Pénzügyi Jog II. Adóelmélet - Adóeljárás

BUDAPEST, 2017. szeptember 30.

Pénzügyi Jog II. Adóelmélet - Adóeljárás Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD

KGRE ÁJK Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

Az előadás felépítése

1. 2.

Az adózás elmélete Az adóigazgatási eljárás alapjai, alapelvek

Az adózás alapvető fogalmai Az adó fogalmi ismérvei: 1. Az adó az állami bevétel, közbevétel, közteher egyik formája, 2. az adót az állam egyoldalúan állapítja meg magas szintű jogszabályban, 3. az adót az állami feladatok (közfeladatok) finanszírozására használják fel, 4. adófizetésre az állam által kijelölt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek (magánszemélyek, vállalkozások, gazdálkodó szervezetek). 5. Az adó fizetéséért konkrét és közvetlen ellenszolgáltatást az állam nem nyújt. 6. Az adó beszedését az állam kényszer útján (szankciókkal, végrehajtással) is biztosítja. 7. Az adó eszköze a nemzeti jövedelem újraelosztásának, gazdaságpolitikai célok realizálásának.

Az adózás alapvető fogalmai Az adók (és más fizetési kötelezettségek) révén az állam vagy az adóztatási joggal felruházott más testület (helyi önk.) a közszükségletek kielégítése és közfeladatok megvalósítása érdekében a természetes személyek és más szervezetek tulajdonának közvetett korlátozásával jövedelmeik (vagyonuk) egy részét elvonja, illetve az elvont jövedelmet bevonja az újraelosztási folyamatba és ezáltal a jövedelemarányokat módosítja.

Az adózás alapvető fogalmai Az adórendszer az adott időszakban működtetett adók összessége. • • •

rendszer adók megvalósítandó cél

„Az adórendszer az állam adópolitikájának hordozója, megvalósításának eszköze, a gazdaságirányítási rendszer része, valamely államban az eseti adóknak és a rendszeres adónemeknek, az egy időben történő, céltudatos, arányosított és tudományosan megalapozott, együttes alkalmazását jelenti. Egy államban a különféle adók együttes alkalmazása alkotja az adórendszert.” (Rozsnyai: A hatósági eljárás, NKE, BP, 2014.)

Az adózás alapvető fogalmai „Az adópolitika a politika, azon belül is a gazdaságpolitika és a fiskális politika részét képezi. A fiskális politika pedig áll a költségvetési politikából, amelynek része az adópolitika.” „Az adópolitika az adóztatásra és az adórendszerre vonatkozó elveket és célokat határozza meg, mely a gazdaságpolitika és pénzügyi politika része és a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását segíti elő. Ezen kívül az adókra vonatkozó anyagi és eljárási szabályok kialakításának alapelveit is meghatározza.” (Rozsnyai: A hatósági eljárás, NKE, BP, 2014.)

Az adózás alapvető fogalmai Az adófajták csoportosítása: adóztatási jog szerint: központi adók helyi adók adóbevétel felhasználása szerint helyi adót használ fel az állam állami adót használ fel az önk. adóalanyiság szerint magánszemély jogi személy (gt, egyéb szervezetek)

Az adózás alapvető fogalmai Az adófajták csoportosítása: teherviselés szerint: közvetlen adók közvetett adók adóalany körülményei szerint: személyi adók (figyelemmel van a személyi körülményekre) tárgyi adók (nincs) adóalap szerint alappótadózás (valamely más adóhoz kapcsolódik)

Az adózás alapvető fogalmai Az adófajták csoportosítása: adó mértéke szerint: adókulcs – adótétel proporcionális (arányos) – progresszív adók adómegállapítás módja szerint: önadózás hivatalbóli megállapítás (kivetés-kiszabás) adófizetés módja szerint: pénzben bélyegben esetlegesen természetben

Az adózás alapvető fogalmai Az adófajták csoportosítása: adófizetés időtartama szerint: rendes adók rendkívüli adók adók rendszeressége szerint: egyszeri (eseti) rendszeres (éves, negyedéves, havi, gyakorított) OECD szerint: jövedelem, profit és tőkenyereség utáni adók TB járulékok bérek és munkaerő adója vagyonadók áruk és szolgáltatások adója egyéb adók

Az adózás alapvető fogalmai Adójog: az adókat szabályozó anyagi és eljárásjogi normák összessége, illetve az ezen normák alapján születő jogviszonyok összessége.  közjogi

jogviszony  állami beavatkozást jelent  jogállami keretek között érvényesülnek az adózói jogok  szigorú alá-fölé rendelés  leggyakrabban az adójogviszony egy-egy polgári/gazdasági jogviszonyhoz kötődik

Az adózás alapvető fogalmai Adójog forrásai:  ALAPTÖRVÉNY XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

Az adózás alapvető fogalmai Adójog forrásai:  Alaptörvény 1. cikk MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;

Az adózás alapvető fogalmai Adójog forrásai:  Gst.  törvények  

    

eljárásjogi: Art., Ket., Pp., Be. anyagi jogi: Áfa tv., Szja tv, Tao tv., stb.

kormányrendeletek miniszteri rendeletek MNB rendeletek önkormányzati rendeletek Bírósági gyakorlat

Az adózás alapvető fogalmai 







Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Törvény felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben állapíthatja meg a pótlék mértékét. Igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg. Törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg. Az adópolitikáért felelős miniszter a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkothat az illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokról.

Az adózás alapvető fogalmai  

  

Meg kell határozni, hogy melyik alrendszeré lesz az új fizetési kötelezettség Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. Megkülönböztetés nélkül lehet adni visszamenőleges kedvezményt 30 napos szabály! Adminisztrációs költségekre (is) figyelmi kell!

Az adóztatás tudományos alapelvei Adóztatás alapelvei Adam Smith szerint a következők lehetnek:  az adóterheket az állampolgároknak adófizetőképességük szerint kell viselniük;  az adónak jól, egyértelműen meghatározhatónak kell lennie;  olyan időpontban legyen a fizetési kötelezettség, mikor az eszközök arra készen állnak;  az adó beszedése ne kerüljön túl sokba. (Heller, 1943) Gáspár: A magyar adórendszer… Gödöllő, 2011.

Az adózás alapvető alapelvei

➢

➢ ➢

Alkotmányos alapelvek: ➢ Általánosság ➢ Arányosság (közteherviselés) Eljárási alapelvek Anyagi jogi alapelvek

Az adóztatás eljárásjogi alapelvei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Legalitás A törvényesség és az eredményesség együttes érvényesítése Az adóztatás egységessége A mérlegelés elve A méltányos eljárás elve A megkülönböztetés tilalma Az adózó tájékoztatáshoz való joga Az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének kötelezettsége A szerződések tartalma szerinti minősítésének elve A rendeltetésszerű joggyakorlás elve

Az adóztatás folyamata 1. 2.

3.

Önadózás: az adózó önként eleget tesz adókötelezettségeinek Adóigazgatási eljárás: az adóhatóság közigazgatási eljárás alapján foganatosítja a kötelezettségeket  Ellenőrzés  Hatósági eljárás  Végrehajtási eljárás Peres eljárás: az adózó a közigazgatási eljárás eredménye ellen közigazgatási pert kezdeményezhet

A TÉNYÁLLÁS fogalma Az adótényállás az a jogi tényállás, amely elemeinek megvalósulása esetén az adójogviszony létrejön, azaz az adófizetési kötelezettség beáll, vagy a tényállás címzettje egyéb adókötelezettség végrehajtására válik kötelezetté. A tényállás tartalmi elemei:  adóalany,  adótárgy,  adóalap,  adómérték,  adókedvezmény,  adómenetesség. 21

Az adóalany

Az adóalany az a személy, aki esetében az adótényállás megvalósul. 

Adózó



Adó megfizetésére köteles személy



Egyéb személyek

22

Az adótárgy Az adótárgyra irányul az tevékenység (jövedelem, tevékenység)

adóztatási ingatlan,

23

Az adóalap

Az adóalap az adótárgy – első sorban – pénzben kifejezett értéke, illetve mennyisége.

24

Az adómérték Az adómérték az adótörvényben meghatározott, és az adóalapra vetített százalékos vagy tételes arányszám, mely alapján „kiszámítódik” a tényleges adófizetési kötelezettség.

25

Az adómentesség és adókedvezmény Adómentesség esetén nem keletkezik adófizetési kötelezettség, de adójogviszony létrejön Adókedvezmény esetén az adójogviszony létrejön, adófizetési kötelezettség csak csökkentett mértékben keletkezik Art. 133. § - 134. § NEM AZONOS A FENTIEKKEL! 26

AZ ADÓJOGI NORMA SZERKEZETE Hipotézis-diszpozíció-szankció DE: – A „normál” fizetési kötelezettség a diszpozíció része

Szankció: – Bírság, pótlék: ez is fizetési kötelezettség!!!

27

Az adójogviszony, a jogviszony alanyai Adójogviszony

ÁLLAM

Adóhatóság

Adózó

Adózó: Art. 6.§ Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. Adózónak kell tekinteni a kezelt vagyont. Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket.

Adóhatóságok a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), mint állami adóhatóság és vámhatóság (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság)), b) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság). c) e törvény vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el. korábban: 

APEH



VPOP



Illetékhivatal

Adókötelezettségek Art. 14. §: Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére

Adóigazgatási eljárás A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol. A hatósági eljárás szakaszai: 1. ellenőrzés 2. hatósági eljárás 3. végrehajtás

Ellenőrzés 87. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó, c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, d) az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt g) a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzéssel valósítja meg. (2) Ellenőrzéssel lezárt időszakot az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenőrzés teremt.

Ellenőrzési határidők 1.

Alaphatáridők:     

2.

30 nap utólagos adóellenőrzés 90 nap, max. 180 nap cégjegyzékben nem szereplő adózónál, kivéve együttműködés elmulasztása állami garancia beváltása 90 nap utólagos adóellenőrzés kiemelteknél: 120 nap központosított ellenőrzés: 120 nap

Határidő hosszabbítások:   

az ellenőrzést végző szerv vezetője: +90 nap felettes szerv: +90 nap NAV elnöke (adó és vámügyben), adópolitikáért felelős miniszter (önk. adóügyben): +120 nap

Hatósági eljárás: Hivatalból:

1. 

 

nyilvántartás vezetéssel kapcsolatban a hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás), az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás

Kérelemre:

2.    

a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti, az adómérséklési, az adó soron kívüli megállapítása iránti, az adó feltételes megállapítása iránti

Hatósági eljárás

1. 2. 3. 4. 5.

Döntés formája Üi. határidő Jogorvoslatok (felterjesztés, SHK) Jogerő, esedékesség Felügyeleti intézkedés

Szankciók

3.

Adóbírság Késedelmi pótlék Mulasztási bírság



Önellenőrzési pótlék



Intézkedések



Kedvezmények megvonása

1. 2.

Szankciók: mulasztási bírság 1.

Art. 172. §-sa szabályozza

2.

mértéke(csak példálózó jelleggel):      

0-200(500) eFt (pl.: adószám nélkül folytat adóköteles tevékenységet) 1 000 eFt-ig (pl.: számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség) 2 000 eFt/nyilvántartás (transzferár) 20-100 eFt (pl: hibás bevallás) beszedni elmulasztott adó 50%-áig a meg nem fizetett illeték mértéke, max. 100 eFt

Személyi jövedelemadó

1995. évi CXVII. törvény

Személyi jövedelemadó Alapelvek: arányos és méltányos közteherviselés elve teljes adókötelezettség elve kedvezmények korlátozott volta kedvező szabály korlátozott alkalmazásának elve, fordított bizonyítás e körben alapelvek megtartásának elve magánszemély+adózásban közreműködő más személy adófizetés folyamatossága érvénytelen szerződés nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget

Személyi jövedelemadó A törvény hatálya A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz.

Személyi jövedelemadó A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

Személyi jövedelemadó Jövedelem, bevétel, költség: Főszabály: Jövedelem=bevétel-költség

Személyi jövedelemadó Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és-az e törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

Személyi jövedelemadó Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

Személyi jövedelemadó Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

Személyi jövedelemadó A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: azt a bevételt, amely a törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli; kölcsön, elengedett köztartozás, a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból adott felújítási tám. a pedagógus szakvizsga díjának és költségének megtérítése kiküldetési költségtérítés stb… → Szja. tv. 7. §

Személyi jövedelemadó Az adókötelezettség keletkezése megszerzésének időpontja

és

a

jövedelem

Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik és fennáll attól függetlenül, hogy a) a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg; b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák; c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett.

Személyi jövedelemadó Az adó megállapítása: munkáltatói adómegállapítás önadózás NAV bevallási tervezet javítása

A magánszemély adóévenként adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az összevont adóalapját és az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső külön adózó valamennyi jövedelmét, bevételét, az adót, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetet, vagy az adóját a munkáltató állapítsa meg (munkáltatói adómegállapítás).

Személyi jövedelemadó Nincs bevallási kötelezettség, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet a bekezdés alapján nem köteles bevallani; adóterhet nem viselő járandóságot szerzett; magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett, és a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizető az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Személyi jövedelemadó A magánszemély nem köteles bevallani: a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére; b)amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; f) amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül; g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható; h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani..

Személyi jövedelemadó Az adó megfizetése A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót - az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint megfizeti.

Személyi jövedelemadó Összevont adóalap: önálló tevékenységből származó jövedelem+ nem önálló tevékenységből származó jövedelem+ egyéb jövedelem átalányadózás esetén EV+MG kistermelő jövedelme

Személyi jövedelemadó Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Személyi jövedelemadó Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, közfogi, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, a segítő családtag tevékenysége, országgyűlési képviselő, szószóló nevelőszülő nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.

Személyi jövedelemadó A Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyagmegtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

Személyi jövedelemadó A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is; üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg max. havi 100 ezer forint.

Személyi jövedelemadó Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Személyi jövedelemadó Egyéb jövedelem különösen pl.: a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás. praxisjog ára eladási jog gyakorlásának jövedelme

Személyi jövedelemadó A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, (10.000,- Ft.) b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 83 330 forint, (12.500,- Ft.*2) bb) 2017-ben 100 000 forint, (15.000,- Ft.*2) bc) 2018-ban 116 670 forint, (17.500,- Ft.*2) bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, (20.000,- Ft.*2)

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. (33.000,-Ft*3+x)

Személyi jövedelemadó Első házasok kedvezménye: összege: 33.335,- Ft/hó (5.000,- Ft.) érvényesíthetősége: max 24 hónap. de max. addig, amíg magzatra tekintettel családi kedvezmény jár

Személyi jövedelemadó Az adó mértéke az adóalap 15%-a (főszabály szerint) már nincs félszuperbruttó!!! már nincs adójóváírás sem!!!

Személyi jövedelemadó Az összevont adóalap adója Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adót az összevont adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított számított adóból kell meghatározni.

Személyi jövedelemadó Kedvezmények Tevékenységi kedvezmények őstermelő,

Személyi és családi kedvezmények súlyosan fogyatékos személy kedvezmény

Rendelkezés az adóról Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

Személyi jövedelemadó Egyes külön adózó jövedelmek A vállalkozói személyi jövedelemadó, az átalányadózás és a tételes átalányadózás A vagyonátruházás jövedelme Tőkejövedelmek „Természetbeni juttatások” Vegyes jövedelmek Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

Személyi jövedelemadó Tőkejövedelmek Kamatjövedelem Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem Csereügyletből származó jövedelem Az osztalékból származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Tartós befektetésből származó jövedelem A vállalkozásból kivont jövedelem

Személyi jövedelemadó Vegyes jövedelmek Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem A társasház, a társasüdülő jövedelme Nyereményből származó jövedelem A privatizációs lízingből származó jövedelem

Személyi jövedelemadó Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték: Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Az új Áfa törvény fontosabb új elemei

    

Az Unió vonatkozó irányelvét implementálja: 2006/112/EK tanácsi irányelv – az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (HÉA-rendszere) Az új szabályozás több helyen él az irányelv adta lehetőséggel (pl: csoportos adóalanyiság) Az adócsalás elleni harc elősegítése érdekében új előírásokat vezet be (fordított adózás bevezetése új ágazatokban) A törvénybe integrálódtak az áfával összefüggő kormányrendeletek (pl.: adó-visszatérítésre vonatkozó szabályok) Megszűnnek a különböző törvényekben meghatározott áfa mentességek (lásd a törvény záró rendelkezéseit)

Az általános forgalmi adó jellemzői          

Többfázisú Nettó Forgalmi Általános Fogyasztói Közvetett Semleges Számlázásra kényszerít Főszabály szerint önadózás (kivéve: import) Stabil költségvetési bevétel

Bevezető rendelkezés – Alkalmazási hatály 1. § Az e törvény alapján megfizetett általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele.

2. § E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja

Területi hatály

4. § (1) Belföld alatt a Magyarország államterülete értendő. (2) Közösség és tagállamai, valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak értendők. (3) Harmadik állam és annak területe alatt az értendő, amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá.

Adóalany fogalma 5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs. (pl. különböző konzorciumok)

Gazdasági tevékenység 6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. (3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja.

Gazdasági tevékenység 6. § (5) Nem minősül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. 7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység. (2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység

Tárgyi hatály Termékértékesítés:

9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. (2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehető dolog: a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt, valamint - az a) pontban említett kivétellel - az értékpapírt.

Tárgyi hatály 10. § Termék értékesítésének minősül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi; b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. § (1) bekezdése értelmében - termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére - a 9. § (1) bekezdése értelmében - értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg; d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

Tárgyi hatály 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Szolgáltatásnyújtás: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. [13. § (1) bekezdés] 

Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. [24. § (1) bekezdés]

Adófizetési kötelezettség keletkezése

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). (2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet. 56. § A fizetendő adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani.

Az adó alapja 65. § A termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja: a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. 67. § (1) A szokásos piaci árat kell az adó alapjának tekintetni, akkor, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független felek között történik.

Az adó mértéke (82. §) 82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka. (2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. (3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. Mellékletek: ….

Az adó mértéke: 3. sz. melléklet 5% Az

emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről. Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek Orvosi radioaktív izotópok 2844 40 20 00-ból Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő …. Telefonkezelő adapter vakok számára 8517 80 90-ből  Braille-óra vakoknak Könyv Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány), kotta Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva Kecske Juh, bárány Szarvasmarha csirke CSOK lakás

Az adó mértéke: 3. sz. melléklet 2. rész Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást



Előadóművész személyes közreműködésével a) vendéglátás keretében, üzletben, b) nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, vagy c) belépődíj nélkül tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás. 

Az adó mértéke: 3/A. sz. melléklet 18% Tej

és tejtermékek (kivéve az anyatejet) Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum - esetenként savó és/vagy tejszín - különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) Ízesített tej Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék Kereskedelmi Internet

szálláshely-szolgáltatás

Az adó mértéke (82. §)

83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot, b) a 82. § (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot, c) a 82. § (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot

Adó alóli mentesség 85. § (1)-(2)→ A felsorolás nem tartalmaz SZJ számra való hivatkozást. 

Közérdekű jellegükre tekintettel tartoznak az adómentességet élvező tevékenységek közé.



A 85. § (4) meghatározza a közszolgáltató fogalmát.



A 86. § (1) sajátos jellegükre tekintettel tartoznak az adómentességet élvező tevékenységek közé.



E mentességeknél a tevékenység jellege a meghatározó, nem pedig a tevékenységet végző személy, szervezet.

Az adó levonása 119. § (1) → Főszabály:  az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.

119. § (2) → Kivétel:  az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezető, adóalanytól történő vásárlás, - ha ellenértéket pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg – mivel az adólevonási jog ebben az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésének időpontjában keletkezik.

Adólevonási jog tárgyi feltétele (Áfa tv. 127. (1) bek b.) pontja)

Levonási jog tárgyi feltétele a számla. Módosítás: számla hiánya miatt is érvényesíthető levonási jog. Feltétele: rendelkezzen olyan okirattal, mely alapján a fizetendő adó megállapítható. Nem vonatkozik ez a szabály Közösségen belüli termék beszerzésre  a levonási jog változatlanul a számla .

Az adólevonási jog terjedelme 120. § → Ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót,  amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított;  termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;  termék importjához kapcsolódóan megfizetett; illetőleg fizetendő adóként megállapított;  előleg részeként megfizetett;  a vállalkozásán belül végzett saját beruházásához, valamint a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy importált termék gazdasági tevékenységéhez történő felhasználásához kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.

Az adólevonási jog korlátozása 124. § (1)-(2) → Taxatíve felsorolás azokról a termékekről, és szolgáltatásokról, melyek esetében a törvény az adólevonási jogot tiltja, vagy korlátozza, így a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:        

a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó; egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges; egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; a jachtot terhelő előzetesen felszámított adó; egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport-, vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; taxiszolgáltatás, parkolási szolgáltatás, útdíj távbeszélő, mobiltelefon, Internet-alapú beszéd szolgáltatás (áfa 30 %-a) a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.

Kivételek: 125. § !!!

Adó megállapítása 153. § (1) → Az adót az adófizetésre kötelezett állapítja meg. Az önadózás a fő szabály. Kivétel: 

  

adóhatóság határozattal állapítja meg, ha a nem adóalany sorozat jelleggel építési telket, vagy 2 évnél nem régebbi beépített ingatlant értékesít; vámhivatal veti ki, ha a magánszemély, nem adóalany jogi személy, szervezet új közlekedési eszközt szerez be; vámhatóság határozattal állapítja meg import esetén, kivéve az önadózásra engedéllyel rendelkező adóalanyok; Az önadózásra jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket a törvény 156. § (2) bekezdése sorolja fel.

Számla kibocsátási kötelezettség Adóalany vevő részére az értékesítő, vagy alkalmazottja számlát köteles kibocsátani  

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása Előleg fizetése

esetén, legkésőbb  

a teljesítésig előlegnél a megkapásával egyidejűleg

legfeljebb mindkét esetben az attól számított 15 napon belül

Számla fogalma Számla: 

okirat, amely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek;



számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is,  amely megfelel 170. §-ban meghatározott feltételeknek; és  kétséget kizáróan adott számlára hivatkozva annak adattartalmát módosítja.

Számla adattartalma A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, vtsz. száma, ha e törvény a terméket erre való hivatkozással is jelöli, továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, SZJ száma, ha e törvény a szolgáltatást erre való hivatkozással is jelöli, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) előleg fizetésének időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, i) az alkalmazott adó mértéke; j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

Számla adattartalma k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ka) mentes az adó alól; vagy kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták; n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Az alanyi adómentesség 188. § (1)-(2) → Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek összege 

sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,



sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 6.000.000 forintot.

Illetékjog

1990. évi XCIII. törvény

Illetékjog

Adó és illeték összehasonlítása:

Forrás: Dr. Erdős Éva – Dr. Varga Zoltán: Adó, vám, illeték, NKE, VTI, 2014.

Illetékjog • Vagyonszerzési illetékek: •

Ingyenes vagyonszerzési illetékek: • •

•

ajándékozás öröklés

Visszterhes vagyonszerzési illeték

• Eljárási illetékek: • • • •

közig ill. bírósági ill. igazgatási és szolgáltatási díjak felügyeleti illeték

Társasági adó

Társasági adó A szabályozás célja: az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítását a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítését az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítését.

Társasági adó Alapelvek közterhekhez való arányos hozzájárulás elve mentesség, kedvezmény korlátozott alkalmazhatóságának elve mentesség, kedvezmény egyszeres értékelésének elve nemzetközi jog primátusának elve

Társasági adó Adókötelezettség terjedelme

teljes (belföldi illetőségű adózók) korlátozott (külföldi illetőségű adózók, ha van hazai „kapcsolata”)

Társasági adó A társasági adó alanya Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC)., európai területi társulás az egyéni cég.

Társasági adó Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja)

Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Társasági adó Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet. a Magyar Nemzeti Bank, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók, a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a pártok, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya OBA, Szanálási Alap

Társasági adó A társasági adókötelezettség keletkezése: Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön.

Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

Társasági adó A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik.

Társasági adó A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a „korrekciós tételekkel” AEE +- korrekciós tételek=Adó alapja*adókulcsadókedvezmények=fizetendő adó

Társasági adó Az adóalap módosítása: így nem lehet a jövedelmet adózatlanul kivonni a társaságból nem vállalkozási célú tételek beszámítása (növelő tételek) a vállalkozás büntetése egyes esetekben (növelő tétel) a vállalkozási feltételek segítése (csökkentő tétel) a kettős adótatása kizárása közérdekű kötelezettségek támogatása (csökkentő tétel)

Társasági adó Veszteségelhatárolás Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett . A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Társasági adó Áralkalmazás kapcsolt vállalkozások között Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (Áfa nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Társasági adó A szokásos piaci meghatározásának módszere: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál; nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben; egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az 1-5) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Társasági adó Az adó mértéke A társasági adó mértéke – főszabály szerint - a pozitív adóalap 9 %.

Társasági adó Adómentesség: Nem kell az adót megfizetnie a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát, a vízitársulatnak a számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

Társasági adó Adókedvezmények: Filmalkotás és előadóművészek adókedvezménye Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Dr. Menyhárt Szabolcs