3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek:
1) A Ptké. 53. §-hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53.§-a az alábbiak szerint módosul: „53. § A Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti.” Indokolás: Az öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás lejárhat a Ptk. hatálybalépését követő öt év eltelte előtt is. 1.2. Az általános meghatalmazás hatályvesztésével kapcsolatban rendeleti szintű jogszabálymódosítás szükséges a hatályvesztés tényének átvezetése érdekében, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 20. § (4) bekezdésével, valamint a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés d) pontjával kapcsolatban. 2) A Ptké. 54. §-hoz: 2.1. Javaslom, hogy a letevő időbeli korlátozás nélküli visszakövetelési joga csak a Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül letett letétekre vonatkozzon. A jelenleg hatályos, a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM rendelet 10. § (2) bekezdése szerint a letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását 5 éven belül kérheti, ezt követően az IM rendelet 39-41. §-ai alapján a bírósági kezelés megszüntetésére kerül sor. Egyéb kiegészítő rendelkezés hiányában a kötelezett olyan letétet is visszakövetelhetne, amelyre korábban – az akkor hatályos szabályok alapján – a letéti kezelés már megszüntetésre került. 2.2. Javaslom továbbá -a kötelezett időbeli korlátozás nélküli visszakövetelési jogára figyelemmel a Ptké. 66. § (3) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő rendeletben a letét őrzésének az elévülést követő 5 év elteltével felmerülő költségét a kötelezettre terhelni.
3) A Ptké. 55.§-hoz: A „károk felmerülése” szövegrész helyett a „károsodás bekövetkezte” szöveg alkalmazását javaslom, mert ez a megfogalmazás áll összhangban az új Ptk. 6:532. §-ával.
2 4) Hiányzó rendelkezések: 4.1. Átmeneti szabály szükséges - keret jellegű szerződések (pl. zálogszerződés, hitelszerződés), - előszerződés esetén, arra az esetre, ha a keretszerződés/előszerződés megkötésére az új Ptk. hatálybalépést megelőzően került sor, azonban a keretszerződés/előszerződés alapján már az új Ptk. hatálybalépését követően kötnek szerződést a felek. 4.2. Átmeneti szabály szükséges az értékpapírra vonatkozóan, mely meghatározza, hogy az új Ptk. hatálybalépését megelőzően kibocsátott értékpapíroknak meg kell-e felelniük az új Ptk. szabályainak, ha igen, milyen módon.
II. A Mód. tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek
1) A Mód. tv. 1. § (1) bekezdéshez (a Pp. 2.§ (3) és (3a) bekezdéséhez) Javaslat: A Mód. tv. 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, [a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség] a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti [a jogsértőtől] kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható. Indokolás: Álláspontom szerint ebben az önálló felelősségi alakzatban is bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségről van szó – bár speciális, felróhatóságtól független formában –, ezért a szabályozás egyszerűsítése érdekében célszerű, hogy a Pp. 2. § (3) bekezdése kiegészítő szabályként ne a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályaira utaljon, hanem a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre. Ebben az esetben a „jogsértőtől” szövegrész és a Pp. 2. § (3a) bekezdése szükségtelen, hiszen annak tartalma megtalálható az új Ptk. 6:549. § (1) bekezdésében. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályára való utalás azért sem helytálló, mert annak eleme a felróhatóság. 2) A Mód. tv. 1. § (27) bekezdéshez: 2.1. Javaslom a peres felek személyének kifejezett megjelölését annak egyértelművé tétele érdekében, hogy közigazgatási perről van szó, nem polgári jogi jogvitáról. A közigazgatási perek szabályainak alkalmazása az eljárás gyorsítását eredményezné. Elégséges lenne e speciális pertípus
3 eltérő szabályait rögzíteni azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási pereknek a Pp. XX. Fejezetében írt rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.2. Javaslom, hogy a fél a kereseti kérelmét csak a jegyzőhöz nyújthassa be. A törvény ugyanis bár a jegyzőhöz való benyújtást rendeli el - szabályozza, hogy miként kell eljárni, ha a fél a bírósághoz közvetlenül adja be a keresetlevelet [Pp. 341/F. § (4) bekezdés]. Korábban a Pp. XX. Fejezetének a korábbi szabályozása ezt a kettősséget alkalmazta a közigazgatási szerv és a bíróság vonatkozásában, mely szabályozást éppen a jogalkalmazási nehézségek miatt hatályon kívül helyezte a jogalkotó, és jelenleg csakis a közigazgatási szervhez való benyújtást engedi meg, mely szabályozás e körben is indokolt.
3) A Mód. tv. 1. § (29) bekezdéshez: 3.1. Javaslat: A Mód. tv. 1. § (29) bekezdésével beiktatott, Pp. 348/A.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „Pp. 348/A. § (2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint – ha rendelkezésre áll – az azt alátámasztó [okirati] bizonyítékot is csatolni kell.” Indokolás: A személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos perekben tipikusan nem okirati bizonyítékokat, hanem egyéb bizonyítékokat csatolnak a felek (fénykép, DVD, stb.), így az „az azt alátámasztó okirati bizonyítékot” szövegrész helyett az „az azt alátámasztó bizonyítékot” szöveg alkalmazását javaslom. 3.2. Javaslat: A Mód. tv. 1. § (29) bekezdésével beiktatott, a Pp. 348/B.§-a az alábbiak szerint módosul: „Pp. 348/B. § A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények [azonos ténybeli alapon nyugvó] ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze.” Indokolás: A Pp. 348/A. § (1) bekezdésének és a Pp. 348/B. §-ának normaszövege szükségtelenül tér el egymástól. 3.3. A Pp. 348/A. § (1) bekezdésénél javaslom annak szabályozását, hogy a viszontkeresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 3.4. Indokolatlan a Pp. 348/A. § (3) bekezdésében írt nyolc napos határidő alkalmazása. A törvény egyéb eljárási cselekményekre nem ír elő hasonlóan szoros határidőt, így felesleges pusztán a keresetlevél megvizsgálására ilyen rendkívül rövid határidőt szabni. A Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti harmincnapos jogvesztő határidő miatt sem célszerű a nyolc napon belüli intézkedés, a jogvesztő határidő alatt érkező ügyek Pp. 348/B. §-ban írt kötelező egyesítését szem előtt tartva. Javaslom, hogy ezen pertípus vonatkozásában is az általános szabályokban előírt határidőket kelljen
4 alkalmazni, hiszen szükség esetén a felek soronkívüliségi kérelmet terjeszthetnek elő. 3.5. A szabályozás a bírósági perek számának olyan mértékű hirtelen változását eredményezheti, mely a jelenlegi eszközökkel igazgatási úton nehezen kezelhető. A Pp. 348/B. §-ban írt kötelező egyesítés pedig ún. „monstre ügyek” létrejöttéhez fog vezetni, akár több ezer felperes részvételével. Ennek kiküszöbölésére megfontolandónak tartom a közérdekű kereset indításának lehetőségét előírni, avagy a felperesek létszámának korlátozását. 4) A Mód. tv. 1. § (32) bekezdéshez: A II.1. pontban írt észrevételemmel összhangban a Mód. tv. l. § (32) bekezdésével beiktatott Pp. 397/F. § (2) bekezdésében a szerződésen kívül okozott kár helyett a bírósági jogkörben okozott kár fogalmának használatát javaslom.
III. A Szomszédjogi tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek Egyes bíróságok által megküldött észrevételek felhívják a figyelmet arra, hogy egyértelművé kellene tenni, a törvénytervezetben írt szomszédjogi szabályok mellett szubszidiárius jelleggel a Ptk. rendelkezései alkalmazandók. Ezzel összefüggésben az alábbi észrevételek érkeztek: 1.) A Szomszédjogi tv. 1. §-hoz: Indokolatlan, hogy a Szomszédjogi tv. mondja ki a Ptk. szomszédjogi szabályozásának diszpozitivitását, mely rendelkezésnek a Ptk.-ban való elhelyezése javasolt. 2.) A Szomszédjogi tv. 2. §-hoz: 2.1. A tervezet 2. §-ában írt szabályozás szükségtelen és indokolatlan, figyelemmel az új Ptk. 5:23. §-ára. Jelenlegi formájában a tervezet, valamint a Ptk. 5:23-5:25. §-ainak viszonya nem egyértelmű, hiszen egy kettős mérce megvalósulása is lehetséges: az új Ptk. által tartalmazott szomszédjogok vonatkozásában a Ptk. rendelkezései érvényesülnének, míg a tervezet által nevesített szomszédjogok körében a tervezet szabályozása. 2.2. Szükségtelen és a jogalkalmazást indokolatlanul korlátozza a 2. § 6. pontjában felsorolás útján meghatározott zavarás fogalma, hiszen az új Ptk. 5:23. §-a, valamint a hatályos Ptk. 100. §-ához kapcsolódóan kialakult bírói gyakorlat mellett a fogalom-meghatározás szükségtelen. Ezen jogviszonyok elbírálásához az új Ptk. 5:23. §-a elegendő. 3.) A Szomszédjogi tv. 3. §-hoz: 3.1. Nem világos, hogy a Ptk. 5:23. §-a hogyan viszonyul a Szomszédjogi tv. 3. § (1) bekezdéséhez, amely szintén egy generálklauzula-jellegű szabály. Nem világos, hogy ez a Ptk. szabályát felülírja, vagy mellette önállóan értelmezendő, mely különösen az alkalmazható jogkövetkezmények kapcsán bírhat relevanciával (pl. jogosult-e pl. a szomszéd a Ptk. 5:23. §-a alapján pert indítani, ha a Szomszédjogi tv. 2. § szerinti feltételek nem állnak fenn?). A Ptk. 5:23. §-ban írt főszabálynak a Szomszédjogi tv. által az egyes tényállásokkal történő kiegészítése indokolt, amelyeket akár a hatályos Ptk.-nál részletesebben, a kialakult gyakorlatra is tekintettel fogalmazhat meg.
5 3.2. A 3. § (2) bekezdésének szabálya felesleges és nem is érthető, mert a „közvetlen zavarás” fogalma nincs definiálva. 3.3. A tervezet 3. § (3) bekezdése alapján csak kártérítési igény érvényesítésére van lehetőség, más igény (sérelemdíj, birtokvédelem, stb.) érvényesítését a tervezet indokolatlanul kizárja, így javasolt ezen korlátozás megszüntetése.
