POLGÁRI JOG I: 1. Általános rész 1.2 A polgári jog fogalma A jogrendszer egyik elkülönült, önálló szabályozási területtel és sajátos, csak rá jellemző szabályozó módszerrel rendelkező egysége. Területét a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyai képezik, sajátos módszere pedig a mellérendeltség. Jellemzői: -egyenjogúság: A polgári jogban -szemben a közjoggal- a jogalanyok egyenjogúak. -autonómitás: a jogalanyok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen szerződéseket kötnek, milyen társaságba lépnek be. A polgári jog csak csekély módon korlátozza az egyén döntési szabadságát, autonómiáját, inkább indirekt módon, példák, minták megfogalmazásával szabályoz. 1.3 A polgári jog forrásai, részterületei
b) Az Alkotmánybíróság tevékenységei határozatai által nem jogalkalmazás, konkrét jogvitákat nem dönthet el, szerepe “negatív jogalkotás” (normakontroll). A Polgári jog részterületei: A) Bevezető rendelkezések: • az alapfogalmakat tisztázzák B) Személyi jogi kérdések C) Dologi jog: • pl.: a tulajdon jog / annak védelme = korlátai D) Kötelmi jog: • egyes szerződések + a szerződésekkel kapcsolatos kártérítés E) Öröklési jog: F) Szellemi alkotások joga: • pl.: szerzői jogok, szabadalmak, védjegyek, verseny jog, stb... • vagy: mi tartozik a szabadalomvédelme alá (a termék / az előállítás módszere) 1.4 A polgári jogi jogszabály felépítése: A polgári jogi norma szerkezeti elemei: 1.
Hipotézis: Azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetében kell vagy tilos a jogalkotó meghatározott magatartást tanúsítani. Feltételnek is nevezzük.
a) Alkotmány, a polgári jog alaptörvénye: alapvető emberi jogok, a tulajdonhoz való jog, az öröklés joga, vállalkozás joga, gazd-i verseny szabadsága.
2.
b) Polgári Törvénykönyv, a magánjog egész területének “anyajoga”: bár nem tartalmazza, de átfogja a polgári jog egészének rendszerét, ezért a polgári jogi különtörvényekhez és egyéb külön jogszabályokhoz képest irányadó szerepe van, kódex-jellegű.
Diszpozíció: az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír, ha a hipotézisben foglalt feltételek, körülmények fennállanak.
3.
A jogkövetkezmény 3 formája:
A polgári jog alaki forrásai (jogszabályok):
c) Egyéb, célzatosan polgári jogi vonatkozású törvények: spec. jogterületek, jogintézmények részletes szabályozását a Ptk. külön törvényekre utalja, pl.: családi jog – 1952:IV. tv., társasági jog – 1988:VI. tv., csődtv. – 1991:XLIX. tv., szerzői jogról – 1969:III. tv., találmányokról – 1995:XXXIII. tv., értékpapírokról – 1996:CXI. tv. d) Kormányrendeletek (korábbi minisztertanácsi rendeletek): leggyakrabban a Ptk. egyes rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazzák, pl.: jótállási kötelezettségről szóló 117/1991. (IX. 10.) e) Miniszteri rendeletek: a Ptk. 685. § a) pontja taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor az állampolgárok, egyéb jogalanyok személyi és vagyoni viszonyait kivételesen a törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet is szabályozhatja, pl.: gyámhatósági eljárásról 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet. f)
Helyi önkormányzati rendeletek: a jogalkotásról szóló tv. értelmében az önk-ok saját illetékességű területükön törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján helyi területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapításával vagy magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társd-i viszonyok rendezésére önk-i rendeletet alkothatnak. Az önk-i rendelet polgári jogi viszonyokat csak törvényi szintű felhatalmazás alapján szabályozhat.
g) Törvényerejű rendeletek: 1989. október 23-a óta újonnan már ki nem bocsátható, Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok, pl.: 1960. évi 11. tvr. (=Ptké.I.), 1978. évi 2. tvr. (=Ptké. II.), ingatlan-nyilvántartásról 1972. évi 31. tvr, kisajátításról 1976. évi 24. tvr., nemzetközi magánjogról 1979. évi 13. tvr., cégnyilvántartásró1 1989. évi 23. tvr. A polgári jog “egyéb” kútfői Nem jogforrások, ám a polgári jog alakításában, fejlesztésében betöltött szerepük miatt mégis a polgári jog egyfajta quasi jogforrásainak tekinthetjük a bíróságok, kiemelkedően a LB elvi állásfoglalásait, az AB határozatait. a) A bíróságok nem pusztán végrehajtják a jogi normák parancsait, hanem értelmezik, alkalmazzák s ezáltal szükségszerűen fejlesztik is a jogot, a “praetor ius facere non potest” el alapján. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 27. §-a értelmében a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása – a jogegységi eljárás keretében – a Legfelsőbb Bíróság feladata. Korábban a LB az elvi irányítást az alsóbb bíróságokra kötelező irányelvek és elvi döntések, valamint nem kötelező kollégiumi állásfoglalások meghozatalával és biz. eseti döntések, határozatok közzétételével látta el.
a) Szankció b) Előny v. jutalom c) Joghatás beállása: Ha a jogalany a diszpozícióban megengedett v. meghatározott magatartást tanúsítja az állam biztosítja számára a jogvédelem lehetőségét. 1.5 A polgári jogi jogszabály értelmezése: A jogalkotói akarat tudatos feltárása. 3 csoportot különböztetünk meg attól függően, hogy ki végzi a jogszabály értelmezését. a) Jogszabályi értelmezésről beszélünk akkor, ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg. b) Jogalkalmazói értelmezés a jogalkalmazó (bírói, államig. és társadalmi szervek) által konkrét eset eldöntése során az adott jogszabály értelmének feltárását jelenti a jogalkalmazói aktus, határozat, ill. annak indoklása formájában. c) Jogirodalmi értelmezés: az alany egy megfelelő végzettséggel. Tudományos fokozattal rendelkező szakember, aki valamilyen tudományos dolgozatban fejti ki jogi norma tartalmának értelmezését. Nincs kötelező ereje ajánlás jellegű lehet csak. 4 féle módszer alapján csoportosíthatjuk a jogszabály értelmezését: -A nyelvtani értelmezés (interpretatio grammatica) a jogszabály tartalmának a nyelvtan szabályai segítségével való feltárása. A nyelvi kifejezések és fogalmak szótani, a jogszabály szövege, mondattani szövege elemzése útján. -A logikai értelmezés (interpretatio logica) a formális logika szabályainak alkalmazását jelenti a jogszabály valóságos tartalmának feltárásában, eddig terjed a jogértelmezés első v. alsó szakasza. -Rendszertani értelmezésnek (interpretatio systemmatica) nevezzük azt a tevékenységet, amely a jogszabály valódi tartalmára más jogtételekkel, jogintézményekkel sőt adott jogággal a jogrendszerrel fennálló összefüggéseinek vizsgálata révén következtet. -A történeti értelmezés (interpretatio historica) a jogszabály keletkezése és fejlődése társadalmi körülményeiből következtet annak valódi tartalmára. A rendszertani és történeti értelmezés képezi a jogértelmezés második v. felső szakaszát. A jogszabályértelmezés eredményét tekintve mindig az első v. alsó szakaszához viszonyítunk. Ennek alapján lehet a jogszabályértelmezés eredménye: a) kiterjesztő: ha a jogszabály tartalma tágabb, annak első szakaszbeli jelentéséhez képest, akkor kiterjesztő értelmezést kell alkalmaznunk.
b) helybenhagyó: az értelmezés, ha a jogszabály tartalma egybeesik a nyelvtani-logikai értelmezés fázisában megállapított tartalommal. c) megszorító: ha a jogszabály tartalma szűkebb, mint a nyelvtani-logikai értelmezés szakaszában megállapított tartalom, megszorító értelmezésről beszélünk.
Teljes cselekvőképesség jellemzői -
akinek cselekvőképessége nincs korlátolva v. kizárva életkori feltétel a 18. életév betöltése az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik.
1.6 A vélelem és a fikció
Korlátozottan cselekvőképes
Fikció: ha a jogalkotó valamely jelenséget egy másik jelenséggel teljesen azonosnak vesz, holott nyilvánvaló és köztudott, hogy a két jelenség egymással nem azonos. (pl. Ptk-ban szerepel a dolog fogalma és a jogalkotó fikciót állít fel, holott nyilvánvaló és köztudott, hogy az energia nem dolog)
-
Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogalkotó valószínűnek fogad el, egy olyan tényállást, amelynek valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni. (pl. a házasságban született gyermek apja a férj) 1.7. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajai, keletkezése, módosulása és megszűnése 1.7.1 A polgári jogi jogviszony fogalma: Olyan jogilag szabályozott társadalmi viszony, melyben jellemző az autonóm jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága.
-
14. és 18. életév közötti kiskorú személy (Kivéve, ha házasságot kötött. Ez 16. életévét betöltött kiskorú lehet. Ha 18 éves koráig elválik nem érinti már a cselekvőképesség elvesztését). akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, gyenge elméjűsége, kóros szenvedélye miatt tartósan, v. időszakonként visszatérően tartósan csökken.
Jognyilatkozatához tv-es képviselője v. gondnokának jóváhagyása szükséges. Pl. ha a gyermek ingatlanát el szeretnék adni mind a két aláírás szükséges. 4 esetben egymaga tehet jognyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes személy 1) 2)
1.7.2 A Polgári jogi viszony elemei: 3) Három eleme van: 4)
önállóan rendelkezik a munkájával elért keresetével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat. megteheti azokat a személyhez fűződő jognyilatkozatokat, amire a jogszabály feljogosítja (pl. keresztnév megváltoztatása) megkötheti a mindennapi életben szokásosan előforduló jogügyleteket (pl. BKV bérlet megváltása) megkötheti azokat a jogügyleteket, amiből kizárólag előnye származik.
- a jogviszony alanya - tárgya - tartalma
Cselekvőképtelenség
A Jogviszony alanyai
3 kategóriája van:
4 jogalanyról beszélünk a jogviszonyban.
1) 2)
1) 2) 3) 4)
természetes személy (ember) jogi személy jogi személyiség nélküli szervezetek állam
Minden jogalanyra jellemző a jogképesség.
3)
14. év alatti kiskorú akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, elmebeli állapota miatt állandó jelleggel, teljesen hiányzik aki az adott szituációban olyan állapotban van, hogy hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (pl.: droghatás alatt kötött szerződés semmis)
Helyette tv-es képviselője v. gondnoka teszi meg a jognyilatkozatot. (pl. 14. év alatti szerződésnél csak a szülőknek kell aláírnia)
Jogképesség A jogalanyok azon képessége, hogy jogok és kötelezettségek hordozóivá, alanyaivá válhatnak. A jogképesség egy passzív képesség.
Cselekvőképtelen személynél érvényes az a jognyilatkozat, ami mindennapi életben tömegesen előforduló, csekély jelentőségű és már teljesített jogügylet.
1) Természetes személy:
2) Jogi személy:
Természetes személy jogképessége általános: minden jogra és kötelezettségre kiterjed egyenlő: mindenkit megillet nemre, fajra, korra, vallásra tekintet nélkül feltétlen: nem lehet feltételhez kötni, korlátozni, kizárni a jogképességet (pl. rabszolgaság idején)
Jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, valamint elkülönített vagyona van és cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik.
Ember jogképességének a kezdete: Fogantatással, feltéve, ha élve születik. A fogantatásnak van egy megdönthető vélelme. Tv-i vélelme születéstől számított 300 nap. A fogantatás időpontja. Megdönthető vélelem pl. a nagypapa rendelkezhet az unokájáról, ha még meg sem fogant=semmis szerződés)
Jogképességére a korlátozottság jellemző. Ez azt jelenti, hogy jogképessége kiterjed mindazon jogokra és kötelezettségekre, ami nem csak a természetes személyhez kötődik. (nem végrendelkezhet, nem köthet házasságot, nem fogadhat örökbe gyermeket) Jogi személlyé válásnak 4 jellemzője van 1) 2)
Ember jogképességének a befejezése A halál, de csak az agyhalál, valamint 5 év eltelik anélkül, hogy bármiféle életjelet adna magáról, mivel 5 év után nyilvánítják holtnak az embert. Cselekvőképesség A természetes személy azon képessége, hogy saját maga v. mások számára jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, vállalhatnak. Cselekvőképességnek 3 fajtája van -
teljes cselekvőképesség korlátozott cselekvőképesség cselekvőképtelenség
3) 4)
Jogszabályban meghatározott célokra alapulhat csak. (pl. nem lehet katonai szervezet) Az arra feljogosított állami szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata van (alapítvány-alapító okirat, egyesületalapszabály). A tag és a társaság vagyona egymástól elkülönül. A tag a társaság tartozásaiért nem vállal felelősséget, nem köteles helytállni mivel vagyonuk elkülönül egymástól (ilyen az rt., kft., alapítvány, egyesület, párt, egyetem, egyház, stb.)
3) Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek Jogképességére a korlátozottság jellemző. Ez azt jelenti, hogy jogképessége kiterjed mindazon jogokra és kötelezettségekre, ami nem csak a természetes személyhez kötődik. (nem végrendelkezhet, nem köthet házasságot, nem fogadhat örökbe gyermeket)
Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jellemzői
1.7.5 A polgári jogi jogviszonyok fajtái
1)
Kétfajta szerkezet:
2) 3) 4)
Jogszabályban meghatározott célokra alapulhat csak. (pl. nem lehet katonai szervezet) Az arra feljogosított állami szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata van (alapítvány-alapító okirat, egyesületalapszabály). A tag és a társaság vagyona egymástól nem különül el. A tag a társaság tartozásaiért vagyoni felelősséggel tartozik. (pl. közkereseti társaság, bt.)
abszolút szerkezetű jogviszonyok csak a jogosult személye ismert, meghatározott; vele szemben mindenki kötelezett
4) Állam
a kötelezettség alapvetően negatív: a jogosultság elismerése, a joggyakorlás tűrése, a zavarásától való tartózkodás fő területek: személyiségi jog, dologi jog cél: státusjogok, jogi pozíciók biztosítása (statika) kogens szabályozás elvállalástól függetlenül is a kötelezettségek nem a jogosultságok ellentételezései
Jogképessége van, de cselekvőképessége nincs. Jogképessége eredetleges, jogképessége a létéből fakad, míg a többi jogalanynál származékos, mert az államtól fakad. Az államot a polgári jogi jogviszonyokban a Pénzügyminiszter képviseli, de nem köteles személyesen megjelenni, hanem megbízatást adhat (a kincstári vagyonigazgatóságnak). Jogviszony tárgya: Van közvetett és közvetlen tárgya. -jogviszony közvetlen tárgya az emberi magatartás, ami a dologhoz kapcsolódik. Pl. a vételár kiegyenlítése. -jogviszony közvetett tárgya az, amire a jogviszony vonatkozik, ami miatt a jogviszony egyáltalán létrejön (a dolog): pl. lakás tulajdonjoga A dolog fogalma: emberi uralom alá vonható tárgyat jelent, ide értve fikció alkalmazásával a dolog módjára hasznosítható természeti erőforrásokat és energiákat is. A dolgok csoportosítása: ingó, ingatlan: ingatlan a föld és a földdel szilárd összeköttetésben álló épület elhasználható - elfogyasztható, aminek a rendeltetésszerű használata az elhasználás elhasználhatatlan - elfogyaszthatatlan avagy tartós használatra rendelt
helyettesíthető (szám, mérték, súly szerint meghatározott) helyettesíthetetlen (egyedileg meghatározott)
osztható (széttagolás nem jár aránytalan értékcsökkenéssel) oszthatatlan (széttagolás aránytalan értékcsökkenéssel jár)
-dologösszesség (több dolog, pl. gulya, könyvtár) -dologkapcsolatok: alkotórész a fődologgal olyan mértékben van összekapcsolva, hogy elválasztásukkal akár a fődolog, akár az alkotórész elpusztulna vagy használhatósága számottevően csökkenne
forgalomképtelen ( a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, törvényben meghatározott más dolgok.) korlátozottan forgalomképes - pl. lőfegyver, robbanóanyag, méreg, levéltári vagy muzeális anyag, műkincs, színesfém forgalomképes
-haszon (a dologból származó előny) -költség: a dolog fenntartásához, rendeltetésszerű használatához szükséges -vagyon fogalma: egy személy vagyoni értékű jogainak és kötelezettségeinek összessége. A jogviszony tartalma: A jogalanyokat megillető és terhelő magatartásokra vonatkoztatott jogok és kötelezettségek összessége. -alanyi jog: A jogalanyok a jogszabály által lehetséges magatartása, amellyel szemben más személy meghatározott kötelezettsége áll, és amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja. -alanyi kötelezettség: a jogalanyok jogszabály által előírt kellő magatartása, amelynek teljesítését az állam biztosítja.
relatív szerkezetű jogviszonyok a felek mindegyike név szerint meghatározott; csak egymással szemben jogosultak és kötelezettek a kötelezettség tipikusan pozitív, tevőleges fő terület: kötelmi jog cél: felek kibontakozása (dinamika) diszpozitív szabályozás általában elvállalástól függően a kötelezettségek a jogosultságokat ellentételezik
Az abszolút jog megsértése esetén a konkrét jogsértővel szemben relatív joggá alakul át; az átalakításra az abszolút jog jogosultjának is lehetősége van autonómiája feladásával, “forgalomba lépéssel” 1.7.6 A jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése, a jogi tények. Jogi tények Jogi tények azok a jogilag releváns tények, események, körülmények, amelyek jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak v. megszüntetnek. 4 fajtája van 1) 2) 3) 4)
Emberi magatartás Egyéb emberi körülmények Állami aktusok A külső körülmények
1) Emberi magatartás -Jogellenes magatartás - abszolút: mindenkivel szemben jogellenes - relatív: csak valakivel szemben jogellenes magatartás -Megengedett magatartás: Amit a jog nem tilt. 2) Egyéb emberi körülmények Egy része objektív körülmény. Az emberi akarattól, tudattól független. (pl. életkor, halál) Másik része szubjektív körülmény. Tudattól függő lehet: - jóhiszeműség: Az aki nem tudja, de nem is kell tudnia azt, hogy a látszattal ellentétes a fennálló jogi helyzet - rosszhiszeműség: Tudja v. legalábbis tudnia kellene, hogy a látszattal ellentétes a fennálló jogi helyzet. (pl. ha eltúlzottan alacsony áron jutnak valamihez hozzá) -szándékosság: aki a magatartásának következményeit kívánja v. a következményekbe belenyugszik. -gondatlanság: gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában v. aki magatartásának lehetséges következményeit nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet v. körültekintést elmulasztotta. (Pl. az olyan lakásból, ahol kisgyermekek tartózkodnak, úgy távozik el, hogy gyufát hagy az asztalon és a gyermekek, felgyújtva a lakást, abban benn égnek. (Ez negligencia-hanyagság) 3) Állami aktusok Konstitutív állami aktus: Létrehozó állami aktus. (pl. cégbírósági bejegyzés). Ezzel jön létre a jogviszony. Deklaratív (megállapító) állami aktus: Bírói ítéletek túlnyomó többsége, amiben a jogviszony fenn álltát v. fenn nem állását állapítja meg. 4) Egyéb külső körülmények
-Vis Maior (erőhatalom) intézménye: Emberi erővel el nem hárítható körülmények külső behatása. (Pl. árvíz, villámcsapásnál biztosítótól kár összege) -Időmúlás: elévülés: Polgári jogban az elévülés 5 év. Többé nem érvényesíthető az igény. Elévülési időt meg lehet szakítani akár egy levéllel. Így még 5 év fennáll a követelésre. Megszakítja az elévülést a per megindításával. -Elbirtoklás: Ha valaki sajátjaként 10 éven át folyamatosan birtokol egy dolgot tulajdonosává válik. -Találás esetén: Ha benne van a névjegye vissza kell adni, ha tömegközlekedési eszközön v. hivatalban találunk valamit le kell adni. A kincset le kell adni, ha az állam nem tart rá igényt, akkor lehet megtartani. Ha visszaszolgáltatják a tárgyat, akkor találói díj illeti meg a megtalálót.
c) a jvv-t megvalósító magatartások köre a kifejezetten jogos és kifejezetten jogellenes magatartások közötti határterületet alkotja; d) a joggyakorlás jvv-é minősítése független a joggyakorló jó- vagy rosszhiszeműségétől (szándékában volt-e kárt okozni, terheli-e gondatlanság, stb.); e) lehetséges, hogy a visszaélés tényleges érdeksérelmet is okoz, de megállapításához elegendő az is, hogy ha védett érdeket veszélyeztet. 7. A kármegelőzés követelménye A Ptk nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy alapelv, de összhangban a Ptk szellemiségével, annak kell tekintenünk. Ha valaki akart (célzott) magatartásával másban valamely tény valósága iránt hitet ébreszt és a másik e hite alapján kárt szenved, ezért a magatartás tanúsítója helytállni tartozik.
1.8 A polgári jog alapelvei: A jogi alapelvek a több évezredes múltra visszatekintő jogfejlődés, a jogtud-i gondolkodás termékei. A ma érvényesülő alapelvek többsége azonban a természetjogi és a szociális jogi gondolkodás eredménye. Egy-egy jogág alapelveinek az ált. iránymutatáson túlmenően konkrét funkciója is van: 1) Értelmezési funkció célja: ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a kül. jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák. Az egységes jogértelmezés alapvető feltétele a jogbiztonság megvalósulásának. 2) Hézagpótló funkció: az ált. jogi normák és az egységes életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van rá szükség.
8. A Polgári Törvénykönyv értelmezésének alapelve
Alapelvek:
9. A bírói út szabálya
1. Az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve
A Ptk-ban biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.
A Ptk szerint e törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat –ha eltérően nem rendelkeznek- e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Tehát indokolt Ptk értelmezésének kiterjesztése nemcsak a saját, hanem a kódexen kívüli, hasonló jogszabályok értelmezésére is, amennyiben azok eltérően nem rendelkeznek.
A Ptk. szerint a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását.
A Ptk 1993. évi novellája ezt kiterjeszti a választottbírósági útra történő utalással.
2. A tulajdon védelmének elve A Ptk szerint a törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.
2. Dologi jog 2.1.1 A dologi jogok fogalma, jogi természete:
3. A jóhiszeműség és tisztesség elve A jóhiszeműség szubjektív, tudati állapot. Jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszemű az, aki tud, vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes jogi helyzetről. A jog ált-ban védelemben részesíti azt a személyt, aki nyilatkozatát a külső látszatban bízva teszi meg.
Tágabb értelemben a személyek joga, a kötelmi jog, öröklési jog mellett a polgári jog egyik részterülete. Szűkebb értelemben azok az egypólusú jogviszonyok, amelyek egy adott dolog feletti jogi vagy tényleges uralmi helyzetet jellemeznek. A dologi jogok abszolút szerkezetűek, azaz a dologi jogosulttal szemben mindenki más kötelezettként áll.
A tisztesség követelménye az erkölcsösség ált. követelményét emeli tv-i rangra. A polgári jogi viszonyokban nem elegendő a magatartások formális jogszerűsége, azoknak tartalmilag is jogszerűnek, erkölcsösnek kell lennie.
2.1.2. A dologi jogok rendszere: -a tulajdonjog: az a legteljesebb és legkizárólagosabb jogi uralom, amelynél fogva a tulajdonos – a jogszabályok keretei között és mások jogainak sérelme nélkül- bárki jogosulatlan behatását a dologra nézve kizárhatja -a birtok : tényleges hatalom a dolog felett. (a dolog ténylegesen kinél van) -az idegen dologbeli jogok: olyan jogok, melyek a jogosultat más személy tulajdonában álló dologra vonatkozóan illetik meg., de a tulajdonjog terjedelméhez képest korlátozottan. Pl.: haszonélvezeti jog.
4. A kölcsönös együttműködés elve Az együttműködés elve tevőleges magatartást, sőt önzetlenséget is elvár a felektől, egymás érdekeinek kölcsönös előmozdítása céljából. A Ptk. számos jogszabályban külön is nevesít az együttműködés körébe tartozó egyes kötelezettségeket (pl. tájékoztatási, adatközlési, értesítési, válaszadási). E formák elsősorban a kötelmi jogi kapcsolatokban nyertek szabályozást.
2.2.1. A dolog jogi fogalma:
5. A felróhatósághoz kötött felelősség elve
A Ptk. 94.§ (1) bekezdése szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet, tehát minden birtokba vehető testi tárgy dolog.
A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Bár nem a dolgok közé tartoznak, de a tulajdonjog szabályait – ha a törvény kivételt nem tesz- megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is. Pl.: villamos energia, természeti erőforrások.
6. A joggal való visszaélés tilalmának elve
2.2.2. A dolgok osztályozása:
Joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, valójában azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve által kijelölt szabad mozgástér átlépéséről, a célzat miatt jogellenes, tilos magatartásról van szó. A joggal való visszaélés sajátos jellemzői: a) a jvv. kiindulása mindig valamilyen alanyi jog gyakorlása, amely a konkrét személy saját szempontjából jogosnak tűnhet = joglátszat; b) a jogosult magatartása sérti a joggyakorlás magasabbrendű, ált. elveit, ezáltal jogellenességbe fordul át;
A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint:
ingó, ingatlan: ingatlan a föld és a földdel szilárd összeköttetésben álló épület elhasználható - elfogyasztható, aminek a rendeltetésszerű használata az elhasználás elhasználhatatlan - elfogyaszthatatlan avagy tartós használatra rendelt helyettesíthető (szám, mérték, súly szerint meghatározott) helyettesíthetetlen (egyedileg meghatározott)
osztható (széttagolás nem jár aránytalan értékcsökkenéssel) oszthatatlan (széttagolás aránytalan értékcsökkenéssel jár) - egyszerű (természettől fogva egységes) - összetett (több egyszerű dologból mesterségesen létrehozott új dolog)
A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint forgalomképtelen ( a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, törvényben meghatározott más dolgok.) korlátozottan forgalomképes - pl. lőfegyver, robbanóanyag, méreg, levéltári vagy muzeális anyag, műkincs, színesfém forgalomképes
A dolgok osztályozása más dologhoz való kapcsolatuk szerint -az alkotórész: alkotórész a fődologgal olyan mértékben van összekapcsolva, hogy elválasztásukkal akár a fődolog, akár az alkotórész elpusztulna vagy használhatósága számottevően csökkenne -a tartozék: az a mellékdolog, amely a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti 2.3 A tulajdonjogviszony: A tulajdonjogviszony alanya: 1) 2) 3) 4)
természetes személy (ember): a tulajdonosi képességük általános, egyenlő és feltétlen jogi személy: a tagoknak, vagy részvényeseknek már nem áll módjukban a tulajdonosi jogokat gyakorolni, azt általában egy erre létrehozott szervezet látja el. jogi személyiség nélküli szervezetek: a társaság vagyona felett a tagok közvetlen vagy közvetett módon tulajdonosi hatalmat gyakorolhatnak állam
A Ptk 99. § A tulajdonos ... viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonost jelöli ki arra az esetre, ha senki nem kötelezhető a költség viselésére vagy a kár megtérítésére. 2.4 A tulajdonjog megszerzése: I. a tulajdonszerzésről általában tulajdonszerzés = tulajdonosi hatalom keletkezése, tulajdoni jogviszony létrejötte eredeti - ha a dolgon előzőleg fennállt tulajdonjogra tekintet nélkül, attól függetlenül keletkezik származékos - ha a dolgon előzőleg fennállt tulajdonjog alapján keletkezik, így a jogutód jogának terjedelme a jogelődéhez igazodik (nemo plus iuris) 3 alapfogalom: causa: az alapul szolgáló jogcím általában - pl. szerződés, öröklés titulus: az alapul szolgáló jogcím konkrétan - pl. adásvétel, ajándékozás, dologi hagyomány modus: szerzésmód - pl. átadás, átruházás? II. a tulajdonszerzés módjai a) eredeti szerzésmódok 1. hatósági határozat vagy árverés 120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.
A tulajdonjogviszony tartalma: 1. birtoklás joga Ptk.98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. Ha valaki tulajdonos, azt megilleti az a jog, hogy a dolgot a birtokában tarthassa, és részesüljön azokból a jogi konzekvenciákból, amelyeket a törvény a birtokhoz fűz. 2. használat és a hasznok szedésének joga Ptk 99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni. Mindazon előnyök kiaknázásának jogi lehetőségét jelenti, amelyek általában a dologból származhatnak. 3. rendelkezési jog Ptk. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. 113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. A rendelkezési jog korlátai: -elidegenítési és terhelési tilalom: bíróság rendeli el, amíg hatályban van, a dolog nem idegeníthető el, nem ajándékozható, nem adható el és nem terhelhető meg. -szükséghelyzet: Ptk. 107. (1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. -közjogi korlátok, kisajátítás: Ptk. 108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek – a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák A tulajdonos kötelezettségei: - A terhek, költségek viselése - kárveszély viselése
2. elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot 1) sajátjaként 2) tíz éven át 3) szakadatlanul 4) birtokolja. 3. gazdátlan javak (uratlan dolog) elsajátítása 127. § Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. 4. találás 129. § (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Kivétel: -ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találták -ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. -ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg 5. feldolgozás 133. § (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. 6. dologegyesítés 134. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
7. termékek, termények és szaporulat elsajátítása 125. § (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja – ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg –, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá. b) származékos szerzésmódok 1. átruházás Olyan élők közti jogügyletről van szó, amelynek során valamely dolgon fennálló tulajdonjog az eddigi tulajdonosról annak közreműködésével az új tulajdonosra száll át. Feltételei: -érvényes jogcím -átadás -az átruházó a dolog tulajdonosa vagy a nevében eljáró személy legyen, hacsak törvény kivételt nem tesz. Fajtái: - longa manu traditio: a korábbi tulajdonos a dolog birtoklásával felhagy, lehetővé téve a jogutód birtokba lépését - brevi manu traditio: a dolog korábban a tulajdonszerző birtokában volt - constitutum possessorum: a jogelőd tulajdonos a dolgot továbbra is a birtokában tartja - cessio vindicationis: a dolog kiadására irányuló igény átháramoltatását jelenti Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés: 118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos.(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. 119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. 2. öröklés
136. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. 6. ráépítés 137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására. b) származékos szerzésmódok 1. árverés 120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik, csak akkor, ha a tulajdonos valóban az adós, és az adós valóban tulajdonos! 2. átruházás Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges (a bejegyzés jelenti az átadást). Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. 3. öröklés Az ingatlan a tulajdonos (örökhagyó) halála esetén, a törvény erejével száll át az örökösre, a tulajdonszerzésnek itt nem feltétele az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés. 2.4.6 Az ingatlan-nyilvántartás: 1970 óta a földhivatalok vezetik. Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei: -nyilvános: bárki beletekinthet, illetve adatot kérhet -közhiteles: a valós állapotnak megfelelően tartalmazza a jogokat és a kötelezettségeket -teljes: Mo. teljes területét lefedi.
Az átruházással ellentétben a dolog a tulajdonos (örökhagyó) halála esetén, a törvény erejével száll át az örökösre.
2.5. A birtok:
2.4.4 Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai:
A birtok fogalma, fajai:
1. hatósági határozat 120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik, csak akkor, ha a tulajdonos valóban az adós, és az adós valóban tulajdonos!
A birtok fogalma: Birtokos, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, vagy akinek a földjén használati jog áll fenn.
Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat.
A birtok fajtái
2. kisajátítás 177. § (1) Ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. (2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. 3. elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot 1) sajátjaként 2) tizenöt éven át (eltérés az ált. szabályoktól) 3) szakadatlanul 4) birtokolja. 4. növedék 126. § A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. 5. beépítés
A birtok ténykérdés, nem jogkérdés (a tulajdonos ezzel együtt mindig birtokos!)
- saját birtokos: aki “sajátjaként” birtokol - pl. tulajdonos; aki tulajdonosnak hiszi magát; tolvaj; “elhagyott” ingatlan birtokosa - idegen vagy használati birtok: származtatott, másnak az engedélyén alapuló birtok - pl. bérlő, haszonbérlő, záloghitelező, letéteményes - főbirtok, átengedő vagy másodlagos birtokos: akitől a tényleges birtokos birtoka származik - albirtok, tényleges vagy elsődleges birtokos: aki ténylegesen birtokol - törvényes birtok: érvényes jogcímen alapszik - törvénytelen (jogalap nélküli) birtok: érvényes jogcím nélküli - jóhiszemű birtokos: aki alaposan felteheti, hogy törvényes birtokos - rosszhiszemű birtokos: aki tudja vagy tudnia kellene, hogy törvénytelen (jogalap nélküli) birtokos A birtokvédelem: A jogrend a birtoklás puszta tényét védelemben részesíti a tilos önhatalommal szemben. A birtokvédelem eszközei 1. jogos önhatalom
190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. 2. államigazgatási eljárás 191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. 3. birtokper 192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. (2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. 2.6. A tulajdonjog védelme: A tulajdoni igény: A
polgári jogban a tulajdonjog megsértéséből a tulajdon(jog)i igénye támad a sérelem megszüntetésére - 115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
tulajdonosnak
A tulajdoni igény érvényesítésének eszközei: 1. jogos önhatalom 115. § (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. 2. tulajdoni per 115. § (3) A tulajdonos... , ha ... a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. 3. a tulajdonjog háborítatlanságát védő / kizárólagossága iránti per 115. § (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését... 4. ingatlan-nyilvántartási igény 116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntesse. - bejegyzési igény - törlési igény - kiigazítási igény 5. végrehajtási igényper Pp. 371. § (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert (a továbbiakban: igénypert) indíthat a végrehajtást kérő ellen. 2.7 Idegen dologbeli jogok (korlátolt dologi jogok) A tulajdonjogok részjogosítványaiban megtestesülő dologi jogok. Idegen dologbeli jogok fajai: birtoklással járó (pl. személyes szolgalmak, kézizálog) birtoklás nélküli (pl. telki szolgalom, jelzálog) személyhez kötött, csak személyesen gyakorolható (pl. használat, közérdekű használat) személyhez nem kötött, gyakorlása átengedhető (pl. haszonélvezet) használati jogok / állagjogok - a használat jogának önállósulásából (pl. földhasználat, személyes szolgalmak, telki szolgalom, közérdekű használat) értékjogok / biztosítéki jogok- a rendelkezés jogának önállósulásából (zálog)
Használati jogok: 1. földhasználat 155. § Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg. 97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. 2. szolgalmak: -a haszonélvezet: fogalma 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. (2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. (3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. (4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. keletkezése: 158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlannyilvántartásba bejegyzik. (2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. megszűnése -jogosult meghal vagy meghatározott idő eltelik, feltétel bekövetkezik - jogosult a haszonélvezetről lemond - özvegyi haszonélvezet, ha a túlélő házastárs új házasságot köt 615. § (2) - dolog elpusztul - használat 165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. (2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. - telki szolgalom 166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. (2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. 2.8 A közös tulajdon: I. a közös tulajdon fogalma és keletkezése több személy osztatlan (“pro indiviso”), részarányos (“pro parte”) tulajdona ugyanazon a dolgon 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. (2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő. létrejöttének tipikus esetei: közös vásárlás, közös öröklés, házastársi vagyonközösség keletkezése, társasházi szerződés, polgári jogi társasági szerződés II. a tulajdonostársak jogviszonyai a) a tulajdonostársak belső jogviszonyai 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. 141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. c) a tulajdonostársak külső jogviszonyai 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérltei, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. (3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. 146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. III. a közös tulajdon megszűnése -megszüntetés 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. (2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt -megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. (magához váltás) (3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. (4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. - confusio - derelictio - a dolog elpusztulása 3. Kötelmi jog 3.1 A kötelem fogalma: kötelem = 1) meghatározott személyek közötti 2) polgári jogi jogviszony, amelynél fogva 3) a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen Relatív szerkezetű jogviszony, a jogosult követelheti a kötelezettől a vagyoni értékű szolgáltatást. Jogosult lehet minden jogképes jogalany, ebben az esetben az államnak nincsenek többletjogosítványai.
-szóban -írásban: Pl. ingatlan adásvételénél kötelező. -egyszerű írásba foglalás -teljes bizonyító erejű magánokirat -közokirat -ráutaló magatartással: magatartásával egyértelműen arra utal a fél, hogy a szerződést elfogadta. (pl. parkolóba beállás) A szerződés létrejöttének sémája: A szerződés két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló egybehangzó akaratnyilatkozat. A szerződés létrejöttének általános sémája szerint az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja. A kettő egybehangzása esetén jön létre a szerződés. Ajánlatnak nevezünk minden olyan akaratnyilatkozatot, amely a szerződés tartalmára vonatkozó indítványt, javaslatot tartalmaz, amely magában foglalja a szerződés minden lényeges elemét. A ajánlati kötöttség időtartama: Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos – törvényben vagy az ajánlatban meghatározott – ideig köteles állni az ajánlatát. Ez idő alatt nem léphet vissza. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja. A szerződés értelmezése: A jogvitában a bírónak a szerződés értelmezéséről kell döntenie. -az akarati elv alapján a szerződést úgy kell értelmezni, hogy meg kell vizsgálni, valójában mire irányult a fél akarata -a nyilatkozati elv értelmében a szerződést úgy kell értelmezni, ahogy az a gazdasági forgalom résztvevői érteni szokták. A Ptk. a kettőt kombinálja: a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nem létező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződés elkülönítése: I. a nemlétező szerződés és jogkövetkezményei
A vagyoni értékű szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől megkövetelhet, illetve amelyet a kötelezett tanúsítani köteles. Teljesítését vagyoni szankciók (szavatosság, kártérítés, kötbér biztosítják). 3.2 A kötelem forrásai 1. szerződés = két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata (= két vagy több fél egybehangzó jogügylete) 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az állam állami kényszereszközök igénybevételével biztosítja a szerződések joghatásának érvényesülését: az érvényes szerződés alapján bírósághoz lehet fordulni, a jogerős bírói ítéletet pedig végre kell hajtani. A szerződési szabadság elemei: -a felek szabadon döntik el, hogy akarnak-e szerződést kötni -szabadon válasszák meg, kivel kötnek szerződést -eldönthetik, milyen szerződést kívánnak kötni -meghatározhatják, milyen tartalommal kötnek szerződést
-ha a fogalmi elemek megvalósulnak: van szerződés -ha a fogalmi elemek nem valósulnak meg: nincs szerződés - pl. ha a nyilatkozatok nem egybehangzóak (disszenzus), a nyilatkozat nem joghatás kiváltását célozza (vicc, szemléltetés, színház), a nyilatkozat nem fejez ki akaratot -ha nincs szerződés (nemlétező szerződés), nincs joghatás II. az érvénytelenség A létező szerződés vmely tv-ben meghatározott oknál fogva nem alkalmas joghatás kiváltására. Az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatások mindkét félnek visszajárnak. Az érvénytelenség két formában jelentkezhet: semmisségként vagy megtámadhatóságként III. a hatálytalan szerződés: hatályosság = a szerződés joghatást vált ki; alkalmazni kell főszabály: az szerződés megkötésétől megszűnéséig hatályos
3.5 A szerződés létrejötte: A szerződés alakja: Szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Kinyilvánítás:
A hatálytalanság jogkövetkezményei: a szerződés nem váltja ki a célzott joghatást, de ez a hatályosság alatt kiváltott joghatásokat nem érinti Fajtái: -relatív: Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában
hatálytalan (relatív hatálytalanság), ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. -abszolút: a feltételtől és időhatástól függő szerződés (ha ezek nem teljesülnek) Az érvénytelenség fajtái: -semmisség: A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Érvénytelensége feltétlen. Pl. (ingatlan adásvételét szóban kötik meg –alaki hiba-) -megtámadhatóság: Feltételesen érvénytelen. 235. § (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. 236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. (2) A megtámadási határidő megkezdődik a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor; b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209. § (1) bekezdés és 209/A. §] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.
c.)
jogszabály általi szerződésmódosítás
226. § (2) Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat. 3.12. A szerződés megszűnése: A szerződés megszűnhet: a.)
a felek akaratából a szerződés teljesítése nélkül: a megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás pénzbeli értékét meg kell fizetni, a már teljesített (és ellenérték nélkül maradt) pénzbeli szolgáltatás visszajár.
-egyoldalú nyilatkozattal: felmondás, elállás -kétoldalú nyilatkozattal: megszüntető szerződés, felbontó szerződés b.)
más módon A felek akaratától függetlenül: Pl. tartási szerződés esetén az eltartott halála
Az érvénytelenségi okok: Érvénytelenségi ok három fajta lehet: 1. szerződési akaratban rejlő hiba, 2. szerződési nyilatkozatban rejlő hiba vagy 3. a célzott joghatásban rejlő hiba
c. ) teljesítéssel A szerződés megszűnésének rendszerinti módja. Két joghatása, hogy a szerződés megszűnik és átszáll a kárveszély.
Semmisséget eredményező okok: -akarathiba: -cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség -színlelés -fizikai kényszer -nyilatkozati hiba: -alaki hiba -álképviselet - a célzott joghatásban rejlő hiba - lehetetlen szerződés - jogellenesség esetei, - nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés Megtámadhatóságra vezető okok: -akarathiba: tévedés, megtévesztés, fenyegetés - a célzott joghatásban rejlő hiba - feltűnő értékkülönbség - megtámadás általános szerződési feltételek esetén
-a teljesítés helye: ha a felek másként nem állapodtak meg, a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetve székhelye, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik, a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, illetve ha a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van -a teljesítés ideje: ha a teljesítés ideje a szerződésben nincs meghatározva, bármelyik fél egyidejű teljesítést követelhet. Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja (visszatartási jog) -a teljesítés módja: a jogosultnak meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet és követelheti a kötelezvény visszaadását. A kötelezett pénz kifizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbehelyezéssel is teljesítheti, ha a jogosult személye bizonytalan, v. lakhelye ismeretlen. -beszámítás: A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését –ha jogszabály kivételt nem tesz- a jogosulthoz intézett vagy a bíróság által tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei: 1. a szerződéskötés előtti helyzet (eredeti állapot) helyreállítása (in integrum restitutio), 2. ha az érvénytelenség oka megszüntethető, a szerződés érvényessé nyilvánítható (különösen ha az érvénytelenség oka uzsorás szerződés, szolgáltatások feltűnő aránytalansága) 3. az ügyész indítványára az állam javára - rendszerint pénzben megítélhető az a szolgáltatás, amely 1) a tiltott, 2) a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, 3) a megtévesztő vagy 4) jogtalanul fenyegető, továbbá 5) az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. 6) Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. 3.11 A szerződés módosítása: a.)
a felek általi szerződés módosítás
Közös megegyezéssel a felek módosíthatják a szerződés alanyainak körét, a szerződés tartalmát, illetve a szerződés jogcímét. Alanyok változása: -engedményezés: követelés átruházása másra -tartozásátvállalás: a kötelezett tartozását valaki átvállalja. b.)
a bírósági szerződésmódosítás
241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
3.14. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Céljuk: a teljesítés kikényszerítéséhez állami kényszerítő eszközök is rendelkezésre állnak, de gyakorta egyéb biztosítékokat is beépítenek a felek a szerződésbe, a teljesítés biztosításának érdekében. Fajtái: -foglaló: a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül és a szerződés biztosítékául átadott pénzösszeg vagy dolog. -kötbér: a szerződés nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére írásban kikötött pénzösszeg. -jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős elveszt valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. -tartozás elismerés: az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen (a tartozás elismerésével a bizonyítási teher megfordul) -jótállás: hasonló a szavatossághoz, de annál szigorúbb -bankgarancia: a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetén, meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig kifizetést fog teljesíteni. -zálogjog: ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult az e célra lekötött dologból, jogból, vagy követelésből kielégítést szerezhet (kézizálog, jelzálog, vagyont terhelő zálog) -óvadék: pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból folyó követelések biztosítása végett. -kezesség: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni 3.15 A szerződésszegés:
I. kötelezetti késedelem 298. § A kötelezett késedelembe esik, a) ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
307. § (2) A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át (ius variandi). Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
-kártérítés 299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. -veszélyviselés 299. § (2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért (vis maiorért is!), kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
308. § (1) A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. (2) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni – így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető –, szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ezeknek a határidőknek az elmulasztása jogvesztéssel jár.
II. jogosulti késedelem
Jótállás
302. § A jogosult késedelembe esik, ha a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.
248. § (1) Jogszabály jótállási kötelezettséget írhat elő, és meghatározhatja annak legkisebb kötelező mértékét is. A felek jótállási kötelezettséget szerződésben is vállalhatnak. (2) Jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. (3) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kötelező jótállás esetén a jótállási idő alatt felmerülő szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.
Jogkövetkezmény:
Jogkövetkezmények: -kártérítés 303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. -költségtérítés, veszélyviselés, kamatkövetelés tilalma 303. § (2) A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e – a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; c) késedelme idejére kamatot nem követelhet. -kötelezetti késedelem kizárása 303. § (3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. III. Lehetetlenülés: -ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik (pl. a tornádó összetörte az eladott de még át nem vett csónakot) -ha a kötelezett felelősségéből, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet -ha a jogosult felelősségéből, a kötelezett szabadul tartozása alól és kárának megtérítését követelheti.
4. A polgári jogi felelősség: 4.1 A polgári jogi felelősség rendszere: Kontraktuális felelősség: Létezik a felek között egy szerződéses kapcsolat és valamelyik fél ezt a szerződést, kárt okozva megszegi. Deliktuális (szerződésen kívüli) felelősség: nincs a felek között szerződéses kapcsolat, hanem a kötelmet a jogellenes károkozás váltja ki. 4.2 A kártérítési felelősség egyes alakzatai: a.)
enyhe felelősség:
Az ajándékozó az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért, vagy az ajándékozás során abban keletkezett kárért, valamint a megajándékozott tulajdonszerzéséért csak akkor felel, ha őt szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. b.)
rendes (általános vagy vétkességi) felelősség:
IV. A teljesítés megtagadása: Ha a kötelezett a teljesítést jogos indok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. c.)
veszélyes üzemi kártérítési felelősség:
V. Hibás teljesítés: 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. d.)
feltétlen felelősség:
Szavatosság: 1. szavatossági igények a) kijavítás b) megfelelő árleszállítás c) kicserélés d) elállás
Kivételes esetekben mondható ki: Pl. a határozott időre adott pénzkölcsönnél, ha a pénzt nem adja vissza, a határidő eredménytelenül telik el, nem tudja magát mentesíteni. 4.3 A kártérítési felelősség esetei általában: a.) jogellenes magatartás:
2. a szavatossági igények érvényesítése
Minden károkozás jogellenes, kivétel:
306. § (4) A jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős. (5) Hibás teljesítés esetén a jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig vagy a kicserélésig visszatarthatja.
-a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége. Ilyenkor nem kártérítés, hanem kártalanítás jár. Kártalanítás: a jogszerű magatartás során okozott kárért jár. Nem magánjogi szankció! -jogos védelmi helyzetben való károkozás
-a károsult beleegyezése (pl. sport) -valamely jog gyakorlása (pl. kisajátítás) b.) kár: vagyoni vagy nem vagyoni érdeksérelem, hátrány Nem vagyoni kár: a személyiségi jog megsértésével összefüggő kár Vagyoni kár: -tényleges kár -elmaradt vagyoni előny, haszon -a károsult indokolt költségei, indokolt kiadásai az ésszerűség és a méltányosság elvei szerint
-a közigazgatási végrehajtó, rendelkező, szervező tevékenységgel kapcsolatban kell lennie (kárt okozó határozatok, bírói, ügyészi jogkörben okozott károk) -először az államigazgatási rendes jogorvoslatokat kell kimeríteni -ha ez eredménytelen maradt és a kár ily módon nem volt elhárítható, lép életbe a polgári jogi kárigény érvényesítése c.)
Olyan személyek károkozásért való felelőssége, akiknek a belátási képessége korlátozott vagy hiányzik (vétőképtelenek)
ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között
Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott esetben elvárható.
A cél az ok-okozati összefüggés megtalálása, az hogy melyek azok a jogilag releváns tények, amelyek a kár bekövetkeztében szerepet játszottak.
Vétőképesség: az a képesség, hogy a károkozó fel tudja-e tudatával mérni azt, hogy magatartásával kárt okoz másnak.
c.)
Ha ez a három felelősségi feltétel megvan, akkor meg kell téríteni a kárt. d.)
felróhatóság
Ha az előző három feltétel megvan, de a károkozó ki tudja magát menteni azzal, hogy vétlen volt, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, nem kell megtérítenie a kárt. 4.4 A kártérítés további általános szabályai: -kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség: ha a károsult ezeket elmulassza, az együtt jár a károkozó felelősség alóli mentesülésével -a felelősség kizárása és korlátozása: semmis a szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő kártérítési, az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre kizárja vagy korlátozza. -többes károkozás esetén a károkozók felelőssége a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben magatartásuk arányában oszlik meg 4.5 A felelősség egyes esetei: a.)
d.)
Megbízott és a képviselő károkozása:
A mennyiben a megbízott jogkörében eljárva, megbízási szerződés keretében a harmadik személynek kárt okoz, a megbízóval egyetemlegesen felel. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott kiválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. e.)
Épületkárok:
-amikor valamely épületrész leválásából következik be a kár: az a felelős, akinek kötelezettsége az épület karbantartása -az épületekre kifüggesztett tárgyak (pl. cégér) leeséséből keletkezik a kár: az felel, akinek az érdekében történt az épületre erősített dolog elhelyezése -épületből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által bekövetkező kár: főszabályként az épület tulajdonosa vagy használója, bérlője felel ezért a kárért f.)
Termékfelelősség:
A kártérítési felelősség alapja: a hibás termék kárt okoz a felhasználónak vagy a fogyasztónak.
Az objektív, vagy fokozott felelősség:
A fokozott veszéllyel járó tevékenységek végzésénél az ún. különleges védekezés elmulasztásán alapul. E tevékenységek végzésénél az általános felelősséghez képest fokozott prevenciós szintet kell alkalmazni.
A gyártó, az importőr, a forgalmazó felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a tudomány és a technika adott színvonala szerint ez a kár nem volt elhárítható. (pl. felrobbanó szódásszifon okozta kár) 4.6 A kár megtérítése:
Ilyen tevékenységek: -a közlekedés (gépi, légi) -sugárzó anyagok előállítása, felhasználása, alkalmazása -robbanóanyagok előállítása, felhasználása, forgalmazása -lőfegyverek tárolása, használata -bizonyos hagyományos tevékenységek: (Pl. gödörásás, sírásás) Alkalmazásának kivételei: -felelősséget megszüntető ok: a kárt olyan elháríthatatlan külső ok (természeti csapások, háború /a károsult elháríthatatlan külső közrehatása) idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. -felelősséget csökkentő ok: nem kell a kárt annyiban megtéríteni, amennyiben azt a károsult felróható magatartása idézte elő Veszélyes üzemek összeütközése, felelősségi szabályozása: -
ha két veszélyes üzem ütközik egymással, akkor a felelősség ált. szabályait kell alkalmazni. (a vétkes felel) ha egyik sem vétkes, vizsgálni kell, hogy melyik veszélyes üzem esetleges rendellenessége váltotta ki a kárt (pl. defekt) ha egyiknél sem volt rendellenesség, vagy mindkettőnél volt, mindenki maga viseli a kárát. ezek az igények nem 5, hanem 3 év alatt évülnek el. b.)
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása
Az alkalmazott vagy szövetkezeti tag károkozása esetén a kártérítési felelősség a munkáltatót terheli. Speciális változata a közigazgatási jogkörben okozott kár:
A Ptk. szerint a kárért felelős személynek kötelessége az eredeti állapotot helyreállítani. Ha ez nem lehetséges, vagy azt a károsult alapos okból nem kívánja, akkor meg kell térítenie károsult valamennyi vagyoni és nem vagyoni kárát. A kár megtérítésének szabályai: -helyre kell állítani az eredeti állapotot -ha ez nem lehetséges, a kárt pénzben kell megtéríteni -meg lehet természetben is téríteni a kárt 4.7 Jogalap nélküli gazdagodás: Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni azt tilos vagy a jó erkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg. Fajtái: -tartozatlan fizetés: pl. valaki abban a hitben ad át másnak pénzt, hogy tartozik neki -okafogyott szolgáltatás: pl. már nem létezik az a kötelezettség, ami az adóst terhelte.
