NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS – 2008. SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS "Itt van köztünk a nemzetközi jog"
A
NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI
KAPCSOLATOKBAN
NEMZETKÖZI −
JOG KIALAKULÁSA ÉS FOGALMA
Könyv: Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, 2003 - 5. kiadás Nemzetközi jogról az államok létrejöttével beszélünk. Államok egymásra voltak − utalva, blabla. Legkorábbi nemzetközi szerződés, két sumer állam Uruk és Lagasz között, Kr.e. 2600-ban. − III. Ramszesz és az akkori hettita uralkodó közti szerződés. Katonai és egyéb (pl.: gazdasági) Egy fő funkciója volt: államok közötti békés együttélés biztosítása, konfliktusok − számának csökkentése. − Nemzetközi jog: azoknak a magatartási szabályoknak az összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és e szabályok az alanyok megegyezésével jöttek létre. − Ius gentium - népek joga. Az a joganyag ami a nem római polgárokra vonatkozott, birodalmon kívüli idegenek jogállását szabályozta. 16. sz. végén változott meg: ius inter gentes - népek közötti jog. − Latint felváltja a francia a diplomáciai érintkezések területén: droit des gens 1780: Jeremy Bentham - international law kifejezés első használata − − Nemzetközi közjog --- nemzetközi magánjog. Nem összekeverendő! Utóbbi valójában nem is nemzetközi. Minden államnak van saját nemzetközi magánjoga. Akkor kell alkalmazni ha egy nemzetközi elemmel kapcsolatos személyi vitában két vagy több állam joga ütközne. (példa: portugál házaspár Magyarországon elhalálozik) − Kollízió - ezt oldja fel a nemzetközi jog szabályai. −
NEMZETKÖZI
JOG ÉS BELSŐ JOGRENDSZEREK KÖZTI FŐ ELTÉRÉSEK
BELSŐ JOGALANYOK
JOG
NEMZETKÖZI
JOG
Lakosság száma plusz Legfőbb jogalanyok az államok 192 jogi alanyok több mint 10 ENSZ tagállam. Pár száz nemzetközi millió szerv. 300-350 összesen.
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
LÉTREJÖTTE
Van egy elkülönült jogi Jogalanyok a jog alkotói is. szféra, egyének fölött, erre hivatott szervek, külön eljárásban alkotják a jogot.
JOGFORRÁSOK
Alkotmány - felsorolja a jogforrásokat - törvény, kormányrendelet, minisztériumi rendelet.
Nincsen Alkotmány. ENSZ alapokmány ennek titulálása csúsztatás. Nincs egyoldalú kinyilatkoztatása a jogforrásoknak. Szokásjog és szerződés, megegyezés.
Adott államon belüli viszonyok, vagyoni, személyi, családi. Hatóköre nem terjed túl egy adott államon.
Államok mint szuverenitást azaz főhatalmat gyakorlók közötti kapcsolatokat rendezi.
MŰKÖDÉS
Külön hatalmi ágak tevékenykednek. Törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás. Alá-fölé rendeltség, fentről az egyének irányába. Vertikális.
2 in 1 vagy 3 in 1 módra működik, alkotói, értelmezői és végrehajtói szerep is. ENSZ közgyűlés csalóka lehet - hasonlít egy parlamentre, de nem az. Főszabály szerint az államok saját maguk intézik ügyeiket. Nem differenciálódott, horizontális szabályai egységesek. Nincsen felső központ, decentralizáltság a jellemző. Nem a szubordináció hanem a koordináció a jellemző.
KIKÉNYSZERÍTÉS
Az állam rendelkezik az erőszak alkalmazásának legitim monopóliumával. Fegyveres szervek, melyekkel erőszakkal lehet kikényszeríteni az akaratát.
Nincs egy központi, államok feletti hatalom, nincs központi erőszakszervezet sem. Decentralizáltság. Belső jogban ha jogvita van, van egy bírói szervezet, akik ítélnek. Nemzetközi jogban a bíróságok igénybevétele elenyésző, az államok főként önsegély alkalmazásával tudják kikényszeríteni az akaratukat. Önsegélynek több formája van, legdurvább esetben fegyveres önvédelem.
KÉRDÉSE
SZABÁLYOZÁS TÁRGYA
42/2 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
JOGALANYISÁG: − − − −
− − − − − − −
Államok: nemzetközi jog eredeti jogalanyai. Jogalanyiság átfogó és teljes. Mindent megtehetnek a legalitás keretein belül. Objektív. Nemzetközi szervek: Új keletűek. Kormányköziek. Elsők a 19. sz. végén jelentek meg, különböző igazgatási uniók: postaegyesület, távközlési unió, Duna-egyesület. I. világháború után Népszövetség - univerzális. ENSZ megalakulásával és azt követően proliferáció. Származékos jogalanyiság, államok hívják életre, ő akaratuktól függ. Másrészt korlátozott. Nemzetközi szervezet nem tehet meg bármit, csupán olyan területek jár el, amely hatásköröket a szerződés stb. ráruházott. Pl. nemzetközi óntanács nem köthet emberjogi tárgyú szerződést. Szervezetek jogalanyisága szubjektív. Csak azon államok irányába érvényesül akik létrehozták, a többi ország esetében csak azok felé akik kifejezetten el is ismerték jogalanynak. Strasbourgi emberjogi bíróságnak van párja Amerikában és az ENSZ szintjén is vannak panaszmechanizmusok, melyek lehetőséget biztosítanak az egyén számára. Nemzetközi jogot egyének nem alkothatnak. Sui generis - egyik kategóriába sem sorolhatók - pl. a Szentszék. Ha a Vatikán nem állam, akkor sajátos jogalany mint a katolikus egyház képviselője. Vannak entitások amelyek törekszenek az államiságra de még nem tartanak ott. Pl. máltai lovagrend (egy lovagrend mint olyan) nemzetközi közösség elfogadja a nemzetközi jog alapján. Nemzetközi kapcsolatokat rengetegen alakítják: NGO -k, a pápa, stb. (példa a színdarab:) ) azonban csak kisebb részük a jogalanyok. ENSZ BT - minden tagállamra kötelező érvényű határozatok.
HA ENNYI ELTÉRÉS KÉT FŐ ELLENÉRV: −
− −
Azért nem jog mert nem hatékony, mert valójában nem érvényesül és legfontosabb normáit megsértik, lsd. erőszak tilalma. Erre épül az egész II. világháború utáni nemzetközi rendszer. Mégis hány államközi konfliktus van. Ha erre nem képes a nemzetközi jog, akkor nem lehet jog . Nincsen központi szankcióalkalmazás - ezért nem tekinthető jognak. Felső kikényszerítő hatalom nélkül egy rendszert nem lehet jogrendszernek tekinteni. John Austin - a jog parancs.
MELLETTE −
− −
VAN, AKKOR JOG-E A NEMZETKÖZI JOG?
SZÓLÓ ÉRVEK:
Az összes nemzetközi jogi szabályt egy kalap alá véve, az államok ezeknek a többségét betartják. Csak sok olyan szabály van ami úgy érvényesül, hogy nem is vesszük észre. Everyday international law. Egyik azért tartja be, mert joggal várja el azt, hogy a másik is betartja. Kirívó jogsérelmek: népirtás, stb. Ezek széles körben ismertté válnak. Jogsértés esetén és éppen a legdurvábbak nyilvánosságra kerülnek a nemzetközi jogban. Ennyi erővel a büntetőjog sem jog? Hiszen nem derítik fel az összes bűncselekményt. Oké hogy nincs szankcióérvényesítés központilag, de attól még van szankció. Csak az állam intézi önmaga. Az új tendenciákat mutatják a kollektív szankciók megjelenése mikor pl. az ENSZ alkalmaz szankciót. Nem mondhatjuk summa summarum hogy a nemzetközi jog jog. De eszmefuttatásnak jó volt.
42/3 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
NEMZETKÖZI
JOG JELENTŐSÉGE ÉS MAI SZEREPE
−
Jelentősége: két tényező miatt fontos o Technikai fejlődés ill. az emberiség tevékenységi körének példátlan kibővülésével függ össze. Államközi kapcsolatok intenzívebbé váltak, nincsenek időben távolságok. Világűr-tevékenység, légi közlekedés, környezetvédelem. Ezeken a területeken a nemzetközi jog felütötte a fejét, nem lehet egyedül megcsinálni, együttműködés kell o Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre. ENSZ 51 tagállammal alakult meg, ma meg 192 van. Plusz más aktorok. Megtöbbszöröződött a jogalanyok száma. Szélesebb körben szabályoz a nemzetközi jog. Olyan korszakban élünk mikor a nemzetközi jog felfutó szakaszban van.
−
Funkciók: o Államok közötti együttműködés elősegítése, nem csak a viszonyok elrendezése. Nem csak passzív szerep, hanem tevékeny együttműködés. ENSZ preambuluma is megemlíti már. Ha kellő mértékű együttműködésre bírják rá az államokat, utána ez csökkenti a potenciális problémákat. o Nemzetközi viták békés rendezése. Van egy közös szótár, egy közös hullámhossz ahol vitatkozni tudnak, közös hivatkozási alap. Erre hivatkoznak nem csak a levegőből húzzák elő. Egymással szembeni követeléseiket jogi alapon definiálják. Államok részéről van erre igény. o Stabilizáló szerep: 9 atomhatalom van, egy ilyen világban a nemzetközi béke fenntartása alap lenne. Államok nem rohannak egymás torkának rögtön. Sok eljárás, amivel le lehet hűteni a forró fejeket. o Külpolitika és nemzetközi jog közötti összefüggés. Nagyhatalmaknál a külpolitikai célok megelőzik a nemzetközi szervek befolyását. Kisebb országokra igaz hogy a nemzetközi jog meghatározza azt, hogy merre folyhat a külpolitika. Magyarország is ilyen kis eminens. o Értéket jelenít meg. A nemzetközi jog nem mindenre gyógymód, de elvetni sem lehet. Arany középút a legjobb. Az ENSZ nem képes arra hogy lehozza a mennyeket a földre de talán meg tudja menteni a földet a pokloktól.
2. ELŐADÁS – 2008. SZEPTEMBER 24. MOLNÁR TAMÁS
A
N E M Z E T K Ö Z I J O G F OR R Á S A I , N E M Z E T K Ö Z I J O G É S B E L S Ő J O G O K K Ö ZT I K A P C S O L A T
NEMZETKÖZI NEMZETKÖZI − −
JOGFORRÁSOK JOGFORRÁS FOGALMA
Lételméleti szempontból (ontológiai felfogás) azok a formák, szervek, melyek megalkotják a jogot. Ismeretelméleti szempont: azt nézi, hogy melyek azok a formák, melyekből megismerhetők az egyes szabályok. Ebben az értelemben jogforrás a nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjog (gnoszeológiai értelemben vett jogforrás). Mi ebben az értelemben fogunk beszélni róla.
42/4 Lara, 2008
Lara ®
− − −
Nemzetközi jog, 2008
Olyan formák, melyben az államok összeegyeztetett akaratáról van szó. Nemzetközi jogi alkotmány létezik-e? Válasz: nincs, az ENSZ alapítóokmánya nem sorolja fel a jogforrásokat. Fogódzó: a nemzetközi bíróság statútuma. Nem hivatalos felsorolás, csupán azokat a forrásokat tartalmazza mely alapján a nemzetközi bíróság eldönti az elé kerülő jogvitákat.
EZEK: − − −
Nemzetközi szokásjog, jog gyanánt elismert általános gyakorlat. Nemzetközi szerződések, két- vagy többoldalú, mindegy. A művelt nemzetek által elismert általános jogelvek.
EZEK − −
A RENDES JOGFORRÁSOK, VAN MÉG KETTŐ, KISEGÍTŐFORRÁS:
Nemzetközi bírói döntések. Legkiválóbb jogtudósok tanításai - monográfiák, kézikönyvek, melyek kivételes autoritásra tettek szert.
MIÉRT − −
Nemzetközi bíróság alapja az hogy a nemzetközi jog alapján ítélkezzen. A nemzetközi bíróság statútumának az összes ENSZ tagállam tagja, van rá mód hogy más is elfogadja. Svájc csak 2002-ben lett ENSZ-tagállam, előtte ezzel a joggal élt.
MÉG − −
TEKINTHETŐK EZEK UNIVERZÁLIS ÉRVÉNYŰNEK?
KÉT FORRÁS KRISTÁLYOSODOTT KI
Nemzetközi szervezeteknek a kötelező erejű határozatai. ENSZ biztonsági tanácsának szankciós határozatai pl. Az államoknak az egyoldalú jognyilatkozatai - egyfajta kivétel.
A NEMZETKÖZI JOG EGYES FORRÁSAI 1. NEMZETKÖZI SZOKÁSJOG: Jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka. Statútum 38. cikk. Két − dologból áll, két dolog az alapja. o Államok megegyezése - bizonyos időn keresztül folytatott gyakorlat fejezi ki. - materiális elem o Azt is kifejezésre juttatják, hogy ez számukra kötelező. - opinio iuris - jogi meggyőződés, szubjektív elem. • Példa: tengerparti államok tengere Univerzális: Egyértelműen kifejezésre kell jutni az államok szándékának és a − szabály tartalmának. Területi hatály változhat. Főszabály szerint univerzálisak, de ha mindenkinek a − kifejezett beleegyezése kellene, akkor nem lenne ilyen. Így tehát az államok többségének a beleegyezése kell, a többi esetében a passzivitás, hallgatás egyenlő beleegyezés. − Időben eltérő az államok érdekeltsége. Egyetemes nemzetközi szervezetek segíthetnek abban hogy bizonyítékát adják egy ilyen állami gyakorlatnak. Partikuláris vagy regionális: mérce jóval magasabb, minden érintett állam − konkrét beleegyezése kell. o Példa: diplomácia menedékjog ma már nem univerzális, LatinAmerikában elfogadott. 42/5 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Meg kell különböztetni az udvariasságtól. Ha az udvariassági szabályt − megsértjük, nem lesz semmi baj. Pl. diplomáciai mentesség udvariasság volt, ma már jog. Átalakulhatnak oda is meg vissza is. −
2. NEMZETKÖZI
SZERZŐDÉS:
Definíció: a nemzetközi jogalanyok közötti olyan megállapodás, amely − nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. Nemzetközi jogalanyok köthetnek ilyet: államok, nemzetközi szervek − Kötelező érvényű az ilyen megállapodás. Van ami úgy néz ki mint egy nemzetközi − szerződés, de nem kötelező érvényű. Nemzetközi jog uralma alatt áll - covered by international law. − − Kodifikáció: írásba foglalás, szabályok továbbfejlesztése. ENSZ közgyűlésének feladata - nemzetközi jogi bizottság. Komplexek a folyamatok - nincs idő megvárni hogy kialakuljanak a szokásjogok, − ezért kötnek egy szerződést ahol feketén fehéren leírják mi van. Új területek jöttek létre: űrtevékenység, természetvédelem. Szerződés a − legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszer. Nemzetközi szervezetek számának sokasodása - nemzetközi szervezeteket is − nemzetközi szerződések formájában alapítják meg. − Szerződések jogáról külön szerződés: "Szerződések szerződése" A benne nem részes államokra is irányadó. Ha szokásjogot kodifikálunk, a szokásjog nem szűnik meg és létezik a szokásjog is − meg a szerződésbe foglalva is. Megduplázódik.
3. MŰVELT − − − −
Művelt nemzetek alatt az európai államokat értették. Felbomlottak a gyarmatok, megszűnt az értelme. Ma már az összes független államot értjük alatta. Joghézag betöltése. Nem a nemzetközi jog által kiművelt jogelvek - hanem nagyjából minden állam belső jogában megtalálhatók. Szerződések értelmezésének nyújthat segítséget.
+1. BÍRÓI − − −
NEMZETEK ÁLTAL ELISMERT ÁLTALÁNOS JOGELVEK:
DÖNTÉSEK:
Minden olyan fórum döntései, melyek nemzetközi jogot alkalmaznak. ENSZ nemzetközi bíróságának korábbi ítéletei kiemeltek. Nincsen precedens jog
+2. LEGKIVÁLÓBB − −
Rendszerezik, összegyűjtik, struktúrát biztosítanak a nemzetközi jog szabályainak. Ha nincs döntés valamilyen ügyben, akkor megnézik, egy elismert jogtudós mit mondott róla.
JOGFORRÁSOK − − −
JOGTUDÓSOK TANÍTÁSAI:
HIERARCHIÁJA
Sokáig ez fel sem merült. A II. világháborúig senkit nem érdekelt Aztán megalakult az ENSZ - alapelvek lefektetése 69-ben merült fel ismét - ius cogens - a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya. Csak a szerződések vonatkozásában érvényesül.
42/6 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Nemzetközi szerződés nem lehet ezzel ellentétes. Államok közösségének egésze ilyenként kell elfogadja, hogy erre a rangja emelkedjen. o Csak a nemzetközi jog egy másik cogens szabályával lehet megváltoztatni. Ennek minősül: erőszak alkalmazásának tilalma, számos emberi jog - rabszolgatartás, népirtás. Általában tilalom formájában nyilvánulnak meg. Az sem egyértelmű, hogy hogyan jön létre. Szokásjog ugyanolyan súlyú mint a nemzetközi szerződés - diszpozitív szabályai. Nincs közöttük hierarchia. Kölcsönösen leronthatják egymás hatályát. ENSZ alapokmánya: erőszak tilalmának kodifikálása - nem volt ilyen tilalom eddig. o o
− − −
NEMZETKÖZI − −
−
− − − −
JOG ÉS EGYES BELSŐ JOGRENDSZEREK VISZONYA
Elméletek: 19 század vége felé jelent meg a kérdéskör. Gyakorlati jelentőség is. Összeütközés esetén melyiknek van elsőbbsége Dualista elmélet: nemzetközi jog és belső jogok két különálló rendszert alkotnak, nincs közös egymást metsző területük. Nemzetközi jog államon belüli érvényesítéséhez annak transzformációját írja elő. Ki kell hirdetni egy nemzetközi szerződést, ez kicsit fából vaskarika. o Triepel és Anzilotti Monista elmélet: nemzetközi jog és belső jog egységes rendszert alkot, nincs köztük alapvető különbség. Melyik élvez elsőbbséget? Két iskola: o Belső jog: Hegel. Nemzetközi jog nem más mint az állami belső jog meghosszabbítása - állam meghosszabbított karja. Az állam saját maga egyezett bele, s mivel ezen nyugszik, tehát egy állam bármikor visszavonhatja. o Bécsi iskola: nemzetközi jog elsőbbsége - Hans Kelsen: azért van elsőbbsége mert az minden belső jogrendszernek az alapja. Minden szabály érvényességét vissza tudjuk vezetni egy magasabb rendű szabályhoz. Eljutunk az alkotmányig, minden belső jogrendszer alapja. Ezen belső jogrendszerek érvényessége mind a nemzetközi jogra vezethető vissza. De miért? Nemzetközi jog alkotja meg azokat a szabályokat mint államok szuverenitása, függetlensége, amik azt a nyugodt helyzetet teremtik meg, hogy nem kell egymással foglalkozni, csak saját belső ügyeiket rendezhetik. A nemzetközi jog adja meg ezt a keretet, ha nem lenne nemzetközi jog, káosz lenne és anarchia és nem is jöhetnének létre belső állami jogrendszerek sem. Nemzetközi jogot alapnormának tekintette (ground norm) Bécsi egyezmény (1969) a nemzetközi jog elsőbbségét rögzíti. Nem lehet kibújni egy szerződés alól csak mert azt mondjuk, nem fér bele a belső jogunkban. Az, hogy az államok ezt hogyan teremtik meg, az őt már nem érdekli. Pl.: NY-EU a monista elméletnek megfelelően jár el kb. Közzéteszik a nemzetközi szerződéseket, nem kell kihirdetni. Nincs transzformáció Németország és Olaszország úgy véli ki kell hirdetni. Magyarország öszvér ország - nem derül ki sok. Szokásjogot egy az egyben elismerjük, nem kell kihirdetni.
3. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 1. TÖRŐ CSABA
AZ
ÁL L A M A N E M Z E T K Ö Z I J O G A L A N Y A K É N T
42/7 Lara, 2008
Lara ®
− −
− − −
−
−
−
−
Nemzetközi jog, 2008
Állam: szervezett politikai közösségnek alávetett terület és népesség. Állam: a nemzetközi jog egyetlen alanya, szuverenitással + függetlenséggel + eredeti jogalanyisággal rendelkezik. XX. században: + nemzetközi szervezetek és egyének Az állam szuverenitása: nem alávetett a nemzetközi jogközösség egyetlen más tagjának sem. Az államiság alkotóelemei: o Lakosság o Terület o Kormányzat • Ha bármelyik elem hiányzik, nem elismert nemzetközi jogalany Lakosság: o Nem számszerű követelmény o Állampolgárok összessége • Közjogi kötelékkel az adott politikai közösséghez tartoznak o Állandóan letelepedett o Személyi alávetettség az állam főhatalmának o Az állampolgár külföldön sem sértheti meg az állam törvényeit Terület: o Nincs minimális méret o Területi integritás: területváltozás csak békés eszközökkel, államok beleegyezésével. Területi integritás általában az állam zavartalan működésének feltétele. o Nem jelenti azt, hogy a területnek folyamatosnak kell lennie. Pl. Indonézia, stb. o Összetevői: • Szárazföld • Vízfolyamok (ha azokon nincs nemzetközi közlekedés) • Parti tenger (felségvizek) + beltenger • Légtér o Elhatárolása: • Az állami hatalom földrajzi határa Kormányzat: o Az állam mint szervezett politikai intézmény/közösség akaratának megjelenítése + kifejezése o Azok az intézmények is, amik képesek fenntartani a közrend működését o Nincs nemzetközi jogi előírás annak természetére • Nem tesz különbséget demokrácia és nem demokrácia között o Összes közhatalmi szerv: politikai, közigazgatási és igazságszolgáltatási o Állami funkciók tényleges gyakorlása. • Szükséges kellékek és képességek valós megléte o Bizonyítja, hogy az állami közhatalom valóban létezik. Állami szuverenitás: o Az államiság ismérve és követelménye o A szuverenitás régen az állam legféltettebb kiváltsága volt o Az állam függetlenségének kifejezője o Korlátai: a nemzetközi jogrend alanyai együttélésének szükségletei, jogok és kötelezettségek egyensúly o A nemzetközi jogból eredő és igénybe vehető jogok forrása
42/8 Lara, 2008
Lara ®
−
−
−
−
−
Nemzetközi jog, 2008 o Nemzetközi kötelezettségek vállalása nem csorbítja Szuverén állam: o Közvetlenül és eleve alávetve a nemzetközi jognak o Nemzetközi kötelezettségvállalás képessége állami szuverenitás tartozéka o Nincs alárendelve semmilyen nemzetközi hatóságnak vagy más államnak Államok szuverén egyenlősége: o ENSZ Alapokmány 2. (I.) cikk: "A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségén alapul" o Minden állam ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. o Az államok közötti különbségek nem érintik egyenlő jogi státuszukat. o Francia forradalom óta fontos az egyenlőség kivívása Szuverenitás következményei: o Az állam alkotmányos autonómiája • Nemzetközi jog közömbös, nincs előírása, ez az állam saját döntése o Politikai, gazdasági és társadalmi rendszer szabad megválasztása • Önrendelkezési jog gyakorlása o Nemzetközi kapcsolatok formáinak és mértékének szabad meghatározása o Szuverén akciószabadság korlátai nemzetközi jogi elvek (állam jogai és kötelezettségei) Az államok alapvető jogai és kötelezettségei o ENSZ Közgyűlés határozata 375. o Függetlenség, saját kormányzati rendszer megválasztásának lehetősége o Saját területén joghatóság az ott élő lakosság és az ott lévő dolgok felett. o Egyenrangú és egyenjogú a többi állammal o Jog a kollektív vagy egyéni önvédelemhez fegyveres támadás esetén Az államok alapvető kötelességei: o Más állam belügyeibe be nem avatkozás o Más állam területén tartózkodnia kell a polgárháború szításától, illetve a saját területén sem támogathat erre irányuló tevékenységet. o Joghatósága alá tartozó személyek alapvető emberi jogainak tiszteletben tartása. o Államközi viták békés rendezése bírói vagy diplomáciai úton o Fegyveres erő nemzeti politika eszközeként történő alkalmazásának elkerülése • Fenyegetés, vagy tényleges bevetése o Az államterület békés vagy biztonságot veszélyeztető célra történő felhasználásának megakadályozása o Tartózkodnia kell fegyveres erőszakot jogellenesen alkalmazó állam támogatásától o Jogkövető magatartás a nemzetközi kapcsolatokban • A nemzetközi jog elsőbbsége az állami szuverenitással szemben o A nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése
42/9 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
4. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 8 MOLNÁR TAMÁS
ÁLLAMI. AZ −
É S K O R M Á N Y E L I S M E R É S , ÁL L A M O K M E G S Z Ű N É S E É S K E L E T K E Z É S E
ÁLLAMELISMERÉS
Definíció: egyoldalú aktus, amellyel a nemzetközi jog valamely alanya állást foglal egy másik entitás nemzetközi jogalanyiságáról. Alapvetően politikai kérdés. Vannak jogi szabályai.
MILYEN
ELMÉLETEK?
1. konstitutív elmélet: államelismerés keletkezteti a jogalanyiságot. Jogi értelemben az államot az államelismerés mint olyan, hozza létre. Vannak gyenge pontjai. Gyakorlatilag lehetetlen hogy egy újonnan felemelkedő entitásról a többi állam egyszerre mondjon véleményt. Eltérő időpontokban szokott véleményt mondani. Felemás jogalanyiság elképzelhetetlen lenne. − 2. deklaratív elmélet: az állam a többi állam elismerésétől függetlenül a nemzetközi jog alanya. Ha teljesíti az államiság feltételeit, akkor ez az entitás a nemzetközi jog alanya. Elismerés csak egy deklaratív aktus. Állam létének tudomásul vétele. Gyakorlat ez utóbbinak felel meg. Valóság az, hogy nem az elismerés hozza létre − az államot. Szokásjogi úton ez a helyzet. Tipikus jelenkori példa Koszovó: kb. 40 állam ismerte el, több mint 150 még nem. Spanyolország nem ismerte el, de ha spanyol repülőgép behatol a légtérbe az − jogsértés. Van azonban szerepe az elismerésnek. Leginkább a kétoldalú kapcsolatokban − játszik szerepet, azzal tudunk bilaterális kapcsolatot kialakítani, aki elismert. Az elismerés aktusa teszi nemzetközi szinten cselekvőképessé az államot. Nincsenek igazán írott nemzetközi szabályok. Vannak olyanok melyek arra − vonatkoznak, mikor nem lehet elismerni. o Fegyveres erőszak alkalmazásával létrejött állam esetében pl. Ez volt a helyzet 60-as évek végén Dél-Afrikában. Vagy az akkori Rodézia kapcsán is ez volt a helyzet (mai Zimbabwe) o Idő előtti elismerés - azaz a tényleges megalakulás előtti elismerés. Amikor elszakad egy állam a másiktól (vagy gyarmat függetlenedés) azelőtt történik az elismerés mielőtt az állam ezt megadta volna. Pl.: USA esetében, Franciaország előbb elismerte, mint az anyaország. Vagy másik példa Algéria dekolonizációs folyamat. Vagy Koszovó, Szerbia még nem ismerte el. De 46-47 állam elismerte már. Az ilyen államokat szokás nasciturus államnak nevezni. o Időn túli elismerés: egy állam már kétségkívül a nemzetközi rendszer része, bizonyos államok megtagadják az elismerést. Tipikus példa Izrael, '48 óta létezik de több arab állam a mai napig nem ismerte el. − Új fejlődési irányt jelentettek a Jugoszlávia felbomlásával létrejött államok. '91ben EK létrehozta a Badinter(?)-bizottságot. Meg kellett vizsgálnia a volt jugoszláv államokat, megállapítsa hogy elismerhetőek-e új államokként. Új tényezők figyelembevételét ajánlotta. Következőket: ENSZ alapokmány továbbá a Helsinki záróokmány illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása. Másrészt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak garantálása. Határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása. Leszerelés és nukleáris biztonság biztosítása. −
42/10 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Erről nyilatkozat '91-ben. Ezek megléte esetén fogják elismerni az újonnan − létrejött államokat.
FAJTÁI
ÉS FORMÁI
(NEM
ÖSSZEKEVERENDŐ A FAJTA ÉS FORMA)
− −
Fajták: De jure és de facto (jogilag- gyakorlatilag) Mindkettőhöz fűződnek joghatások, csak a jogkövetkezmények terjedelme más. o De facto: nem határozott, nem végleges, hanem inkább tartózkodó magatartás. Tudomásul veszi a tényeket, de ezt a helyzetet még nem tartja véglegesnek. Passzív, várakozó álláspontra helyezkedő forma. Nem történik meg a diplomáciai kapcsolatok felvétele, általában kereskedelmi kapcsolatok. Korlátozott államközi kapcsolatok csak. Mindig ideiglenes. Jó esetben, ha megszilárdul az állam, úgyis követi a de jure elismerés o De jure: következmények szélesebbek. Államközi kapcsolatok tartós, normális, sokoldalú felvételét jelenti. Diplomáciai kapcsolatok, nagykövetség nyílik a két országban, semmifajta korlátozás alá nincs már vetve a két ország együttműködése. Jogkövetkezmények terjedelme más!
−
Formák: o Kifejezett államelismerés: valamilyen hivatalos állami nyilatkozat tartalmazza. Lehet diplomáciai jegyzék, vagy nemzetközi szerződés melyben ezt is kimondják nyíltan, önmagában a diplomáciai kapcsolatok felvételének felajánlása ilyen forma. o Hallgatólagos: az adott állam magatartásából lehet kikövetkeztetni, nemzetközi szerződést kötnek, a küldöttnek megadja azokat a kiváltságokat amiket egyébként az állami küldöttek élveznek, elfogadja az állam által kiállított útlevelet. Együtt szokták ezt csinálni az államok. Az hogy mi történik egy nemzetközi szervezetben (pl. ENSZ) az nem jelenti hogy az összes többi tagállam elismeri. Viszont akik a felvétel mellett szavaznak, ott vélelmezhető hogy elismerik az új államot.
−
II. KORMÁNYELISMERÉS Definíció: Az államközi kapcsolatokban annak a szervnek az elismerése, amely az − állam képviseletére jogosult, és amellyel az elismerő államok hajlandóak kapcsolatba lépni. Ezt a szervet nem minden államban és nem minden időben hívták kormánynak. Az államelismerés magában foglalja a kormányelismerést. Kormány belső ügy. − Belügyekbe való beavatkozás tilalma nemzetközi jog alapja. Kormányváltásnak nincs kihatása az állam jogalanyiságára. Vannak olyan speciális esetek, mikor a kormány elismerése már a nemzetközi jog látókörébe kerül és van jelentősége. o Ha erőszakkal kerül hatalomra – pl. puccsal. Két doktrína alakult ki. • Tobar-elv: ecuadori diplomata volt - erőszakos úton létrejött államot nem szabad elismerni. De ha egy illegitim módon létrejött kormány rendez egy népszavazást, aminek nyomán megint ő marad hatalmon akkor már el lehet ismerni. • Estrada-elv: semmilyen szín alatt nincs helye kormányelismerésnek mert az a belügyekbe való beavatkozás. Ne nyilatkozzanak az államok. • Tulajdonképpen ma sem vagyunk okosabbak, erre ma sincs írott nemzetközi jogi szabály. Egyik állam ezt, másik azt követi. 42/11 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Polgárháború dúl az országban és a felkelők létrehoznak egy másik kormányt, konkuráló kormányt. Több kormány harca a hatalomért, akkor van jelentősége hogy kit ismernek el az államok. Effektivitás dönt (tényleges hatalom gyakorlás) államterület legalább felét a kontrollja alatt tartja, és képes a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére. Fizeti a tagdíjat, ENSZ-ben jelen van, tárgyalásokat folytat, stb. o Háborús helyzetben a kormány nem tartózkodik otthon. Két forgatókönyv: • 1. Száműzetésben lévő vagy menekült kormány: kénytelen volt menekülni és egy másik országba tette át a székhelyét, kényszerűen. Franciaország vagy a Benelux államok a II. világháború során pl. Angliába mentek. • 2. Emigráns kormány: külföldön alakult meg! Sosem gyakorolt otthon hatalmat. Függetlenségért küzdők élén létrejön egy kormány, pl. gyarmatok esetében. Majd jó esetben, ha az a terület független lesz, akkor tér haza. Algéria a példa. • Mindkét kormánynak az a célja hogy vagy átvegye és folytassa vagy a hatalomhoz jusson. Külföldön mindig az idegen állam hozzájárulásával végzik a tevékenységüket. o
III. AZ − − − −
ÁLLAMOK KELETKEZÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
Nincs részletes nemzetközi jogi szabályozás. Az államkeletkezés/megszűnés folyamatai kívül esnek a nemzetközi jog hatókörén. Vannak olyan cogens normák melyek ekkor is alkalmazandóak Népek önrendelkezési joga: gyarmati sorból felszabadult államok ennek a megvalósulása. Alapvető szabály ennek elfojtása vagy megakadályozása súlyos nemzetközi jogsértés. Erőszak alkalmazásának tilalma. Nem lehet úgy létrehozni vagy megszüntetni államot hogy ahhoz fegyveres erőszakot alkalmazunk. Határok sérthetetlenségének elve: területváltozásokat sem lehet erőszakos módon kieszközölni. Csak megegyezéssel.
MILYEN −
−
Uratlan terület elfoglalása: terra nullius. Ma már ilyen nincs a földgolyón, minden terület valamely állam fennhatósága alatt áll. Nyugat Szahara - Marokkótól délre, Marokkó és Mauritánia között. Ott a mai napig nincs állam. Bejelölik a térképeken, de nincs állam. A bíróság azt mondta hogy jelen voltak itt olyan törzsek, akik gyakoroltak bizonyos főhatalmat, tehát nem tekinthető terra nulliusnak. Annexió: azaz amikor fegyveres erőszakkal bekebelezünk egy területet és vagy megszüntetjük az előzőt vagy létrehozunk egy bábállamot. Ez ma már tilos. Debellációnak hívják, amikor így megszűnik egy állam.
MODERN −
−
HAGYOMÁNYOS/MÚLTBELI ESETEI VANNAK?
ESETEK:
Gyarmati sorból függetlenné válás: dekolonizáció. 50-es évektől kezdődött, több hullámban került erre sor. A térkép kb. fele ilyen állam. 1990-ben volt az utolsó (Namíbia). Népek önrendelkezési jogának gyakorlása és megvalósulása. Benne van az ENSZ alapokmányában. 1966 - két nagy egyezségokmány az emberi jogokról - ezek is kimondják. Van egy belső oldal: minden nép maga határozza meg hogy milyen társadalmi gazdasági, politikai struktúrában képzeli el magát.
42/12 Lara, 2008
Lara ®
−
Nemzetközi jog, 2008
Külső: nemzetközi kapcsolatokban való önálló fellépést jelent. Függetlenség. Ne álljon egy nép felett más idegen hatalom.
KIK
GYAKOROLHATJÁK?
70-es ENSZ nyilatkozat: az önrendelkezés a gyarmati sorból felszabadultakat illeti meg. Alapvetően két elv szokott ütközni: − o Minden nép elnyeri azt a függetlenséget amire vágyik. o Területi integritás védelme − Ha elnyomjuk az önrendelkezés jogát hogy garantáljuk a területi integritást, határok sérthetetlenségét, akkor ez nem jár-e ugyanolyan gondokkal? Egyesülés vagy unió: nemzetközi gyakorlat vizsgálata hozhat közelebb a − megoldáshoz. Tipikus példa Tanganyika és Zanzibár 1964-ben Tanzánia. Jogilag ez egy unió, Tanzánia a jogalany, ő az ENSZ tagállam, stb. Egyiptom és Szíria - 1958-ban. Egyiptom nem határos Szíriával! − Szétválás: van egy A állam mely megszűnik létezni, lesz belőle B és C. Eredeti − jogalanyisága megszűnik! Pl. Csehszlovákia, Szovjetunió. − 1961-ben Szíria szét akart válni, de Egyiptom azt mondta hogy ez csak kiszakadás. Elszakadás és szétválás közötti különbség. − Elszakadás: nem szűnik meg az eredeti. Pl. Koszovó − Szovjetunió után Oroszországot elismerték utódjának. Jugoszlávia esetében nem − így volt. −
ÁLLAMUTÓDLÁS − − −
− −
KÉRDÉSE
Keletkezés vagy megszűnés esetén merülhet fel. Adott terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben való utódlás. Adott terület felett ki gyakorolja a főhatalmat. Berekszászi bácsi :) 1910-től napjainkig: OMM aztán Csehszlovákia, majd Magyar Királyság, világháború után Szovjetunió, most pedig Ukrajna. Állam lakossága hogyan változik? Nemzetközi jogi opció - lényege az, hogy egy adott terület egy másik államhoz tartozik, az ott élők eldönthetik hogy melyik állampolgárságot akarják. Ha a régit, akkor áthurcolkodnak annak az országnak a területére, ha marad akkor lemond a régiről és kapja az újat. Nemzetközi szerződések sorsa: 1978 Kodifikációs szerződés - Bécs. Állami vagyon, államadósság, állami levéltárak helyzete. 1983 - Bécs. Még nem lépett hatályba. Ugyanez a helyzet, megvannak az esetek, mikor mi a teendő.
5. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 15. MOLNÁR TAMÁS
A
TERÜLET KÉRDÉSEI
Az állam szárazföldi területe, az állam területi felségjogának korlátozásai, olyan területek melyek nem tartoznak egy állam fennhatósága alá sem 42/13 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Tankönyvből jól kiolvasható rész
I. BEVEZETŐ
GONDOLATOK:
−
Állam kritériumai: terület, népesség, kormány, kapcsolattartási képesség. Elsővel, s egyben legfontosabbal foglalkozunk. A nemzetközi jog többi alanya nem rendelkezik területtel. Se a nemzetközi szervezetek, se a lovagrendek, stb. − Fogalma: A fő területnek és hozzá kapcsolódó egyéb területnek azon része melyen az állam szuverén hatalma érvényesül. Háromdimenziós kiterjedésű valami. − Szárazföldi, vízi és légi államterület. Területi felségjog. Nem csak a felső részt jelenti, hanem az alatta fekvő rész is, plusz a légtér is. Nincs konkrét nemzetközi jogi szabály hogy hol ér véget. Adott esetben tenger is tartozik az államhoz. − Területi szuverenitás v területi felségjog: meghatározott területen fennálló jogok összessége. Egy állam milyen felségjogokat gyakorol egy adott terület felett. Két oldal: negatív és pozitív − Negatív: államon belül más idegen államok ott nem fejthetnek ki tevékenységet. Kizárólagosság elve. − Pozitív: ez a tárgy mindenre és mindenkire kiterjed. Teljesség elve. − Központi elem a jogcímnek nevezett valami. − Területi szuverenitást lehetővé tevő előfeltétel. Jogcím: egyrészt a jognak valamilyen konkrét forrása. Másrészt pedig ennek a jogosultságnak létét alátámasztó bizonyíték. − Akkor lényeges, mikor egy adott területet több állam igényel. Ha ezt nem tudja papírral bizonyítani, akkor jön a bizonyíték. − Ki gyakorol ott közhatalmat? −
Fő kérdések mennyiben térnek el a belső jogban. 1. belső jogban bármilyen tulajdonnal kapcsolatos szabályozásban jelen van egy erős vertikális viszony, tulajdonnal vannak részjogosítványai. Bérbe is adhatom a lakásomat v haszonbérlet a föld esetében. Mindig a tulajdonos mondja meg a végén a frankót. Tulajdonnal igen fejlett és kifinomult. Nemzetközi jogban ez nincs jelen. Területi szuverenitás egymás mellé rendelve érvényesül. Horizontálisan érvényesül. Legalapvetőbb szabályok léteznek. 2. a belső jogban, ha átruházunk valamit valakire, akkor szuverenitásváltozásról nincs szó. Nemzetközi jogban szuverenitás transzfer van. 3. belső jogok konkrét terület megszerzésének elvesztésének mechanizmusával foglalkoznak. Nemzetközi jog ezzel nem foglalkozik, hanem a következményekkel, hatásokkal. Pl. államutódlási szabályok.
II. ÁLLAM SZÁRAZFÖLDI 1) TERÜLET:
TERÜLETE, ÚJ TERÜLET MEGSZERZÉSE, ÁLLAMHATÁROK:
− Általában összefüggő egység. Persze vannak kivételek. Szigetcsoport-államok: Indonézia, Malajzia, Japán. Nem minden állam minősül ennek, aminek szigetei vannak. A víz-szárazföld arány nem haladja meg a 9:1 arányt. − Enklávét találunk beékelve, másik államot. Minden oldalról egy másik állam szárazföldi területe vesz körül.
2) TERÜLETVÁLTOZÁS: 42/14 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
− Magyarországnak is változott a területe az elmúlt 10 évben. Egészen kicsi változásoktól a nagyig. − 1. Uratlan terület elfoglalása: terra nullius okkupációja. Elfogyott a terra nullius. o Petrezselyem-sziget − 2. Elbirtoklás: egy kétséges jogcímnek az időmúlással és a korábbi állam beleegyezésének vélelmezésével való igazolása. − „Tudom nem egyszerűek de így hívják a gyereket” o Nyilvánosnak kell lenni, érintett államoknak tudniuk kell róla o Megszakítatlanság. Másik állam tiltakozása megszakítja. o Időtartam legyen ésszerű. − 3. Területnövekedés: természeti változások miatt. Parti tengeren belül kiemelkedik egy sziget. Pl.: Izland, Hollandia - polderesítés, Dubai szigetei. − 4. Átruházás: békés úton történő területátadás/átvétel. USA területének jelentős része. Békeszerződésekben is történik ilyen. − (5. Hódítás és erőszak alkalmazása): ma már nem megengedett, de régen ez volt a jellemző.
3) ÁLLAMHATÁROK: − Alapvető félreértés hogy ez egy vonal. Valójában képzeletbeli síkok összessége. Államok területét egymástól illetve a területi felségjog alatt nem álló területektől elválasztja. Képzeletbeli sík lefelé, a föld kp-ja felé. − Hogyan állapítjuk meg? Politikai kérdés. Nincsenek konkrét nemzetközi jogi dolgok. − Természetes határok, folyók, hegyek. Franciaország. − Etnikai határok: Mo - vörös térkép. (mosolygós jeles az idexbe) − Történelmi határok − Stratégiai határ − Földrajzi összefüggés elve. − Természetesek, vagy mesterségesek. o Természetes: egybeesik a határ vmi természeti határral. Pl. hegység. De ha hajózható folyó, akkor a sodorvonal a határ. A legmélyebb hajózható pontokból összeálló vonal. Thalweg-elvnek is nevezzük. Nem hajózható folyó: vagy a középvonal vagy az egyik v másik folyópart. Mo-n az Ipolynál ez érvényesül. Nemzetközi tó: nincs konkrét jog. A két szomszéd megszerződi ezt :) o Mesterséges: hosszúsági v szélességi fokok. USA-Kanada között. Vagy Egyiptom és Szudán. − Megállapítás: delimitáció - térképen való kijelölés. Demarkáció - tényleges kitűzés és határjelekkel való megállapítás. Delimitációra mindig sor kerül. Demarkációra mindig a fizikai adottságok tekintetében kerül sor. − Hogyan lehet delimitálni. o Egyoldalú meghatározás. Légtér: ameddig el tud repülni a repülő - valaki ennyit akar, ez kb 20 km. Valaki azt mondta, 80 v 100. Parti tenger: legfeljebb 12 tengeri mérföld. Lehet ennél kevesebb is, és ezt én magam döntöm el. o Közös, kétoldalú: kötnek egy szerződést. Uti possidetis iuris - ahogy birtokoltok, ahogy a terület helyzete korábban fennállt. Függetlenedéskor az akkori határok lesznek a további határok. Függetlenség kivívása ne járjon az adott állam megingatásával. Stabilitást igyekszik fenntartani. Kivonul az előző hatalom, akkor elkezdenék megcsipkedni a területét a meggyengült helyzetben. Ténylegesség elve. o Bírói meghatározás: végső megoldás, nemzetközi bírósághoz fordulás. 42/15 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
III. TERÜLETI
FELSÉGJOGOK KORLÁTOZÁSAI
−
Ténylegesen egy adott állam feletti hatalom sose 100%-osan kizárólagos. Két csoport: csak meghatározott államokkal szemben fennálló, vagy minden állammal szemben fennálló. o Csak meghatározott államokkal szemben : Nemzetközi jogi bérlet. Stratégiai jelentőségű terület felett egy másik állam megvásárolja az ellenőrzést. A szuverenitás a bérlet időtartamára átszáll a bérlőre. Nemzetközi jogi szolgalom (és nem szorgalom): valamit köteles eltűrni a saját területén, vagy köteles tartózkodni valamilyen tevékenységtől a saját területén. Demilitarizált övezetek. Államutódlásnál az utódállamot is köti. Nemzetközi szomszédjog: államnak úgy kell a jogait gyakorolnia, hogy az a többi állam jogait ne sértse. Csak addig nyújtózkodhatok amíg az államhatár ér. Példák: Rio Grande folyó elöntözése USA-ban. Mexikónak nem maradt. Szokásjogi alapon áll fenn. o Minden állammal szemben fennálló: Vizeken való áthaladás esete. Parti államnak el kell tűrnie hogy bármely ország hajója békésen áthajózzon a parti vizein. Dunával is hasonló. Diplomáciai v konzuli képviseletek jelenléte. Arra a területre a fogadó állam hatóságai nem léphetnek be. −
IV. TERÜLETI − −
FELSÉGJOG ALATT NEM ÁLLÓ TÉRSÉGEK
res communis. - közös dolgok. 3 típus: o Sarkvidékek, Antarktisz szerződés - egy állam sem gyakorol felette hatalmat. Északi sark - befagyott óceán, déli sark megfagyott földrész. o Nyílt tenger: tengerfenék. Nemzetközi tengerfenék hatóság. Klasszikus szabadságjogok könyvből megtanulandók. o Világűr: hol ér véget a légtér hol kezdődik a világűr (80-100 km között tett javaslatot az ENSZ világűr bizottsága - merthogy ilyen is van)
6. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 22. TÖRŐ CSABA
A
NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK JOGA ÉS A TENGERJOG
− Nemzetközi/nemzeti folyók és tavak − Amit teljes egészében csak 1 ország vesz körül az nemzeti, egyébként nemzetközi, pl. a Tisza nemzetközi, a Balaton nemzeti − Ez más jogi szabályokat is igényel: nemzetközi jog vagy az állam belső rendje? − Tengeri összeköttetés: hajózhatóság jelentősége → nyitottság valamennyi állam számára kereskedelmi céllal − Nemzetközi vízi utak = nemzetközi érdekű hajózható út − Más szempontok is szerepet játszanak, pl. vízenergia termelése − Már 1815-ös kongresszus megállapodása is volt, hogy az európai vízfolyamokat szabaddá, biztonságossá kell tenni 42/16 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
− 1831: első állandó nemzetközi szervezet, a Rajna biztonságossá és hajózhatóvá tételére: Rajna-bizottság, majd Duna (1856) − Duna-bizottságok sora követi egymást: Európai nagyhatalmak + parti államok − A Duna, mint vízi út jelenleg hatályos szabályozása: Belgrádi egyezmény (1948), majd Parti államok (Ausztria, 1960) − 1998: kiegészítő jegyzőkönyv: nem csak közvetlenül parti államok lehetnek tagok/aláírók, hanem olyanok is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a Dunával, de mondjuk a vízgyűjtő területén vannak, vagy csak a Dunához kapcsolódó folyam megy át rajtuk (pl. Dnyeszter), így mondjuk Moldova is kapcsolódhat − Csatlakozik Csehország, Ukrajna, stb. − Szabad kereskedelmi hajózás - minden állam − Hadihajók: csak parti államoké lehetnek, és saját területükön kívül csak a másik állam beleegyezésével kódoroghatnak − Cabotage joga: csak parti államok (egy állam saját nemzeti vizein az állam saját kikötői között lebonyolított kereskedelmi tevékenység), pl. a görög szigetek között nem fuvarozhatnak olasz hajósok, csak görögök − Mellékfolyók: nem terjed ki rájuk az egyezmény, pl. a Vágon nem lehet csak úgy felhajózni bárkinek a Dunáról indulva… − Duna Bizottság: a 48-as egyezménnyel hozták létre, ők az egyezmény végrehajtását felügyeli o Minden állam egy képviselővel bír o Tagok: diplomáciai státusz o Székhelye Budapest (1953) o Feladata a Belgrádi egyezmény végrehajtásának felügyelete = javaslatok, ajánlások o Technikai + jogi szabályozás − Nemzetközi folyók vízhasznosítása: nemzetközi vízügyi szerződések (bilaterális/multilaterális) − Tárgyuk: o Határvizek vízgazdálkodásának kérdései o Vízi energia termelés o Öntözés o Árvízvédelem o Környezetvédelem (vízszennyezés) − Szófiai egyezmény, 1994: Duna védelme + fenntartható használata − Tengeri csatornák: mesterséges vízi utak, ezekre ugyanolyan szabályok vannak: nemzeti vagy nemzetközi o Általánosan: elhelyezkedés szerinti területi állam felségjoga o Pl. A Korinthoszi-csatorna abszolút nemzeti, a görögök akkor nyitják meg amikor akarják, pénzt is kérhetnek az áthaladásért o De: ha kiemelten fontos, és születik róla egy nemzetközi megállapodás, onnantól kezdve nemzetközivé válik, státusváltáson megy át (pl. Szuezi-csatorna, 1888-as konstantinápolyi egyezmény óta nemzetközi, kereskedelmi+hadihajói, béke+háború idején is) o Másik példa: Panama-csatorna, USA + Panama megállapodás (1977) = szabad áthaladás + garantált állandó semlegesség (mindenki hozzáférhet, persze díja az van); az USA garantálja, hogy a csatorna bármely esetben nyitott marad − Hagyományosan: szokásjog, de a 20. században szerződéses lett − Tengerjogi konferencia, 1958: UN Conference on the Law of the Sea (UNCLOS) − Egyezmények ezen a konferencián: o Parti tenger + csatlakozó övezet 42/17 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Nyílt tenger (mire van az államoknak joga nyílt tengeren) Nyílt tengeri halászat + nyílt tengeri élővilág megóvása Kontinentális talapzat (megállapodások) Legutóbbi (3.) tengerjogi konferencia (1982): UN Convention of the Law of the Sea o Átfogó szabályozás o Nemzetközi egyezmények Szokásjog kodifikációja (a nemzetközi gyakorlatban lévő normákat rögzítik írásban) Új normák kidolgozása (pl. milyen távolságra lévő tengermélyi kincseket tekinthetnek az államok sajátjuknak) Jövőbeni szabályozási kérdések iránya (pl. olajfúrás) o o o
−
−
−
−
−
−
Alapvonal o A szárazföld szegélyvonala apálykor o Követi a part fő vonalát o Rugalmas megoldás: kiegyenesített alapvonal = a kiugró partvonalat összekötő egyenes o Közvetlen közelben sziget(ek) = külső szegélyüket összekötő egyenes o Öblök esetén: széleinek összekötése, ha 24 tengeri mérföldnél nem szélesebb (kivéve: történelmi öblök!, pl. Kanada: Hudson-öböl) Alapvonal mögött: belvizek o Csatornák, folyamtorkolatok, nemzeti/nemzetközi kikötők o Teljes joghatóság! o Vészhelyzetben azonban egy állam nem tagadhatja meg a kikötőbe való behajózás jogát o Ha egy spanyol hajó behajózik egy görög belvízre, akkor a hajó hiába spanyol felségterület, a görögök átvizsgálhatják a hajót Alapvonalon kívül: parti tenger o Max 12 tengeri mérföld (1 tengeri mérföld = kb 1800 méter) o De vannak olyan államok, amik olyan szorosan vannak hogy nem fér el 2 x 12 mérföld, ilyen esetben a rendelkezésre álló terület fele lesz a nyerő :) o A parti állam kizárólagos jogokat élvez o A parti állam területi joghatóságát korlátozza egy nemzetközi szolgalom: "békés áthaladás joga" = joghatóság idegen hajó felett korlátozott o A parti állam nem szedhet díjat o Ráadásul biztosítani kell az áthaladó hajónak a kellő információkat! (pl. viharról, navigáció, stb.) o Áthaladó idegen hajót akkor állíthat meg, ha gyanítja, hogy megsérti a közrendet (pl. csempészhajó) vagy ha a hajó fedélzetén olyan dolog folyik ami veszélyezteti az állam biztonságát o Kizárólagos halászati jog! Csatlakozó övezet o Parti tenger + 12 tengeri mérföld (együtt max. 24) o Ellenőrzési jogok = vám- és pénzügyi, bevándorlási, egészségügyi szabályok Kizárólagos gazdasági övezet o Államoknak be kell jelenteniük, hogy igényt tartanak ilyenre! o Szuverén jogok gyakorlása (max 200 tengeri mérföld) élő + élettelen természeti erőforrások felett (tenger, tengerfenék, tengeri altalaj) = felfedezés, kiaknázás, gazdálkodás+fenntartás o Szél- és vízenergia kiaknázása
42/18 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008 o Mesterséges építmények (olajfúró szigetek, halászati bázisok, kutatóállomások) Más államok jogai a kizárólagos gazdasági övezetben: o Hajózás + légtérhasználat o Kábelek + vezetékek fektetése, használata
−
7. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 29. TÖRŐ CSABA
TENGERJOG MÁS
F OL Y T AT Á S
ÁLLAMOK JOGAI A KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZETBEN
− −
Hajózás és légtérhasználat Kábelek és vezetékek fektetése, használata
KONTINENTÁLIS −
− − − − − −
−
NYÍLT − −
−
TALAPZAT
Modern technológia fejlődésével új jelentőség. Tengerfenék is kiaknázható. Szf folytatásaként a sekély tengerparti altalaj olyan lehetőségeket biztosít, melyek új energiaforrásokhoz, nyersanyagokhoz biztosítanak hozzáférést. Truman kinyilvánította hogy a kontinentális talapzat a szf folytatása, szuverenitását képezi. Úgy tekintik mint a szfi területet ami a tenger alatt folytatódik. USA akart ezzel élni, majd egyre több állam csatlakozott. Szárazföldi területekhez csatlakozó, parti tengeren kívüli tengerfenék + altalaj 200 m vagy kiaknázhatóság (max 350 tengeri mérföld) 1982-es általános tengerjogi egyezmény alapján Pl északi tenger sekély tenger. Hogyan osztják fel egymás között. Jó kis viták voltak ebből. Maga a fogalom elismertséget nyert. Meg kell különböztetni a kizárólagos gazdasági övezettől. Ebben az esetben csak a tengerfenékről van szó. Jogilag a különbség: a konti.talapzatra az államok igényt tartanak (természetes szuverén jogaik kiterjed erre, magától értetődően csatlakozik a szf-höz) a kizárólagos gazd öv (egyértelművé kell tennie hogy erre igényt formál. Nem magától értetődő, hanem ki kell nyilvánítani) Parti állam kizárólagos + természetes jogai a természeti erőforrások felett. = Res communis omnium usus azaz mindenki számára elérhető közös javak Olyan térségek melyek nem tartoznak egyik állam joghatósága alá sem és nem is lehet! Legnagyobb vízfelület a világon Szabadon gyakorolható jogok: o Hajózás szabadsága - egyetlen államot sem lehet kiszorítani vagy kizárni o Átrepülés o Halászat - messzire a partoktól lehetséges - halászat és tengeri élővilágnak valahogy egyensúlyban kellene lennie. Nemzetközi egyezményben meghatározott kvótákat nem sértenej o Tenger alatti kábelek és csővezetékek fektetése o Építmények létesítése o Tudományos kutatás TENGER
42/19 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
TENGERPARTTAL − −
− −
NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK
Hozzáférés a nyílt tengeri területekhez Átmenő kereskedelem (egyezmény, 1965 - New York) Szabad kijutás és kikötőhaszálat lehetősége Megállapodás a tranzitországokkal (ne szedjen külön illetéket ezért)
LÉGTÉRJOG − − − − −
− −
−
− − −
− −
−
−
−
− −
− −
− −
Légi jog: XX. századi és gyorsan fejlődő jogterület. Korábban nem merült fel. Szabályozni kell, különösen az első világháború után. Államok szfi területe + parti tengere + belvizek feletti térség: teljes és kizárólagos felségjogok. Szabályozásának indokai: nemzetbiztonsági szempontok és kereskedelmi tevékenység. Légi közlekedés: légtérhasználat előnyei + értéke Kereskedelmi haszon realizálható a légtérhasználatból. Egyezményes szabályozás. Olyan területévé vált a nemzetközi jognak, ahol a szokások kialakulása gyorsan ment végbe. Addig volt különösen fontos, amíg az első egyezményt meg nem kötötték. 1919, Párizs: légtér feletti szuverenitás elismerése. Ugyanolyan fontos elem, mint a terület vagy a tenger. Varsó, 1929: nemzetközi légi fuvarozás szabályai Chicago, 1944: légi közelekdés átfogó rendezése (Convention on International Civil Aviation) Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Authority = ICAO): széleskörű szabályozási/jogfejlesztő hatáskör Repülést megkönnyítő intézkedések: navigációs szabályok Nemzetközi Légifuvarozási Egyesület (Int. Air Transport Associacion): légifuvarozási vállalatok szervezete - koordináció, gyakorlat egyesítése, ICAO szabványok átültetése Repülőgépek honossága: nyilvántartásba vétel (lajstromozás) - azonosítás, ellenőrzés, védelem Légtérhasználat joga: a területi állam engedélye alapján = a tengerjogi "békés áthaladás joga" NEM alkalmazható Államközi megállapodások: légtérhasználati jogok kölcsönös biztosítása. Légtérhasználati jogok használatáért cserébe a másik állam is használhatja a légteret. Nem pénzért vásárolnak jogokat az államok, hanem természetben kompenzálják egymást. Államok biztosítják más állam számára a jogot, de nem az állam gyakorolja majd, hanem a légitársaságok. Amikor megvették a Malév-et, akkor is az volt a lényeg hogy milyen jogai vannak. Kétoldalú egyezmények hálója. Menetrendszerű és nem menetrendszerű repülés közötti különbség Nemzetközi légifolyosók meghatározása - nemzetközi légügyi hatóság dolgozza ki. Hol léphetnek be, hányszor, hol hagyhatják el a légteret, milyen magasságban? Légtérhasználat területi korlátozása: leszállás nélküli áthaladás + kijelölt repülési térség Légi folyosók: magasság + övezet Nemzetközi polgári repülés biztonsága: o Repülők fedélzetén elkövetett bűncselekmények (1963, Tokió)
42/20 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
Repülők jogellenes hatalomba kerítése (1970, Hága) Polgári repülés biztonsága elleni cselekmény (1971, Montreal) Nemzetközi bűncselekmények: egységes minősítés + súlyos büntetés Nem csak gépeltérítés hanem minden más, polgári repülés veszélyeztetése. Konkuráló joghatóságok: melyik államnak kell lefolytatnia az eljárást. Repülőgép honossága vagy a légtér tulajdonosa ahol a bűncselekményt elkövették. o o
− − −
A
VILÁGŰR JOGI SZABÁLYOZÁSA
−
− − −
− − −
−
− − −
− − −
− − −
XX. századi technikai fejlődés: a világűr használatának következményei. A légtér az a része a szférának ahova levegő felhajtó erejével fel lehet jutni. Ahova már csak rakéta meghajtással lehet eljutni (ritka a levegő) valahol itt van a világűr kezdete. Nincs erről egységes szabályozás. Nemzetközi jogi normák alkalmazhatóságának kiterjesztése ENSZ közgyűlés, 1963: a világűr használatának elvei. 1957 I. Szputnyik repül a Föld körül. Viszonylag hamar reagál az ENSZ Világűr: Res communis A nemzeti légterek + világűr: elhatárolásuk nehézségei (többségi álláspont = 80-90 km) Nemzetközi egyezmények: o Világűrkutatás + felhasználás, Hold és más égitestek, 1967 o Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységek, 1979. milyen tevékenységeket lehet folytatni o 69-ben lépett az első ember a Holdra. Jobb lesz előre tisztázni hogy mit lehet tenni és mit nem. Égitesteken állami szuverenitás/felségjog nem létesíthető! Kutatás, tevékenykedés nem korlátozható egyetlen állam számára sem. Nemzetközi jog érvényesül a világűrben is. Földi államok már nem csak a földdel foglalkoznak. Tömegpusztító fegyverek nem telepíthetőek, sem a Holdra sem műholdakra. Hagyományos fegyverekről nem szól a megállapodás. Rakétákról, lézerfegyverekről nincs szó, nem tiltja a nemzetközi egyezmény. Égitesteken katonai jelenlét nem létesíthető. Nem lehet állandó katonai bázist létesíteni a Holdon. Ha létrejön valami, akkor nem katonai jellegű kell hogy legyen. Kutatóbázis vagy bánya. Demilitarizált kell maradjon. A világűrbe felbocsátott eszközök: honosságuk szerinti állami joghatóság Kölcsönös segítségnyújtás az űrszemélyzetnek. A bajbajutott űrhajósoknak segítséget nyújtanak. Honnan lehet felbocsátani? - saját területről más állam területéről. Szolgáltatásként működik. Amikor visszaérkeznek akkor a saját területükön, vagy a nyílt tengeren. Ha mégis baj van, akkor nem tekintik jogsértésnek, hogyha előzetes egyeztetés nélkül más területen landolnak. Űrobjektumok által okozott károk: speciális szabályokat hoznak. Eleve az űrkutatás veszélyes üzemet jelent, elővigyázatosság kell. Milyen szabályok? Földre visszazuhanó űrobjektumok által okozott kár, pl. Tájékoztatási kötelezettség: felbocsátás és keringési adatok az ENSZ Főtitkárának. Hold: teljes demilitarizálás és az "emberiség közös öröksége" + hasznosítása külön szabályok szerint
42/21 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
8. ELŐADÁS - 2008. NOVEMBER 5. MOLNÁR TAMÁS
AZ
ÁL L A M L A K O S S Á G Á V A L K A P C S O L A T O S N E M Z E T K Ö Z I J O G I K É R D É S E I
JOGOK NEMZETKÖZI JOGI VÉDELME, ÉS AZ
ENSZ
–
EMBERI
KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ
VÉDELEM
BEVEZETÉS: EMBERI − − −
− − −
−
−
− −
JOGOK TERMÉSZETE
(HOGY
KERÜL A CSIZMA AZ ASZTALRA)
Nem lehet behatárolni a kört. Szoros kapcsolódás az erkölcshöz és etikához. A jogra amúgy nem jellemző dolog. Egyfajta értékeket fejeznek ki jogi formában. Érvényesülésre legnagyobb esély: minél nagyobb a közmegegyezés. Minél szélesebb körben vallják és fogadják el. Hogyan magyarázhatjuk az emberi jogok létezését? Egyenes két végpontján lévő irányzat: o természetjogi magyarázat: embernek születésétől fogva vannak elidegeníthetetlen jogai. ember alkotta jognál magasabb rendszer. ebből vezethetők le azok a jogok amiket mi emberi jognak nevezzük. nem maga az ember kreálja őket, mi csak felismerjük őket. o pozitivista felfogás: csupán az a jog, amit mi ekként megalkottunk. nem lehetnek egyéb a természet rendjéből levezetett jogok. Az a jog, ami mondjuk egy állam alkotmányába bele vannak írva. Egymással párhuzamosan vannak jelen, napjainkban inkább az előbbi érvényesül. főleg a második világégés után erősödött ez fel. pl. náciknál minden, amit tettek, jogilag úgy volt, megengedett volt formailag. erkölcsileg mégis iszonyatos volt, a legalapvetőbb értékeknek sem feleltek meg. emberi jogok egyetemessége: sok esetben nincs univerzális elfogadottság. o nyugati világra jellemző, hagyományos tradíciókra alapuló felfogás. egyénből indul ki, individuumot helyezi középpontba. kiindulópont az, hogy az emberi jogok az állam hatalmát, kényszert korlátozzák. biztosítják a szabadságot, cselekvőképességet az állammal szemben. o szocialista felfogás: Szovjetunió és barátai. állam központi szerepéből indul ki. állam mindenható, megmondja mi minősül emberi jognak. végrehajtja ezeket a jogokat. állam nélkül nem beszélhetnénk emberi jogokról. ez a kérdés államok belügyébe tartozik. közvetlenül nem is hoznak létre jogokat, kötelezettségeket az egyéneknek, az állam a címzett. o 3. világ országaira jellemző: gazdasági és szociális jogokra helyezik a hangsúlyt. munkához való jog, szociális biztonsághoz való jog. nem az egyén van a középpontban, kollektívák szerepe jóval erősebb. kevésbé fejlett, kevésbé jómódú országok, így ezek fontosabbak, mint az egyéni szabadságjogok. még nem tartanak ott. fogalom: alapvető- vagy alapjogok. a már írott joggá tett emberi jogok. vagy az egyes államok belső jogaiban le vannak írva vagy nk szerződésekben le vannak fektetve. alkotmányos jogok: szűkebb kört ölel el. kimondottan az egyes alkotmányokban megfogalmazott jogok. nem érik el minden esetben az emberi jogok szintjét. Pl. országgyűlési képviselőket megillető jogosultságok.
42/22 Lara, 2008
Lara ® −
Nemzetközi jog, 2008
állampolgári jogok: ez is szűkebb kör. csupán azok melyek státuszjogok, csak az állampolgárokat illetik meg. Országgyűlési választásokon való szavazás állampolgári jog. önkormányzati választáson külföldi állampolgárok is részt vehetnek (betelepült jogállású) köztársasági elnök és min elnök csak magyar állampolgár lehet. közhivatal viselési jog is a magyar állampolgároknak van fenntartva.
EMBERI − −
− −
− −
− − −
−
−
− −
viszonylag későn került felvetésre és a nemzetközi jog látókörébe államokon belül beszélhetünk róla eleinte. 17-18 sz. magasságában jelent meg. felvilágosodás, történelmi események, mint a polgári forradalmak (angol, francia) három jelszó: szabadság, egyenlőség, testvériség. egyes generációk ezekhez köthetőek. 1789-es francia deklarációt jelölik meg indulópontnak. Az ember és polgár jogairól szóló deklaráció. ezt követően polgári alkotmányokban jelent meg. elsőként angol Bill of Rights említhető, majd új alkotmányok külön fejezetet szenteltek ennek. hosszú ideig az államok belső, kizárólagos joghatósági körébe tartozó kérdésnek tekintették. nehéz volt áttérni nemzetközi színre. II. világháború után beszélhetünk róla, tág értelemben 20. sz. eleje. már a 19. Sz. végén voltak rabszolga kereskedelmet tiltó egyezmények. baj velük: h nem az egyénekhez telepítenek jogokat, hanem az államoknak inak elő kötelezettségeket. már érintik a témát, de a címzettek az államok. népszövetségig így marad. kisebbségek védelme: népszövetséghez köthető ennek a rendszernek a kialakulása. többnemzetiségű országok, stb. különböző garanciák a védelemre. ezek már egyének számára biztosítanak jogokat, persze nem közvetlenül. másik terület: nemzetközi munkaügyi szabályozás. 1919 nemzetközi munkaügyi szervezet. munkaegyezmények kidolgozásával igyekezett javítani a munkakörülményeket, stb. nem általános emberjogi, de köze van hozzá. maga általánosságában még ekkor sem mondja egy dokumentum se. egészen az ENSZ megalakulásáig kell várni. ENSZ létrejötte: fontossá válik az emberi jogok védelme. két ok. o múlt eseményeiből való okulás. fasizmus jogtiprása, borzalmai. ez kifelé is agresszióhoz vezet. egy ilyen ország kifelé is agresszorként léphet fel. ha rábírjuk az államokat h tartsák be, elkerülhető még egy vh. o jövővel kapcsolatos igények. kibontakozó tudományos forradalomban, modernizáció folyamataiban csak az az egyén tud részt venni, aki az őt megillető jogokkal rendelkezik. o rögtön az alapokmány elején leszögezi h a cél az emberi jogok tiszteletben tartása fajra, nemre, stb-re való tekintet nélkül. nem tartalmaz katalógust az emberi jogokról. o felállt egy külön ENSZ szerv az emberi jogok bizottsága (emberi jogi tanács 2006 óta) – politikai fórum ahol értékelik és beszámolnak az emberi jogok állásáról világszerte. mi járult hozzá ehhez? valami e-betűs.
EMBERI −
−
JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELMÉNEK KIALAKULÁSA:
JOGOK KATEGÓRIÁI, OSZTÁLYOZÁSA
ENSZ az alfa és az Omega. emberi jogok egyetemes nyilatkozata 1948 (megalakulás után már 3 évvel) EJENY. közmegegyezéssel elfogadták, hurráoptimizussal fogadták el. rövid szöveg, huszonegynéhány cikk.
42/23 Lara, 2008
Lara ® − −
− − − − −
−
−
− −
−
−
−
−
Nemzetközi jog, 2008
ma már ennek tartalma a nemzetközi szokásjog részének tekinthető. bár formailag nem kötelező dokumentumban került elfogadásra. később iránymutatásul szolgálhat a nemzetközi szerződésekhez. soft law-ból átfordul a hard law kategóriába. megindul egy univerzális kodifikáció. nem tudott dűlőre jutni. végül polgári és politikai jogok ÉS gazdasági, szociális és kulturális jogok. külön két dokumentumban. 1966: polgári és politikai jogok nemzetközi egyességokmánya – ikerpárja: Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyességokmány. PPJNE és GSZKJNE az emberi jogok gránitszilárdságú fundamentuma :D International Bill of Human Rights PPJNE: ebben foglaltak jöttek legkorábban (időben) létre, első generációs jogok. élthez való jog, kínzás megalázás tilalma, gondolatszabadság, lelkiismeret és vallásszabadság – ezeket szokás abszolút jogoknak nevezni, ezekből nem engedhet az állam. család védelme, magánélethez való jog, gyermekek jogai, kényszermunka tilalma, kisebbségek jogainak védelme – szükségállapot idején korlátozható jogok. elég magas a mérce, polgárháború kell, vagy szökőr, ilyesmi :) ha az állam élni kíván a korlátozással, be kell jelentenie az ENSZ főtitkárnak, más államokkal le kell kommunikálni :) arányosan kell eljárni. Notifikáció és arányosság. normális esetben is törvényben foglalt módon korlátozhatók: mozgásszabadság, személyi szabadság (pl. börtönbüntetések), gyülekezési jog, egyesülési jog (fegyveres testületeket így nem lehet létrehozni, stb.) PPJNE-nél tudni kell, milyen jogokat fed le, csoportosítani is tudni kell. több fakultatív jegyzőkönyv: II. számú szól a halálbüntetés eltörléséről. akik az PPJNE része, az is eldöntheti, csatlakozik-e a jegyzőkönyvhöz. I.-es számú: ellenőrzési mechanizmust hoz létre, Emberi jogi bizottság. ez foglalkozik, azzal h mennyire érvényesül az okmány. egyének is fordulhatnak panasszal ehhez a bizottsághoz. ez mindenképpen egy nagy lépés. GSZKJNE: munkához való jog, szoc biztonság, megfelelő életszinval, megfelelő munkakörülmények, oktatáshoz való jog, kultúrához való hozzáférés, művelődéshez való jog. állam tevőleges szerepét követeli meg. a PPJNE-ben foglalt jogok esetében inkább NEM kell tennie semmit, saját cselekvési szabadságát korlátozza az egyén javára, passzív. Másik esetben (második generációs) aktív szerep. ezek fokozatosan megvalósítandó jogok. ahogy fejlettségi helyzetük engedi az államoknak. a valóságban egyszerre léptek hatályba, 67-ben. közel azonos a benne szereplő államok köre. emberi jogok ellenőrzése és kikényszerítése o emberi jogok kikényszerítése univerzális síkon. le kell írni, hogyan valósítják meg a jogokat, hogyan áll a helyzet, elküldik az emberi jogi bizottságnak. értékelik. majd kérdéssort kap az állam, amit megválaszol. végleges jelentés. szerinte hogyan áll az államban az emberi jogok helyzete. több forrás. civil élet szereplőitől, NGOktól is beszereznek információkat. ajánlásokat is megfogalmaznak. hol kell fejleszteni, stb. megküldik az államnak, akinek megint van rá x éve h megtegye, amit kell, a következő jelentési periódusban. o állam állammal szemben panaszos eljárás. egy állam bemószeroljon egy másikat. azt mondja, milyen dolgokat csinál, vizsgálja ki a bizottság és mondja meg mi a tuti. olyan mértékű udvariatlanság hogy az már több is annál. ezzel az államok nem élnek.
42/24 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
gyakorlatban fontos: egyéni panaszos eljárás. belső jogorvoslatok kimerítése után kerülhet erre sor. nincsen ügydöntő hatásköre, nem kötelező, csak javaslat. elég nagy súlyuk van. elmarasztalt államra nézve politikailag és erkölcsileg is. más szerződés is rendelkezik ilyen ellenőrző testülettel. azzal a különbséggel h csak jelentéstételi rendszert fektetnek le. Melyek ezek az univerzális síkon elfogadott szerződések? o a hét legalapvetőbb nemzetközi szerződés – időrendi sorr. o 1948 – genocídium egyezmény: népirtás elleni egyezmény. nem csak a megölés, hanem olyan életfeltételek rákényszerítése mely a csoport részének v egészének halálával végződik. születések meggátolása. a csoport gyermekeit átadják egy másik csoportnak és így akarják elpusztítani. vannak olyanok melyek a jelenre orientálódnak és vannak, amik a jövőre. nem terjed ki a kulturális népirtásra. etnikai tisztogatások nem feltétlen érik el a népirtás szintjét. kötelező elem a szándékosság. o Faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló – antidiszkriminációs 1965. o kínzás elleni egyezmény – 1984 o nők jogainak, nőkkel szembeni minden diszkr. felszámolás 79 o gyermekek jogai 89 o migráns munkavállalók védelméről szóló ensz-egyezmény 1990ből o fogyatékos személyek jogainak védelméről szóló 2006 o
− −
− − − − −
−
univerzális szinten több mint száz ilyen van nemzetközi jogi háló elég kiterjedt. ez nem akadálya annak h az államok tömegével sértsék meg a jogokat. pl.: Darfur(t?), jugoszláv polgárháború, ruandai polgárháború. mindenképp elmondható h bizonyos civilizatórikus hatása elmondható ezeknek a szerződéseknek. befolyásolják alakítják az államok magatartását. vannak ellőrzési mechanizmusok
9. ELŐADÁS - 2008. NOVEMBER 12. MOLNÁR TAMÁS
AZ
EMBERI JOGOK REGIONÁLIS VÉDELME
− − − −
− − −
az egyes kontinenseken kialakult regionális rendszerek (nincs minden kontinensen emberi jogi rezsim; csak Európában, Amerikában, Afrikában) az egyes kontinenseken eltérő intenzitású, fejlettségű, hagyományos alapok kiindulópont az ENSZ 1948: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: katalógus, amely alapján az egyes országok kidolgozhatják a saját rendszerüket … vannak bizonyos jogok, amelyek mindegyik regionális rendszerben visszaköszönnek; van egy közös mag, amely mindegyik régióban megtalálható Európán belül létrejött rendszerek o több egymással párhuzamosan létező struktúra
42/25 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
AZ EURÓPA TANÁCS − − − −
− −
− −
−
KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
ez nem keverendő össze az Európai Unió Tanácsával, vagy az Európai Tanáccsal 1949. óta létező összeurópai szervezet azzal a céllal jött létre, hogy a demokráciát, mint értéket terjessze, adjon egy összeurópai keretet az emberi jogok védelmének legfontosabb dokumentum az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE): 1950. november 4. (más néven Római Konvenció) o oka, hogy az ENSZ szerződés után két évvel egy újabbat csináljanak: egyértelművé vált, hogy a kibontakozó hidegháború körülményei között egy univerzális, kötelező érvényű szerződés nem fog létrejönni, ezt felismerték az Európai államok és ezért döntöttek úgy, hogy ők maguk létrehoznak egy önálló szerződéses rezsimet létrehozott egy igen hatékony ellenőrzési mechanizmust, van egy bíróság ami a benne foglalt jogok betartása felett őrködik: Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bíróság jogok: o 1. generációs emberi jogok (polgári és politikai jogok): személyes szabadságjokat [élethez való jog, kínzás tilalma; halálbüntetés tilalma]; magánélet és családi élet védelme o eljárási jogok: bírósági eljárásokkal kapcsolatban megkövetelt dolgok: méltányos, fair tárgyalás, a bírósági ügyek ésszerű időn belüli befejezésének a követelme o gondolat-, lelkiismereti- és vallásszabadság o politikai jogok: gyülekezéshez való jog, egyesülési jog, általános, egyenlő és titkos választójog 14 kiegészítő jegyzőkönyvet fűztek hozzá o új elemek: pl. általános diszkrimináció tilalma, halálbüntetés eltörlése, tulajdonhoz való jog védelme személyi hatály kérdése: az államnak kinek kell biztosítania a jogokat: a részes államoknak a joghatóságuk alatt álló személyek számára kell jogokat biztosítania [állampolgárok + minden ott tartózkodó külföldi, hontalanok; aki éppen az adott állam területén van] ellenőrzési mechanizmus: o a bíróság elég nagy testület: minden tagállam egy bírót delegálhat [jelenleg Sajó András a magyar bíró] o a bírósághoz fordulhat: van államközi panasz és van egyéni panasz (egyedül is bírósághoz lehet fordulni, lehetőség van erre csoportosan is, civil szervezetek is) o előtte: ki kell meríteni az összes belső jogorvoslati lehetőséget, amikor már nincsen magasabb fórum, akkor hat hónap áll arra rendelkezésre, hogy keresetet nyújtsak be a strasbourgi bírósághoz o a megérkezett kérelmet a bíróság szűri (több tízezer ügy érkezik a bírósághoz), első szűrő: elfogadhatósági szakasz: vagy egy három bíróból álló tanács, bonyolultabb ügyekben 7-tagú tanács dönt (tényleg kimerítettem-e a jogorvoslati lehetőségeket, a hat hónapon belül van, van-e jogom a bírósághoz fordulni) o érdemi szakasz: különböző kamarákba tömörülnek a bírók: általában 7-tagú kamara foglalkozik az ügyekkel (nehéz esetekben a 18-tagú nagy kamara jár el) o megszületik a döntés (ez akár több évet is igénybe vehet): az ítélet kötelező erejű, ha elmarasztalják az államot, általában valami kártérítést is megítél a bíróság
42/26 Lara, 2008
Lara ®
− − − − − − −
Nemzetközi jog, 2008
magyar kérelmezők ügyei: leggyakrabban az eljárások elhúzódása miatt (az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog megsértése, „6. cikkes ügyek”); Vajnai-ügy [a vörös csillag a náci horogkereszttől eltérően nem annyira egyértelmű önkényuralmi jelkép] a Bíróság 1958. óta működik, hatalmas gyakorlata van azóta, igen jelentős jogfejlesztést is megvalósított, kitágította és feldúsította az egyes jogok tartalmát az ítéletek végrehajtását az ET miniszterek bizottsága felügyeli: presszionálja az ítéletnek nem eleget tevő államot, jogi eszközei nincsenek az eljárás 1998. óta működik így (a 11. jegyzőkönyvvel): előtte volt egy bizottság, ahhoz kellett előbb fordulni és onnan lehetett a bírósághoz … abszolút jogok vannak korlátozható jogok o törvényben lehet korlátozni, meg kell határozni a korlátozás célját, önkényesen nem lehet jogokat korlátozni; arányosság követelme
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS KARTA − −
−
− −
1961-ben Torinóban írták alá a 2. generációs emberi jogokról szól: o szociális, gazdasági és kulturális jogok o 19 jogot sorol fel (munkához való jog, megfelelő munkafeltételekhez való jog, TBhez való jog, szociális biztonság, szakszervezetek alapításának, ahhoz való csatlakozásának a joga, kollektív szerződés kötésének joga, stb.) o a résztvevő államoknak legalább 10-et kell választaniuk, van egy 7 jogból álló kemény mag (munkához való jog, szakszervezeti jogok, társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, kollektív szerződéskötésekhez való jog, a bevándorló munkások védelme) ebből legalább 5-öt kell tartalmaznia a kiválasztott 10 jognak 1988-ban csatoltak hozzá egy kiegészítő jegyzőkönyvet, mely 4 jogot állapít meg (a munka világában általános diszkriminációs tilalom, munkával kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog, az idősek szociális védelme, + 1): ebből legalább egyet kell biztosítani a jegyzőkönyvhöz csatlakozó országoknak o Mo. 12-őt vállalt be a 19-ből, és 3-at a plusz 4-ből csak 1999 végén csatlakoztunk hozzá a Karta ellenőrzési mechanizmusa: fölállítottak egy Független Szakértők Testületét, amely monitorozza az egyezményben foglalt jogok megvalósulását 1995-től működik egy kollektív panaszeljárás (munkavállalók csoportosan, szakszervezetek fordulhatnak panasszal): csupán ajánlást hoznak
AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI EBESZ −
− − −
ÉS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET (EBEÉ)
ILLETVE
1975. Helsinki Záróokmány: keleti blokk országai, SzU + nyugati országok o nem kötelező jogilag, politikai deklaráció o csupán szándéknyilatkozat o 3 nagy kosárba gyűjtötték az együttműködés formáit 3. kosár szólt a humán dimenzióról: ez a kosár volt az ami az emberi jog védelme terén írt elő kötelezettségeket az államok számára (ajánlás szerűen) elindult egy folyamat, több találkozóra, konferenciára került sor 1990. Párizsi Karta Az Új Európáért 1991. Moszkva kimondják: Az emberi jogok tiszteletben tartása az egész nemzetközi rendszer alapja és nem tartozik többet az állam kizárólagos belső joghatósági körébe
42/27 Lara, 2008
Lara ®
− − −
Nemzetközi jog, 2008
nem jogi együttműködésre helyezte a hangsúlyt, politikai fórumot teremtett az emberi jogok érvényesülésének támogatására 1994. az EBEÉ-t átalakították EBESZ-szé (Budapesten): Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajátossága: o legszélesebb körű európai együttműködés (55 részes állam, nem csak európai államok) o Varsóban iroda: a demokratikus intézmények és emberi jogok irodája o választási megfigyelők küldése különböző országokba
EURÓPAI UNIÓ − − − −
− − −
… 1977. intézményközi nyilatkozat az emberi jogok védelméről Maastrichti szerződés: uniós polgárság intézménye Amsterdami szerződés: kimondott emberi jogi klauzula o „Az Unió a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására épül és ennek részeként tiszteletben tartja az emberi jogokat” o Általános antidiszkriminációs rendelkezés 2000. Nizza: Az EU alapjogi chartája: … Lisszaboni szerződés: jegyzőkönyvet csatoltak hozzá, ami az alapjogi charta o azt is előirányozza, hogy az Európai Unió, mint nemzetközi szervezet csatlakozni fog az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
AMERIKA −
1969. Emberi Jogok Amerikai Közi egyezményét o ez is fölállított egy bíró szervez, San Joséban, Costa Ricában, Emberi Jogok Amerika Közi Bírósága: fogadhat állami panaszokat, és egyéni panaszokat, itt is feltétel a belső lehetőségek kimerítése o benne vannak az 1. és 2. generációs emberi jogok
AFRIKA − −
1981. Nairobi: Ember és a Népek Jogainak Afrikai Chartája o nem csak az egyén jogairól, hanem az egyes népek jogairól is rendelkezik o az egyéni jogokon túl az egyéni kötelezettségekről is szól 2004. óta papíron létezik egy bíróság is: Afrikai Emberjogi Bíróság
10. ELŐADÁS - 2008. NOVEMBER 19. MOLNÁR TAMÁS
A
KISEBBSÉGEK VÉDELME A NEMZETKÖZI JOGBAN
BEVEZETÉS, −
A TÉMA EXPONÁLÁSA
Megdöbbentő számok: o Államok népessége általában NEM homogén - Capotorti-jelentés (össz. 9%) ezek a kisebbségek veszélyben vannak. o Wallenstein (1988): 111 konfliktusból 99 etnikai eredetű
42/28 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
o −
−
Rengeteg országban vannak kisebbségek, veszélyben vannak, konfliktus-forrás. Kisebbség-védelem kell.
Fajtái: o Nyelvi kisebbség [nemzetiségi kisebbség egyik fajtája] Svájcban a rétoromán hivatalos nyelv, de kevesen beszélik. Olasz is kisebbségben beszélt, de hivatalos (francia és német a többségi) Kanadában is ilyesmi a helyzet o Vallási kisebbség: Bosznia például. Beszélt nyelv azonos: szerbhorvátot beszélik. Más a vallása mindnek. o Etnikai kisebbség. Nincs anyaország (romák, kurdok) Nemzeti kisebbség (van anyaország) Sajátos értelemben Európa illetve Afrika. Jellemzőek Európára az anyaország nélküli kisebbségek: bretonok, vallonok, gagauzok. Afrika: kisebbségi kérdés még nem igazán vetődött fel. Helyzet olyan lenne, de nem ez a prioritás. Nemzetté válás még nem fejeződött be, államok érdeke hogy ezt folytassák.
DEFINÍCIÓK: − − −
−
Hogyan határozhatjuk meg a kisebbség fogalmát. Jogilag kötelező definíció NINCS. Kísérletek: o Capotorti (deskriptív + aktív elem →értékvilág) a kisebbség az a csoport, amely egy adott állam népességéhez képest számszerű kisebbségben van, és az e kisebbséghez tartozókat összeköti vagy a nyelv, vagy a vallás, történelem vagy kultúra megőrzésének szándéka. Két elem: számszerű és aktív rész. Magándefiníciónak maradt meg. o Európa Tanács: 1201. számú ajánlás (1993) -> szavazásra bocsátották. Tartalmát képező jegyzőkönyv tervezete nem igazán tetszett nekik. Tartalmazott egy kisebbségdefiníciót. S noha jogilag nem kötelező, de legalább van fogódzó. Elemei: adott állam állampolgárainak kell lenniük. Régi, szilárd és tartós kapcsolatnak kell fennállnia az állammal, vallási, kulturális etnikai, nyelvi közös ismérvek öszszekötik őket. Számszerű kisebbségben, de mégis valamennyire jelentős számban élnek. Nem néhány tucat, meg kívánják őrizni önállóságukat. Ezért tenni is szeretnének. Európai specialitásokat tükrözi. Jó példa: Magyarország szomszédjaival kötött szerződése. Következtetések: o Bevándorlók nem tartoznak ide. o Ottélés ideje is számít Nincs konkrét időhatár, de tradicionálisan jelen kell lenni annak a népcsoportnak. Minden ország maga határozza meg. Nálunk egy évszázad a határ. Nehéz bizonyítani hogy percre, vagy napra pontosan mennyi ideje tartózkodik ott. o Fontos a lélekszám Magyar példa: nálunk ez ezer fő. Ezer fő kezdeményezheti azt hogy belőlük kisebbség váljon. 13 regisztrált kisebbség van: német, örmény, ruszin, ukrán, román, horvát, szerb, görög, szlovák, bolgár, szlovén, roma. Sumér kisebbség :P se hun kisebbség nincsen :)
42/29 Lara, 2008
Lara ®
A
KISEBBSÉGI JOG KIALAKULÁSA
− − −
− −
− −
A
Nemzetközi jog, 2008
I. világháború utáni békeszerződések. Mindegyik békeszerződés tartalmazott kisebbségvédelmi rendelkezések. Ezzel párhuzamosan egyes országokkal külön kisebbségvédelmi egyezmények: Csehszlovákia (német, magyar, lengyel, ukrán) Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Lengyelország (orosz, német, litván, belorusz, ukrán) Ezeket az egyezményeket a győztes hatalmak kötötték velük. Egyoldalú deklarációk: mint pl a Balti államok vagy Albánia: egyoldalúan biztosították a területükön élő kisebbségek jogait. Ennyire progresszívek voltak, kötelezettség nélkül vállalták. Jellemzői: o Csak Európában létezett. Miért? Világháború utáni területi változások ellentételezésének volt tekinthető. Próbálták csillapítani a feszültségeket. Ezek az egyezmények garantálják, hogy ugyanolyan jól élhetnek. o Milyen jogok? Két nagy rész: egyéni jogok - általános emberi jogok. Nem a kisebbségi léthez, hanem az egyénhez kötődtek. Vallás, szólás. Spec: kisebbségi nyelvhasználat, magán és közügy. Kollektív jognak tekinthetőek: csoport egészére vonatkoztak: kisebbségi intézmények és iskolák fenntartása, egyfajta kötelezettség, bizonyos összegeket el kell különíteni a kisebbségek részére. Oktatási, kulturális tevékenységét támogatnia kellett. o Mindegyik szerződésben voltak eljárásjogi garanciák. Ne lehessen ezeket csak úgy megváltoztatni vagy belőlük kiszerződni. Csak a népszövetség hozzájárulásával lehetett ezt módosítani. Volt egy testület, ami ezt figyelte. o Egy-két autonómia létrejött már. Oland szigetek (huszonegypár ezer) Finnországhoz tartozik, de svédek élnek itt. Saját kormány, saját parlament. Kárpátaljának is garantáltak ilyet - papíron. o Állandó nemzetközi bíróság. Volt egy joggyakorlat. 1935-ös ügy - albániai kisebbségi iskolák ügye. Leghíresebb. Tanácsadó vélemény volt. II. világháború után ENSZ Alapokmány. Nem rendelkezett külön erről! Oka? Politikai érv: sokak szerint a II. világháborúhoz vezető irredenta törekvések hátterében a kisebbségvédelmi rendszerek álltak. Másrészt ekkor jött be az emberi jogok nemzetközi védelmének eszméje, és úgy gondolták hogy ezen belül kell megteremteni a kisebbségek védelmét is, nincs szükség külön rendszerre. o Kivétel: PPJNE (1966) 27. cikke (egyéni jogként, bátortalan kísérlet) o UNESCO-egyezmény (1960): kisebbséghez tartozó gyerekeket nem lehet kizárni az oktatási rendszerből o Gyermekjogi egyezmény (1989): joga van minden gyereknek ahhoz, hogy az adott kisebbség kultúrájának, hagyományainak fényében nevelkedjen o Capotorti-jelentés (1977) nem lett belőle sok minden, csak egy dokumentum az ENSZ égisze alatt: 1992, ünnepélyes ENSZ-deklaráció a kisebbséghez tartozó egyének jogairól, viszont ez is csak ajánlás, nem kötelező erejű Sok állam nem is megy bele… o 60-as évektől kezdve ez tipikusan európai specialitás
KISEBBSÉGI JOG NAPJAINKBAN
Kisebbségek védelme az európai struktúrákban − Európa Tanács o Regionális Nyelvek Európai Chartája (1992): a címében nincsenek kisebbségek, mert pl. sok állam nem ismer el hivatalosan kisebbségeket (FRA), úgyhogy cél42/30 Lara, 2008
Lara ®
− −
Nemzetközi jog, 2008
szerű lenne a nyelvek oldaláról közelíteni, azt talán könnyebben elfogadják az államok. Eszerint a charta szerint az minősül regionális nyelvnek, amit egy számszerű kisebbség az ország területén beszél (nem minősül ide a tájszólás és a bevándorlók nyelvei) A részes államok számára ír elő kötelezettségeket szinte minden területen a regionális nyelvek használatának biztosítására Persze eldönthetik, hogy mely kisebbségi nyelveket ismerik el erre a célra Magyarország a német, szlovák, szerb, horvát, szlovén, román nyelveket "akkreditálta" o Nemzeti Kisebbségek Európai Keretegyezménye (1995): konkrét vállalásokat nem fogalmaz meg, de az államokat külön-külön bilaterális egyezmények megkötésére sarkallja. Külön tartalmazza az erőszakos asszimiláció tilalmát. Felállított egy ellenőrzési mechanizmust, jelentéstételi rendszert hozott létre, a részes államok x évente jelentést készítenek, hogy náluk hogy áll a kisebbségek helyzete, ezt egy szakértői csoport véleményezi, az állásfoglalást felküldik az ET egyik szervéhez o Probléma: sok állam húzódozik a vállalt kötelezettségek végrehajtásától, pl. a franciák, ezzel rossz példát mutatnak a kevésbé fejlett országok számára is o Bizonyos régiókban azonban mintaszerűen megvalósul, pl. Dél-Tirol (különleges autonómia Olaszországon belül, osztrákok vannak többségben), vagy Oland-szk, vagy Feröer-szk, vagy Belgium (vallonok, flamandok; illetve keleten egy német közösség, akik az I. világháború után kerültek oda, kb 200 ezren élnek ott önálló parlamenttel, kormánnyal!) EBESZ: a kisebbségi jogok a Helsinki-folyamat része o Nem egyezményeket dolgoz ki, hanem gyakorlati kisebbségvédelmi programokat o Kisebbségvédelmi főbiztos: Knut Vollebaek EU kisebbségpolitikája o A saját tagállamainak irányába nem voltak ilyen kötelezettségek o 1993, koppenhágai kritériumok, ezek egyike az emberi jogok tiszteletben tartása, garantálása, ideértve a kisebbségek jogait is o Európai Bíróság: Dél-Tirol ítéletek A szabad tőkeáramlásról szóltak, de olyan mellékszállal, hogy használhatják-e a felperesek a bíróságon az olasz nyelvet ami a sajátjuk, a bíróság végül lehetősé tette Csatlakozási időszak, screening (pl. a magyar joganyag átvilágítása hogy mennyiben felel meg a közösségi jognak, nálunk főleg a romák integrációjáról volt szó, pl. miért nincs parlamenti képviseletük o Egyéni jogként sikerült a mára már elhullott alkotmányos szerződésbe beleszuszakolni a kisebbségek jogait o A kisebbségek jogainak garantálása nagyban függ az államok akaratától, de ez gazdasági kérdés is (intézményeket, pénzügyi támogatást kell adni!!, ezt bizonyos gazdasági helyzetben lévő államok nem olyan jól tudják megvalósítani, "nem fain")
42/31 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
11. ELŐADÁS - 2008. NOVEMBER 26. MOLNÁR TAMÁS
AZ
Á L L AM P O L G Á R S Á G N E M Z E T K Ö Z I J O G I J E L E N T Ő S É G E
I. AZ − − −
− − −
− − −
ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA, FELBUKKANÁSA A NEMZETKÖZI JOGBAN
definíció: az állampolgárság egy természetes személy természetes személy és az állam közti közjogi jogviszony tartalma: jogok + kötelezettségek → ezeket, ezek terjedelmét a belső jog határozza meg o ezek aszerint változnak, hogy saját lakosságról, külföldi letelepedettekről vagy menekültekről van szó jogok: választásokon való részvétel, népszavazásokon, ország elhagyásának joga, útlevélhez való jog, bármikor hazatérhet külföldről, bizonyos országokba vízummentesen utazhatunk, olimpiai életjáradék stb. kötelezettségek: hadkötelezettség (de nincs sorkötelezettség), adókötelezettség (külföldi cégek is – iparűzési adó stb.), tankötelezettség minden állam maga határozza meg, hogy kik az állampolgárai o bizonyos kivételekkel! o Állandó Nemzetközi Bíróság, 1923: először fogalmazza meg a főszabályt és a kivételeket (főszabályként az államok kompetenciája, de ha születik nemzetközi szerződés, akkor annak területén ez szabályoz) o 1930, Hága: több állampolgárság összeütközése esetén fellépő problémák kezelése o ha az állampolgárságot egy harmadik állam felé szeretném felhívni, akkor bejöhetnek nemzetközi szerződések (3 forrás: állampolgársági témájú szerződések, a nemzetközi jog állampolgárságra vonatkozó általános elveiből, nemzetközi szokásjogból) o békeszerződésekben szoktak lenni állampolgársági tárgyú konkrét szabályokat o ún. diplomáciai védelem o több egyezmény emberi jogként fogalmazza meg (pl. EJENY, PPJNE, Gyermekjogi Egyezmény stb.) az állampolgárság megszerzése kétféle lehet o eredeti szerzés (születéskori) o származékos (honosítás) a nemzetközi jognak erre nincsenek elvei a gyakorlat így néz ki: o vérségi elv (ius sanguinis): a gyerek születéskor a szüleinek az állampolgárságát szerzi meg, elsősorban azon országok alkalmazzák, amelyek lakosságuk megtartására törekednek (pl. HUN, SUI, ITA, GER) o területi elv (ius soli): az újszülött annak az államnak az állampolgárságát kapja meg, ahol megszületett, ezt elsősorban a bevándorlási célországok alkalmazták (ARG, NZL)
42/32 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
II. KETTŐS − − − −
−
− − − −
ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS HONTALANSÁG
kettős állampolgár: egyszerre több államnak állampolgára hontalan: egy állam sem tekinti saját joga alapján állampolgárának fenti áp-szerzési elvek kombinációjával fordulhat elő (pozitív vagy negatív összeütközésével) létrejöhet: o születéskor, pl. szülők különböző állampolgárok o utólag, pl. házasságkötéskor, örökbefogadással, bevándorlással, honosítással o áp. megszüntetésével / egyéni vagy csoportos megfosztással az államok ezeket igyekeznek kiküszöbölni o egyik elvet kisegítőként alkalmazzák (pl. HUN, ha születéssel, vérségi elv szerint nem szerez állampolgárságot, akkor a ius soli alapján (területi elv) magyar áp. lesz o nemzetközi szerződésekkel nemzetközi jogi opció (pl. Trianoni Békeszerződésben) lehetővé teszi a választást az elcsatolt területeken élők számára, ha nem fogadják el az új állampolgárságot, akkor vissza kell költözniük 1930, hágai egyezmény: szokásjogot kodifikál, elveket dolgoz ki arra nézve, hogy a többes állampolgárok mely ország irányába milyen kötelezettségekkel tartoznak 1957, férjezett nők állampolgárságáról szóló egyezmény: a házasság megkötése, felbontása, a férj állampolgárságának megváltozása nincs kihatással a nő állampolgárságára 1997, ET Európai Állampolgársági Egyezménye: sikeres, átfogó dokumentumként szabályoz, meghatározza pl. hogy államutódlás esetén hogyan kell elkerülni a hontalanság kialakulását 1954, New York-i Egyezmény (hontalan státuszról) 1961, ENSZ Egyezmény a hontalanság eseteinek csökkentéséről uniós „állampolgárság” nincs, van uniós polgárság (nem nationality, hanem citizenship) vannak politikai jellegű jogok: petíciós jog, EU parlamenti választásokon való részvétel, anyanyelven fordulhat uniós intézményekhez, stb. 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek a szociális juttatások mennyisége, milyensége pl. változik
III. DIPLOMÁCIAI −
−
−
VÉDELEM
Definíció: ha egy államban megsértik egy másik állam polgárának jogait, úgy érdekében az állampolgárság szerinti állam a jogsértő állammal szemben saját nevében felléphet → a jogsértést az államot ért sérelemnek tudja be az állampolgárnak ez nem alanyi joga! előfeltételei: o állampolgárság (ha honosított, akkor a viszonynak ténylegesnek (effektívnek) kell lennie o megszakítás nélkül (jogsérelem + diplomáciai védelem megadása között) o többes állampolgár esetén a többi „anyaországgal” szemben nem o belső jogi jogorvoslati lehetőségek kimerítése
42/33 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
„Liechtenstein kitalálta, hogy most jött el az ő ideje, és most majd jól oda…sz Guatemalának” −
elhatárolása a konzuli érdekvédelemtől:
Diplomáciai védelem
Konzuli védelem
az állam átveszi áp.igényét, diplomata az állam nevében jár el
a konzul nem az állam, hanem áp.nevében jár el. Ügy ura = sérelmet szenvedett személy
diplomáciai képviselet látja el,fogadó állam KÜM-nél
fogadó állam helyi hatóságai előtt (kváziügyvéd)
jogorvoslatok kimerítése után → befejezett ügyben
kizárólag folyamatban lévő ügyben járhat el
nem alanyi jog
alanyi jog
12. ELŐADÁS - 2008. DECEMBER 3. MOLNÁR TAMÁS
A
K Ü L F ÖL D I E K J O G Á L L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I J O G I K É R D É S E I
I. A − − − − −
KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ ELVEK
kétféle felségjognak vannak alávetve (személyi és területi) saját államának személyi felségjoga alatt áll, ahol pedig tartózkodik, ott az adott állam területi felségjoga alá is tartozik az alapvető emberi jogok rájuk is vonatkoznak, de a fogadó állam állampolgárainak státusjogaival nem rendelkeznek, pl. az ottani állam választásain nem vehetnek részt, nem lehetnek alkalmazottak egy minisztériumban, TB sem illeti meg őket más egyéb gazdasági-kulturális-szociális jog annak függvényében illeti meg őket, hogy mennyi ideje, milyen céllal vannak az adott országban a nemzetközi jognak nincsenek a külföldiek jogállására vonatkozó részletes szabályai, nincs egy átfogó, nagy nemzetközi szerződés o ENSZ égisz alatt is csak egy közgyűlési határozat van, egy ünnepélyes deklaráció, de ez is ugye ajánlást fogalmaz meg, semmi jogi kötőereje nincs
De milyen normák alakultak ki? −
két fő doktrínát lehet megkülönböztetni o nemzeti elbánás elve: a külföldieket ua. jogok illetik meg, mint az adott ország állampolgárait, de több semmiképpen sem ennek híres megfogalmazása a Calvo-doktrína, amely ezt a jogorvoslatokra is kiterjesztette, tehát egy külföldi csak ua. fórumokhoz fordulhat jogorvoslati céllal, mint a helyiek)
42/34 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
•
− −
ez probléma lehet, ha egy eldugott országban vagyok, ahol eleve alig van jogorvoslati lehetőség, s így én is csak azt kapom meg o „nemzetközi minimum standard”: XX. századtól, a nyugati világban jelent meg a külföldiekre vonatkozik egy olyan mérce, olyan minimum (a legalapvetőbb jogok), amit a nemzeti elbánás szintjétől függetlenül is biztosítani kell pl. ha X országban minden 35. évét betöltött férfit sterilizálni kell, akkor a nemzeti elbánás szerint egy ott élő külföldit is, a minimum standard azonban megvédi ettől a XX. sz. közepétől kezdve a minimum standard válik uralkodóvá a bíráskodás világában megoldások: o szabályozza a belső jog a belső jog ezen ága (külföldiekre vonatkozó szabályok): idegenjog lehet különbséget tenni: • szabad mozgás és tartózkodás jogát élvezők: 27 EU-s állam, + 4 európai (Svájc, Norvégia, Liechtenstein) • „második” és „harmadik” országok o kétoldalú megállapodások (pl. vízumegyezmények, kiadatási egyezmények) & viszonosság (egyértelmű és kölcsönös gyakorlat az országok politikájában, ma már ritka)
II. KÜLFÖLDIEK −
− − − −
−
2 fő elv: o egyetlen állam sem zárkózhat el más államok polgáraival való érintkezés elől (→ részt kell vennie az államnak a nemzetközi közösségben) o minden államnak joga van arra, hogy szabályozza a külföldiek belépését a területére (→ szuverenitás) alapvetően ezek közül az első a főszabály, a második a kivétel hogy lehet beutazni? ha nincs konkrét rendezés a két állam között, akkor beutazási engedélyre, azaz vízumra van szükségünk de ma már gyakoriak a vízummentességi megállapodások, amely lehet részleges (csak diplomatákra és szolgálati útlevelesekre vonatkozik) vagy teljes (mindenkire) EU: a vízumpolitika közösségi kompetencia o 2004 májusa óta tehát nekünk is az EU mondja meg hogy ki jöhet vízum nélkül, vagy vízummal (fehér lista: vízummentesek, fekete lista (ez a hosszabb): vízumkötelesek) o elfogadtak egy kishatárforgalmi rendeletet, ami bizonyos körben, és 3 hónapon belül lazít a vízumkényszeren o nemrégiben Ukrajnával írtunk alá ilyet, ez Kárpátalján kb 250 települést érint, ezek az emberek ezzel a rendelettel jöhetnek, de csak a határsávban tartózkodhatnak az illegális bevándorlás leküzdésére az államok kétoldalú ún. tolonc/visszafogatási egyezményeket kötnek o Mo.-nak 26 ilyenje van, többek közt az összes szomszédos állammal
III. KÜLFÖLDIEK −
BEUTAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
TARTÓZKODÁSA
a jogok és kötelezettségek terjedelme a tartózkodási céltól és időtartamtól függ
42/35 Lara, 2008
Lara ®
− −
− − −
−
− −
−
−
−
Nemzetközi jog, 2008
az első generációs jogokat mindenkinek biztosítani kell, a második generációsakat (gazdasági-szociális-kulturális) csak a letelepedettek számára turisták: idegenforgalmi céllal érkeznek 90 napnál van egy cezúra, efölött huzamos tartózkodásról van szó, a turisták tipikusan ez alatt vannak ideiglenes munkavállalók: művészek, egyetemi oktatók, ösztöndíjas diákok, kutatók, ők általában tartózkodási engedéllyel vannak jelen, vízumot kell kiváltani vendégmunkások: az én nagy részét külfödön töltik, majd hazamennek, és visszajönnek, avagy pár évet kinn töltenek, és ha megtollasodnak, hazamennek ezen a téren már vannak nemzetközi szerződések: ENSZ-egyezmény 1990-ből, a migráns munkavállalók és családtagjaik védelméről (de csak 2003-ban lépett hatályba, mert főleg a migránsokat kibocsátók írták alá, de a tipikus befogadó államok nemigen akarták aláírni) illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fogadott el egyezményeket a nemzetközi munkavállalók jogairól bevándorlók: a legkedvezőbb helyzetben lévő külföldiek, letelepedési engedélyük van, „kvázi-állampolgárság”, csak a politikai jogaik tekintetében vannak kicsi (!) különbségek a helyiektől menekültek: ők szorulnak rá leginkább a nemzetközi védelemre ki minősül menekültnek? o 1951-es Genfi Konvenció és 1967-es módosító jegyzőkönyve az a személy, akit hazájában politikai, vallási, nemzetiségi, faji vagy társadalmi csoporthoz való tartozás miatt üldöznek vagy üldöztetésnek van kitéve, és emiatt már egy másik ország területén tartózkodik nem képes és/vagy nem hajlandó saját hazája védelmét igénybe venni 1953-tól ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 1990, Dublin: egyezmény az egyes tagállamokhoz benyújtott menekültügyi kérelmek elbírálásáról o 4 ország küzdött meg a legtöbb ilyen kérelemmel (GER, NED,….), mert ezek sokkal jobb feltételeket kínáltak o 2003, Dublin II. rendelet, bővebb szabályozás, külön irányelv a menekültek befogadási minimumfeltételeiről, az eljárási garanciákról
Diplomáciai menedékjog (asylum)
Területi menedékjog
a külképviseletbe menekült személy kiadásának megtagadását jelenti ma már csak regionálisan létezik, Latin-Amerikában (pl. Havannai Egyezmény), politikai üldözötteknek pl. Nagy Imre (Jugoszláviába menekült, végül az USA nagykövetségét nem hagyhatta el sokáig) pl. Mindszenty
a fogadó állam maga dönti el, hogy a területére menekültnek megadja-e a menedékjogot vagy sem egyetemes nemzetközi jogi szabály fő jogforrás: 1951. évi Genfi Konvenció
4. KÜLFÖLDIEK − −
−
TÁVOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
vagy simán elmegy, vagy speciális esetek: kiutasítás: jellegzetesen szabálysértéskor, vagy túltartózkodáskor (időtartamot meghaladom) tehát idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás
42/36 Lara, 2008
Lara ®
−
− −
−
− −
Nemzetközi jog, 2008
csak korlátokkal teheti meg az állam a kiutasítást: o nem lehet a külföldieket kollektívan kiutasítani, ezt például a Római Konvenció rögzíti o csak megfelelően hozott eljárás után, a legkisebb sérelmet okozva o jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell, ezt például a ’66-os PPJNE írja elő o visszaküldés tilalma (non-refoulement elve): ha valaki menedékjogért folyamodik, akkor nem lehet saját hazájába visszaküldeni, illetve olyan országba nem lehet küldeni valakit, ahol rá halálbüntetés, kínzás stb. vár pl. ha Husszein idejött volna menedékjogért, elutasítottuk volna (mert emberiség elleni bűnösök például nem kaphatnak menedékjogot), de befogadottként mégis itt maradhatott volna, mert Irakba ezen elv alapján nem lehet visszaküldeni! kitoloncolás: toloncegyezmények lépnek működésbe, de mi van ha nincs? akkor az lép életbe, hogy minden állam köteles a saját állampolgárát visszafogadni kiadatás: a saját állama kéri az illető kiadatását büntetőeljárás lefolytatása céljából a nemzetközi jogban nincs ált. kiadatási kötelezettség o viszonosság alapján van helye (pl. bilaterális szerződések, vagy joghatóságot biztosító multilaterális szerződések, pl. diplomaták elleni bűnökről szóló egyezmény, mely alapján az adott állam vagy megbünteti az illetőt, vagy kiadja annak az országnak aki ezt megteszi) „büntesd meg vagy add ki” o alapelvek: kettős inkrimináció elve: adott bűncselekmény mindkét országban bűncselekménynek kell minősüljön specialitás elve: csak olyan bűncselekmény miatt lehet eljárást indítani, amelyre vonatkozóan a kiadatást kérték politikai bűncselekmények esetében nincs kiadatás bűn jogsegély szerződések: egy megkezdett eljárás folytatását ajánlja fel egyik állam a másiknak 1983, elítéltek átszállításáról szóló egyezmény o erre csak az elítélt hozzájárulásával kerület sor
13. ELŐADÁS 2008. DECEMBER 10. AZ
ÁL L A M N E M Z E T K Ö Z I J O G I F E L E L Ő S S É G E
− − − − − − − − −
−
belső jogi felelősség: centralizált kényszerapparátus (rendőrség, nyomozóhatóság) nincs államok feletti centralizált kényszerapparátus a decentralizáltság, az államok egymás mellé rendeltsége a jellemző belő jog: a felelősség jogáganként differenciált (polgári, büntetőjogi, munkajogi felelősség) nemzetközi jog: egységes felelősségi szabályok vannak (még nem differenciálódtak) kártérítési felelősség van nemzetközi jogban vannak bíróságok, de a főszabály szerint a viták rendezése nem bíróságon történik, hanem önsegély közbejöttével szokásjogi úton alakultak ki a felelősségi szabályok, ez sok hézagot eredményezett…; 19. sz. a külföldieknek okozott jogsértéshez kapcsolódó károkozás témáján keresztül merült ez fel államfelelősség szabályozása a második világháború után gyorsult meg, egyik oka az erőszak alkalmazásának tilalma, kialakult a ius cogens fogalma1 ma már minden jogellenes cselekedet kiváltja az állam felelősségét
1
olyan szabályok, amik áthághatatlanok 42/37 Lara, 2008
Lara ®
− − −
AZ
Nemzetközi jog, 2008
ENSZ égisze alatt kodifikációs kísérletek a szabályok írásba foglalására; 1950-es években összesült a bizottság; nagyon lassan haladtak, a végső tervezet 2001-ben készült el 2001. Közgyűlési határozat ezt az államok figyelmébe ajánlotta; előírta, hogy a Közgyűlés 2004-ben újra napirendre veszi, ugyanez történt; 2007-ben is napirendre vették, és ugyanezt mondták harmadszor is [2010-ben újra napirendre tűzik] nagymértékben tükrözi ez a jelenleg fennálló nemzetközi szokásjogot, és a Hágai Nemzetközi Bíróság és más bíróságok is gyakran hivatkoznak erre a szerződés tervezetre
Á L L AM F E L E L Ő S S É G J O G I T E R M É S Z E T E
−
−
előfeltételei: két állam között valamilyen nemzetközi kötelezettségnek fenn kell állnia (pl. valamilyen nemzetközi szerződés, akár az ENSZ Alapokmány; szokásjogi szabály; konkrét bírósági ítélet két állam között); van egy államnak betudható magatartás amely ezt a kötelezettséget megsérti [az objektív eleme ennek a felelősségi viszonynak; többek szerint szubjektív elemként szükség van egy felróhatóságra]; ebből a jogsértésből kár származott (nincs különbség a között, hogy szerződésen kívüli, vagy szerződésből származó kár) elsődleges jogviszony a két állam közti viszony (?); a felelősségi viszony egy másodlagos jogviszony
F E L EL Ő S S É G − −
− − − − − − − − −
−
FOGALMI ELEMEI
kötelezettségszegés: tevőlegesen vagy mulasztással; egyedül a nemzetközi jog határozza meg, mi minősül a nemzetközi jog szerint jogsértő cselekedetnek, a belső jognak nincs szerepe mulasztás pl. 1949: Korfu-szoros esete: Albánia és Nagy-Britannia a két szembenálló fél; még a világháborúban a Korfu-szoroson átkeltek brit hadihajók, akik az ottani aknákon felrobbantak: Albánia volt legközelebb; az albánok nem is tudtak az aknákról, valószínűleg partizánok tették azokat oda, a Nemzetközi Bíróság szerint nem tett meg mindent Albánia, hogy ezt megakadályozza, vagy tudomást szerezzen az aknákról és értesítse a többi államot mulasztás: 1979-ben az Iráni forradalmat követően felkelők elfoglalták az amerikai konzulátust(?) és túszokat ejtettek: Bíróság: Irán mint állam nem tett meg minden lépést, hogy ez ne történhessen meg Csernobili robbanás: tájékoztatási kötelezettségnek nem tett eleget a Szovjetunió az első szerződéstervezet még különbséget tett bűntett és deliktum között bűntett: olyan kötelezettségszegés, amely eredményét az egész nemzetközi közösség bűncselekményként ismeri el [erőszak, apartheid, gyarmatosítás, stb.] deliktum: mind az ami nem bűntett a 2001-es tervezet elvetette ezt a megkülönböztetést ius cogens normák megszegése külön normát jelent erga omnes kötelezettségek (mindenkivel szemben fennálló kötelezettségek) vs. bilaterális kötelezettségek vannak olyan kivételes esetek, amikor úgy következik be káresemény, hogy valójában mindenki úgy cselekedett, ahogy kell és nem történik jogsértés: ilyenek a fokozott veszéllyel járó tevékenységek: űrkutatás, atomerőművek üzemeltetése, olajtankerekkel való vízi szállítás; ezek körében az a szabály, hogy ha az állam minden tőle telhetőt megtett a kár elhárítására és nem tett jogellenes cselekedet, hogyha mégis bekövetkezik a kár, akkor van egy bizonyos helytállási kötelezettsége az adott államnak, akihez ez köthető [noha nem sértett jogot; ez a helytállás csak konkrét nemzetközi szerződés alapján működhet] Betudhatóság [betudás az államnak]: az állam mint absztrakt entitás önmagában nem képes eljárni, cselekedni csak hivatalos tisztviselőkön keresztül képes; olyan jogi fikció
42/38 Lara, 2008
Lara ®
− −
−
− − −
− − − −
A
Nemzetközi jog, 2008
amely az állami tisztviselők tetteit az államhoz kapcsolja, és ennek következtében az okozott kárért való felelősséget maga az állam viseli: alapvető distinkció, hogy hivatalos tisztségében eljáró személynek kell lennie gyakorlatban: állami szervek, akik tettei betudhatóak az államnak: mindenféle állami szervek, amelyek az államhatalmat gyakorolják, valamilyen közfunkciót látnak el: törvényhozás; 2 bíróságok;3 különféle államigazgatási szervek [rendőrség, egyéb fegyveres erők, honvédség, határőrség, vámszervek, bármilyen hivatal] hatáskört túllépő cselekmény esete: ultra vires aktusok; mindazon személyek számításba jönnek akik hivatalos minőségben eljáróknak látszottak [pl. álrendőrök] kiváltja az állam felelősségét; az állami szerveknél nincs jelentősége a hierarchiának, hogy központi szervről, vagy helyi szervről van-e szó elképzelhetőek olyan intézmények, amelyek nem alkotják az állam részét, de bizonyos közhatalmi funkcióval vannak felruházva; pl. Nagy-Britanniában a vasúti társaságokat gyakran feljogosítják bizonyos rendészeti funkciókkal felkelők és felkelők tettei: ha kormányra jutnak, akkor felkelőként elkövetett tetteik az államnak tudódik be; ha a felkelés sikertelen, akkor az „pech”, a felkelők által elkövetett cselekmények ebben az esetben nem minősülnek állami aktusnak és nincs szó az állam felelősségéről magánszemélyek cselekedetei akkor válthatnak ki államfelelősséget, ha az állam elmulasztotta a tőle várható előzetes óvintézkedéseket, felügyeletei, ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget vétkesség vagy felróhatóság: van olyan álláspont amely szerint erre szükség van, van olyan álláspont, hogy objektív felelősségről van szó; ma már az objektív felelősség az elterjedt álláspont, nem kell vizsgálni az állam felróhatóságát Kár: lehet anyagi kár, vagy erkölcsi (más felosztás szerint közvetett vagy közvetlen): a jogsértés és a kár bekövetkezte között szoros ok-okozati összefüggés kell, hogy legyen; a konkrét eseménynek, ami kiváltja a kárt, annak jogsértőnek kell lennie sértett állam: a sértett állam vagy államok jelenthet egy konkrét államot [kétoldalú szerződés megsértése, bírósági ítélet nem végrehajtása], államok csoportja [egy szövetség; gazdasági integráció esetén], elképzelhető, hogy az egész nemzetközi közösség sértett államnak minősül [a ius cogens megsértése, univerzális szokásjogi normák megsértése4]
JOGSÉRTÉST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK
− − − −
beleegyezés ius cogens: ius cogensnek való megfelelés közben sérti meg az állam egy másik kötelezettséget önvédelem: fegyveres erőszak alkalmazására akkor kerül sor, ha engem már megtámadtak ellenintézkedés: represszália: egy jogsértésre adott jogsértő ellenlépés, amely bizonyos feltételekkel megengedettnek minősül; feltételei: előzetesen értesíteni kell a másik államot arról, hogy ehhez fogunk folyamodni; ha a két állam között van kötelező bírói vitarendezés, akkor nem lehet; előfeltétele az arányosság; csupán addig tarthat, amíg maga
2
a Parlament is el tud követni nemzetközi jogsértést; pl. olyan törvényt fogad el amely ellentétes valamilyen vállalt kötelezettséggel [pl. emberi jogi tárgyú kötelezettséggel] 3
tipikusan az igazságszolgáltatás megtagadásával, amikor egy külföldi fordulna az adott bírósághoz; a bíróság elhúzza az eljárást és így nem biztosít hatékony jogvédelmet – a diszkrimináció általános tilalma alapján 4
nyílt tenger szabadságának figyelmen kívül hagyása 42/39 Lara, 2008
Lara ®
− − −
Nemzetközi jog, 2008
az eredeti jogsértő magatartás; a represszália nem lehet fegyveres és egyéb ius cogens szabályokat sem sérthet erőhatalom (vis maior): emberi erővel el nem hárítható behatás (földrengés, szökőár, hurrikán, tornádó) végveszély: konkrét fizikai személy van olyan veszélyben hogy vagy az ő vagy a rábízott emberek élete forog veszélyben, és hogy megmentse ezeket az életeket képes a nemzetközi szabályokat áthágni; pl. kényszerleszállás szükséghelyzet: az állam, mint olyan valamilyen alapvető érdeke(?) áll súlyos és küszöbönálló veszélyben [„grave and imminent peril”];
14. ELŐADÁS – 2008. DECEMBER 17. AZ
Á L L AM N E M Z E T K Ö Z I F E L E L Ő S S É G E
-
F OL Y T AT Á S
KÖVETKEZMÉNYEK (JOGKÖVETKEZMÉNYEK) − 2 csoport 1) Önkéntes helytállás: − a felelősség magától érvényesül − az államnak abba kell hagynia a korábbi jogsértő, ill. ismétlődő tevékenységét − vállalja, hogy a jövőben tartózkodik az ehhez hasonló magatartástól − jóvátétel különböző formái o legelső formája: in integrum restitutio, az eredeti állapot helyreállítása. Mindez természetben történik. Pl. kidöntött határjel visszaállítása, pl. Kambodzsa és Thaiföld között vita egy templom hovatartozásáról. Thai katonák a vita során elraboltak onnan kegytárgyakat, stb., ezt kellett viszszaszolgáltatni o pénzbeli kártérítés: ha nem visszafordítható. Ez két dolgot foglal magába: a ténylegesen felmerült kár térítése, és ehhez kapcsolhatóak ún. elmaradt hasznok. o Elégtétel: erkölcsi kár esetén. Pl. az állam becsületén esett folt. (Miniszterelnökünk, pl. terroristának nevezte a szaúdi focistákat.) szimbolikus jelllegű bocsánatkérés, stb. Új tendencia: a felperes pénzbeli kártérítés megítélését kérte a nemzetközi bíróságtól. Az ítélet elmarasztaló része mégis sokszor elégtételt nyújthat. 2) Szankciók: − a felelősséget valaki érvényesíti, kikényszeríti. Vmely okból kifolyólag nem történt önkéntes helytállás. Ekkor folyamodnak ehhez a módszerhez. o Kikényszerítés terén decentralizáció jellemző o Önsegély szerepe meghatározó a nemzetközi jogban Az államok saját maguk szankcionálnak a jogsértő államokkal szemben. A sértett ellenlépést tesz, de a legalitás színterén marad. • Pl lemond egy államfői találkozót Represszália
42/40 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
•
Amikor egy jogsértő cselekedetre a sértett állam maga is egy jogsértő választ ad. Anyagi jogi feltételek, pl. nem lehet erőszakot alkalmazni, stb. Önvédelem joga: Ha fegyveres támadás éri az országot, az védheti magát. − Kollektív szankciók, mint új tendencia o BT által elfogadott alapokmány 7. fejezete alapján meghozott szankciók (gazdasági, pénzügyi, katonai)
QUO I. ÚJ − − − − − −
−
− −
−
VADIS IUS INTER GENTES?
A
NEMZETKÖZI JOG JÖVŐJE
JOGALANYOK A NEMZETKÖZI JOG LÁTHATÁRÁN
nem statikus kör klasszikusan az államok voltak a jogalanyok később: nemzetközi szervezetek plusz: korlátozott mértékben ma már az egyén is a nemzetközi jog alanyának tekintendő Vatikán, Máltai lovagrend, stb. Ez dinamikus, nem is marad így az idők végezetéig - új jelentkezők Nemzetközi közhasznú társaságok (kht) o Intelsat Kereskedelmi célokat szolgáló, globális távközlési rendszert hozott létre o euroFema: vasúti társaságok igazgatásával kapcsolatos felszerelések lízingelése – nem profitorientált multik- mégsem jogalany a nemzetközi jog számára- pedig igényelné maga az emberiség, mint jogalany o közös örökség o nemzetközi tengerfenék o hold+ akörüli pályák o kérdés: ki képviseli az emberiséget? Jövő generációi
II. ÚJ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK − máltai ENSZ nagykövet ötlete: a tengerfenék emberiség közös örökségévé nyilvánítása o nem zárt kör − déli sark: külön helyzete, védelmet élvez – magasabb védelmi szint − geostacionárius pálya: az egyenlítő felett. Azzal egyvonalban 36 000 km magasban elhelyezkedő pálya − a világ éghajlata Kioto, Rio-i declaratio − emberi génállomány is élvezhet egyf. Védettséget, ha erről megállapodás születik − kulturális örökség: UNESCO, műemlékek, melyek világörökségnek minősülnek ’92 Rio-i konferencia 42/41 Lara, 2008
Lara ®
Nemzetközi jog, 2008
− felmerült egy önálló szerv felállítása: a jövő generáció gyámja − ez a mai napig nem létezik. (Málta javasolta) − ’97-ben az UNESCO elfogad egy deklarációt a jelen generáció felelősségéről a jövő generáció irányába − már mo-n is van: zöld ombudsman − békéhez való jog, egészséges környezethez való jog − 4. generáció : pl. bioetikai jogok o Európa Tanács jár élen ebben Egyezmény: a bioetikai jogok védelméről Hard law Nem világszerte elfogadott, de regionális keretek között létezik III. SZANKCIÓK KÉRDÉSE: VAN ÚJ A NAP ALATT − más, regionális nemzetközi szervezetek is szankcionálhatják tagállamaikat o pl. EU.: amszterdami szerződés alapján: felfüggesztheti a szavazati, - ill. tagsági jogát. 1999 óta van jelen. Ausztriával szemben majdnem alkalmazták már. (radikalizálódott) o ha eddig volt is vmilyen kollektív szankció, ez államok ellen szólt, újabban azonban magánszemélyeket is érinthet egy szankciós határozat pl. terrorista-gyanús személyek ellen • BT határozat szerint feketelistára kerül, folyószámlák befagyasztása, magántulajdon lefoglalása, utazás tiltása, stb. o Emberjogi szempontból sok tekintetben kritizálható ez a megoldás o Ius cogenssel legyen összhang (emberjogi implikáció) IV. A VILÁGSZERVEZET ÁRAMVONALASÍTÁSA: AZ ENSZ − előtérbe kerül a biztonság humán-dimenziója − AIDS, ivóvíz, stb. − Ezek az okai az államközi konfliktusok nagy részének − Államon belüli konfliktusok – polgárháborúk − Nukleáris biztonság − Terrorizmus − Határokat átlépő, transznacionális szervezett bűnözés − Az ENSZ reformja 2005 körül volt igazán napirenden V. A
REFORM
NEMZETKÖZI JOG DIFFERENCIÁLÓDÁSA ÉS FRAGMENTÁLÓDÁSA: VESZÉLYEK,
VAGY TÖBBSZINTŰ JOGVÉDELEM?
− a nemzetközi bíróságok proliferációja − fennáll a lehetősége annak, hogy azonos v. hasonló ügyekben két bíróság ítélete eltérő. (Lehet-e az igazság kétféle?) o bíróságok, melyek joghatósága keresztezheti egymást − self contain regime – önmagába zárt rezsimek o 1980. Teheráni túsz-ügy eldöntésénél − különféle emberjogi rezsimek (nincs is szükségük a nemzetközi szokásjogra ?) − A nemzetközi jog hézagkitöltő szerepe mindig meglesz, nem kell aggódni. 42/42 Lara, 2008