12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog
Nemzetközi jog I. 2010. November 25.
Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma
Kialakulása A nemzetközi jog forrásaiban Tartalmának meghatározása Az ENSZ gyakorlatában
C. A népek önrendelkezési joga A nemzetközi jog forrásaiban Meghatározása Alanya: a nép
Külsı és belsı önrendelkezés Pro-demokrácia intervenció
D. Az állam immunitása
1
A nemzetközi jog strukturális elvei A nemzetközi jog funkciója A funkció megvalósítására szolgáló eszközök: Régen: állami alapjogok tana (jog az önfenntartásra, a függetlenségre, az egyenlıségre, kapcsolatok létesítésére és a tiszteletre) Ma: a nemzetközi jog strukturális elvei
Szuverén egyenlıség elve A beavatkozás tilalma Népek önrendelkezési joga Az állam immunitása, stb.
A. A szuverén egyenlıség elve Központi szerepe van a nemzetközi jogban Helye a nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály → különbözı összetevıi nki szerzıdésekben (ENSZ Alapokmány, nki szerzıdések és dokumentumok) Nki általános szabálya
2
¿nem emelkedett-e kógens szabály rangjára? ► NEM Miért? Formai érv: nincs benne felsorolásokban Ellentmondana a nemzetközi gyakorlatnak (elszakadás, beolvadás, cessio) Szerzıdésekben is vannak kifejezett kivételek a szuverén egyenlıség alól, pl. ENSZ BT, Alapokmány módosítása
A szuverenitás fogalma Sok fogalom létezik
?
Nemzetközi jogi fogalom → Palmasszigetek ügy
Palmas-szigetek ügy 1928, ÁVB USA v. Hollandia ?: szigetek feletti szuverenitás Spanyol-amerikai háborút lezáró béke: Fülöp-szigetek megszerzése (1989) ↔ Holland-Kelet-India része Spanyolországnak nem volt szuverenitása a terület felett → azt nem is adhatta át Szuverenitás lényege?
3
„A szuverenitás az államok közötti kapcsolatokban függetlenséget jelent” → államok közötti viszonyt feltételez „A területi szuverenitás magába foglalja az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos jogát” → a Föld meghatározott részéhez, az államterülethez kötıdik
Szuverenitás lényege: állam függetlensége DE szuverenitás ≠ függetlenség Szuverenitás: függetlenség védelmét juttatja kifejezésre → kötelezettség terheli az államokat arra, hogy kölcsönösen tartsák tiszteletben a szuverenitásban rejlı jogokat
A szuverenitás kifejezıdése nemzetközi jogi normákban: Szuverenitás vélelme Nemzetközi szerzıdések jogában: fenntartások tételének szabadsága, megszorító értelmezés, stb. Persistent objector szabály Nincs kötelezı bíráskodás
A szuverenitás nem korlátozhatatlan → korlát: nemzetközi jog
4
A szuverén egyenlıség elvének tartalma
Dokumentumok (kvázi-autentikus értelmezés) baráti kapcsolatok elveirıl szóló közgyőlési deklaráció (1970) helsinki záróokmány (1975)
Tartalmi elemek:
Állam cselekvési szabadsága Állam impériuma Területi integritás Jogi egyenlıség
Az állam cselekvési szabadsága: minden államnak elidegeníthetetlen joga van politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerének szabad megválasztására és fejlesztésére + külpolitika meghatározása Nemzetközi jog korlátozhatja (pl. Mo.-n a királypuccsok)
Az állam impériuma = fıhatalom, az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos joga az állam területén a személyek, a dolgok és helyzetek vagy életviszonyok az állam hatalmának vannak alávetve → jogszabályokkal rendez az állam Teljes és kizárólagos Korlátozhatja a nemzetközi jog: pl. nemzetközi szolgalom, kisebbségi jogok
5
Területi integritás: az állam szabadon használhatja saját területét és azzal szabadon rendelkezhet Egymás területi integritását kölcsönösen tiszteletben kell tartani ↓ Problémás: terület „mozgó elemei”
Jogi egyenlıség: „az államok jogilag egyenlık” → nemzetközi jogi szempontból nem alávetettek egymásnak DE tényleges egyenlıtlenség Jogi egyenlıség megnyilvánulásai pl.: 1 állam – egy szavazat Felelısség: felelıs állam kötelezettségei ugyanazok, mindegy melyik államról van szó Nki bírói fórumok elıtti egyenlıség
Bizonyos területeken a tényleges egyenlıtlenség kifejezett vagy hallgatólagos elfogadása: BT Univerzális szervezeteknél a szervek megkettızése Pénzügyi intézményeknél: Ø 1 állam – 1 szavazat
6
tényleges egyenlıtlenség jogi mérséklését biztosító megoldások: Gazdasági kapcsolatok területén: kompenzáló egyenlıtlenség államok nemzetközi kötelezettségeit a helyzetükben megmutatkozó tényleges különbségekhez igazítják: nemzetközi szervezetekben a tagdíj, stb.
B. A beavatkozás tilalma Leggyakrabban emlegetett és hivatkozott alapelv, pl.: Védekezési eszköz Legitimálja a tétlenséget…
Kialakulásának állomásai: Klasszikus kor: azt vizsgálták, hogy mikor lehet beavatkozni Francia forradalom: elsı megfogalmazás Szent Szövetség: felhatalmazás az intervencióra Monroe-elv XX. szd: humanitárius intervenció „feltalálása”
A nemzetközi jog forrásaiban Szerzıdéses szabály ENSZ Alapokmány expressis verbis: szervezete nem avatkozhat be! ENSZ Alapokmány: állam-állam viszonyban (szuverén egyenlıség elve, erıszak tilalma) Regionális szervezetek alapító szerzıdéseiben (pl. bogotai charta)
Nemzetközi jog általános szabálya → kogens szabály-e? ►nem (Afrikai Unió Alapító Okmánya…)
7
Tartalmának meghatározása Minden államnak joga van arra, hogy ügyeit külsı beavatkozás nélkül irányítsa → szuverenitás és a non-intervenció feltételezik egymást Mi az a küszöb, melynek átlépése nemzetközi jogi szempontból megengedhetetlen beavatkozásnak minısül? → csak példálózó jelleggel határozható meg
Beavatkozás megengedhetetlen, HA: Beavatkozó állam magatartása kényszerítı jellegő → fegyveres beavatkozás + A kényszer, a diktátum, a nyomás jegyeit mutató nem fegyveres beavatkozás is tilos Beavatkozás tárgya az állam érinthetetlen ügye: domaine réservé (fenntartott ügyek)
A domaine réservé: állam bel-és külügyeinek olyan köre, amelyben az állam nem vállalt nemzetközi kötelezettségeket, ilyenek nem terhelik, tehát ezek vonatkozásában fennmarad teljes cselekvési szabadsága Határai viszonylagosak: Terjedelme egyes országok tekintetében eltér Idıben változik Feltétlen joghatóság: az ide tartozó ügyekben az állam nem vállalhat nemzetközi kötelezettséget, mert ellenkezı esetben elvesztené szuverenitását, sıt állami identitását →Ø
8
Non-intervenció az ENSZ gyakorlatában „A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belsı joghatóságának körébe tartoznak” Beavatkozás tilalmát a gyakorlat szőkítette: Napirendre tőzés és megvitatás ≠ beavatkozás Absztrakt és általános ajánlás nem kényszerítı jellegő Konkrét határozat nem diktátum, csak erkölcsi nyomás
Vannak kivételek?
C. A népek önrendelkezési jogának elve Elızmények: Francia forradalom Politikai elv: Wilson, Lenin
Megjelenése a nemzetközi jogban: 1945. ENSZ Alapokmány
A nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály: ENSZ Ao.: cél „a népeket megilletı egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása.” Ellentmondás: gyámsági rendszer szabályozása Kiterjesztı, dinamikus értelmezés: Közgyőlés határozataival Más szerzıdésekben kivételes A nemzetközi jog általános szabálya → kógens szabály
9
Meghatározása Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya + Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Közös 1. cikk „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdésüket.”
Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága (→ ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság – Jugoszlávia)
minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés)
Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága (→ ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság – Jugoszlávia)
minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés)
10
Külsı és belsı önrendelkezés Külsı: gyarmati terület függetlenségét jelentette A külsı önrendelkezés folyamata lényegében befejezıdött
Belsı: minden nép szabadon dönthet államának politikai rendszerérıl, állam- és kormányformájáról, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól
Belsı önrendelkezés lehetséges értelmezései: = szuverenitás egyik tartalmi eleme: az állam döntési szabadsága → szuverenitás elnyelte az önrendelkezést az állam szuverenitásának gyakorlása során az állam kormányzata köteles figyelembe venni az ország lakosságának, azaz a népnek szabadon kifejezett akaratát → hatalom demokratikus legitimációja
Belsı önrendelkezés mint a hatalom demokratikus legitimációjának követelménye
Belsı önrendelkezés teljesülése, ha az állam cselekvéseiben figyelembe veszi a nép akaratát Ez általában demokráciát feltételez (választásokon lehet kifejezni ezt az akaratot → belsı önrendelkezés a politikai jogokon keresztül realizálódik) A demokrácia sok nemzetközi szerzıdésben követelmény: pl. ET Statútuma
11
Mit tehet a nemzetközi közösség, ha nincs demokratikus legitimáció? Pl.: Zsarnoki rendszer kizárása nemzetközi szervezetbıl Elítélés mint diplomáciai eszköz Nemzetközi felelısség Pro-demokrácia intervenció (?)
Pro-demokrácia intervenció Amerikai nemzetközi jogban elfogadott Ha erıszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés valósul meg ~ humanitárius intervenció → nem helyes az azonosítás (hum. int.: cél az emberi életek megóvása) ↕ Politikai cél dominál: zsarnoki rendszer megdöntése, amely elnyomja a nép belsı önrendelkezési jogát
Pro-demokrácia intervenció esetei: BT cselekszik vagy felhatalmazást ad, tehát a belsı helyzetet a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetéseként értékeli → jogszerősége vitathatatlan → pl. Dél-Afrikával szemben, békefenntartó hadmővelet Szomáliába a demokrácia helyreállításának céljából → kérdéses: ha nem cselekszik, csak tudomásul vesz
12
Egyoldalú intervenció (BT nem képes vagy nem akar lépéseket tenni) → pl. USA panamai beavatkozása (1989) → LEGITIMÁLHATÓ? Ao. Sajátos értelmezése: az ilyen beavatkozás nem összeegyeztethetetlen az Ao. Céljaival Demokrácia a nemzetközi béke és biztonság záloga, mert a demokráciák „békeszeretık”
→ nem meggyızı érvek → a nki közösség többsége nem fogadja el jogszerőségét
D. Az állam immunitása magánszemélyek (természetes és jogi személyek) hazájuk bíróságán perelhetnek-e külföldi államot? Fıszabály: egyetlen állam bíróságainak sem lehet joghatósága más állam felett Korábban: abszolút immunitás XX. század: megszorító gyakorlat
Állami tevékenységek: de iure imperii: a közhatalom gyakorlása → állam immunitása de iure gestionis: az állam és szervei egyéb tevékenységei → nincs immunitás
↕ számos állam, különösen egyes latin-amerikai és fejlıdı országok – elvben legalábbis – kitartanak az abszolút immunitás mellett Mo.: sokáig abszolút immunitás, ma a fıszabály
13
