Szemelvények Tóthné Révész Anna „Dologi és öröklési jogi példatár”- ából A Polgári jogi gyakorlat értékelése ötfokozatú: (1-2-3-4-5). A félév során a gyakorlaton való megjelenésen túlmenően a jó (4) illetve jeles (5) gyakorlati jegy megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a tananyagban megjelölt példatár feladatai közül kettő dologi jogi és kettő öröklési jogi példát írásbeli feladatként elkészítsen, és azt legkésőbb 2012. május 4. napjáig a tanszékre leadja. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a vizsgaidőszak első három hetének egy kiválasztott napon a tanszék által megjelölt időpontok közül írásban történik szintén a teljes féléves tananyagból.
Dologi Jogi Jogesetek 1. A felperes 1994 júliusában adásvételi szerzıdéssel megvásárolta dr. Rácz Zoltántól a miskolci 760/2 helyrajzi szám alatti, üzlet megnevezéső ingatlant. Az alperes 1995. tavaszán, a felperes távollétében az ingatlanból leszerelt 4 db kazettás ajtólapot, 4 db kazettás ablakszárat és 2 db ablakszárnyat összesen 150.000 Ft értékben. A felperes eredeti állapot helyreállítására irányuló felszólítását az alperes azzal utasította el, hogy a nyílászárókat ı építette be az ingatlanba a dr. Ráczcal kötött vállalkozási szerzıdés alapján, s miután a vállalkozási díjat nem kapta meg, annak értéke erejéig a Ptk.397.§/2/ bekezdésén alapuló zálogjogát gyakorolta. Az elsıfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva kötelezte az alperest a nyílászárók visszaszállítására, az eredeti állapot helyreállítására azon indokkal, hogy az alperes nem a felperessel hanem dr. Ráczcal állt jogviszonyban, igényét vele szemben érvényesítheti, a felperesnek pedig kárt okozott. A másodfokú bíróság a döntést azzal az indokkal hagyta helyben, hogy a felperes az ingatlan tulajdonjogát a nyílászárókkal együtt szerezte meg, s az eladó tartozásáért nem tartozik helytállással. − − − −
Mit takar az alkotórész, tartozék fogalma, s a fıdolog tulajdonjoga ezekre mikor terjed ki? Ismertesse az épület és a föld közötti dologkapcsolatra irányadó rendelkezéseket! A nyílászárók milyen dologkapcsolatban állnak az ingatlannal? Jogszerő volt-e az alperes eljárása?
2. A perbeli szántóingatlan tulajdonjogát az alperes az 1994. május 31-én, a felperes, mint adós ellen vezetett végrehajtási árverésen szerezte meg, s azt nyomban birtokba vette. A felperes 30.000,- forint használati díj megfizetése iránt nyújtott be keresetet az alperessel szemben elıadva, hogy a területet kukoricával ı vetette be, de a termést az alperes takarította be 1994. július végén. A bíróság jogerıs ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes becsértéken vette meg árverésen az ingatlant, mely becsérték magában foglalta az addigi mővelés költségét, s a tulajdonjogot bevetett állapotban szerezte meg. −
Mit jelent a gyümölcs fogalma, hogyan alakul az elvált, s a még el nem vált gyümölcs tulajdoni helyzete?
1
−
Az árverésen történı tulajdonszerzés eredeti vagy származékos tulajdonszerzés- s mi ennek e jelentısége? − A tulajdonjogból milyen jogosultságok fakadnak? − A példa szerinti esetben az árverést követıen a lábon álló termés kinek a tulajdonát képezte? − Alapos-e a kereset?
3. A felperes 1990-ben vásárolta Budapesten, a XIV. kerületben házasingatlanát. A szomszédos ingatlan tulajdonosa, alperes 1970-tıl tagja a Magyar Postagalamb Szövetségnek, ingatlana padlásán tartja galambjait, s naponta röpteti azokat. Ezen kerületben az önkormányzat helyi rendelete szerint a galambtartás nem tiltott, de alperes részére határozatban is engedélyezte az önkormányzat a galambtartást, legfeljebb 40 galambra vonatkozóan. A galambtartás körülményeit az Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat is rendszeresen ellenırzi, mindent rendben találva. Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a galambok tartásától, s kötelezze a galambok eltávolítására, mert a galambok szennyezik lakóházát, teraszát, illetıleg zavarják családja nyugalmát. A bíróság helyszíni szemlén megállapította, hogy a felperesi, de a környezı ingatlanokon sincs feltőnı mennyiségő galambtrágya, toll sem a földön, sem a háztetın, sem a növényzeten, de a felperes teraszán sem. Ennek ellenére, hivatkozva a környezetvédelem társadalmi jelentıségére, az alperest a galambok 30 nap alatt történı eltávolítására kötelezte, s az alperest a további galambtartástól eltiltotta. − − − −
A szomszédjogi igények általános szabálya miként szól? Akit szomszédjogi sérelem ért hová fordulhat, s mit követelhet? Van-e jelentısége a jogvita eldöntésében a helyi rendeletnek, az alperes engedélyének? Megvalósult-e az alperes részérıl olyan magatartás, amely valamennyi érdeket figyelembe véve birtokháborító, a felperes használatát szükségtelenül zavaró magatartásnak minısül? Helyes-e a bíróság döntése? − Módosul-e a jogi megoldás az esetben, ha − az alperes engedélye 10 galambra szól; − 40 darabra szól, de a galambtartás körülményei nem megfelelıek, az alperes a kellı gondozást nem biztosítja; − a felek olyan övezetben laknak, ahol a helyi rendelet a galambtartást tiltja?
4. A peres felek az egymással szomszédos ingatlan tulajdonosai. Az alperes ingatlanán, az ingatlanok közös telekhatárától 2 méterre egy 20 éves diófa található, melynek lombkoronája mintegy négy méterre átnyúlik a felperesi ingatlanra, a felperes lakóháza felé. A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fa saját költségén történı kivágására. Az alperes nem ellenezte a fa kivágását, de annak költségét nem volt hajlandó viselni, arra hivatkozással, hogy a felperes maga is legallyazhatta volna folyamatosan a fát, így az most nem jelentene veszélyhelyzetet. A bíróság kötelezte az alperest a fa kivágására, de a felperest kötelezte az ezzel felmerülı költség fele részének az alperes részére történı megtérítésére azon indokkal, hogy a fa kivágását elsıdlegesen a felperes érdeke indokolja, mert a háza károsodás veszélyének van kitéve. A perben eljárt mezıgazdasági és építésszakértı véleménye szerint a fa jelen állapotában veszélyezteti felperes épületét, s a veszélyhelyzet a fa legallyazásával nem szüntethetı meg.
2
– Hogyan szól a szomszédjog általános szabálya? – Jogosult-e a tulajdonos az ingatlanára áthajló ágak, gyökerek levágására? Ennek költségeit ki viseli?
– Amennyiben egy fa, vagy bokor a szomszédos ingatlanok valamelyikének a rendeltetésszerő használatát gátolja, milyen esetben merülhet fel az, hogy a fa, bokor kivágásának költségeit a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak közösen kell viselnie?
5. A peres felek ingatlanai M. város peremterületén, külterületi jellegő helyen fekszenek, ahol a háziállatok tartása szokásos, a helyi önkormányzat által is engedélyezett. A helyi rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó elıírást, hogy egy portán hány csirke tartható. Az alperes a felperesi ingatlannal közös telekhatártól 6 méter távolságra egy 26 X 8 méter alapterülető fekete színő sátrat állított fel. Ugyanakkor az ingatlanával szemközti ingatlant bérbe vette, s azon két darab, az elızıhöz hasonló mérető fekete fóliasátrat állított fel. 1992-tıl csirke-nevelésre kötött termékértékesítési szerzıdést, s a csirkéket a fóliasátrakban neveli, amely tevékenység megélhetését biztosítja. A felperes a jegyzıhöz fordult birtokvédelemért, kérve, hogy kötelezze a jegyzı az alperest a szokásos mértékő baromfitartást meghaladóan tevékenysége megszüntetésére. Arra hivatkozott, hogy zavarja a fekete fólia látványa; a sátrakban elhelyezett ventillátorok zajosak; zavarja a nagyszámú állattartással együtt járó zajhatás. A jegyzı azzal utasította el a kérelmet, hogy folyamatban van a felperestıl kezdeményezett, az önkormányzat mezıgazdasági szakhatósága elıtt felperes által indított eljárás, melyben szintén az alperes állattartástól történı eltiltását kérte, így azon eljárás keretében sérelme orvosolható. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását, az alperes birtokvédelmi kérelmének megfelelı marasztalását kérte. A beszerzett szakértıi véleményekbıl megállapítható, hogy − a ventillátorok üzemelése során a kibocsátott zaj a megengedett határértéket nem haladja meg; − az alperes az elıírásoknak megfelelıen gondozza, tisztán tartja az állatokat, de az állatállomány korának, és az uralkodó széljárásnak függvényében idıszakosan érezhetı a szaghatás; − a tartott állatok száma a környéken szokásos mértéket jelentısen meghaladja, de nem éri el a nagyüzemi méreteket. − A szomszédjogi sérelembıl adódó birtokvédelmi igény érvényesítésének melyek a módjai? − A szomszédjogi védelem mindenféle, az ingatlan használatát zavaró magatartás esetén megilleti az ingatlan birtokosát? − Kizárja-e a birtokvédelmi igény érvényesítését egyéb, az igénnyel összefüggı hatósági eljárás folyamatban léte? − Milyen ütközı érdekeket kell a bíróságnak mérlegelnie döntése meghozatalakor a példa szerinti esetben? − Alapos-e a kereseti kérelem? − Milyen döntést hozna az alábbi esetben: a) az alperesnek nincs meg az állattartáshoz szükséges engedélye; b) megvan az engedélye, de az üzemeltetés a megengedett határértéket meghaladó mértékő zajkibocsátással jár, az állatok gondozatlanok, trágyájukban vannak; c) a helyi rendelet szerint a városnak azon övezetében, ahol a perbeli ingatlanok húzódnak, ingatlanonként 50 baromfi tartása engedélyezett, ezzel szemben az alperes 300 állatot tart?
3
6. A felperesek a M-i Szarka utcában, a 20., 22., 23. szám alatt fekvı házasingatlanok tulajdonosai. Ezen ingatlansorral átellenben, a felperesi ingatlanokhoz képest magasabb fekvéső területen építtet az OTP alperes négy, tetıtér beépítéső épületet. Az engedélyezett tervtıl a kivitelezés eltér - az épületek közötti szabad sávokat megszüntették, így sorházas jellegő lett az építmény, továbbá az eredetileg engedélyezettnél lényegesen magasabb lábazatok készültek. Ezen felül az alperes az engedélyezett beépítettséget garázsok kialakításával növelte. A felperesek keresetükben a kár megtérítésére kérték az alperest kötelezni. Elıadták, hogy az építés kilátáselvonással, a felperesi ingatlanokhoz közeli beépítéssel intimitásvesztéssel járt, ami a felperesi ingatlanok forgalmi értékében kimutatható, jelentıs mértékő csökkenést eredményezett, ami felperesek oldalán kárként jelentkezett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a részére engedélyezett tervtıl valóban némileg eltért a kivitelezés során, de az építés az általános építési szabályokba (OÉSZ) még így sem ütközik, így tevékenysége nem jogellenes. Azt a körülményt nem vitatta, hogy az építésével a felperesi ingatlanok forgalmi értéke ténylegesen csökkent, a szakértı által kimutatott mértékben.
– Hogyan rendelkezik a szomszédjog általános szabálya? – Az építkezıt milyen kötelezettség terheli, hogy a szomszédai ezen szabály megsértésére – – –
sikerrel ne hivatkozhassanak? Alapos-e a kereset? Más lenne-e a jogi megoldás, ha az alperes teljes egészében az építési engedélynek megfelelıen építtetett volna? Ha a kivitelezés az építési engedély illetıleg az építési szabályzatok betartásával történt, mentesül-e ezek folytán az építı a szomszédainak okozott kár megtérítése alól?
7. A peres felek üdülıingatlanai a Duna partján húzódnak. Az alperes építési engedély birtokában bıvítette üdülıjét, mely ellen a felperes elsı perctıl kezdve tiltakozott, mert a Dunára való kilátásának csökkenését eredményezte. Az alperes a tiltakozás ellenére az építést befejezte, majd a felperes 2 millió forint kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését, elıadva, hogy a panoráma kilátás elvesztése, a benapozottság csökkenése. A megyei bíróság helybenhagyta az elsıfokú bíróság ítéletét, mely 500.000.- forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. A jogerıs ítélet indokolása szerint az alperes valóban maradéktalanul betartotta az építési engedélyt, s az építésre irányadó valamennyi jogszabályi elıírást. Azonban a bıvítést oly módon is megvalósíthatta volna, igaz, költségesebb módon, hogy a felperes kilátását, a felperesi ingatlan benapozottságát nem befolyásolja hátrányosan. A kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi és építésszakértı véleménye szerint a bıvítés választott módja a felperesi ingatlan forgalmi értékét 500.000.- forinttal csökkentette. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerıs ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint kártérítési felelısségüket kizárja az a körülmény, hogy az építkezést valamennyi vonatkozó elıírás maximális betartásával folytatták. − − −
Hogyan szól a szomszédjog általános szabálya? Az alperes tevékenysége ezen rendelkezésbe ütközik-e? Helyes döntést hoztak-e az eljárt bíróságok?
4
−
Milyen döntést hozna, ha a szakértı véleménye szerint a felperes számára optimálisabb bıvítési módot is választhatott volna az alperes, azonban az a kivitelezési mód is csökkentette volna a felperesi ingatlan forgalmi értékét, de csak mintegy 150.000.- forinttal?
8. A peres felek ingatlanai egymással szomszédosak. A felperes jogelıdje 1987-ben iparvágányt és rakodót létesített saját ingatlanán, melynek egy része átnyúlt a korábban a magyar állam tulajdonában, a szovjet katonai alakulatok használatában álló, 1991-tıl az alperes tulajdonában álló ingatlanra. A felperes keresetében a túlépítés szabályainak alkalmazását, elsıdlegesen az elfoglalt terület használatára, másodlagosan annak megvásárlására történı feljogosítását kérte. Hivatkozott arra is, hogy az alperes által kötött adásvételi szerzıdés csak a földre vonatkozik, az azon lévı mőszaki létesítményekrıl a szerzıdésben nem esik szó. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elıadta, hogy nem kíván a túlépítés kapcsán semmilyen igényt érvényesíteni egyelıre a felperessel szemben.
– – – – –
Mikor valósul meg túlépítés? Mik a jó és rosszhiszemő túlépítés jogkövetkezményei? Ki igényelheti a jogkövetkezmények alkalmazását? Alapos-e a kereset?
Van-e annak a tulajdonszerzés szempontjából jelentısége, hogy az alperes által kötött adásvételi szerzıdés nem részletezi az ingatlanon lévı építményeket?
9. A perbeli ingatlan a felperes és I. r. alperes osztatlan, egymás között egyenlı arányú közös tulajdonában van. Az I. r. alperes a tulajdonát képezı 1/2 illetıségre öröklési szerzıdést kötött a II. r. alperessel, akinek javára, az I. r. alperesi illetıségre elidegenítési és terhelési tilalom került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A felperes a saját illetıségére ugyancsak öröklési szerzıdést kötött a III. r. alperessel, akinek javára, a felperesi illetıségre elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. A felperes a közös tulajdon akként történı megszüntetését kérte, hogy az I. r. alperes illetıségét adja a bíróság az ı tulajdonába, 300.000,- forint megváltási ár kifizetése ellenében. Az alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, de azt akként kérte, hogy ı válthassa magához a felperes illetıségét 300.000,- forint kifizetésre ellenében. A II. és III. r. alperesek a közös tulajdon megszüntetéséhez nem járultak hozzá.
– Mit takar a rendelkezési jog fogalma? – A rendelkezési jog miként korlátozható, s milyen esetekben lesz a korlátozásnak abszolút hatálya?
– Ha jogszabály vagy szerzıdés abszolút hatállyal kizárja a rendelkezés jogát, mi lesz a sorsa a –
korlátozással ellentétes rendelkezésnek? Megszüntethetı-e a példa szerinti esetben a közös tulajdon?
5
10. Jó Gedeonné fiával szemben büntetıeljárás folyt, melynek során a bíróság megállapította, hogy a vádlott az anyjától 100.000,- forint értékben különféle ezüsttárgyakat lopott el, s azokat az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalatnál értékesítette. Emiatt lopás bőntette miatt szabadságvesztés büntetésre ítélte, de a bőncselekmény tárgyainak kiadásáról nem rendelkezett. Jó Gedeonné a Vállalattól kérte az ezüsttárgyak kiadását, ahol kérését elhárították azzal, hogy a tárgyak már nincsenek meg, egy 20.000,- forintos ezüsttálat még annak bevétele napján eladtak Kiss Elemér részére, a többi ezüsttárgyat pedig beolvasztották. Jó Gedeonné pert indított az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat és Kiss Elemér ellen, kérve az ezüsttárgyak kiadására, vagy a 100.000,- forint ellenérték megfizetésére kötelezésüket. Mindkét alperes azzal védekezett, hogy kereskedelmi forgalomban, jóhiszemően szerzett tulajdonjogot, így a kereset alaptalan.
– Mit jelent a nemo plus iuris elve? – Melyek az ez alóli kivételek? – A kereskedelmi forgalomban, nem tulajdonostól történı tulajdonszerzésnek mik az – –
elıfeltételei? Bekövetkezett-e az alperesek tulajdonszerzése? Kivel szemben érvényesítheti sikerrel Jó Gedeonné az igényét a beolvasztott illetıleg a II. r. alperesnek eladott ezüsttárgyak tekintetében?
11. A felperes 1992. december 21. napján kelt adásvételi szerzıdéssel megvásárolt egy Opel típusú személygépkocsit Bodnár Aladártól, majd 1993. szeptember 8. napján kezdıdı kockázatviseléssel casco biztosítási szerzıdést kötött az alperessel. A gépkocsit 1993. november 23. napján ismeretlen személy eltulajdonította. Az alperes a lopáskár kifizetése elıl azon indokkal zárkózott el, hogy a perbeli fiktív vámkezeléssel került az országba, így a felperes tulajdonszerzése kétséges. Felperes keresetében 2 millió forint kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését az érvényeses casco szerzıdésre hivatkozással. A másodfokú bíróság, megváltoztatva az elsıfokú bíróság keresetet elutasító döntését, a keresetnek helyt adott. Indokolása szerint valóban nem állapítható meg, hogy a gépkocsi milyen módon került be az országba, ebbıl azonban nem következtethetı hogy lopott volt, így az alperesnek a szerzıdésbıl folyó kötelezettségét teljesítenie kell. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsıfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható Bodnár Aladár tanúvallomása alapján, hogy az adott személygépkocsi sosem képezte tulajdonát, így el sem adhatta, a tényleges eladó az ellopott személyi igazolványával visszaélve kötötte a felperessel a szerzıdést. Így az alperes álláspontja szerint a felperes nem szerzett tulajdonjogot, a gépkocsi mint vagyontárgy megóvásában érdekeltnek nem tekinthetı, így a Ptk. 548 §-ára figyelemmel érvényes biztosítási szerzıdést a gépkocsira nem köthetett. − − − − −
Mit jelent a nemo plus iuris elve, s milyen kivételeket ismer ez alól? Lopott ingóság tulajdonjogát milyen esetben lehet adásvétel jogcímén megszerezni? A felperes megszerezte-e a gépkocsi tulajdonjogát? Alapos-e a felülvizsgálati kérelem? Más lenne-e a jogi megoldás, ha a felperes a gépkocsit − autókereskedıtıl, annak telephelyén vásárolta volna? − autókereskedıtıl, de nem telephelyén vásárolta volna?
6
−
autókereskedınél vásárolta volna, de a kereskedı érvényes megbízási szerzıdés alapján csupán az adásvétel lebonyolítására vállalkozott?
12. A M-i 1543. sz. tulajdoni lapon 541. hrsz. alatti ingatlan az I. r. alperes tulajdonában állt, aki azt 1973. június 12-én kelt szerzıdéssel a felperesnek eladta. A felperes a vételárat kifizette, az ingatlant birtokba vette, azt körülkerítette, mővelte. A szerzıdést nem mutatták be a földhivatalnak, így a tulajdonváltozás átvezetésre nem került. 1988-ban a felperes az ingatlan utcafronti részét a II. r. alperes birtokába adta használati megállapodás alapján. Az I. r. alperes 1991. február 20-án adásvételi szerzıdést kötött a II. r. alperessel, miszerint az ingatlant eladta a II. r. alperes részére. A II. r. alperes tulajdonjoga a szerzıdés megkötését követı napon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A felperes keresetében az általa korábban megkötött szerzıdésre, jóhiszemő birtoklására hivatkozással a II. r. alperes tulajdonjoga törlését, s saját tulajdonjoga bejegyzésének elrendelését kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. I. r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperes mulasztott, mert nem intézkedett tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránt, így változatlanul ı volt a tulajdonos, s megillette a rendelkezési jog. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy tulajdonjogát jóhiszemően, ellenérték fejében, az ingatlan-nyilvántartásban bízva szerezte meg, s maga is már évek óta birtokában van.
– Mit jelent a birtokkal megerısített jogcím védelme? – Többszöri eladás esetén melyik vevı követelheti tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését?
– Ki tekinthetı a dolog birtokosának; a példa szerinti esetben ki birtokos, milyen jogcímen, s – – –
melyikük jogcíme a legerısebb? Ki tekinthetı jóhiszemőnek? A II. r. alperes jóhiszemő jogszerzınek minısül-e? Alapos-e a kereset? Más lenne-e a megoldás, ha sem a felperes, sem a II. r. alperes nem lenne az ingatlan birtokában?
13. Az alperesek a felperes szülei, akiknek egymás közt egyenlı arányú közös tulajdonában áll a perbeli ingatlan. Tulajdonjogukat 1960-ban, vétel jogcímén jegyezték be. Ezen ingatlanban nevelték az alperesek gyermekeiket, majd onnan 1970-ben elköltöztek, újonnan vásárolt ingatlanukba. Egy évig az ingatlan üresen állt, majd oda beköltözött a felperes, azt felújította. Az alperesek ekkor ígérték, hogy majd részére ajándékozzák azt. 1978-ban került sor a perbeli ingatlan térségében az ingatlan-nyilvántartás újraszerkesztésére. Az ennek során tartott adategyeztetésen az alperesek tulajdonosként léptek fel, s az új ingatlannyilvántartásba változatlanul tulajdonjoguk került bejegyzésre. A felperes kérte az ajándékozási ígéret betartását, ami elıl az alperesek elzárkóztak, de a felperes ingatlanhasználata ellen nem léptek fel. A felperes 1992-ben benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás címén szerezte, hiszen 1971-tıl birtokol sajátjaként, zavartalanul.
– Mik az elbirtoklással történı tulajdonszerzés törvényi elıfeltételei?
7
– Miként valósul meg a sajátkénti birtoklás; azt kizárja-e az elbirtokolni szándékoló részérıl tett – –
vételi ajánlat? A felperes esetében az elbirtoklás egyes feltételei megvalósultak-e? Alapos-e a kereset?
14. A felperes 1992-ben benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a T-i 2670. sz. tulajdoni lapon 1611. hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén megszerezte. Elıadta, hogy az ezzel szomszédos, a 2671. sz. tulajdoni lapon 1612. hrsz. alatt felvett ingatlanán 1981-ben építkezett, ekkor a perbeli ingatlanon tárolta az építıanyagokat, azok egy része még ma is a perbeli ingatlanon található, az ingatlan további részét pedig minden évben rendszeresen kaszálta. A per adatai szerint a keresettel érintett ingatlan 1987-ig a környékbeliek szemétlerakója volt, igaz annak egy részén valóban a felperes tárolt építıanyagot 1981-tıl, s egy részét kaszálgatta is. 1988-ban a községben a vízellátáshoz szükséges gerincvezetéket fektettek le. A felperes a vízközmő-hozzájárulás megfizetése elıl elzárkózott, mondván nem ı a tulajdonos. 1981-ben, amikor a felperes építési engedélyt kért, az ehhez szükséges vázrajzon feltüntette a 1611. hrsz. alatti, szomszédos ingatlant is, megjelölve, hogy az alperes tulajdonában áll.
– – – –
Mikor valósul meg az elbirtoklás jogcímén történı tulajdonszerzés? A példa szerinti esetben megvalósult-e a tulajdonszerzés valamennyi elıfeltétele? Felmerülhet-e az ingatlan egy részének elbirtoklása, s annak mi a törvényi elıfeltétele? Alapos-e a kereset?
15. A peres felek 1966-ban kötöttek házasságot, s együtt építették fel társasházi öröklakásukat, mely az ingatlan-nyilvántartás szerint egyenlı arányú közös tulajdonukban áll. 1974-ben a felperes illegálisan külföldre távozott, majd 1976-ban a bíróság a felek házasságát felbontotta. A felperest a bíróság szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte, az ingatlanilletıségét állami tulajdonba vette, majd mentesítették az elkobzás jogkövetkezménye alól, s 1978. április 12.-én az ingatlan ½ illetıségére tulajdonjogát visszajegyezték. Az akkor hatályban volt jogszabályi rendelkezések folytán a jogellenesen külföldre távozott felperes 1985-ig még látogatóba sem jöhetett Magyarországra. 1995-ben a társasház közös képviselıje kérésére a felperes az alperes részére írásbeli meghatalmazást adott, hogy nevében és helyette a tulajdonosi jogosultságból folyó nyilatkozatokat megtegye. A volt házastársak egyébként rendszeres levelezési kapcsolatban álltak, két gyermekük tartását az alperes folyamatosan biztosította. A közös tulajdonú ingatlan valamennyi terhét a felperes külföldre távozását követıen az alperes viselte, az azt terhelı kölcsöntartozást teljes egészében kifizette. A felperes 1993-ban benyújtott keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte. Az alperes viszontkeresettel annak megállapítását kérte, hogy a felperes ½ tulajdoni illetısége tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén megszerezte, ezért kérte a kereset elutasítását is. Az elsıfokú bíróság a viszontkereseti kérelmet megalapozottnak találta. Álláspontja szerint az elbirtoklás 1978-ig nyugodott, azonban az alperes az idıközben eltelt tíz év alatt is viselte az ingatlan terheit, amivel szemben a felperes nem bizonyított az elbirtoklás megszakítására alkalmas körülményt. A másodfokú bíróság az elsıfokú bíróság döntését megváltoztatva a viszontkeresetet elutasította. Álláspontja szerint 1985-ben a meghatalmazás adásával az 1978. április 12-én kezdıdött elbirtoklási idı megszakadt, s a viszontkereset elıterjesztéséig az elbirtoklási idı még nem telt el. −
Mi az elbirtoklás törvényi elıfeltétele?
8
− − − − − − −
A sajátkénti birtoklás mikor valósul meg? Tulajdoni illetıség elbirtoklására sor kerülhet-e ? Milyen körülmény nyugtatja, mi szakítja meg az elbirtoklási idıt, s mik ezek jogkövetkezményei? A példa szerinti esetben nyugodott-e az elbirtoklási idı 1978-ig? Megszakította-e az elbirtoklási idıt az írásbeli meghatalmazás? Megvalósult-e az elbirtoklás valamennyi elıfeltétele? Melyik döntés helytálló, milyen indokok alapján?
16. A perbeli ingatlant a felperesek szüleiktıl örökölték 1949-ben, amikor még kiskorúak voltak. Ekkor gyámjuk Barna Györgynek adta bérbe az ingatlant, aki a bérleti díjat folyamatosan fizette a gyámnak, annak 1967-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követıen is birtokában tartotta az ingatlant. A felperesek 1956-ban külföldre távoztak. I. r. felperes 1967-ben Magyarországra látogatott, s akkor megállapodott Barna Györggyel, hogy továbbra is használhatja az ingatlant, a fenntartási költségek, az ingatlan karbantartása fejében. A felperesek 1990-ben hazatelepültek, s ekkor jutott tudomásukra, hogy 1976-ban, az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során ingatlanukra Barna György tulajdona került bejegyzésre tényleges birtoklás jogcímén. A felperesek keresetükben kérték Barna György tulajdonjogának törlését, tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba történı visszajegyzését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy tényleges birtoklás címén jogszerően nem lehetett volna tulajdonjogát bejegyezni, hivatkozott azonban arra, hogy 1976-tól elbirtoklás jogcímén megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, aminek megállapítását kérte viszontkereseti kérelmében. A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték, hivatkoztak a használat tekintetében kötött megállapodásokra, s arra, hogy 1985-ben végrendeletet készítettek az ingatlant is érintıen.
– Milyen elıfeltételek szükségesek az elbirtoklással történı tulajdonszerzéshez? – Mivel valósul meg a sajátkénti birtoklás? Felmerülhet-e abban az esetben, ha a birtoklás jogát – – – –
jogcímes használat alapozza meg? Mi szakítja meg az elbirtoklási idıt? A végrendelkezés megszakítja-e és mikor az elbirtoklási idıt? Ingatlan-nyilvántartási törlési per mikor indítható? A kereset, vagy a viszontkereset az alapos?
17. Az alperes M-i ingatlanáról elszökött 1995 májusában egy törzskönyvezett, több versenyt megnyert skótjuhász kutya. A kutyát a felperes egy forgalmas útkeresztezıdésben látta meg, magához vette, s két nap múlva a találásról bejelentést tett a helyi önkormányzatnál, sıt az Ebtenyésztık Országos Egyesületénél is. Az alperes 1995 decemberében értesült arról, hogy a kutyája a felperesnél van, akit felkeresett, kérve a kutya kiadását. A felperes méltányos találói díjat, s a tartással felmerült költségei megtérítését kérte, mely elıl az alperes elzárkózott, s a kutyát magához véve eltávozott. A felperes keresetében az alperest 10.000 Ft megtérítésére kérte kötelezni, melybıl 2.000 Ft a találói díj, a többi tartási költség. A szakértı véleménye szerint a felperes az állatot jól tartotta, gondozta, melynek költségeként a 8.000 Ft felszámítását nem találta túlzottnak. A kutya értékét 35.000 Ft-ban jelölte meg.
9
– Milyen elıfeltételei vannak a találás jogcímén történı tulajdonszerzésnek; mennyiben – – – – –
különbözik ez a gazdátlan javak elsajátítása jogcímén történı tulajdonszerzéstıl? A felperes mikor szerezte volna meg a kutya tulajdonjogát; bekövetkezett volna-e tulajdonszerzése, ha az állatot pl. egy vonaton találja? A felperes köteles volt-e a kutya ırizetére, s milyen jogszabályi rendelkezés szerint? Találói díjra mikor jogosult a találó; megilleti-e az a felperest? Alapos-e a kereset? Jogszerően járt volna-e el a felperes, ha az állat kiadását költségei megtérítéséig megtagadta volna?
18. A K-i 1861. sz. tulajdoni lapon 1668. hrsz. alatt felvett ingatlan a peres felek egymás közt egyenlı arányú közös tulajdonában áll, azt a természetben megosztva használták. 1987-ben a felperes a lakrészéhez épített egy toldalékot, melyet szobaként használ. A felperes 1992-ben a bírósághoz fordult, s keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan további 1/8 részilletıségének tulajdonjogát ráépítés címén megszerezte, s kérte ennek megfelelıen tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését. Az alperes nem vitatta a tulajdonszerzést, de a felperest a toldalékkal elfoglalt telek ellenértéke, 50.000,- forint megfizetésére kérte kötelezni. A bíróság megállapította, hogy a felperes az ingatlan 1/8 illetıségének tulajdonjogát ráépítés címén megszerezte, s az alperest annak tőrésére kötelezte, hogy a tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetıségbıl 1/8 illetıségre a felperes tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre ráépítés jogcímén. Egyben kötelezte a felperest 50.000,- forint tizenöt napon belül történı megfizetésére. A perben beszerzett szakértıi vélemény szerint 1987-ben, az építés befejezésekor, amikor a felperes a toldaléképítményre a használatba vételi engedélyt megkapta, az egész ingatlan 800.000,forint forgalmi értéket képviselt, amelyen belül a telek értéke 200.000,- forint, (ezen belül az építéssel elfoglalt terület 50.000,- forint), a felperes által épített toldalék 200.000,- forint forgalmi értéket képviselt.
– Mi a ráépítés jogkövetkezménye az esetben, ha az építés elıtt az ingatlanon nem állt épület, s – – – – –
mi az esetben, ha már állt, annak a bıvítése történik, vagy egy különálló, újabb épületet építenek? A ráépítéssel történı tulajdonszerzés mikor következik be; a jog keletkezéséhez szükséges-e az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés? A példa szerinti esetben a felperes tulajdonszerzése arányának megállapításánál az 1987-es, vagy az 1992-es forgalmi értékekbıl kell-e kiindulni - miért? A Ptk. 137. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén felmerülhet-e a ráépítéssel elfoglalt föld értéke megtérítésének kötelezettsége? A szakvéleménybıl ismert adatok alapján hogyan határozható meg a ráépítéssel megszerzett tulajdoni hányad - a számítást vezesse le! Helyes-e a bíróság döntése?
19. Felperesek házasok, ugyanígy az alperesek is. Az I. r. felperes és II. r. alperes testvérek. Amikor a felperesek 1972-ben Budapestre költöztek, az alperesek befogadták ıket házasingatlanukba, s megengedték nekik, hogy lakáshelyzetük átmeneti megoldásaként az ingatlanon emeljenek egy épületet. Az építkezés meg is történt, építési engedélyt azonban a felperesek nem kértek. A helyi tanács ideiglenes, visszavonásig érvényes fennmaradási engedélyt adott ki a melléképületnek nevezett, a felperesek által lakásként használt építményre.
10
A felek között a viszony megromlott, s miután az alperesek az ingatlan kiürítését kérték, a felperesek keresetet terjesztettek elı tulajdonjoguk ráépítés címén történı megállapítása iránt, az ingatlan 2/25 illetısége tekintetében. A bíróság szakértı bevezetésével megállapította, hogy az alperesek egész ingatlana 1 millió forint forgalmi értéket képvisel, ezen belül a felperes által létesített építmény 80.000,- forint forgalmi értéket, így 80/1000 rész tekintetében megállapította, hogy annak tulajdonjogát ráépítés címén egymás közt egyenlı arányban a felperesek tulajdonul megszerezték.
– Mi a ráépítés jogkövetkezménye, ha arra olyan ingatlanon került sor, melyen már állt épület? – A ráépítéssel való tulajdonszerzés idıben mikor következik be - szükséges-e hozzá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés?
– Ráépítéssel történı tulajdonszerzés megállapításához vizsgálni kell-e, hogy
– – –
o befejezıdött-e az építés; o az építmény mőszaki és jogi szempontból alkalmas-e rendeltetése szerint tartós használatra? A példa szerinti építmény jogi szempontból alkalmas-e tartós használatra? Helyes-e a bíróság döntése? Az esetben, ha a felperesek tulajdoni igénye nem lenne megalapozott, milyen igényt érvényesíthetnek?
20. A perbeli két lakásos ingatlan 2/3 részben – egymás közt egyenlı arányban - a felperesek, míg 1/3 részben – egymás közt ugyancsak egyenlı arányban - az alperesek közös tulajdonában áll. 1986-ban, a tulajdonszerzésükkor a felek megállapodást kötöttek az ingatlan használata tekintetében, miszerint az egy szoba-konyhás lakás a felperesek, míg a két szoba-konyhás lakás az alperesek kizárólagos használatába került. 1994-ben a felperesek a használat újraszabályozása iránt pert indítottak. Elıadták, s bizonyították, hogy egészségi állapotuk miatt állandó gondozót kell igénybe venniük, s hárman a lakásban már nem férnek el, ezért az alperesek által használt egyik szoba használatukba adását kérték. Az alperesek azzal kérték a kereset elutasítását, hogy a lakásukban négyen laknak, két középiskolás gyermekükkel, így felperesek keresetének teljesítése számukra súlyos érdeksérelmet jelentene, hiszen egy szobában a számukra szükséges fekhelyek is alig helyezhetık el.
– A közös tulajdonban álló ingatlan használatára a tulajdonostársak miként jogosultak? – Amennyiben a használatot kifejezett, vagy hallgatólagos megállapodásban szabályozzák, attól – – –
eltérhet-e önkényesen bármelyik tulajdonostárs? A használat újraszabályozását milyen elıfeltételek fennállta esetén lehet sikerrel kérni? A felperesek körülményeiben bekövetkezett változás indokolná-e a használat újraszabályozását? A döntésnél milyen körülményeket kell figyelembe venni? Alapos-e a kereset?
21. A perbeli ingatlan a felperes és az I. r. alperes közös tulajdonában áll. Az I. r. alperes 1990. december 14-én elıszerzıdést kötött a II. r. alperessel, miszerint a II. r. alperes 3.000.000,- forintért meg kívánta vásárolni az I. r. alperes illetıségét, a vételár egyösszegben, a szerzıdéskötéskor történı kifizetése mellett. Az elıszerzıdést szerkesztı ügyvéd annak másolatát egy felhívással ajánlott küldeményként megküldte a felperesnek - felhívva, hogy nyilatkozzon postafordultával, elıvásárlási jogával élni kíván-e. Válasz hiányában a felhívást 1991. január 20. napján ismét megkísértelte.
11
A posta közlése szerint mindkét levél kézbesítése megtörtént, a felperes levélszekrényébe. Miután a felperes nem nyilatkozott, az alperesek 1991. február 14-én megkötötték az adásvételi szerzıdést, az elıszerzıdéssel azonos tartalommal. A felperes keresetében a szerzıdés hatálytalansága megállapítását kérte. Elıadta, hogy a küldeményeket nem kapta meg, különben is, vele csak az elıszerzıdést közölték. Elıadta még, hogy 2.000.000,- forintért magához kívánja váltani az I. r. alperes illetıségét, s négy egyenlı részletben tud teljesíteni, fél éven belül. A bíróság a keresetet elutasította.
– Milyen esetben illeti meg a tulajdonostársat elıvásárlási jog? – Megilleti-e az esetben, ha a tulajdonostárs
– – – –
ajándékozza illetıségét; illetıségét apportként társasági vagyonba beviszi; illetıségét egyik tulajdonostársának adja el? illetıségét ajándékozással és tartással vegyes adásvételi szerzıdéssel ruházza át; A földhivatalnál miként kell igazolni, hogy az elıvásárlási jog gyakorlására történı felhívás megtörtént? A példa szerinti esetben eleget tett-e kötelezettségének az eladó I. r. alperes? A szerzıdés hatálytalansága megállapítását kérı, sérelmet szenvedett fél egyidejőleg milyen nyilatkozatot köteles tenni; eltérhet-e az elfogadó nyilatkozat a vételi ajánlatban foglaltaktól? Alapos-e a kereset?
22. Az M-i 65. számú tulajdoni lapon 652. hrsz. alatt nyilvántartott kettı szoba összkomfortos lakásingatlan Nagy Antal és Nagy Antalné egymás közt egyenlı arányú közös tulajdonában áll, akik házastársak voltak, házasságukat a bíróság felbontotta. A bontóperben kötött egyezségnek megfelelıen a lakást a házasság felbontását követıen kizárólag Nagy Antalné használta, nevelte a még most is kiskorú, két közös gyermeküket. Nagy Antal a közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy a bíróság a volt felesége tulajdonába adja az ı illetıségét, 1 millió forint megváltási ár megfizetése mellett. Nagy Antalné nem ellenezte a közös tulajdon megszüntetését, de elıadta, hogy kizárólag részletekben, havi ötezer forintjával tud törleszteni, továbbá a megjelölt értéket túlzottan magasnak vélte, hivatkozva arra, hogy közös gyermekeik is lakják az ingatlant, így azt nem üres értékkel kell figyelembe venni. Az ingatlanforgalmi szakértı szakvéleménye szerint a lakás üres forgalmi értéke 2 millió forint, míg lakottan 1.200.000,- forint. A felek OTP kölcsönnel terhelték még együttélésük alatt az ingatlant, melybıl az életközösség megszakadásakor még 600.000,- forint állt fenn, melybıl Nagy Antalné azóta már 100.000,- forintot törlesztett. A bíróság a közös tulajdont Nagy Antal kereseti kérelmének megfelelıen szüntette meg, kötelezve Nagy Antalnét 1 millió forint 30 nap alatt történı megfizetésére. A perben a közös tulajdon megszüntetése kapcsán az OTP nyilatkozatot nem tett.
– A közös tulajdon megszüntetésének milyen módjai vannak? – Milyen feltételek fennállta esetén kötelezhetı a bennlakó tulajdonostárs tiltakozása ellenére is tulajdonostársa illetıségének magához váltására; van-e jelentısége a bennlakó fél teljesítıképességének? – Az ingatlan lakottsága miatti értékcsökkenést kinek kell viselnie? – Az OTP, mint a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása nélkül megszüntethetı-e a közös tulajdon? – A példa szerinti esetben Nagy Antal milyen összegő ellenértékre tarthatna igényt?
12
– Változna-e a Nagy Antalt megilletı összeg, ha a gyermekek már nagykorúak lennének, vagy gyermektelen házaspárról lenne szó? – Helyes-e a bíróság döntése?
23.
A perbeli ingatlan 4/8 része a felperes, 2/8 része az I. r. alperes, 1/8 része a II. r. alperes tulajdonában áll. A II. r. alperes tulajdoni illetıségét az I. r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. A felperes keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy a bíróság az alperesek 4/8 illetıségét 800.000,- forint megváltási ár ellenében adja tulajdonába, I. r. alperes özvegyi jogának törlése mellett. A felperes teljesítıképességét nem igazolta, nehéz anyagi körülményeire hivatkozással a perben személyes költségmentesség engedélyezését kérte. A bíróság a közös tulajdont megszüntette akként, hogy az alperesek összesen 4/8 illetıségét 800.000,- forint 15 napon belül történı megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta, az I. r. alperes özvegyi jogától mentesen.
– A felperes teljesítıképességének hiányában alkalmazható volt-e az általa kért megszüntetési – – –
mód? Az I. r. alperes özvegyi joga hozzájárulása nélkül megszüntethetı volt-e? A haszonélvezeti jogról történı lemondás a haszonélvezı akarata ellenére bírósági ítélettel kikényszeríthetı-e? Helyes-e a bíróság döntése?
24.
A peres felek elvált házastársak, az M-i 1514. sz. tulajdoni lapon 6576. hrsz. alatt felvett ingatlan egymás közt egyenlı arányú közös tulajdonukban áll. Ezen ingatlanban volt utolsó közös lakásuk, melyet a felperes 1987-ben, életközösségük megszakadásakor elhagyott. Ezt követıen a lakást kizárólag az alperes használta, nevelve az akkor még kiskorú három, közös gyermeküket. Jelenleg már mindhárom gyermek nagykorú, közülük csak egy él az alperessel a perbeli lakásban. A felperes keresetében a közös tulajdon akként történı megszüntetését kérte, hogy a bíróság az 1/2 tulajdoni illetıségét adja az alperes tulajdonába, s az alperest kötelezze 1 millió forint ellenérték megfizetésére. Elıadta, hogy ı maga nem képes az alperesi illetıséget magához váltani, mert rokkantnyugdíjból él, ezzel szemben az alperes teljesítıképes, mert örökség címén nagyobb összeghez jutott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy majd kétmillió forintot örökölt, de elıadta, hogy a felperes szociális otthonban él, nincs szüksége megélhetéshez a követelt pénzösszegre, azt felelıtlenül szétosztogatná, megfosztva gyermekeit az örökléstıl. Ha mégis alaposnak találná a bíróság a keresetet, lakott forgalmi érték figyelembe vételével kérte az elszámolást, figyelemmel arra, hogy közös gyermekük is az ingatlanban lakik. A perben beszerzett ingatlanforgalmi szakértıi vélemény szerint a lakásingatlan üres, beköltözhetı állapot mellett 2 millió, lakott állapot mellett 1,4 millió forint forgalmi értéket képvisel.
13
– Melyek a közös tulajdon megszüntetésének módjai? Sorrendiséget jelent-e a Ptk-beli – – – – –
felsorolás? Kötelezhetı-e a példa szerinti esetben az alperes a magához váltásra? Az alperes bennlakása folytán elıállt értékcsökkenést ki viseli? Fennáll-e olyan körülmény, aminek folytán a felperes nem az üres érték figyelembe vételével jogosult a megváltási árra? Alapos-e a felperes keresete? Más lenne-e a jogi megoldás, ha az alperes nem örökölt volna, s megtakarított pénzzel nem rendelkezne, havi 15.000,- forintos nyugdíjából élne? Ha az alperes tiltakozna az árverési értékesítés elrendelése ellen, a bíróság a felperes kérelmére alkalmazhatná-e azt?
25. A felperes az alperes anyja. A peres felek szerzıdést kötöttek ügyvéd elıtt, miszerint az írásba foglalt szerzıdéssel a felperes eladta gyermekének az M-i 1212. sz. tulajdoni lapon 5433. hrsz. alatt felvett házasingatlant. A szerzıdés alapján a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásból a felperes tulajdonjogát törölte, s a tulajdoni lapra 1/1 arányban bejegyezte az alperes tulajdonjogát vétel jogcímén. A felek között a viszony megromlott, az alperes folyamatosan zavarta, zaklatta az anyját, követelte, hogy a tulajdonát képezı házból költözzön el, hiszen már nem tulajdonos. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amiben megállapodtak a szerzıdés megkötésekor az alperessel, csak ez a szerzıdésbıl kimaradt. Kérte joga ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését. A bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy az írásba foglalt szerzıdésbıl kitőnıen a felek a haszonélvezet alapítása tekintetében egymással szerzıdést nem kötöttek.
– Mi lehet a haszonélvezeti jog tárgya? – A haszonélvezeti jog miként alapítható? – A haszonélvezeti jog alapítására irányuló szerzıdés érvényességét írásbeli alakhoz köti-e a –
– – –
Ptk.? Amennyiben ezen szerzıdés érvényességéhez szóbeli forma is elegendı, s mint a példa szerinti esetben a kötelezett alperes nem hajlandó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat kiadására, milyen jogszabályi rendelkezés alkalmazásával lesz lehetıség a felperes joga bejegyzésére? Mi a különbség a jognyilatkozat Ptk. 5. illetıleg 295. §-ára alapított pótlása között? Helyes döntést hozott-e a bíróság? Ha megállapítható lenne, hogy a felperest az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ki jogosult az ingatlan használatára - felperes, vagy alperes?
26. Szekeres Antal megvásárolta Nagy Izidor eladótól a Cs-i 1296. számú tulajdoni lapon 1805. helyrajzi szám alatt felvett ingatlant, melyen a vízvételi lehetıség nem volt biztosított. Az eladó a szerzıdés 6. pontja szerint a közelben lévı, a Cs-i 1298. számú tulajdoni lapon 1807. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanán lévı kút használatát biztosítja a vevı részére. A földhivatal a szerzıdés alapján átvezette az ingatlan-nyilvántartáson a tulajdonváltozást, s egyidejőleg az adásvétel tárgyát képezı ingatlan javára, az eladó ingatlanának terhére kúthasználati szolgalmi jogot jegyzett be. Az eladó a bírósághoz fordult a földhivatal határozata részbeni megváltoztatását, a szolgalmi jog törlését kérve.
14
A bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy bár a szolgalmi jog kifejezés a szerzıdésben nem szerepelt, az kifejezetten rendelkezik a kúthasználati jog megszerzése kérdésében, így megállapítható, hogy a felek szolgalmi jogot kívántak létesíteni.
– – – –
Mi a használati jog és a szolgalmi jog közötti különbség? Telki szolgalom milyen módon keletkezhet? A szerzıdéssel alapított szolgalmi jog keletkezésének mi az elıfeltétele? Szekeres Antal milyen jogot szerzett a kút tekintetében - helyes-e a bíróság döntése?
27. Nagy István tulajdonát képezte a 800. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan, melyet megosztatott, így alakult ki a 800/1. és 800/2. hrsz. alatti ingatlan. Nagy István a megosztást követıen a 800/2. hrsz. alatti ingatlant Kovács Aladárnak eladta. A szerzıdésben rögzítették, hogy amíg a telekhez megfelelı út nem készül, az eladó a 800/1. hrsz. alatti ingatlanán átjárási szolgalmi jogot biztosít a vevınek. A szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor, a vevı erre irányuló kérelmet sem nyújtott be a földhivatalhoz, de a szolgalmat ténylegesen gyakorolta a vevı. Nagy István három év múlva eladta a 800/1. hrsz. alatti ingatlant, a szerzıdésben rögzítve a Kovács Aladárt megilletı telki szolgalmi jogot. A jog ezen szerzıdés alapján sem került ingatlannyilvántartási bejegyzésre, de az átjárás továbbra is zavartalanul folyt. Négy évvel késıbb a 800/1. hrsz. alatti ingatlan ismét eladásra került, azt Orosz Béla vette meg. Ezen szerzıdésben már nem került említésre az átjárási szolgalmi jog, de Kovács Aladárral az új tulajdonos jó szomszédi viszonyban volt, s zavartalanul az eddigi útvonalon átjárva közelítette meg ingatlanát. A jó szomszédi viszony egy évig tartott, akkor Orosz Béla elzárta Kovács Aladár elıl az utat. Kovács Aladár pert indított Orosz Béla ellen, kérte az általa kötött adásvételi szerzıdés alapján, másodlagosan pedig a Ptk. 167. § alapján a szolgalom alapítását. A felperes ingatlanát az egyik oldalon egy 170 lépcsıfokból álló lépcsısor köti össze a közúttal, a másik oldalán van egy ún. tipegı út, amin járdakockák vannak elhelyezve, egyébként kiépítetlen, kivilágítatlan, a helyi önkormányzat szerint nem minısíthetı közútnak.
– – – – –
A telki szolgalom alapításának milyen módjai vannak? Mit jelent a „szükségbeli út” vagy a törvényen alapuló szolgalom fogalma? A példa szerinti esetben szerzıdés alapján keletkezett-e átjárási szolgalmi jog? Fennáll-e a törvényen alapuló szolgalom megállapíthatóságának feltétele - ezesetben szükséges-e az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzés? Amennyiben a szolgalom alapítására sor kerül, annak gyakorlása csak Kovács Aladárt illeti, vagy vendégei is használhatják Orosz Béla ingatlanát átjárásra?
28. A felperesek tulajdonában álló házasingatlan ún. „nyeles” telek - az egyébként megfelelı közúttal mintegy 90 cm széles nyél köti össze, amelyen húzódó igen meredek lépcsısoron át tudják a felperesek ingatlanukat megközelíteni. A téli idıszakban az ingatlan elhagyása, megközelítése a felperesek és az ıket látogatni szándékozó idıs hozzátartozóik számára szinte lehetetlen. A felperesek keresetükben átjárási szolgalom alapítását kérték a szomszédos, alperes tulajdonában álló ingatlanra, a telekhatár mellett egy méter szélességben, s kérték feljogosításukat arra, hogy a kerítés megbontásával ugyanilyen szélességben kaput létesíthessenek saját költségükön. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperesi ingatlan össze van kötve megfelelı közúttal.
15
A perben eljárt szakértı megállapította, hogy a felperesi lépcsısor, annak befedésével télen is alkalmassá tehetı a közlekedésre, mintegy 500.000,- forintos költséggel. Amennyiben a szolgalom alapítására sor kerülne, s a felperesek az átjárás jogát a téli idıszakban gyakorolhatnák, az alperesi ingatlan forgalmi értéke 50.000,- forinttal csökkenne. A bíróság az alperes ingatlanát október 1. és március 31. közötti idıszakban gyalogos átjárási szolgalommal terhelte, kijelölve az egy méter széles út vezetési vonalát, a felpereseket 50.000,- forint megfizetésére kötelezte, feljogosítva ıket a kerítés megbontásával, kapu létesítésére.
– Mit jelent a telki szolgalom - az legalább hány ingatlant érint? – Keletkezhet-e törvényen alapuló szolgalom az esetben, ha az ingatlan össze van ugyan kötve
– – –
megfelelı közúttal, de az ingatlanra való bejárás egyébként nem lehetséges, vagy a bejárás a szolgalommal való megterhelés által okozott kárhoz képest túlzottan nagy nehézséggel, aránytalanul súlyos költséggel valósítható meg? Lehetıség van-e idıszakosan gyakorolható szolgalmi jog alapítására? Helyes-e a bíróság döntése? Más döntést hozna-e, ha a télen történı bejárás költsége 100.000,- forint lenne, s ugyanilyen mértékő értékcsökkenést eredményezne a szolgalom alapítása az alperesi ingatlanban?
29. Az alperes a tulajdonát képezı ingatlant Derék Béla M-i 1536. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanán átjárva közelítette meg gyalogosan, már több évtizede. Derék Béla az átjárás ellen nem tiltakozott, sıt 1995-ben írásban tett egy olyan nyilatkozatot, hogy nem ellenzi, hogy az ingatlanán az alperes továbbra is átjárjon, miként azt teszi már 21 éve. 1996-ban Derék Béla haszonbérbe adta ingatlanát a felperesnek. A szerzıdésben nem tettek említést az alperes átjárási jogáról. A felperes az ingatlan birtokbavétele után a határvonalon faoszlopok között tüskés drótkerítést épített, elzárva ezzel az alperest az átjárástól. A jegyzı az alperes birtokvédelmi kérelmének helyt adott, s a felperest kötelezte a kerítés megnyitására, az alperes átjárása további biztosítására. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását, a birtokvédelmi kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa haszonbérbe vett ingatlant az ingatlan-nyilvántartás szerint nem terheli szolgalmi jog, s egyébként is az alperes meg tudja közútról közvetlenül is közelíteni ingatlanát, igaz, kerülıvel. A bíróság a keresetet elutasította.
– Mi a különbség a possessorius (sommás) és a petitorius (rendes) birtokvédelem között? – Elsıdlegesen kit illet meg a birtokláshoz való jogosultság, a birtokvédelem? – A jogvita elbírálásánál van-e annak jelentısége, hogy az alperes ingatlana közútról is megközelíthetı?
– Helyes-e a bíróság döntése - az milyen indokokon alapulhat? – A telki szolgalom keletkezésének mik a módjai? – Ha Derék Béla ma is kérné az alperes átjárástól való eltiltását, az alperes mire hivatkozással kérhetné sikerrel a kérelem elutasítását?
30. A perbeli házasingatlan négylakásos társasház, melynek földszintjén van a felperes, míg az emeleti részen az alperes lakása. Az utcában több ilyen épület van, az épületek között két kocsi közlekedésére alkalmas úttal. Az épületek körüli járda és a közút közötti földes részeken a környébeli lakók, így köztük felperes is virágoskerteket alakítottak ki.
16
Ez ellen az állami tulajdonban lévı közterület kezelıje nem tiltakozott, sıt rózsatöveket bocsátott a lakók rendelkezésére. A 60-as évektıl a felperes az ablaka alatt lévı közterületrészt virágoskertként használta, 1993. ıszéig, amikoris az alperes a virágoskert felületét elegyengette, s ott roncsautóját helyezte el, arra hivatkozással, hogy a közterület használata ıt is megilleti. A felperes birtokvédelmi kérelmét a jegyzı elutasította, s a felperes ezen határozat megváltoztatása, az alperes eredeti birtokállapot helyreállítására kötelezése iránt nyújtott be a bírósághoz keresetet.
– Megvalósult-e a közterület birtoklására ugyancsak jogosult alperes részérıl a birtoksértés? – A birtokvédelemnek milyen eszközei vannak? – Jogszerő lett volna-e a felperes eljárása, ha az alperes autóját eltávolítva visszaszerzi –
virágoskertjét? Alapos-e a kereset?
Öröklési jogi jogesetek 31. Kós Aladár Audi gépkocsijában utazva közúti baleset áldozata lett. Végrendelet hátrahagyása nélkül halt el, törvényes örököse két fia, Lajos és Péter. A hagyatéki leltár felvételekor a két gyermekörökös bejelentette, hogy hagyatékához tartozik többek között: 1. 2.
3. 4.
− −
−
500.000,-Ft állományú fenntartásos takarékbetétkönyv, melyben kedvezményezett nincs megjelölve; 400.000,-Ft összegő életbiztosítási összeg, mely az AB Aegon Biztosítóval kötött szerzıdés alapján illeti ıket, bár abban kedvezményezettként apjuk élettársa került megjelölésre; 1.600.000,-Ft a totálkáros gépkocsi felelısségbiztosítása alapján járó kártérítési összeg. 100.000,-Ft kölcsöntartozásból eredı követelés, melyet az örökhagyó egyik barátjának adott kölcsön, s visszafizetése az örökhagyó halálát követı hónap 15. napján esedékes lett volna. Mit foglal magában a hagyaték? A hagyatékhoz tartozhat-e, s mely esetben a) a takarékbetétállomány b) az életbiztosítási összeg c) a vagyonbiztosítási összeg d) a követelések (kinnlévıségek) e) kölcsönszerzıdésbıl eredı jogok és kötelezettségek A példában felsoroltak melyike képezi hagyaték tárgyát?
17
32. Nagy Egon örökhagyó a következı végrendeletet alkotta: A miskolci házam élettársamra hagyom, aki betegségemben gondozott. Tapolcai víkendházam legyen Gábor fiamé, a balatoni horgásztanyám István gyermekemé. Lada gépkocsimat örökölje unokám, Józsi. Élettársam adja ki arany Doxa órámat szomszédasszonyomnak, aki mióta beteg vagyok, a kutyámat sétáltatja. A juttatás akkor illeti, ha továbbra is hajlandó naponta legalább egyszer kiskutyámat megsétáltatni.
− − − −
Mi az örökség - hagyomány - meghagyás közötti különbség? Fent nevezettek közül ki az örökös, ki hagyományos, ki a meghagyással érintett? Az örökösnevezés érvényességének feltétele-e az örökös név szerinti megnevezése? Feladat ellátásához érvényesen köthetı-e a hagyatékból való részesedés?
33. Az örökhagyó és Kiss Etelka IV. éves egyetemi hallgatók voltak, mikor közúti balesetet szenvedtek egy kirándulásuk alkalmával. Elsı éves koruktól szerelmi kapcsolatban álltak egymással. A baleset következtében mindketten kórházba kerültek 1994. szeptember 5-én. Az örökhagyónak súlyos belsı sérülései voltak, orvosai szerint szeptember 8-án már túl volt az életveszélyen. Ekkor kérte Kiss Etelkát, hogy házasodjanak össze. Ezen a napon Kiss Etelkát már kiengedték a kórházból, felkereste az anyakönyvvezetıt, aki szeptember 9-én egy orvos és egy nıvér mint tanú jelenlétében a kórteremben az örökhagyót és Kiss Etelkát házastársaknak nyilvánította. Az örökhagyó a következı napokban váratlanul ismét válságos állapotba került, majd 1994. szeptember 15-én meghalt, végrendelet hátrahagyása nélkül. Az örökhagyó hagyatékát - egy személygépkocsit és egy számítógépet a közjegyzı törvényes öröklés címén Kiss Etelkának adta át. Az örökhagyó után házastárs hiányában Nagy Elemér oldalági rokon lett volna öröklésre jogosult, aki Kiss Etelka ellen peres eljárást kezdeményezett annak megállapítása iránt, hogy az öröklésre ı jogosult, mert a hagyaték megnyíltakor a házastársak között nem állt fenn életközösség.
− − −
A házastárs öröklésbıl való kiesésének melyek a különös szabályai? Meg lehet-e állapítani a házastárs öröklésbıl való kiesését azon okból, hogy a házasságot "nem hálták el"? A példa szerinti esetben fennáll-e Kiss Etelka kiesése?
34. Az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, a közjegyzı a hagyatékát, két házasingatlan és egy zártkerti ingatlan 1/2 részét egymás közt egyenlı arányban két gyermekének, Erzsébetnek és Áronnak adta át, a túlélı házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. Erzsébet pert indított a túlélı házastárssal szemben annak megállapítása iránt, hogy a túlélı házastárs kiesés folytán öröklésre nem jogosult. Utalt keresetlevelében arra, hogy testvére ilyen igénnyel nem kíván élni. Peradat, hogy az örökhagyó 1966. óta külön élt házastársával, aki azóta élettársi kapcsolatot létesített. Az örökhagyó 1989. április 3-án bekövetkezett halálát megelızı 10 éven át, ápolásra, gondozásra szorult, melyet Erzsébet látott el részben az állam támogatásával. Az I. fokon eljárt bíróság megállapította, hogy a túlélı házastárs az örökségbıl kiesett, s elrendelte mindhárom hagyatéki ingatlan tekintetében haszonélvezeti joga törlését.
− −
Melyek a házastárs kiesésére vonatkozó külön szabályok? A fenti esetben a kiesés megállapítható-e?
18
− −
Helyes-e a bíróság döntése? Mit jelent az, hogy a kiesést csak „inter partes” lehet kimondani?
35. Az ideggondozói kezelés alatt álló Nagy Kornél 1986. január 29-én késsel többször megszúrta édesanyját, és nagyanyját, az örökhagyót. Anyja sérüléseibe két nap múlva belehalt. Az örökhagyó 1988. január 12-én írásbeli magánvégrendeletet alkotott, mely szerint minden vagyonát fiára, Ádámra hagyta, míg lánya gyermekét, Nagy Kornélt az öröklésbıl kitagadta, mert lányát úgy megsebesítette, hogy belehalt sérüléseibe, s ıt is súlyosan megsebezte. Az örökhagyó 1988. február 14-én meghalt. A hagyatéki eljárás során Nagy Kornél kötelesrész iránt igényt támasztott, ezért a közjegyzı a hagyatékot 3/4 részben teljes, míg 1/4 részben ideiglenes hatállyal adta át a végrendeleti örökösnek, Nagy Kornélt perre utasítva. Nagy Kornél keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kitagadás érvénytelen, s kötelesrész címén megilleti a hagyaték 1/4 része. Nagy Kornélt a bíróság jogerıs ítéletében több emberen elkövetett emberölés bőntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette, megállapítva, hogy elmebetegsége miatt nem büntethetı, s elrendelte kényszergyógykezelését. A bíróság döntésében a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy nincs jelentısége annak, hogy büntethetıséget kizáró ok áll fenn Nagy Kornél javára, aki miután az örökhagyó életére tört, érdemtelennek minısül. − − − − − −
Melyek a kiesési és a kitagadási okok? Milyen magatartás minısül érdemtelennek? Az érdemtelenségre ki hivatkozhat sikerrel? Érdemtelenség esetében a kiesés az öröklésbıl csak kitagadás esetén következik-e be? Cselekvıképtelen személy tanúsíthat-e érdemtelenségre alapul szolgáló cselekményt? Helyes-e a bíróság döntése?
36. Az örökhagyó és örökbefogadott gyermeke – az I.r. felperes- 1995. május 5-én öröklésrıl lemondást tartalmazó szerzıdést kötöttek, melynek értelmében a lemondás kihat az örökbefogadott gyermek akkor még kiskorú leszármazójára - a II.r. felperesre - is. Az elsıfokú bíróság megállapította, hogy a szerzıdésnek a II.r. felperesre kiható része érvénytelen, mert az I.r. felperes ilyen nyilatkozatot nem tehetett volna, mivel akkor a kiskorú II.r. felperes állami gondozásban volt, az I.r. felperes szülıi felügyeleti joga szünetelt, egyébként pedig a lemondáshoz szükség lett volna a gyámhatóság hozzájárulására is, melyet nem szereztek be. A megyei bíróság az elsıfokú döntést megváltoztatva a keresetet egészben elutasította, kifejtve, hogy a lemondás akkor hat ki a leszármazóra, ha a megállapodás kifejezetten így szól, s ezen megállapodás megkötésében az öröklésre jogosult leszármazója félként nem vesz részt, így fel sem merülhetett a gyámhatósági jóváhagyás szükségessége. − − −
Mi a lemondás, mi a jogkövetkezménye? A lemondás mely esetekben hat ki a lemondó leszármazójára is? Ez esetben a megállapodás megkötésében félként részt kell-e vennie a lemondó leszármazójának? − Melyik bíróság döntése a helytálló?
19
37. − −
−
− − − − − − −
Az 1990. május 14-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult két gyermeke, a nagykorú Sándor, a kiskorú Tamás. A túlélı házastársat, Asztalos Emıkét özvegyi jog illeti meg. A közjegyzı elıtt a nagykorú gyermek akként nyilatkozott, hogy ha a házastárs hajlandó ıt kifizetni, örökrészét neki átengedi. A túlélı házastárs ezelıl anyagi fedezet hiányára hivatkozással elzárkózott, s mind ı, mind a nagykorú gyermek a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint kérték átadni. A közjegyzı ennek megfelelıen meghozott végzése ellen a nagykorú gyermekörökös fellebbezést nyújtott be. Elıadta, okirattal igazolta, hogy a hagyatéki tárgyalást követıen Asztalos Emıkével megállapodott, miszerint 40.000 Ft-ot megfizet részére, ezért ı az örökséget vissza kívánja utasítani, kérte erre lehetıség biztosítását, azaz a közjegyzı határozatának hatályon kívül helyezését, a közjegyzı új eljárás lefolytatására történı utasítását. A megyei bíróság a határozatot helybenhagyta azon indokkal, hogy közömbös, hogy a hagyaték mikénti átadását megalapozó hagyatéki tárgyalást követıen az örökösök hogyan állapodtak meg egymással. − Milyen magatartással valósulhat meg a visszautasítás jogáról való lemondás? − Ezt követıen visszautasításra van-e lehetıség? − Sándor nyilatkozata - tartalmát tekintve - ténylegesen milyen ügyletkötési szándékot takar? − A közjegyzı elıtt van-e mód a vagyontárgyak átruházására irányuló egyezség megkötésére? − Ez mennyiben különbözik az osztályos egyezségtıl? − Helyes-e a megyei bíróság döntése?
38. Nagy Izidor örökhagyó 1987. január 1. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg. A hagyatéki leltár törvényes örökösökként Sólyom Etelkát és Sólyom Lászlót tüntette fel, akik 1938ban és 1939-ben születtek. A hagyatéki eljárásban nevezettek elıadták, hogy az örökhagyó édesanyjukkal hosszabb ideig élettársi kapcsolatban élt, ezen kapcsolatból születtek ık. Szüleik nem kötöttek házasságot egymással, és apjuk apai elismerı nyilatkozatot sem tett. Erre figyelemmel a közjegyzı a hagyatékot - más törvényes öröklésre jogosult hiányában a Magyar Államnak adta át. Sólyom Etelka és László megfellebbezték a döntést, hangsúlyozva, hogy az örökhagyó vérszerinti rokonaiként joguk van az öröklésre.
− − − − −
A törvényes öröklési kapcsolat min alapul? Az öröklésre jogosultság szempontjából van-e jelentısége annak, hogy a leszármazók házasságból, vagy házasságon kívüli kapcsolatból születtek-e? Amennyiben a leszármazó házasságon kívüli kapcsolatából született, mi szükséges a vérségi kapcsolat igazolásához? Mit jelent a közjegyzı tájékoztatási kötelezettsége - a példa szerinti esetben ennek mire kellett volna kiterjednie? Megállapítható-e Sólyom Etelka és László örökösi minısége?
39. Az örökhagyót túlélte házastársa, H. Házasságukból két gyermek született - A és B. Együtt nevelték H elızı házasságából származó gyermekét, C-t. Az örökhagyónak házasságon kívüli kapcsolatából született egy gyermeke D, akinek apaságát az örökhagyó elismerte. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt el.
20
Házastársa a hagyatéki tárgyaláson bejelentette, hogy 5 hónapos terhes. Az örökhagyó halála és a hagyatéki tárgyalás között négy hónap telt el.
− − − − −
Ki és milyen jogcímen örököl az örökhagyó után? A méhmagzat öröklésre jogosult-e - esetében a függı jogi helyzet mikor szőnik meg? A fogamzás idıpontjának mi a jelentısége - a törvényi vélelem mi mellet szól, és megdönthetı-e? C örökös lehet-e? Ha a példa úgy módosul, hogy az örökhagyó örökbe fogadta C-t, változik-e az öröklési rend?
40. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt el. Túlélte házastársa H. Három gyermeke született, A, B és C. B és C még az örökhagyó elıtt elhalálozott. B-nek két gyermeke van, E és F. F szintén az örökhagyó elıtt halt meg, négy gyermek, G, H, I, J maradt utána. "A" gyermeknek egy gyermeke van, D.
− − − − −
Örökölhet-e H törvényes öröklés jogcímén? Örökölhet-e F túlélı házastársa? Mi a kiesés jogkövetkezménye? D törvényes öröklésére mely esetben kerülhetne sor? Mi a példa szerinti esetben a helyes öröklési rend, és az öröklés aránya?
41. Örökhagyó, Soltész Levente végrendelet, házastárs és leszármazó hátrahagyása nélkül halt el. Apja Soltész Elemér, anyja Soltész Elemérné, két testvére Soltész Örs és Soltész Egon. Anyai nagyszülei: Elek Oszkár és Oszkárné Apja nagyszülei: Soltész Leopold és Leopoldné. Anyjának van egy testvére, Elek Virág.
− − − −
Ki örököl Soltész Levente után és milyen arányban, ha a) Soltész Elemér meghalt, de a többi valamennyi felsorolt rokona él? b) Ha Soltész Elemér, Egon és Örs meghal, de a többiek az örökhagyót túlélték? c) Elek Virág törvényes öröklésére mely esetben kerülhetne sor? Mit jelent a sorrendiség elve? Mit jelent a parentéláris öröklés? A helyettesítés elve mely parentéláig érvényesül?
42. Az örökhagyó 1990-tıl élettársi kapcsolatban állt Halasi Etelkával, akit 1992 júliusában feleségül vett. A házaspár az örökhagyó tulajdonát képezı ingatlanban lakott. Az örökhagyó az ingatlan tulajdonjogát az 1985-ben meghalt fiától örökölte. Az örökhagyó1994. július 5-én írásbeli magánvégrendeletet alkotott, miszerint a lakásingatlant unokahúgára hagyta élettársa holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten, s házastársára hagyta valamennyi ingóságát is. A közjegyzı a hagyatékot a végrendelet szerint adta át az ott megjelölt örökösöknek. Halasi Etelka pert indított az örökhagyó unokahúga ellen 500.000 Ft kötelesrész címén történı megfizetése iránt.
21
Az alperes a kereset elutasítását elsıdlegesen azzal kérte, hogy az általa örökölt ingatlan ági öröklés alá esı vagyontárgy, így azon kötelesrész címén túlélı házastársat csupán korlátozott haszonélvezeti jog illeti, ehhez képest többet, holtig tartó haszonélvezetet kapott a végrendelet alapján. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy Halasi Etelka kötelesrész iránti igénye a megörökölt ingóságokkal kielégített.
− − − − − − −
Mi tartozik az ági vagyonhoz? A fenti ingatlan ági vagyon-e? A végrendeleti öröklés kizárja-e a kötelesrész iránti igényt? Ha kötelesrész iránti igényt érvényesít a házastárs, élhet-e emellett a végrendeletben biztosított haszonélvezeti jogával? A végrendeletben biztosított haszonélvezeti jog megszőnik-e, ha a túlélı házastárs újabb házasságot köt? Ha az öröklés érvényes végrendeleten alapul, felmerülhet-e ági öröklés? Ági öröklés esetén a leszármazói helyettesítés melyik parentélával zárul le?
43. Nagy Zénó végrendelet hátrahagyása nélkül halt el, gyermeke nem született. Az ıt túlélı házastársával éppen 11. házassági évfordulójukat ünnepelték, mikor Zénó szívrohamot kapott, s elhunyt. Házasságkötésüket megelızıen már mintegy hat éve élettársi kapcsolatban éltek jó anyagi körülmények között, szabadságukat mindig külföldön töltve. A hagyaték tárgyát képezte: 1. egy garzon öröklakás 1.000.000 Ft 2. egy garázsingatlan 600.000 Ft 3. a lakásban lévı berendezési és felszerelési tárgyak, 200.000 Ft értékben. A lakást és a garázst az örökhagyó még életben lévı szüleitıl, Nagy Egontól és Nagy Egonnétól kapta ajándékba. A lakás berendezési tárgyai közül egy automata mosógépet az élettársi kapcsolat kezdetekor az örökhagyó és késıbbi házastársa közösen megtakarított pénzükbıl együtt vásárolták. Egy koloniál szekrénysort megtakarított pénzébıl az örökhagyó vásárolt, amikor még egyedül élt. A többi berendezési tárgyat az örökhagyó a szüleitıl kapta ajándékba, melyek hagyatéki leltár szerinti értéke 60.000 Ft.
− − − − −
A hagyatékot ki örökli, és milyen jogcímen? Az ági öröklés szabályai milyen vagyontárgyakra nem terjednek ki? Mi minısül szokásos mértékő ajándéknak - tekinthetık-e annak a szülıktıl kapott berendezési tárgyak? A szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgyra milyen feltétel estén nem lehet ági öröklés címén igényt tartani? A szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgyak köre korlátozódik-e a közös lakás tárgyaira?
44. Kiss Kázmér örökhagyó 1993. december 31-én végrendelet hátrahagyása nélkül halt el. Négy gyermeke született, Aladár, Károly, Adalbert és Elemér. Aladár 1993. december 31-én meghalt, tragikus balesetben. Apja halálát a halálhír hallatán bekövetkezett agyvérzés okozta. Kiss Kázmért túlélte házastársa, Kiss Aladárnak ugyancsak maradt özvegye, és egy kiskorú gyermeke, Roland. Kiss Aladárnak szintén nem maradt végrendelete. Se Kiss Kázmér, se Aladár hagyatékában nem maradt ági vagyon.
22
− − − − −
Hogyan alakul az öröklési rend? Mit örökölnek a túlélı házastársak - Kiss Aladárnét megilleti-e a haszonélvezeti jog Kiss Kázmér hagyatékán? Mit a jogkövetkezménye annak, ha Kiss Kázmérné 1994. július 5-én házasságot kötött? Ugyanez lenne-e a jogkövetkezmény az esetben is, ha Kiss Kázmér végrendeletében házastársára holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyott volna? Utóbbi esetben kérhetnék-e az állagörökösök Kiss Kázmérné özvegyi joga korlátozását, megváltását? Hogyan alakul az öröklési rend, ha a) Kiss Kázmér hagyatékának 1/2 része ági vagyon, amit apjától kapott ajándékba, de apja nem élte ıt túl? b) Kiss Aladár hagyatéka 1/2 részben ági vagyon, melyet szüleitıl kapott ajándékba, s leszármazó nélkül halt meg?
45. Nagy Zénó két fiával, Aladárral és Egonnal 1994. december 15-én üzleti útra indult gépkocsival. Már hazafelé tartottak, mikor a nagy ködben beleszaladtak az úton szabálytalanul parkoló kamionba. A baleset során Nagy Zénó és Aladár súlyos sérüléseket szenvedtek, s 1995. január 2-án meghaltak. Az orvosi szakvélemény szerint Zénó 10.05 órakor, Aladár 10.20 órakor halt meg. Nagy Zénó túlélı házastársa, Nagy Zénóné haszonélvezet iránt érvényesített igényt. Nagy Aladárnak két kiskorú gyermeke maradt, Ádám és Éva, túlélı házastársa Nagy Aladárné szintén kérte haszonélvezeti joga megállapítását.
− − − −
Ki örököl, mit, és milyen arányban? Amennyiben ugyanazon vagyontárgyra több özvegyet illet a haszonélvezeti jog, hogyan jogosultak jogaik gyakorlására? Nagy Aladárné mikor gyakorolhatja haszonélvezeti jogából eredı jogait? Milyen jogosultságot jelent a haszonélvezeti jog?
46. Nagy Elemérné férje halála után két héttel élettársi kapcsolatot létesített, élettársát a férjével közösen épített lakóházba fogadta. Férje után egy állagörökös maradt, az örökhagyó elızı házasságából születet Egon nevő gyermek, aki pert indított Nagy Elemérné ellen annak megállapítása iránt, hogy haszonélvezeti joga fenti magatartása folytán megszőnt. Kérte ezért, hogy miután a lakóházban jogosulatlanul tartózkodik Nagy Elemérné, a bíróság kötelezze annak kiürítésére.
− − − −
Alapos-e Nagy Egon igénye? Az özvegyi jog mikor szőnik meg? Megszőnteti-e az özvegyi jogot az élettársi kapcsolat létesítése? A házastárs öröklésbıl való kiesésére milyen rendelkezések vonatkoznak?
47. Az örökhagyó 1976. óta élettársi kapcsolatban élt Kelemen Saroltával, akit ekkor a két szobakonyhás lakásba fogadott, majd 1979. szeptember 8-án házasságot kötöttek.
23
Kelemen Sarolta ezt megelızıen az 1/2 részben tulajdonát képezı másfél szobás lakásban lakott, ahol elköltözésekor bennmaradt leánygyermeke, aki házasságot kötött, majd 1980. májusában ikergyermekeknek adott életet. Az örökhagyó 1986. március 23-án végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg. Hagyatékát a közjegyzı egyetlen gyermekének, Nagy Sándornak adta át, Kelemen Sarolta, a túlélı házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. Nagy Sándor peres eljárást kezdeményezett Kelemen Sarolta ellen, kérve a házingatlanon fennállt haszonélvezeti joga 1/3 részre való korlátozását. Hivatkozott arra, hogy az alperes tulajdonát képezi egy másik ingatlan 1/2 illetısége, havi 5.000,-Ft jövedelemben részesül továbbá háztáji földjuttatásból, özvegyi nyugdíjat is kap, de jövedelme van szántó- és szılıingatlanaiból is. Kelemen Sarolta a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy résztulajdonát képezı lakásingatlanában gyermeke lakik családjával, a perbeli ingatlan használata nem osztható meg úgy, hogy eddigi lakáskörülményei lényegesen ne csorbulnának.
− − − −
Mit jelent a haszonélvezet korlátozása? Ezen igényt ki érvényesítheti, határidı, eljárási kötöttség fennáll-e az igényérvényesítésre? Helytálló-e a bíróság azon döntése, miszerint a haszonélvezetet akként korlátozta, hogy Kelemen Saroltát az egyik lakószoba kizárólagos használatára jogosította fel, a mellékhelyiségek közös használata mellett? A haszonélvezet korlátozása eredményezheti-e az örökhagyó életében megszokott életszínvonal jelentıs csökkenését?
48. Az örökhagyó 1993. június 5-én végintézkedés hátrahagyása nélkül halt el. Állagörököse az elsı házasságából született Sándor nevő gyermek, második házastársát, Kós Ágnest pedig özvegyi jog illeti - a két szobás miskolci házasingatlanból, tapolcai telekbıl és ingóságokból álló hagyatékon. Sándor keresetében a házasingatlanon fennálló haszonélvezeti jog korlátozását kérte az 1/2 részre, kérte továbbá többlethasználati díj címén Kós Ágnest havi 2.000,-Ft megfizetésére kötelezni. Ennek indokaként elıadta, hogy amennyiben sikeres a haszonélvezet korlátozása iránti keresete, az ingatlan 1/2 részének megfelelı használat jogával nem tud élni, mert a két szoba egymásból nyílik, s egyébként is Kós Ágnessel nincs beszélıviszonyban. A bíróság a keresettel egyezı döntést hozott. Indokolásként arra hivatkozott, hogy Sándor feleségével három gyermeket nevel, egy fıre esı jövedelmük havi 5.000,-Ft, ezzel szemben Kós Ágnes havi 11.000,-Ft özvegyi nyugdíjjal rendelkezik, s a tapolcai ingatlan bérbeadásából is származik jövedelme. Így a felek viszonyait tekintve méltánytalan lenne ha a házasingatlanon haszonélvezeti joga nem kerülne korlátozásra.
− −
A haszonélvezet korlátozásánál milyen szempontokra kell figyelemmel lenni - jelenthetie a korlátozás az özvegy megszokott életszínvonalának jelentıs csökkenését? Helyes-e a fenti döntés - indokolja!
49. Az örökhagyó után állagöröklésre két gyermeke jogosult, míg a hagyatékon özvegyi jog illeti túlélı házastársát. A bíróság 1990. január 2-án hozott ítéletében a gyermekörökösök keresetének helyt adva a túlélı házastárs haszonélvezeti jogát korlátozta a házasingatlanon annak 3/4 részére úgy, hogy a lakásingatlan változatlanul az özvegy használatában marad, de az ingatlanon található üzlethelyiségbıl befolyó bérleti díjnak csak a fele illeti, másik 1/2 részének felvételére a két gyermekörökös jogosult.
24
Az özvegy 1992. január 16-án az ingatlanból saját tulajdonát képezı lakásingatlanba költözött, de a perbeli lakásingatlant lezárva tartotta, a lakás állaga a használat hiánya folytán úgy leromlott, hogy teljeskörő felújítása szükséges. A gyermekörökösök 1994. október 20-án kereseti kérelmükben kérték a haszonélvezeti jog további korlátozását akként, hogy ezen jog az ingatlanon lévı lakásingatlanon ne illesse meg az özvegyet, egyben kérték az özvegyet a lakás birtokba adására kötelezni.
− − −
A haszonélvezet korlátozása tárgyában hozott bírósági döntés kizárja-e ezen tárgyban újabb per megindítását? A haszonélvezet korlátozásánál milyen szempontokat kell figyelembe venni? Alapos-e a gyermekörökösök igénye?
50. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt el 1990. május 5-én. Két gyermeke volt, Aladár és Béla. Béla az örökhagyó elıtt egy héttel meghalt, két kiskorú gyermek hátrahagyásával. Az örökhagyó 1980-ban 250.000,-Ft értékő ingatlant ajándékozott Bélának, melynek értéke az örökhagyó halálakor 800.000,-Ft volt. A hagyaték értéke 600.000,-Ft, készpénzben és ingóságban. Megállapítható a helybeliek nyilatkozataiból, hogy az örökhagyó mindig kifejezésre juttatta, hogy Bélát már kielégítette, ingatlant kapott, így amije még van, az az Aladáré, hogy ı se legyen kisemmizve. A közjegyzı a hagyatékot 1/2 részben Aladárnak, 1/4-1/4 részben Béla két kiskorú gyermekének adta át. Aladár pert indított annak megállapítása iránt, hogy a két kiskorú gyermek osztályrabocsátási kötelezettsége folytán a hagyaték kizárólag ıt illeti.
− − − −
Alapos-e Aladár igénye? - döntését indokolja! Kiesett személy leszármazója köteles-e a kiesett személy által kapott adomány osztályrabocsátására, és miként? Mi a következménye annak, ha az osztályrabocsátott érték eléri, vagy meghaladja örökrésze osztályrabocsátott érték figyelembe vételével megállapított értékét? Az osztályrabocsátási kötelezettség a példa szerinti esetben milyen értéken történik?
51. A peres felek szülei, az örökhagyó és házastársa 1971 márciusában 210.000 Ft készpénzt ajándékoztak az alperesnek, aki annak felhasználásával vásárolt 226.000 Ft vételárért egy öröklakást. A szülık 1972. szeptember 4-én egy okiratot készítettek, melyben rögzítették, hogy a készpénzt nem ajándékként, hanem haláluk esetére „a felperes örökrészéhez betudandóan, elıjutatásként adták.” Miután az alperes a hagyatéki eljárásban nem volt hajlandó az osztályrabocsátásra, a közjegyzı a 2.442.730 Ft értékő hagyatékot ideiglenes hatállyal adta át törvényes öröklés jogcímén egymásközt egyenlı arányban a gyermekörökös peres feleknek, anyjuk özvegyi jogával terhelten. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ajándékként kapott készpénz felét, 105.000 Ft-ot, illetıleg annak a megvásárolt lakás forgalmi értéknövekedése arányában számítandó értékét, azaz 2.100.000 Ft-ot köteles osztályra bocsátani, ekként a hagyatékból csupán 171.365 Ft érték illeti meg. Az elsıfokú bíróság a keresetet elutasította , hogy az osztályrabocsátás törvényi elıfeltételei nem állnak fenn. A másodfokú bíróság az elsıfokú bíróság döntését megváltoztatva a keresetnek helyt adott.
25
− − − − −
Mit jelent az osztályrabocsátás? Az örökhagyó részérıl történ ajándékozás ténye már önmagában megalapozza-e az osztályrabocsátási kötelezettséget, vagy ahhoz további feltétel bizonyítása szükséges? Az osztályrabocsátási kötelezettség alól milyen tárgyi kör van kirekesztve? Az osztályrabocsátandó érték meghatározásánál a juttatáskori érték-e az irányadó? Alapos-e a felperes keresete? Amennyiben igen, vezesse le az alperes hagyatékból való részesedése mértékének meghatározásához szükséges számítást!
52. Az örökhagyó 1970. május 1-ei keltezéssel öröklési szerzıdést kötött egyik gyermekével és annak feleségével, melyben ıket nevezte házasingatlana örököséül. A szerzıdés hátoldalára 1981. július 3-án nyilatkozatot vezetett, melyben hozzájárulását adta, hogy fenti örökösök javára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be ingatlanára. 1982. május 1-én az örökhagyó az öröklési szerzıdést közjegyzıi letétbe helyezte, s a letétbe helyezésrıl készült jegyzıkönyvben kijelentette, hogy az az ı végrendelete. Az öröklési szerzıdést az örökhagyó szomszédja gépelte, azon szerepelt az örökhagyó, továbbá a nevezett örökösök aláírásaként feltüntetett aláírás Az elsıfokú bíróság megállapította, hogy az öröklési szerzıdés illetıleg végrendelet érvénytelen, mert az egyértelmő írásszakértıi vélemény alapján megállapítható, hogy azt nem az örökhagyó írta alá. A végrendelet szerinti örökösök fellebbezésükben az elsıfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. Sérelmezték, hogy a bíróság nem értékelte azt a körülményt, hogy a letétbe helyezéssel a magánokiratnak minısülı végrendelet átminısült közokirattá, a közokirattal szemben pedig nincs lehetıség ellenbizonyításra, így szükségtelen volt az írásszakértıi kirendelése. − Milyen végintézkedések vannak? − Mi a különbség a közvégrendelet és a közjegyzınél letett végrendelet között? − A közjegyzınél letett végrendelet az allográf végrendelet milyen alaki hiányosságának pótlására alkalmas- miért? − A példa szerinti végrendelet milyen típusú végrendelet volt a közjegyzınél történt letétbe helyezése elıtt? − Azt feltételezve, hogy az aláírás rajta az örökhagyótól származott, érvényes volt-e? − Érvényességének megítélése változott-e − a hátoldalára vezetett záradékkal? − a közjegyzınél történt letétbe helyezéssel? − Mit jelent a magánokirat, a közokirat fogalma, azokkal szemben helye van-e ellenbizonyításnak? − Alapos-e a fellebbezés?
53. Az örökhagyó 1989. augusztus 31-én halt el, végrendelet hátrahagyásával. Utána törvényes öröklésre jogosult korábban elhalt testvére két gyermeke, Tóth Amália és Tóth Eszter. Hagyatékát egy házasingatlan és egy szılıingatlan képezte. A végrendelet a következı:
26
„Elhagyás 1980. február 10. Én, Kiss Lajos Miskolc, Hetedik u.5. alatti lakos. A lakásom és szılım, mely saját tulajdonom minden ingóságommal együtt elhagyom szomszédasszonyomra, özv. Tóth Péternére, amelyért köteles még élek eltartani és eltemettetni, ha meghalok. Az elhagyást saját magam csináltam meg. Saját vagyonommal. Ép elmével. Kelt, Miskolc, 1980. február 10. napja.” Az okiratot az örökhagyó saját kezőleg írta, de nem írta alá. A hagyatéki tárgyaláson özv. Tóth Péterné a hagyatékra végrendeleti öröklés címén igényt tartott. Tóth Amália és Eszter is jelen voltak a tárgyaláson. Amália özv. Tóth Péterné igényét elismerte, Eszter a közjegyzı tájékoztatását követıen hivatkozott arra, hogy a végrendelet alaki okból érvénytelen, mert az örökhagyó nem írta alá.
− − − − −
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához milyen kellék elengedhetetlen? Hivatalból figyelembe kell-e venni a végrendelet érvénytelenségét? Tájékoztatási kötelezettség terheli-e e tekintetben a közjegyzıt? A példa szerinti esetben a hagyatékot kinek, milyen jogcímen kell átadni? Lehet-e érvényesen végrendelkezni meghatalmazott útján?
54. Az örökhagyó 1990. december 1-én halt meg, utána törvényes öröklésre elhalt testvére két gyermeke, Éva és Ödön jogosult. Ödön a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozata szerint Éva javára "lemondott", a hagyatékra nem tartott igényt. Az örökhagyó 1972. június 10-tıl 1976. március 12-ig "hasadásos elmezavarban" kórjelzéssel a megyei kórház elmeosztályán feküdt. Ezt követıen magányosan élt, majd - elmeorvosi szakvélemény beszerzése után - 1988. június 1-én az elmebetegek szociális otthonában helyezték el. Itt az örökhagyó saját kezőleg írt írásbeli magánvégrendeletet alkotott, a következık szerint: "Végrendelet. Alulírott mindenemet a szociális otthonra hagyom azzal, hogy az otthontól ezt senki el nem kobozhatja. Nem engedem meg, hogy felboncoljanak! 1989. február 8. Aki felboncol, azt örök tőz égesse meg cinkosával!" A végrendelet a keltének helyét nem tartalmazta. Az örökhagyó hagyatékához 400.000 Ft betétállomány és 150.000 Ft értékő ingóság tartozott. Éva, mint törvényes örökös, nem fogadta el a végrendeletet érvényesnek, ezért a közjegyzı a hagyatékot ideiglenes hatállyal a Magyar Államnak adta át, felhívva Éva figyelmét a perindítás lehetıségére. Éva keresetében annak megállapítását kérte, hogy a végrendelet az örökhagyó elmebetegsége miatt érvénytelen. Az orvosszakértı véleménye szerint az örökhagyó vallásos téveszmés tébolyodottságban szenvedett, de ez az elmebetegség a végrendelkezés tényére nem hatott ki, a végrendelkezés tekintetében cselekvıképességét nem korlátozta, nem zárta ki. A bíróság jogerıs ítéletében a keresetet elutasította. Utalt a Ptk. 18.§-ára, s arra a következtetésre jutott, hogy a végrendelkezés jogszerő volt, az örökhagyó végrendelete a kétségen kívül fennálló elmebetegsége ellenére sem tekinthetı érvénytelennek.
− − − − − −
Mi a cselekvıképesség és a végrendelkezési képesség közötti különbség? Végrendelkezhet-e - cselekvıképtelen, korlátozottan cselekvıképes személy? Megállapítható-e végrendelet érvénytelensége azon okból, hogy a végrendelkezés tételekor indokolt lett volna az örökhagyó cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezése, s az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet alkotott? Cselekvıképtelen végrendelete a Ptk. 18.§ (3) bekezdésre való hivatkozással érvényes lehet-e? A példa szerinti végrendelet szenved-e olyan alaki hibában, melyre tájékoztatási kötelezettsége folytán a közjegyzınek fel kellett volna hívnia a felperes figyelmét? Helyes-e a döntés - indokolja!
27
55. Az örökhagyó saját kezőleg írt végrendeletet alkotott, az alábbiak szerint: "Akaratom. Úgy döntöttem, hogy ha meghalok, zongorám Anna barátnım, bútoromat Julika unokahúgom, lakásom a Katolikus Egyház örökölje. Azért döntöttem így, mert ma is, pedig születésnapom van, élettársam úgy megvert, hogy bordatöréssel behoztak a kórházba. Alsózsolca, 1993." A végrendeletet aláírta az örökhagyó és két tanú. A tanúk vallomása szerint együttes jelenlétükben, saját kezőleg írta az örökhagyó a végrendeletet, s azt velük, szobatársaival is aláíratta. A végrendelkezés Miskolcon, a Vasgyári Kórház Baleseti Sebészetén történt a tanúk szerint, 1993. december 24-én. Peradat, hogy az örökhagyó 1920. december 24-én született, s Alsózsolcán lakott, a mentı onnan szállította kórházba.
− − − − − −
Mik az írásbeli magánvégrendelet érvényességének alaki kellékei? Érvényes-e a fenti végrendelet? A végrendelet helyének téves feltüntetése érvénytelenné teszi-e a végrendeletet? - és annak hiánya? A végrendelkezés idejének megjelölése csak dátum szerint történhet: pl.: 1993. december 24., vagy más módon is? Érvényes-e a végrendelet, ha az szerepel benne, hogy: "kelt amerikai utam elıtti napokban"? A végrendelkezés helyének pótlására elegendı-e a lakáscím feltüntetése?
56. Nagy Jánosné 1989. december 10. napján halt meg, hagyatékát a közjegyzı törvényes öröklés jogcímén a Magyar Államnak adta át. Kelemen László keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó után végrendelet címén ı jogosult örökölni. Becsatolta ennek igazolására a részére örökhagyó által küldött, 1989. november 11. napján írt levelet, a következı szöveggel: "Lacikánk, amink van minden a tiéd, ingó, ingatlan, fogadd el, ez volt a papa kívánsága és az enyém is, errıl emlékezel rólunk, senkinek nincs itt semmije, a veranda ajtó csak rá van elıl hajtva, majd csak bejössz valahogy. Szeretve gondolunk rád az utolsó percig, egyetlen aki jó volt hozzánk, búcsúzom Mami. Bp. 1989. november 11." A levél hátoldalán ugyanazzal az írással Kelemen László neve és címe volt feltüntetve. A peradatok szerint Kelemen László Nagy Jánosné és férje gyermekkorában öt éven át nevelte, ezután is gyengéd szálak főzték ıket egymáshoz, vérségi kapcsolat nélkül. Kelemen László becsatolt 20 db levelezılapot, levelet, melyen feladóként váltakozva Nagy János, illetıleg Nagy Jánosné volt feltüntetve, s valamennyi ugyanazon írással íródott, s aláírásként Mami, Papi szerepel valamennyin. Nagy János 1989. január 6-án meghalt. Az írásszakértı megállapította, hogy az 1989. november 11-én kelt, és a többi becsatolt levelet ugyanaz a kéz írta.
− − −
Érvényes-e a fenti végrendelet - azaz alapos-e Kelemen László követelése? Az írásbeli magánvégrendeletnek mik az érvényességi kellékei? Érvénytelenné teszi-e a végrendeletet, ha a) annak kezdetén nincs kifejezetten feltüntetve, hogy "végrendelet"; b) ha a végrendelkezı nem tünteti fel teljes családi és keresztnevét az aláírásnál, csak becenevet;
28
c) ha a keltezés rövidítéssel történik; d) ha a keltezés téves, pl.: azon Budapest van feltüntetve, s bizonyították, hogy a keltezés idejébe az örökhagyó - három hónapig - Sopronban volt szanatóriumban.
57. A 77 éves örökhagyó koszorúér elkeményedése, oxigénhiányos szívbetegség és szívelégtelenség miatt többször állt kórházi kezelés alatt, emellett mozgásszervi megbetegedéssel is küszködött. 1988. november 7-én otthonában hirtelen rosszul lett, bıre narancssárgára változott, hányt, ment a hasa, elesett állapotba került. Két szomszédasszonya hívta ki a körzeti orvost. Míg az orvos megérkezett, az örökhagyó a két szomszédasszony együttes jelenlétében kijelentette, hogy érzi a vesztét, ha meghalna azt kívánja, hogy mindenét a vele együtt lakó unokája, Ilonka örökölje. A körzeti orvos azonnal kórházba utalta az örökhagyót, aki a kórházban 1988. november 16-án elhunyt. Törvényes örököse három gyermeke lett volna, akik a hagyatéki eljárás során vitatták a szóbeli végrendelet érvényességét. Ezért a közjegyzı ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot az örökhagyó Ilona nevő unokájának. Az örökhagyó három gyermeke keresetet terjesztett elı Ilonával szemben végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt. Arra hivatkoztak, hogy az örökhagyó nem volt olyan állapotban, ami indokolta volna a szóbeli végrendelkezést, továbbá semmi akadálya nem lett volna, hogy kórházi kezelése alatt írásbeli magánvégrendeletet alkosson, vagy közjegyzıt hivasson, hiszen utolsó napjáig tudata tiszta volt, s nem volt annyira elesett, hogy nevét ne tudta volna aláírni. Az orvosszakértı szakvéleménye szerint az örökhagyó rosszulléte 1988. november 7-én súlyos volt, azt az elırehaladott rákos hashártyagyulladás idézte elı. A rosszullét külsı megnyilvánulási jegyei alapján érezhetett halálfélelmet az örökhagyó. A tanúvallomások szerint az örökhagyó annyira rossz állapotban volt, hogy azt hitték, meg sem éli, míg a körzeti orvos hívásukra kiérkezik.
− − − −
Melyek a szóbeli végrendelkezés érvényességének elıfeltételei? Szóbeli végrendelet hatálytalanná válik-e, ha megtétele után olyan állapotban van az örökhagyó, hogy írásbeli végrendelet megtételének akadálya nincsen? Szóbeli végrendelet tételéhez a törvényi elıfeltételek együttes megléte szükséges, vagy egyik feltétel is megalapozza az érvényes végrendelkezést? Alapos-e a kereseti kérelem? - álláspontját indokolja!
58. Az örökhagyó 1993. június 30-án tett írásbeli magánvégrendelete szerint minden vagyonát hat testvérére hagyta. A végrendelkezés a kórházban történt, ahonnan az örökhagyó Eszter nevő testvéréhez ment, s ott lakott a haláláig hátra lévı hat hónapban. 1994. május 5-én hunyt el az örökhagyó. Közvetlenül halála elıtt, hirtelen rosszullétét követıen két szomszédasszony, Nagy Károlyné és Sólyom Antalné elıtt kijelentette, hogy minden vagyonát Eszter nevő testvérére hagyja, aki utolsó idejében gondját viselte. Miután Eszter öt testvére a szóbeli végrendeletet érvényesnek nem ismerte el, a közjegyzı Eszternek ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot. Eszter ellen öt testvére keresetet nyújtott be annak megállapítása iránt, hogy a szóbeli végrendelet érvénytelen. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy Nagy Károlyné tanú nagyothall, ezen kívül súlyos agyérelmeszesedésben szenved, ami nagyfokú emlékezetkieséssel jár. Többszöri meghallgatás során teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tett a szóbeli végrendelet tartalmára vonatkozóan.
29
A bíróság a keresetet elutasította, kifejtve, hogy a végrendelet tanújának a végrendelet tartalmát nem kell ismernie, a végakarat szövege pedig az egyéb bizonyítékokból megállapítható volt.
− − − − −
A végrendelet tanúinak tanúsítani kell-e a végrendelet tartalmát a) írásbeli b) szóbeli végrendelet esetén? Szóbeli végrendelet esetén van-e jelentısége a tanú írni tudásának? Szóbeli végrendelet érvényesen milyen elıfeltételek fennállta esetében jöhet létre? Szóbeli végrendelet hatálytalanságának mi a különös szabálya? Helyes-e a bíróság döntése?
59. Az örökhagyó Csutorás Amália 1986. november 21-én öröklési szerzıdést kötött élettársával, Nagy Aladárral. Az örökhagyó után egyetlen törvényes öröklésre jogosult maradt, Csutorás Izidor, aki a közjegyzı elıtt nem ismerte el az öröklési szerzıdés érvényességét, elıadta hogy anyja a szerzıdéskötéskor cselekvıképtelen, de legalábbis olvasásra, írásra képtelen volt. A közjegyzı ideiglenes hatállyal átadta a hagyatékot Nagy Aladárnak, aki ellen pert indított Csutorás Izidor, az öröklési szerzıdés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az öröklési szerzıdést ügyvéd készítette, aki 1984-tıl az örökhagyó perbeli képviseletét is ellátta. Vallomása szerint az örökhagyó szellemi állapotában hanyatlást, problémát nem észlelt. A körzeti orvosi kartonon 1986. februári és 1989. májusi bejegyzések szerepeltek, az örökhagyó szellemi állapotával, látóképességével kapcsolatos adatokat nem tartalmaztak. Az Igazságügyi Orvosszakértıi Intézetben 1989. március 28-án vizsgálták az örökhagyót. A vizsgálat idıpontjában az örökhagyó agyi érelmeszesedésben szenvedett, és ennek következtében nála súlyos fokú szellemi hanyatlás, valamint téves eszmékre utaló jelek voltak megállapíthatók. A perben kirendelt orvosszakértı a fenti, 1989. március 28-i vizsgálatra hivatkozással úgy foglalt állást, hogy az örökhagyó betegsége jellegére, a tipikus kórlefolyásra tekintettel az örökhagyónak a szerzıdés megkötésekor hiányzott az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Utóbb kiegészítı szakvéleményét, hogy ez csupán valószínősíthetı, az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség hiánya teljes bizonyossággal nem igazolt. A szemészeti vizsgálati eredmények szerint a szerzıdéskötéskor az örökhagyó a bal szemével biztosan nem, a jobb szemével nagy valószínőséggel nem volt olyan látóképesség birtokában, mely lehetıvé tette volna a szerzıdés elolvasását. Az olvasásképtelenség a kiegészítı szakvélemény szerint teljes bizonyossággal nem igazolt.
− − − − − −
Hogyan végrendelkezhet: a) a cselekvıképtelen, b) a korlátozottan cselekvıképes, c) az írásra, olvasásra képtelen állapotban lévı személy? Az öröklési szerzıdés alakiságaira milyen szabályok vonatkoznak? A példa szerinti esetben a bizonyítás kötelezettsége kit terhel; a kétséget kizáró bizonyítás hiányának mi a következménye? Érvényes lehet-e a cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezett végrendelete? Fenti adatok szerint alaposnak találja-e Csutorás Izidor keresetét? Érvényes-e az olyan nagykorú személy írásbeli magánvégrendelete, aki nem volt gondnokság alá helyezve, de halála után az orvosszakértı azt állapította meg, hogy belátási képessége nagymértékben csökkent volt a végrendelkezés idıpontjában?
30
60. Az örökhagyó 1988. március 5-én végrendeletet készített, mely szerint valamennyi ingóságát, és a miskolci házasingatlana holtig tartó haszonélvezetét élettársára, Nagy Eleonórára hagyta. Az örökhagyó 1988. március 15-én öröklési szerzıdést kötött nevelt gyermekével, Katona Juliannával, aki a miskolci házasingatlan öröklése fejében vállalta az örökhagyó tartását, gondozását. Az örökhagyó 1993. július 5-én halt meg. A közjegyzı az ingóhagyatékot végrendeleti öröklés jogcímén Nagy Eleonórának, a házasingatlant pedig az öröklési szerzıdésre figyelemmel Katona Juliannának adta át. Nagy Eleonóra annak megállapítását kérte, hogy a végrendelet alapján ıt az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti, ezen végrendeleti rendelkezést az öröklési szerzıdés nem érintette.
− − − − −
Mit jelent a végintézkedés hatálytalansága? A végrendelkezést követıen szabadon rendelkezik-e az örökhagyó a végrendelettel érintett vagyonával? Az öröklési szerzıdéssel lekötött vagyon tekintetében szabad-e a rendelkezési jog? A végrendelet hatályát érinti-e és mennyiben az utóbb kötött öröklési szerzıdés? Nagy Eleonóra keresete alapos-e?
61. Az örökhagyó 1993. június 23-án ügyvéd által készített írásbeli magánvégrendeletében akként rendelkezett, hogy minden vagyonát két testvére közül az egyik, Katalin örökölje. 1994. decemberében az örökhagyó tájékoztatta a másik testvérét, Máriát, hogy Katalinnal és leányával abban állapodtak meg, hogy ıt gondozni fogják, de minthogy kötelezettségüknek nem tesznek eleget, végrendeletét semmisnek tekinti. Mária tájékoztatására egy füzetbe "végrendelet, vagy szerzıdés felbontása" címő iratot készített, majd egy a polgármesteri hivatalban dolgozó személyt Mária megkért, hogy a szöveget gépelje le számára. A gépelt szöveget Mária elvitte az örökhagyóhoz, aki 1995. január 5-én, két tanú együttes jelenlétében azt aláírta. Katalin keresetében annak megállapítását kérte, hogy a javára szóló végrendeletet visszavonó, 1995. január 5-én kelt okirat érvénytelen, közremőködés miatt.
− − −
A végrendelet visszavonására milyen alakiságok irányadóak? Megvalósul-e a közremőködés a fenti esetben? A végrendelet visszavonásának mi a jogkövetkezménye?
62. A 78 éves örökhagyó 1980. március 28-án élettársi kapcsolatot létesített Kovács Leónával, akivel 1980. május 19-én öröklési szerzıdést kötött. Eszerint élettársa vállalta, hogy úgy, miként eddig gondozza, ápolja, s ennek fejében az örökhagyó minden ingó és ingatlanvagyonát örököséül Kovács Leónát nevezte meg. A szerzıdés záradéka szerint: "Alulírott örökhagyó, gondviselt a tanúk együttes jelenlétében kijelentem, hogy ez az okirat az én végrendeletemet képezi." A szerzıdést ügyvéd szerkesztette, s közjegyzınél, mint az örökhagyó végrendeletét az ügyvéd letétbe helyezte. Az öröklési szerzıdést az örökhagyó életében nem nyújtották be jóváhagyás végett az államigazgatási szervhez. Az örökhagyó 1980. július 22-én bekövetkezett halálát követıen a jóváhagyást megkísérelte Kovács Leóna, de a jóváhagyást az államigazgatási szerv megtagadta. A közjegyzı az örökhagyó hagyatékát végrendeleti öröklés jogcímén Kovács Leónának adta át. Az ügyész keresetet nyújtott be annak megállapítása iránt, hogy az öröklési szerzıdés mint végrendelet is érvénytelen, hiszen azt Kovács Leóna is aláírta, így közremőködınek tekinthetı. Így
31
kérte annak megállapítását, hogy az örökhagyó hagyatéka egyéb örökös nemlétében a Magyar Államot illeti.
− − − − − − −
Lehet-e az örökhagyó érvénytelen öröklési szerzıdésbe foglalt nyilatkozata érvényes végrendelkezés? A nevezett örökös azon magatartása, hogy az öröklési szerzıdést aláírta, ezzel az örökhagyó gondozását vállalta, olyan közremőködés-e, amely a részére szóló juttatást érvénytelenné teszi? A hatályos jog szerint szükséges-e hatósági jóváhagyás az öröklési szerzıdés érvényességéhez? Amennyiben az örökhagyó nyilatkozata megtételekor illetıleg halálakor még kellett hatósági jóváhagyás, érvényes-e az öröklési szerzıdés annak folytán, hogy a hatósági jóváhagyás szükségességét a 45/1990/III.13./ MT. sz. r. megszüntette? Az öröklési szerzıdés alakiságaira milyen szabályok vonatkoznak? A végrendelet közjegyzınél történı letétele történhet-e meghatalmazott útján? Alapos-e az ügyész keresete?
63. Lakatos Árpádné az 1987. május 5-én kelt, az Önkormányzatot képviselı céggel kötött adásvételi szerzıdés szerint tanácsi bérlakás tulajdonjogát megvásárolta. A szerzıdés szerint a lakás vételára 400.000,-Ft volt, melybıl elıtörlesztésként 100.000,-Ft-ot kellett befizetni, a többire részletfizetést engedélyeztek. Ugyanezen a napon Lakatos Árpádné öröklési szerzıdést kötött Zoltán Zsuzsannával, mely szerint nevezett vállalta, hogy kifizeti Lakatos Árpádné helyett a lakás elıtörlesztési összegét, fizeti a vételárrészleteket, továbbá rászorultság esetén ıt ápolja, gondozza. Megállapodtak abban, hogy ennek fejében Zoltán Zsuzsanna lesz a lakás öröklésére jogosult. Zoltán Zsuzsanna kifizette a vételárelıleget, s 1987. június 20-án kifizette a teljes vételárhátrálékot is. Az ingatlanba be nem költözött, 1989. júniusában férjez ment, 1990. augusztusában Éva nevő gyermeke született. A szerzıdéses örökhagyóval rendszeresen tartotta a kapcsolatot, átlag hetente egyszer meglátogatta, meggyızıdve arról, hogy Lakatos Árpádné kiváló egészségnek örvend, magát ellátja, gondozásra nem szorul. Zoltán Zsuzsanna 1992. július 5-én meghalt. Törvényes örököse gyermeke Éva, és túlélı házastársát haszonélvezeti jog illeti meg. Lakatos Árpádné a törvényes örökösök ellen pert indított az öröklési szerzıdés megszüntetése iránt, arra hivatkozással, hogy idıs kora miatt rövidesen ápolásra, gondozásra fog szorulni, s az ezt vállaló személy halála folytán ezt az örökösök által biztosítva nem látja, velük egyáltalán semmiféle kapcsolatban nincs. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogyha majd a felperes gondozásra szorul, azt ápolónı igénybe vételével megoldják, illetıleg felperes kívánsága szerint havi 2.000,-Ft életjáradék megfizetését vállalják. A perben kirendelt szakértı véleménye szerint a szerzıdés tárgyát képezı lakásingatlan 1.200.000,-Ft forgalmi értéket képviselt. A bíróság az öröklési szerzıdést megszüntette, s Lakatos Árpádnét 400.000,-Ft megfizetésére kötelezte.
− − − −
Az öröklési szerzıdést megszünteti-e a szerzıdéses örökös halála? A bíróság milyen szempontok szerint szüntetheti meg az öröklési szerzıdést, illetıleg milyen rendelkezések alapján? A példa szerinti esetben a szerzıdés megszüntetése indokolt lehet-e? A szerzıdés megszüntetése esetén miként kell elszámolni, e tekintetben helyes-e a bírósági döntés?
32
64. Az örökhagyó és az alperesek 1985. szeptember 25-én öröklési szerzıdést kötöttek, melyben az alperesek öröklés ellenében vállalták az örökhagyó tartását. A szerzıdı felek között a viszony 1988 szeptemberében megromlott, szeptember 27-én kelt levelében az örökhagyó a szerzıdés békességben való megszüntetését kérte, elszámolásra hívta fel az alpereseket mely felszólítást most már ügyvéd útján 1989. december 5-én és 28-án is megismételte, de az alperesek nem válaszoltak, az öröklési szerzıdés megszüntetése iránt sem tettek lépéseket. Az örökhagyó 1989. november 27-én a felperesekhez költözött, 1990. január 4. napján a javukra végrendelkezett, majd 1990. január 22-én megindította az alperesekkel szemben az öröklési szerzıdés megszüntetése iránti per, melynek befejezése elıtt meghalt. A per folytatását kérték a felperesek, mint örökösök. Az alperesek álláspontja szerint a felperesek a per folytatására nem jogosultak, mert a javukra szóló végrendelet érvénytelen, mivel az öröklési szerzıdéssel lekötött vagyonnal az örökhagyó már nem rendelkezhetett. A bíróság jogerıs ítéletével az örökhagyó és az alperesek közötti öröklési szerzıdést megszüntette, megejtve az elszámolást, kötelezte a felpereseket 40.000 Ft megfizetésére, a nyújtott tartás ellenértékeként. − − − − − −
Az öröklési szerzıdéssel lekötött vagyon tekintetében tehet-e újabb érvényes végintézkedést az örökhagyó? Változik-e a jogi megoldás, ha az örökhagyó az öröklési szerzıdés megszüntetését kezdeményezte? Vitás vagyoni igényrıl történhet-e végintézkedés? Ez esetben mitıl függ az öröklés? A felperesek jogosultak voltak-e az örökhagyó által megindított per folytatására? Tehetett-e javukra végrendelkezést az örökhagyó- annak hatálya mitıl függött? Helyes-e a bíróság döntése, milyen indokok alapján?
33