9. Emberi jogi jogesetek I. Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. 11. 04.
Esettanulmányok Dán Mihály: Tysiac v. Poland Varga Eszter: Karsai v. Magyarország Judák Bea: Vajnai v. Magyarország Barrios Altos ügy Rekvényi v. Magyarország
I. Barrios Altos ügy
1
Alapinformációk Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága Ítélet: 2001 Peru Bizottság 2000 június 8-án fordult a Bírósághoz Megsértett jogok – – – – – –
Élethez való jog (4. cikk) Emberi bánásmódhoz való jog (5. cikk) Tárgyaláshoz való jog (8. cikk) Jog a bírói védelemhez (25. cikk) Gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága (13. cikk) 1. cikk (1) jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége (törvényekkel) – 2. cikk (jogorvoslati lehetıségek biztosítása)
Tények I. 1991 November 3. 23.30 → „pollada” Támadás (2 autó, rendırségi szirénák) Áldozatokat a földre fektetették és válogatás nélkül 2 percig tüzeltek (hangtompítóval, 15 ember meghalt, 4 megsebesült (1 túlélı nyomorék) Támadók: perui hadsereg tagjai (halálbrigád, Colina Group)
Tények II. Tévedés: az áldozatok nem felkelı csoport tagjai voltak (Sendero Luminoso, Shining Path) Kormány: korábban a felkelık itt gyülekeztek több alkalommal házaló árusnak öltözve Többen kezdeményeztek hivatalos vizsgálatot → vagy nem kezdıdtek el, vagy nem fejezıdtek be
2
Tények III. Antonia Saquicuray (büntetıbíró) felelısségre akarta vonni a Colina Group tagjait → megakadályozták: katonai eljárás van folyamatban Amnesty Law No. 26479 (1995. június 15.): felment mindenkit (katona, rendır, civil), akit 1980 és 1995 között emberi jogsértéssel vádoltak meg/ítéltek el.
Tények IV. A bíró megtagadta a törvény alkalmazását (Alkotmány) ↔ állami fıügyész: a bíró téved, a törvénynek alkotmányos rangja van Fellebbeztek a döntés ellen → a Legfelsıbb Bíróságon kiálltak a bíró mellett 2. törvény: Amnesty Law No. 26492: amnesztia akkor is, ha vád alá sem helyezték ıket (hatókör kiterjesztése) + az amnesztia nem bírói eljárás tárgya! → aki nem alkalmazza, azt felelısségre vonják
Tények V. A Legfelsıbb Bíróság ítélete: – Megváltoztatta az elsıfokú ítéletet – Barrios Altos ügy törlése – A törvények nem ellentétesek az Alkotmánnyal és emberi jogi szerzıdésekkel – Bírók nem dönthetnek arról, hogy valamely jogszabályt nem lehet alkalmazni, mert az ellentétes a hatalmi ágak megosztásának elvével.
3
Eljárás – Bizottság Emberi jogi szervezetek keresték meg a Bizottságot (Asociación Pro-Derechos Humanos, Comisión de Derechos Humanos)
1999 január: Bizottság megkísérelte a békés rendezést → Peru elzárkózott Jelentés (No. 28/00) → ajánlás az államnak: – Jogszabályok hatályon kívül helyezése – Nyomozás, a felelısök megbüntetése – Teljes kártérítés
Peru válasza: a két jogszabály kivételes intézkedésvolt, amelyeket terrorista erıszak megakadályozása végett fogadtak el Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem alkotmányellenesek De fizetnek kártérítést az elhunytak rokonainak
Eljárás – Bíróság Kereset-válaszok – határidık 2000 augusztus 24.: a perui nagykövetség képviselıje bement San José-ba és visszaadott minden iratot + átadott egy jegyzéket – 1999 július 8. perui határozattal (legislative resolution) a Kongresszus eldöntötte, hogy felmondja a Bíróság joghatóságát elismerı nyilatkozatát (withdrawal of the recognition of the contentious jurisdiction of the IACHR) – A visszavonó nyilatkozatot az OAS Fıtitkáránál letétbe helyezték – Hatályba lépése: 1999 július 9., minden olyan ügyben, ahol Peru has not answered the application filed with the Court → a Bíróságnak nincs joghatósága!
4
Bizottság reakciója: kérte, hogy folytassák az eljárást Bíróság: Peru döntése lefogadhatatlan, az Egyezmény 68. cikk (1) bekezdésébe ütközik [The States Parties to the Convention undertake to comply with the judgment of the Court in any case to which they are parties.] +
a pacta sunt servanda elvébe Peru visszavonta a „visszavonó” jogszabályt → újra van joghatóság a Bíróságnak
Peru megnevezte képviselıit Peru nyilatkozata: békés rendezést javasol a Bizottság elıtt elismerve felelısségét Bíróság kitőzte a nyilvános meghallgatás idıpontját Szóbeli meghallgatás: 2001. február 19. → Peru elismerte nemzetközi felelısségét a Barrios Altos ügyben
Peru álláspontja Elismeri nemzetközi felelısségét Általánosságban – Emberi jogok tiszteletben tartása és ennek fejlesztése prioritás – Normalizálni igyekszik a kapcsolatokat a Bírósággal – Stratégia: esetleges jogsértések áldozatait kárpótolni kell (+ right to truth, right to justice)
5
Barrios Altos üggyel kapcsolatban: – Intézkedések, hogy a megfelelı büntetıeljárást le lehessen folytatni (a törvények hatályon kívül helyezése) – Legcélszerőbb: keretegyezmény a békés rendezésrıl, kártérítésrıl (egyezményben elismeri a 4., 5. , 8. és 25. cikk megsértését) – Bíróság hozzon ítéletet az érdemi kérdésben, de függessze fel az eljárást a kártérítéssel kapcsolatban (megegyezés) – Ha nem születik a kártérítésrıl megegyezés, akkor a Bíróság döntését elfogadják
A Bizottság álláspontja Congratulating the Government of Peru for its attitude Benne vannak az egyezkedésben… Fujimori kormány elítélése
Az amnesztia törvények Egyezménnyel való összeegyeztethetetlensége Court considers that all amnesty provisions, provisions on prescription and the establishment of measures designed to eliminate responsibility are inadmissible A jogszabályoknak nincs jogi hatálya, nem akadályozhatják többé a felelısségre vonást és az áldozatok (és rokonaik) jogát a bírói meghallgatáshoz
6
Kártérítés Bíróság elfogadta Peru javaslatát: megegyezéssel rendezik a kártérítés kérdését 3 hónapos határidı a megegyezésre → ha nem sikerül, akkor a Bíróság dönt
Az ítélet (az ügy érdemében) Állam elismerte felelısségét 4. cikk megsértése 15 esetben (élethez való jog) 5. cikk megsértése 4 esetben (emberi bánásmódhoz való jog) 8. és 25. cikk megsértése (tárgyaláshoz és bírói védelemhez való jog) Amnesztia törvényeknek nincs jogi hatása (semmis) Perunak nyomozást kell lefolytatni és megtalálni a felelıseket és megbüntetni ıket Kártérítés: megegyezés (2 különvélemény: Trindade – elnök, Ramirez – bíró)
Kártérítés Megegyezés, amelyet a Bíróságjóváhagyott Áldozatok megállapítása Pénzbeli kártérítés: US$ 175.000,00 minden áldozatnak, kivéve Máximo León León (US$ 250.000,00) Egyéb: ösztöndíjak, egészségügyi szolgáltatások, stb.
7
II. Rekvényi v. Magyarország Elsı magyar ügy (hatályba lépése elıtti ügyekben nem járhat el!) Ítélet: 1999 május 20. Eljárás: 1998 november 1. elıtt indult → Bizottság majd Bíróság Kérelmezı: Rekvényi László (Független Rendırszakszervezet)
Probléma Alkotmány (1994. január 1-tıl): 40/B § (4): „A fegyveres erık, a rendırség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.”
→ sérti a rendırök alkotmányos jogait és a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait
Megsértett jogok a kérelmezı szerint EJEE 10. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága) EJEE 11. cikk (egyesülési szabadság) EJEE 10. cikk + 14. cikk (diszkrimináció tilalma) EJEE 11. cikk + 14. cikk BIZOTTSÁG: 10. cikk megsértése
8
Belsı jog Alkotmány Népszavazásról szóló törvény Országgyőlési képviselık választásáról szóló törvény Rendırségrıl szóló törvény Belügyminiszter szabályzatai (1990. és 1995.) Stb.
10. cikk “1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok mőködését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelısséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethet alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minısülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bőnözés megelızése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”
? Politikai természető tevékenység a 10. cikk alá esik Nem vitatott, hogy a tilalom beavatkozást jelent a kérelmezı véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogába ?: a korlátozás megfelel-e az Egyezményben támasztott feltételeknek: 1. Törvényben meghatározott 2. Valamely elismert cél miatt 3. Szükséges egy demokratikus társadalomban
9
1. Törvény elıírásain alapul Kérelmezı: elfogadhatatlanul általános jellegő + ellentétes az alacsonyabb rendő jogszabályokkal (bizonyos politikai tevékenységek engedélyezése) Kormány: Alkotmányt az alacsonyabb jogszabályokkal együtt kell értelmezni (keretrészletszabályok) + elıreláthatóság követelményeinek megfelelt (az új jogszabály a régieknek megfelelıen szabályozott)
Bizottság: 1994. január 1. – 1994. október és 1995. március → ekkor csak az Alkotmány szabályozott, ami túl homályos („politikai tevékenység”) „Az alkotmányos tilalom ezért önmagában nem elég pontos ahhoz, hogy lehetıvé tegye a kérelmez számára, hogy magatartását ebben a vonatkozásban a törvényhez igazítsa.”
Bíróság: „törvény elıírásain alapult” – egy norma csak akkor tekinthet “törvénynek”, ha elegendı pontossággal van megfogalmazva ahhoz, hogy lehetıvé tegye az állampolgár számára, hogy magatartását a törvényhez igazítsa – Elıreláthatóság ≠ teljes bizonyosság (normának alkalmazkodni kell a változó környezethez) – Alkotmányos normáknál: pontosság szintje lehet alacsonyabb
10
A Bíróság úgy találja, hogy ezen körülmények között e rendelkezések elég világosak és egyértelmőek ahhoz, hogy képessé tegyék a kérelmezıt arra, hogy magatartását hozzájuk igazítsa. Még ha elfogadjuk is, hogy esetenként a rendırség hivatásos állományú tagjai nem tudták teljes bizonyossággal eldönteni, hogy egy adott cselekvés nem ütközik-e az Alkotmány 40/B § (4) bekezdésébe, akkor is lehetıségük volt arra,hogy elızetesen felvilágosítást kérjenek feletteseiktıl, vagy hogy a törvény értelmének megvilágítását illetıen bírósági határozatra hagyatkozzanak.
2. Törvényes cél Csak a Kormány nyilatkozott Cél: nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme Speciális történelmi körülmények: korábban a rendırség átpolitizálása → az érintett szolgálatok depolitizálásának, s ezáltal a plurális demokrácia megszilárdításának és fenntartásának a célját szolgálta az országban Bíróság: elfogadta az érvelést
3. Szükséges egy demokratikus társadalomban” = arányosság követelménye Általános elvek (Vogt kontra No.) – Véleménynyilvánítás szabadsága olyan véleményekre is vonatkozik, amelyek sértenek, hökkentenek, felkavarnak → ez a tolerancia és a pluralizmus követelménye – Minden korlátozást szőkítıen kell értelmezni – Minden korlátozást indokolni kell – Államigazgatásban dolgozók visszafogottsági kötelezettsége, de ık is egyének, az Egyezmény védi ıket
11
Általános elvek a jelen ügyben – Politikailag semleges rendırség léte törvényes cél lehet egy demokratikus társadalomban – ? A korlátozások szükségesek-e? – Alkotmány abszolút tilalmat sugall, de a rendıröknek bizonyos politikai jellegő tevékenységek folytatására van lehetıségük pl. (választási programokat ismertessenek, jelölteket állítsanak és támogassanak, országgyőlési és helyi önkormányzati választásokon választók legyenek, illetve országgyőlési és helyi önkormányzati képvisel- és polgármesterjelöltként induljanak, hogy népszavazáson részt vegyenek, hogy szakszervezetek, egyesületek és egyéb szervezetek tagjai legyenek, stb.)
Ezen körülmények között a kérelmezı véleménynyilvánítási szabadságát érint korlátozások terjedelme és hatása nem túlzott törvényes célok érdekében alkalmazott eszközök nem voltak aránytalanok 10. cikket nem sértették meg
11. cikk “1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. 2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bőnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetıleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erık, a rendırség vagy az államigazgatás tagjai által történ gyakorlását a törvény korlátozza."
12
Kérelmezı: – Jogszabályi összeütközés: 1990. évi szabályzat szerint lehet párttagnak lenni, az Alkotmány szerint nem (1994. 01.01 – 1995. március) – „törvényes korlátok” ► Magyar jog nem határozz meg a tilalom célját → politikai cél, önkényes (ha önkényes, akkor semmiképpen nem tekinthetı törvényesnek a korlátozás) – Nem arányos (utolsó mondatra is vonatkozik e követelmény), mert teljes tilalom
Kormány: – Jogi ambivalenciák feloldása → AB feladata – Rendırség depolitizálásának szándéka nem önkényes → nem törvénytelen – 11. cikk 2. pont utolsó mondat alapján jogszerő a korlátozás (még ha az elsı mondat alapján nem is lenne az) – Nem aránytalan, mert az egyesülési jogot csak politikai pártok tekintetében zárja ki
Bizottság: – Nem önkényes – Nem történt jogsértés
Bíróság: – „törvényes korlátozások” értelmezése: a hazai törvénynek való megfelelésen túl a hazai törvénnyel szemben olyan minıségi követelményeket is támaszt, mint az elıreláthatóság és általában az, hogy ne legyen önkényes – Alkotmány egyértelmő → elıreláthatóság – Nem önkényes – Arányosság követelménye vonatkozik-e a 2. mondatra? → nem szükséges róla dönteni
13
10. + 14. cikk és 11. + 14. cikk Kérelmezı: diszkriminatív jellegő intézkedések Kormány: eltérések a katonai és a polgári élet közötti különbségek alapján indokolhatók, sajátos kötelezettségek, felelısség Bíróság: nem történt jogsértés
Döntés EZEN OKOK MIATT A BÍRÓSÁG 1. Egyhangúan megállapítja, hogy az Egyezmény 10. cikkét nem sértették meg; 2. 16 szavazattal 1 ellenében megállapítja, hogy az Egyezmény 11. cikkét nem sértették meg; 3. Egyhangúan megállapítja, hogy az Egyezmény 10. és 11. cikkel együtt alkalmazott 14. cikkét nem sértették meg. + Fischbach bíró részben eltérı véleménye (11. cikk)
14
