egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:

Faipari hulladékgazdálkodás (II. blokk) Dr. Németh Gábor Ph.D. egyetemi adjunktus

Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez: http://www.ktm.hu/ http://www.kvvm.hu/hir http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm http://ec.europa.eu/environment/waste/

Fıbb hazai jogi szabályozások I. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl ((hatályba lépett: 2002. január 1-jén.)). Többszörösen módosítva. 98/2001. (VII. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl ((hatályba lépett: 2002. január 1-jén.)) 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl. 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok. illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól

Fıbb hazai jogi szabályozások II. 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményérıl. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl

2000. évi XLIII. Törvény fı, faipart is közvetlenül érintı alapelvei

„megelızés, ezen belül az integrált szennyezés-megelızés eleve alapján a legkisebb mértékőre kell szorítani a képzıdı hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében”; ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak önmagában kell megoldani a hulladékkezelés problémáját, hanem ezt úgy kell megoldani, hogy további környezeti kárt egyáltalán ne okozzon, azaz ne vessen fel újabb levegıtisztaság-védelmi, vagy vízvédelmi kérdést. „az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbnak lennének”; azaz, mint általában a környezetvédelmi tervezés során itt is a környezet szempontjából a lehetı legkedvezıtlenebb esetet alapul véve kell eljárni. „a gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elıállításából származó, illetve a termékbıl keletkezı hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történı hozzájárulást is”.


„a megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük”, tehát mind a vásárlóknak, mind a gyártónak (gyártó is lehet vevı: pl.: olajszármazékok vásárlása esetén) együtt kell mőködniük. „az elvárható felelıs gondolkodás eleve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen”; ne okozzon környezeti kárt sem a győjtés, sem a hasznosítás, sem az ártalmatlanítás során, „az elérhetı legjobb elvárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentı anyagok kiváltására, illetıleg a környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére


„a szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is” „a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerül sor”; hiszen könnyen belátható, hogy még minimálisan szükséges szállítási útvonal igénybevétele is okoz környezetszennyezést, minden további távolság megtétele ezt indokolatlanul növeli meg. „a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni.”

A HULLADÉK FOGALMA (különféle nézıpontokból) A hulladék az ember élete, termelı- és fogyasztó tevékenysége során képzıdı anyag, amely - közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, és amely - keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel. A talaj, a víz, a levegı sohasem minısül hulladéknak. (Ezt az elvet kivételesen a talaj esetében meg lehet változtatni, ha szennyezettsége miatt termelték ki.) A hulladék nem más, mint nyersanyag a nem megfelelı helyen ( Keller 1977). A 2000. évi XLIII. Törvény megfogalmazásában: hulladék bármely, a törvény „1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles”

Hgt. 1. számú melléklete Csak emlékeztetıül: „Hulladék, bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles” [Hgt.] (A „Q1…Q16” jelölés a Hgt. 1. számú mellékletében megtalálható hulladékkategóriák jelölésekkel egyezik meg, míg a dılt betővel található mondatok nem képezik a törvény részeit!) . Q2 Elıírásoknak meg nem felelı, selejt termékek (Miért nevezzük hulladéknak azt a selejtet, ami például felületkezelési hiba miatt kerül ezen kategóriába, és a felület csiszolásával és újra-felületkezelésével már terméket kapunk?) Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyezıdött anyagok (tisztítási mőveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.)

Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyezıdött savak, oldószerek, kimerült edzısók stb.) Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (Famegmunkálás során keletkezı leesı darabos faanyagok maradéknak nevezhetık. De miért hulladék, mikor ezt például hossztoldással máris vissza tudom vezetni a termelési körfolyamatba.) Q9 Szennyezés-csökkentı eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szőrık, szennyvíziszapok stb.) (Faforgácsolás során elszívás segítségével a helyszínen keletkezı por-forgács anyaghalmazt, maradékot például a forgácslapgyártás alapanyagnak tekinti. Akkor ez miért hulladék? Más megközelítésben, ha ezen anyagból brikettet vagy pelletet gyártunk és ezt követıen ezt eltüzeljük, akkor hulladék tüzelésére alkalmas berendezés szükséges?) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.) (Lsd: Q8 és 9) Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezıgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) (Amiatt, mert birtokosa használni nem tudja a termék mellett keletkezett mellékterméket, még nem kell azt rögtön hulladéknak kezelni, hisz mint sok esetben látható, más termelési folyamatok az így keletkezı anyagot alapanyagként tudják hasznosítani.)

A VESZÉLYES HULLADÉK FOGALMA Fontos kiemelni a hulladékok körébıl a rendeletek által külön is kiemelten kezelt veszélyes hulladék fogalmát, mely szintén a törvény megfogalmazásában a következı: veszélyes hulladéknak tekintendı minden olyan hulladék, amely a törvény (2000. évi XLIII.) „a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezı, illetve ilyen anyagokat vagy összetevıket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentı hulladék.” H1 "Robbanó": folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlıdéssel járó hıtermelı reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetıleg nyomásra vagy hıre felrobbannak H2 "Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsısorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erısen hıtermelı reakcióba lépnek

H3-A "Tőzveszélyes„…… H3-B "Kevésbé tőzveszélyes": folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek H4 Irritáló vagy izgató": nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bırrel vagy nyálkahártyával történı rövid idejő vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 "Ártalmas": anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bırön át történı felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 "Mérgezı": anyagok és készítmények (beleértve az erısen mérgezı anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bırön át történı felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7 "Karcinogén": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy elıfordulásának gyakoriságát megnövelik H8 "Maró" (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élı szövettel érintkezve azok elhalását okozzák

H9 "Fertızı": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élı szervezetben (faiparra nem igazán jellemzı) H10 "Reprodukciót és az utódok fejlıdését károsító": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetıleg funkciós károsodást okoznak, vagy elıfordulásának gyakoriságát megnövelik H11 "Mutagén": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak, vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegıvel vagy savval érintkezve mérgezı vagy nagyon mérgezı gázokat fejlesztenek H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belılük a lerakást követıen valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkezı anyag keletkezzék H14 "Környezetre veszélyes": anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idı elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

Az egyedi megítélés szempontjából hulladéknak tekintett anyagok jelentıs része mások szempontjából, vagy társadalmi szinten még hordozhat valamilyen értéket. Ezen további „másodlagos” értékek kihasználásának módja a hulladékhasznosítás. Hulladékgazdálkodás alatt azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, melynek során mindenekelıtt a hulladék keletkezésének megelızését, kiküszöbölését, a hulladék mennyiségének csökkentését igyekszünk elérni. Ugyanakkor mindent elkövetünk a elengedhetetlenül keletkezı hulladék minél nagyobb hasznosítása érdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelı kezelésérıl és ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodunk. Törvényi megfogalmazásban hulladékgazdálkodás: „a hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatás.”

2007 február 21.-én az Európai Közösségek Bizottsága által COM(2007) 59 számon kiadott „Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekrıl” Megfogalmazás egyik lehetısége: hulladéknak nevezhetı minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz, mely a termelés során a termék mellett, valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycle) nem megoldható, és az közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezetet.. ? Melléktermék A melléktermék feldolgozásának folyamatában mindenképpen vannak olyan mőveletek, melyeket a további hasznosítás érdekében el kell végezni. Amennyiben ezek a mőveletek a termelési folyamat szerves részét képezik, az anyag még nyugodtan tekinthetı mellékterméknek. Ha azonban további visszanyerésre van szükség a további felhasználás végett, - még abban az esetben is, ha a felhasználás biztos - az anyagot sok esetben hulladéknak kell tekinteni a alapanyag visszanyerés befejezéséig. A közlemény (COM(2007) 59) I. mellékletében példaként említi a fafeldolgozás során keletkezı kezeletlen főrészport, faforgácsot és a levágott darabokat (eselék). Hangsúlyozza, hogy ezen anyagok nyersanyagként történı hasznosítása megoldott, hiszen ezek faforgácslapban illetve papírban tovább ”élhetnek”. A felhasználás a termelési folyamat szerves részeként biztosított, az anyag további nagymértékő feldolgozást nem igényel, maximum az adott felhasználási formának megfelelıen kismértékő átalakítást kell rajta végezni, amit már az új felhasználási technológiában végeznek. Annak feltétele tehát, hogy a faiparban a fafeldolgozásból származó anyagot mellékterméknek tekintsük az, hogy magában az elsıdleges termelésben, vagy egy másik integrált termelési folyamatban biztosan újrafelhasználható legyen. Ha egy anyagot vissza kell nyerni, vagy újra fel kell dolgozni - esetenként szennyezıdésektıl megtisztítani -, hogy alapanyagként szolgáljon, akkor azt hulladéknak kell tekinteni, egészen addig, amíg a hasznosítására (kivétel: energetikai hasznosítás) irányuló kezelést el nem kezdjük. Ilyen megfogalmazásban pl. a lakosságnál keletkezı ún. elhasznált faanyag („Altholz”, „used wood”) egyértelmően hulladéknak tekinthetı, egészen addig, amíg az újrafeldogozás vagy visszanyerés folyamata meg nem történik.

A termelési maradékanyag/hulladék döntési folyamatábrája

Elıtérben a faalapú hulladékok

19 12 07

17 02 01

15 01 03

03 03 01

03 01 05

03 01 01

02 03 04

02 01 07

EWC kód

Fa, amely különbözik 20 01 37-tıl (veszélyes anyagot nem tartalmazó, elkülönített győjtött hulladék frakció, melyek a települési hulladékokból származnak.

Fa, amely különbözik 19 12 06-tól (veszélyes anyagot nem tartalmazó fa, közelebbrıl nem meghatározott mechanikai kezelésbıl - pl.: osztályzás, aprítás, tömörítés, pellet készítése - származó hulladékok, hulladékkezelı létesítményeknél)

Fa (építési és bontási hulladék)

Fa csomagolási hulladékok

Fakéreg és fahulladék (cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok)

Faforgács, főrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-tıl (veszélyes anyagokat nem tartalmazó, faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, melyek fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származnak)

Fakéreg és parafahulladék (fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok)

Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok, ezen belül gabonafélék és napraforgó magjainak hántolásából keletkezı hulladék

Erdıgazdálkodási hulladék

Megnevezés

Nem veszélyes és veszélyes faalapú hulladékok [16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl] (European Waste Code)

20 01 38

Elıtérben a faalapú hulladékok Nem veszélyes és veszélyes faalapú hulladékok [16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl]

15 01 10*

03 01 04*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, mőanyag, fa (építési és bontási hulladék)

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

Veszélyes anyagokat nem tartalmazó, faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok (melyek fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származnak)

Megnevezés

17 02 04*

EWC kód

19 12 06*

Veszélyes anyagokat tartalmazó fa (közelebbrıl nem meghatározott mechanikai kezelésbıl - pl.: osztályzás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése - származó hulladékok, hulladékkezelı létesítményeknél)

Csomagolási hulladékok szabályozása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 1994. december 20-i 94/62/EK IRÁNYELVE a csomagolásról és a csomagolási hulladékról A hulladékgazdálkodás magyarországi szabályozásának egyik legfontosabb alapdokumentuma a 94/62. számú EK irányelv, amely az Európai Unió összes tagállama számára biztosítja a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét. Az irányelv szerint a tagállamokban a csomagolást végzı, vagy csomagolt tereméket behozó, illetve importáló vállalatok felelısek a hulladékká vált csomagolás visszagyőjtéséért és hasznosításáért. A direktíva a tagállamok számára ír elı minimális hasznosítási célkitőzéseket (2008-ra az összes csomagolási hulladék tömegének 60%-át kellett hasznosítani), amelyeket az egyes tagállamok nemzeti jogalkotásukon keresztül a kötelezett vállalatokra terhelnek. A Közösség 2004-ben, az irányelv módosításával kitőzte a távolabbi hulladékkezelési célokat is. Ennek értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg- és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a mőanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyőjtésérıl és hasznosításáról kell gondoskodnia.

Hazánkban a hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. tv.), valamint a 2003. január 1-jén hatályba lépett, a csomagolásról és csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) számú kormányrendelet szabályozza a csomagolási hulladékgyőjtés és hasznosítás szervezeti és feltételrendszerét. Az EU-szabályozáshoz (94/62/EK irányelv és módosításai) és az európai országok gyakorlatához hasonlóan, a hazai jogszabályok a csomagoló, töltı, illetve a csomagolt terméket importáló (behozó) vállalatok felelısségévé teszik a kibocsátott és hulladékká vált csomagolás visszagyőjtését és hasznosítását. A 94/62/EK irányelv szerint hazánknak 2012-ig az összesen kibocsátott csomagolás 60%-át kell hasznosítania (55%-át anyagában történı újrafeldolgozás útján). Ezen túlmenıen anyagfajtánkénti eltérı mértékő arányokat kell teljesíteni, így az üveg és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a mőanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyőjtésérıl és hasznosításáról kell gondoskodnia a Magyar Köztársaságnak.

Csomagolási hulladékok Magyarországon becslések szerint mintegy 865 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik Csomagolási hulladékok az alábbiak (16/2001 KöM. rendelet alapján): papír és karton csomagolási hulladékok mőanyag csomagolási hulladékok (fóliák, palackok) fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok (pl.: fehérbádog, alumínium stb.) vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok

A falapú csomagolási hulladékok Környezetvédelmi termékdíjat megfizetni 16 Ft/kg. VAGY Termékdíj mentesség (gyártó tehát maga teljesíti a csomagolási hulladék-

újrafeldolgozási érték

Üveg

Papír és karton 50

60

60

A koordináló szervezet begyőjti és hasznosítja a kibocsátott és hulladékká vált csomagolás 54%-át, oly módon, hogy az anyagában hasznosított hulladékmennyiség aránya elérje a 33%-ot.

!! visszagyőjtési kötelezettségét, vagy hatósági engedélyekkel !!! rendelkezı ! hulladékbegyőjtı és -hasznosító cégekkel!szerzıdést ) !!! VAGY /év na A kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel on (jelenleg 6,7 és 7 Ft/kg között kell rt fizetni faalapú csomagolási anyagok esetén ze a vállalatoknak a különbözı koordináló szervezeteknek), mely fizet 0 ea hasznosításért 6,5 Ft/kg összeget 15 !!! (ún. csomagolási) irányelvének 2004. évi Európai Unió 94/62. !!számú !!! módosításában !!! szereplı minimális, újrafeldolgozási célkitőzései ! ! Minimális Csomagolási

Fém 22,5

[%]

Mőanyag 15

anyagfajták

Fa

Faalapú csomagolási hulladék (példa) Többutas, körforgásban részt vevı faalapú csomagolási anyagoknak tekintendı a visszaváltható raklap. Ilyen esetben a kibocsátott raklap mennyiségébıl le kell vonni a visszavett raklap mennyiségét, viszont a keletkezı selejtes raklap mennyiségét már hozzá kell adni. Az így kapott értéket tekinthetjük hasznosítható alapnak vagy szakzsargonnal élve raklap egyenlegnek és ezután kell fizetni termék, illetve hasznosítási díjat.

Javasolhatjuk az Európai Unió 94/62. számú (ún. csomagolási) irányelvének 2004. évi módosítását - mely elıírja hazánk számára a csomagolási hulladékok átlagosan minimum 60%-os kötelezı hasznosítási (anyagában hasznosítás és hulladékégetı mővekben energetikai hasznosítás együtt) arányát 2012-ben. Oly módon, hogy a faalapú csomagolási hulladékok tekintetében elvárt minimum 15 %-os hasznosítási arányt (mely az irányelv életbelépése óta sohasem változott) évenként hozzávetıleg 10%-al növeljék, elérve így 2012re 55-60%-os értéket, amit például a papír vagy az üvegek esetén meg fognak követelni. Felméréseim szerint, ezen mennyiségő - mely 60%-os hasznosítási ráta esetén becsléseim alapján 2012-ben évente mintegy 100 ezer tonna faalapú csomagolási hulladékot fog jelenteni – hulladék elsıdlegesen forgácslapban történı hasznosítással nagy részben megoldható. Ugyanakkor az újra fel nem használt csomagolási hulladékok a fatüzeléső erımőveknek jelenthetnek további alapanyagot.

ISO 14001 és az EMAS Az ISO 14001 (Vállalti Környezetirányítási Rendszer) és az EMAS (Környezeti Teljesítmények Értékelése), - melyek a környezet tudatos vállalti irányítás egy eszközének (KIR) követelményeit írják le. Az egyik fı elve ezen követelményrendszereknek a szennyezés megelızése, melynek viszont alapvetı részét kell hogy képezze a vállalatok hulladékgazdálkodásának. Egy vállalat környezetközpontú irányítási rendszerének (KIR) szabványa az ISO 14001. Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek összefogását értjük, amelyek hatással lehetnek a környezetre. Célja a környezetvédelem jelentıségének hangsúlyozása, a természeti erıforrások megóvása, a szennyezések és kockázatok csökkentése, a dolgozók és a környéken lakók egészségének megırzése. A környezetközpontú irányítási rendszer A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) egy sor konkrét lépésbıl áll, amelyek egymásra épülnek. Ezek segítségével a szervezet (általában vállalat) elérhet egy világosan meghatározott célt: a környezet megóvását. A KIR alkalmazásával a szervezet úgy alakítja megszokott tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre

ISO 14001 és az EMAS A KIR lépései: a környezeti politika lefektetése, a környezeti hatások, tényezık kezdeti felmérése, jogszabályok áttekintése és betartása, konkrét környezeti célok kitőzése, és az elérésükhöz szükséges intézkedések meghatározása, feladatok és felelısök kijelölése, minden dolgozóra kiterjedı képzés, a környezettudatosságot javító programok, megfelelı dokumentáció, mérések, folyamatos megfigyelés, javítási mechanizmusok, belsı és külsı felülvizsgálat, audit, tanúsítás, belsı és külsı tájékoztatás, kommunikáció, nyilvános környezeti jelentés Az EMAS lehetıvé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség ökoirányítási és auditálási rendszerében, melynek fı eszközei és követelményei: környezetközpontú irányítási rendszer (teljes mértékben ISO 14001 kompatibilis), környezeti teljesítmény javítása, terhelés csökkentése, környezetvédelmi jogszabályok betartása, nyilvános környezeti nyilatkozat (jelentés) kiadása.

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások I. Európai Közösség Tanácsának a hulladékról szóló 75/442/EGK (amelyet a 91/156/EGK módosított) irányelve. Több alkalommal jelentısen módosították ezért az áttekinthetıség és érthetıség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kellett. A 2006.április 5.-én megjelent 2006/12/EK irányelv ezen, hiánypótló a szerepet tölti be. Amely a hulladék definícióját, valamint a hulladékok kezelésével kapcsolatos általános kötelezettségeket fogalmazza meg. Megjelennek benne a hulladékgazdálkodási alapelvek is, amelyek közül a talán a legfontosabb a megelızés és elıvigyázatosság elve A veszélyes hulladékokról a 91/689/EGK direktíva szól AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 1994. december 20-i 94/62/EK IRÁNYELVE a csomagolásról és a csomagolási hulladékról 96/61/EK tanácsi irányelv kimondja, hogy egyes hulladékgazdálkodási eljárásokra meghatározott engedély szükséges. A 259/93 tanácsi rendelet a határokon átnyúló hulladékszállítást szabályozza.

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások II. A 2000/76/EK irányelv a hulladékok égetésérıl egységesen szabályozta bármilyen hulladék elégetését Az irányelvben kimondják, hogy „bármely ésszerő hulladékgazdálkodási politikában a hulladék keletkezésének megelızése, valamint a hulladék veszélyes tulajdonságainak a minimálisra csökkentése a legfontosabb cél”, valamint „elsıdleges fontosságúnak tekinti a hulladék keletkezésének megelızését, amelyet az újrahasználat és újrahasznosítás, majd a hulladék biztonságos ártalmatlanítása követ.” 2000/76/EK (8) A 2000/532/EK Bizottsági Határozat a hulladékok jegyzékérıl 2004.-ben az EU Tanácsa és Parlamentje közös határozatot hozott az Üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerrıl és a Kiotói jegyzıkönyv végrehajtásáról (280/2004/EK).

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások III. 2007 február 21.-én az Európai Közösségek Bizottsága által COM(2007) 59 számon kiadott „Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekrıl” szóló közleménye : A közlemény eldöntendı kérdése, hogy hogyan lehet különbséget tenni a termelési folyamatok melléktermékeként keletkezett, hulladéknak nem minısülı anyagok és a valóban hulladéknak tekintendı anyagok között. Azon elméletek, melyek szerint elegendı megvizsgálni, hogy az anyagot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e, illetve azt, hogy az anyagnak gazdasági értéke van-e vagy sem, nem biztosítják kellıen magas szinten a környezet védelmét. Ezen kérdés megválaszolását tehát sok kockázati tényezı és a lehetséges hatások megvizsgálásának kell megelıznie. termék: olyan anyag, amelyet egy termelési folyamat során tervszerően állítanak elı. Gyakran meghatározható egy vagy több „elsıdleges” termék, ami alatt az elıállított legfontosabb anyago(ka)t kell érteni. termelési maradékanyag: olyan anyag, amelynek az elıállítása nem cél az adott termelési folyamatban, ez az anyag azonban nem feltétlenül hulladék. melléktermék: olyan termelési maradékanyag, ami nem minısül hulladéknak.

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások IV. „A fa mint energiaforrás a kibıvített Európában” (2006/C 110/11) címő Európai Gazdasági és Szociális Bizottsági vélemény, (fontos mindképp kitérni erre is, mivel a fahulladék egyik hasznosítási formájának tekintjük az energetikai felhasználást) Az EGSZB fontosnak tartja, hogy minden ország összpontosítson a fa ún. fenntartható felhasználására és elısegítse az ipari és erdészeti melléktermékek valamint a direkt energiatermelési céllal kitermelt fa tüzelıanyag piacának kialakulását. Ugyanakkor elismeri, hogy az Európában a fával történı energia elıállítás ismeretei nem megfelelıek és ezt a tagállamokban javítani szükséges. A nagy közép-európai lomberdıterületeken megfelelı faállományt kell meghagyni, hogy biztosítva legyen az erdıkben a fajgazdagság. Az erdei erıforrások egy részérıl hiányosak az ismereteink éppen ezért ezen szegmenst is pontosan fel kell térképezni. Folyt. köv. oldal…

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások V. „A megújuló energiaforrások felhasználása fosszilis energiahordozó helyett csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A csökkentés aránya természetesen attól függ, milyen tüzelıanyagot és milyen termelési módot helyettesítenek megújuló energiaformákkal. Az egyes fosszilis tüzelıanyagok különbözı szén-dioxid-kibocsátási hányadossal rendelkeznek. A kibocsátás csökkentését illetıen tehát különösen fontos, hogy az energiatermelés olyan formáira összpontosítsunk, amelyek esetében az egységnyi energiatermelésre esı kibocsátás különösen alacsony.” Néhány ország a széndioxidra kivetett adóval próbálják csökkenteni a széndioxidkibocsátást. A fa ezzel szemben szén-dioxid-semleges tüzelıanyag, amely nem bocsát ki nagy mennyiségben szennyezı anyagokat a légkörbe. Más tüzelıanyagokkal összehasonlítva a fa kevés ként és nitrogént tartalmaz. A kitermelt fát elsısorban fa- és papírtermékek elıállítására használja fel. Ezen folyamatok közben azonban melléktermék keletkezik, mely alkalmas tüzelıanyagnak üzemen belül, vagy értékesíthetı a tüzelıanyagok piacán Fontos, hogy a fából készült újrahasznosított terméket életútja végén energiává lehet alakítani, ennek megfelelıen az erdészeti és faipari megmunkálások során keletkezı „minden terméket és mellékterméket” fel lehet használni energiatermelés céljára, mely az „erdészeti ipar és az energiatermelés hatékony környezetbarát kombinációja”

Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások VI (Németország). A „Altholz Verordnung” osztályozza a különbözı anyagokat: A I. : természetes állapotú, csak mechanikailag megmunkált faanyag, amelyben csak minimális a szennyezıdés A II. : ragasztóanyaggal kezelt, festett, lakkozott, stb., amely nem tartalmaz halogénezett szerves anyagokat és nincs favédı szerrel kezelve. A III. : fahulladék amely tartalmaz halogénezett szerves anyagokat és nincs favédı szerrel kezelve. A IV. : védıszerekkel kezelt fa, amelyek nem kerülhetnek be az elsı három kategóriába. Ilyenek például a vasúti talpfák, a póznák, stb. A törvény osztályozását a legújabb kutatások kiegészítik a következıvel: PCB fahulladék: azon fahulladékok, amelyek PCB-t tartalmaznak (a PCB/PCT hulladék rendelet értelmében) /összes fahulladék 10-20%-a /. Ez nem sorolható be egyik kategóriába sem. Ezt akkor kell használni, ha a PCB tartalom magasabb, mint 50 mg/kg.

Hulladéklogisztika (inverz logisztika) A faipari termékek kezelési rendszerének egyik legkritikusabb eleme a termelés során keletkezı hulladékok és a már termékként életútjának végére ért elhasznált anyagok begyőjtése. „Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülı áruk, termékek, erıforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék elıállítók szolgáltatásainak bıvítéséért és a környezetvédelmi elıírások betartásáért.”

a „hulladék” szó hiányzik a megfogalmazásból

Forrás: Déri András, Vándorffy István (2005): A „bıvített” ellátási lánc. MLE kiadvány, Logisztikai évkönyv, Budapest

A hagyományos logisztikai folyamat és az inverz logisztika egy egységet képezve gyakorlatilag bemutatja a termék keletkezését, használatát, elhasználódását, begyőjtését és esteleges hasznosítás, tehát a kezdeti alapanyag teljes életútját. Láthatjuk továbbá, hogy ezen inverz folyamat már nem a vevı, fogyasztó ellátását szolgálja, ezért ezzel a lánc véget érne. Ha azonban a fogyasztói igény oldaláról közelítjük meg ezen kérdéskört, akkor beláthatjuk, hogy a ezen igényekhez hozzátartozik az elhasználódott termékek kezelése is. Forrás: Déri András, Vándorffy István (2005): A „bıvített” ellátási lánc. MLE kiadvány, Logisztikai évkönyv, Budapest

Faalapanyagok és fahulladékok SCM és RM logisztika összehasonlítása

Visszatekintı

Inverz logisztika (RM)

Elıretekintı

Logisztika (SCM) Tervezés

Begyőjtés

Központi (EU, állam)

Hasznosítók felé (pl: forágcslapgyár)

hasznosítók (estleges ártalmatlanítás)

újrahasznosítók és az energetikai

Másodlagos (szekunder),

Gyártó- / importırvezérelt (push)

hasznosíthatósági kérdése

Részegységek funkcionalitása,

faalapú elemek elkülönítése

szétbontása (akár darálással) és a nem

Elhasználódott termék (pl: Altholz)

Termék elosztás Alapanyag megmunkálás és

Folyamat Mővelet

Termék funkcionalitása

összeállítás

Minıség

Vevıvezérelt (pull) Elsıdleges (primer)

Értéklánc Piac

Piac, kereslet

Anyagáramlás Vevı irányába Irányítás

Hulladéklogisztika (inverz logisztika) A teljes, integrált hulladékgazdálkodási rendszer esetén szorosan egymáshoz kapcsolódó, konkrét inverz logisztikai folyamatokat (begyőjtés, szelektálás, elıkezelés, átmeneti tárolás, szállítás, feldolgozás) a tágan értelmezett hulladéklogisztikai elméletek, modellek veszik körül. Ezen modelleket a faalapú hulladékok/melléktermékek esetén a „6R” környezetvédelmi intézkedési program felıl közelítem meg (az elfogadott 5R helyett). a hulladékok keletkezési helyeinek felkutatása (Respect) !!!! hulladékok mennyiségének csökkentése (Reduce) a hulladékoknak, esetleg veszélyes anyagoknak kevésbé problémás anyagokkal történı helyettesítése (Replacement, Rethink, Refine) a hulladékok szelektív összegyőjtése utáni újrafelhasználása (Reuse) a hulladékok szelektív összegyőjtése utáni újrafeldolgozása (Recycle), és a recycling-al egyenértékő újrahasznosítás (Reutilization) lehetıség szerint, ezekbıl a hulladékokból, értékes anyagok, illetve energia visszanyerése (Recovery vagy Retrieve Energy)

Kiemelkedıen fontos a termék-hulladék/melléktermék életútjának (LCA-életciklus analízis segítségével) végigkísérése.

A faalapú hulladékokra vonatkozó inverz logisztikát az alábbi fıbb külsı negatív tényezı befolyásolják: A faipari termékek életciklusának lerövidülése (Korunkban egyre inkább elıtérbe kerülnek a tömörfát nélkülözı, így lamináltlapból készülı bútorok elıállítása. Ezek tapasztalatok alapján hamarabb válnak felhasználója számára értéktelenné, illetve ezen típusú bútorok felújításának lehetısége nagymértékben korlátozott.) Fogyasztói társadalom bıvülése és az egyre olcsóbb és így egyre gyengébb minıségő alapanyagból készült termékek növelik az éves szinten keletkezı fahulladékok mennyiségét. Üzemanyagárak folyamatos növekedése megnöveli ezen hulladékok begyőjtését, így egyre kisebb távokon valósítható meg a gazdaságos begyőjtés Fahulladékok mennyiségi növekedése, melyet alapvetıen az életciklus lerövidülése és a fogyasztói társadalom bıvülése generál

Természetesen szükséges ugyanakkor áttekinteni a pozitív befolyásoló tényezıket is: Környezettudatos gondolkodás egyre jellemzıbb mind a lakosságra, mind pedig a gyártó cégekre. Egyre több koordináló szervezet jelenik meg ezen a téren, és az így kialakult egészséges versenyhelyzet javíthat a fahulladékok hasznosításának arányán. A hulladékokra vonatkozó szigorodó szabályozás. Itt ismételten meg kell jegyeznem, hogy kimondottan faalapú hulladékokra jogi szabályozással nem találkozhatunk Magyarországon.

Néhány alapfogalom az elızıek alapján, melyek a következıekben ismertetésre kerülı tananyag alapját képezi Anyagában történı hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevıjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történı felhasználása. Ez a vonatkozó törvény szerint tehát újrafeldolgozást, visszanyerést valamint szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tételét jelenti.

Biomassza: valamely élettérben, adott pillanatban jelenlévı szerves anyagok és élılények összessége, mely az egyedek számában, tömegében, vagy energiatartalmában mérhetı. Létrejöttében jelentıs szerepe van a napenergia által indukált fotoszintézisnek. A biomassza fıként szén-, hidrogén- és oxigéntartalmú szerves anyag. Viszonylag kevés ásványi anyagot, valamint az energetikai hasznosítás szempontjából kevés káros anyagot tartalmaz, ezért kiválóan alkalmas fosszilis energiahordozók helyettesítésére. Energetikai hasznosítása eredetétıl, halmazállapotától és főtıértékétıl függ. Eredetük szerint három csoportra oszthatók: Növényi eredető biomassza: elsıdleges, tehát a mezı- vagy erdıgazdálkodás fı- illetve mellékterméke, szilárd halmazállapotú. Állati eredető biomassza: lehet elsıdleges (zsírok, fehérjék, szénhidrátok), illetve másodlagos (állattartás melléktermékei). Vegyes eredető biomassza: állati és növényi eredető biomassza keverten (trágya, kommunális hulladék).

Csomagolás/csomagoló eszköz: Csomagolás valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült terméket jelent, amelyet áruk burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagoktól a feldolgozott cikkekig, a termelıtıl a felhasználóig vagy a fogyasztóig. A törvényi háttér miatt tisztázni kell a csomagolóeszköz és a csomagolás fogalma közti különbséget. Elsı megközelítésben ugyanazon dologról van szó, csak idırendben úgymond egymás után következnek. Hiszen a csomagolóeszköz az olyan eszköz, mely termékek, termékcsoportok burkolására, azok védelmére készül mőanyagból, papírból, fémbıl, fából stb. Ha azonban ezen eszközbe termék kerül, abban az esetben az máris csomagolássá válik. A hasznosítási kötelezettség és a termékdíjfizetési kötelezettség e termékek csomagolására vonatkozik, és ennek mennyisége képezi a fizetés és jelentés alapját. Látható tehát a különbség, hogy míg a csomagolóeszköz önmagában is létezik, addig a csomagolás (melyet akár tevékenységként is értelmezhetünk) csakis a csomagolt termékkel együtt értelmezhetı.

Elgázosítás: A pirolízis mellett a fából történı gázkinyerés másik módja az oxidáló közeg (levegı, oxigén) jelenlétében végzett elgázosítás. Ebben az esetben az elgázosítás magas hımérsékleten, a sztöchiometriai mennyiségnél kevesebb oxidáló közeg jelenlétében zajlik le. Ilyen feltételek mellett a fa erısen bomlik és polimerizálódik, kis molekulájú gázok és szénhidrogének (CO, C02, Hz, CHQ stb.) képzıdnek. Oxidáló közeg jelenlétében a szilárd anyag mennyisége erıteljesebben csökken, a szilárd és folyékony termékek (faszén, kátrány) képzıdését alacsonyabb szinten lehet tartani, melyeket hőtéssel, szőréssel és tisztítással távolítanak el. A fa elgázosítása egyszerő és kipróbált technológia. A nyerhetı fagáz éghetı tartalma zömében szénmonoxid, kisebb mértékben metán és hidrogén. A viszonylag nagy nitrogén- és széndioxid-tartalom rontja a fagáz főtıértékét, amely mintegy 10...12 MJ/m3. A régóta ismert folyamatokat az utóbbi idıben elsısorban a környezetszennyezık kibocsátásának csökkentése érdekében fejlesztették. A fagáz hasznosításának energetikai versenyképességét akkor teremthetjük meg, ha a termelt fagázt jó hatásfokú gázmotorban használjuk fel.

Energetikai hasznosítás: A hulladékok felhasználását jelenti, közvetlen égetés útján energia termelésére (hı, áram). Lehetıség szerint törekedni kell, elsıdlegesen hulladékmelléktermék újrafelhasználásra és az újrahasznosításra, amennyiben ez nem lehetséges (pl.: veszélyességénél, vagy anyag tulajdonságainál fogva), ezt követıen kerülhet sor energetikai hasznosításra. Hulladék: Bármely, az 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgt) 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. [Hgt.] Más nézıpontból, hulladéknak nevezhetı minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz mely, a termelés során a termék mellett, valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldhatatlan, és az közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezetet.

Hulladékcsökkentés: A termékek gyártása mellett és elhasználódása során keletkezı hulladékok minimalizálására irányuló tevékenység. A csökkentés szorosan összefügg a hulladékképzıdés megelızésével (Prevenció). Hiszen igaz azon tény, miszerint „a legjobb hulladék az, amelyik nincs”.

keletkezésének

megelızését,

mennyiségének

és

veszélyességének

Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást [Hgt.] Hulladékkezelı: Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. [Hgt.]

Hulladékszegény technológia: A hulladékszegény jelzı arra utal, hogy az adott termék amelyek

kevesebb

hulladék

keletkezésével

járnak

együtt.

elıállításánál alkalmazott technológiához képest olyan gyártási módokat, eljárásokat alkalmazunk,

„Hulladékszegénynek nevezzük ma már az olyan technológiákat is, amelyek nyersanyag- és energiafelhasználásának hatásfoka azonos, esetleg rosszabb, mint az általánosan használt technológiáé, viszont a termelt hulladékok mennyisége, veszélyessége kisebb, illetve a termelt hulladék könnyebben ártalmatlanítható.” [4.] Természetesen teljesen hulladékmentes technológia nem létezik. A nyers- és az alapanyagokat, valamint az energiát nem lehet teljes mennyiségükben a termékben megjelentetni. Hulladéktermelı: Akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik. [Hgt.]

Inverz logisztika: „Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülı áruk, termékek, erıforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék elıállítók szolgáltatásainak bıvítéséért és a környezetvédelmi elıírások betartásáért.” [10] A hagyományos logisztikai folyamat és az inverz logisztika egy egységet képezve gyakorlatilag bemutatja a termék keletkezését, használatát, elhasználódását, begyőjtését és esteleges hasznosítás, tehát a kezdeti alapanyag teljes életútját. Ezen inverz folyamat már nem a vevı, fogyasztó ellátását szolgálja, ezért ezzel a lánc véget érne. Ha azonban a fogyasztói igény oldaláról közelítjük meg a kérdéskört, akkor beláthatjuk, hogy az igényekhez hozzátartozik az elhasználódott termékek kezelése is. Az inverz logisztika egyben az LCA (életciklus analízis) egyik legfontosabb rész is.

Kapcsolt energiatermelés: A kapcsolt vagy másképp „kogenerációs” energiatermelés fogalma azt jelenti, hogy egy berendezéssel egyszerre többféle energiaszükségletet (pl. villamos energia, hıenergia) is kielégíthetünk. Az erre vonatkozó magyar törvény szövege szerint megfogalmazva: „kapcsoltan termelt energia: közös technológiai berendezésben, azonos tüzelıanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal elıállított villamos- és hıenergia” A kapcsolt energiatermelés elınyei: kevesebb energiaköltség (egyes kalkulációk szerint akár 30%-kal kevesebb energiakiadással lehet számolni) kevesebb szennyezıanyag-kibocsátás: elég, ha végiggondoljuk, hogy ezekkel a „mini erımővekkel” fıként fosszilis tüzelıanyagot válthatunk ki, és cserélhetjük földgázra, illetve biohulladékra (fa, faforgács, brikett, stb.). Ezek káros-anyag kibocsátása jóval elmarad a kiváltott energiahordozóétól. Kevesebb energiahordozó-szükséglet: mivel nincsen számottevı szállítási veszteség, így kevesebb anyagra van szükség az elıállításához. A kapcsolt energiatermelés sokkal kevesebb veszteséget termel, miközben jobb hatásfokkal is bír, mint a hagyományos berendezések. A kogenerációs berendezés mind gázzal, mind biomassza – hulladékkal mőködtethetı. Az Európai Unió számos országában egyre elterjedtebb ez a technológia.

Másodnyersanyag: Olyan anyag mely a hulladékok szelektív összegyőjtést követı nyersanyaggá, alapanyaggá alakítása során keletkezik és az így elıállított anyagot az elsıdleges nyersanyaggal, alapanyaggal megegyezı, vagy közel azonos módon és energiabefektetéssel azt a termelési folyamatokban fel lehet használni. Melléktermék: Saját meghatározásomban melléktermék, minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz, mely a termelés során a termék mellett valamint, a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldható, és az közvetlenül vagy közvetve sem veszélyezteti a környezetet. Pirolízis: A fa- és egyéb szilárd hulladékokból többféle technológia szerint nyerhetünk gázt. Egyik eljárás az oxidáló közegek kizárásával végzett hıbontás (pirolízis) A pirolízis nagy karbontartalmú anyagok lebontását és depolimerizációját eredményezi. A folyamat egyik terméke a fagáz, amelyet energiaforrásként használhatunk. Rajta kívül szilárd termékként faszén, folyékony anyagként kátrány és kátrányos víz keletkezik.

Termékdíj: a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék elıállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követıen közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztetı vagy terhelı termék belföldön elıállított, vagy a Közösségen belüli beszerzésként behozott, vagy importként behozott mennyisége alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések, vagy károk megelızésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelızésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a kincstár részére kell befizetni [1995. évi LVI. Törvény] Újrafelhasználás (Reuse): A terméknek az eredeti célra történı - szelektív összegyőjtése utáni, a termék eredeti funkciója szerinti - ismételt felhasználása, nyersanyaggá, alapanyaggá történı átalakítás nélkül [Hgt.]. A többször felhasználható, újra tölthetı termék a forgási ciklusból történı kilépésekor válik hulladékká Az többszöri újrafelhasználásra tervezett terméket arra szánják, hogy életciklusa alatt minimális számú fordulót vagy visszatérést teljesítsen, (pl.: csomagolás esetén: újratöltsék) vagy a szánttal megegyezı célra felhasználják. Az újrahasznált termék hulladékká válik, amikor azt már tovább nem használják;

Újrahasznosítás, újrafeldolgozás (Recycling): A hulladékok szelektív összegyőjtését követı nyersanyaggá, alapanyaggá történı alakítása. Cél, hogy olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítsunk elı, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az így elıállított alapanyagból készült termék funkciója nem szükségszerően egyezik meg a hulladék alapját képezı tárggyal. Visszaforgatás: a hulladékká vált anyagoknak gyártási eljárások során történı újrafeldolgozását jelenti azok eredeti használati céljára vagy más célokra, beleértve a szerves visszaforgatást, de kizárva az energia-visszanyerését, hasznosítást.

Elıtérben a faalapú hulladékok Magyarországon becslések szerint az évente - a hozzávetıleg 1,8 millió ha. erdıvel borított területbıl - kitermelt nettó faanyagtérfogat 5,9 millió m3, melybıl 2,7 millió m3 ipari célú, míg 3,2 millió m3 energetikai célú. (Országos megoszlás, 66%-os statisztikai felvétel alapján számított érték. Forrás: ÁÉSz )

Furnérgyártás

Ajtó-ablak gyártás

Bútoralkatrész-gyártás

55-65%

50-60%

55-70%

60-80 %

Elhasználódott fatermék („RW: Recovered wood, Altholz”)

Az fıre jutó fatermék fogyasztás ~0,15 m3/év (0,27 m3/év), míg az energetikai célra kitermelt fa esetén ez az arány ~0,31 m3/év.

Mintegy millió 1,2 millió m3 (becsült adat) fahulladék miatt nagy jelentıséget kell tulajdonítani a tovább-feldolgozásnak, hasznosításnak. 1 m3 hengeres élıfára vetített hulladék (felméréseim alapján) Főrészipar (I, II, és III. osztályú

Rétegeltlemez gyártás

~5%

anyagok figyelembevételével) 30-40 %

Forgácslapgyártás:

Lerakás

„Az otthon melege”

Faalapú hulladékok kezelésének betartandó hierarchiája Megelızés Újrahasználat, szükség esetén elıkészítéssel Újrafeldolgozás Energetikai hasznosítás Ártalmatlanítás, pl.: lerakás, égetés, energia-visszanyerés nélkül

Faalapú hulladékok hasznosítása: Reuse (újrafelhasználás)----- pl.: többutas raklapok Recycle (újrafeldolgozás) Recovery (energetikai visszanyerés)

Faalapú hulladékok/melléktermékek újrahasznosítása és az energetikai hasznosítás Cél: CO2 kibocsátás csökkentés, tehát például tovább megkötni azt A légköri szén hosszabb idıre a tengerekben, míg átmenetileg a szárazföldi ökoszisztémákban kötıdik meg, így az erdık faállományában történı szénmegkötés természetes körülmények között a faegyed életciklusa után újra felszabadul.

Kevéssé köztudott, hogy Európában a bioenergia-források közül a fa energetikai célú felhasználása a legjelentısebb. A hazai villamos energiafelhasználásnak jelenleg 4,5-5%-a származik megújuló energiaforrásokból, ebbıl a biomassza energetikai felhasználása mintegy 3,8%-ot képvisel !az EU 2005. december 7-én elfogadott Biomassza Akció Terve (Biomass Action Plan) az elképzelések szerint 2010-ig megduplázza a bioenergia- (fa, hulladék, mezıgazdasági növény) források felhasználását az energetikában! ?DE MIRE ALAPOZVA? (ne a faalapú melléktermékekre, hanem az energiaültetvényekre…de egyenlıre nem igazán sikeresek a támogatási rendszer hiánya miatt…persze ezt is csak „ésszel” lehet megvalósítani) A fa, papír és cellulózipar esetén a fának mind a gazdasági mind a társadalmi értéke nagyobb mint az energetika esetén!

A faanyag gazdasági értékének lehetıségei

z ho Főrészipar

Faalapú term ék elıállítása

N yom tatás és kiadás

= 2 m unkaóra/tonna (száraz fára)

Lerakás

Energiaterm elés

Energiaterm elés

Ú jrahasznosítás

Felhasználás Lerakás

Energiaterm elés

Lerakás

Energiaterm elés

54 m unkaóra/tonna (száraz fára)

Ö sszeépítés, felhasználás

Ú jrafelhasználás és újrahasznosítás

Ú jrahasznosítás

K ereskedelem vagy postázás

Faalapú term ék elıállítása

Energiaterm elés

újrahasznosítás

118 €/tonna (száraz fára)

1044 €/tonna (száraz fára)

Ö sszeépítés, felhasználás

z = 100 €/tonna (száraz fára) s a Újrahasznosítás ro zo os Energiaterm elés olc tén Felhasználás PapírN yom tatás és K ereskedelem ny postázás gyártás kiadás . vagy se Lerakás kb s e ék ítá ért os 993 €/tonna (száraz fára) ott aszn ad zá újrah Ú jrafelhasználás és

Forrás: Chris van Riet (2005): Wood recycling mitigates climate change. COST E31 Dublin

A

C ellulóz feltárás

C ellulóz és papíripar Erdészet

Faipar Erdészet

Bioenergia Erdészeti vagy m ellékterm ék beszerzése

Főrészipar

(száraz fára)

124 m unkaóra/tonna

Papírgyártás

A faipari alapanyag társadalmi értékének lehetıségei

C ellulóz feltárás

C ellulóz és papíripar Erdészet

Faipar Erdészet

B ioenergia Erdészeti vagy m ellékterm ék beszerzése 2 m unkaóra/tonna (száraz fára)

Forrás: Chris van Riet (2005): Wood recycling mitigates climate change. COST E31 Dublin

Termékváltoztatás

Külsı recirkuláció

Megelızési módszerek Megelızés a forrásnál

Más hasznos célú felhasz.

Más gyártási mőv.-be

alapfolyamatba

Felhasználás nyersanyagként

Belsı recirkuláció

Kinyerés

Értékes alkotórészek visszanyerése

Gyártás technológiai változtatás Más alapanyag Más gyártási módszerek Gondos üzemvitel

Melléktermék elıállítása

Mennyis ég m 3

Falco ZRt. alapanyagai (2003-2004)

Külsı beszállítóktól érkezı faalapú hulladékok1

224000 m3/év

Faalapú hulladékok1

Alapanyag: 423600 m3/év

Beérkezı, vásárolt hengeresfa alapanyag

A telephelyen keletkezı forgácslap alapú hulladék (pl.: lapszabászatnál), és más faalapú hulladék1 (pl.: törött „stáflik”)

212000 m3/év

329942

1998

40 74 3 5

1999

2000

2001

2002

224000

Adott évben beszerzett forgácslap faalapanyag hengeresfa és a faalapú hulladékok megoszlása, változása

1Faalapú hulladékok: Olyan faalapú hulladékok, melyek a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a 03.01.05 („faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, melyek különböznek a 03.01.04tıl”, tehát veszélyes anyagokat nem tartalmaznak) és a 15.01.03 („fa csomagolási hulladékok”)

500000 400000 300000

1997

Összes alapanyag

4 36 00 0

F orgács fa

212000

F aalapú hulladékok

200000 100000 0

77493

400000

300000

200000

100000

0

330022 81%

85400 16,9%

Léchulladék

24447 6,1%

66700 15,3%

Főrészpor

43188 10,6%

51900 11,9%

Apríték

9778 2,4% 19600 4,5%

Rövid léchulladék

400 0,1%

Használt csom.anyag, szabászati maradék

1997

Jelölések:

Forgácslapgyártás Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út:

Értékesítés 282000 m3/év ≈ 211024 t /év

Pihentetés, hőtés , klimatizálás

Tárolás

Vastagság ellenırzés, minısítés

Csiszolás,

Méretrevágás, szélezés,

Ellenırzés, osztályozás

FELÜLETKEZELT FORGÁCSLAP (Felületnemesítés)

215000 m3/év ≈ 161250 t /év

Szélezési hulladék (élmarés, méretrevágás) 935 t/év

ún. „szırıs” szél eltávolítása

„Laprobbanás”

Ún „selejt laptermék: Rakatok csomagolásához fedılapok

Csiszolat por 18206 t /év

Bútoriparban keletkezı hulladék melléktermék, pl.: lapszabászat

Forgácslapgyártás Visszavétel

Fémek kiválogatása

Szeméttelep

„WEISS” típusú gızkazán

Hibás laptermék kiválasztása

Vastagság ellenırzés, gyorskontroll

HİPRÉSELÉS

2002

Adott évben beszerzett fıbb faalapú hulladékok és a forgácsfa megoszlása, változása

212000 48,6%

Forgácsfa

ALAPANYAG

Hengeres fa aprítása Egyéb1 hulladék aprítása („Doppstadt” aprító)

Normál, gyártásnak megfelelı méret Nagymérető apríték Finom porfrakció: fıként kéreg és földpor összetevıkkel

Füstgáz elıállítása vegyes tüzeléső kazánban a forgácsszárító berendezés hıenergia ellátásához Rontott paplan A teríték hosszának kialakítás: Keresztvágó segítségével

Keletkezı anyag elszívása

Finom por frakció kiválása

Középrészbe kerül

Teríték- (paplan) képzés (háromrétegő teríték)

„Fémes fa” kiválogatása

Kéreg+ rossz apríték: ≈ 13053 t /év

A forgácslap gyártásra alkalmas alapanyag tárolása 423600 m3/év ≈ 296450 t /év Kérgezés (tisztítás) FORGÁCSKÉPZÉS

Forgácstárolás Elıosztályozás, tisztítás: 3 frakció elkülönítése Utánaprítás Nedves forgácstárolás SZÁRÍTÁS Szárazforgács osztályozás, tárolás Szárazforgács utánaprítás, tárolás A FORGÁCS, A RAGASZTÓ- ÉS ADALÉKANYAGOK KEVERÉSE

67000 m3/év ≈ 49774 t /év

Mennyiség m 3

KÖTÖALAPANYAGOK

EDZİ: Ammóniumszulfát 370 t/év

Kötésgyorsító katalizátor 27 t/év

Ragasztó- és adalékanyagok elıkészítése alkalmazása

MÉH: Hasznosítják, mint mőtrágyás zsák, mivel az ammóniumszulfát és a karbamid nem veszélyes anyag

2.

1.

Csarnokok, irodaház főtése

CK lapszárítás, pihentetés után a nedvességtartalom beállítása)

Tőzvédelem (porrobanási helyek oltása, pl. porsilók)

Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út:

Impergnált papír és felületkezelt forgácslap

Helyszíni tárolás

„Belsı” csomagolás: A tekercs felcsévéléséül szolgáló papír hüvely + a hüvelyen lévı 20-30 m nyers dekorpapír

Nyers dekorpapír csomagolási hulladékai

„Külsı” csomagolás (Nylon, papír) Győjtés, tárolás MÉH

Jelölések:

3.

Az elıállított gız felhasználási helyei:

Csomagoló anyagainak (nylon zsákok) győjtése, tárolása 33,5 t/év

„WEISS” típusú gızkazán

Kötéslassító: Karbamid 2780 t/év

Gyantás forgács heti tisztítás során

VÍZTASZÍTÓ ANYAG (60 %-os szárazanyagos folyékony alakban) : Parafin emulzió 2780 t/év

Ragsztó és adalékanyagok elékészítése és alklamzása

MŐGYANATA RAGASZTÓ (65 %-os szárazanyagos folyékony alakban): Karbamid-formaldehid 27000 t/év

Tárolás Bekeverés

A FORGÁCS, A RAGASZTÓ- ÉS ADALÉKANYAGOK KEVERÉSE

A „Forgácslapgyártás” címő ábra

1.

Adalékok:

2.

Tartályok visszaszállítása a gyártóhoz (mosás nélkül) újrafelhasználáscéljából


Megvalósítandó: Papírgyárnak átadás

Visszavétel

Visszajuttatása a forgácslap termékek alapanyag készletébe!


Bútoriparban keletkezı hulladék pl.: lapszabászat

Szeméttelep Kiszárított impregnált papír (pl.: töredezett imp. papír)

A selejtes papír termelési folyamatból történı kivonása

Impregnál papír hulladék (nem veszélyes hulladéknak minısített)

Csomagolási fedlapok

Rakatképzés, csomagolás, raktározás Nem megfelelı minıségő termék

Minısítés

Nem kiszárított impregnált papír

1 m3-es konténerekben érkeznek, melyekbıl történik a felhasználás

Tapadásgátló anyag 27 t/év

Alapanyagok Impregnáló gyanták (50 %-os szárazanyagos folyékony alakban) 5403 t/év

Tárolás Gyanta elıkészítés, keverés Impregnálás Ívrevágás Próbapréselés, szín és minıségellenırzés Impregnált papír tárolása, a papír elıkészítése

Nyers dekorpapír tekercsekben 24536000 m2/év

Impregnált papír és felületkezelt forgácslap Saját készítéső forgácslap 208500 m3/év ≈ 156000 t /év

Tarályok győjtése Eladóhoz történı visszaszállítás

Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út:

Osztóvágás, széltisztítás

Préselés (A struktúrának megfelelı krómlemez kiválasztása, beépítése)

Marási, szélezési (hulladék) melléktermék

Saját készítéső forgácslap: 28 illetve 38 mm vastagságú 6900 m3/év ≈ 4420 t /év

Lapszabászat Profilmarás (élek lekerekítése)

Alapanyagok

Borító anyag: diszítı rétegelt lemez (HPL: fenolgyantával impregnált többrétegő papír) 259000 m2/év ≈ 83 t /év

Sík felületre történı préselés

Bevonólemez felrakása

Ragasztó anyag felvitel

Marási, szabászati hulladék Pihentetés Élre történı ragasztófelvitel Hajlítás (Postformingolás) Minısítés Nem megfelelı minıségő termék

Alapanyagok

Nátronpapír („ellenhúzópapír”) 23 t /év

Visszavétel

Csomagolási fedlapok


Bútoriparban keletkezı hulladék pl.: lapszabászat

Bevonólemez hulladék

Győjtés, tárolás

Kéreg égetése

Munkalap gyártás

Tárolás konténerekben Szeméttelep


Mosóvíz (2-3%-os gyantatartalommal)

Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés Megfelelı tartálykocsival történı elszállítás telephelyen belül A forgácslapgyártásnál használt gyanta higítása

Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Szeméttelep

Szárítás

Szélezés

Minısítés

Rakatképzés, csomagolás raktározás


Szeméttelep, esetleg útfeltöltés

„WEIS” típusú gızkazán

Pihentetés

Győjtés

Fedlap csomagolásnál

Pótkocsin történı ideiglenes tárolás

Vízüveg higítása

Cementkötéső faforgácslap

Visszajuttatása a forgácslap termékek alapanyag készletébe!


Idıszakos mosás

Munkalap gyártás Ragasztó anyag: PVAC 91 t /év

Bevonólemez szabászat

Rakatképzés, csomagolás, raktározás


Idıszakos mosás

Pl.: töredezett lapok

„Selejt” termék kivonása

Nyers lap vizsgálata

Kiköttetı alagút

A fa kérgét el kell távolítani, mivel abban a cement kikötését akadályozó ún. „cementmérgek” (vízben oldódó hemicellulózok) vannak. A kérgezett erdei fenyı max. 2% tartalmazhat kérget

Prés

Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés

Cement, adalékok, káliszappan „külsı” csomagolása (nylon)

CK lap gyártás Adalék:

Kéreghulladék 2570 t /év

Nátron-vízüveg (Na2SiO3) 230 t /év

Középforgács

Cement 23000 t /év

Kérges Erdei fenyı [35% (40%) – 70% (80%) közötti nedvességtartalom] 19800 m3/év ≈ 13900 t /év Kérgezés1 Kérgezett erdei fenyı Aprítás

Fedıforgács

Középréteg keverı (Forgács + cement + adalék)

Osztályozás

Fedıréteg keverı (Forgács + cement + adalék)

Kalodába zárás

Még nem szilárd melléktermék

Mechanikus terítı

Terítılemezek (acéllemezek) felületeinek kenıszappanozása káliszappan segítségével Légsodrásos terítı Keresztvágó (hosszbeállítás) Összerakó karusszel

1Kérgezés:

Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Hidraulika olajok

Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı hulladékok

Motor-, hajtómő- és kenıolajok

Kb. 40%-ban történı ún. elgázosodás

Lecsepegések (Az egyes géprészek tömítettségének elöregedése miatt)

Termo olajok

A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés


Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı hulladékok

Karbantartási hulladékok

A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés „Fáradt” termo olaj

Lecsepegések (Az egyes géprészek tömítettségének elöregedése miatt) „Fáradt” olaj

A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés „Fáradt” hidarulika olaj EWC kódszám: 13.03.07*

EWC kódszám: 15.02.02*

Olajjal szennyezett főrészpor


Olajos szőrı, olajos flakon


„Fáradt” olajjal szennyezett hordó (tapasztalat alapján kb. 1-2 kiló marad a hordóban)

Általánosan keletkezı (gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı) hulladékok


Központi veszélyes hulladék tároló



A gyártó cég visszavétele Veszélyes hulladék kezelınek történı átadás EWC kódszámok: 13.01.10* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok 13.02.05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok 13.03.07* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelı és hıtranszmissziós olajok 15.02.02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok (ideértve a közelebbrıl nem meghatározott olajszőrıket), törlıkendık ,védıruházat 15.01.10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék


(EWC kódszám: 12.01.09*)

Fel nem használt, fáradt hőtı-kenı folyadék

Élezés során keletkezı hulladékok Élezımőhely Aprítókések élezése

Élezéskor használt hőtı-kenı folyadék

Keringetés A már használhatatlaná, iszappá alakult (a vaspor miatt) veszélyes hulladék (köszörőiszap) tárolása hordókban (EWC kódszám: 12.01.14*) Veszélyes hulladék kezelıvel történı elszállítatás

Mosóvíz

Forgácslapgyártás

Mosóvíz (2-3%-os szárazanyagtartalommal)

CK-lap gyártás

Az elızıekben fel nem sorolt gépek tisztításából eredı mosófolyadék



Vízüveg higítása CK lap gyártásánál Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út:


A forgácslapgyártásnál használt gyanta higítása

Technológiába történı visszaforgatás!

Hulladék csökkentési módszer (példa)

Egy teljesen újszerő lehetıség arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a keletkezı faalapú hulladék/melléktermék mennyiségét csökkenteni tisztán manuális úton történı felmérés és elemzés, valamint a SIMUL8 termelés szimuláló szoftver segítségével. A módszerrel akár mintegy 10-15%-os kihozatal növekedés érhetı el a magasabb minıségő alapanyag esetén, mely nyilván ugyanilyen mértékő hulladék/melléktermék csökkenést vonz magával.

Az ALAPANYAG!!!

A hosszúsági méretek jelentıs méretszóródása a hosszvágás során keletkezı eselékek mennyiségének növekedését, és ezáltal a rosszabb kihozatalt eredményezi, melyet az hosszleszabás optimalizálásának megnehezítése (az állandóan változó hosszúságok) tovább ront.

1. Hosszleszabás során keletkezı darabos hulladékok („hibátlan”, repedés, göcs)

További termek elıállításra alkalmatlan (nem hasznosítható) hulladék

2. Sorozatvágó körfőrészgépen történı megmunkálás elemzése

Visszaforgatható melléktermék

3. Négyoldali megmunkálás elemzése

Egy vizsgált rakat feldolgozása során keletkezı termékek, melléktermékek és hulladékok mennyiségi értékei

[%]

96%

4%

Hosszleszabás

29%

12%

A hosszleszabónál keletkezı hulladék mennyisége

k mé

a z ás lgo do fe l

Sorozatvágóhoz kerülı anyag mennyisége

r kte

Sorozatvágónál keletkezı hulladék

Sorozatvágónál keletkezı visszaforgatható melléktermék

Sorozatvágónál keletkezı termék

llé Me

Átadás sorozatvág ásra

59%

94,93

11%

21%

55%

24%

5%

47,95

44,55

Kihozatal a pontos Kihozatal a hosszméret kialakítás keresztmetszeti után megmunkálás után

95%

76%

Pontos hosszúsági kialakítás során keletkezı eselék

Pontos husszméret kiakalítása utáni termék

A megmunkálónál keletkezı összes hulladék (selejt+por-forgács)

A keresztmetszeti megmunkálónál keletkezı termék

Keresztmetszeti megmunkálás

Egy vizsgált, „optimalizált” rakat feldolgozásának folyamatábrája a megmunkálás során keletkezı termékek, melléktermékek és hulladékok százalékos értékeivel







Sorozatvágás (elsıdleges)

34%

4%

Átadás keresztmetszeti megmunkálásra 75%

Pontos hosszkialakítás

Sorozatvágás (összesített)

67,64

Kihozatal a sorozatvágás után (visszaforgatást követıen)

Kihozatal

Kihozatal leszabás Kihozatal a után sorozatvágás után (visszaforgatás nélkül)

51,60

A vizsgált rakatok megmunkálási fázisait követı átlagos kihozatali értékei

Sorozatvágónál keletkezı anyagok összesített arányai, a melléktermék feldolgozása után

ágónál Sorozatv yagok ı an keletkez t arányai, et összesít termék k a mellé a után ozás feldolg

100,00

Sorozatvágás (másodlagos)

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Feldolgozott alapanyag

Átadás további megmunkálásra (pl. hosszméret kialakítása)

Megelızés, hulladék minimalizálás SIMUL8 termelés szimuláló szoftver segítségével

A megvalósítás koncepciója szerint arra törekszik, hogy egyrészt a valóságnak megfelelıen modellezze a termelés folyamatát, másrészt pedig a termelés során számítható adatokat megjelenítse. Ez feldolgozásban részt vevı gépek termelési adatait jelenti, amelyek alapján a beállítható paraméterek segítségével a termelés kimenetele befolyásolható, és így a modell vagy könnyen a valósághoz igazítható, vagy egy optimális termelési stratégia állítható össze a segítségével. A szimuláció elve és eredménye „Rosszabb és jobb” minıségő alapanyag alapján új állapotok generálása! A rosszabb minıségő alapanyag esetén a hulladék/melléktermék hányad jelentısen megnı, egyúttal a kihozatal kb. 12%-kal csökken, míg jobb anyag vásárlása esetén ez a folyamat pontosan fordított irányú A jobb minıségő anyag vizsgálatánál olyan anyagot vettem figyelembe, ahol mind az anyag minısége, mind pedig dimenziói a belılük gyártott termékek szempontjából optimálisak, míg a rosszabb minıségő anyagnál pontosan ezen ismérveket változtattam meg a nem kívánatos szempontoknak megfelelıen. Ennek eredményeként a hulladék/melléktermék hányad lecsökken, a kihozatal pedig cca. 13%-kal megnı.

Faipari termékek, hulladékok/melléktermékek életútjának

Elsodleges fafeldolgozás (furészipar) Másodlagos fafeldolgozás (Épületasztalos és bútoripar) Lemezipar Faalapú csomagolóanyagok gyártása

Másodlagos elosztás

as

om cs

Újrafelhasználás (pl.: felújítás)

ut bb Tö

Termék elsodleges elosztása

k go ya an oló ag

Elsodleges, eredeti felhasználás

Kereskedelmi „vissztermék”

Gyártás során keletkezo fahulladék

folyamatmodellje (hulladék/melléktermék hasznosítási kérdéseinek eldöntése végett célszerő felvázolni annak életútját ) Fakitermelés (erdészetek) Alapanyag elosztás, (kereskedoi hálózat)

Ellátás

Másodlagos felhasználás

Újrahasznosítás (pl.: forgácslapgyártás) Komposztálás Energetikai hasznosítás Lerakással történo ártalmatlanítás

Tárolás

Bontás, elokészítés

Válogatás

Gyujtés

Végfelhasználás során keletkezo elhasznált fahulladék

Termelési folyamat

Nem veszélyes faalapú hulladék, melléktermék

Komposztálás

Lakossági értékesítés

Por-forgács

Amennyiben veszélyes összetevot tartalmaz

Céltermék

Elhasználódott fatermék („Altholz”)

Újrafelhasználás (Reuse)

Amennyiben veszélyes összetevot nem tartalmaz

Újrafeldolgozás (Recycle)

Selejt

„Nemesítés”: Brikettálás, pellettálás

Energetikai hasznosítás, visszanyerés (Recovery)

Veszélyes veszélyes faalapú hulladék,

Darabos hulladék, melléktermék

Veszélyeshulladék égetomu

Kommunális lerakó

(Az ábrán a piros vonalak gyakorlatilag a hulladék/melléktermék „végsı” energetikai hasznosításának vagy ártalmatlanításának útjához kapcsolódnak, míg a zölddel jelölt vonal segítségével az elsıdleges hasznosítási eljárások iránya látható.)

A mai magyar faipar és faalapon mőködı erımővek érdekei között ellentétek találhatóak, melyek a közös alapanyagbázis miatt adódhatnak. A folyamatmodell segít abban a döntésben, hogy az adott hulladékot milyen módon kell ésszerően hasznosítani.

Hasznosítási és ártalmatlanítási lehetıségek kapcsolata a faalapú hulladékokkal

Kitermelés során keletkezo erdei fahulladék

Újrahasznosítási lehetıségek a forgácslapgyártásban Kidolgoztunk a forgácslapban és a gyártás folyamatában történı faalapú hulladék/melléktermék újrahasznosításának és energetikai hasznosításának alap lehetıségeit a Forgácslapgyártó Zrt. segítségével, melyek szemléltetésére folyamatmodelleket állítottunk össze mind a faalapú hulladékok termelésbe integrálásról, mind az egyéb, a termelés során keletkezı fa és nem faalapú hulladékokra egyaránt.

Visszavétel

„Fémes fa” kiválogatása

Szeméttelep

Energetikai hasznosítás a Wiesloch termoolajhevítıben

Bútoriparban keletkezı hulladék melléktermék, pl.: lapszabászat

Csiszolat por ~20.000 t /év

ún. „szırıs” szél eltávolítása

„Laprobbanás”

Ún „selejt laptermék: Rakatok csomagolásához fedılapok Hibás laptermék kiválasztása

Vastagság ellenırzés, gyorskontroll

HİPRÉSELÉS

Nyilak színjelölései: Alap-technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Értékesítés, hasznosítás, ártalmatlanítás:

Tárolás

Értékesítés ~300.000 m3/év ≈ 220.000 t /év

Pihentetés, hőtés , klimatizálás

Vastagság ellenırzés, minısítés

Csiszolás,

Méretrevágás, szélezés,

Ellenırzés, osztályozás

FELÜLETKEZELT FORGÁCSLAP (Felületnemesítés) 225.000 m3/év ≈ 165.000 t /év

Szélezési hulladék (élmarés, méretrevágás) ~1.000 t/év

A folyamatmodellek, mely egyben - „rész ökológiai” modellnek is tekinthetı segítségével letisztulttá válhatott a vállalat hulladékgazdálkodása, valamint a feltárt hiányosságok és hibák is javításra kerülhettek.

ALAPANYAG (Hengeresfa + fahulladék)

Hengeres fa aprítása Begyőjtött Falapú hulladékok aprítása („Doppstadt” aprító)

Normál, gyártásnak megfelelı méret Nagymérető apríték Finom porfrakció: fıként kéreg és földpor összetevıkkel Finom por frakció kiválása

Energetikai hasznosítás az SPV forgácsszárító berendezés hıenergia ellátásához Rontott paplan A teríték hosszának kialakítás: Keresztvágó segítségével

Keletkezı anyag elszívása

Teríték- (paplan) képzés (háromrétegő teríték)

Középrészbe kerül

Fémek kiválogatása

Kéreg+ nem megfelelı apríték: ≈ 14.000 t /év

A forgácslap gyártásra alkalmas alapanyag tárolása 450.000 m3/év ≈ 300.000 t /év Kérgezés (tisztítás) FORGÁCSKÉPZÉS

Forgácstárolás Elıosztályozás, tisztítás

Utánaprítás Nedves forgácstárolás SZÁRÍTÁS Szárazforgács osztályozás, tárolás Szárazforgács utánaprítás, tárolás A FORGÁCS, A RAGASZTÓ- ÉS ADALÉKANYAGOK KEVERÉSE

Alapanyag 423500 m3 ≈ 296450 t

Szárított alapanyag 189410 t

Gyártás

Forgácslap 49774 t (67000 m3)

Alapanyag ≈ 296450 t

Laminát hull. 476 t Por 497 t Szélezési hull 935 t

Csiszolatpor 18206 t

Égetı

Vízgız ≈ 107040 t Laminát hulladék 476 t Szélezési hulladék 935 t Fapor 497 t Pernye, korom 130 t CO, CO2 361 t NOx 308 t Formaldehid 26,5 t

Laminált f. lap

49774 t 67000 m3

Forgácslap

Egyéb szennyezıanyagok

161250 t 21500 m3

Gyártás

Vízgız 107040 t

A forgácslapgyártás rész-anyagmérlege

Kötıanyag lapgyártásban 27000 t Kötıanyag lamináláshoz 5403 t

Laminát 8393 t

Laminált forg.lap 161250 t (215000 m3)

Csiszolatpor 18206 t

Hajtómőolaj 3,4 t

Motorolaj 3,5 t

Hidraulika olaj 23 t

Gız 52600 t

Földgáz 9191000 Nm3

Villamos energia 51535000 KW

Laminát 8393 t

Kötıanyagok 32403 t

Kéreg 13053 t

Forrás: Dr. Boronkai L. 2003


Szennyezıanyag kibocsátás mértéke

segédanyagok

külsı energia 3,09 GJ

Segédanyagok: - kötıanyagok - laminát - hidraulika olaj - kenıanyagok - vegyszerek

0,67 t forgácsfa

0,71 t másodlagos nyersanyag

GYÁRTÁS

MÁSODLAGOS ALAPANYAGBÓL

1,51 GJ ENERGIAFELHASZNÁLÁS

1t főrészipari termék

veszélyes olajszármazékok 0,07 kg veszélyes szilárd halmazállapotú szennyezıanyag 0,02 kg laminát hulladék 2,26 kg veszélyes gáz halmazállapotú szennyezıanyag (formaldehid) 0,13 kg csomagoló eszköz 0,09 kg fapor 2,35 kg CO, CO2 1,71 kg NOx 1,46 kg korom, pernye 0,62 kg

Energetikai hasznosítás


Forrás: Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing

A faalapú hulladékok energetikai hasznosítása során hıt, áramot, vagy a kettı kombinációját kapjuk.

A forgácslapgyártás összevont ökológiai mérlege ami az 1 tonna forgácslap elıállítás energia- és szennyezıanyag kibocsátási mennyiségeit tartalmazza.

Mi a brikett? -Halmazsőrősége kisebb, mint a hulladék, illetve apríték halmazsőrősége, így a szállítási és tárolási kültsége is kisebb -A nedvességtartalma kevésbé ingadozó -A hagyományos tüzelıberendezésekben a jó hatásfokú elégetése biztosítható -Nagy főtıértékő (18-18,5 MJ/kg) -Kis nedvességtartalmú (8-14 %) -Kedvezı füstgázjellemzık mellett égethetı el Kialakítása Tömörítéssel történik, kötıanyag felhasználása nélkül. A brikettálásra szánt faanyagot mechanikai úton ırlik, a megfelelı frakció elérése céljából. A préselésnél 800-1600 bar nyomás keletkezik, a nyomás, a bevitt, vagy képzıdött hı és a túlnyomásos vízgız hatására a préselési idı alatt a farészecskék kapcsolatot alakítanak ki egymással.

Példa a közvetlen brikettálásra

Aprítóberendez

Aprított fahulladék szá llítása Brikett kiadagoló

Mi a pellet? - Biomassza alapú tüzelıanyag, préslemény - Átmérıje: 5-8 mm, hossza: 2-4 cm - Alapanyaga: fa, mg.-i maradványok (eszerint lehet fa- vagy agripellet) - Megújuló energia, faipari és mg.-i hulladék újrahasznosításával állítható elı - Főtıértéke: 18-20 MJ/kg (a gázé: 36MJ/m3, így 1 m3 gáz kb. 2 kg pellet főtıértékő)

A pellet égetési tulajdonságai - Teljesen automatizálható, - gázfőtés alternatívája - Pellet kazánban vagy kandallóban égethetı - Akár 90-95 %-os hatásfokú égés - Legfeljebb 0,5 -1% os hamutartalom (ÖNORM, DIN szabványú fapellet esetén) - Nincs károsanyag kibocsátás - Jelenleg 35-40%-os üzemeltetési árelınye van a gázfőtéshez képest

Darabos hulladék közvetlen aprítógépbe

szállítása a csarnokból az

Forgóce llás adagoló

Forrás:

Pellet, mint tüzelıanyag

8. csomagoló

6. Kondícionáló

5. Szárazanyag továbbító

4. Szárazanyag siló

Pelletgyártás

A pelletprésfej (matricák)

Forrás:

Mi a (tőzi)pellet? • A pellet 100 %-ban természetes fa illetve biomassza alapanyagokból sajtolt, henger alakú granulátum, • rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik. • A fapelletet fahulladékból préselik össze nagy nyomáson (8-900 bar), • Kötıanyagként a fában természetesen jelenlevı lignin szolgál, hozzáadott mesterséges anyagot nem tartalmaz, • Megújuló energiaforrásként állandóan újratermelhetı/újratermelıdik • Égetése környezetkímélı, CO2 semleges

1. Alapanyag tartály

2. Szárító

3. Kalapácsos ırlı

7. Pelletprés-sor

Forrás:

Pelletgyártás

Forrás:

Fahulladékok elégetésének egyszerősített sémája

Forrás:

A stacioner és a körforgó fluidizációs rendszer

Befúvatásos égetés

Elıtoló rostélyos tüzelıberendezés sémája

Az energetikai felhasználás legegyszerőbb módja tehát a közvetlen eltüzelés Alátolós égetés

Elıtéttüzelı berendezés

Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing VAS GmbH. & Co KG

A fa- és egyéb szilárd hulladékokból többféle technológia szerint nyerhetünk gázt. Egyik eljárás az oxidáló közegek kizárásával végzett hıbontás (pirolízis). A pirolízis nagy karbontartalmú anyagok lebontását és depolimerizációját eredményezi. A folyamat egyik terméke a fagáz, amelyet energiaforrásként használhatunk. Rajta kívül szilárd ter-mékként faszén, folyékony anyagként kátrány és kátrányos víz keletkezik. Másik eljárás oxidáló közeg (levegı, oxigén) jelenlétében végzett elgázosítás. Ebben az esetben az elgázosítás magas hımérsékleten, a sztöchiometriai mennyiségnél kevesebb oxidáló közeg jelenlétében zajlik le. Ilyen feltételek mellett a fa erısen bomlik és polimerizálódik, kis molekulájú gázok és szénhidrogének (CO, C02, Hz, CHQ stb.) képzıdnek. Oxidáló közeg jelenlétében a szilárd anyag mennyisége erıteljesebben csökken, a szilárd és folyékony termékek (faszén, kátrány) képzıdését alacsonyabb szinten lehet tartani, melyeket hőtéssel, szőréssel és tisztítással távolítanak el.

•

•

• •

A kapcsolt energiatermelés egyszerősített folyamata

Kapcsoltan termelt energia: közös technológiai berendezésben, azonos tüzelıanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal elıállított villamos- és hıenergia

Kapcsolt energiatermelés lehetıségei Hazánkban a CHP rendszereket kogeneráció névvel illetik, vagy ha az abszorbciós rendszer is jelen van a rendszerben, akkor a technológia trigeneráció névre hallgat Gız munkaközegő (hulladékhı a kondenzátorból kilépı gızben): – ellennyomású, – elvételes kondenzációs, – kondenzációs (részleges és teljes hıkiadással). Gázturbinás kombinációk (hulladékhı a gázturbinából kilépı füstgázban) – forróvízkazán, – gızkazán, – ellennyomású gızturbina, – elvételes kondenzációs gızturbina. Gázmotoros kombináció (hulladékhı a gázmotorból kilépı füstgázban, kenıolajban és hőtıvízben). Hıszivattyús hıtermelés (hulladékhı felhasználás).

A kapcsolt energiatermelésnél lehetıség van a szerves Rankine-ciklus (ORC = Organic Rankine Cycle) alkalmazására is ahol munkaközegként nagy molekulasúlyú szerves folyadékot használunk (termoolaj).

Forrás:

Forrás:

Teljes hatásfok

Villamos hatásfok

Paraméterek

0.2-800

80%

15-38%

Gızturbina

0.03-5

70-80%

27-45%

Diesel generátor

0.05-5

70-80%

22-40%

Gázmotor

1-500

70-75%

22-36%

Gázturbina

0.03-0.35

65-75%

18-27%

Mikro turbina

Kogenerációs rendszerek üzemeltetési paraméterei

Jellemzı teljesítmény (MWe)

http://www.kekenergia.com/archiv/chp.html

A kapcsolt energiatermelés gázmotorral (egy lehetséges séma

gázmotor levegı

levegı

Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing

Forrás:

Friss víz Tápvíz Meleg víz Gız Levegı Füstgáz Hamu Tüzelıanyag Kiegészítés

Tüzelıanyag-készlet

ESP: Villamos pernyeleválasztó

Kapcsolt energiatermelés gızturbinával

Rostély

Tápvíz tartály

Hamu konténer

Gız turbina

Felhasználás

Visszaforgatás

Víz tisztítás

Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing VAS GmbH. & Co KG

Nem „hétköznapi” megoldások: Stirling-motor A Gáz állapotváltozásaira épül a mozgatása. A fahulladék a kazánban kerül elégetésre, a távozó füstgáz elıször a belépı égési levegıt elımelegíti, majd az hıcserélın leadja a hıjének egy részét a főtési víznek. Az eltávozó füstgáz maradék hıje veszteségnek számít. Az égési levegı hıjébıl dolgozik a Stirling-motor is, a beérkezı 140 kW-ból 35 kW villamos áramot termel, a maradék hı pedig szintén az hıcserélıhöz kerül. (NASA RPS hajtómő alacsony hımérséklető főtıberendezéssel) Problémák: Stirling-motor hideg és meleg oldali hıcserélıi költségesek A leadott teljesítményt nehéz változtatni Felfőtéshez szükséges nagyon hosszú Munkaközeg: hidrogén, de nehéz megtartani a zárt térben szivárgás miatt A felvett hı az egyidejő motorhőtéssel együtt a bezárt munkagáz nyomásingadozását okozza, amely így egy vagy több dugattyúval egy tengelyen munkát tud végezni.

Egy speciális gızerıfolyamaton alapuló lehetıség, mely egy hagyományos dugattyús gépbıl lett kialakítva. A hengerfejébe gızt vezetünk és a gız miközben a dugattyúkat lefelé tolja a gép tengelyén munkát végez.

Nem „hétköznapi” megoldások: Gızexpanziós Spilling motoron alapuló kapcsolt energiatermelési lehetıség

Hegedős Attila (ERBE): Spilling expanziós motor

A motor szabályozottan csökkenti a kazánban termelt gız nyomását a kívánt technológiai nyomás értékre, tehát a berendezés automatikus nyomáscsökkentıként is üzemel.

Forrás:

Példaszámítás Spilling-motorra Adott egy vállalatnál 25.000 tonna faipari hulladék (pl.: főrészipari kéreg, nyesedék, főrészpor, forgács, eselék)

Az elıállított villamos energia értéke: ~250 mFt/év, ehhez jön még a hıenergia értéke (~400-450 mFt/év)

Villamos igényhez szükséges: • 25000 tonna hulladék (melybıl 70.000 tonna gız állítható elı) • 300+450 kW SPILLING GİZMOTORGENERÁTOR

II. lehetıség: villamos teljesítmény igény: 750 kW hı teljesítmény igény: 7200 kW Az üzem teljes hı és villamos igénye

Piaci ára 200-250 mFt környezı országokat is figyelembe véve

300.000 GJ hıértéket képvisel

I. lehetıség: villamos teljesítmény igény: 300 kW hı teljesítmény igény: 4000 kW A szárítás hı- és villamos igénye Villamos igényhez szükséges: • 12500 tonna hulladék (melybıl 35.000 tonna gız állítható elı) • 300 kW SPILLING GİZMOTORGENERÁTOR Az elıállított villamos energia értéke: ~100 mFt/év, ehhez jön még a hıenergia értéke (~200-250 mFt/év)

Példaszámítás Spilling-motorra III. lehetıség: Adott: 25.000 tonna faipari hulladék Nemesítés után: 350.000-400.000 GJ hıértéket képvisel melybıl 100.000 tonna gız állítható elı A gız technológiai és főtési célú átalakításával kapcsoltan kb. 8-10 millió kWh/év (~1 MWh) villamos energia termelhetı.

A vállalt hı és villamos igényei

+ Együttmőködés megvalósítása helyi közintézményekkel, a területfejlesztés és munkahely teremtés érdekében

EU által 2008. december 17. elfogadott klímacsomag jelentıs hatással fog bírni a faipari alapanyagokra és hulladékokra hasznosítására egyaránt, hiszen (mint ahogy az a bírálatban is olvasható) 2020-ig: 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot 20%-ra kell növelni az összes primer energia felhasználáson belül a megújuló energiák felhasználását (Magyarország: 13%) 10-ra kell növelni a megújuló energiából elıállított hajtóanyag felhasználását az összes felhasználáson belül.

Adatok forrása: Bohoczky Ferenc, ny. vezetı fıtanácsos, az MTA Megújuló Albizottság tagja (2008)

Nem faalapú hulladékok komplex hasznosítása Jól kiforrott módszerek és nehezen áttekinthetı joganyagok A vállalatok nyőgnek tekintik, mert nem ismerik

Komplex hasznosíthatóságot összefogó folyamatábrák az adott lehetıségekkel az alábbi fı hulladéktípusokra: Védıszerek, ragasztók, felületkezelı anyagok, tömítık és felhasználásuk során keletkezı hulladékok Csomagolási hulladékok (pl.: göngyölegek)

Zárt körfolyamat

Helyszíni győjtés konténerekben (darabos hulladék), elkülönítetten

Keletkezı faalapú hulladék, „másodnyersanyag” (amennyiben veszélyes anyagot nem tartalmaz)

Központ győjtıhelyen történı átmeneti tárolás

Por-forgács tárolása silókban. Győjtés elszívó hálózattal

Brikettálás, pellettálás

Termékek csomagolásakor csomagolóanyagként történı felhasználás

Szárítók hıenergiájának elıállítása

2.

1.

Csarnokok, irodaház főtése

Lapszárítás, klimatizálás

Tőzvédelem (porrobanási helyek oltása, pl. porsilók)

Felhasználási helyei pl.:

Gız elıállítás

Tüzelés

A faalapú hulladékok hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei

Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı hulladékok Egyéb nem beazonosított hulladékok (minısítés!)

Termelési folyamat

Újrafelhasználás (Recycling)

Energetikai hasznosítás

Biomassza főtıüzemek: hıenergia élıállítása

Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı vállalat részére

Lemezipar számára alapanyag Pl.: továbbaprítás után faforgácslapok alapanyaga

3.

Védıszerek hulladékai (veszélyes hulladékok)

Másodlagos:

Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegıbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet

A veszélyes hulladékok szállítása és begyőjtése csak a Környezet- és Természetvédelmi Fıfelügyelıség tevékenységi engedélyével végezhetı.

Szállítás

Elıkezelés (hatósági engedéllyel nélkül végezhetı a saját veszélyes hulladéka esetén)

Tárolásra és kezelésre használt létesítményekrıl üzemnapló vezetése

Az üzemi győjtıhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehetı hulladékkezelıi kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhetı veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthetı.

Üzemi győjtıhely (max. 1 évig tárolható itt a veszélyes hulladék)

Munkahelyi győjtıhelyen a közvetlen keletkezés helyén történı tárolás

Keletkezı veszélyes hulladék biztonságos győjtése (telephelyen (létesítményen) belüli győjtése hatósági engedély nélkül is történhet) Ajánlott a kiinduló alapanyag göngyölegeiben történı tárolás

Minden veszélyes hulladékot eredményezı tevékenységérıl anyagmérleg készítése

A veszélyes hulladékként besorolt védıszerek, felületkezelı és ragasztó anyagok hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei Termelési folyamat

Felületkezelı és ragasztó anyagok hulladékai (amelyek a veszélyes hulladék kategóriába tartoznak az EWC kódszámok alapján) Ezen anyagok csomagolásául szolgáló (veszélyes) hulladékok

Hasznosítás

Elsıdleges: Energetikai hasznosítás

Környezetvédelmi Felügyelıség engedélyével végezhetı

Termék formájában

A hasznosítás során keletkezı új hulladékokat, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladékok mennyiségét és kezelését figyelembe kell venni. (kevesebb legyen a mennyisége, mint a kiindulási anyag) Végleges lerakás (veszélye hulladék lerakó), ártalmatlanítás

biológiai

Környezetvédelmi Felügyelıség engedélyével rendelkezı veszélyes hulladék kezelınek történı átadás

Fizikai-kémiai

Kémiai ártalmatlanítás Égetés

Szeméttelep

Szelektív győjtés a keletkezés helyén

Fém, mőanyag, egyéb csomagolási hulladék

Szelektív győjtés és tárolás az üzemi hulladékgyőjtı helyen

MÉH

Anyagmérleg készítése

MÉH: pl.: nylon zsákok hasznosítása, mint mőtrágyás zsák.

Átadás papírgyárak részére

Papír hulladék

A veszélyes hulladékkal nem szennyezett csomagolási hulladékok hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei Faiparban elıforduló fıbb csomagolási hulladékok I. Nem veszélyes csomagolási hulladékok 15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan győjtött települési csomagolási hulladékokat) 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 02 mőanyag csomagolási hulladékok 15 01 03 fa csomagolási hulladékok 15 01 04 fém csomagolási hulladékok 15 01 05 vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladékok 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok

Faalapú csomagolási hulladékok

Lásd.: Faalapú hulladékok hasznosítása címő ábra

Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegıbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet Keletkezı veszélyes hulladék biztonságos győjtése (telephelyen (létesítményen) belüli győjtése hatósági engedély nélkül is történhet) Ajánlott a kiinduló alapanyag göngyölegeiben történı tárolás Munkahelyi győjtıhelyen a közvetlen keletkezés helyén történı elkülönített tárolás Üzemi győjtıhely (max. 1 évig tárolható itt a veszélyes hulladék)



Szállítás




A veszélyes hulladékkal szennyezett csomagolási hulladékok hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei Faiparban elıforduló fıbb csomagolási hulladékok II Veszélyes csomagolási hulladékok 15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 15 01 11* veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémbıl készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

Végleges lerakás (veszélye hulladék lerakó), ártalmatlanítás

biológiai


Fizikai-kémiai


Amennyiben fáradtolaj visszatöltése az olajos göngyölegekbe történik

„Fáradt” olajjal szennyezett hordó (tapasztalat alapján kb. 1-2 kiló marad a hordóban)

„Fáradt”, elhasznált olajok (hulladéolajok1), és az olajjal szennyezett hulladékok

Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı veszélyes hulladékok I.

R13 Tárolás az R1; R9 mőveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képzıdés helyén történı átmeneti tárolás és győjtés kivételével)

R12 Átalakítás az R1; R9 mőveletek valamelyikének elvégzése érdekében (beleértve a tisztítást is)

Veszélyes hulladék kezelınek történı átadás


15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok (ideértve a közelebbrıl nem meghatározott olajszőrıket), törlıkendık, védıruházat

Olajjal szennyezett főrészpor, olajos rongyok

Motor és hajtómő olajok esetén Kb. 40%ban történı ún. elgázosodás

13 03..* szigetelı és hı-transzmissziós olajok

A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés


A gyártó cég visszavétele

A fárdtolaj úgymond regenerálása R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történı újrahasználata


13 02..* motor-, hajtómő- és kenıolaj hulladékok

13 01..* hidraulika olaj hulladékok

„Fáradt”, elhasznált olaj hulladékok

A gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı „fáradt” olaj (veszélyes hulladékok) hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei Termelési folyamat

Olajos szőrı, olajos flakon

15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

Veszélyes hulladék kezelınek történı átadás

+ Minden veszélyes hulladékot eredményezı tevékenységérıl anyagmérleg készítése !

R1 Főtıanyagként történı felhasználás vagy más módon energia elıállítása Más ártalmatlanítási mód 1Hulladékolaj: bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenıolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok, illetve sebességváltó-olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok.

Kezelés

Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı veszélyes hulladékok II.

Keletkezı veszélyes hulladék biztonságos győjtése (telephelyen (létesítményen) belüli győjtése hatósági engedély nélkül is történhet) Ajánlott a kiinduló alapanyag göngyölegeiben történı tárolás

Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegıbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet

A gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı egyéb hulladékok (veszélyes hulladékok) hulladékkezelésének komplex megoldási lehetıségei Termelési folyamat

Üzemamyag hulladékok

Munkahelyi győjtıhelyen a közvetlen keletkezés helyén történı tárolás Üzemi győjtıhely (max. 1 évig tárolható itt a veszélyes hulladék)



Szállítás




Élezéshez használt hőtı-kenı folyadékok hulladékai

Gépkések élezése és gépek üzemanyagainak hulladékai

12 01 06* ásványolaj alapú, halogéntartalmú hőtı-kenı folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 13 07..* folyékony üzemanyagok hulladékai (pl.:tüzelıolaj, benzin)

12 01 07* halogénmentes, ásványolaj alapú hőtı-kenı folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 12 01 08* halogéntartalmú hőtı-kenı emulziók és oldatok 12 01 10* szintetikus hőtı-kenı olajok

12 01 09* halogénmentes hőtı-kenı emulziók és oldatok 12 01 12* elhasznált viaszok és zsírok

Végleges lerakás (veszélye hulladék lerakó), ártalmatlanítás

biológiai


Fizikai-kémiai


Veszélyes hulladék (EWC kódszám *-al jelölt))

A hulladékok besorolása

a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján besorolás

Ha nem lehet az adott hulladékot a lista alapján besorolni

Egyéb keletkezı, pl..akkumulátor, irodai, stb. hulladékok

Nem veszélyes hulladék

Hulladék minısítése, szükség esetén tachnológiai minısítés (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján)

Elızıekben ismertetett modellek alapján a megfelelı hulladékgazdálkodási modell felállítása

Köszönöm megtisztelı figyelmüket!

egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:

Recommend Documents