I. A SZABADALMI JOG II

E-jog 2013 11. előadás Iparjogvédelem 2.

Áttekintés: I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi ügyekben I.4 Európai szabadalmi bejelentés I.5 Nemzetközi szabadalom

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány II.2 Növényfajta oltalom

2

I. A SZABADALMI JOG II.

I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése A.) A szabadalmi igény, az elsőbbség

4

I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése B.) A bejelentési eljárás

- Sajátos bejelentési előírások érvényesülnek: • génszekvencia, részszekvencia • biológiai anyagok • mikroorganizmus törzs letétbe helyezése és hozzáférhetősége • kiállításon való bemutatás > FŐSZABÁLYKÉNT EGY BEJELENTÉSBEN EGY TALÁLMÁNYRA IGÉNYELHETŐ SZABADALOM

5

I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése C.) Az SZTNH eljárása

A bejelentés közzététele: a legkorábbi elsőbbség napjától számított 18 hónapon belül • tájékoztató funkció (SZTNH hivatalos lapja) • ideiglenes oltalmat keletkeztet • észrevételekkel lehet élni, amelyet az eljárás során figyelembe kell venni - Érdemi vizsgálat: a bejelentés benyújtásával egyidejűleg kérhető kritériumoknak (KÜLÖN VIZSGÁLATI DÍJ)

megfelel-e a szabadalmazhatósági

6

I. A SZABADALMI JOG II. I. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése D.) A szabadalmi bejelentés elutasítása, a szabadalom megadása

- Ha a bejelentés a lefolytatott vizsgálat alapján nem felel meg az ismertetett érdemi és tartalmi követelményeknek (KIFOGÁS), a bejelentőt hiánypótlásra nyilatkozattételre a bejelentés megosztására > KELL FELHÍVNI > ha ennek ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket > ELUTASÍTÁS (csak az okok megjelölésével) - A bejelentéshez képest korlátozottan megadott oltalom - Ha megfelel a vizsgálat körébe vont minden követelménynek: korlátozás nélküli szabadalom A megadás előtt megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni

7

I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése E.) Az oltalom keletkezése, lajstromozás

- Az oltalom a határozat jogerőre emelkedésével, de ex tunc hatállyal (bejelentés időpontja) keletkezik - Lajstromozás: a szabadalom bejegyzése a szabadalmi lajstromba arról hatósági tájékoztatást kell közölni az SZTNH hivatalos lapjában a szabadalmi oltalmat nem ez, hanem a határozat keletkezteti legitimáló, közbizalmi hatás - Nyilvántartás: a közzétett szabadalmi bejelentésekről MINDKÉT NYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOS

8

I. A SZABADALMI JOG II. I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése F.) A szabadalmi oltalom megszűnése

- Megsemmisítés: bárki kérheti a szabadalmassal szemben, kivéve, ha a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a tv. szerint megillet: ebben az esetben csak az kérheti • a kérelmező olyan tényekre hivatkozik, melyek alapján a szabadalmi oltalmat eredetileg sem lehetett volna megadni • ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn: a szabadalmat korlátozzák - A tv. a megsemmisítési eljárásra SAJÁTOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT ÁLLAPÍT MEG: lehetőség van hiánypótlásra, a szabadalmas nyilatkozatot tehet, írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson születik döntés • a kérelem visszavonása esetén az eljárás hivatalból folyik tovább • költségeit a vesztes fél fizeti • a korlátozást, megsemmisítést a szabadalmi lajtromba kel vezetni

9

I. A SZABADALMI JOG II. I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme A.) A találmány- és szabadalombitorlás

- Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg feltételek: ~ tartalmi azonosság ~ jogellenesen más találmányából merítés ~ a korábbi találmány felhasználása a feltaláló/jogutódja beleegyezése nélkül történik > HA A BITORLÓ MAGATARTÁSA FELRÓHATÓ VOLT: kártérítési felelőssége is keletkezik - Szabadalombitorlás (*): az követi el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja a tényállásnak nem eleme a felróhatóság (*) a szabadalombitorlásra vonatkozó rendelkezéseket átfogóan módosította a 2005. évi CLXIV. törvény

10

I. A SZABADALMI JOG II. I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme B.) A bitorlás szankciói

- Szankciók objektív ~ megállapítás, ~ abbahagyás, eltiltás ~ elégtétel, nyilvánosság ~ gazdagodás visszatérítése ~ lefoglalás, megsemmisítés, értékesítés szubjektív > e jogkövetelmények mellett: kártérítés a polgári jogi felelősség szabályai szerint vámjogi: a bitorlással érintett vámáruk forgalomba hozatala kerülésének megakadályozása érdekében a vámhatóság intézkedésének kérése külön jogszabály szerint - JOGOSULT: elsődlegesen a szabadalmas másodlagosan (a tv. alapján) a kényszerengedélyes és a hasznosító

11

I. A SZABADALMI JOG II. I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme C.) A nemleges megállapítási eljárás

- Fogalma: aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított ill. hasznosítani kívánt termék ill. eljárás NEM ÜTKÖZIK VALAMELY, ÁLTALA MEGJELÖLT SZABADALOMBA - SZABADALOMTISZTASÁGI VIZSGÁLAT: az adott megoldást nem kívánják szabadalmaztatni, csak alkalmazni, de úgy, hogy mások jogát ne sértsék vele - Kérelemre indul; mellékelni kell a termék, eljárás, szabadalom leírását, rajzát csak a szabadalmastól különböző személy indíthatja > díjköteles, a díjat a kérelmező fizeti - Eredménye: ha megállapítják, hogy a hasznosítani kívánt hasznosított termék/eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba, és a határozat jogerőre emelkedik, kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre/eljárásra szabadalombitorlás miatt bárki eljárást indítson

12

I. A SZABADALMI JOG II. I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi ügyekben A.) Az SZTNH eljárási hatáskörei

- Hatásköre: a szabadalom megadása a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe léptetése a szabadalom megsemmisítése a nemleges megállapítás a szabadalmi eljárás értelmezése a szab. bejelentésének és a szabadalmak nyilvántartása és fenntartásukkal kapcsolatos kérdések a szabadalmi hatósági tájékoztatás - Az SZTNH hatáskörébe tartoznak továbbá: az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra a nemzetközi szabadalomi bejelentésekre kiegészítő oltalmi tanúsítványokra közegészségügyi probléma kezelését célzó kényszerengedélyre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek

13

I. A SZABADALMI JOG II. I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi ügyekben B.) Az eljárás sajátosságai

- Alkalmazandó eljárási jog: az Szt.-ben megh. eltérésekkel a Ket. (*) - Főbb sajátos szabályok (**): tények hivatalból való vizsgálata a határidők nem hosszabbíthatók meg az igazolás lehetőségének bizonyos esetekben való kizárása ha peres eljárás is indul, az SZTNH előtt folyó eljárást fel kell függeszteni az SZTNH döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak és ügyészi óvásnak > a határozatokat bíróság, nemperes eljárásban vizsgálja felül elektronikus úton is benyújtható (***) ~ a szabadalmi bejelentés ~ az igénypont-közzétételi kérelem és az igénypontok magyar fordítása. ill. kijav. kérelem ~ az európai szabadalom magyar nyelvű fordítása ill. kijav. kérelem SMS útján azonban a kommunikáció nem lehetséges (*) az Sztv. a 2005. évi LXXXIII. tv.-el módosított 45. § (**) az eljárási szabályokat az Uniós csatlakozás óta módosította a 2005. évi LXXXIII. tv , a 2007. évi CXLII. tv., a 2009. évi XXVII. tv. és 2009. évi LVI. tv. (***) a 2005. évi LXXXIII. tv. tette lehetővé

14

I. A SZABADALMI JOG II. I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi ügyekben C.) Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben (*)

(*) Sztv. XI. Fejezet, a részletszabályokat módosította a 2005. évi LXXXXIII. tv., a 2007. évi CXLII. tv. , a 2009. évi XXVII. tv. és a 2009. évi LVI. tv.

15

I. A SZABADALMI JOG II. I.4 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom A.) A bejelentés

Az európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5.-i Müncheni Egyezmény alapján megadott szabadalom Európai szabadalmi bejelentés: az egyezmény alapján tett, európai szabadalmi bejelentés megadására irányuló bejelentés - A hatályos szabályozás alapja az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény - Benyújtása: SZTNH-nál is (München, Hága, Berlin, tagállamok Hollandia kivételével) SZTNH-nál kell: ~ a bejelentő magyar állampolgár ~ ill., ha lakóhelye, székhelye belföldön van ~ bármely egyezményi nyelven, de magyarul, vagy az európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvein (angol, francia, német) tartalmaznia kell > utalást az európai szabadalom iránti igényre > a bejelentő azonosítását, kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat - Továbbítás: a bejelentés átvételétől az SZTNH elismervényt ad, majd (vizsgálat nélkül) továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a bejelentési és kutatási díjat (*) az SZTNH-hoz kell megfizetni (*) ez a kutatási igényszintjétől függően (európai-nemzetközi) több ezer euro is lehet

16

I. A SZABADALMI JOG II. I.4 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom B.) A bejelentés joghatása

- A Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekhez ugyanazon joghatályok fűződnek, mint a nemzeti úton benyújtott bejelentésekre feltétel: az ESZH elismerje az EU Szab.Bej. bejelentési napját - Közzététel, bejelentések nyilvántartása: ESZH hozzáférést biztosítson

az SZTNH feladata, hogy ezekhez

- Ideiglenes oltalom: akkor keletkezik, ha az SZTNH hivatalos lapjában közzé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatást az SZTNH külön jegyzékben tünteti fel az ideiglenes oltalmat nyert bejelentéseket Az európai szabadalmi bejelentés átalakítása nemzetközi szabadalmi bejelentéssé ha azt visszavontnak kell tekinteni az általános szabályok szerint - Az európai szabadalom hatálya: azonos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal megadott: az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéssel

17

I. A SZABADALMI JOG II. I.4 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom C.) Közzététel, kutatás, érdemi vizsgálat, felszólalás lehetősége

- Az európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi a közzétételt megelőzően az ESZH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást a kutatási jelentést - amennyiben már elkészült - a bejelentéssel együtt, ellenkező esetben a későbbiekben bocsátják közre. > a bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát. - Az ESZH az érdemi vizsgálat keretében bírálja el a bejelentést a szabadalmazhatóság feltételei szempontjából kedvező eredmény esetén a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára - Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat a felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat.

18

I. A SZABADALMI JOG II. I.4 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom E.) Az európai szabadalom „honosítása”

- Az európai szabadalom akkor válik hatályossá a Magyar Köztársaságban, ha: a szabadalmas az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéstől számított 3 hónapon belül az EU Szab. szövegének fordítását anyagi, alaki követelmények benyújtja az SZTNH-hoz meghirdetés, kinyomtatás: díjhoz (*) kötött, megfizetés a benyújtástól számított 2 hónapon belül ENNEK ELMARADÁSÁT ÚGY KELL TEKINTENI, HOGY AZ EU. SZABADALOM OLTALMA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN A KELETKEZÉSTŐL FOGVA HATÁLYTALAN

- Hiteles szöveg: az EU Szab. szerinti igénypontokhoz képest a magyar nyelvű leírás szűkebb, a magyar szöveg lesz irányadó bármikor kérhető KIJAVÍTÁS ezért díjat fizetni (kijavítás- közzétételi díj) AZZAL SZEMBEN, AKI AZ SZTNH a fordítás kijavítását KÖZZÉTEVŐ HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁSÁT megelőzően KEZDTE MEG A KORÁBBI FORDÍTÁS SZERINTI HASZNOSÍTÁST, ILL. ARRA KOMOLY ELŐKÉSZÜLETET TET, az európai szabadalom oltalma a TÁJÉKOZTATÁS MÉRTÉKÉIG hatálytalan át nem ruházható jogosítvány, csak a gazdálkodó szervezettel (szervezet engedélyével) száll át (*) az igénypont-közzétételi djí, a fordításmeghirdetési és kinyomtatási díjj és akijavítás-közzétételi (tételenként) 21 400 forint, amely az igénypontok magyar fordításának hatodik oldalától oldalanként 3200 forinttal emelkedik.

19

I. A SZABADALMI JOG II. I.4 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom F.) Az európai szabadalmi oltalom fenntartása, megvonása, megsemmisítése

- Az európai szabadalmi oltalom fenntartása: csak a meghirdetést követő évekre (*), korábban esedékessé vált díj 3 hónapos időtartamon belül pótlékmentesen fizethető meg - Megvonás: a felszólalási eljárás eredményeként ~ megvonás ~ módosítással való fenntartás a megsemmisítés iránti eljárást (Egyezmény) szerint felszólalási eljárás befejezéséig (jogerős) fel kell függeszteni ha a felszólalási eljárás jogerős befejezése nem jelent megvonást, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell - Megsemmisítés: az Egyezmény (138. cikk /1/) szerinti esetekben nem szabadalmaztatható nem került kellőképp feltárásra bővebb a tárgya az eredetileg benyújtott tartalomnál oltalmi körét bővítették olyan személy szerzett jogosultságot, akit nem illet meg > EGYEBEKBEN AZ SZT. RENDELKEZÉSEIT KELL ALKALMAZNI - Kapcsolódó érdemi határozatok: a közzétett szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele az EUSzab. magyar fordításának benyújtása, kijavítás kérdésében hozott a bíróság előtt megtámadhatók (*) a díj az évek száma szerint változik, az első három évre 500 euro, a 3. évre 400 euro, a 10 évre (és az ezt követő évekre) azonban már 10 000 euro felett Lsd. http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/D0105F9FBB841A8AC12575590040BA6C/$File/rules_relating_to_fees_02_09.pdf

20

I. A SZABADALMI JOG II. I.5 Nemzetközi szabadalmi bejelentések A.) A PCT jelentősége, alkalmazása

- PCT: Patent Cooperation Treaty (1970. június 19. Washington) 2003. február 4-én 118 állam 2009. október 142 állam

115 tagország (2001 vége)

Lsd. http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=6

- Magyarország csatlakozása: 1980. (1980. évi 14. tvr) végrehajtásáról a 29/1980 (VII.29.) MT rendelet rendelkezett a magyar szabadalmi jog a PCT-hez való illeszkedése 2003. január 1-jétől a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény X/B Fejezete tartalmazza a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos rendelkezéseket A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény - Az Szt.-be való bejelentés célja: törvényi szinten az (Szt. kiegészítésével) rendezze az SZTNH előtt folyó, a szabadalom megadására irányuló „nemzeti eljárás” viszonyát a PCT rendszeréhez - Előnye: keretei biztosítják a legszélesebb körű oltalomszerzési módot egyetlen nemzetközi bejelentésre

21

I. A SZABADALMI JOG II. I.5 Nemzetközi szabadalmi bejelentések B.) Az eljárás sajátosságai

- Előnye: egyetlen nyelven, egyetlen átvevő hivatalnál tett egyetlen bejelentéssel a PCT több, vagy összes tagállamában egyidejűleg igényelhető szabadalom egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóvá teszi a találmányok jogi oltalmának megszerzését több országban való szabadalmaztatás esetén - Nem eredményez „világszabadalmat”: két szakaszos eljárás az eljárás első szakaszában, a nemzetközi szakaszban a jogszabályoknak megfelelően nemzetközi kutatási jelentés és külön kérelemre nemzetközi elővizsgálati jelentés készül, valamint sor kerül a bejelentés közzétételére (benyújtás-kutatás-vizsgálat min. 2000-25000 dollár) Lsd. http://www.wipo.int/pct/en/fees.pdf nemzeti szakasz követi, ahol a szerződő államok már saját nemzeti joguk szerint járnak el > a nemzeti szakaszokba való belépés után a bejelentőnek kizárólag a nemzeti hivatalokkal kell tartani a kapcsolatot.

22

I. A SZABADALMI JOG II. I.5 Nemzetközi szabadalmi bejelentések C.) A bejelentés sajátosságai

- A PCT alapján a bejelentő nemzetközi kutatási jelentést kap a kutatási jelentést olyan hivatal készítheti el, amely a PCT Végrehajtási Szabályzata szerint előírt un. minimum dokumentációval rendelkezik papíron, mikrofilmen vagy elektronikus tárolóeszközökön ezek a hivatalok jelenleg az Amerikai Egyesült államok, Ausztrália, Ausztria, Japán, a Koreai Köztársaság, Kina, az Orosz Föderáció, Spanyolország, Svédország iparjogvédelmi hivatalai és az Európai Szabadalmi Hivatal > a nemzetközi kutatási jelentés és a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékes segítséget ad a találmány szabadalmazhatóságának megítélésében és annak eldöntésében, hogy érdemes-e a tetemes költséget igénylő nemzeti eljárásokat megindítani. - A bejelentés megfelel egy-egy nemzeti (illetőleg regionális) bejelentésnek azokban a szerződő államokban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésben megjelölt (és amelyek egy regionális szerződés, például az Európai Szabadalmi Egyezmény tagjai) - A nemzetközi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, leírást, igényponto(ka)t, kivonatot, és szükség esetén rajzo(ka)t 3-3 példányban.

23

I. A SZABADALMI JOG II. I.5 Nemzetközi szabadalmi bejelentések D.) Az SZTNH mint átvevő hivatal

- Az átvevő hivatal: legfontosabb funkciója a nemzetközi bejelentési nap elismerése e naptól valamennyi, a bejelentésben megjelölt államban a bejelentésnek ugyanaz a hatálya, mint az ebben az államban szabályszerűen benyújtott bejelentésnek - Az átvevő hivatal feladata: az előírt módon továbbítja a nemzetközi bejelenéseket a WIPO Nemzetközi Irodája ill. az illetékes nemzetközi kutatási szervek felé - Az SZTNH-nál kell benyújtani, ha a bejelentő magyar állampolgár székhelye, lakóhelye belföldön van - Kérelem: a nemzetközi kutatási szerveknél elfogadott nyelveken (angol, német , francia) bejelentés: magyarul is, de a fordítás 1 hónapon belül csatolandó továbbítási díj: külön jogszabályban meghatározott kutatási és nemzetközi illeték az illetékekről az SZTNH elnöke tájékoztatót tesz közzé a hivatalos lapjában

24

I. A SZABADALMI JOG II. I.5 Nemzetközi szabadalmi bejelentések E.) Az SZTNH eljárása megjelölt és kiválasztott hivatalként

Az SZTNH megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot (MK) a Szerződés értelmében megjelölték ( KIVÉVE: ha a nemzetközi bejelentés az MK-ra is kiterjedő hatályú európai szabadalomra irányul) kijelölt hivatalként jár el a szerinti ügyekben, ha a bejelentő elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, s az MK-t olyan szerződő államként választotta ki, ahol az elővizsgálat eredményét fel kívánja használni - Ha az SZTNH megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el a nemzetközi szabadalmi bejelentést magyar fordításban is be kell nyújtani (az átvételi naptól számított 1 hónapon belül) tartalmaznia kell: leírás, igénypontok a rajzokon szereplő szöveg és a kivonat elmulasztása: (póthatáridő tűzése után a bejelentés visszavonásának joghatályát eredményezi - A bejelentés alapján a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik az MK-ban - Az SZTNH a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát külön kérelemre végzi

25

II. A szabadalmi törvény hatálya alá tartozó különös oltalmi tárgyak

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány A.) Mire kapható szabadalom?

- Amennyiben az egyebekben megfelel a szabadalmazhatóság általános feltételeinek (azaz új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható, Sztv. 1-5. §), a biotechnológiai találmány is szabadalmaztatható (Sztv. 5/A. §) - Szabadalmazható biotechnológiai találmány: biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre vagy olyan eljárásra vonatkozik, amely révén biológiai anyagot állítanak elő dolgoznak fel alkalmaznak BIOLÓGIAI ANYAG: bármely olyan, genetikai információt tartalmazó anyag, mely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható NEM LEHET TÁRGYA AZ EMBERI TEST, VAGY RÉSZE PUSZTA FELFEDEZÉSE, IDEÉRTVE: valamely gén szekvenciáját részszekvenciáját ebből izolált, vagy más műszaki eljárással más módon előállított rész igen, AKKOR IS, HA RÉSZSZERKEZETE MEGEGYEZIK!

27

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány B.) A biotechnikai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó sajátos szabályok

- Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag, amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOL. ANYAGRA, mely - szaporítás többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és - azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik olyan eljárás, amellyel a találmányeredményeként sajátos jellemzőekkel rendelkező biológiai anyag állítható elő A SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOLÓGIAI ANYAGRA - amit a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül állítanak elő - amit szaporítás, többszörözés útján azonos vagy eltérő eljárással ilyen anyagból állítottak elő, és azonos jellemzőkkel rendelkezik genetikai információt tartalmazó, vagy abból álló termék KITERJED ARRA AZ ANYAGRA IS - amiben a termék megtestesül amiben a termék megtestesül - amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben ellátja ezt a funkciót - Nem terjed ki: ha a szaporítás, többszörözés révén előállt anyag szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amiért forgalomba hozzák - A gazdálkodó (növény szaporítóanyagát, állati szaporítóanyagot) szerzi meg (jogszerűen): saját gazdaságában tovább szaporíthatja

28

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány C.) A biotechnikai találmányok szabadalmi jogi sajátosságai

- A találmány különös neme, ami a szabadalmazhatóság tekintetében az elnyerni kívánt oltalom speciális tárgyából adódóan a törvényben önálló alcím alatt, de a szabadalmi oltalom tárgyára (5/A. §), illetőleg a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokra és kötelezettségekre (20/A. §) vonatkozó általános szabályai között került elhelyezésre > az Sztv.-ben meghatározott (csekély) eltérésekkel egyebekben a törvény az (ipari) szabadalmakra vonatkozó szabályait kell (és lehet) alkalmazni

29

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma A.) A szabályozás sajátosságai

- A 2002 előtti jog szerint a növény- és állatfajta szabadalmazható volt, ha megkülönböztethető, egynemű és új volt, és lajstromozható fajtanévvel látták el az új szabályozás szerint (Sztv. XIII. fejezet) a növényfajta fajtaoltalomban részesülhet - Alapja: a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv az irányelv kizárja a növény- és állatfajták szabadalmazhatóságát a magyar szabályozásnak tükröznie kell: nem szabadalmi, hanem attól elkülönített jogi oltalomról van szó > az állatfajták kikerültek az oltalmi körből (szükségességét a gyakorlat nem igazolta)

30

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma B.) A szabályozás rendszere

- A szabályozás rendszere a növényfajta és növényfajta-oltalom ~ fogalmak (általános szabályok) ~ az oltalom tárgya, az oltalomhoz való jog, a jogosult ~ az oltalom tartalma, a kizárólagos hasznosítási jog kimerülése ~ időtartam, díjazás, fenntartás ~ hasznosítási szerződés, kényszerengedély, bitorlás ~ megsemmisítés, megszüntetés az SZTNH eljárásai növényfajta-oltalmi ügyekben ~ általános eljárási szabályok ~ nyilvántartások, hatósági tájékoztatás ~ az eljárás különös szabályai, az oltalom megadása - Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben

A FŐSZABÁLYOK SZERINT

31

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma C.) A növényfajta és a növényfajta-oltalom

- Az oltalom tárgya: a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új - Az oltalomhoz való jog: kielégíti a követelményeket, önálló fajtanévvel látták el és bejelentése megfelel a tv.-ben megszabott feltételeknek - A növényfajta nemesítője, az oltalom jogosultja: nemesítő: aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette az oltalom a nemesítőt v. jogutódját illeti meg az oltalom az Szt. vagy nemzetközi szerződés alapján szerezhető meg - Az oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra (indokolt esetben a tv. korlátozza)

32

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma D.) A hasznosítással összefüggő kérdések

- Jogkimerülés: a jogosult általi vagy az ő hozzájárulásával a belföldön forgalomban hozott, vagy abból származó anyaggal végzett további cselekmények > a továbbszaporítás lehetősége azonban korlátozott - Időtartama: szőlők, fák: 30 év egyéb növényfajták: 25 év - Díjazás: állami elismertség esetén vagylagosan találmányi díj szerinti nemesítési díj külön, e körre megállapított díjazás - Hasznosítás, kényszerengedély, bitorlás: a főszabályok szerint, ill. azok logikáját követve mindeme kérdéseket a 2009. évi XXVII. tv. (hatályba lépett: 2009. VIII: 1.) átfogóan módosította, pontosította

- Megsemmisítés, oltalom megszűnése, fajtanév törlése: a főszabályok logikáját követve

33

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma E.) Az MHSZ eljárása

- Az SZTNH hatásköre növényfajta-oltalmi ügyekben: az oltalom megadása az oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése az oltalom megsemmisítése az oltalom megszüntetése, a fajtanév törlése az oltalom felélesztése, a bejelentések és oltalmak nyilvántartása, fenntartási kérdések > néhány sajátos szabállyal (igazolás, nyelvhasználat, iratbetekintés) az általános előírások szerint - Az eljárás bejelentéssel indul kötelező kellékek, díjfizetés a bejelentés napja: az, amikor a törvényi minimumként megjelölt adatokat tartalmazó bejelentés az SZTNH-hoz megérkezik, ill. a bejelentés a megfelelő adatokat tartalmazza a bejelentésben egy növényfajtára igényelhető oltalom elsőbbségi nap általában a bejelentés napja, az UPOV- egyezmény szerinti esetben a külföldi bejelentés napja - A bejelentést vizsgálat követi, majd adatközlés, alaki vizsgálat, közzététel (melyre észrevételt lehet benyújtani) és érdemi vizsgálat - Az oltalom megadása: ha megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek BEJEGYZÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI LAJSTROMBA

34

II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.3 AZ OLTALOMBÓL KIZÁRT TÁRGYAK (eljárások)

- A közrendbe, közerkölcsbe ütköző gazdasági hasznosítás körében általános tilalmára visszavezethetve (Sztv. 6. § /2/-/3/ bek.) az emberi klónozásra szolgáló eljárás az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az állatnak úgy okoz szenvedést, hogy ember, állat számára jelentős előnyt biztosítana és az így megjelölt eljárással létrejövő állat - A növények és állatfajok előállítására szolgáló, eljárás, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll (lényegében biológiai eljárás, Sztv. 6. § /4/ ill. /7/ bek. > a mikrobiológiai eljárás azonban IGEN) - Orvosi eljárások: az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. ez a rendelkezés azonban az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik

35