2015.03.24.
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
Magyarország gazdasági versenyképessége
Előadó: Dr. Péli László, adjunktus
Versenyképesség általánosságban Fő kérdés: Hogyan lehet versenyezni a globális világban? Nem csak a vállalatok, hanem a különböző területek is versenyeznek egymással: – – – –
Görög városállamok Római Birodalom Napjainkban fokozottabban (gazdaság, politika, sport…) Kisebb területi léptékekben is (járáskp., megye, régió…)
Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal!
A versenyképességre általánosan elfogadott definíció és mérőeszköz nincs! Gödöllő, 2015.
A verseny fogalma A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való versengést, rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért, vagy a szűkös javakért. • „A verseny rivalizálás egyének között, amely bármikor felmerül, ha két vagy több egyén próbál megszerezni valamit, amit nem birtokolhat mindenki.” (Eatwell et. al., 1987). • „A piaci verseny… a szűkös termelési tényezők, vagy fogyasztási javak elosztásának egy sajátos formája”(Schumann, 1988). • „A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége” (Chikán, 2002).
A területi verseny értelmezése Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak a vállalati és az országok közötti versenyben, célszerű azt külön definiálni. • Az országok sikere az ott működő vállalkozások piaci sikerességétől függ. • A vállalatok sikere a vállalkozásbarát kormányzat, hatékony közszolgáltatások, megfelelő, folyamatosan fejlődő infrastruktúra, stb. lététől függ. • Az országok nem lehetnek passzívak, vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése a cél. Amennyiben ez nem történik meg a vállaltok hátrányba kerülnek, áttelepülnek, ezáltal megtorpan a gazdasági fejlődés stagnál, vagy csökken az életszínvonal
A területi verseny értelmezése I. Területi verseny létét tagadók: Krugman, Porter Verseny csak a vállalatok között figyelhető meg, területi egységekre nem alkalmazható! (Veszély lehet az ezáltal kiváltott protekcionista gazdaságpolitika, győztes-vesztes szituációkban gondolkodnak a politikusok.) Helyette egy árnyaltabb skála alkalmazandó! II. A területi versenyt elfogadók tábora: IMD kutatói A globális világban a nemzetek azért versenyeznek egymással, hogy fenntartsák és növeljék életszínvonalukat. A sikeres és jövedelmező vállalatok megnyeréséért, megtartásáért kedvező környezet megteremtésével versenyeznek az országok. Aktív kormányzati szerepvállalás szükséges!
A versenyképesség fogalma I. • Mi is az a versenyképesség? • „Egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő.” [Rapkin, 1995, 2.o.]
1
2015.03.24.
A versenyképesség fogalma II. Az EU kohéziós jelentése alapján: ,,A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására. „ „A globális verseny feltételei közötti fenntartható endogén gazdasági növekedés.” ,,A piaci versenyben való pozíciószerzést és tartós helytállást jelenti, a piaci részesedés és a jövedelmezőség növelését, az üzleti sikerességet”
A területi versenyképesség • Globalizáció • Európai Uniós integráció • Az eddigieknél nagyobb gazdasági-, és kulturális tér Nem csak az adott térség vállalkozásainak versenyképessége! • Adott térség vonzó legyen, mint lakóhely • Vonzó, mint befektetési helyszín • Vonzó, mint turisztikai célpont
A versenyképességet bemutató fontosabb modellek
Egy nemzetgazdaság versenyképességének mutatói, pl.: • a piaci részarány nagysága és időbeni változása, • a cserearány alakulás, • az egy főre jutó GDP, az ár- és bérszínvonal, annak időbeni változása, a változás üteme. (Botos, 2004)
Területi verseny fogalma Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni (Lengyel-Rechnitzer, 2000).
A Porter féle gyémánt modell
1. A Porter – féle gyémántmodell „Competitive Advantage of Nations” Komparatív előnyök helyett kompetitív!!! 2. A versenyképességi fa 3. Lengyel-féle versenyképességi piramis Forrás: saját szerkesztés
2
2015.03.24.
1. Tényezőellátottság: megfelelő termelési tényezők megléte: • • •
képzett munkaerő, humán erőforrás, tőke,
• támogató (kiszolgáló) iparágak: input beszállítók • kapcsolódó iparágak: nem konkurensek, együttműködnek egymással, erősítik egymást, pl.: kiegészítő termék esetén
valamint infrastruktúra: • • • •
3. Kapcsolódó és beszállító (háttér) iparágak: Nemzetközi szinten is helytállni képes beszállító háttéripar megléte vagy hiánya.
4. Vállalati stratégia, struktúra és verseny: a vállalatalapítás, -irányítás nemzeti feltételei és a hazai verseny természete.
műszaki infrastruktúra, informatikai infrastruktúra, közigazgatási (adminisztratív) infrastruktúra, tudományos és technológiai infrastruktúra,
ahhoz, hogy megfelelő iparágakban versenyezhessen. 2. Keresleti viszonyok: a hazai kereslet hatása az adott iparág termékeire és szolgáltatásaira. Három fő tényező:
• a belföldi vállalatok stratégiája és szerkezete, • célok: eltérő motiváció a nemzetek között, • a hazai verseny természete: az erős hazai verseny az innovációt serkenti
• hazai kereslet szerkezete, • hazai kereslet növekedésének üteme és összetétele, • a belföldi kereslet nemzetközivé tétele
Két külső változó: • Kormányzat szerepe: a kormányzati politikák befolyásolhatják a gyémánt minden egyes összetevőjét • Véletlen szerepe: Minden olyan hatás, amelyre sem a vállalatoknak, sem a kormányzatnak nincs hatásuk. Azon iparágakban sikeres egy nemzet, ahol a nemzeti gyémánt a legkedvezőbb adottságokat biztosítja.
A versenyképességi fa Jólét
Szociális ellátás
Életminőség Életszínvonal
Cél
Regionális, térségi és városi jövedelem Alapkategóriák
Munkatermelékenység
Alaptényezők
Kutatásfejlesztés
Infrastruktúra és humán tőke
Foglalkoztatottság
Kívülről jövő befektetések
Kis- és középvállalkozások
Intézmények és társadalmi tőke
Gazdasági szerkezet
Innovációs kultúra
Regionális elérhetőség
A munkaerő felkészültsége
Társadalmi szerkezet
Döntési központok
A környezet minősége
A régió társadalmi kohéziója
Mobilitás
Lakóhely
Foglalkoztatottság és jövedelem
Kultúra Egészség
Környezet
Profit és beruházások
Adók és járulékok
Iparszerkezet, termelékenység
Tehetség - Tudásintenzív készség - Képzési lehetőségek - Képző és oktató intézmények - A hely minősége - A munkaerő adaptálhatósága
A régiók versenyképességének piramis-modellje
Fenntarthatóság
Ennivaló
Innováció - Cégek és K+F közötti kapcsolat - Kutatóhelyek és egyetemek - Nemzetközi K+F hálózatokba integráltság - Közvetítő intézmények
Kapcsolódás - Telekommunikációs és információs hálózatok - IT/Internet - Nyitottság - Közlekedési infrastr. - Városi szolgáltatások
Vállalkozókészség - Tevékenységek koncentrálódása - magas hozzáadott értékre specializáltság - Nemzetköziség foka - Új termékek és sz olgáltatások
Hazánk versenyképessége I. Lester Thurow: „Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a leggyorsabban felzárkózzék a fejlett Nyugathoz. Ehhez egyetlen dolgot kell tennie: a kormánynak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy az emberek kreativitása kiteljesedhessék és hozzájárulhasson a gazdaság gyors fejlődéséhez” A magyar felzárkózás az EU átlagához 1995–2000. között csak évi 1 százalékpontos volt, míg 2000– 2005-ben ez évi 2,4 százalékpontra gyorsult.
Sikerességi faktorok
Forrás: Lengyel (2003, 292. o.)
3
2015.03.24.
Hazánk versenyképessége II.
Versenyképességi rangsorok
Más a helyzet azonban a közelmúltat illetően, 2004–2006-ban súlyosan figyelmeztető jeleket látunk:
• IMD (Vezetőképző és Gazdaságkutató Intézet): World Competitiveness Yearbook 60 országot rangsorol 338 kritérium alapján (2/3-ad rész hivatalos statisztika – 1/3-ad saját szakértőinek felmérése) Az összesített rangsor: - a gazdasági teljesítményt, - a kormányzati hatékonyságot, - a versenyszféra teljesítőképességét és - az infrastrukturális feltételek.
• szinte minden közép-kelet-európai ország kivitele gyorsabban nőtt, mint Magyarországé; • a szubjektív versenyképességi rangsorokban (WEF, IMD) 6–10 hellyel hátrébb kerültünk; • több országban lényeges strukturális reformokat hajtottak végre; nálunk ezek csak késve indultak; • a felzárkózásban, a gazdasági növekedés ütemében a nálunk fejlettebb középeurópai országok (Csehország és Szlovénia) is megelőznek minket, • súlyos makroegyensúlyi hiányok keletkeztek leginkább az államháztartásban, s ennek elengedhetetlenül szükséges (megkezdődött) korrekciója rövid távon tovább nehezíti a versenyképesség javulását. • a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei.
2008.
IMD versenyképességi rangsorai 2009. 2010. 2011.
USA
1.
Szingapúr
2.
Hongkong
3.
…
USA Hongkong
1. 2.
Szingapúr
1.
USA
Hongkong
2.
Szingapúr
Hong Kong
3.
USA
3.
Szingapúr
3.
…
…
… Németország
13.
Ausztria
18.
Ausztria
14.
Csehország
30.
Németország
16.
Észtország
33.
Nagy-Britannia
22.
Lengyelország
34.
32.
Franciaország
24.
Spanyolország
35.
33.
Csehország
29.
Portugália
40.
Portugália
34.
Lengyelország
32.
Olaszország
42.
Észtország
35.
Észtország
34.
Bulgária
Litvánia
45.
38.
Olaszország
40.
MAGYARORSZÁG
47.
Szlovákia
48.
Románia
50.
Szlovénia
51.
Bulgária
55.
Görögország
56.
Németország
16.
Észtország
23.
Csehország
28.
Szlovákia
30.
Szlovénia
Szlovénia
32.
Spanyolország
Szlovákia
33.
Litvánia
36.
Ausztria
16.
Franciaország
28.
Csehország
29.
Litvánia
31.
MAGYARORSZÁG
38.
Spanyolország
39.
MAGYARORSZÁG
Bulgária
42.
39.
Lengyelország
44.
Görögország
Szlovákia
49.
42.
MAGYARORSZÁG
45.
Lengyelország
44.
Olaszország
51.
Olaszország
50.
Görögország
Szlovénia
52.
52.
Románia
54.
Románia
54.
Románia Olaszország
45. 46.
2.
6.
14.
37.
…
1.
Svédország
Ausztria
Portugália
IMD versenyképességi rangsorai 2012. 2013.
Forrás: www.imd.org
4
2015.03.24.
A magyar versenyképesség hegyrajza
Magyarország helyezése az IMD versenyképességi rangsorában
Forrás: www.imd.org
Magyarország helyezése az IMD versenyképességi rangsorában
Magyarország értékelése Adósságstressz-teszt (2010, annak a várható időpontja, amikorra az adósság a GDP 60 %-ára lesz leszorítható)
Forrás: www.imd.org
Adósságstressz-teszt
Forrás: www.imd.org
Izrael
2019
Spanyolország
2019
Ausztria
2020
Hollandia
2020
Írország
2021
Magyarország
2022
Kanada
2025
Németország
2028
Nagy-Britannia
2028
Franciaország
2029
Görögország
2031
Izland
2032
USA
2033
Belgium
2035
Portugália
2037
Olaszország
2060
Japán
2084
Legfontosabb teendők Magyarország esetében a vizsgált négy dimenzió közül a gazdasági teljesítményben és az infrastruktúrában volt tapasztalható érzékelhető javulás, míg a másik két dimenzióban egy-egy pozíciónyi relatív romlás mutatható ki. –A legjelentősebb javulás a gazdasági teljesítmény dimenziójában mutatkozott. Ezt a változást első sorban a külkereskedelem (áru-és szolgáltatásexport), a tőkebefektetések javuló trendjei, a megélhetéssel összefüggő költségek csökkenése eredményezte. –A kormányzati hatékonyság relatíve alig változott. A szinte stabilnak mondható pozíciót a javuló közpénzügyi menedzsmenttel (értsd: a fiskális indikátorok számszaki javulása) lehet legfőképp magyarázni. –Az üzleti hatékonyság romlott. E mögött alapvetően a termelékenység és a beruházási kedv képeződik le, de a fiatalok külföldi munkavállalásai (elvándorlás) munkaerő - piacra kifejtett kártékony hatásai munkálkodnak. –Az infrastruktúra területén hazánk relatív pozíció ja egy helyet javult. Javulását többek közt olyan indikátor javulása alapozta meg, mint technológiai infrastruktúra jellemzéseként felhasznált magas technológia – tartalmú export alakulása.
5
2015.03.24.
World Economic Forum / GCI
World Economic Forum: Global Competitiveness Report • Tényadatok + több mint 11.000 vállalati vezető megkérdezése • 144 országot rangsorol • 2 főindexet vizsgál (különböző súlyozású alindexek): - Growth Competitiveness Index (alapvető makrogazdasági feltételek+innovációs tényezők) - Business Competitiveness Index (vállalati működés és stratégia + üzleti környezet)
2005
2006
2007
2008
Svájc
4
1
2
2
USA
1
6
1
1
Németország
6
8
5
7
Észtország
26
25
27
32
Csehország
29
29
33
33
Szlovénia
30
33
39
42
Lettország
39
36
45
54
Szlovákia
36
37
41
46
Litvánia
34
40
38
44
MAGYARORSZÁG
35
41
47
62
Olaszország
38
42
46
49
Görögország
47
47
65
67
Lengyelország
43
48
51
53
Románia
67
68
74
68
Bulgária
61
72
79
76
World Economic Forum / GCI Svájc Svédország Szingapúr USA Németország Ausztria Észtország Csehország Lengyelország Szlovénia Portugália Litvánia MAGYARORSZÁG Szlovákia Románia Lettország Bulgária Görögország
2009 1 4 3 2 7 17 35 31 46 37 43 53 58 47 64 68 76 71
2010 1 2 3 4 5 18 33 36 39 45 46 47 52 60 67 70 71 83
2011 1 2 3 4 5 18 33 36 39 45 46 47 52 60 67 70 71 83
2012 1 5 11 7 4 10 33 32 61 36 37 47 58 74 106 68 97 85
2013 1 6 2 5 4 16 32 46 42 62 51 48 63 78 76 52 57 91
2014 1 10 2 3 5 21 29 37 43 70 36 41 60 75 59 42 54 81
Magyarország helyezése a WEF globális versenyképességi rangsorában
GCI: Growth Competitiveness Index Magyarország helyezése a GCI 12 pillére tekintetében (144 ország rangsora) 1.
Intézmények
83
2.
Infrastruktúra
50
3.
Makrogazdaság
61
4.
Egészségügy, alapszintű oktatás
64
5.
Felsőokt. és szakképzés
52
6.
Árupiaci hatékonyság
65
7.
Munkaerőpiaci hatékonyság
75
8.
Pénzügyi piacok hatékonyság
73
9.
Technológiai felkészültség
50
10.
Piacméret
53
11.
Üzleti folyamatok kifinomultsága
92
12.
Innováció
50
Legnagyobb kihívás az üzleti folyamatok rendszerezése, valamint a pénzpiaci és munkaerőpiaci hatékonyság Versenyhátrányok: -államháztartási deficit, -adóztatás mértéke, -magas adminisztrációs teher Komparatív előnyök: -közép-és felsőfokú oktatásban részesülők aránya, -Innováció, -Infrastruktúra
Magyarország legjelentősebb versenyképességi problémái a WEF alapján 2015-ben
Forrás: www.wef.org • Forrás: www.wef.org
6
2015.03.24.
Világbank: Doing Business • 189 ország értékelése az üzleti környezet minősége szempontjából (10 területet külön-külön értékelik és azt összesítik). • Magyarország a 54. helyen áll. • Az EU tagállamok közül a 17. helyen szerepel. • Az új tagállamok közül előttünk van Bulgária, Szlovákia és a balti-államok. • A rangsor elején távol-keleti (Szingapúr, Hongkong, Japán), angolszász és skandináv országok.
Magyarország helyezései 2008
2009
2010
2014
2015
Doing Business
66
45
41
47
58
54
Cégalapítás
87
67
27
39
24
57
143
87
89
88
103
103
2. szerződésben foglaltak érvényesítése
Munkaerőszabályozás
90
81
84
77
159
162
3. tulajdonjognyilvántartás,
Tulajdonjognyilvántartás
103
96
57
61
50
52
Hitelhez jutás
21
26
28
30
55
17
Befektetők védelme
118
107
113
119
108
110
Adózás
118
127
111
122
95
88
Építési engedélyezési eljárások
Nemzetközi kereskedelem
76
45
68
70
71
72
Szerződésben foglaltak érvényesítése
12
12
12
14
20
20
Vállalkozás megszüntetése
48
53
55
58
64
64
Összesített helyezések (2014)
Pozitívumok:
2007
1. hitelhez jutás,
4. cégalapítás
World Economic IMD: World Forum: Global Világbank: Competitiveness Competitiveness Doing Report Business Report
Negatívum:
Vizsgált országok száma
60
144
189
1. munkaerő-piaci szabályozás
Vizsgált mutatók száma
338
2
10
2. befektetők védelme
Magyarország helyezése
48
60
54
3. magas adóterhelés
Visegrádi országok
Visegrádi országok
7
2015.03.24.
Visegrádi országok
Magyarország versenyképessége
Intézmények
V4 átlag EU27 átlag Magyarország
6.00
Innováció
Infrastruktúra
5.50 5.00
Piac bonyolultsága
Makro. Környezet
4.50 4.00 3.50
Piac mérete
Eü és alapoktatás
3.00
Technológia
Felsőoktatás és szakkép.
Pénzpiac
Pozitívumok • Infrastruktúra • Egyetemek-vállalatok közötti együttműködés a tudományos kutatás területén • Rugalmas (nem mobil) munkaerő piac
Negatívumok • Magas adóterhek • Nehézkes hozzáférés a közösségi alapokhoz • Gyenge közbizalom • Nagy állami szerepvállalás • Centralizált állam • Rossz makrogazdasági mutatók – GDP arányos államadósság – Árfolyam instabilitás
Piaci hatékonyság Munkaerőpiac
Forrás: www.kopint-tarki.hu
Forrás: www.kopint-tarki.hu
Konklúzió
Magyarország versenyképessége 2007-2011 35
infrastruktúra oktatás, K+F
40
45
Adók csökkenése
infrastruktúra külker.
50
Reálbér növekedése
oktatás, K+F
infrastruktúra
55
IKT-fejlettség 60
adórendszer közszolgáltatások
65
70
államadósság
adórendszer
makro. indikátorok
közbizalom
ktg. hiány
adórendszer
Termékek iránti kereslet növekedés Gazdaság pozitív generálása
75 2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: www.kopint-tarki.hu
Köszönöm a figyelmet!
8
