Római jog levelező I. Öröklési jog

Római jog levelező I. Öröklési jog

II. félév menete I. II. III. IV. V.

febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24.

öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2 óra) továbbélés (3 óra) + zh.

a vagyonjog A magánjognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szabályait adja, továbbá ezeknek az egyes vagyonok közti mozgását meghatározza, vagyonjognak nevezzük. vagyonjog Három fő része: • dologi jog, • kötelmi jog és • öröklési jog. Vagyonjogok alanyai csak vagyonjogi képességgel (commercium) rendelkező személyek lehetnek, azaz mindenek előtt • az önjogú cives Romani és Latini, továbbá • a jogi személyek, jogalanyiságuk határain belül!!

az öröklési jog Az öröklési jog nem más, mint azon szabályok összessége, amely egy magánszemély halála esetén meghatározzák ezen személy vagyonának sorsát. 1. az ember halála által megszűnnek családi jogviszonyai (családfői, gyámi hatalma) 2. szabály szerint azonban megmaradnak vagyoni viszonyai, amelyben jogosítottként, vagy kötelezettként haláláig szerepelt. Ezek egy vagy több személyre szállnak át. Ezt az átszállást szabályozzák az örökjogi normák. Az elhunyt, az örökhagyó vagyona annak halálával rendszerint nem veszíti el egységét, amely addig az örökhagyóhoz való tartozásban testesült meg, hanem egészként száll át (per universitatem) egy másik személyre, vagy személyekre.

örökjogi alapfogalmak (1)

1. Öröklés • tágabb értelemben: a megmaradt vagyon átszállásának a folyamata (hereditas egyik jelentése) • szűkebb értelemben: az egyetemes jogutódlás (universalis successio) 2. Hagyaték (hereditas másik jelentése) • a természetes személy halála után fennmaradó vagyoni természetű jogok és kötelezettségek, melyek egységes vagyont (universitas iuris) alkotnak - ez az örökhagyó halála esetén utódaira átszállhat. Aszerint, hogy benne az aktívák (jogok) vagy passzívák (kötelezettségek) vannak-e túlsúlyban aktív és passzív (hereditas damnosa v. odiosa) hagyatékról beszélünk. Hagyaték csak vagyonképes (sui iuris) személy után maradhat.

örökjogi alapfogalmak (1a) A hagyaték nem tartalmazza az örökhagyó • birtokát, • személyes szolgalmait, • alimentatios jogát és kötelezettségét, • delictuális tartozásait, • személyéhez tapadó követeléseit (actiones vindictam spirantes) – actio iniuriarum – querela inofficiosi testamenti

Természetesen családi jogai (patria potestas, manus, tutela) is elenyésznek.

örökjogi alapfogalmak (2) A hagyatékban bekövetkező jogutódlás kétféle lehet: a) egyetemes jogutódlás (universalis successio) amikor a hagyaték mint egész, a bennfoglalt összes jog és kötelezettség együttesen száll át egy vagy több személyre. Ezt öröklésnek nevezzük. Az egyetemes jogutódot örökösnek nevezzük. Lehet több örökös, mikor is eszmei hányadban lesznek jogosítottjai az örökségben lévő jogoknak és kötelességeknek.

b) különös jogutódlás (singularis successio) ennek folytán az örökhagyó egyes (szorosan meghatározott) vagyoni jogai szállnak át a jogutódra pl. a hagyomány esetén a kedvezményezett itt nem örökös, hanem hagyományos Ilyenkor tehát egyes jogok ki vannak véve az egyetemes jogutódlás alól, és másnak vannak juttatva.

örökjogi alapfogalmak (3) 3. Örökség (hereditas harmadik jelentése) Az a vagyontömeg amely egyetemesen, mint egész száll át az egy vagy több örökösre. Amennyiben a hagyaték nincsen singularis successioval, hagyománnyal terhelve, az örökösre átszálló vagyon (örökség) megegyezik a hagyatékkal.

Hagyaték = örökség + hagyomány

örökjogi alapfogalmak (4) A rómaiaknál a hangsúly az egyetemes jogutódláson volt, ugyanis a római jog szerint a hagyaték lebonyolítása (a tágabb értelemben vett öröklés) csak akkor mehet végbe, ha van legalább egy örökös. Ennek oka: • a hagyatéki hitelezők kielégítésének biztosítása • a családi szentségek tiszteletének biztosítása. Csak ekkor rendezett a hagyaték sorsa! A hagyatékból való szinguláris juttatás kísérője és korlátozója lehet az egyetemes jogutódlásnak, de önmagában nem állhat meg!

szükségképpeni örökösök Szükségképpeni örökösök voltak: • az örökhagyó suus családtagjai, • valamint az örökhagyó rabszolgája, akit felszabadítás mellett nevezett örökössé (servus cum libertate institutus) Szükségképpeni örökösök, mert örökössé kell lenniük akaratuk ellenére is, tehát akkor is, ha a hagyaték passzív!

házon kívüli örökösök A házon kívüli örökösök (extranei heredes - voluntarii heredes) ezzel szemben csak saját aktusukkal szerezhették meg az örökséget, vagyis be kellett lépniük az örökösi pozícióba (aditio hereditatis). Vonatkozik ez végrendeleti és törvényes házonkívüli örökösökre is. A meghívott házon kívüli örökösök a megnyílással jogot szereznek az örökség elfogadására illetve visszautasítására. A megszerzésig nem tekinthetők örökösnek, a hagyatékot pedig nyugvó hagyatéknak tekintik a megszerzésig. A meghívott a megnyílt örökséget vagy örökrészt vagy csak egészében szerezheti meg vagy egyáltalán nem. Az örökség megszerzése történhet formához kötött cretioval, vagy formátlanul ún. pro herede gestioval.

milyen alapon örökölhet valaki? Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio testamentaria v. secundum tabulas) b) törvény rendelkezése alapján (successio legitima v. ab intestato) c) végrendelet ellenére (successio contra tabulas) A végrendeleti és törvényes öröklés mereven kizárja egymást !! (Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest) Törvényes öröklésre csak akkor kerülhet sor, ha végrendelet nincs (nem is volt, v. egészében megdőlt). • ha végrendelet csak a hagyaték egy részéről intézkedik is, vagy • a kinevezett örökösök közül csak egy maradt is, a hagyaték végrendelet alapján nyílik meg! Azon vagyonrészek is, melyekről a végrendelet nem szól a megmaradt örököst illetik (növedékjog) - eltérés a modern jogok felfogásától!!

a törvényes öröklés alapfogalmai 1. ordo (rend, osztály) - személyek (rokonok) jól elkülöníthető köre, akikre egységes törvényes öröklési elvek vonatkoznak 2. gradus (fok) - egyes ordo-kon belül a rokonnak az örökhagyótól való távolságát jelöli, a rómaiaknál ezt a nemzések száma határozta meg 3. in capita (fejenkénti) öröklés - amikor az azonos fokon állók ugyanannyit kapnak a hagyatékból 4. in stirpes (törzsenkénti) öröklés - az a törvényes öröklési jogi megoldás, mikor a távolabbi fokon lévő várományosok az elődjük helyébe lépnek, vagyis kieső elődjük részén osztoznak örökösként. Ezen esetben egy fokban távolabb álló, mint törzsenként öröklő egy sorban örökölhet egy másik, az örökhagyóhoz fokban közelebb állóval - a képviseleti elv (ius repraesentationis) érvényesül.

a civiljog törvényes öröklési rendje (1) I. osztály - a suusok (sui) osztálya a szűkebb család tagjai, akik a pater familias halála után önjogúak lesznek: • természetes és adoptív gyermekek, • uxor in manu A fokok szerinti távolság itt nem számít, ugyanis a távolabb álló suusok elődjük helyébe lépnek, az ő részén osztoznak (képviseleti, reprezentációs elv in stirpes öröklés)

példa 1. pater familias uxor in manu

1. fiú

2. fiú (emancipált)

3. fiú

leány uxor in manu

unoka A unoka B

unoka C

unoka D

unoka E

• Örökölnek: az örökhagyó uxor in manuja (1/3) • 1. fiú (1/3) • C és D unoka és a 3. fiú uxor in manuja (1/9) (A és B unoka nem sui heredes, nagyapjuk halálával apjuk patria potestasa alá kerülnek. A 2. emancipált fiú sem suus. E-jelű unoka nem állt az örökhagyó patria potestasa alatt: mint törvényes gyermek apja patria potestasa alatt áll, törvénytelenként születése óta sui iuris, agnát rokonok nélkül.) A nőknek nem lehet potestasa és ezért nem is reprezentálhatók.

a civiljog törvényes öröklési rendje (2) • II. osztály - a proximi agnati osztálya a legközelebbi agnatus rokonok (ha suusok nincsenek) - elsősorban a férfi felmenők és oldalrokonok örökölnek (a nőrokonok közül csak az örökhagyó anyja, nővére örököl - a távolabbiak már nem) - a nőrokonok nem közvetítik az agnatrokonságot III. osztály - a gens osztálya kollektíve örökölnek (ha nincs agnatus sem) konkrét szabályai ismeretlenek, a köztársaság vége előtt megszűnt ez a lehetőség

a civiljogi törvényes öröklés problémái 1. az agnatio elve uralkodik - a vérrokonságnak semmi szerepe: • emancipatus nem örökölhet, • a nem manusos házasságban élő anya nem örökölhet gyereke után és ezen gyerekek sem az anya után; • nincs öröklési lehetőség a házastársak között manus nélküli házasság esetén;

2. elsősorban a paraszti életben okoz ez problémát: egyenjogú örökösök nemre, korra, teljesítő képességre tekintet nélkül örökölnek, s így a gazdasági egység (telek) széttagolódik. 3. a civiljog egy ízben jelöli ki az örököst, s ez főleg a proximi agnati osztályában jelent problémát: • ha a közelebbi jogosult nem fogadta el az örökséget a távolabbi fokban (gradus) rokon ezt nem tehette meg, • ha volt suus osztálybeli (ordo), az agnatus és a gentiles szóba sem jöhettek

A civiljog nem ismerte a successio graduum et ordinum elvét!!

a praetori törvényes öröklési rend A praetori edictum a kései köztársaság kora óta igyekezett a ius civile fenti hiányosságait pótolni. Cél: - a vérrokonság és - a manus nélküli házasságban élő házastárs fokozottabb figyelembe vétele A praetori edictum e célból • kibővítette a meghívottak körét, • valamint a közelebbi osztály vagy fok elmaradása esetén megnyitotta a hagyatékot a távolabbiaknak: érvényesült a successio graduum et ordinum elve A végrendelet nélküli öröklésre a praetor egy rangsort állapított meg: a pályázókat e rangsor szerint bocsátotta a birtokba bonorum possessiót adott decretum által = missio in possessionem A missiot igényelnie kellett az örökölni szándékozónak!

a praetori törvényes öröklési rend (3) a) bonorum possessio sine re (puszta hagyatékbirtok) a hagyaték birtokosa engedni köteles a civiljogi örökösnek, azonban a hagyatéki perben a kedvezőbb alperesi pozícióban van (nem neki kell bizonyítani) harmadikokkal szemben védelmet kap a beutalt birtokos ha a civiljogi örökös nem jelentkezik, vagy nem időben, a birtokos elbirtokolhatja a hagyatékot (usucapio pro herede)

b) bonorum possessio cum re (praetori öröklési jog) a praetor nem tehet valakit civiljogi örökössé, de egyeseket egyenlővé tehet a civiljogi örökössel, és védelmet biztosíthat nekik - nemcsak harmadikok, - hanem a ius civile szerinti örökös ellen is. (párhuzam: bonitár tulajdonos védelme a civiljogi tulajdonossal szemben)

ezzel kiküszöböli a civiljog egyes méltánytalanságait

bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály egy meghatározott határidőn (1 év ? 100 nap?) belül igényelhette a bonorum possessiot. Ha ez az idő letelt a következő osztályt hívták meg. 1. Bonorum possessio unde liberi általában lemenő vérrokonok, de nem mindegyikük tartozik ide - csak a (halál idején) sui, (az örökbefogadottak is), - és azok a leszármazottak, akik kiestek az örökhagyó hatalmából és nem kerültek másik hatalmi viszonyba (ún. FIKTÍV SUI) pl. * emancipáltak és azok emancipatio után született gyermekei (az örökbe adott gyermek nem, csak ha újabb agnatiojából emancipáltatott). * férjezett leánygyermek, aki felett megszűnt a férje manusa

példa 3.

pater familias uxor in manu

1. fiú

2. fiú (emancipált)

3. fiú

leány uxor in manu

unoka A

unoka B

unoka C

unoka D

unoka E

Bonorum possessiot kapnak: 1. fiú (1/4), 2. fiú (1/4), valamint az unokák C és D (egyaránt 1/8) részben, és az uxor in manu (1/4). A 3. fiú uxor in manuja saját családjában kap öröklési jogot. Unoka E nem részesül, mert nem suus és nem liber.

bonorum possessio (2) 2. Bonorum possessio unde legitimi Ha nincs liberi, vagy nem igénylik (időben) a bonorum possesiot, a praetor a ius civile szerinti örökösöket hívja meg, (legitimi heredes), vagyis még egyszer a sui, ha az nincs az agnatus proximus igényelheti az örökséget. A bonorum possessio unde legitimi sine re meghívás. 3. Bonorum possessio unde cognati A vérrokonokat (cognati) veszi figyelembe férfi és női ágon. A rokonsági fok közelsége szerint fokozatosan nyitja meg a lehetőséget az örökhagyó - vérrokonai (akár suus - harmadízben akár nem suus) részére A közelebbi mindig kizárja a távolabbit - nincs reprezentáció, de ha a fokban közelebbiek nem igénylik meg a bonorum possessiot, a következő fokon álló vérrokonok kapják meg a praetortól a hagyatékot (successio graduum) A bonorum possessio unde cognati sine re meghívás.

bonorum possessio (3) 4. Bonorum possessio unde vir et uxor Az utolsó osztályban a manus nélküli házastársat veszik figyelembe (egyéb jelentkező híján) előfeltétel: a házasság fennállta a halál időpontjában. A hátrányos helyzet oka: A házastárs családjába való vagyon áttolódás elleni fenntartás továbbra is fenn állt. Az özvegyekről elsősorban másképpen gondoskodtak (dos donatio propter nuptias) Ez a bonorum possessio is sine re hatályú.

a justinianusi törvényes öröklési rend Két Novellájában megreformálta a fenti toldozott rendszert. Kizárólag a cognat-rokonságra épített. Így megszűnt a civil és praetori jog addigi párhuzamossága. (118. novella - Kr. u. 543; 127. novella - Kr. u. 548) Négy osztályba sorolta az örökösöket! 1. descendentes (minden lemenő) A suus és nem suus között csak annyi a különbség, hogy a suus necessarius heres lesz, a többiek voluntarii. Távolabbi lemenő akkor örököl, ha elődje kiesett. A lemenő nyomába lépő utódok in stirpes örökölnek (reprezentáció). 2. ascendentes et germani (felmenők és teljes testvérek) ezek együttesen vannak meghívva

a justinianusi törvényes öröklési rend (2) 3. consanguinei et uterini (apai és anyai féltestvérek), valamint az elhalt féltestvérek gyermekei (de nem további lemenők!) Közülük az azonos fokon állók in capita részesednek. 4. cognati collaterales (a többi oldalrokonok) a 7. fokon túl is, a fokközelség szerint részesedve Azonos fokon in capita osztoznak, a közelebbi kizárja a távolabbit és képviselet nincs. (5.) Ha egyik osztály sem jelentkezett a hitvestárs kérhette a hagyatékot (bonorum possessio unde vir et uxor - az egyetlen bonorum possessio Justinianus rendszerében)

a római végrendelet („modern”) fogalma - halál esetére szóló rendelkezés (kifejlett formájában csak a végrendelkező halálával lép életbe, addig korlátlanul visszavonható)

- egyoldalú rendelkezés (vagyis szerződéses kikötéseket nem tűr, pl. a végrendelkező nem köthet ki ellenszolgáltatást)

- formaságokhoz kötött rendelkezés (ünnepélyes, szorosan meghatározott formák, majd pontosan megkívánt alakszerűségek között jöhetett érvényesen létre - ezek az akaratnyilvánítás tartalmát igazolják)

- visszavonható akaratnyilvánítás (az örökhagyó akaratát tükrözi, haláláig korlátlanul visszavonható)

- ÖRÖKÖSNEVEZÉST tartalmaz (ez teszi végrendeletté az akaratnyilvánítást).

alapelvek a. A római jogban a végrendeleti és a törvényes öröklés kizárják egymást, a végrendelet az elsődleges, és ha van érvényes végrendelet, az az egész hagyaték sorsát eldönti. A végrendelet tehát az egész vagyon sorsát rendezi: „Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest.” b. A végrendeletnek lényege és alapja (caput et fundamentum), elengedhetetlen tartalmi eleme az örökösnevezés (heredis institutio) - e nélkül nincs végrendelet - egyéb esetleges rendelkezései is érvénytelenek. c. Az örökhagyó az örökösnevezésen kívül egyedi juttatásokat is tehetett: - hagyományrendelés, - gyámrendelés, - rabszolga-felszabadítás de ezek csak az örökösnevezéssel együtt és attól függően érvényesek.

a végrendelet érvénytelensége eredetileg vagy utólagosan alaki vagy tartalmi hibák miatt lehet érvénytelen a végrendelet. A végrendeletek érvénytelenségének megítélésekor fokozottan érvényesült a - jóindulatú értelmezés (benigna interpretatio) elve: e szerint a jogszolgáltatás igyekezett a hibában szenvedő végrendeleteket is megmenteni az érvénytelenségtől + - favor testamenti elve: ha mód volt rá, törekedni kellett a végrendelkező akaratának érvényesítésére. Végrendeleteknél lehetséges a részleges (relatív) érvénytelenség!!

alaki mellőzhetetlenség A civiljog szerint tartalmi okokból eredetileg nem jön létre érvényesen a végrendelet, ha a végakarat sérti egy meglévő mellőzhetetlen örökös jogait - kihagyják kitagadás nélkül. 1. A civiljog szerint mellőzhetetlenek a végrendeletben a suusok. Tehát ha a suusokat mellőzik - vagyis nem nevezik ki örökössé (amely kinevezés egyébként szólhatott bármely kis hagyatéki részre, de nem lehetett feltételhez kötött) - vagy nem tagadják ki a végrendelet eredetileg érvénytelen 2. a praetor az alaki mellőzhetetlenséget a liberi körére, vagyis az ún. fiktív suusokra (pl. emancipáltakra) is kiterjesztette. Ez az érvénytelenség az utólagosan bekövetkező érvénytelenségi okok közé tartozik, mivel a végrendelet érvénytelenné válását a mellőzött fellépése, hagyaték iránti igényének érvényesítése idézi elő (bonorum possessio)

anyagi mellőzhetetlenség A mellőzhetetlenség másik formája azt törekszik biztosítani, hogy a mellőzhetetlen személyek (ekkor már a legközelebbi cognatus rokonok) valósággal részesedjenek a hagyatékból, legalább a rájuk néző törvényes örökrész meghatározott hányada (egy negyede) erejéig. A százszemélyes bíróság gyakorlata szerint erre a minimális hagyatéki részre, a kötelesrészre - a lemenők (akár suusok, akár nem - benne az adoptált gyermekek is), - felmenők (örökbefogadó szülők nem), - testvérek (a teljes és apai féltestvérek, de csak akkor, ha turpis persona van örökössé kinevezve) jogosultak.

Ezek közül adott esetben azokat illeti meg a köteles rész, akik a végrendelet nemlétében örökösök lennének. Tehát a közelebbi kizárja a távolabbi rokont.

a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, jogosult egy querela inofficiosi testamenti nevű keresetet (kérelmet) indítani a végrendeleti örökösök ellen a százszemélyes bíróság előtt. (praeiudicialis, vindictam spirans, subsidiarius, időhöz kötött kereset)

Ha a bíróság úgy találta, hogy a felperes alaptalanul lett mellőzve, kitagadva vagy megrövidítve, vagyis a panaszló ezt bizonyította, akkor a bíróság érvénytelenné nyilvánította a végrendeletet abban a részében, amely a panaszló mellőzhetetlenségét sértette. S a panaszos most már egész törvényes örökrészét követelhette (hereditatis petitioval). (ha a panaszló egyedül lett volna törvényes örökös a végrendelet egészében megdőlt)

a querela inofficiosi testamenti Jellemzők (4): - vindictam spirans („bosszúért lihegő”) actio, mert csak maga a mellőzött indíthatta. Lehetősége megszűnt a sérelmes fél halálával, a sérelem megbocsátásával (pl. a végrendelet elismerésével); - praeiudiciális kereset - mert siker esetén megelőzi a panaszló öröklési keresetét; - az örökhagyó halálától számítva öt éven túl jogvesztő; - szubszidiárius jellegű, csak akkor indítható, ha egyéb jogsegély nem áll rendelkezésre. pl. alaki mellőzhetetlenség sérelme miatt a filius familiasnak öröklési kereset (hereditas petitio) áll rendelkezésére, de ha a filius familiast kitagadta vagy köteles résznél kevesebbre nevezte ki az örökhagyó, akkor csak a querela állt rendelkezésére.

A querela sikertelensége esetén a panaszos elvesztette törvényes öröklési jogát, s azt is, amit juttattak neki.

az öröklés jogi hatása

Az örökléssel a hagyatéki vagyon beolvad az örökös vagyonába, s ott semmiféle különállást nem őriz meg. Ebből folyik, hogy 1. mindazok a jogviszonyok, melyek H2 az eggyé vált két vagyon (az H2 örökhagyóé és az örökösé) közt előzőleg fennállottak, confusio vagy consolidatio által megszűnnek, 2. a hagyaték hitelezőivel szemben az örökös teljesen abba a helyzetbe jut, amelyben saját hitelezőivel szemben van, azaz közvetlenül felelős nekik egész vagyonával (nem csak az öröklöttel!).

Öh

H1

Ör Ör

ultra vires hereditatis felelősség

H1

beneficiumok túlterhelt hagyaték esetén Az ultra vires hereditatis elv az örököst kétes, túlterhelt hagyatékoknál igen súlyos helyzetbe hozhatta, mert ha örökössé vált szükségszerűen, vagy egyszer elfogadta a hagyatékot, akkor többé nem szabadulhatott az adósságoktól, még ha azok az elfogadáskor ismeretlenek voltak is előtte. Csak igen kivételes esetben volt lehetőség in integrum restitutiora, például egy minor vagy katona esetében. 1. A necessarius heres suus mentesítésére, akinek egyébként módjában sem lett volna a következményt elhárítani, adta a praetor a beneficium abstinendi kedvezményét. Ha ezt a szükségképpeni örökös megkapja, a praetor a bonorum possessiot a sorban következő meghívottnak ajánlja fel, ha ilyen nincs a hagyatékot a hitelezőknek adja át. A tartózkodó suus kereseteit, valamint az ellene irányuló kereseteket a praetor denegálja = cum viribus hereditatis felelősség

beneficiumok túlterhelt hagyaték esetén (2) 2. A servus cum libertate institutus, aki szintén heres necessarius, nem kaphat beneficium abstinendit, de a praetor neki megadja a separatio bonorumot. Ezzel a hitelezők követelésének végrehajtása a hagyatékra korlátozódik, és ezáltal a volt rabszolga saját szerzeményei illetve személye mentes lesz a végrehajtás alól (tulajdonképpen cum viribus felel). 3. Az ultra vires hereditatisból adódó súlyos helyzet megkönnyítésére extraneus heres esetében szolgált a praetor adta beneficium deliberationis = haladék a megfontolásra, ami azonban természetesen nem biztosított meglepetések ellen. Ha az extraneus elfogadta a hagyatékot a meggondolás után, akkor ultra vires felelt.

beneficiumok túlterhelt hagyaték esetén (3) 4. Justinianus a extraneusok számára hozta be azt a kedvezményt, hogy ha az örökös a hagyaték megnyílásáról való tudomásulvétel után 30 napon belül hatósági ellenőrzés alatt (egy felesketett hivatalnok - tabularius - közreműködésével) leltározni kezdi a hagyatékot, s ezt további 60 nap alatt be is fejezi (beneficium inventarii), akkor csak a leltárba felvett hagyaték erejéig felel: pro viribus hereditatis felelősség. Ha az örökös elmulasztotta a leltár készítését, akkor a régi szigorú felelősség érvényesült. A beneficium inventarii kizáró viszonyban volt a beneficium deliberationisszal. Az örökös vagy egyiket, vagy másikat választhatta.

az örökös felelőssége a túlterhelt hagyatékért

Főszabály:

ultra vires hereditatis

necessarius heres ben. abstinendi cum viribus heredit. a. suus b. libertus separatio bonorum cum viribus heredit. ultra vires hereditatis voluntarius heres

ben. deliberationis ben. inventarii

cum viribus heredit. pro viribus hereditatis

beneficiumok túlterhelt örökös esetén Az ultra vires elv a másik oldalról méltánytalan kárt okozhatott a hagyaték hitelezőinek akkor, ha az aktív hagyaték eladósodott örökösre szállott, mikor ők az örökös hitelezőivel egy sorba kerültek. Ennek megelőzésére vezette be a praetor a beneficium separationis kedvezményét, mely abban állott, hogy a hagyatéki hitelezők kérelmére azzal a feltétellel, hogy az örökös elleni keresetekről lemondanak megengedte nekik a hagyatéki vagyon elkülönítését az örökös vagyonától, az ő kielégítésük céljára. Ezt a kedvezményt nem kapta meg az a hitelező, - aki már tárgyalásba bocsátkozott az örökössel; - általában nem volt helye e kedvezménynek, ha az elválasztás a hagyatéki vagyon összekeveredése folytán már nem eszközölhető; - vagy már 5 év eltelt.

Ugyanezt a kedvezményt kérhették a hagyományosok is, de csak a hagyatéki hitelezők utáni kielégítéssel.

hereditatis petitio A hereditatis petitioval a felperes a hagyatékot, hagyatéki részt, egyes hagyatéki dolgok kiadását (vagy kötelmi tartozás megfizetését követelheti) attól, aki a felperes öröklési jogának kétségbevonásával azokat birtokolja, illetőleg aki a tartozást nem fizeti meg. A követelés tárgya tehát adott esetben vagyonrész (vagyontömeg) is lehet, s kötelmi követelések is tárgyául szolgálhatnak, ennek ellenére in rem actioról van szó.

A hereditatis petitio lefolyása

Eljárás in iure

hereditatis petitio kérése a praetortól interrogatio in iure az alperes nem bocsátkozik perbe

alperes a hagyatékot (dolgot) nem adja ki interdictum quam hereditatem birtokot kap a felperes

megállapításra kerül a litis aestimatio

az alperes perbebocsátkozik, tagad vagy ellenérve van litis contestatio

A hereditatis petitio lefolyása (2) az alperes perbebocsátkozik, tagad vagy ellenérve van litis contestatio

sikerül a felperes bizonyítása pronuntiatio, iussum de restituendo kiadja a dolgot és járulékait

nem adja ki a dolgot (cl. arbitraria aktivizálódik)

(litis aestimatio) nincs condemnatio

nem tudja kiadni, mert a dolog nincs meg: bírói becslés

nem sikerül a felperes bizonyítása

felmentik az alperest

litis aestimatio

Eljárás apud iudicem

bizonyítási kötelezettség Jogának igazolásához a felperesnek (1.) meghívottsága mellett 2. egyrészt a megnyílást (az örökhagyó halálát), ritkán a hagyaték – amelyből a vita tárgya hiányzik – megszerzését kell bizonyítania. 3. másrészt bizonyítania kell természetesen, hogy az alperes birtokolja a per tárgyát. Ennek igazolására azonban lehetőség volt már az eljárás első szakaszában. Ha a felperesnek sikerül ezeket igazolnia és az alperesnek nincsenek olyan bizonyított érvei, melyek a felperes igényét megkérdőjeleznék – az esküdtbíró megállapítja a felperesi igény jogosságát (pronuntiatio) és – a formulában megtalálható felhatalmazás (clausula arbitraria) alapján természetbeni teljesítésre szólítja fel az alperest.

marasztalás A marasztalás összegszerűsége megállapításánál figyelembe veendő szabályokat - akárcsak a tulajdonkeresetnél - a jogtudomány alakította ki és nem foglalta teljesen egységes szabályrendszerbe. A hereditatis petitio esetében a marasztalási alapelveket – nem mindig joggal – egy jogszabályra, az ún. Senatusconsultum Iuventianumra vezetik vissza, amely a klasszikus kor derekán Kr. u. 130-ban született, s amely eredetileg csak az államkincstár öröklési ügyeiben volt figyelembe veendő.

Ezen keresetnél a tudomány által kidolgozott marasztalási alapelv az, hogy a) a jóhiszemű alperes (aki joggal hitte magát örökösnek) csak annak kiadásával tartozik, ami a hagyatékból a litis contestatiokor még megvan, vagyis aminek megtartásával jogalap nélkül gazdagodnék: a litis contestatio előtt elpusztult, elköltött, eltékozolt vagyonért nem felel. b) a rosszhiszemű alperes ellenben minden kár megtérítésével tartozik, ami azért keletkezett, mert ő a hagyatékba jogalap nélkül beavatkozott.

a peres dolgot ért kárért való felelősség rei vindicatio jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp.

a litis contestatio előtt

a rei vindicatio alapján nem felel (esetleg actio legis Aquiliae alapján)

emellett: rei vindicatio alapján objektive felel a tolvaj és aki dolosusan szűnt meg birtokolni

a rei vindicatio a rei vindicatio alapján a litis alapján felel minden felel a véletlen contestatio általa vétkesen keletkezett károkért is után okozott kárért (de kimentés lehet)

hereditatis petitio jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp.

nem felel pusztulásért ill. rongálódásért

felel minden vétkesen okozott kárért, mivel felelős omnis culpaért

felel minden általa vétkesen okozott kárért, rendes gondossággal tartozik

felel a véletlen (akár a vis maiorból) keletkezett károkért is, amely a felperesnél nem következett volna be

a gyümölcsök elszámolása

a litis contesta tio előtt

a litis contesta tio után

rei vindicatio jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp. a meglévőt ki kell elválással tulajdont adnia az anya-dologgal szerez minden együtt v. külön gyümölcsön vindicatio alapján, (nem térít) az elfogyasztottat külön actio alapján téríti az elfogyasztottat, a az elfogyasztottat, a beszedni elmubeszedni elmulasztottat téríti, a lasztottat téríti, a meglévőt kiadja meglévőt kiadja

hereditatis petitio jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp. csak a meglévő gyümölcsöt, valamint az az elfogyasztottat, a elidegenített hagyatéki beszedni elmulasztottat dolgok még meglévő téríti, a meglévőt kiadja ellenértékét adja ki az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja

az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, ameglévőt kiadja

2. A hereditatis petitionál kis eltérést mutat, hogy a jóhiszemű alperes a beszedett, vagy be nem szedett gyümölcsökért a litis contestatio előtt nem felel, vagyis azokat a gyümölcsöket adja ki a, melyek még megvannak, valamint az elidegenített hagyatéki dolgok még meglévő ellenértékét.

Ezen a ponton tehát valamivel szigorúbbak az örökösi kereset szabályai.

alperes megtérítési igénye beruházásai iránt rei vindicatio

hereditatis petitio

jóhiszemű alperes

rosszhiszemű alp.

jóhiszemű alperes

rosszhiszemű alp.

szükséges

teljes értékben

teljes értékben

teljes értékben

teljes értékben

hasznos

gazdagodásig

ius tollendi (megváltása: bontási értékkel)

teljes értékben

teljes értékben

teljes értékben

ius tollendi (megváltása: bontási értékkel)

fényűző

ius tollendi (megváltása: bontási értékkel)

ius tollendi (megváltása: bontási értékkel)

3. Hereditatis petitionál hasznos beruházás esetén a pernyertes örökös mind a jó-, mind a rosszhiszemű alperesnek megtéríti a teljes beruházási értéket. Ugyanígy a jóhiszemű fényűző beruházásokat is, de a rosszhiszeműnek csak ius tollendije van.

interdictum quorum bonorum Ez a birtok megszerzésére irányuló interdictum a bonorum possessor jogeszköze, ha a hagyatékból hiányzik valami: a praetor által a hagyatékba beutalt indíthatja az ellen, aki a hagyatéki dolgokat (jogokat nem!) pro herede vagy pro possessore birtokolja (ill. dolosusan szűnt meg birtokolni) Ezzel adott esetben még a civiljogi örököst is perelni lehet a hagyatéki dolgok kiadására, azonban a. ha a bonorum possessio csak sine re, akkor a civiljogi örökös hereditatis petitioval visszakövetelheti a dolgokat (ekkor célja: a kedvezőbb alperesi pozíció elfoglalása) b. ha a bonorum possessio cum re, akkor a bonorum possessor végleg megtarthatja a hagyatékot a civilis örökössel szemben is.