Van-e fenntarthatósági jog? Bándi Gyula Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában 2013. november 21-22. PPKE JÁK, II. János-Pál terem
Mottó Gerhard megfigyelése: ”Fejlődünk! A dolgok már valamivel lassabban rosszabbodnak!” BLOCH, Arthur: Murphy törvénykönyve jogászok, GABO 2000. 201. old.
Történet Római Klub (1968 – mára Balaton Csoport 1982) ENSZ Közgyűlése 1983: Környezet és Fejlődés Világbizottsága, Brundtland bizottság: 1987 Our Common Future (Közös Jövőnk) jelentés Riói Nyilatkozat, 1992 1. sz. alapelve: „A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak - a természettel összhangban egészséges és termékeny életre.”
Bős-Nagymaros ítélet
A fenntartható fejlődés gondolata nem újkeletű – L. GabčikovoNagymaros ítélet (1997): „140. Az elmúlt korokban az emberiség, gazdasági és egyéb szempontok miatt, folyamatosan beavatkozott a természetbe. A múltban ezt a környezeti hatáskora való tekintet nélkül tették. … A gazdasági fejlődésnek és a környezetvédelmi érdekeknek egyeztetési igénye megfelelő kifejeződik a fenntartható fejlődés koncepciójában.” Weeramantry különvéleménye a fentihez:„A hagyományos jogrendszereknek vannak olyan alapelvei, amelyek a modern környezetjog szövetébe illeszkednek. Különösen vonatkozik ez a fenntartható fejlődés fogalmára, amelyiket ezen rendszerek megfelelően ismerték.” „Az elv alkotórészei a nemzetközi jog jól ismert területeiről származnak: emberi jogok, állami felelősség, környezetvédelmi jog, gazdasági és ipari jog, méltányosság, területi szuverenitás, jogokkal való visszaélés, jó szomszédság, hogy csak néhányat említsünk.”
ENSZ szakértői jelentés 1995 Elvek, intézmények több csoportban: A környezet és fejlődés területe: fejlődéshez való jog egészséges környezethez való jog a szegénység felszámolása méltányosság (equity) - a generációk közötti és a generációkon belüli méltányos bánásmód, a források méltányos elosztása. 44. pont: „Feljogosítja ez valamennyi generációt arra, hogy olyan változatosságot kapjon, amely összehasonlítható azzal, amit a megelőző generáció élvezett.” a természeti erőforrások feletti szuverenitás, illetve az a felelősség, hogy ne okozzunk kárt más állam környezetében vagy azon környezetben, amely nem áll egyetlen állam joghatósága alatt sem a természeti erőforrások fenntartható a környezeti kár megelőzése az elővigyázatosság elve
A nemzetközi együttműködés kérdései: együttműködési kötelezettség:
az emberiséget közösen foglalkoztató kérdések (common concern of humankind) közös, de megkülönböztetett (más megfogalmazásban: ’közös, de egyben eltérő’) felelősség (common but differentiated responsibilities) a fejlődő országok sajátos kezelése
az emberiség közös öröksége együttműködés a határokon túl:
a határon átnyúló természeti erőforrások méltányos és ésszerű használata a szomszédos és várhatóan érintett országok tájékoztatása és a velük való konzultáció a határokon átnyúló hatásokkal kapcsolatos környezeti hatásvizsgálat előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezés (prior informed consent – PIC) a jelentős környezeti kockázatok megelőzése
A részvétel, határozathozatal és transzparencia elvei: társadalmi részvétel információhoz való jog környezeti hatásvizsgálat és megfelelő információn alapuló döntéshozatal A viták elkerülésének és megoldásának témaköre: a vitarendezés békés útjai a jogérvényesítéshez/jogorvoslathoz való jog a nemzetközi felelősségvállalás nemzeti szintű végrehajtása a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzése
Decleris tanulmány 2000 (EK) A fenntarthatóság jogának sajátosságai: az ’új’ jognak rendszert kell építeni, az igazságosság és a fenntarthatóság szorosan összefügg, vagyis ennek erkölcsi szempontjairól sem szabad megfeledkezni, a tudomány segít a jog racionalizálásában, ezen jogterület dinamikusan és állandóan alakul, szemben a hagyományos joggal, ami inkább statikus, végezetül pedig ezen jogterület nyitott és a társadalommal folyamatos párbeszédben fejlődik.
A Nemzetközi Jogi Társaság ÚjDelhi Nyilatkozata, 2002, 2012 A Nyilatkozat elvei: 1. Az államok kötelezettsége a természeti erőforrások fenntartható használatára - ebben az erőforrások feletti jogok, illetve a nemzeti joghatóságon kívüli károkozás tilalma 2. A méltányosság elve - a generációk közötti és jövő generációra vonatkozó méltányosság elvei 3. A közös, de megkülönböztetett felelősség elve 4. Az elővigyázatosság elve. Ezen belül több új elem: a károkozással kapcsolatos elszámoltathatóság, a tervezés, a környezeti hatások vizsgálata, a bizonyítási tehet áthárítása az üzemeltetőre, a komoly vagy visszafordíthatatlan károk esetében.
5.
A társadalmi részvétel, ebben az információhoz és igazságszolgáltatáshoz való hozzájutás, illetve az emberi jogok védelme 6. A jó kormányzás elve, ezen belül demokratikus és átlátható döntéshozatali rend, valamint pénzügyi elszámoltathatóság, a korrupció elleni fellépés, a szabályos eljárások tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság és emberi jogok tisztelete, a WTO közbeszerzési kódexe szerinti közbeszerzési eljárás (ez eléggé specifikus a többihez képest). 7. Az integráció és az összefüggések elve, különös tekintettel az emberi jogokra, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti célokra.
Európai integráció Maastricht 1992, RSZ: „2. cikk A Közösség feladata … előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, a környezetre figyelmet fordító, fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú konvergenciáját, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást.”
Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2002): “(6) a fenntartható fejlődés feltétele a természeti erőforrások körültekintő használata és a globális ökoszisztéma védelme, összhangban a gazdasági jóléttel és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődéssel; ... (13) a programnak elő kell segítenie a környezeti kérdések integrálását minden közösségi politikába és tevékenységbe, összhangban a Szerződés 6. cikkével, annak érdekében, hogy csökkenjenek a különféle forrásokból a környezetet érő terhelések;”
„2. cikk - Alapelvek és általános célok (1) ... A program alapja a fenntartható fejlődés európai stratégiája környezeti dimenziójának, és hozzájárul a környezeti kérdéseknek a Közösség különböző politikájába történő integrálásához, többek között a stratégia környezeti prioritásainak megállapításával. … (4) A program előmozdítja a környezetvédelmi követelmények teljes integrálását minden közösségi politikába és intézkedésbe általános és adott esetben konkrét környezeti célkitűzések, valamint ütemtervek meghatározásával, amelyeket figyelembe kell venni a vonatkozó szakmapolitikai területeken. Továbbá a környezet védelme érdekében javasolt és elfogadott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődés gazdasági és szociális dimenzióinak célkitűzéseivel és fordítva.”
A fenntarthatóság és integráció a fentiek szerint természetesen kétirányú folyamat: a környezeti kérdések integrálása a Közösség más politikáiba – (2) bekezdés; a környezeti intézkedések is legyenek összhangban a fenntarthatóság gazdasági és szociális dimenzióival – (4) bekezdés. Az Akcióprogram felülvizsgálatára 2007-ben került sor: „Mindenesetre, az EU még nem lépett e fenntartható környezeti fejlődés útjára.”
Lisszabon Az EUSz preambuluma kilencedik bekezdésében a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembe vételére hívja fel a figyelmet. „3. cikk (3) ... Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul.” Ezt ki is terjeszti ugyanitt az (5) bekezdésben: „Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, ...” EUSz 21. cikke (2) bekezdése d) pontjában kiemeli, hogy az EU támogatja „a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából”, ..., illetve f) pontja szerint hozzájárul „olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak;” Alapjogi Charta „37. cikk – Környezetvédelem: A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.”
Másodlagos jog példái 2493/2000/EK rendelet „2. cikk E rendelet alkalmazásában: "fenntartható fejlődés": az adott népesség életszínvonalának és jólétének javítása az ökoszisztéma kapacitásának határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget a ma és a jövő generációi számára.” Mi lehet ennek a tényleges jogi tartalma, ami rendeletet igényel?
RED irányelv (2003/30/EK irányelv), ennek 17. cikke az első, amelyik a bioüzemanyagokra és a folyékony bioenergiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat tartalmaz 2494/2000/EK rendelet, trópusi erdők, 2. cikk: „3. "fenntartható erdőgazdálkodás": az erdők és fás területek oly módon és oly mértékben megvalósuló kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és szociális funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. 2371/2002/EK rendelet a halászati erőforrások, 3. cikk „e) "fenntartható kiaknázás": az állomány olyan módon történő kiaknázása, amely az állatállomány jövőbeli kiaknázását nem befolyásolja kedvezőtlenül, és nincs káros hatása a tengeri ökoszisztémára;
Jogesetek
C-50/09. sz. ügy, az Európai Bizottság kontra Írország: 48 Az ugyancsak Írország által hivatkozott „megfelelő tervezés” és „fenntartható fejlődés” fogalmával kapcsolatban meg kell állapítani, hogy, még ha feltételezzük is, hogy e fogalmak felölelik a 85/337 irányelv 3. cikkében említett szempontrendszert, nem állapítható meg, hogy megkövetelnék e szempontrendszer tekintetbevételét minden olyan esetben, amikor környezeti hatásvizsgálat szükséges. C-406/08. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a High Court of Justice (England & Wales), Queen’s Bench Division (Egyesült Királyság) terjesztett elő az előtte az Uniplex (UK) Ltd és az NHS Business Services Authority között folyamatban lévő eljárásban (A meghívásos közbeszerzési eljárás a helyi és speciális vérzéscsillapítók szállítására vonatkozó keretmegállapodás megkötése céljából indult, és a fenntarthatóság az ajánlat része volt 5 % erejéig)
C-201/08. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem, amelyet a Hessisches Finanzgericht (Németország) terjesztett elő az előtte a Plantanol GmbH & Co. KG és a Hauptzollamt Darmstadt között folyamatban lévő eljárásban: „27. … nem értékelték a mentesség (adó – megjegyzés!) megszüntetésének a fenntartható fejlődés szempontjaira gyakorolt hatását. …” C-403/05. sz. ügy, Európai Parlament kontra Európai Közösségek Bizottsága: „45. A Bizottság a fejlesztési politika általános hátterére és a korábbi évekbeli alakulására támaszkodva azt is előadja, hogy a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen egyik horizontális szempontot jelentő intézményi erősítés mostantól kezdve a közösségi együttműködési politikák integráns részét képezi. E megállapítás az EK 177. és EK 181A. cikk értelmezéséből is ered, amelyeknek a szóhasználata arra utal, hogy támogatás nyújtható a kifejezetten nem említett területeken is, mint például többek között az aknamentesítés, illetve a könnyű fegyverek leszerelése.
T-37/04. R. sz. ügy, a Região autónoma dos Açores és az Európai Unió Tanácsa jogvitájában: „87. ... Másodsorban a megtámadott rendeletben jelzett intenzív halászati módszerek a halállomány kimerülését vonják maguk után... C-59/11. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Association Kokopelli és a Graines Baumaux SAS között folyamatban lévő eljárásban: 86 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy az Uniót, mint szerződő felet kötelezi a nemzetközi egyezmény. Azonban, amint arra a főtanácsnok indítványa 53. pontjában rámutatott, az említett egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tartalmát tekintve feltétel nélküli és kellően pontos lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze a 2002/55 és a 2009/145 irányelv érvényességét. … 87 A nemzetközi egyezmény 5. cikkének 5.1 bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy minden Szerződő Fél elősegíti saját nemzeti jogszabályainak megfelelően, és ahol ez szükséges, a más Szerződő Felekkel történő együttműködés során, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások integrált módon történő feltárását, megőrzését és fenntartható használatát, és különösen – amennyiben szükséges – intézkedéseket hoz.
Ami az ítéletek legnagyobb tanulsága, az sajnos nem a tartalmi meghatározottság, hanem két elem: maga az a tény, hogy a fenntarthatóság alapelve joggyakorlati hivatkozás; illetve a jogesetek változatossága, a környezetvédelemtől a támogatáspolitikáig, a halászattól a közbeszerzésig. Különösen fontos e tekintetben a béke, biztonság, demokrácia és jogállamiság egybefoglalása a fenntarthatósággal vagy a kulturális dimenzióval (pl.: a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása nem lehetséges béke és biztonság nélkül, és hogy az új közösségi fejlesztési politika célkitűzései szükségképpen a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásával érhetők el).
A jog? Vélemények, szempontok Fenntartható fejlődés = (nemzedékek közötti méltányosság + nemzedéken belüli méltányosság) x integráció
(Virginia Barrall, 2012)
„A fenntartható fejlődés koncepciójának központi eleme a környezeti szempontok gazdasági és társadalmi fejlődésbe történő integrálásának kötelezettsége ... A fenntartható fejlődés ezen aspektusa talán a legjogiasabb: ennek formális alkalmazása megköveteli a megfelelő környezeti információ begyűjtését és terjesztését, a megfelelő környezeti hatásvizsgálatok lefolytatását...” (Philip Sands, 1994)
„A fenntartható fejlődés nem statikus koncepció ... változik az idővel (ratione temporis) Tartalma változik az érintettek szerint (ratione personae). Ugyancsak változik tárgyában (ratione materiae).” (Barral, 2012) Ehhez még magunk bizonyossággal hozzátehetjük a színhely, terület eltérését (ratione territorii), a fejlesztési szint szerinti eltérést. Összegezve: Konstans tartalmi, terjedelmi változásról van tehát szó, ami valójában a fogalom differentia specifica-ja
„A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jogi kihívás óriási: olyan jogi keretre van szükség, amelyik a környezeti és társadalmi megfontolásokat a fejlődési eljárásokban integrálja, miközben gazdasági elemzést is tartalmaz annak érdekében, hogy a döntések tükrözzék a ’valós’ értékeket és a természet szolgáltatásait. Annak ellenére, hogy a fenntartható fejlődést nemzetközi egyezményekbe foglalták, illetve nemzeti jogszabályok, tervezési szabályok léteznek erre, a koncepció még jobbára megmarad a retorika és politika talaján, anélkül, hogy lennének tényleges jogi paraméterei.” (Palassis, 2011) Tehát: A megfogalmazás nélkülözi mind a jogi tisztázottságot, mind pedig a jogi kötelezettség érzetét. A lényeg az, hogy törekedni kell erre, de semmilyen módon nem számonkérhető. A fenntarthatóság megjelenő elemei nem teszik lehetővé, hogy annak jogi jelentéstartalmáról beszéljünk.
Mi található meg szinte minden fenntartható fejlődésre irányuló rendszerben? A jövő generációk védelme, illetve a jelen generációk közötti esély, vagy más néven a generációk közötti méltányosság, ami különösen a környezethez való jog értelmezésével hozható összefüggésbe A társadalmi részvétel is ebbe a körbe tartozik, hiszen fenntartható fejlődés csak minden érintett bevonásával érhető el. Az együttműködés, a kooperatív eszközök Az integráció, mint ami összefogja, vagy intézményesíti a fenntarthatóságot, illetve egyszerűsítettebb értelmezésben kiadja a fenntarthatóság jelenlegi tartalmának jelentős részét. Az elővigyázatosság, amely értelemszerűen a megelőzést, kockázatelemzést is felöleli, jelentős etikai háttérrel rendelkezik. Mindenképpen ide sorolandó a szubszidiaritás is, felölelve a feladatok és kapcsolódó hatáskörök megfelelő és hatékony megosztását, illetve a különböző szervezeti rendszerek bevonását, a közjó érdekében. Új elem a reziliencia. amely számomra a fenntarthatóság egy megnyilvánulási, megvalósulási formája - az alkalmazkodás lehetősége és készsége. Más néven komplex adaptív rendszer, amelynek kialakítása komplex intézményrendszert is jelent.
25
