Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet
Önálló jogági fejlődés
A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés irányába mozdult el? -
jogágiság hagyományos kritériumai – a szabályozás tárgya és annak módszere Mt.: kétoldalúan diszpozitív – közszolgálati jog: kógens az Mt. nem háttérjogszabálya a Kttv.-nek jogág: jogrendszer horizontális tartalmi struktúrája a jogi normák között szorosabb tartalmi hasonlóság van, közös fogalmak, jogalkalmazási, jogértelmezési elvek mentén nagyobb egységek szabályozás tárgya: életviszonyok vagy emberi magatartások szabályozás módszere: a normák kógens – diszpozitív jellege, jogviszonyok sajátos fajtái, szankciók, felelősségi alakzatok, jogértelmezési elvek, jogdogmatikai megoldások, fogalmi konstrukciók (Szigeti Péter)* * Szigeti Péter: Jogtani és államtani alapvonalak, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002, 131-132. o.
Önálló jogági fejlődés
-
a jogi normák mennyiségi felhalmozódása, minőségi elkülönülése
-
a jogrendszer tradíciói, társadalmi, gazdasági viszonyok diszciplináris elem – a jogtudomány, jogi oktatás – „kezelhetetlen jogszabálytömeg áttekinthető és tanítható, tanulható legyen” „legyen gazdája” (Szabó Miklós)* a jogalkotó szubjektív megítélése a jogrendszer nem jogágakra bomlik, hanem jogágakra bontják
-
a jogági minőség nem „eleve elrendelt” és nem szükségképpeni jelenség a jogág – így munkajog és a közszolgálati jog – jogrendszerbeli elhelyezése jogalkotói vagy politikai döntés függvénye is * Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006, 113. o.
Önálló jogági fejlődés
-
hagyományos érv: közszolgálati jog – közjog, munkajog – magánjog
-
a közszolgálati jogban a közjog és a magánjog együtt van jelen a közszférában az állami impérium gyakorlása a munkajog keretei között történik (Horváth István)* az elhatárolás alapja az alanyi pozíció: „magánfél” – állam, állami autoritás, helyi közjogi szervezet fenntartói pozíció: közszolgálati alkalmazottak olyan szerveknél dolgoznak, amelyeket részben vagy egészben a köz tart fenn viszonylagos elhatárolási alap – magánmunkajog hatálya alá tartozó munkaviszonyok a közszférában – magánmunkajog alkalmazása köz által fenntartott jogi személyeknél – közszolgálatból fakadó magasabb követelmények és privilégiumok nélkül
-
* Horváth István: Rendszerváltozás és változó körülmények, Magyar Közigazgatás 1990/8, 703-709. o.
Önálló jogági fejlődés
-
-
a szabályozás tárgya: a szabályozott életviszonyok mindkettő az önállótlan munka kifejeződése szubordináció
hasonlóak
–
a szabályozás módszere: kógens – diszpozitív – az elhatárolás elnagyolt magánmunkajog: diszpozitív szabályozás – kógens azonban: Mt. I., IV-V. rész; II-III. rész: Eltérő megállapodás alcímek a közszolgálatban sem kizárólagos a kógencia a felek megállapodása* jogági tagozódás két hagyományos kritériumát vizsgálva önmagában nem indokolható a közszolgálati jog önálló jogági minősége *Kjt., Kttv. 50. § (3) bek., 51. § (4)-(5) bek., 62. §, 110. § (2) bek., 133. § (7) bek., 153. § (8) bek.
Nemzetközi tendenciák
-
a 20. század második felétől: a közszolgálati jogviszonyok munkafeltételei közelednek a versenyszférához, a státuszok közötti különbségek elmosódóban vannak*
- kollektív alku elismerése - New Public Management: a versenyszféra és a közszféra foglalkoztatási gyakorlatai közötti különbségeket csökkentése - a gazdasági világválság – financiális kényszerek: a közszolgálati alkalmazottak prerogatíváinak visszametszése -
gazdasági válság – ambivalens hatás: visszakanyarodás az unilateralizmushoz a szociális dialógus rovására - versenyszféra-jellegű humánerőforás-gazdálkodási gyakorlatok bevezetése *Christoph Demmke Timo Moilanen: Civil services in the EU of 27 – Reform Outcomes and the Future of the Civil service, Peter Lang, 2010.
Nemzetközi tendenciák
- „egy munkaerőpiac, egy munkajog”* - a közszféra és a versenyszféra egyre kapcsolatban áll egymással
dinamikusabb
interaktív
- gazdasági értelemben egyre egységesebb a munkaerőpiac (pl. kiszervezések) – egyes szférák mesterséges lehatárolása kevéssé garantálná a foglalkoztathatóság biztonságát
-
a munkajog tágabb felfogása elengedhetetlen ahhoz, hogy munkajogtudomány megőrizhesse vitalitását és fejlődőképességét**
a
*Malo, Miguel A.: One labour market, one labour law? http://www.ilo.org/global/about-theilo/newsroom/comment-analysis/WCMS_207415/lang--en/index.htm **Howe, John: The Broad Idea of Labour Law, In: The Idea of Labour Law, Davidov, Guy - Langille, Brian (eds.), Oxford University Press 2011, 299-300. o.
Önálló jogági fejlődés
-
jogalkalmazás: a két terület bírói gyakorlata nem különül el élesen egymástól – inkább egybefonódik kölcsönösen hivatkozott bírói döntések – hézagpótló funkció sajátos belső struktúra, közös alapfogalmak és alapelvek a két terület interakcióban áll egymással – a közszolgálati jog a munkajoghoz viszonyítva határozza meg magát
Konklúzió - a munkajogot és a közszolgálati jogot egymástól távolító, illetve közelítő, egymással ellentétes folyamatok együttesen vannak jelen napjaink jogalkotásában és jogalkalmazásában - dinamika - a jogág elsődlegesen a jogtudomány művelése és a jogi oktatás szempontjából bír jelentőséggel – elsődlegesen funkcionális szerepe van - egy jól funkcionáló egységes közszolgálati jognak nem előfeltétele az önálló jogágiság
Önálló jogági fejlődés
-
a jogági lét nem a terület fontosságának fokmérője
-
nem lehet a közszolgálati jogot a munkajogtól elszakítottan kezelni de nem lehet egybemosni a két terület nyilvánvaló különbségeit miatt
-
egységes munkajogon belül: magánmunkajog munkajoga a közszolgálati jog önálló jogterület
-
és
közszolgálati
-
az utóbbi időben felgyorsuló folyamatok, a közszolgálati jog jogterületként történő elkülönülése akár az önálló jogággá váláshoz is elvezethetnek
-
a napjainkban tapasztalható változások: az önálló jogágiság előkészítő lépései lehetnek – jogdogmatikai váz fontossága
Köszönöm szépen a figyelmet!
