződő szándékosan vagy súlyosan gondatlanul tette. A biztosított kötelessége arról gondoskodni, hogy az üzemben dolgozók a biztosítási ügyekben illetékesek felé a szükséges jelentéseket haladéktalanul megtegyék. Az alulbiztosításra vonatkozó rendelkezésekben foglaltak változatlan formában érvényesek.

c)

A megnövekedett kockázati körülményeket a szerződő intézkedéseivel vagy egyéb kockázatcsökkentő intézkedésekkel ki lehet egyenlíteni, különösen abban az esetben, ha ezeket a biztosítóval egyeztették.

d)

Egyebekben a PTK 540 és 541 §-ai az érvényesek.

§ 14.

Biztonsági előírások

1.

A biztosított köteles

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


15. oldal

a)

minden törvényes, hatósági és a biztosítási szerződésben megállapodott biztonsági előírást betartani;

b)

a biztosított vagyontárgyak, különösen a biztonsági berendezések, vízelvezető felszerelések és berendezések, tetők és a biztosított épületen kívül elhelyezett biztosított vagyontárgyak kifogástalan állapotáról gondoskodni és az azokban keletkező hibákat, hiányosságokat haladéktalan kiküszöbölni.

c)

a szokásos adatbiztonságra ügyelni és az adatbiztosító és adathordozó berendezések gyártójának karbantartására és kezelésére vonatkozó előírásait/utasításait betartani;

2.

Azon biztonsági előírásoktól történő eltérések, melyeket az iparfelügyelet vagy egyéb szakmai szervezet írásban jóváhagyott, nem befolyásolják a biztosító kártérítési kötelezettségeit. A biztonsági- és üzemi előírásoktól való átmeneti eltérés a biztosított ingatlanon történő építési-, átépítési és javítási munkák során úgy lehetséges, hogy a szükséges műszaki megoldások megvalósításánál és azok elvégzésénél megnövelt gondossággal járnak el és nem sértik meg az arra vonatkozó biztonsági előírásokat. Azok az eltérések, melyek a hat hónapot túllépik, nem tekinthetőek átmenetinek.

3.

Azokra az épületekre és termekre, melyek csak lakó-, iroda vagy szociális célokat szolgálnak, nem kell alkalmazni a megállapított biztonsági előírásokat; ugyanez vonatkozik a bérelt, valamint a külső biztosításként fedezett kockázatokra, amennyiben a biztosítottnak nincs ráhatása a biztonsági előírások betartására.

4.

Ha a biztosított megsérti az 1. sz. szerinti kötelezettségeket, akkor a biztosító a PTK 540, ill. 541 §-a szerint jogosult a biztosítási szerződés felmondására, vagy akár a teljesítés alóli felmentésre is. Ez akkor is érvényes, ha a kötelezettségszegés a kockázat növekedéséhez vezet. A biztosító felmondása annak beérkezését követő egy hónap múlva hatályos. A biztosító mentesül, ha a kötelezettségszegést szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból követték el. A biztosított nem felelős a törvényes, hatósági és szerződés szerinti biztonsági előírások megsértéséért, ha ezeket az ő és törvényes helyettesének vagy képviselőjének tudta nélkül tették meg, ill. kezdték el.

§ 15.

A biztosítási díj; a biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtartama; a szerződéses viszony befejezése felmondás miatt

1.

Biztosítási díj

2.

a)

Amennyiben arról a felek másként nem állapodtak meg, a biztosítási kötvényben szereplő díjak éves díjak, és mindig a mindenkor érvényes biztosítási adó és tűzvédelmi hozzájárulás hozzáadásával előre fizetendő. Ha a biztosítási díj megfizetésnél a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a hiányzó részletet a biztosítási szerződésben megállapított fizetési időpontig köteles a szerződő megfizetni. A folyó biztosítási év elhalasztott részletének kifizetését a biztosító azonnal esedékessé teheti, ha a biztosított az egyik részlettel részben vagy egészben késésbe kerül. Ez utóbbi esetben a részletfizetés a jövőbeni biztosítási időszakokra meg is szűnhet.

b)

A biztosítási szerződés szerinti első díj akkor esedékes, ha a biztosított a biztosítási fedezetigazolást (vagy kötvényt) és a fizetési felszólítást vagy díjbekérőt megkapja, és megszűnik az esetleg fennálló elutasítási lehetőség, amire a biztosított hivatkozhatna. Ha részletfizetésben állapodnak meg, akkor csak az első részlet tekinthető első díjnak.

c)

Minden, az első díjat követő fizetés már folytatólagos díj. Ez vonatkozik a szerződés módosítása következtében jelentkező díjakra is. A részletfizetési megállapodást feltételezve a biztosítási díjat azon hónap 1-ével kell fizetni, amellyel megkezdődik az új biztosítási év.

d)

A késedelmes díjfizetésre a PTK megfelelő paragrafusai vonatkoznak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


16. oldal

A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára átutalta, ill. amikor a díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg vagy a biztosító díj iránti igényét bírásági úton érvényesíti. Ha a szerződő előtt az ajánlat megtételekor ismert, hogy már megtörtént egy biztosítási esemény, akkor erre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. 3.

A szerződés időtartama, a szerződés meghosszabbítása A szerződést a biztosítási szerződésben meghatározott időtartamra kötötték. A minimum egy évre kötött biztosítási szerződés mindig egy évvel hosszabbodik meg, ha legkésőbb egy hónappal a lejárata előtt írásban nem mondják fel. Ha a megállapodott idő rövidebb, mint egy év, akkor a szerződés felmondás nélkül a biztosítási szerződésben rögzített időpontban fejeződik be, hacsak a felek erről másképp nem állapodnak meg.

4.

A szerződéses viszony befejezése felmondással Ha a biztosítási szerződés, egy biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító felmondásával szűnik meg, vagy jogutódlás történik, vagy ha a biztosítási viszonyt annak kezdete után visszamenőleg szüneteltették, vagy kezdettől fogva érvénytelen, akkor a biztosítót a díj a PTK-ban foglaltak szerint illeti meg. A biztosítási viszony idő előtti megszűnésénél, a biztosítási díj vagy a díjtételek megváltozásánál a díjat pro rata temporis elv szerint számolják el.

§ 16.

Többszörös biztosítás; túlbiztosítás; kettős biztosítás

1.

Ha a szerződő a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatok egyikére szóló további biztosítást köt (többszörös biztosítás), akkor köteles a biztosítót a többi biztosításról és a biztosítási összegekről legkésőbb a biztosítási eseményt követően haladéktalanul írásban tájékoztatni. Ha a szerződő az 1 fejezet szerint megsérti a kötelezettségeit, akkor a biztosító mentesül. Nem mentesül a biztosító, ha a szerződő nem szándékosan vagy nem súlyosan gondatlanul járt le, ill. ha a biztosító a biztosítási esemény előtt tudomást szerzett a másik biztosításról.

2.

Amennyiben a biztosítási szerződés tartalmaz önrészesedést és az adott vagyontárgyakra több biztosítás is érvényben van, akkor kártérítésként a több biztosítási szerződésből sem lehet többet igényelni, mint a kár nagysága, levonva abból az önrészt.

3.

Ha a szerződött vagy a biztosított egy másik biztosítási szerződésből ugyanarra a kárra kér kártérítést, akkor a meglévő szerződésből fennálló igény oly módon mérséklődik, hogy az összes szerződésből eredő kártérítési összeg nem lehet nagyobb, mint ha biztosítási összegek összege, ami alapján a díjakat számolták csak a meglévő szerződésben lett volna biztosítva.

4.

Ha a biztosítási összeget túlbiztosítás vagy kettős biztosítás miatt csökkentik, akkor ettől az időponttól kezdődően a biztosító azt a díjat követelheti a szerződőtől, amit akkor adott volna, ha szerződést a csökkentett biztosítási összeggel kötötték volna meg.

§ 17.

Szerződő, Biztosított

1.

Ha a biztosítási szerződésben foglaltak szerint a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, akkor a szerződő, ha nincs is birtokában a biztosítási szerződésnek, saját nevében rendelkezhet a biztosított jogairól, annak beleegyezése nélkül. A szerződő a biztosított beleegyezése nélkül jogosult a kártérítést elfogadni vagy a biztosított jogait érvényesíteni, még akkor is ha nincs is birtokában a biztosítási szerződés. Azonban a biztosító a kártérítés kifizetése előtt kérheti annak bizonyítékát, hogy a biztosított ehhez beleegyezését adta.

2.

A biztosított nem rendelkezhet saját jogairól, akkor sem, ha birtokában van a biztosítási szerződés. A kártérítést csak a szerződő beleegyezésével igényelhet.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


17. oldal

3.

A szerződő változásjelentési kötelezettsége a biztosítottra is vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a szerződő a biztosított tudta nélkül kötött biztosítást az adott vagyontárgyakra.

§ 18.

Biztosítási összeg

1.

Előgondoskodási biztosítás az alulbiztosítás kiegyenlítésére A biztosítási szerződésben foglalt előgondoskodási összeget kár esetén azon tétel biztosítási összegeire osztják fel, amelyekre az a szerződés szerint vonatkozik és amelynél az alulbiztosítás fellelhető vagy ahol a kár elkerülésére vagy csökkentésére fordított ráfordítások miatt a biztosítási összeg nem elegendő. Kár esetén ezen felosztás a szerződő érdekének függvényében változhat.

2.

Biztosítási összeg kiegyenlítés Ha az egyes tételek biztosítási összege a hozzájuk tartozó biztosítási értéket meghaladja, akkor a felesleges összegrészeket azokra a tételekre osztják fel, melyeknél az előgondoskodási biztosítási összeg felosztása után még mindig alulbiztosítás lép fel és a hozzájuk tartozó díjtételek egyformák. A felosztásnál az a mérvadó, hogy az egyes pozíciókban szereplő tételek biztosítási értéke legalább elérje a biztosítási összeget. Ezen biztosítási összeg alól kivételek a:

3.

a)

készletek, amennyiben azokat határnap biztosítással fedezik;

b)

előgondoskodási összegek a készletnövekedéshez;

c)

első kockázati összegek.

Épületek és üzemi berendezések biztosítási összegeinek értékkövetése (külön megállapodás esetén) A biztosított épületek és üzemi berendezések biztosítási összegei a díj esedékességénél évente azzal a százalékos aránnyal emelkednek vagy csökkennek, melyek az építési költségek, ill. beszerzési költségek változásainak felelnek meg, a legutolsó indexálás óta. Ugyanabban a mértékben növekedik vagy csökken a biztosítási díj is. Azon tételek esetében, melyeknél a biztosítási szerződés tartalmazza az értékkövetési megállapodást, az alábbi megállapítások érvényesek:

4.

a)

Az új biztosítási összegek a felek által meghatározott alapév árszintje alapján megállapított biztosítási összegek és az eltelt időszak (biztosítási év) alatt bekövetkezett áremelkedések alapján kerülnek megállapításra.

b)

A szerződő minden biztosítási év elején ellenőrzi a biztosítási szerződésében foglalt vagyontárgyak biztosítási összegeit és azok értékkövetését. Amennyiben a szerződő a biztosítási év első 3 hónapjában javaslatot tesz a biztosítási összegek aktualizálására, akkor ezek a módosítások a biztosítás fordulónapjáig visszamenőlegesen érvényesek. Amíg nem érkezik meg az a.) pont szerinti megbízás, addig kiegészítésként az alábbiak érvényesek: A biztosítási szerződésben feltüntetett biztosítási összegek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett vonatkozó inflációs rátával kerülnek indexálásra.

c)

Amennyiben a alapösszegek szummája és az értékemelések a biztosítási év kezdetén kielégítők voltak, a biztosító kártérítésének felső határa az alapösszeg és a értékemelés kétszeresének összege. Amennyiben az indexálás nem vagy nem kielégítően történt meg, a biztosító csupán a legutolsó megfelelően végrehajtott indexáláskor meghatározott összegek erejéig áll kockázatban. Az alulbiztosítottság vizsgálatáról szóló megállapodások változatlan formában érvényesek.

Előgondoskodási biztosítás épületek és üzemi berendezések állagnövelésére

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


18. oldal

Azon vagyontárgyak esetében, ahol külön tételben állapodtak meg az állományváltozás előgondoskodásáról, a következő rendelkezések az érvényesek:

5.

a)

A folyó biztosítási év azon állományváltozásai, melyeket év közbeni szerződésváltoztatással nem vittek át a biztosítási összegbe, külön előgondoskodási tételbe tartoznak.

b)

A megállapodott tételek épületekre és berendezésekre vonatkozó biztosítási összegei mindig külön ajánlat nélkül, a következő biztosítási év kezdetével emelkednek, átmenetileg az előbiztosítási összeg megfelelő összegével. A változásokat mihelyt lehetséges a végleges biztosítási összeggel követni kell.

c)

Az épületek és berendezések esetében az átviendő előgondoskodási összegnek a megállapodott bázis év (alapösszeg) értékére való átszámításánál a beszerzési év indexe a mérvadó.

d)

Az előgondoskodási összeg nagysága a biztosítási évfordulóval nem változik, ha azt a szerződő nem igényli.

e)

Az elmúlt év végleges előgondoskodási összege utólag kerül kiszámításra.

Készletek határnap biztosítása Ha a felek a biztosított készletekre vonatkozóan határnap biztosításban állapodtak meg, akkor a következő rendelkezések érvényesek: a) Kártérítési limitek a biztosított készleteknél a megállapodott biztosítási összegek. b)

Azt a biztosítási értéket, amivel a biztosított készletek a biztosítási helyen a megállapodott határnapon (határnapi érték) a regisztrálás után rendelkeznek, a biztosítónak 60 napon vagy a szerződésben rögzített egyéb határidőn belül a határnap után jelenteni kell (határnapi összeg). Amíg az esedékes határnapi jelentést nem teszik meg, addig erre a határnapra is a legutoljára jelentett határösszeg érvényes.

c)

A szerződőnek az írás-, számolás- vagy elhallási hiba miatt tévedésből rosszul megadott jelentést haladéktalanul ki kell javítani. Ha mindeközben biztosítási esemény következett be, akkor a tévedést be kell bizonyítania.

d)

Ha a legutolsó a biztosítási esemény fellépése előtt jelentett határnapi összeg alacsonyabb, mint a határnapi érték, amire a határnapi összeget jelentették, vagy a 2. fejezet b) szerint jelentettként érvényes, akkor a kár csak oly mértékben kerül térítésre, ahogyan a jelentett határnapi összeg viszonyul a határnapi értékhez.

e)

A határnapi értéket akkor is teljes nagyságában kell jelenteni, ha az a biztosítási összeget meghaladja. A jelentés akkor érvényes, ha a bejelentéssel egy időben a szerződő javaslatot tesz a biztosítási összeg megemelésére. A biztosítót két hétig kötelezi az ajánlat. Ha a biztosító ezen a határidőn belül nem utasítja vissza, akkor az elfogadottnak tekintendő.

f)

Ha az e) esetben a szerződő nyilatkozik arról, hogy nem igényli a magasabb biztosítási összeget, vagy addigra a biztosító elutasítja az ajánlatot, akkor biztosítási esemény bekövetkeztekor a következő határnapi jelentésig csak azt az összeget téríti a biztosító, ami a teljes kárhoz úgy aránylik, mint a biztosítási összeg a határnapi értékhez. Ha a biztosító elutasítja a szerződő javaslatát, akkor a szerződő, miután tudomást szerzett az elutasításról, egy hónapon belül felmondhatja a szerződést.

g)

A d) és f) pontokat és az alulbiztosításról szóló rendelkezéseket a 19 § 3. pontban figyelmen kívül kell hagyni. Az alulbiztosítottság vizsgálatról szóló lemondás a 19 § 3. pont alapján változatlan formában érvényes.

h)

A díjra az egész biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegből számított díj felét kell előlegként befizetni. A végleges díjat a biztosítási év végéig a jelentett határnapi összeg átlagából kell kiszámítani, ha az e)

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


19. oldal

esetben a szerződő kijelenti, hogy nem igényli a magasabb biztosítási összeget, vagy ha a biztosító elutasítja ezt az ajánlatot, akkor a jelentett határnapi összeg biztosítási összeget meghaladó része a díj meghatározásnál figyelmen kívül marad.

§ 19.

Kártérítési számítás; alulbiztosítás

1.

Térítésre kerülnek az esetleges maradványértékek felszámításával a)

totálkár esetén a biztosított vagyontárgy biztosítási értéke [→ § 12] közvetlenül a biztosítási esemény bekövetkezte előtt

b)

részkár esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor szükséges költségek, melyek a helyreállításhoz szükségesek, hozzáadva a biztosítási esemény által esetleg keletkezett és a helyreállításnál ki nem egyenlített értékcsökkenést, legfeljebb azonban közvetlenül a biztosítási esemény előtti biztosítási értéket. Részkárról beszélünk, ha a helyreállítási költségek a maradványértéket hozzáadva nem magasabbak, mint a biztosított vagyontárgyak biztosítási értéke, közvetlenül a biztosítási esemény bekövetkezte előtt. A biztosítás által térítendő költségeket csökkenti, ha a helyreállítás a vagyontárgy biztosítási értékét megnöveli. Amennyiben a felek arról másként nem állapodnak meg, akkor a hatósági helyreállítási megszorítások vagy egyéb hatósági előírások a kárösszeg kiderítésénél figyelmen kívül maradnak.

2.

A 10 § 3 - 9 sz. szerinti költségeire vagy az üzemszüneti károkra csak akkor fizet kártérítést a biztosító, ha erről külön megállapodás született.

3.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény bekövetkezte előtti biztosítási érték (alulbiztosítás), akkor csak az 1 sz. szerint megadott összeg azon része kerül térítésre, ami a teljes kárösszeghez úgy viszonyul, mint a biztosítási összeg a biztosítási értékhez. Ha a kártérítés az egy tételben biztosított vagyontárgy egy részének esetében csak bizonyos összegre korlátozódik [→ § 20 Nr. 1 b)], akkor a biztosítási érték közlésénél az abban érintett vagyontárgyaknál maximum ezt az értéket veszik figyelembe. Ha az így megadott biztosítási érték esetében alulbiztosítás keletkezik, akkor a kár teljes összegét ennek megfelelően csökkentik, ezután a 20 § 1 b)-t kell alkalmazni. A biztosító lemond az alulbiztosítottság vizsgálatáról, ha a kártérítésre kötelezett kár nagysága kisebb, mint a teljes biztosítási összeg 3 %-a, maximum 15.000.000,- Ft.

4.

Az első kockázatra történő biztosításnál az alulbiztosítás rendelkezései [→ Nr. 3] nem érvényesek. A biztosítás első kockázatra akkor kerül megkötésre, ha a biztosítási szerződésben erről a felek külön megállapodtak.

5.

Ha a biztosítást új értékre kötötték [→ § 12 Nr. 1 a)], akkor a szerződő a biztosítási eseményből származó, az avult értéket meghaladó kártérítésre vonatkozó követelését csak addig és csak úgy lehet annak fellépésétől számított három évig fenntartani (a kötelező megbízások közlése elegendő), ha a kártérítést arra használja, hogy,

6.

a)

az épületeket az Európai Unión belül ugyanarra az üzleti célra helyreállítja;

b)

a megsérült, elpusztult vagy elveszett ingóságokat ugyanabban a jellegben és minőségben beszerzi; a gépi berendezések megsemmisített részeinél elegendő ugyanazon üzleti célt szolgáló gépek vagy motorok új beszerzése, míg az alkatrészeket a meglévő tartalékraktárból lehet felhasználni;

c)

a megsérült ingó vagy ingatlan részeket, helyreállítja.

Mintákra, szemléltető modellekre, prototípusokra és kiállítási darabokra, továbbá típushoz kötött a folyó gyártáshoz tovább már nem szükséges gyártóberendezésekre [→ § 12 Nr. 5)], a szerződő a kártérítés általános értéket [→ § 12 Nr. 1 c)] meghaladó részére abban az esetben jogosult, ha az 5 b) vagy 5 c) szerinti feltételek teljesültek, és helyreállítás szükséges.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


20. oldal

§ 20.

Kártérítési limitek; önrészesedés

1.

A biztosító biztosítási esemény bekövetkeztekor kártérítést maximum a)

a tételenként megállapított biztosítási összegig;

b)

addig a kártérítési határig téríti, ahogy ezeket a feltételeket előirányozták vagy arról a felek külön megállapodtak. Minden esetben az alacsonyabb összeg a döntő. Azok a ráfordítások, melyeket a szerződő a kár elhárítására vagy csökkentésére fordít, nem kerülnek térítésre, ha a többi kártérítéssel együtt meghaladják a maximális kártérítési limitet, hacsak nem a biztosító útmutatásain alapulnak.

2.

Egy biztosítási eseménynek tekintendő a 2-5, 7 és 8 § értelmében minden olyan káreset, ami egy és ugyanazon biztosított kockázat miatt 72 óra alatt keletkezik.

3.

Ha a felek éves maximális kártérítési limitben állapodtak meg, akkor minden biztosítási esemény, ami az elmúlt biztosítási évben kezdődött, együttesen az éves maximális kártérítésbe tartozik, azaz éves összegük nem lehet nagyobb, mint az éves kártérítési limit.

4.

Ha a felek önrészesedésben állapodnak meg, akkor a feltétel szerinti kártérítési kötelezettségként elszámolt összeg, beleértve biztosítási eseményenként a 10 § 1 száma szerinti ráfordítási térítést, a megállapított önrésszel lesz csökkentve. Az egyes tételekre vagy a biztosítási védelem bővítésére szóló járulékosan megállapított önrészt előzetesen kell levonni.

§ 21.

A biztosított kötelességei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és azt követően; az üzleti titok védelme

1.

A szerződőnek a biztosítási esemény bekövetkeztekor azt a biztosítónak be kell jelentenie a)

a kárt a biztosítónak haladéktalanul meg kell mutatni, a biztosított vagyontárgyak eltűnését az illetékes rendőrségen is haladéktalanul jelenteni kell; a biztosítóval szemben a bejelentés akkor tekintendő haladéktalannak, ha azt három napon belül megtették A biztosítóval szemben a kár kötelező bejelentése akkor számít időbelinek, ha azt, miután a szerződő vagy az általa megbízott illetékes személy a kárról tudomást szerzett haladéktalanul megtette. A szerződő kötelessége arról gondoskodni, hogy az üzem mindenkor illetékes helyei a szerződőnek magának vagy egy, általa megbízott személynek a kárról a jelentésüket haladéktalanul megtegyék;

b)

a rendőrség felé haladéktalanul be kell nyújtani az eltűnt vagyontárgyak jegyzékét;

c)

az elveszett vagy megsérült értékpapírokat vagy egyéb piacra dobható okiratokat haladéktalanul be kell jelenteni a kiállító hivatalnál, és gondoskodni kell az esetleges jogokról, különösen az eltűnt takarékkönyveknél. A más zárolható okiratokat haladéktalanul zároltatni kell;

d)

a biztosítót, annak kérésére, az ésszerűség határain belül tájékoztatni kell a kár okának, nagyságának, körülményeiről és a becsült kárnagyságról. Minden ehhez szükséges felvilágosítást, ill. a szükséges adatot a biztosító kérésére írásban közölni kell. Épületkároknál a hiteles telekkönyvi kivonat is kérhető.

e)

A kár helyszínének megváltoztatását lehetőleg kerülni kell, amíg a biztosító abba bele nem egyezik. Ez nem érvényes ott, ahol az üzemzavar elhárítására van szükség. Ilyen esetben haladéktalanul meg kell kezdeni az eltakarítási és helyreállítási munkákat. A szerződő kárbizonyítási kötelezettsége változatlan formában érvényes.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


21. oldal

f)

a biztosítónak, annak kérésére meghatározott határidőn, de maximum két héten belül egy szerződő által aláírt listát kell benyújtani az eltűnt, elpusztult vagy megsérült vagyontárgyakról;

g)

a kárt lehetőség szerint el kell kerüli, vagy ha már bekövetkezett – lehetőség szerint a biztosító útmutatásai alapján – csökkenteni;

2.

Ha a szerződő a felsorolt kötelezettségek egyikét megsérti, úgy a biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó törvényi előírások alapján (→ PTK vonatkozó részei) mentesül a kártérítés alól. Ha az eltűnt vagyontárgyakat a rendőrségnek nem, vagy nem kellő időben jelentették, úgy a biztosító mentesülhet ezeknek a vagyontárgyaknak a kártérítése alól.

3.

Ha a kötelezettség szándékos megsértése sem a biztosítási esemény megállapítására, sem a kártérítés megállapítására vagy terjedelmére nincs hatással, ill. ez a tény nem volt elegendő a biztosító érdekeinek komoly befolyásolására, és ha ezen kívül a szerződőnek nem róható fel komoly bűnösség akkor a 2. pont ellenére nem szűnik meg a biztosító kártérítési kötelezettsége.

4.

A kár megállapításával megbízottak kötelesek a kár által érintett vagyontárgyakat csak abból a szempontból és annyira vizsgálni, amennyire az a káresemény elbírálásához feltétlenül szükséges.

§ 22.

Képviselők

1.

A szerződővel egyenrangúak a képviselői.

2.

Képviselőnek minősülnek a)

részvénytársaságoknál az igazgatóság tagjai

b)

korlátolt felelősségű társaságoknál az ügyvezető

c)

betéti társaságoknál a beltagok

d)

közkereseti társaságoknál a tagok

e)

magáncégeknél a tulajdonosok

f)

egyéb vállalati formáknál a törvényes előírások szerinti hivatalos felső képviseleti szervek

3.

Személyek, akiknek a biztosított vagyontárgyakat bérleti,- haszonbérleti-, vagy egyéb szerződések alapján hosszabb időre kizárólagos gondozásba adták, csak akkor lehetnek képviselők, ha a szerződő, mint a vagyontárgy tulajdonosa átadta hatáskörét, hogy bizonyos mértékben képviselhessék őt. Ha a szerződő foglalkozásának keretében folyamatosan és nagy számban köti a bérleti – és/vagy haszonbérleti szerződéseket, akkor a bérlők és haszonélvezők nem lehetnek a szerződő képviselői.

§ 23.

Szakértői eljárások

1.

A biztosítási esemény után a szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a kár nagyságát szakértők segítségével fogják megvizsgálni. A szakértői eljárást megállapodás alapján a kártérítési igény egyéb tényleges feltételeire, valamint a kártérítés nagyságára is ki lehet terjeszteni. A szerződő egyoldalúan is kérheti a biztosító ellen a szakértői eljárást.

2.

A szakértői eljárásra vonatkozó megállapítások: a)

Minden partner, írásban megnevez egy szakértőt, és a másikat az általa megnevezett szakértő adatainak megadásával írásban felszólíthatja egy második szakértő megnevezésére. Ha a második szakértőt a

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


22. oldal

felkérés kézhezvételétől számított két héten belül nem nevezik meg, akkor a felszólító fél a káresemény helyszínén illetékes bírósággal kineveztetheti. A felkérésben utalni kell erre a következményre.

3.

b)

A két szakértő az eljárás megkezdése előtt harmadik szakértőt kér fel elnöknek. Ha nem egyeznek meg, akkor az elnököt az egyik fél felkérése alapján a káresemény helyszínén illetékes bíróság nevezheti meg.

c)

A biztosító nem nevezhet meg olyan szakértőt, aki a szerződő versenytársa vagy vele üzleti kapcsolatban áll, továbbá olyan személyt, aki a versenytársnál vagy üzleti partnernél alkalmazásban áll vagy velük hasonló szerződéses viszonyban van. Ez értelemszerűen árvényes az elnök kinevezésére is.

A szakértők megállapodásainak tartalmazni kell: a)

egy jegyzéket az elpusztult, megsérült és eltűnt vagyontárgyakról, valamint, a biztosítási esemény időpontjában azok biztosítási értékéről; a 19 § 5 pont szerinti esetekben az avultértéket, a 19 § 6. sz. eseteiben a általános értéket kell megadni;

b)

meghibásodott, megsérült vagyontárgyaknál az összegeket a 19 § 1b) pontja szerint;

c)

minden egyéb a 19 § 1 sz. alapján mérvadó tényt, különösen a kárban érintett vagyontárgyak maradvány értékeire;

d)

a keletkezett költségeket, melyek a 10 § szerint vannak biztosítva;

e)

a kár okainak adatait.

4.

A szakértők mindkét fél felé egyidejűleg közlik megállapításukat. Ha a megállapítások eltérnek egymástól, akkor a biztosító haladéktalanul átadja őket az elnöknek. Az elnök a szakértők megállapításai által húzott határokon belül dönt a vitás pontokról, és egyidejűleg átadja azt mindkét félnek.

5.

Mindkét fél maga viseli szakértőjének költségeit. Az elnök költségeit a felek fele-fele arányban viselik.

6.

A szakértők vagy az elnök megállapításai kötelezőek, ha nem bizonyosodik be, hogy azok jelentősen eltérnek a nyilvánvaló tényállástól. Ennek a kötelező megállapításnak az alapján hozza meg a biztosító a 19, 20 § szerinti a döntését.

7.

A szakértői eljárás nem érinti a szerződő kötelezettségeit a 21 § 1. sz. szerint.

§ 24.

Kártérítés, engedményezés, újra megkerült vagyontárgyak

1.

Ha a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapítást nyert, akkor a kártérítés kifizetése két héten belül megtörténik. A kár bejelentése után két héttel kárelőleg folyósítását lehet igényelni, melyet amennyiben a jogalap tisztázott, a biztosító nem tagadhat meg.

2.

A folyósítási határidőt módosíthatja, ha a szerződő eladósodása miatt a kártérítést nem lehet megállapítani vagy nem lehet kifizetni.

3.

A kártérítésnél az avultértéken túl lévő rész kifizetésénél az az időpont a döntő, amelyben a szerződő a 19 § 5. sz. pontja szerint a biztosítónak bizonyítja a feltételek bekövetkezését. A 19 § 6 sz. pontjában megnevezett vagyontárgyakra az 1. fejezet érvényes, ha a kártérítés a általános értéket meghaladja. Ugyanez érvényes, ha külön megállapodás alapján a kártérítés egy része olyan feltételektől függ, melyek csak a biztosítási esemény után jelentkeznek. Az 1 és 2. fejezet szerint kamat csak akkor esedékes, ha az ott megadott kártérítési feltételeket megállapították.

4.

A biztosító módosíthatja a folyósítás dátumát,

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


23. oldal

a)

ha és amíg kétségek állnak fenn a szerződő átvételi jogosultságáról;

b)

ha a szerződő, vagy képviselője ellen a biztosítási esemény okán olyan hatósági vagy büntetőbírósági eljárást kezdeményeztek, ami a kártérítési igényre nézve jogilag lényeges, az eljárás jogerőssé válásáig. A biztosító azt a jogát, hogy a folyósítást elhalasztja, nem gyakorolhatja, kizárólag csak akkor, ha a hatósági vagy büntetőbírósági eljárás nem kifejezetten maga a szerződő, annak törvényes megbízottja vagy képviselője ellen irányul.

c)

A reálhitel (dologi biztosíték mellett nyújtott hitel) fedezetére vonatkozó törvényes előírások változatlanok maradnak

d)

A kártérítési igényt esedékesség előtt csak a biztosító hozzájárulásával lehet engedményezni. Ezen hozzájárulást meg kell adni, ha a szerződő azt fontos ok miatt kéri.

5.

Amennyiben az elveszett vagyontárgyak idő közben megkerülnek, a szerződőnek a biztosítót haladéktalanul és írásban értesíteni kell.

§ 25.

A kártérítési kötelezettség elmaradása; kereseti határidő

1.

Ha a szerződő rosszhiszeműen próbálja megtéveszteni a biztosítót a kártérítés okára vagy nagyságára ható jelentőségű tényről, akkor a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Ha az 1 bekezdés szerinti rosszhiszemű megtévesztés vagy megtévesztési kísérlet miatt jogerős büntetőítélet kerül megállapításra, akkor az 1 bekezdés feltételei igazoltnak tekinthetőek.

2.

Ha a kártérítési igényt peres úton hat hónapos határidőn belül nem érvényesítik, miután a biztosító azt a határidő lejártával összefüggő jogkövetkezmény beadásával írásban elutasította azt, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. A szakértői eljárás [→ § 23] a határidő lejártát késlelteti.

§ 26.

Kártérítési igény harmadik féllel szemben

1.

A kártérítési kötelezettség nem változik, ha a szerződő a kártérítési igényét harmadik féllel vagy az igény biztosítására szolgáló joggal szemben feladja vagy attól előre eltekint. Ez nem vonatkozik arra, amikor a harmadik fél vagy képviselője a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2.

Ezért a biztosítási védelem változatlan marad, ha a szerződő a biztosítási esemény bekövetkezte előtt a szokásos keretek között a kártérítési igénytől eltekint.

3.

Ha a szerződő harmadik féllel szemben igényt támaszt a kártérítésre, és ez az igény átszáll a biztosítóra, akkor a biztosító ezt az igényt csak a szerződő beleegyezésével érvényesítheti, kivéve ha a kárt a harmadik fél, vagy képviselője szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozta.

§ 27.

Jogviszony a biztosítási esemény után

1.

A biztosítási összegek nem csökkennek azáltal, hogy a kártérítés megtörtént.

2.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító vagy a szerződő felmondhatja a biztosítási szerződést. A felmondásnak írásban kell megtörténnie és a biztosítóhoz legkésőbb a kártérítés kifizetésétől számított egy hónapon belül kell beérkeznie. A fizetéssel egyenrangú, ha a kárt olyan ok miatt utasították el, ami a biztosítási esemény bekövetkeztét nem befolyásolja.

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


24. oldal

A felmondás a beérkezéstől számított három hónap múlva válik hatályossá. A szerződő határozhatja meg, hogy felmondása azonnal vagy egy későbbi időponttal (legkésőbb a meglévő biztosítási év befejezésével) váljon hatályossá.

§ 28.

Írásbeliség; a felmondás visszautasítása; bejelentések

A bejelentéseket és nyilatkozatokat minden esetben írásban kell megtenni. Ez nem vonatkozik a 21 § 1 a) pont szerinti kár bejelentésére. Ha a biztosított üzemnek a HDI-nél van üzemszüneti biztosítása, akkor a szerződő bejelentései minden esetben az üzemszüneti biztosításra is érvényesek.

§ 29.

Ügynöki meghatalmazás

A biztosító képviselőjét csak akkor lehet meghatalmazni, hogy a szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait átvegye, ha a biztosítási szerződést ő közvetítette és folyamatosan kezeli.

§ 30.

Együttbiztosítás

1.

Azoknál a biztosításoknál, melyeket több biztosító jegyzett, a biztosítók mindig csak a saját hányadukért felelnek, és nem egyetemleges adósként.

2.

A vezető biztosító jogosult a szerződő bejelentéseit és jognyilatkozatait minden résztvevő biztosító nevében és részére átvenni.

3.

Ha a szerződéses alap a résztvevő biztosítók részére megegyezik, a következőkben állapodnak meg: a)

A szerződő jelen szerződésből adódó jogvitáit csak a vezető biztosító ellen és csak annak arányában érvényesítheti.

b)

A résztvevő biztosítók kötelezőnek elismerik a vezető biztosító ellen jogerőssé vált döntést, valamint abból a perfüggőség után a szerződővel lezárt megegyezést.

c)

Amennyiben a vezető biztosító hányada nem éri el a fellebbezési- vagy jogorvoslati összeget, akkor a szerződő jogosult a vezető vagy egy résztvevő biztosító kérésére a keresetet egy másik, szükség esetén további biztosítókra kiterjeszteni, amíg azt az összeget el nem éri. Ha ennek a kérésnek nem tesz eleget, akkor a 3 sz. nem érvényes.

§ 31.

Alkalmazott jog; illetékesség

1.

Ha arról a felek a biztosítási feltételekben másképp nem állapodnak meg, akkor a törvényes előírások az érvényesek.

2.

A szerződés minden részében, minden olyan kérdésben is, ami létrejöttét hatékonyságát vagy értelmezését érinti kizárólag az magyar jog az érvényes. Ez a külföldi kockázatokra is vonatkozik.

3.

Kizárólag az magyar jog az illetékes. Illetékes lehet a szerződő székhelye is, amennyiben ez a Magyar Köztársaság területén belül található. ********************

2011.06.01 - HDI_S_0_ung

Érvényes: 2008.01.01.


25. oldal

A Dologi Kár Biztosítások Általános Feltételei. Tartalomjegyzék

Recommend Documents