ÜZLETI JOG II. 1. előadás
A kötelem és a szerződés
1
Áttekintés: I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.1 A jogrendszer és a polgári jog A.) A jogterületek két nagy csoportra osztása az érdekelmélet alapján B.) Az érdeken, mint elhatárolási szemponton túlmenő más elhatárolási ismérvek C.) Elhatárolás más magánjogi jogágaktól I.2 A polgári jog forrásai és rendszere A.) A kódex szerepe a polgári jogban B.) A Ptk. mai rendszere C.) Az új Ptk. tagolása E.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem A.) A kötelem fogalma B.) A kötelem jellemzői C.) A jogalanyok mellérendelt helyzete D.) A kötelem tartalma E.) Diszpozivitás F.) Az igényhelyzet II.2 A kötelem keletkezése A.) Áttekintés B.) Megkülönböztetés a joghatás iránya szerint C.) Az állam viszonya a szerződéshez II.3 Egyoldalú jognyilatkozatok A.) Fogalmi kör B.) Esetei C.) A tartozáselismerés
II.4 Közhatalmi aktusok A.) Fogalma B.) Csoportjai II.5 A jogalap nélküli gazdagodás A.) Fogalma, jellemzői B.) Az alaptalan gazdagodásra vezető fő esetek C.) Visszatérítési kötelezettség D.) A visszatérítés módja és mértéke II.6 A kötelem alanyai A.) Az alanyok köre B.) Az alanyok érdekállása C.) Aktív és passzív kötelmi helyzetek D.) Az aktív kötelmi magatartás alapesete: az akaratnyilatkozat II.7 A kötelem tárgya: a szolgáltatás A.) A szolgáltatásról általában B.) A szolgáltatások tipizálása C.) A pénzszolgáltatás sajátosságai a Ptk.-ban III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.1 A szerződések közös szabályanyagának áttekintése A.) Az akaratnyilatkozat szerződés keletkeztető ereje B.) A szerződés menete C.) A szerződés teljesítése D.) A szerződésszegés III.2 A szerződéstan különös része A.) A szerződéstípusok és az egyes szerződések B.) Az egyes szerződéstípusok tárgyalása
2
I. A kötelmi jog a polgári jog rendszerében
3
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.1 A jogrendszer és a polgári jog A.) A jogterületek két nagy csoportra osztása az érdekelmélet alapján
4
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.1 A jogrendszer és a polgári jog B.) Az érdeken, mint elhatárolási szemponton túlmenő más elhatárolási ismérvek
5
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.1 A jogrendszer és a polgári jog C.) Elhatárolás más magánjogi jogágaktól
6
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.2 A polgári jog forrásai és rendszere A.) A kódex szerepe a polgári jogban
A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.2 A polgári jog forrásai és rendszere B.) A Ptk. mai rendszere
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.2 A polgári jog forrásai és rendszere C.) Az új Ptk. tagolása
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.2 A polgári jog forrásai és rendszere D.) Az új Ptk. rendszere
I. A KÖTELMI JOG A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN I.2 A polgári jog forrásai és rendszere
E.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban - Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás
- A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része
11
II. A kötelem általános szabályai
12
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem A.) A kötelem fogalma
- Kötelem: a követelés és tartozás egysége, amelyben mellérendelt jogalanyok többnyire relatív szerkezetű, általában pozitív tartalmú jogviszonyban állnak egymással, és a vagyoni értékű szolgáltatások teljesítését vagyoni szankciókkal biztosítják.
13
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem B.) A kötelem jellemzői - Relatív szerkezet: mindig meghatározott személyek között áll fenn - Szerkezeti elemek: alany: természetes személyek és egyéb jogalanyok közvetett tárgy: valamely hagyományos vagy rendhagyó dolog közvetlen tárgy: szolgáltatás, köteles magatartás tartalma: a joghatás > a kötelezett teljesítés kényszerűsége és a kielégítés mikéntje
14
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem C.) A jogalanyok mellérendelt helyzete
- Mellérendelt jogalanyok: a felek jogilag egyenjogúak, kölcsönösen jogokkal bírnak, kötelezettségekkel terheltek (kölcsönös érdekpozíció) > DE! lehet az egyik fél csak jogosított, a másik csak kötelezett ~ egyszemélyes dologi alapú kötelmek ~ kárkötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás - Követelés és tartozás egysége: ugyanaz a szolgáltatás: az egyik fél szemszögéből követelés > a másik félnél tartozás
15
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem D.) A kötelem tartalma
- Pozitív tartalom: a kötelem normái főként pozitív tartalmúak dare (adás) facere (tevés) praestare(helytállás) jellegű szolgáltatás értendő alatta, viszonylag kevés a non facere (tartózkodási jellegű) szolg.
16
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem E.) Diszpozivitás
- Diszpozitív szabályozási jelleg: a jog csak a felek eltérő megállapodásának hiányában ad iránymutatást nem jellemzi azokat a kötelmi helyzeteket, ahol az igényérvényesítő jogosult és a szolgáltatás nyújtására kötelezett helyzete minden tekintetben ellentétes (pl. károkozó károsult)
17
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A kötelem F.) Az igényhelyzet - Igényhelyzet: a kötelmi helyzet: kikényszeríthető alanyi jog, igény a jogosult javára ~ a dologi jogi igény erősebb (nem évül el, csak elbirtoklással lehet megszüntetni) ~ a kötelmi vagyoni helytállásra szorít, teljesítőképesség hiányában állami beavatkozással kikényszeríthető (ha van fedezet), az elévülés igényvesztést eredményez az állami kényszer alkalmazását megelőző vagyoni kényszerítő eszközök ~ a kötelem elnehezítésének lehetősége teljesítésre serkent ~ a kötelem teljesítőképességének növelése dologi, személyi biztosítékokkal
18
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A kötelem keletkezése A.) Áttekintés
- Kötelemkelteztető tényállások: jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás > szabályanyaga a múltban előállott jogellenes cselekményre reagál egyoldalú jogügyletek (élők között és halál esetére) közhatalmi aktusok ha az egymástól független jogalanyok ~ gazdasági érdekeit ~ egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni > a legjelentősebb, előremutató kötelemkeletkeztető tényállás, A SZERZŐDÉS
19
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A kötelem keletkezése B.) Megkülönböztetés a joghatás iránya szerint
- A dinamika, mint a kötelem jellemzője: vagyonmozgás (árucsereviszonyok) a felborult vagyoni helyzet helyreállítása (reparáció)
- Tipizálás: „múltba néző” reparációs jellegű > korábban fennállt, nem jogszerűen megváltozott helyzetet állít vissza ~ kártérítési kötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás „ előremutató” akaratlagos jellegű kötelmek ~ szerződések ~ egyoldalú jogügyletek ~ közhatalmi aktusok
20
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A kötelem keletkezése C.) Az állam viszonya a szerződéshez
- Elismeri: perelhetőség végrehajthatóság - Ha azonban a szerződés jogilag csonka, az ilyen szerződéshez fűződő joghatások beálltát tiltja ÉRVÉNYTELENSÉG vagy lehet orvosolni vagy nem ~ a joghatás beállását MEGTILTJA ~ ha már beállt >>> IN INTEGRUM RESTUTIO
21
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Egyoldalú jognyilatkozatok A.) Fogalmi kör
- Ptk. 199. §: Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. - Az egyoldalú jognyilatkozatokról általában: főszabály szerint a nyilatkozattevő egyoldalú nyilatkozattal mások terhére jogot nem keletkeztethet okszerűen ingyenes ügylet általában a szerződésekre vonatkozó szabályanyagot kell rá alkalmazni
22
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Egyoldalú jognyilatkozatok B.) Esetei
- Esetei: alapítványrendelés (PTK. 74/A §) díjkitűzés (PTK. 592.§) kötelezettségvállalás közérdekű célra (PTK. 593596.§) végrendelet hagyományrendelés meghagyás egyszemélyes társaság (kft., rt.) alapítása
23
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Egyoldalú jognyilatkozatok C.) A tartozáselimserés
- A kereskedelmi ügyletek vonatkozásában kiemelkedő a jelentősége - Tartozáselismerés: fogalom: a jogosulthoz intézett, írásbeliséghez kötött egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn jogforrás (Ptk. 242. § /1/-/2/) a tartozás fennállásának megdönthető vélelmét állítja fel joghatása: a bizonyítási teher megfordulása, az elévülés megszakadása formai követelmény: írásbeliség
24
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 Közhatalmi aktusok A.) Fogalma
- Ptk. szerinti jogforrás: Ptk. 198. § (3) > szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és ~ a kötelezettet, ~ a jogosultat és ~ a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza ebben az esetben ~ jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában ~ a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
25
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 Közhatalmi aktusok B.) Csoportjai
- Forrás szerinti csoportjai: jogszabály (közvetlen v. közvetett módon) hatósági határozat ~ közvetlenül: kisajátítás ~ kivételesen közvetve: önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogának cseréjéhez szükséges hatósági jóváhagyás bírósági határozat ~ KONSTITUITÍV > Kötelmi jogviszonyt keletkeztető, módosító, megszüntető), pl.:cégbejegyzés (közhatalom gyakorlása) ~ DEKLARATÍV(létező jogviszonyt megállapító)a jogerős ítélettel megnyílik a végrehajtás lehetősége
26
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 A jogalap nélküli gazdagodás A.) Fogalma, jellemzői
- Jogforrása: Ptk. XXXII. fej, 361-364. § - Fogalma: aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni (361. § /1/); a törvényi tényállás kumulatív elemei: vagyoni előny a kötelezettnél veszteség (vagyoni hátrány) a jogosultnál okozati összefüggés előny és hátrány között, a gazdagodás más jogalap hiányában áll fenn; bekövetkezhet: ~ juttatással, de annak célja nem valósulhat meg ~ juttatástól függetlenül nem volt cél (pl. találás) - A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS SZABÁLYAIT CSAK AKKOR LEHET ALKALMAZNI, HA A VISSZAKÖVETLÉSNEK NINCS MÁS JOGCÍME (BH 1985 /6/, 230)
27
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 A jogalap nélküli gazdagodás B.) Az alaptalan gazdagodásra vezető fő esetek
- Az alaptalan gazdagodásra vezető fő esetek: tartozatlan fizetés (téves címzés, helytelen átutalás, kétszeri fizetés, túlfizetés, téves kiszolgálás) okafogyott szolgáltatás (az eredetileg fennálló jogalap megszűnt, vagy a felek által kívánt eredmény meghiúsult, pl.: fel nem róható lehetetlenülés, megbízott teljesítés előtt meghal) tv.-be, jóerkölcsbe ütköző szolgáltatások (nem lett volna szabad elfogadni: zsaroló, verőember) más dolgával való jogellenes rendelkezés (pl. sikkasztó), (meg)térítési igények (túl- és ráépítés, bitorlás) elszámolási helyzetek
28
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 A jogalap nélküli gazdagodás C.) Visszatérítési kötelezettség
- A (vissza)térítési kötelezettség: főszabály: a gazdagodás visszatérítése kivétel: ha a gazdagodó attól a visszakövetelés előtt elesett alkivétel: a rosszhiszemű gazdagodónak a visszatérítési kötelezettséggel számolnia kell kivétel az alkivétel alól: életfenntartási cél > kivétel: jsz. eltérő rendelkezése - bcs. útján való gazdagodás-szerzés állam javára marasztalás: az ellen alkalmazható, aki tilos v. jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő > represszív szankció
29
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 A jogalap nélküli gazdagodás D.) A visszatérítés módja és mértéke
- A visszatérítés módja és mértéke: a jogalap nélküli bitorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a visszatérítésre kötelezett szükséges költségei (ráfordítások) megtérítését követelheti elsődlegesen a dolog; ha nincs meg: értéke, v. a helyébe lépő más dolog esedékessége > rosszhiszeműség: a gazdagodás pillanata > jóhiszeműség: a nyilvánvalóvá válás költségek: a szükséges mértékig érvényesíthetők hasznok kiadása károk megtérítése igényérvényesítés: kötelmi jogi igényként, keresettel > PTK. 364.§: egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni 30
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.6 A kötelem alanyai A.) Az alanyok köre
- Az alanyok köre: mint minden jogviszonynak, a kötelmi jv.-nak is jogképességgel rendelkező jogalany lehet alanya ember (természetes személy) mesterséges jogalany, jogi személy (Ptk. 8. §, 28. §) quasi jogi személy Ggt. 2. § /2/) az állam (kötelmi jogviszonyokban nem preferált)
31
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.6 A kötelem alanyai B.) Az alanyok érdekállása
- Az alanyok érdekállása: főszabályként kétpólusú: két különböző érdekállás (hitelezőadós) > több alany is állhat kötelemben többpólusú: harmadik személy is jelen van (pl. harmadik személy javára szóló szerződés, engedményezés) azonos érdekállású: több alany, de 8még) nem különböztethető meg a hitelezői és adósi pozíció (gazd. társaság alapítása, közös tulajdont létrehozó kötelmi helyzet) - Az alanyok elnevezése: alapvető érdekállásukhoz kötődik (jogosult-kötelezett, hitelező-adós, károkozó-károsult, eladóvevő, örökös-hagyományos) > felekről addig beszélhetünk, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából nincs jelentősége
32
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.6 A kötelem alanyai C.) Aktív és passzív kötelmi helyzetek
- A kötelmi helyzet passzív, ha a kötelmi viszonyt illetően az alanyok nem kívánják annak létrejöttét kényszerkötelmek: jogszabályi parancsra áll elő kötelmi helyzet (pl. szerződéskötési kötelezettség) ill. jogszabályi rendelkezés miatt valaki elesik az őt egyébként megillető igénytől (pl. csődeljárás) károsult a jogellenes károkozás körében: ha előre látná, tiltakozna ellene - Aktív, ha a jogviszony alakítása az alany magatartásának következménye > alapesete az akaratnyilatkozat, valamely joghatásra irányuló akarat bármely módon való kifejezése
33
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.6 A kötelem alanyai D.) Az aktív kötelmi magatartás alapesete: az akaratnyilatkozat
- Az akaratnyilatkozat > jogviszonyt hoz létre kötelmi joghatása főszabályként abban áll, hogy a nyilatkozattevő a maga terhére vállal kötelezettséget (pl. végrendelet, díjkitűzés, tartozáselismerés, jogosultságról való lemondás) kivételképpen előfordulhat, hogy a másik félre kötelezettséget ró v. tőle jogosultságot von el > alakító jog: keletkezteti, módosítja v. megszünteti a jogviszonyt (beszámítással való teljesítés, a jogviszony egyoldalú megszüntetésére vezető elállás, elévülési ill. megtámadási kifogás) a szerződés alapeleme: két vagy több autonóm jogalany joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas akaratnyilatkozatát igényli
34
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.7 A kötelem tárgya: a szolgáltatás A.) A szolgáltatásról általában
- A szolgáltatás fogalma: az a kötelmi jogviszonyban tanúsítandó magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amit kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles a szolgáltatás (magatartás) a kötelmi jogviszony közvetlen tárgya a dolog a közvetett tárgy ,a szolgáltatás tárgya
35
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.7 A kötelem tárgya: a szolgáltatás B.) A szolgáltatások tipizálása
36
II. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.7 A kötelem tárgya: a szolgáltatás C.) A pénzszolgáltatás sajátosságai a Ptk.-ban
- A pénzszolgáltatás sajátosságainak meghatározása a Ptk.-ban: a pénztartozás megfizetésének módja teljesítésének helye és ideje jogcímei elszámolási sorrendje objektív következménye: a kamat
III. A szerződés, mint kötelem
38
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.1 A szerződések közös szabályanyagának áttekintése A.) Az akaratnyilatkozat szerződés keletkeztető ereje
- Az akaratnyilatkozat szempontjából közelítve: minden szerződést jellemez, hogy két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata
39
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.1 A szerződések közös szabályanyagának áttekintése B.) A szerződés menete - A szerződés menete: az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos előkészítő fázis után létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (érvénytelenség) NEM a szerződés „menet közben” maga is változásokon mehet keresztül ~ irányt változtat > módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül)
40
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.1 A szerződések közös szabályanyagának áttekintése C.) A szerződés teljesítése
- A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni, vizsgálandó a teljesítés módja, helye, ideje a feltételek és választási jog megvalósulása a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a szerződés alapján törekszik 41
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.1 A szerződések közös szabályanyagának áttekintése D.) A szerződésszegés - Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt jogosult nem kívánta, mert késedelemben hibás teljesítésben lehetetlenülésben teljesítés megtagadásában ölt testet > SZERZŐDÉSSZEGÉS mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet - A szerződésszegés esélyének minimalizálása: készségfokozó és teljesítő képességet fokozó jogi eszközök alkalmazása
42
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.2 A szerződéstan különös része A.) A szerződéstípusok és az egyes szerződések
- Szerződéstípusok és egyes szerződések: az általánosan vizsgálandó elemek bizonyos eltérősége vezet megkülönböztetésükhöz az egyes szerződéstípusok egymástól eltérő rendeltetés, tárgya, tartalma több-kevesebb kiegészítő szabályozást igényel DE! a speciális szabályozás előírása/értelmezése csak annyiban helytálló, amennyiben az összhangban áll a szerződések > kötelmi jog > a polgári jog általános érvényű szabályival
43
III. A SZERZŐDÉS, MINT KÖTELEM III.2 A szerződéstan különös része B.) Az egyes szerződéstípusok tárgyalása
- Az egyes szerződéstípusok tárgyalása: szerződési alaptípusok, ill. főleg a magánszemélyekhez fűződő vagyoni kapcsolatokat jelentő szerződésfajták a gazdasági élet alapvető szerződései > kereskedelmi szerződések > a TIPUSSZABADSÁG eleve kizárja az összes lehetséges szerződés rendszerbeli elhelyezését, azonban a tipizálás segítséget adhat a jogviszony tartalmát alapul vevő helyes minősítéshez
44
