1/A. A jog és a jogforrás fogalma. A jogszabályok, és a jogszabályok hierarchiája. A jogszabály hatályossága.
Mottó: „Ius est ars boni et aequi.” – A jog a jó és a méltányos művészete. Kapcsolatainkat történelmileg kialakult szabályok szövik át. Az erkölcs a legismertebb, amely történelmileg kialakult normarendszer, közösség örökíti át generációkon keresztül, fejlődik és változhat a kultúrával együtt. A szokásjog jogforrássá vált közösségi szokás, meggyőződésen alapszik, huzamos ideig alkalmazott íratlan jogszabály. A jogszabálynak kiemelkedő szerepe van, történeti fejlődés eredménye, eredete az erkölcs, a szokás.
I. JOG: Olyan általános és mindenkire kötelező magatartási szabályok összegsége, amit állami szervek alkotnak, s amelynek a kikényszerítését is állami szervek biztosítják. Az Alaptörvény határozza meg a jogalkotó hatáskört, azaz, hogy ki alkothat szabályokat.
JOGFORRÁS: Kétféle értelemben használjuk: 1. Jogszabály 2. Jogalkotó szerv
II. JOGSZABÁLYOK HIERARCHIÁJA: A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: - az Országgyűlés törvényt, - a Kormány rendeletet, - a miniszterelnök és a Kormány tagja rendeletet, - az önkormányzat rendeletet. „E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
1/ Törvény Az Országgyűlés törvényben állapítja meg: a) a társadalmi rendre, az állam szervezetére, működésére és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Pl.: - az Alaptörvényben felsorolt állami szervek működését, - a társadalmi szervezetek jogállását, - az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választását, valamint jogállását, - a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét, - a népszavazást, - a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, - a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást.
b) a gazdasági rendre vonatkozó alapvető szabályokat. Pl.: - a tulajdonviszonyokat, - a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, - az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, - a központi költségvetést, - a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit. c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. Pl.: - az állampolgárságot, - a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, - a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, - az egyesülési és a gyülekezési jogot, - a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, - a házasságot és a családot, - az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, - a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket, - az oktatást és a közművelődést, - az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, - a honvédelmi kötelezettséget, - a személyi nyilvántartást. 2/ Törvényerejű rendelet [hatályon kívül] A törvény és a kormányrendelet közötti forma. A NET (Népköztársaság Elnöki Tanácsa) adta ki az Országgyűlés ülésszakai közötti szünetekben. [Pl. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi törvényerejű rendelet] 3/ Kormányrendelet A Kormány az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 4/ Miniszteri rendelet A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 5/ Önkormányzati rendelet Az önkormányzat rendeletet ad ki: - törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, - a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.
III. A JOGSZABÁLY HATÁLYOSSÁGA A jogszabály hatályossága megmutatja, hogy az adott jogszabályt kikre nézve, milyen területen és hogyan kell végrehajtani. A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. Személyi hatály: a jogszabály megmondja, hogy kikre nézve kell alkalmazni a jogszabályt. (Pl.: felsőoktatási törvény) – Bevezető rendelkezésben! Területi hatály: milyen területen kell alkalmazni az adott jogszabályt. – Bevezető rendelkezésben!
2
Időbeli hatály: a jogszabály időbeli hatálya a hatályba léptetés és a hatályon kívüli helyezés közötti időszakra terjed ki; azaz azt jelenti, hogy mikortól meddig kell alkalmazni a jogszabályt. – Záró rendelkezésben! FONTOS! A jogszabály a kihirdetését megelőző időre (visszaható hatály) nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Kivétel: ha az érintettekre nézve kedvezőbb a jogszabály! A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt.
IV. A JOGSZABÁLY KIHIRDETÉSE A jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg.
3
1/A. Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza: Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az Alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, efelett az Alkotmánybíróság őrködik.
Története 1/ Szent István I. törvénykönyve Istvánnak közvetlenül trónra kerülése után is meg kellett küzdeni ellenfeleivel, ám hogy a megszerzett területeket egyben tudja tartani és megfelelően tudja azokat működtetni, törvényeket kellett hoznia. Két törvénykönyvét ismerjük. Az első törvénykönyv I. István idejében keletkezett vagy nem sokkal a halála után foglalták írásba, míg a második törvénykönyvet feltehetően I. András idejében szerkeszthették egybe. A törvények megalkotása német mintára történt, de a cikkelyekben a sajátos magyarországi viszonyokat is figyelembe vette. A kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, az egyik törvénycikk például arról rendelkezik, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie és papját eltartani. De kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.
2/ Az Aranybulla (1222) Az Aranybulla szűkebb értelemben II. András magyar király 1222-ben kiadott, aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, amelyben helyreállította és kibővítette Szent István alkotmányát. Tágabb értelemben az aranybulla szó azt az arany pecsétet jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették fontosabb okmányaikat. II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében. Az aranybulla szövege, a kevésbé fontos cikkek kihagyásával a következő: „A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt. Kik tehát tartozásunkhoz képest az ő kérelmöknek mindenben eleget tenni akarván, megadjuk mind nékik mind országunk egyéb embereinek a szent királytól megadott szabadságot; és országunk állapotának javítására tartozó egyéb dolgokat is űdvösen rendelünk eképen: Rendeljük, hogy évenként a szent király ünnepét hacsak némí súlyos foglalkozás vagy betegség által nem akadályoztatunk Székesfehérvárott tartozunk
4
megülni. És ha mi jelen nem lehetünk a nádor kétségkivül ott leszen helyettünk s képünkben meg fogja hallgatni az ügyeket. Minden nemesek, tetszésök szerint, szabadon oda gyülekezzenek. (I. p.) Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink bármi időben le ne tartóztassák s el ne nyomják a nemeseket valamely hatalmasnak kedveért, hanem ha előbb megidéztették és törvény rende szerint elmarasztaltattak. (II. p.) Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségén; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk. (III. p.) Ha valamely nemes meghalálozik fi nélkül, lányát illesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint rendelkezzék és ha a halál közbejötte miatt nem rendelkezhetik, a hozzá közelebb álló rokonra szálljon; és ha teljességgel semmi nemzetsége nincsen, szálljon a királyra. (IV. p.) Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni. (VII. p.) A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék; de a nemesek főben- és birtokbanjáró ügyeit a királynak tudomása nélkül el ne végezhesse. (VIII. p.) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. p.) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék. (XVI. p.) Ezen négy főuron, t. i. a nádor, a bán, a király és királyné udvarbíróin kivül, két méltóságot senki se viselhessen. (XXIV. p.)Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, sókamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (XXVI. p.) Egész vármegyéket vagy bármely méltóságokat örök birtokul nem adunk. (XXX. p.) Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre. (XXXI. p.) Kelt Klétusnak, az egyház prépostjának keze által a megtestesült igének ezer kétszáz huszonkettedik esztendejében.”
3/ Az 1919-es tanácsköztársasági alkotmány Kevesek számára nyilvánvaló, hogy az első írott magyar alkotmány nem a mai alaptörvényt is jelölő 1949. évi XX. törvény, hanem a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya. 1919. április 2-án megjelent a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. rendelete „A Tanácsköztársaság alkotmánya” cím alatt. Ennek 1.§-a kimondta: „A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. A cél
5
megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”
4/ Az 1949. évi népköztársasági alkotmány Magyarország alkotmányát 1949. augusztus 18-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20-án lépett hatályba. Ez az alaptörvény az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült, amelyet fő kidolgozója után a szakirodalom buharini alkotmánynak is nevez. Az alaptörvény Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét érintő legfontosabb szabályai szerint a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a gazdasági életet pedig népgazdasági terv alapján irányítják. A népköztársasági alkotmány az alapvető jogok széles körét biztosította a dolgozók számára. Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot. Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látja el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács. Az alaptörvény kimondta a bírák függetlenségét, és jelentősen kiterjesztette a korábban csak közvádlói feladatokat ellátó centralizált felépítésű ügyészi szervezet feladatait és hatáskörét. A népköztársasági alkotmány által az egységes államhatalom helyi szerveiként létrehozni rendelt, az önkormányzatok helyébe lépő tanácsok kiépítése 1950 folyamán, mintegy egy év alatt történt meg. A népköztársasági alkotmány módosításai Az alkotmányt 1949 és 1989 között számos alkalommal módosították, 1972-ben pedig az 1972. évi I. törvénnyel a módosítások mellett új, egységes szerkezetbe foglalták. Az új szöveg az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak megfelelően előírta a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatról szóló törvények megalkotását. Az új szöveg deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát. Magyarország ENSZ-tagságára figyelemmel megváltoztatták a hadüzenet jogáról szóló rendelkezést és deklarálták az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett bővült a NET hatásköre is: amnesztiát rendelhetett el, felállíthatta a honvédelmi tanácsot, ellenőrizhette az alkotmányosságot. Később újabb módosítások történtek. 1975-ben öt évre emelték fel a képviseleti szervek megbízatásának idejét. 1984-től Alkotmányjogi Tanács működött, amely a jogalkotás alkotmányosságát volt hivatott ellenőrizni, és ezzel a mai Alkotmánybíróság elődjének tekinthető. 1985-től az Országgyűlés titkos szavazáson választotta az országos listán választott képviselők megüresedett helyére az új képviselőt. 1987-ben kizárták a NET törvényerejűrendelet-alkotási jogát azokban a tárgykörökben, ahol az Országgyűlésnek törvényalkotási hatásköre volt. Az 1989. évi rendszerváltás köztársasági alkotmánya 1989-ben a rendszerváltás keretében sor került az Alkotmány alapvető, gyökeres módosítására, melynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése átalakult. Természetesen egy teljesen új alkotmány kidolgozásának elképzelése is felmerült a rendszerváltó erőkben, de ehhez az akkor hatályos rendelkezések értelmében népszavazásra lett volna szükség, amelynek kimenetelét – a még az országban állomásozó szovjet csapatokra is figyelemmel – kétségesnek ítélték. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai ezt a feladatot az új, szabadon választott Országgyűlésre akarták bízni, ezért a jogállam létrehozásához szükséges legalapvetőbb módosítások elfogadásában egyeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Az átfogó alkotmányreform révén gyakorlatilag így is teljesen új alaptörvény született.
6
Mivel azonban a reform után is megmaradt a törvény száma, ez a rendszerváltás után sokakban ellenérzéseket táplált. Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba, „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. Az 1989-es alkotmánymódosítás fontosabb jellemzői a következők voltak: általánossá teszi a közvetlen választás intézményét; demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amely azt választott képviselői útján gyakorolja; megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása; érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság); szakít az egypártrendszerrel, kinyilvánítja a pluralizmust, a többpártrendszert (a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek – bíró, ügyész, alkotmánybíró, fegyveres testület hivatásos tagja – nem tölthetők be semmilyen párt tagjával, a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, ugyanakkor közreműködhetnek a népakarat kialakításában); bevezeti a piacgazdaságot; kinyilvánítja a tulajdonformák egyenjogúságát: megszűnik a köztulajdon elsődlegessége, a köz- és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással; kimondja, hogy a törvényhozó szerv az Országgyűlés, amely e funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a Kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie; létrehozza a köztársasági elnök intézményét, akinek mindkét hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó) irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át; a nemzetközi és a belső jog kapcsolatában kimondja a nemzetközi jog elsődlegességét; létrehozza az Alkotmánybíróságot; létrehozza az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét. A felsorolt rendkívül fontos változásokhoz 1990-ben további módosítások járultak: a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki; a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre; bekerül az Alkotmányba a miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítvány; a Magyar Köztársaság címere a koronás címer (kiscímer); a képviselők mentelmi jogot kapnak; az önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása. Az Alkotmány rögzítette azt is, melyek azok a jogszabályok, amelyek meghozatalához ill. változtatásához csak az összes országgyűlési képviselő, illetve a jelen lévő képviselők legalább kétharmadának támogatása szükséges (kétharmados törvények).
5/ A 2012-es alaptörvény 2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország alaptörvényét. A szinte csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett. Az alaptörvény szövegét Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette. A bizottság tagjai voltak még: Salamon László (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz). Tartalom Nemzeti hitvallás (Preambulum) Alapvetés Szabadság és felelősség Az állam
7
Az országgyűlés Országos népszavazás A köztársasági elnök A kormány Önálló szabályozó szervek Az alkotmánybíróság A bíróság Az ügyészség Az alapvető jogok biztosa A helyi önkormányzatok A közpénzek A Magyar Honvédség A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok Döntés katonai műveletekben való részvételről A különleges jogrend A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok A rendkívüli állapot A szükségállapot A megelőző védelmi helyzet A váratlan támadás A vészhelyzet A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok Záró rendelkezések Fogadtatása Az alaptörvényt jelentésében bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Parlament (EP) pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot (EB) a jogszabály vizsgálatára. Az EB alelnöke, Maroš Šefčovič szerint csak akkor lehet megítélni az alaptörvényt, ha majd megszületnek a sarkalatos törvények is, amelyek részletesen szabályozzák benne lefektetett elveket. A Fidesz-KDNP minden kritikát visszautasított. Sólyom László korábbi köztársasági elnök szerint (2011. október 8.) az alaptörvény normaszövege „legnagyobb részt rendben van”, ugyanakkor hozzátette, hogy Van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.
8
3/A. A bírósági szervezet Magyarországon A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bíróságok védik és biztosítják: az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét és büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bírókat a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és adott esetben ő is menti őket fel. A bírák kinevezésének feltétele: büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább 3 év joggyakorlat és legalább 1 év bírósági titkárként teljesített munkaviszony. Bíróságok szintjei Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikusak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony. 1. 2. 3. 4. 5. +
Kúria (2011. december 31-ig: Legfelsőbb Bíróság) Ítélőtábla Törvényszék (megyei bíróság) Munkaügyi Bíróság Helyi Bíróság (városi bíróság) Alkotmánybíróság (alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése).
Bíróságok hatáskörei – négyszintű ítélkezés I. fok: A helyi bíróság minden hatáskörébe tartozó ügyben első fokon jár el. Általában egyesbírák járnak el. Kizárólag súlyosabb, 8 évi szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények miatt indult büntető-ügyekben jár el egy bíróból és két ülnökből álló tanács. Ha a bíróság határozata ellen nincs fellebbezés, a határozat első fokon jogerőre emelkedik. II. fok: A törvényszékeken (megyei bíróság), II. fokon bírálják el a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság ellen benyújtott fellebbezéseket. A súlyosabb ügyek (pl. emberölés) első fokon a törvényszékekhez kerülnek. III. fok: Ha a II. fokú ítélet ellentétes az I. fokú ítélettel, lehetőség van újbóli fellebbezésre, ezzel az ügy III. fokra kerül. Az ítélőtáblák (= táblabíróságok) adott régióra kiterjedő hatáskörrel rendelkeznek. II. fokon bírálják el a törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, továbbá harmadfokon
9
a másodfokú ügyek elleni fellebbezéseket. IV. fok: A Kúria elsősorban elvi irányítást gyakorol, és harmadfokon elbírálja az ítélőtáblák másodfokú ügyeinek fellebbezéseit.
Az igazságszolgáltatás alapelvei (10) 1. A bírói függetlenség elve. 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve. 4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve. 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve. 6. Az anyanyelv használatának elve. 7. Az ártatlanság vélelmének elve. 8. A védelem joga és az ügyvédség. 9. A jogorvoslati jogosultság elve. 10. A tisztességes eljárás elve. A bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége.
10
4/A. Az ügyészi szervezet Magyarországon Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő, hatalmi ágaktól függetlenül működő önálló állami szerv. Az ügyészség: - gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, - gondoskodik az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözéséről, - jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban, - képviseli a vádat a bírósági eljárásban, - felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és fellép a törvényesség védelmében. Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szerv. Az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek.
Szervezeti tagozódása Országos szinten: Legfőbb Ügyészség Régiós szinten: fellebbviteli főügyészségek és területi katonai ügyészségek. Megyei/fővárosi szinten: főügyészségek. Helyi/fővárosi kerületi szinten: helyi (kerületi) ügyészségek
A legfőbb ügyész Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg 6 évre. A legfőbb ügyész a szervezet munkájáról az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni. A legfőbb ügyész nincs alárendelve és nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, és még közvetve sem utasítható egy adott döntés megváltoztatására vagy meghozatalára, és politikai vagy szakmai bizalom megrendülése esetén pozíciójából nem mozdítható el. Részt vehet az Országgyűlés ülésein, törvény alkotását, módosítását javasolhatja. Kormánynál, minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály vagy utasítás kibocsátását kezdeményezheti. A legfőbb ügyészek: Dr. Györgyi Kálmán (1990-2000), Dr. Polt Péter (2000-2006), Dr. Kovács Tamás (2006-2010). Dr. Polt Péter (2010-),
Az ügyészek: Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Ügyésszé az nevezhető ki, aki - büntetlen előéletű, - választójoggal rendelkező magyar állampolgár, - egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik,
11
-
a kinevezést megelőzően legalább egy évig ügyészségi titkárként, vagy más, jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.
Ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. Feladatai: 1/ A nyomozásban: Biztosítja, hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Elrendeli és felügyeli a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozó szervek intézkedéseit, elbírálja a panaszokat. 2/ A bírósági eljárásban: Közvádas (hivatalból üldözendő) ügyekben képviseli a vádat, a bírósági tárgyaláson részt vehet és indítványokat tehet annak döntése előtt, büntetőügyek iratait magához kérheti, jogorvoslati jogokat gyakorol, polgári peres és nemperes eljárást indíthat. 3/ Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete: Büntetés-végrehajtás, illetve kényszerintézkedések törvényességének felügyelete során bármely időpontban ellenőrizheti ezek körülményeit, szabályait, iratait. Meghallgathatja a fogvatartottakat, felülvizsgálhatja a végrehajtással kapcsolatos panaszokat. 4/ Törvényességi felügyelet: A Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra és az állami irányítás egyéb jogi eszközeire terjed ki. Ennek során óvást emelhet, szabályzat kiadását vagy módosítását kezdeményezheti, iratokba betekinthet, felszólalással, figyelmeztetéssel vagy jelzéssel élhet.
12
5/A. Az Országgyűlés A Magyar Parlament (Országház) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. A 4 évre választott egykamarás Országgyűlés 386 tagból áll, amely a hasonló népességű országokhoz viszonyítva elég magas-nak számít. Az Országgyűlés jogosítványai - megalkotja Magyarország Alaptörvényét; - törvényeket alkot; - meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; - megállapítja az állami költségvetést és annak végrehajtását; - dönt a Kormány programjáról; - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az Országgyűlés tisztségviselői: -
az elnök, az alelnökök, és a jegyzők.
Az Országgyűlés elnöke Az Országgyűlés elnökének közjogi pozíciója közel áll az államfőéhez. A köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az Országgyűlés jegyzői A jegyzők az Országgyűlés hiteles helyei: a napirendnél közreműködő két soros jegyző hitelesíti aláírásával az Országgyűlés határozatait kihirdetésük előtt. A soros jegyzők hitelesítik az Országgyűlés jegyzőkönyveit is. Házbizottság A legtöbb parlament testületként is intézményesíti a tisztikart, ismeri az elnökség intézményét, s nem ritkán hatáskörrel is felruházza. A magyar Országgyűlés Házbizottságot hozott létre, amelynek tagjai a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők. Szavazati joggal csak a frakcióvezetők rendelkeznek. A Házbizottság állásfoglalásait a politikai megegyezés érdekében, fő szabály szerint egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában vagy a parlament, vagy a házelnök dönt. Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) a képviselő halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. Ülésszakok: Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig.
13
6/A. A Kormány A kormány jogállása és szervezete A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai egyszerű többséggel választják meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A kormány belső szerveiként különböző kabinetek (pl. Gazdasági Kabinet), kormánybizottságok, kollégiu-mok, tanácsadó testületek, szakértői bizottságok és kormánybiztosok működnek, döntéselőkészítő, illetve konzultatív feladatok ellátása céljából.
A kormány megbízatása megszűnik: 1. az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, 2. a miniszterelnök, illetőleg a kormány lemondásával, 3. a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével vagy összeférhetetlenségének megállapításával, 4. ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. A kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős, munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végre-hajtásáról.
A miniszterek jogállása A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, a kormány tagjai a kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány határozatainak megfelelően vezetik az állam-igazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki, ezek azonban törvénnyel vagy a kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A miniszter egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a minisztériumot, helyettese a politikai államtitkár. A minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár, a közigazgatási államtitkárnak alárendelten találhatók a helyettes államtitkárok, akik irányítják a minisztérium szervezeti egységeinek munkáját.
A kormány feladat- és hatásköre -
védi az alkotmányos rendet, biztosítja a törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját; a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; közreműködik a külpolitika meghatározásában; képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; stb.
A kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz, melyeket a miniszterelnök ír alá.
14
A kormány tagjai
Név Orbán Viktor
Hivatal kezdete Hivatal vége miniszterelnök 2010. május 29.
Párt
hivatalban
Megjegyzés
Fidesz
miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter Semjén Zsolt
2010. május 29.
hivatalban
KDNP
miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Navracsics Tibor
2010. május 29.
hivatalban
Pintér Sándor
belügyminiszter 2010. május 29. hivatalban külügyminiszter
Martonyi János
2010. május 29.
Fidesz pártonkívüli
hivatalban
Fidesz
nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György
2010. május 29.
hivatalban
emberi erőforrások minisztere
Fidesz [a 1]
(2012. május 13-ig nemzeti erőforrás miniszter)
Réthelyi Miklós
2010. május 29.
2012. május 13.[a 2]
Balog Zoltán
2012. május 14.[a 3]
hivatalban
Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter 2010. május 29. 2011. december 14.
Navracsics Tibor
2011. december 14.
Németh Lászlóné
2011. december 23. hivatalban vidékfejlesztési miniszter
Fazekas Sándor
2010. május 29.
2011. december 23.
hivatalban
pártonkívüli Fidesz pártonkívüli Fidesz ideiglenesen pártonkívüli
Fidesz
honvédelmi miniszter Hende Csaba
2010. május 29.
hivatalban
Fidesz egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter (2011. december 15-től)
Fellegi Tamás
2011. december 15.
2012. június 2.
Varga Mihály
2012. június 2.
hivatalban
pártonkívüli Fidesz
15
