Római jog levelező II

a kötelem fogalma A köte le m (obligatio) me ghatározott sze mé lye k között fe nnálló, a magánautonómián alapuló azon jogviszony, me lyné l fogva az e gyik fé l a másiktól szolgáltatást köve te lhe t.

Római jog levelező II.

• •

a szolgáltatás köve te lé sé re jogosult fé l: hite le ző (creditor) a szolgáltatásra köte le ze tt: adós (debitor)

a köte lmi viszony • a hite le ző sze mszögé ből né zve köve te lés (nom en) • az adósi oldalról sze mlé lve pe dig tartozás (debitum ) e ze k e lle nke ző e lőjelű, de azonos é rte lmű kifeje zé sek (A m on otón ia e lkerü lé se vé gett m ind a joga lkotá s, m ind a z elmé let válta kozva ha szná lja a kétféle be szé dm ód ot.)

Kötelmi jog I.

a kötelemlétesítő tények Köte le mlé tesítő (köte le mfakasztó) té nye kne k, más szóval a köte lme k té nyalapjának (jogalapjának: causa obligationis) ne ve zzük azokat a té nyállásokat, me lye k joghatásaké nt köte le m ke le tke zik. Eze k a té nye k a köte lme k forrásai. A köte le mfakasztó té nye k ké t máig alapve tő osztályát már Gaius fe lisme rte , amidőn Institutioiban azt mondja, minde n köte le m • vagy s ze rződé sből (ex contractu), • vagy pe dig joge lle nes cse le ke de tből (ex delicto) ke le tke zik. Gaius később hármas fe losztást alkalmazva a fe ntiek me llé már a köte lme k forrásainak e gy további csoportját, • a variae causarum figuraet is fe lsorolta, (é rtvé n e zalatt azokat a változatos té nyállásokat, me lye k se m a sze rződé se k, se m a joge lle ne s cse le kmé nye k közé ne m sorolhatók, de ame lye khe z joghatáské nt a jogalkotó akaratából mé gis köte lmi viszony fűző dik)

a kötelem fogalma (2) a köte le m fogalmi e le me i a) az adós és a hite le ző, mint a köte le m szemé lye i b) a szolgáltatás, mint a köte lem tárgya c) a szolgáltatás jogi kiké nyszeríthe tősége , vagyis a szankció

a kötelemlétesítő tények (2) Vé gül Justinianus né gy csoportba osztotta a köte le mlé tesítő té nye ke t: • a sze rződé s (contractus) és • a joge lle nes cse le kmé ny (m aleficium , delictum ) me llé fe lve tte a variae causae osztályából kikülöníte tt • q uasi-contractusok, vagyis a sze rződés-sze rű té nye k • q uasi-delictumok), azaz a delictum -sze rű té nye k csoportjait. - A q uasi-contractusok olyan té nyállások, me lyekből olyan köte lme k ke le tke zne k, ame lye k e gyik vagy másik sze rződé ses köte le mhe z hasonlóak vagy é ppe n azokkal e gye zőe k, ané lkül azonban, hogy a fe le k valójában sze rződé st kötötte k volna. - Hasonló a he lyze t az ún. quasi-delictum okkal, me lye kből delictualis jelle gű köte le m ke le tke zik annak elle né re , hogy e se tükbe n valóságos delictum ról ne m le he t szó, hisze n valame nnyiné l hiányzik az e lköve tői vé tkessé g (dolus).

I. a kötelem személyei A köte le mhez min im álisan két szem ély szü ksé ges, a kik v iszon ya az on ban külön böz őképpen ala ku lhat: a) A le ge gysze rű bb e set az, am id őn c sa k e gy szolgált atás sz erepe l a köte lemben s a fe le k közül az e gyik csa k hite lez ő, an élkü l hogy a m ásikna k valam ivel tart ozné k, a má sik ped ig csa k ad ós, anélkü l h ogy a ma ga részér ől valam it követe lhetne. (obligatio nes unilaterales Eze k az ún. e gyolda lú kötelme k), C D b) A köte lme k e gy má sik c sop ortjában u gyancsa k e gyetlen olyan szolgált atás van, me ly az ügylet lén ye gét is me ghat ár ozz a. Erre a szolgá ltatásra az a dós ingyen esen , ellen sz olgá ltatá s né lkül vá llalkoz ik. Biz on yos körü lmén ye k köz ött az on ban követe lheti me ghat ár oz ott ellenigén ye i kie lé gíté sét, neve zetesen költe kezé sei és kára me gtér íté sét - ESETLE GE SEN egy- ill. kétolda lú köte lmek: e gyenlőtlenü l két old alú kötelme k (obligationes b ilaterales ina equa les = a sz inalla gmatiku s kötelme k). C

D

a kötelem személyei (2)

többalanyúság

c) A gazdasági forgalom le gfontosabb ügyle te ibe n azonban ké t e gye nrangú szolgáltatás áll e gymással sze mbe n, me lye ke t a fe le k kölcsönöse n, az e lle nszolgáltatásra tekinte tte l vállalnak. Mindké t fé l szüksé gké ppe n adós és hite le ző is e gy sze mé lybe n; pl. a z elad ó ad ós a z ár ura, hite lez ő a véte lár ra, a vevő visz ont a dós a vételá rra , hite lez ő a z á rura vonat koz óan.

Eze k az ún. e gye nlőe n ké toldalú („visszte rhes”, „viszonos”) (obligationes bilaterales aequales = szinallagmatikus) köte lme k Közé jük tartozik • • •

az ad ásvéte l, a bé rlet, a mun ka szer ződé s, a vá llalkozá s, a tár sa sá g é s a vé letlen köz össé g, a névtelen reá lszerz őd ése k álta l létreh oz ott kötelmi visz ony.

C

D

(A többa lan yú sá g a d ologi j ogv iszon yokban többn yire, mint köz ös tu lajd on condo minium - je lenik me g, ah ol a tu lajd on osi p oz ícióban sze repe l több sze mély, m int tár stulaj don os.)

A je le nsé gge l a köte lme kné l is találkozunk, me lyekné l azonban az alanyi többsé g mindké t oldalon, a jogosult oldala me lle tt a köte le ze tt oldalán is mutatkozhat. 1. Olyankor, amidőn e gyazon köte le mbe n a hite le zői vagy adósi, ese tle g mindké t pozícióban több sze mé ly áll, e ze k e gymás közötti vis zonya re ndsze rint az, hogy köztük a köve te lés ille tőle g tartozás me goszlik: minde gyik hite le ző csak a ne ki járó részt köve te lhe ti, ill. minde gyik adós csak a ráeső ré ssze l tartozik (többalanyú osztott köte lme k: obligatio plurium pro parte rata).

halmozás

obligatio plurium pro parte rata

2. A másik le he tősé g, amikor e gysze rűe n több köte le m e gymás me lle tti ke le tke zé sé ről van szó. Ez a halmozás (cum ulatio ) ese te. Ilyen k umulatív tarto zás áll fenn a kö zö sen elkövetett delictum (pl. fu rtu m, da mnu m iniu ria da tum, iniuria ) esetében, ahol a poena lis kereset mi ndeg yikük ellen külö n-k ülön, vag yis ö sszességében nézve k umul atíve indítható. Hasonlóké ppen cum ula tio az is, ha v alaki ugy anazt a dolgot egy más ut án t öbbeknek adja el, mi vel az egyik vevő ré szé re tö rtént teljesítéssel nem szűnik meg a többi felé fennálló kötelezettség.

1

D D2 D3

Valame nnyi köte le mfé lesé gné l e lőállhat az az ese t, hogy az e gyik vagy mindké t oldalon több sze mé ly áll a köte le mbe n = többalanyú köte lme k.

C

D1 D2 D3

az adósi (passzív) egyetemlegesség

egyetemlegesség 3. A több alany viszonya le he t e gye te mle ges is, ami azt je le nti, hogy • a több hite le ző minde gyike az e gé sz szolgáltatás köve te lé sé re van jogosítva, ille tőle g • a több adós minde gyike az e gész szolgáltatás te ljesíté sé re van köte le zve , de – az e gyik hite le ző javára vagy – az e gyik adós által eszközölt te ljesíté s a köte lme t minde gyikre né zve me gszünte ti.

D1 D2 D3

C

D

C

C1 C2 C3

A passzív e gye te mle gessé g cé lja minde nkor az, hogy nagyobb biztonságot nyújtson a hite le zőne k azáltal, hogy a te ljesítést bárme lyik adóstól köve te lhe ti. A klasszik us jogb an azonb an az egyetemlegesség hitelbizto sító ereje a correa lita s esetében csupán abb an állt, hogy a hitelező az adó stársak kö zül kiv álaszthatt a azt, akitől a kö vetelés behajtását a legink áb b re mélhette. A kiv álaszt ás (electio), pont o sabban a perbeli litis contesta tio ilyenkor a co rrea litas meg szűnését, é s a t öbbi adó s szab adul ását ere dménye zte, függetlenül a pe r ere dményétől.

A ne m üg yleti egyetemlegességnél (solida rita s) csupán a hitelező materi ális kielégítése mente sítette a tö bbi adó st ársat , vag yis az első per teljes vagy ré szletes eredménytelensége esetén tovább ra is pe relhette az adó stársakat .

II. a kötelem tárgya A köte le m tárgyának a szolgáltatást ne ve zzük, ami ne m más, mint az a magatartás, me lye t az adósnak a hite le ző é rdeké be n tanúsítania ke ll. A szol gáltatáské nt szóba jöhe tő magatartások annyira változatosak, hogy számbavé te lük úgyszól ván le he te tle n. Minde ne k e lőtt a sze rződé se kből e re dő köte lme kné l van e z így, e gye ne s köve tke zmé nyeké nt a fe le k magánautonómiájának. A ke re se tformulák szóhasználatát köve tve a rómaiak a köte le m le he tsé ges tárgyait DARE, FACERE, PRAESTARE szavakkal írták körül.

specifikus és generikus szolgáltatás Eze n me gkülönbözte tésne k olyan köte lmekné l van je le ntősé ge, me lye kbe n az adós dolog szolgáltatására van köte le zve . A. Spe cifikus a szolgáltatás (e gyúttal a köte le m obligatio speciei), ha a köte le m ke le tke zése kor határozottan me g vannak je lölve azok a dolgok, ame lye kke l (s csak azokkal) az adós köte le ze ttsé gé t te ljesíthe ti ill. te lje síte nie ke ll. (pl. St ichus ra bsz olga, fund us Cor ne lianus, megh atár oz ott bútordar a b st b.).

Az indi viduálisan me gje lölt dolog he lye tt • a hite le ző más dolgot ne m köte les e lfogadni, ill. • az adós más dolgot ne m tartozik szolgáltatni. Je le ntősé ge : • ha a dolog utóbb az adósnak fe lróható okból e lpusztul, a szolgáltatás le he te tle nné válásáé rt fe le lőssé gge l (kárté rítésse l) tartozik, • ha viszont a le he te tle nülé s ne ki fe l ne m róható, szabadul a köte le m alól.

generikus szolgáltatás • A ge ne rikus köte le m tárgyai le gtöbbször he lye ttesíthe tő dolgok, de !! le he t he lye tte síthe te tle n dolgokkal is ge ne rikusan tartozni (pl. az örökös a ha gyaté ki kép gyűjtemén yből e gy képet kötele s a ha gyomán yosn ak kiadni, va gy az ela dó egy fé rfira bszolgát sz olgá ltatni)

Nota be ne !! • Me gfordítva, he lye ttesíthe tő dolog is le he t spe cifikus köte le m tárgya (pl. öt zsá k búza letét be he lyezé se, n yomtatott kön yv e gy példán yána k h aszonkölcsön be adá sa).

praestare-szolgáltatások A praestare szolgáltatás általános é rte le mbe n he lytállást, fe le lőssé ge t je le nt amiatt, hogy valaki a tőle e lvárt magatartást ne m tanúsítja (e re de tile g: praes stare, azaz ke ze ské nt fe le lni). Ez a szolgáltatás-fé le sé g ké tfé le módon je le ntke zik. 1. Az ese tek e gy ré szébe n mint a köte le m e re de ti tárgya sze re pe l, vagyis a köte le m e le ve fe le lőssé gké nt jön lé tre , (e lsődle ges praestare köte le m) - az adós e gy általa e lköve te tt delictumé rt (pl. lopás, rongálás) tartozik he lytállni, vagy - hogy az adós e zt a fe le lőssé ge t, me ly őt különbe n ne m te rhe lné, sze rződé sse l maga vállalta (mint pl. a ke zes, [ma: a biztosító]). 2. Más e se te kbe n a praestare a köte le m e re de ti tárgya he lyé be lé p mint másodlagos szolgáltatás, ti. olyankor, amidőn az adós az őt te rhe lő dare vagy facere szolgáltatást ne ki fe lróható okból ne m te ljesíti (a sze rződéssze gé s e se te ).

specifikus és generikus szolgáltatás (2) B. Ge ne rikus, fajta sze rint me ghatározott a szolgáltatás (s a köte le m obligatio generis), ha a szolgáltatandó dolog ne m e gye dile g, hane m fajilag van me ghatározva, más szóval, az adósnak a dolgok bizonyos köré ből (genus) ke ll me ghatározott me nnyisé ge t szolgáltatnia (pl. száz mé rő búza, tíz amphora bor, száz db. tojás, stb.). Te rmé sze te se n, a ge ne rikus köte le ze ttsé g le rovása is a genusba tartozó speciese kke l törté nik, me lye k kiválasztása e lle nke ző kikötés híján az adóst ille ti, aki azonban ké tsé g ese té n le galább közé pminősé gű e gye de ke t tartozik szolgáltatni.

generikus szolgáltatás (2) A ge ne rikus köte le m sajátossága, hogy e nné l a szolgáltatás le he te tle nülése általában ne m köve tke zhe t be : az adós mindaddig tartozik, míg az ille tő dologfaj te ljese n ki ne m vé sz, ami pe rsze ritkán adódik e lő.

„Genus perire non potest” A le ggyakrabban e lőforduló ge ne rikus szolgáltatás a pé nztartozás, me lyne k ge ne rikus je lle ge mé g fokozott is: ti. ha az a pé nzne m, me lybe n a pé nztartozást kirótták, utóbb me gváltozik (aza z mint genus kivé sz), a tartozást az új pé nzne mbe n ke ll le róni, vagyis a pé nztartozás le he te tle nülé se e lvile g kizárt.

zártfajú kötelmek Kivé te les ese te kbe n a ge ne rikus köte le m is le he te tle nülhe t, ami az ún. zártfajú köte lme k ese té be n fordulhat elő, ahol az a genus, me lyből az adósnak te ljesíte nie ke ll, a dolgok e gy szűke bb köré t foglalja magában. 1. e z a he lyze t olyankor, amidőn he lye tte síthe te tle n dolgokkal tartozik valaki ge ne rikusan (pl. a n yáj am ból t artozom 1 0 d b. juh ot sz olgá ltatni),

2. ha he lye ttesíthe tő dolog is a ge ne rikus köte le m tárgya, de a genus szorosan körül van határolva (pl. e lad ok ne ked 5 a mphorán yi saját ter mé sű X évjáratú fa ler numi bort).

facultas alternativa A vagylagos szolgáltatástól me gkülönbözte tjük a fe lváltó szolgáltatást. Itt csak e gy szolgáltatás van a köte le mbe n, de az adósnak joga van azt • a sze rződé s, vagy VAGY HA NEM! • jogszabály külön fe lhatalmazása alapján e gy MÁSIK szolgáltatással fe lváltani. A fe lváltó szolgáltatás te hát az ADÓ S e gyoldalú hatalmassága. A jogszabályon (törvé nye n) alapuló fő ese te k: • az e lköve tő noxaba adása hatalomalatti delictuma e se té n, • fe lé ntúli sé re le mné l az ügyle ti vé te lár kie gészíté se a piaci árra. A ké tfé le szolgáltatás különbsé ge a pe rbe n is me gmutatkozik: - a lterna tiv obliga tionál, ha a v álaszt ás joga az adó st illeti, a hitelező vag ylag o san perel, - fa cultas alterna tiva esetén viszo nt c sak a fő szolg áltat ást követelheti a hitelező.

a kötelem szankciója (2) Elté rő sajátosságaik alapján az in personam actiók ké t alapve tő csoportja különbözte the tő me g, ti. a poenalis actioké és a rei persecutoria actioké. 1. Az actiones poenales olyan köte lmi ke rese te k, me lye kke l a sé rte tt, mint hite le ző a te ttestől, mint adóstól ke rese te nké nt e lté rő módon me gállapított bünte téspé nz (poena) me gfize té sé t köve te lhe ti szolgáltatáské nt. Ilye n ke rese te k ke le tke zne k a – –

ma gánd elict umokból é s egye s de lictum-szerű tényállá sokból.

2. Ezze l sze mbe n a valame nnyi ne m delictualis köte le mből ke le tke ző, s a köte lmi ke rese te k többsé gé t jele ntő actiones rei persecutoriae útján a hite le ző a ne ki járó szolgáltatás e lmaradása miatt e lsze nve de tt é rde ksé re lme pé nzbe li e gye né rté ké t köve te li az adóstól.

alternatio = obligatio alternativa VAGY! A köte le m tárgyát sze rződésükbe n a fe lek úgy is me ghatározhatják, hogy az adós többfé le szolgáltatással tartozik ugyan, de olymódon, hogy közülük az adós bárme lyike t választhatja, s annak te ljesíté sé ve l a köte le m valame nnyi szolgáltatásra né zve me gszűnik. A hite le ző választási jogát külön ki ke ll kötni! Vagylagosan a le gkülönbözőbb szolgáltatások kapcsolhatók e gybe . Ha az e gyik szolgáltatás utóbb le he te tle nné válik, a köte le m a me gmaradtra konce ntrálódik. Ha azonban a választás joga a hite le zőt ille tte és a le he te tle nülés az adósnak fe lróható, a hite le ző választhatja a le he te tle nült szolgáltatás miatti kárté rítést is.

III. a kötelem szankciója A köte le m szankciója abban áll, hogy ha az adós a fe lvállalt vagy a reá kirótt szolgáltatást önké nt ne m te ljesíti, a hite le ző ke re se te alapján e lmarasztalják a hite le zőt é rt é rde ksé re le m pé nzbe li e gye né rté ké ne k ill. e lle nté te le zé sé nek me gfi ze tésé re . Az adósi fe le lőssé g é rvé nye sítésé re a hite le zőne k a me gfe le lő IN PERSONAM ACTIO áll re nde lke zé sé re. A köte lmi ke rese tekne k közös je lle mzője , hogy itt a jogosult számára az ese tle ge s pe r alpe re sé nek sze mé lye e le ve , már a köte le m ke le tke zése pillanatában adott, sze mbe n a dologi ke re se te kke l, ahol az in rem actio alpe re sé t csak e gy jövőbe n be köve tke ző jogsé rtő cse le kmé ny fogja kije lölni.

a kötelem szankciója (3) Az é rde ksé re le m e lté rő fe lszámítási módja alapján a rei persecutoria ke rese te kne k további ké t alfaja áll e lő: a) Az actiones stricti iuris ese té be n csupán a szorosan ve tt pe rtárgyé rté k jön figye le mbe , b) az actiones bonae fideiné l a hite le ző vagyonát é rt mindazon hátrány, me lye t a hite le ző a te lje sítés kimaradása folytán e lsze nve de tt.

a kötelmek nem teljesülése

lebonyolítási zavarok

A köte le m, akár sze rződésből ke le tke ze tt, akár más jogalapból, a te ljesíté sse l é ri e l cé lját, amive l azután lé tjogosultsága is me gszűnik.

Adósi oldal

nem teljesítés

Előfordulhat azonban, hogy a köte le m le bonyolítása során zavaró té nye zők állnak e lő, me lyek a te lje sítési e re dmé ny be állta e lé akadályokat gördíte ne k. Eze k az akadályok állhatnak - a fe le k magatartásában (te vé sé ben, mulasztásában) vagy - a fe le ktől függe tle n obje ktív té nybe n (vé le tle n bale se t). Hozzájuk a jogre nd köte le mmódosító vagy köte le mszünte tő hatást fűz.

Hitelezői oldal nem kellő teljesítés késedelem

lehetetlenülés

felróható K

késedelem K

nem felróható

kellékhiányos teljesítés

Mind a fe le k magatartásából, mind pe dig a tőlük függe tle nül beálló le bonyolítási zavarok je le ntke zhe tne k akár az adós, akár a hite le ző oldalán.

adósi oldal


1. A z adó si ol dalo n jelentkező lebonyolít ási zav ar meg nyilv ánulhat: a) mi nt nem teljesítés, mely lehet aa) utólago s lehetetlenülés, v agyi s a kötel mi szolg áltat ás végleges nemteljesítése, mely – ha az adó snak felró ható, k árté rítést vo n mag a ut án, – ha pe dig nem felró hat ó, az adó s szab adul ását ere dményezi a kötelem alól; bb) adó ské sedelem, azaz a k ötelmi szolg ált atás ideiglenes ne mteljesítése, mely felróható ság e setén az adó si felelősség meg szi gorodását é s a késedelemmel ok ozot t k ár megté rítését vo nja maga ut án; b) mint nem kellő teljesítés, mely i smét lehet aa) kellékhiányo s teljesítés, melyért az adó s o bjektív alapo n ( vétkességére tekintet nélkül) jog- é s kellékszav ato sság gal t arto zik,

hibás teljesítés K

Adósi oldal

nem teljesítés


lehetetlenülés

felróható K

késedelem K

nem felróható



bb) hib ás teljesítés, melyért szintén k ártérítéssel t arto zik.

hitelezői oldal


2. A hite le ző oldalán je le ntke ző le bonyolítási zavar a hite le ző-ké se de le m, me ly általában ne m köte le msze gés (a hite le ző ui. jogosítva van, ne m pe dig köte le zve ), hane m az adósi te ljesíté sné l való közre működé s e lmulasztása. Enne k le gfontosabb köve tke zmé nye az adósi fe le lőssé g e nyhülése , míg a szolgáltatás hite le zőnek fe lróható le he te tle nülése az adós köte le m alóli szabadulását idé zi e lő. A ké sőbbiekbe n a ne m te ljesítés három fő ese té ről lesz szó: a) a le he te tle nülésről, b) az adóskése de le mről, é s c) a hite le zőké se de le mről. A ne m ke llő te ljesítés ké rdése i az e gye s köte lme kné l ke rülne k me gtárgyalásra.

Adósi oldal

nem teljesítés


lehetetlenülés

felróható K

nem felróható

késedelem K



a kár összetevői

a kártérítés, mint a kötelemszegés szankciója A fe lróható köte le msze gés alapve tő szankciója, hogy az adós tartozik azt a KÁRt me gté ríte ni, amit a köte le msze gés a hite le zőne k okozott.

A károsult vagyonában be köve tke ze tt te ljes kárnak ké t össze te vője van: a) dam num em ergens (valóságos, té nyle gese n fe lme rülő, pozitív kár), vagyis a károsult me gle vő vagyonának csökke nése azáltal, hogy abból e gy vagyontárgy (dolog vagy más aktívum) te ljese n kie se tt vagy é rtéké be n me gfogyatkozott (a ház össz edőlt, leé gett, a ra bszolga me gha lt vagy me gr okkant, a mun kaesz köz, h aszn álati tá rgy t ön kre ment, a követelést a z e gyeteme s h itele zőtá r s elen gedte, st b.);

a KÁR fogalma általános me gfogalmazásban a kár (dam num ) ne m más, mint az a vagyoni hátrány, me lye t valaki e gy károsító té ny (ún. kár-ok) köve tke zmé nye ké nt e lsze nve de tt (dem inutio patrim onii)

b) lucrum cessans („e lmaradt haszon”), azaz a károsító té ny köve tke zté be n e lmaradt vagyonnöve ke dés, me ly - akár oly módon je lentke zik, hogy e gy már folyó jöve de le m esik ki (pl. a bé rház leé gé se miatt a ház bé rjöve dele m, bé rmun kásn ál a ba leset, test i sérté s m iatt a mun ka bé r),

-

akár úgy, hogy a jövőbe n e lvárható jöve de le m marad e l (pl. a me g ne m fizetett vételá r után a z e lad ó á ltal szedhet ő kam at).

a kár összetevői (2) A károkozásnál e lvbe n mindké t kárfé le sé g e gyütt fordul e lő, de le he tsé ge s, hogy a kár a) csupán dam num em ergenské nt mutatkozik (pl. a kölc sön kapott é ksze rt a ha sz onkölcsön be vev ő e lvesztette),

b) vagy e gye dül lucrum cessanské nt (pl. a vá llalt h atár id őre a lakóhá z ne m épült fel, a p énztart ozá st a z ad ós ké sve fizette me g).

pénzbeli kártérítés A római jogban • e gyré szt a te rmé sze tbe ni restitutio ne hé zsé ge i, • másrészt a formuláris pe rbe li condem natio pecuniaria köve te lmé ny miatt a kárté rítés normális módja a pé nzbe li kárté ríté s Enne k ke re tébe n olyankor, amidőn a kár e gy dolog e lpusztításában, me grongálódásában vagy e lvonásában áll, a kárté rítés te rje de lmé t be folyásolja a dologé rté k me gállapításának a módja.

kárviselés és kártérítés Általános joge lv, hogy a vagyonban be köve tke ze tt kár a vagyon alanyát te rhe li („casum sentit dom inus”), hacsak a jogre nd ne m te szi le he tővé , hogy kárának me gté ríté sé t a károsult mástól, ti. a károkozótól köve te lhe sse . • a kárvise lés = a be köve tke ze tt kár ké nysze rű e lsze nve dése és • a kárté rítés = a kárköve tke zmé nye k áthárítása másra te hát e gymást kizáró, e gysze rsmind e gymást kie gé szítő fogalmak. Egymással köte lmi viszonyban álló vagyonalanyokra vonatkoztatva e z azt je le nti, hogy • kárté rítéssel a szolgáltatásé rt fe le lős adós tartozik, • a kárveszé lyt pe dig a hite le ző vise li olyankor, amidőn az adóstól kárté rítést ne m köve te lhe t.

a kárösszeg kiszámítása a) Minimumké nt é s többnyire itt a re ndes forgalmi é rték (verum rei pretium ), azaz a dolog piaci ára jön figye le mbe . b) Minthogy azonban a kár mé rté ké t a károsult interesseje vagyis objektíve me gokolt, igazolt é s e lle nőrizhe tő, de mé gis sze mé lye s viszonyai szabják me g, a károkozónak a dologkár e se té be n is me g ke ll té ríte nie azt a re ndkívüli é rté ke t (interesse é rté k), me lye t a károsultnak az adott dologhoz fűződő individuális é rde ke határoz me g. Ilye n interesse é rté kke l bír pl. a v ak em be r kutyája, a né gyes-f ogatba tart oz ó ló, a zá rt készlet be ta rtozó egyed i da ra b, az a ra bsz olga, a kir e ör öksé g n yílt m eg, st b.

c) Nem jön fig yelembe ellenben az ún. elő sze reteti érték (pretium a ffectionis), v agyi s az a szubjektív többletérték, melyet a káro sult a dolog nak puszt án erkölc si v agy érzelmi o kokb ól tul ajdo nít. (pl. h ogy a kedvenc r absz olgája, lov a pu sztu lt el, a tön kretett dolog em lé ktárgy v olt)

kárkötelem

I. kártérítési jogalap - Róma

Ahho z, hogy valaki más kárának me gté rítésé re le gye n köte le zve (kár áthárítása - kárté rítés), három té nyálláse le m me glé te szüksé ge s:

A római jogbe li kárté ríté si causak a mode rn fe lfogástól elté rést mutatnak: a) az e lsődle ges kárté rítési köte lmek köré be n • a magánjogi tilos cse le kmé nye k, mint delictum ok (ill. q uasidelictum ok) ne m szorosan ve tt kárté ríté sre, hane m a kárössze ge t e gysze r e l ne m é rő, másszor azt me ghaladó poena fize té sé re köte le zté k a károkozót, s e ze k a delictualis köte lme k csak a továbbé lés során alakultak át valódi kárté ríté si köte lme kké. • a sze rződé sse l e lőre fe lvállalt kárté ríté si köte le ze ttsé g pe dig alig isme rt (pl. kárté rítési kötbé r)

1. valame ly kárté rítési jogalap (té nyalap: causa) fe nnforgása, 2. az okozatosság, vagyis az a köve te lmé ny, hogy a káre re dmé ny azzal az ese mé nnye l, me lyé rt a kárté ríté sre köte le ze tt fe le lős, okozati össze függé sbe n álljon, 3. a károkozó sze mé lyé be n a károkozás fe lróhatósága, vagyis • többnyire a károkozó szubje ktív vé tke ssé ge, ritkábban • a vé tle n károkozó te rhé re az objektív kár-ok be számíthatósága

b) e zé rt a kárté ríté s fő ese te a másodlagos kárté rítési köte le m, különöse n -a bonae fidei sze rződé sse l vállalt köte le ze ttsé g fe lróható me gsze gé se, ill. -a joge lle nes birtoklásból e re dő károk me gté ríté sé re való igé ny.

III. a felróhatóság fogalma

II. a kártevés okozatossága A kárnak, mint e re dmé nyne k azzal az ese mé nnye l, mint okkal (kár-ok), me lyé rt a kárté ríté sre köte le ze tt fe le lős, össze függé sbe n ke ll le nnie. Nyil vánvaló, hogy e gy adott kár-ok valame nnyi okozatát ne m le he t jogi sze mpontból figye le mbe ve nni, hane m a károsító té ny köve tke zmé nye ié rt való fe le lőssé ge t e gyes me ghatározott köve tke zmé nye kre ke ll korlátozni. Jogi sze mpontból csak a re le váns okozati össze függé st le he t a károkozónak beszámítani, vagyis azt, me lyné l az általános é le ttapasztalat sze rint a kár be köve tke zte e gy adott kár-okkal e le ge ndő módon me g van magyarázva; Egy kár-oknak re le vánssá minősítése az officium iudicis köré be tartozik, vagyis bírói mé rle ge lés ké rdése .

A kárköte le m harmadik té nyálláse le me a fe lróhatóság Fe lróhatóságon azt é rtjük, hogy a jogre nd a szolgáltatás e lmaradását az adósnak beszámítja, s azé rt fe le lőssé teszi - te rhé re írja a kárt. A köte le m e re de ti tárgyának ne m te ljesíté séé rt (le he te tle nülésé rt vagy ké se de le mé rt) az adós akkor tartozik fe le lőssé gge l (kárté ríté sse l), ha a ne mte ljesítés neki fe lróható, e lle nke ző ese tbe n • vagy s zabadul a köte le m alól (a le he te tle nülé sné l), • vagy be nne marad ugyan, de ne m tartozik fe le lőssé gge l (a kése de le mné l) DE!! Ugyanígy az e lköve te tt delictumoké rt is csak akkor fe le l valaki, ha az e lköve tés ne ki fe lróható.

felróhatóság - vétkesség Szabályké nt a ne mte ljesíté s az adósnak akkor róható fe l, ha • azt az adós vé tke s magatartása idé zte e lő (szubje ktív fe lróhatóság) • né me ly e se tbe n fe le l azonban vé tle nsé ge ese té n is, te hát olyankor, amidőn a ne mte ljesíté s vé le tle n ese mé ny (casus) köve tke zmé nye ké nt állott e lő (objektív fe lróhatóság) Vé tkessé ge n általános é rte le mbe n az e mbe rnek a saját cse le k-mé nyé ve l való olyan pszichikai kapcsolatát é rtjük, me ly rosszalló társadalmi é rté kíté le t alá esik. A köte lmi viszonyokban a vé tke ssé g, mint az adós vé tkessé ge je le nik me g, s attól függőe n, hogy az adósnak milye n ké pze te van köte le msé rtő magatartásáról, súlyossága sze rint a vé tkessé gne k különböző fokozatait különbözte tjük me g:

dolus a) Szándé kosság (dolus): a tudatos jogsé rtés, a vé tke ssé g le gsúlyosabb alakzata, me ly akkor forog fe nn, •

ha az adósnak me gvolt a ké pze te magatartása köte lessé gsé rtő voltáról, de e z a ké pze t ne mhogy visszatartotta volna, hane m e gye ne se n motiválta csele ke de té t (dolus directus e gye ne s szándé k) pl. a z elad ott ra bsz olgát tud atosan me gm ér gezte, a gyonhaj sz olt a, m egölte, felsza bad ította, gyógyítá sát tud atosan mellőzte

•

vagy ha be látta te tte i köve tke zmé nye it, de közömbös volt magatartása e re dmé nyé ve l sze mbe n (dolus eventualis – e she tőle ges szándék) pl. a fe lvá llalt mun kát a ka ratlagosan ne m vé gezte e l.

A szándé kosságnak nincsene k fokozatai

culpa b) Gondatlanság (culpa): az a vé tke ssé gi alakzat, amidőn az adósnak • vagy e gyáltalán hiányzott magatartása köte lessé gsé rtő voltának ké pze te, • vagy ha me gvolt, azt magától e lhárította, re mé lve az e re dmé ny be ne m köve tke zté t. Me gnyil vánulási módja sze rint a gondatlanság me gje le nhe t mint • culpa in faciendo, figye lme tle n, ne m e lé ggé körülte kintő cse le ke de t (ún. kommisszív culpa) pl. a bé relt igá sá llat ot a bé rlő túlte rheli.

• culpa in non faciendo, a köte le s magatartás e lmulasztása (ún. omisszív culpa), pl. a fe lü gyelet, őrizet elh anya golá sa.

a culpa fokozatai (2) c) Az e nyhe gondatlanságot né ha (a kése i jogban) ne m a diligens paterfam ilias abszolút mé rtéké ve l mé rjük, hane m az ille tő adósra vonatkoztatott RELATÍV mé rté kke l. Ez a culpa (levis) in concreto: annak a gondosságnak az e lmulasztása, me lye t az ille tő adós a saját ügye ibe n szokott tanúsítani („diligentia q uam in suis rebus adhibere solet”). Ez a gondatlanság te hát • súlyosabb (s az e lvárható gondosság e gysze rsmind cse ké lyebb) mint a jó családfőé , (ha ti. az adós a saját ügye ibe n is ke vésbé gondos), • a culpa lata szintjé re azonban ne m szállhat le .

casus (2) b) e rőhatalom (casus maior, vis maior): olyan károsító ese mé ny, me lyről te ljessé gge l bizonyos, hogy a ve le sze mbe ni vé de ke zés e le ve le he te tle n, ille tőle g e re dmé nyte le n („casus cui resisti non potest”). Az e rőhatalom e lőállhat, mint • e lle nállhatatlan te rmésze ti e rők e re dmé nye (pl. föld ren gés, haj ótör és, villá mcsapá s, árvíz , jé gveré s, a sz ály, sá skajá rá s, r absz olga te rmé sz etes h alála, állat ok kimúlása),

• vagy e lháríthatatlan e mbe ri te vé ke nysé g köve tke zmé nye ké nt (pl. e llen sé g, r a blók, ka lózok ká rokozá sa i).

a culpa fokozatai Elté rőe n a dolustól, a gondatlanságnak, a köte le ssé gsé rtés súlya sze rint, különböző fokozatai vannak: a) súlyos gondatlanság (culpa lata, culpa magna): figye lme n kívül hagyása annak az e nyhé bbe n mé rt gondosságnak, me lye t mé g a közönsé ges e mbe r is tanúsítani szokott, s me lye t tőle is e l le he t várni („non intelligere q uod om nes intelligunt”). b) e nyhe gondatlanság (culpa levis): e lhanyagolása annak a nagyfokú gondosságnak (diligentia), ame lye t a gondos e mbe r (a „jó gazda”, a „jó é s gondos családfő”, bonus et diligens paterfam ilias) szokott ügye ire fordítani.

casus - objektív felróhatóság Az a káre se mé ny, ame ly a jó gazda gondosságával se m volt e lhárítható, a vé le tle n balese t (casus) fogalma alá e sik. Enne k ké t fokozata van: a) alsó balese t (casus m inor): olyan káre se mé ny, me ly • e gyfe lől a le gnagyobb gondossággal se m e lőzhe tő me g, ill. hárítható e l, • másfe lől viszont ne m is oly e le mi e rejű, hogy e lle ne a vé de ke zés ne le nne e lké pze lhe tő. A le ggyakrabban e lőforduló ese te i: a köz ön sé ges lopá s, a ra bsz olga sz öké se, az in gók elka llód ása, e lvesztése , törése, r on gá lódá sa, a r ozsdá sodá s, molyrá gá s, va d kár, st b.

a felróhatóság az egyes kötelmi viszonyokban A fe lróhatóság ké rdése e lté rő módon me rül fe l a delictualis és a contractualis köte lme k ese tébe n. 1. A delictualis köte lme kné l ne m a köte le msze gésne k, hane m már magának a köte le m lé te sítő té nyne k e gyik e le me az e lköve tő vé tkessé ge , éspe dig általában annak le gsúlyosabb alakzata, a dolus. Ez alól csupán • a damnum iniuria datum je le nt kivé te lt, me lyné l a delictum a kommiszszí v culpa ese té n is me gvalósul, • továbbá a quasi-delictumok, ahol a fe le lőssé g obje ktív alapokon nyugszik. Minde ze kbe n az ese te kbe n a szolgáltatás a bíró által kiszabott poena, me lyné l a le he te tle nülé s ne m jöhe t szóba, me g ne m fize té se pe dig vé gre hajtást von maga után.

a felróhatóság az egyes kötelmi viszonyokban (2) 2. A szolgáltatásé rt való fe le lőssé g és a szolgáltatás ne mte ljesíté sé ne k fe lróhatósága problé maké nt csupán a contractualis (ill. szabályaikban az e ze khe z igazodó q uasi-contractualis) köte lme kné l je le ntke zik.

a vétkesség szerepe B. A contractua lis és qua sicontra ctua lis kötelmek zömét kite-

vő bona e fidei obliga tiokban ellenben általános elvként érvényesül, hogy a felróhatóság alapja az adós szubjektív vétkessége, és c sak kivételesen jut szóhoz az objektív alapú felelősség (felelősség a ca susért: – a custodia -felelősségnél és – az adóskésedelemnél).

A fe lróhatóság e ze ke n be lül is e gymástól gyöke re se n e lté rő alapokon nyugs zik attól függőe n, hogy - stricti iuris vagy - bonae fidei köte le mről van-e szó.

A. a stricti iuris kötelmeknél, melyek a szerződések és a szerződésszerű-tények egy viszonylag szűk, bár jelentős c soportjából fakadnak, a ne mteljesítés felróhatóságát tárgyi, objektív körülmények határozzák meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől.

De a bona e fidei kötelmeken belül is a kötelemszegés felróhatósága a különböző adóskategóriák szerint eltérő módon van szabályozva, s ennek megfelelően az adósi felelősségnek is több fokozata különböztethető meg:

felelősség - áttekintés

culpa levis a) Alapese t a re ndes fe le lőssé g: e z ne m más mint az adós om nis culpa-é rt, azaz minde nfajta vé tkessé gé rt (dolus, culpa lata, culpa levis) való fe le lőssé ge . E mé rce sze rint fe le l valame nnyi ÉRDEKELT ADÓ S, te hát - e gyfe lől az, akinek a másik fé ltől e lle nszolgáltatás jár (mind két fé l a sz ina lla gmatiku s kötelme kben, tov ábbá az elz álogosító é s a záloghite lez ő),

- másfe lől, aki e gye dül é rde ke lt a köte le mből (pl. a letevő, a h asz on kölc sön be vev ő).

Tőlük a forgalom e lvárja, hogy a köte le m te lje sítése é rde ké be n kife jtsé k mindazt a gondosságot (diligentia), me lye t e gy gondos e mbe r (a diligens paterfamilias) az adott he lyze tbe n tanúsítana. A sza kismeretet fe ltétele ző face re- köte lmekben culpaként j ön figye lem be az elválla lt feladat e llátásához szü ksé ge s h oz záérté s h ián ya, az imp er itia.

culpa in concreto


Né hány tartós, bizalmi je lle gű köte lmi viszonyban (ahol az adós sze mé lyé t valame ly különös sze mpont alapján választották me g), az adós csak (?) a diligentia q uam suis-t tartozik tanúsítani a hite le ző é rde ké be n, vagyis csupán culpa in concreto é rt fe le l, így: 1. 2. 3. 4.

a társaság ügyé be n e ljáró socius, a gyámolt é rde kébe n té nyke dő tutor, a női szabadvagyont ke ze lő fé rj, a más ügyé t ingye nese n e llátó m andatarius.

Eze k e re de tile g e gye dül dolusé rt fe le lte k, s fe le lőssé güke t később fokozták e gy szigorúbb mé rté kre (talán Justinianus).

custodia

custodia (2)

b) A re ndes fe le lőssé g ese tle ges kísé rője a fokozott (custodia-) fe le lőssé g, vagyis az adós fe le lőssé ge az omnis culpa mé rté ké n túlme nőe n az alsó balese té rt (casus m inor).

bb) külön fe lvállalás alapján custodia-fe le lős a hajós, a ve ndé glős, a fogadós az utastól, ve ndé ge ktől átve tt (re cipiált) dolgoké rt.

E mé rce sze rint fe le lne k azok az é rde ke lt adósok, akik a hite le ző dolgát a köte lmi viszony (vagy külön fe lvállalás) alapján kizárólagos őrize tükbe n (custodia : vagyis birtokban ill. bírlalatban) tartják.

A custodia -köte le ze tt fe le lőssé ge obje ktív (tárgyi) alapú, azaz a vé tkessé g ne m ke rül mé rle ge lésre , s a dolog e lveszté se ese té n az adós csak a vis maior bizonyításával me nthe ti ki (e xkulpálhatja) magát.

Custodia-fe le lősök az ún. é rde kelt őrző adósok: aa) pu sztán a köte lm i visz on yból kif olyólag az elad ó az elad ott, de mé g át ne m ad ott á ru, a bé rlő a bére lt d olog, a mun kavá llaló a z átvett m unkaesz köz, a válla lkoz ó a z áta la kít and ó d olog, a zá logh itele ző a zá logt ár gy, a haszon kölc sönbe vevő az átvett d olog te kinteté ben.

Justinianus e zt a fe le lőssé gi alakzatot is vé tkessé gi alapra he lye zte azzal, hogy az őrize tbe n lé vő dolog alsó balese t folytán törté nt e lveszté sé t is a custodia-köte le ze tt adós vé tkessé gé ne k (culpa levissima) tudta be , akit e zé rt a jó gazda gondosságán túlme nő exactissima diligentiaval te rhe lt me g, ti. a diligentissim us paterfam ilias gondosságával.

(egyéb kötelezettségeik kö rüli felelősség ük omnis culpa ra szorít kozik ),


dolus - culpa lata c) Kivé te le s fe lelőssé gi alakzat az e nyhe fe le lőssé g lé nye ge , hogy az adósnak csupán a dolus (és a justinianusi jogban a culpa lata) róható fe l köte le msze gé sné l. Ilye n mé rté k sze rint fe le l a klasszikus jogban valame nnyi INGYENADÓS, vagyis az, akine k a sze rződé sből haszna nincs, me rt az kizárólag a másik fé l é rdeké be n jött lé tre , ahol te hát ingye n (szíve ssé gből) te ljesít, pl. a letéte mén yes, aján dékoz ó.

Törté ne ti okokból (kivé te le se n) e gye dül dolusé rt fe le l a precarista és az agrim ensor. Az e nyhe fe le lőssé g fő alkalmazási ese te az, hogy bárme ly adós fe le lőssé ge e rre a mé rté kre száll le a hite le ző ké se de lme ese té n.


lebonyolítási zavarok Adósi oldal

nem teljesítés


lehetetlenülés

felróható K

nem felróható

késedelem K



a szolgáltatás lehetetlenülése Az e re de ti le he te tle nsé gtől különbözik a le he te tle nülés, vagyis a szolgáltatás utólagos le he te tle nné válása. Ez csak spe cifikus szolgáltatásoknál jöhe t szóba, te hát többnyire ott, ahol a köte le m tárgya • e gye dile g me gje lölt dolog, vagy • sze mé lye se n vé gze ndő facere (pl. munka). Ge ne rikus köte le m általában ne m tud le he te tle nülni („genus perire non potest”), e rre csupán a zártfajú köte lme kné l van le he tősé g, • ha az adós he lye tte síthe te tle n dolgok zárt köré ből • ha saját te rmé sű he lye ttesíthe tő dolgokból köte le s e gy me ghatározott me nnyisé ge t szolgáltatni. Sohase m le he te tle nül a pé nztartozás, mé g ha annak te lje sítése az adós számára szubje ktív okokból (fi ze tőké pte le nsé g, csőd miatt) ne m is le he tsé ges.

a lehetetlenülés következményei a) Ha a le he te tle nülé st az adósnak fe l ne m róható körülmé ny okozta az adós szabadul köte le ze ttsé ge alól. b) Ha a le he te tle nülés oka az adósnak fe lróható a köte le m kárté rítésbe fordul át = az adós tartozik a hite le zőne k a te lje sítés e lmaradásából e re dő te lje s kárát me gté ríte ni, vagyis olyan é rté ke t tartozik a hite le zőne k nyújtani, amekkora é rté ke t utóbbinak a sze rződé s te lje sítése je le nte tt volna.

az adóskésedelem (2)

lehetetlenülés A le he te tle nülé s oka le he t a) fizikai je lle gű, amidőn közbejött te rmésze ti akadály zárja ki a szolgáltatást (pl. az ígért ra bsz olga me gha l, a sz emé lyesen telje sítendő mun kát fe lvá lla ló me gr okkan , a h aszon kölc sön be ad ott sz er szá m e ltörik).

b) gyakorlati le he te tle nülés, ame ly a fizikai le he te tle nülésse l azonos hatályú, amikor is a fizikai le he tősé g a szolgáltatásra ugyan fe nnáll, de a józan é le tfe lfogás sze rint azzal már ne m le he t számolni (pl. az elad ott gyűr ű a v íz be e sett, va gy ism eret len tettes e llopta).

c) jogi le he te tle nülés, ha a szolgáltatásnak utólag valamilye n e lháríthatatlan jogi akadálya ke le tke zik (pl. az elad ott tele k lo cus r eligios us- szá válik, kisaj átítjá k, a z ígé rt ra bsz olgát gaz dája fe lsza ba dítja, vagy az juta lom ként n yer i e l sza ba dságát).

az adóskésedelem Az adóskése de le m (mora debitoris, m ora solvendi) beáll, ha az adós a /mé g le he tsé ges és /lejárt (ese dé kes) tartozását a /hite le ző fe lhívására /ne ki fe lróható okból ne m te lje síti. Té nyállásának ele me i e ze k sze rint: a) A szolgáltatás te ljesíté se a kése de le mbe esés időpontjában mé g le he tsé ge s le gye n. Elle nke ző e se tbe n a ne mte ljesítésre ne m az adóskése de le m, hane m az utólagos le he te tle nülés szabályát ke ll alkalmazni. Az adóskése de le m é s a le he te tle nülés te hát e gymást kizárja!! b) A szolgáltatásnak le jártnak (e se dé kesne k) ke ll le nnie , vagyis olyannak, hogy te lje sítése az adóstól már köve te lhe tő. Lejárat e lőtt a mé g ne m te ljesítő adós ne m debitor in m ora és ne m is ejthe tő kése de le mbe a hite le ző által.

az adóskésedelem következménye Az adóskése de le m hatása ke ttős:

c) Az adós kése de le mbe esé sé he z szabályke nt szüksé ge s, akár volt időtűzé s, akár ne m, hogy őt a hite le ző me gintse, vagyis fe lhívja az e se dé kes tartozás te lje síté sé re .

a) Bármilye n is volt korábban az adós fe le lőssé gé ne k a mé rté ke , a kése de le mbe eséstől fogva az adós fe le lőssé ge me gszigorodik: fe le l a spe cifikus szolgáltatás e rőhatalom okozta le he te tle nülésé rt is.

d) Szubje ktíve szüksé ge s, hogy a kése de lme t az adósnak fe lróható té ny idé zze e lő („per debitorem steterit q uom inus solverit”)

E fe le lőssé g alól az adós csak azzal tudja kime nte ni magát, ha bizon yítja, hogy a vis m aior okozta le he te tle nülés a hite le zőné l is beköve tke ze tt volna.

A fe lróhatóság e lve i azonosak azokkal, ame lye k a le he te tle nülésné l é rvé nye sülnek; így pl. a letéte mén yes, a me gbíz ott csu pán szán dékos va gy súlyosan gon datlan m agatartá su k e setén e sne k ké sede lem be .

b) Az adós tartozik me gté ríte ni azokat a károkat, me lyek a hite le zőt a ké se de le mből kifolyólag é rté k (kése de lmi kárté rítés). Ennek ke retében ki kell adni a a gy ümölc söket, pénzt arto zás után késedelmi k amatok at kell fizetnie. Meg kell térítenie a kése delemmel k apc sol ato s ne m kö zvetlen k árok at is, így pl. olyanok at, melyek a hitelezőt zálogjoga v agy a neki járó kötbér elve szté se folyt án érték.


a hitelezőkésedelem Hite le zőkése de lemről (mora creditoris), más kife je zésse l, átvé te li ké se de lemről (mora accipiendi) van szó, • ha a hite le ző a köte le msze rű időbe n és he lye n fe lajánlott szolgáltatást ne m veszi át vagy visszautasítja (e lfogadási ké se de lem), • ille tőle g a te ljesítéshe z szükséges közreműködésé t megtagadja (közre működési kése de lem).

a hitelezőkésedelem tényállása 1. A h itelez ő kése delem be e sé séhez szü ksé ge s, h ogy a sz olgá ltatá st az ad ós a hitelez őne k fe laján lja ( reá l-oblatio, ver bá l-oblatio), m elyne k a h itelez ő, va gy ha cse le kvőképte len, t örvén ye s képvise lője ré szé re tett nyilatkoz attal ke ll történnie . Kivétele sen n incsen szü ksé g ob latiora, h a szer ződésükben a felek a telj esítésre, vagy ann ál a hite lez i közre mű ködésre hat ár oz ott id őt á lla pít ottak me g, é s a hitelez ő a szolgá ltatás átvételét e lőre me gta gadta vagy a hatá rid őn be lül a csele kmén yt nem v itte vé ghez. 2. Amenn yiben a felaján lá s köte lem sze rű v olt, a hite lez ő ké sede le mbe eséséhe z ele gend ő, ha a telj esítés elmar adá sá ra ő a dott okot, va gyis rajta mú lt, hogy az ad ós ne m tud ott telje síten i („p er cre ditore m st eter it quo minus solvat ur”) A hite lez őké sede lem tehát a kkor is be követke zik, h a a h itele ző te lje sen vétle n az átvétel elmar adá sá ban (pl. abban betegsé g, e r ősz a k, r ossz idő akadályozta me g) 3. A h itelez ő a ne m kötele mszerű (pl. a ne m a lkalma s időben vagy h elyen, illetőle g ne m a lkalma s sze mély álta l e sz közölt) szolgá ltatást az onban visszaut asíthatja, anélkü l h ogy ké sede le m be e sné k. Hasonlóképpen kiz árja a hite lez őké sede lmet a szolgá ltatás ad ósna k felróh ató lehetetlenü lé se. V égered mén yben tehát a z ad ós sz olgá ltatá si kép essé ge feltétele a hite lez őkésede lemne k.

a kötelmek biztosítékai általában A köte lem te ljesítése függ • egyrészt az adós szubje ktív fize tőkészsé gétől, • másrészt a fize tőké pességé től. Általános forgalmi érde k, hogy a hite le ző biztonsága mindké t irányban me g le gyen e rősítve .

a hitelezőkésedelem következményei Ellentétben az adó snak felró ható lehetetlenüléssel és az adó ské sedelemmel, a hitelező olyan magat art ása, mely a kötelem teljesedésbe menetelét akadályo zza, nem minő sül kötelemszegésnek. Ha a hitelező a teljesítés véghezvitelét megakadályo zza, ezzel ne m az adó snak oko z kárt , hanem ö nmag ának. 1. Bármilyen volt i s az adó s felelősségének mértéke a specifikus szolg áltat ás lehetetlenné v álásáért a hitelező ké sedelembe esé sét megelőzően, ettől fo gv a eny he felelősséggel tarto zik, azaz c supán dolusért és culpa la ta ért felel. 2. Pénztarto zás e setén az adó snak jog ában áll a teljesítésre felajánlott és át ne m vett pénzt lezárv a é s lepec sételve letétbe helyezni. 3. Az adó s követelheti • azoknak a ki adásainak a megtéríté sét, melyeket a dolog ra fo rdított, • haso nlóképpen a hitelezőkése delem f olytán őt ért k áro k megté rítését is.

a kötelmek biztosítékai általában (2) A. Az adós te ljesítéstől való vonakodása ese tére , te ljesítőkészségé ne k fokozására a római jog ige n változatos eszköztárral re nde lke ze tt. Az ősi jogban ezt szolgálta a kötelezettségvállalás esküvel való megerősítése, melynek azonban c supán morális jelentősége volt. Valamelyest ezt a célt szolgálta a kötelezettség megszigorítás a egy utólagos stipula tióba foglalás, vagy utólagos tartozás-elis merés segítségével. Az adósi teljesítőkészség növeléséről a felek azonban már előzetesen, a szerződés megkötése alkalmával is gondoskodhattak, • foglaló (a rrha ) adásával, vagy • kötbér (poena conventiona lis) kikötésével.

a kötelmek biztosítékai általában (3) B. Az adós te ljesítéské pte le nsé ge (fize té ské pte le nsé ge ) fe lől fe nye ge tő ve szé ly csökke nté sé re ké t alapve tő eszköz szol gál: a) a dologi biztosíté k, vagyis a zálogjog, me ly azzal növe li a hite le ző biztonságát, hogy az a ne ki zálogké nt átadott vagy zálogul le kötött vagyontárgyat, bárki tulajdonában le gye n is, a te ljesíté s kimaradása e se té n rövid úton e ladhatja és a vé te lárból magát kie lé gíthe ti; b) az ún. sze mé lyi biztosíté kok, me lye k azzal nyújtják a nagyobb biztonságot a hite le zőne k, hogy az adós tartozásának te lje síté séé rt e lsősorban fe le lős adósi vagyont (az ún. fe de ze ti alapot) további vagyontöme gge l, ti. e gyré szt /az e gye te mle ge s adóstársak, másré szt /az adós me llé beállított járulékos adós, a ke zes vagyonával me gnöve lik. Az adó s fizetésképtelensége elleni bizto sítékok termé szete sen első sorban a hitelező é rdekét szolg álják, de kö zvetve az adó si érdeket is, hiszen az adó s nélkül ük ne m juthat na hitelhez, tehát kizárná magát a v agy oni f orgalo mból.

a kötelem megszűnése (2) b. Más ese te kbe n az obligatio fe nnmarad, de azáltal válik e rőtle nné , hogy a praetor a hite le ző ke rese té t • de ne gálja (ne m isme ri e l), vagy • gyakrabban a civiljogilag me gálló intentioval sze mbe n exceptiot ad. Ezé rt ne ve zzük e z ebbe a csoportba tartozó me gszűné si okokat per exceptionem (ope except ionis) okoknak. Eze k mindig a ius honorarium alapján hatnak.

a kötelem megszűnése A köte le m me gszűnik ha a hite le ző me gkapja, ami ne ki az adóstól jár, vagyis ha a köte le ze ttsé ge t te ljesítik. Egyé bké nt is me gszűnik a köte le ze ttsé g ha az adós valamifé le más okból me gszabadul köte le ze ttsé gé től. A köte le m me gszűné sé re ve ze tő okok járhatnak e rőse bb é s gye ngé bb hatással: a. Vannak olyan me gszűné si okok, mikor e gyes ese tekbe n az adós a jog e re jé nél fogva „ipso iure” szabadul, úgy hogy a bíró minde n további né lkül az obligatiot me gszűntne k ke ll, hogy te kintse. Eze n me gszűné si okok általában a ius civile alapján hatnak, vagyis fe nnforgásuk ese té n az alpe re s e gysze rűe n tagadhatja az intentioban me gfogalmazott köte le ze ttsé ge t.

a kötelem megszűnése (3) A köte le m normális me gszűné si módja, hogy me gvalósul az amié rt lé tre hozták, e lé ri cé lját, az adós te ljesít. Maga a me gvalósult szolgáltatás azonban a római jognak csak e gy fe jle ttebb szakaszában szünte tte me g minde n további né lkül a köte lme t. A formák uralta ősi jog a hite le ző mate riális kie lé gíté sé t mé g ne m tartotta e le ge ndőne k a köte le m fe loldására. Ahogy csak pre cíz formák be tartásával jöhe te tt lé tre e gy ügyle t, úgy is szűnhe te tt csak me g. Az e gye s sze rződé ses formáknak me gvolt az e lle naktusa. • Így a nex umna k a ne xi liber ati o va gy s oluti o per aes et li br am, mely a nex um form asá gai köz ött (5 tanú, mé rle gta rtó, előbb tén yle ges m ajd színle ge s lemé ré s, ünnep élye s felold ó formu la elmon dá sa) m ent végbe. • A sti pul ati ona k az acceptil ati o v olt a z e llenü gylete - u gyanolyan ké rdé sfelelet f or má ban ment vé gbe, mint a stipul ati o.

imaginaria so lutio

novatio Az e gyik le gfontosabb ese te é s speciális formája a köte le m-me gszűné sne k a novatio (újítás). Az újítás ne m más, mint e gy fe nnálló köte le mne k a me gszünte tése azáltal, hogy az obligat io tartalmát a fe lek új köte le m tárgyává teszik azzal a szándé kkal, hogy az a ré git fe lváltsa. Vagyis az új köte le m tartalma, tárgya ugyanaz marad, mint a ré gié volt, de e gy új e le mne k a fe lvé te lé ve l a ré gi köte le m e gy újabbá alakul át. Az újító ügyle t csak stipulatio le he t, ké toldalú ügyle tné l ké t stipulatio. (vagy adott ese tbe n dotis dictio )

novatio (2) Az új e le m a köte le mbe n állhat: a. a szolg áltat ás tart al máb an más feltételek, más teljesítési idő , teljesítés helye, a teljesítés fo rmája

b. a k ötelem sze mélyeiben - a hitelezői oldalo n: del egati o n omi ni s (az adó s ug yanazt ígéri egy új hitelezőnek, amivel a réginek t arto zott) - az adó si ol dalon: t art ozásátv állal ás, mely so rán rendszerint az új adó s ugy anazt ígéri teljesíteni a hitelezőnek, amivel a régi adó s tarto zott (e z tö rténhet a régi adó s ak aratából, de annak t udt án kív ül, sőt ak arata ellenére is) c. a n ovati o állhat tov ább á a tarto zás c au sájának a meg válto zásáb an: egy adásvételből származó k ötelezettséget át al akíthatt ak sti pul ati os kötelezettséggé. Ez a h itele ző sz ám ára azz al az e lőnnye l já rt, h ogy a köte lezett sé g tarta lm a így a ius st rictum szer int lett me gállap ítva, s így e gy e setleges per ben már nem kellett az ex fide bona biz on ytalanságára alapítan i a követe lést.

novatio (3)

delegatio - utalványozás

A novatio hatása, hogy a korábbi köte le m ipso iure me gszűnik. A ré gi obligat ióval e gyütt me gszűnik az ahhoz kapcsolódó ke zessé g, zálog, más me lléke gye zmé nye k, a kamatfize té s me gszakad. Mi ve l azonban az új köte le m tartalma ugyanaz, mint ami a ré gié volt, a ré giből e re dő kifogások az új köte le m pe rbe vite le kor is fe lhozhatók. A novatio köte le m-me gszünte tő hatása olyan e rős volt, hogy a ré gi köte le m akkor is me gszűnt, ha az új köte le m valami oknál fogva é rvé nyte le n volt!!

delegatio activa

A delegatio azonban csak részbe n függ össze a novatioval. A delegationak a fejle tte bb jogban több me gje le né si formája volt. A régi ró mai jog ne m i sme rte el annak lehetőségét, hogy a kötel met átruházzák -a m an ci pati o, i n iure cessi o, tradi ti o alkal matl anok v oltak ilyen ne m testi dol gok, jogok és kötelezettségek át ruházására.

delegatio passiva

H2

A

Justinianus fe lfogása sze rint a novatio e gyik ese te a delegatio, az amikor a fe le k sze mé lyé be n áll be változás - vagyis a köte le m más sze mé lyre való átruházása ese té n akár az adósi, akár a hite le zői oldalon.

A2

H1

A1

H2

A H1

H

A2

H A1

Római jog levelező II

Recommend Documents