Az uniós jog forrásai

Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt

Az uniós jog forrásai

„ Tagállamok aktusai

„ Elsődleges források

„ Közösségek aktusai

„ Másodlagos források

„ Általános jogelvek

„ Közösségek nemzetközi

„ Közösségek nemzetközi

szerződései

szerződései „ Tagállamok egymás

közti szerződései „ Jogforrások a második

Előadás vázlat

és harmadik pillérben

Sonnevend Pál

Kategorizálás Lisszabon után

Az elsődleges (primér) források

„ Elsődleges források

„ Alapító szerződések „ Az Európai Unióról szóló szerződés „ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés „ Az ezekhez kapcsolódó mellékletek, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok etc. „ Csatlakozási szerződések

„ Másodlagos források „ Az unió nemzetközi szerződései „ Tagállamok egymás közötti szerződései „ Jogforrások a Közös Kül- és Biztonságpolitika

területén

Az általános jogelvek „ Az EUB gyakorlatának termékei „ Jogalap: nem kifejezett „ Természetjogi gondolkodás, melyet a

„ Általános jogelvek - emberi jogok - a jogalkotás és jogalkalmazás jogállami elvei

Az általános jogelvek megismerési forrásai „ Európai Bíróság gyakorlata: értékelő

jogösszehasonlítás „

tagállami alkotmánybíráskodás inspirál

Tagállamok közös alkotmányos hagyományai „ „

„

Nem valamennyi és Nem a legnagyobb közös nevező

A tagállamok által ratifikált emberi jogi tárgyú egyezmények „ „

Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Karta

1

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Újabb jogalap

„ Ünnepélyes deklarálás: 2000 és 2007 „ Címei „ Méltóság „ Szabadság „ Egyenlőség „ Szolidaritás „ A polgárok jogai „ Igazságszolgáltatás „ A Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó rendelkezések

„

A Lisszaboni Szerződés

A közösségi emberi jogok címzettjei

„ 6. cikk EUSZ „ (1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000.

„ Az unió szervei

december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. „ A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. „ A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét. „ (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

Másodlagos jogforrások – EUMSZ 288. cikk*

6. cikk EUSZ

„ (3)* Az alapvető jogok, ahogyan azokat az

emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

* A lisszaboni szerződés szerint számozás

„ Tagállamok, amennyiben aközösségi jogot

hajtják végre közvetlenül hatályosuló közösségi jog alkalmazása „ alapjogi motiváltságú irányelvek átültetése „ alapszabadságok alóli kivételek igénybe vétele „

Rendelet ismérvei

„ Rendelet „ Irányelv „ Határozat „ Ajánlás „ Vélemény „

„ Általános hatállyal bír. „ Teljes egészében kötelező „ Közvetlenül alkalmazandó valamennyi

tagállamban. „ [Igényelhet további nemzeti jogalkotást]

* Korábban 249 RSZ

2

Irányelv ismérvei

Kötelezettségek az irányelvből

„ Az elérendő célokat illetően

„ Jogalkotás!

„ Minden címzett tagállamra kötelező

„ Alkotandó jogszabály ismérvei

„ A forma és az eszközök megválasztását a

nemzeti hatóságokra hagyja „ Kompromisszum szabályozási szükséglet és

tagállami szuverenitás között

Effet utile biztosítása Megismerhetőség „ Normavilágosság „ Általánosan kötelező jelleg „ Államigazgatási gyakorlat nem (pl. APEH iránymutatás) „ „

Határozat ismérvei

Vélemény, ajánlás

„ Teljes egészében kötelező

„ Az ajánlások és a vélemények nem

kötelezőek

„ Azokra nézve „ Akiket címzettként megjelöl.

„ Lehet jogi jelentőségük „

„ Címzett lehet tagállam és magánjogi jogalany

„

Más szabály értelmezésénél Eljárási feltételként

is „ Közigazgatási aktushoz hasonlítható

Jogalkotási aktusok v nem jogalkotási aktusok „ Jogalkotási aktusok „ 289. Cikk (3) EUMSZ „ „A jogalkotási eljárás

keretében elfogadott jogi aktusok jogalkotási aktusoknak minősülnek” „ (általános és különös jogalkotás a Tanács és az Európai Parlament részvételével)

„ Nem jogalkotási aktusok „ 290. cikk (1) EUMSZ „ „A jogalkotási aktusokban

felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják”

Hierarchia? „ A másodlagos források között: alapvetően

nem „ DE:

Jogalkotási v nem jogalkotási aktusok Lex posterior és lex specialis „ Eljárási szabályok (Komitológia) „ „

3

Formai követelmények Indokolás Utalás a javaslatra Jogalap megjelölése Hatályba léptetés

Az EU nemzetközi szerződései az EUMSZ alapján „ EUMSZ 218. cikk „ Uniós jogrend integráns részei „ Az alaptó szerződések keretei között „ A másodlagos jogforrások tiszteletben, kell,

hogy tartsák

Tagállamok egymás közötti szerződései

Aktusok a CFSP területén

„ A tagállamok, amennyiben szükséges, tárgyalásokat folytatnak

„ EUSZ 24. cikk Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt

„ –

„ EUSZ 22. cikk:

egymással annak érdekében, hogy ál-lampolgáraik javára biztosítsák: a személyek védelmét, valamint a jogok gyakorlását és védelmét ugyanazokkal a feltételek-kel, mint amelyeket minden egyes állam a saját állampolgárainak biztosít; „ – a kettős adóztatás megszüntetését a Közösségen belül; „ – a vett társaságok kölcsönös elismerését, a jogi szemé-lyiség megtartását székhelyüknek egyik országból egy másikba történő áthelye-zése esetén, valamint a különböző tagállamok joga által szabályozott társaságok egyesü-lésének lehetőségét; „ – a bírósági határozatok és a választottbírósági határozatok kölcsönös elismerésére és végre-hajtá-sára vonatkozó alakiságok egyszerűsítését

„ „ „ „ „ „ „

közös stratégiákra és célkitűzésekre vonatkozó határozatok; EUSZ 25. cikk a) általános iránymutatásokat határoz meg; b) határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák: i. az Unió által végrehajtandó fellépéseket, ii. az Unió által képviselendő álláspontokat, iii. az i. és ii. pontban említett határozatok végrehajtásának szabályait; c) erősíti a tagállamok közötti rendszeres együttműködést politikájuk folytatásában.

4

Együttes fellépés

Közös álláspont

„ A Tanács fogadja el „ Olyan meghatározott helyzetekre vonatkoznak, ahol

„ A Tanács fogadja el

„ Az együttes fellépésben meg kell határozni annak „ céljait „ hatókörét „ az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket „ szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit. „ Az együttes fellépések kötik a tagállamokat

viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdéshez. „ A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek a közös álláspontoknak

Kerethatározat v. Egyéb határozat

Az uniós jogszabályok megjelölése

„ Kerethatározat „ a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére „ az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra „ a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja „ nincs közvetlen hatálya;

„ Teljes megjelölés

az Unió műveleti fellépését szükségesnek ítélik.

„ Meghatározza, hogy az Unió hogyan

álláspontjaik elfogadásakor és tevékenységük folyta-tása során.

„ Egyéb határozat „ a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését kivéve bármely célra, mely a III pillér céljaival összhangban van „

kötelező a tagállamokra

„

nincs közvetlen hatálya;

a jogalkotó megjelölése sorszám „ az elfogadás évszáma „ annak jelzése követi, hogy az adott szabályt a jogalkotó melyik pillérben fogadta el. (EK (első pillér), KKBP (második pillér), IB (harmadik pillér) „ a jogszabály címe „ Pld: A Tanács 1086/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az euro és az eurót bevezető tagállamok pénznemei közötti átváltási árfolyamokról szóló 2866/98/EK rendelet módosításáról „ Rövidített megjelölés „ Pld: A Tanács 1086/2006/EK rendelete „ „

CELEX számozás

Megismerési források I

„ Felépítése:

„ Az Európai Unió Hivatalos Lapja – HL (Official

(szektor)(évszám)(betűjel)(aktus száma) „ pld: 32006R1086 „

„ „

„ „ „

Értelmezése: 3 = A CELEX rendszerben a másodlagos jogforrások kódja 2006 = a jogforrás megalkotásának éve R = rendelet 1086 = a rendelet száma

Journal of the European Union – OJ) „ „ „ „

Három sorozat: 1. L sorozat (Legislation) a kötelező jogforrások 2. C sorozat (Communication) tájékoztatások, nem kötelező jogforrások 3. S sorozat (Supplement) közösségi közbeszerzési felhívások

„ Hivatkozás: „ HL (sorozat) (lapszám), (dátum), (oldalszám) „ Pld: Magyarul: HL L 195., 2006.7.15., 1–1. o. „ Angolul: OJ L 195 , 15/07/2006 p. 0001–0001

5

Megismerési források II „ Internet: „

http://www.europa.eu „ „

„

http://eur-lex.europa.eu http://www.europa.eu/celex (2005-ig)

http://www.irm.gov.hu

„ Köszönöm a figyelmet!

„ www.nemzetkozijog.hu

6