Kötelmi jog közös szabályai I. A kötelem fogalma, keletkezése és megszűnése. A jognyilatkozat. Értelmezés. A képviselet
A KÖTELEM fogalma 6:1. § [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. A 6:1.§ (1) bek. a kötelmi viszony fogalmát adja, lényege: szolgáltatási kötelezettség és szolgáltatás követelésére való jogosultság A vagyonjog dinamikája Grosschmid Béni: „kénytetőség”, jogilag szoríthatóság, az emberi akaratnak a jog által istápolt és megengedett meghajlítása Alaki kénytetőség – végsősoron a végrehajtási kényszerrel (annak valamennyi jogszerű formájával) való kényszeríthetőség Anyagi kénytetőség – amikor a polgári anyagi jog elnehezíti a nem teljesítő adós helyzetét (pl. kamat)
A kötelem fogalma (folyt.) • • • • • • •
A kötelmi viszony jellemzően két – korrelatív – jogi helyzet egysége (jogosultság és kötelezettség) Szinallagmatikus kötelmi viszonyok – „egyoldalú” kötelmi helyzetek (utóbbi kivétel, pl. ingyenes ügyletek) Szűkebb értelemben vett és tágabb értelemben vett kötelmi viszonyok elhatárolása Relatív szerkezet, de a jogszerű kötelmi helyzet „abszolút kihatású” – védelemben részesül Mellérendeltség jellemzi (vö. Ptk. 1:1.§ is), ez azonban az egyenjogúság „elvével” gyütt konstrukció-kérdés, nem gazdasági egyensúly! Mellérendeltség borul ászf. alkalmazása során (következmény: fokozottabb jogi ellenőrzés, lásd ott), illetve fogyasztói szerződésekben (= fogyasztóvédelem) Kötelmi helyzetek tartalma a kódexben – egyfajta megközelítés, példálózó felsorolással, a domináns kötelezetti magatartáson keresztül (dare, facere ill. non facere stb.), vagy egyéb, pl. ún. komplex jogviszonyok
A kötelem fogalma - diszpozitivitás • 6:1.§ (3) bekezdés, ún. kötelmi jogi diszpozitív klauzula, • A kötelmi közös szabályokra korlátozódik, nem terjed ki az egyéb kötelemkeletkeztető tényállásokra (pl. jogalap nélküli gazdagodás, deliktuális kárfelelősség stb.) • A jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályoktól egyező akarattal lehet eltérni: mindig vizsgálandó a konszenzus és annak létrejötte ill. érvényessége (hatályossága) • Kógencia: ha a Ptk. így rendelkezik pl. elévülést kizáró kikötés tilalma, illetőleg akkor, ha a a kógencia a jogintézmény természetéből következtethető (+ tszki áp. szerint: fogalommeghatározó kötelmi szabályok is kógensek)
Kötelem keletkezése 6:2. § [Kötelemkeletkeztető tények] (1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból. (2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Folyt. • Kötelemkeletkeztető (-fakasztó) tényállások nem taxatív felsorolása, • Klasszikus kötelmi helyzetek mellett egyéb – nem megszokott, extravagáns (külkalandozó) kötelmek is • Külön érdekesség: sajátos gyökerű kötelmi helyzetek (pl. dologi jogi vagy személyiségi jog megsértéséből eredő kötelmek), illetőleg különlegesek az értékpapír-kötelmek (ezek vegyes tulajdonságú kötelmek)
A kötelem megszűnése 6:3.§ A kötelem megszűnik a) a szolgáltatás teljesítésével; b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik; c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult; d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani; e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával; f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
A jognyilatkozat 6:4. § (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. (3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. (4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. Akaratnyilatkozat – jognyilatkozat – jogügylet Fogalma = 6:4.§ (1) bek. egyéb, nem kötelmi jognyilatkozatok (pl. birtokátruházás), vö. 6:9.§ és 6:10.§ is! hallgatás nem beleegyezés! A jognyilatkozat elmulasztása csak a felek kifejezett – egyértelmű, félre nem érthető, világosan kifejezett – megállapodása esetében minősül jognyilatkozatnak (és válthat ki joghatást) továbbá: Ptk. 6:338.§ (1) bekezdés, dolog bérlet, 15 nap jogvesztő határidő + további használat
Jognyilatkozat hatályosulása
6:5.§ [A jognyilatkozat hatályosulása] (1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. (2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. (3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. (4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá. • Megérkezés? Kézbesítés levélszekrény útján? „Nem kereste…” • Elektronikus levelezés (e-mail), elektronikus aláírás és időbélyeg?
Alakisághoz kötött jognyilatkozat
6:6. § (1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. (2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes. • Érvényességi kellék, megsértésének jogkövetkezménye: semmisség • Kiterjesztés a jognyilatkozatok egyéb alakítására is • A meghatározott alak: jellemzően egyszerű írásbeli alak, ahol nincs kötelező alakszerűség, ott a jognyilatkozat bármilyen alakban megtehető • Vitás lehet: megerősítés fogalmi köre? A Ptk. tartalmazza a szerződés megerősítése kifejezést: foglaló, kötbér, jogvesztés kikötés. Ezen kívül azonban számtalan jogi tény alkalmas a kötlem (szerződés) megerősítésére: pl. a megtámadási jogról való lemondás, az elévülési idő meghosszabbítása, elévülési kifogásról való lemondás, a tartozáselismerés stb. • Szerződéseknél kiegészítő szabály!
Szerződés alakszerűsége 6:94.§ [A szerződés alaki hibájának orvoslása] (1) Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. (2) A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
6:7.§ [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat] (1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. (3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Aláírás fogalma? Jogi fogalom hiánya, grafológiai fogalom nem egységes, alkalmazhatatlan Aláírás = nem lehet más, mint ahogyan az illető aláírni szokott! Eltérő követelmény lehetséges (pl. teljes névaláírás), de akkor ki kell kötni Aláírás – rövidített aláírás – kézjegy – monogram (szignó) Aláírás kritériumai végrendeleti tanúk esetében Aláírás és kézjegy megkülönböztetése vö. Inytv. 32.§ (2) bek. f) pont, Ptk. 6:7.§ (4) bekezdés Elektronikus levelezés (e-mail), elektronikus aláírás és időbélyeg?
Folyt. 6:7.§ • (4) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta. De! Inytv. 33.§ (3) bek. (3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.
6:8.§ [A jognyilatkozat értelmezése] (1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (2) A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. (3) Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. Kötelmi közös szabály, de különös szabályok vonatkoznak a végintézkedések értelmezésére (lásd 7:24.§)! Értelmezési szabályok aszerint alakulnak, hogy a jognyilatkozat címzett vagy nem címzett
Folyt. 6:86.§ [A szerződés értelmezése] (1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. (2) Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban.
6:87. § [Teljességi záradék] (1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. (2) A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.
6:9.§ [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:10.§ [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása] A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.
Képviselet 6:11. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. (2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. a képviselet fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, elfogadásában „kép-viselet” – a képviselői akarat önállósága vagy önállótlansága, a képviselet „távolbahatása” vagyis, hogy a képviselő nyilatkozata alapján közvetlenül a képviseltnél áll be a joghatás közvetlen és közvetett képviselet (rejtett képviseleti helyzet) Alapulhat meghatalmazáson (ügyleti képv.) vagy jogszabályi rendelkezésen (pl. az állam, mint jogi személy képvislete), bírósági vagy hatósági határozaton (gondnok, gyám stb.) vagy létesítő okiraton (vezető tisztségviselő)
6:13. § [Érdekellentét] (1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. (2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. (3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. érdekviszony vizsgálata, érdekellentét fogalma, vitás. Jogi érdekellentét érdekazonosság (azonos érdek) = érdekellentét hiánya??? 6:13.§ (2) bekezdése megdönthető vélelem, jogkövetkezményei, nyilatkozat az érdekellentét hiányáról? megtámadás (visszaható hatályú érvénytelenség), de! megtámadás jogáról való lemondás illetve megtámadás kizártsága Vö. 6:89.§ (5) bekezdés „A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.” Lásd még 6:8.§ (3) bekezdés!
Érdekellentét (folyt.) Ptké. 51. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő által a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a Ptk. 6:13. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van. A Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a Ptk. hatálybalépésekor kezdődik. A megtámadásra egyebekben a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak. • (2) A jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg. • (3) A jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye hiányában a Ptk. hatálybalépése előtt megtett jognyilatkozat az (1) bekezdésben foglaltak szerint támadható meg.
Álképviselet 6:14. § [Álképviselet] (1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. (2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni. „a döntés hatalmasságát a törvény az állítólagos képviseltnek adja a kezébe, ő a dominus negotii, aki szuverén tetszése szerint vagy ratihabeál s ezzel verus procurator-rá avatja ex tunc hatállyal a gestort vagy pedig megtagad vele minden közösséget…” (Fehérváry)
Álképviselet (folyt.) • • • • • •
• •
Az álképviselő NEM képviselő, Nincs képviseleti joga, vagy képviselői jogkörét időben vagy tárgyi terjedelmét tekintve túllépte (vagy ez is, az is…) Az álképviselő által tett jognyilatkozat a „képviseltet” nem jogosítja és nem kötelezi (vele kapcsolatban ez „non existens” nyilatkozat) Az álképviselő által kötött szerződés megkötésének időpontjától kezdve „nem létező” szerződés (NEM érvénytelen és NEM hatálytalan!) Az álképviselet joghatással a „képviseltre” nem jár Egyetlen kivétel, ha a képviselt személy – utólag – jóváhagyja az álképviselő nyilatkozatát, eljárását („ratihabitatio”). Az utólagos jóváhagyás nincs időhöz kötve, a jóváhagyás nem kötelezettség (csupán lehetőség), ezért az esetleges jóváhagyásig függő jogi helyzet nem alakul ki Az álképviselő nem kerül nyilatkozata alapján – saját személyében – jogviszonyba a harmadik személlyel (kivétel váltójogi álképviselet) sem Az álképviselő helytállási kötelezettsége sajátos felelősségi tényállás: kártérítési kötelezettség, melynek „terjedelme” (egyúttal jogi természete) az álképviselő jó- vagy rosszhiszeműségén fordul meg
Az ügyleti képviselet •
6:15. § [Meghatalmazás]
•
(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. (2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. (3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes. (4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. (5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.
• • •
•
Ügyleti képviselet, meghatalmazás • A meghatalmazás egyoldalú, címzett jognyilatkozat. Elhatárolandó a megbízástól (szerződés) vagy a megbízás nélküli ügyviteltől • Alakszerűség csak akkor, ha a meghatalmazás alapján megteendő nyilatkozat is alakszerűséghez kötött • Visszavonható, a visszavonásig „érvényes” (6:15.§ (3) bek.) • A meghatalmazással létesített képviseleti jogkör nem feltétlenül teljes: korlátozható és a meghatalmazás vissza is vonható – e jogokról nem lehet lemondani (semmisség) • De! a korlátozás és a visszavonás harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha e tényről tudott vagy tudnia kellett • Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet
6:16. § [Általános meghatalmazás] Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. 6:17. § [A képviselet terjedelme] A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
A képviselet egyes sajátos esetei 6:18. § [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet] (1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. (2) Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. 6:18.§ (1) bek. vélelmezett képviselet 6:18.§ (2) bek. látszaton alapuló képviselet
