ÜZLETI JOG II. 6. előadás A teljesítés (folytatás) A szerződésszegés
1
Áttekintés: I.1 A teljesítés módja A.) A teljesítés elvi főszabálya B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései
II.5 A hibás teljesítés A.) Fogalma B.) A szavatosság C.) A hibás teljesítésre vonatkozó szabályok nem dologi szolgáltatásokra való alkalmazhatósága
I.2 A pénztartozás A.) A teljesítés helye és ideje B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései C.) A nyugta D.) Bírósági letétbe helyezés E.) Teljesítés harmadik személy részéről
II.6 A fogyasztói szerződések hibás teljesítésre vonatkozó sajátos szabályai A.) A hiba vélelmezése: szigorúan vett főszabály B.) A rendelkezés viszonya a Ptk. szerinti főszabályokhoz C.) A fogyasztói szerződés fogalma D.) Mentesülés a felelősség alól
I.3 A kamat A.) Fogalma B.) Fajtái C.) A törvényi kamat fajtái D.) A kamat számításának bázisa – az ügyleti kamat E.) A késedelmi kamat
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN
I. A TELJESÍTÉS
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.1 A szerződésszegésről általában A.) A szerződés alapvető irányultsága B.) A szerződésszegés II.2 A szerződésszegés esetcsoportjai II.3 Kötelezetti késedelem A.) Fogalma B.) A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei C.) A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei II.4 Jogosulti késedelem A.) Esetei B.) Jogkövetkezményei
III.1 A szavatossági igények rendszere A.) A kijavítás és a kicserélés B.) A kijavítás és a kicserélés a gyakorlatban C.) Árleszállítás - elállás D.) Áttérési jog III.2 A szavatossági jog érvényesítése A.) Kettős határidő B.) Az igényérvényesítés elévülési határideje C.) Az igényérvényesítés jogvesztő határideje D.) Az igényérvényesítés egyéb sajátosságai E.) A szavatossági kifogás F.) Állatszavatosság III.3 A hibás teljesítéssel összefüggő további igények A.) A hibás teljesítés felróhatósághoz kötött (szubjektív) szankciója B.) Kártérítés követelésének lehetősége C.) Az előző kötelezettel szembeni megtérítési igény
2
I. A teljesítés (folyt.)
3
I. A TELJESÍTÉS I.1 A teljesítés módja A.) A teljesítés elvi főszabálya
- Kölcsönös együttműködés kötelezettsége, (4.§/1/) tájékoztatás
4
I. A TELJESÍTÉS I.1 A teljesítés módja B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései - Megvizsgálás: a jogosult a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e kivéve: nem kell azokat a tulajdonságokat vizsgálni, amelyeknek minőségét tanúsítják, ill. amire jótállás vonatkozik - Költségek viselése: az átadással járó költségek a kötelezettet, az átvétellel kapcsolatos költségek jogosultat terhelik - Osztható szolgáltatás-részteljesítés: ha a szerződésben nem zárta ki, jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni JOGI OSZTHATATLANSÁG De! ez lényeges érdekét nem sértheti
5
I. A TELJESÍTÉS I.2 A pénztartozás A.) A teljesítés helye és ideje
6
I. A TELJESÍTÉS I.2 A pénztartozás B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései
- Kielégítési sorrend: a kötelezett tőkeösszeggel, kamattal, költséggel tartozik, a teljesítést elsősorban a költségre majd a kamatra végül főtartozásra
kell elszámolni
> kötelezett ettől eltérő rendelkezése hatálytalan (293.§) 7
I. A TELJESÍTÉS I.2 A pénztartozás C.) A nyugta
8
I. A TELJESÍTÉS I.2 A pénztartozás D.) Bírósági letétbe helyezés - A bírói letéttel való rendhagyó teljesítés: minden olyan kötelmi jogviszonyban az adós számára fennálló lehetőség, ahol a kötelezettség pénz fizetésére, értékpapír v. más okirat kiadására irányul, és a jogosult személyében (kiléte, fellelhetősége) bizonytalanság van, lakóhelye, székhelye ismeretlen > bizonytalanság a jogosult személyében (Ptké. I. 51. §): ha a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani OBJEKTÍV vagy átvételi (jogosulti) késedelem állt be > hiteles kézhez való teljesítés, a jogviszony erre kiterjedő konszenzusának (ügyvéd, közjegyző kezéhez teljesítés kikötése) hiányában a tv. csak a bíróság előtti letétbe helyezéshez fúz a teljesítéssel egyenlő hatású jogkövetkezményeket - Kötelező bírói letéttel való teljesítés: pl. jogosulti együttesség, ill. a pénzkövetelésre létesített zálogjog jogosultja javára kötelezett részéről (1%, a jogosultat terheli)
9
I. A TELJESÍTÉS I.2 A pénztartozás E.) Teljesítés harmadik személy részéről
10
I. A TELJESÍTÉS I.3 A kamat A.) Fogalma
- Fogalma: a tőke használatáért a tőkeösszeg meghatározott százalékában kifejezett, a használat idejéhez igazodó ellenérték mértékének megjelölésére a tőkeösszeg százalékában megjelölt kamatláb szolgál ~ egy évre vonatkozik ~ a használat idejéhez igazodik a kötelmi viszonyok szempontjából: a pénztartozás adósának objektív kötelezettsége, hogy a tőkeösszegen kívül további összeget fizessen a jogosult (hitelező) számára
I. A TELJESÍTÉS I.3 A kamat B.) Fajtái
I. A TELJESÍTÉS I.3 A kamat C.) A törvényi kamat fajtái
I. A TELJESÍTÉS I.3 A kamat D.) A kamat számításának bázisa – az ügyleti kamat
- A kamat számításának bázisa minden esetben: az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat > az adott naptári félév teljes idejére irányadó - Az ügyleti kamat: jsz. eltérő rendelkezésének hiányában az ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg a bíróság a felek által túlzó mértékben megállapított kamatot mérsékelheti 14
I. A TELJESÍTÉS I.3 A kamat E.) A késedelmi kamat - A késedelmi kamat: a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat ~ ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig is jár kamat: bázis + 1/3 > DE! a kamatnak összességében legalább a jegybanki alapkamatot el kell érnie ~ gazdálkodó szervezetek esetében: bázis + 7 % a kamatfizetés esedékessége gazdálkodó szervezetek esetén: ~ a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított 30 nap elteltétől esedékes ~ ha a fizetési felszólítás, számla kézhezvételének időpontja a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg: a jogosult teljesítésétől számított 30 nap elteltétől a felek eltérő mértékű késedelmi kamatban is megállapodhatnak, de a túlzott mértékű kamatot a bíróság mérsékelheti a bíróságnak joga van: ~ a túlzottan alacsony mértékben meghatározott kamatot pozitív mértékben megváltoztatni ~ a késedelmi kamat esedékességének a Ptk.-ban foglaltaktól eltérően megállapított időpontját megváltoztatni > FELTÉTEL: a törvény rendelkezéseitől való eltérést nem a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták
15
II. A szerződésszegés
16
II. A SZERZŐÉSSZEGÉS II.1 A szerződésszegésről általában A.) A szerződés alapvető irányultsága
17
II. A SZERZŐÉSSZEGÉS II.1 A szerződésszegésről általában B.) A szerződésszegés
- Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait - Jellege szempontjából megkülönböztetünk: objektív (független a felek közreműködésétől) szubjektív (felróható) 18
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.2 A szerződésszegés esetcsoportjai - Esetcsoportjai: kötelezett a szolgáltatást időben nem teljesíti késedelem
kötelezetti
a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek jogosulti késedelem ha a szolgáltatás egyébként nem szerződésszerű teljesítés
hibás
kötelezett a teljesítést megtagadja - A késedelem: a szolgáltatás időleges nem teljesítése
19
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.3 Kötelezetti késedelem A.) Fogalma
- PTK 298. §: ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségkívül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti - Jogkövetkezményei: objektív és szubjektív szankciók
20
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.3 Kötelezetti késedelem B.) A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei
- A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei: PTK 300.§ (1) (2) szankciók a jogosult változatlanul követelheti a teljesítést ha a jogosultnak a teljesítés nem áll érdekében: elállás nem kell az érdekmúlást bizonyítani ha a szolgáltatás rendeltetéséből kitűnően csak akkor lehetett volna teljesíteni ha a felek a teljesítésre fix (szigorú) határidőt szabtak (póthatáridő tűzhető) ha a póthatáridő eredménytelenül eltelt
késedelmi kamat (törvényi kamat) kárátalány: ha a felmerült kár a késedelmi kamatnál nagyobb, a jogosult a meghaladó kár megtérítését követelheti 30.§/3/
21
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.3 Kötelezetti késedelem C.) A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei
- A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei > kártérítési kötelezettség: 299.§ (1) a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható TELJES KÁRTÉRÍTÉS felelősség a dolgokban beállott károkért és a kárveszély PTK.299.§/2/ MINDEN KÁRÉRT felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az a késedelemhiányában is bekövetkezett volna
22
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.4 Jogosulti késedelem A.) Esetei
- PTK.302.§, esetei: kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését jogosult alapos indok nélkül nem fogadja el elmulasztja a közreműködését kötelezett teljesítésénél nyugtaadási kötelezettségének nem tesz eleget 23
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.4 Jogosulti késedelem B.) Jogkövetkezményei
24
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.5 A hibás teljesítés A.) Fogalma
- A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor: a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak > a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok
25
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.5 A hibás teljesítés B.) A szavatosság
- Szavatosság: a hibás teljesítés objektív, kimentést nem tűrő jogkövetkezménye (PTK. 305.§/1/-/2/) kellékszavatosság (a szolgáltatás hibátlansága „fizikai valójában”) jogszavatosság: a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot, ill. használati kötelmek esetén mások által nem korlátozott rendelkezési jogot szerez 26
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.5 A hibás teljesítés C.) A hibás teljesítésre vonatkozó szabályok nem dologi szolgáltatásokra való alkalmazhatósága
- Ptk. 311/A. §: a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul ilyenkor kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni
27
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.6 A fogyasztói szerződések hibás teljesítésre vonatkozó sajátos szabályai A.) A hiba vélelmezése: szigorúan vett főszabály
- Ptk. 305/A. § (2): fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy ~ a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba ~ már a teljesítést időpontjában megvolt KIVÉVE, ha e vélelem ~ a dolog természetével v. ~ a hiba jellegével összeegyeztethetetlen > A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ MEGÁLLAPODÁSA SEMMIS 28
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.6 A fogyasztói szerződések hibás teljesítésre vonatkozó sajátos szabályai B.) A rendelkezés viszonya a Ptk. szerinti főszabályokhoz
- Viszonya a Ptk. szerinti főszabályokhoz: a szolgáltatásnak a teljesítéskor kell megfelelnie a jogszabályi, ill. a szerződésben kikötött feltételeknek annak bizonyítása, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában hibás volt, főszabályként jogosultat terheli ehhez képest a Ptk. 305/A. § (2) bek. kiemeli a fogyasztói szerződéseket, ha a jogosult a teljesítést követő 6 hónapon belül a hibát felismerte, és közölte 29
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.6 A fogyasztói szerződések hibás teljesítésre vonatkozó sajátos szabályai C.) A fogyasztói szerződés fogalma
- A fogyasztói szerződés (Ptk. 685. § e./ pont): általánosságban: ~ az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre ~ aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában az a szerződés, melynek tárgya ingó dolog, kivéve ~ a villamos energiát, a (ki nem szerelt) vizet és gázt ~ a végrehajtási eljárás v. más hatósági eljárás során eladott dolgot ~ az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen vett részt
30
II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS II.6 A fogyasztói szerződések hibás teljesítésre vonatkozó sajátos szabályai D.) Mentesülés a felelősség alól
- Ptk. 305/A. § (1) a kötelezett mentesül a szavatossági felelőssége alól, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy azt ismernie kellett a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza > FELTÉVE, hogy az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette a szolgáltatás tárgyának: a teljesítéskor kell hibátlannak lenni, ~ az utóbb bekövetkezett kellékhiányát, sérülésért kötelezett nem felel ~ ha azonban a teljesítéskor hibátlannak tűnő dolog hibája bizonyítottan később jelenik meg (rejtett hiba), a szolgáltatást nyújtó felet objektív helytállási kötelezettség terheli
31
III. Szavatossági igények hibás teljesítés esetén
32
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.1 A szavatossági igények rendszere A.) A kijavítás és a kicserélés
- A sorrend kötött: hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban (választása szerint) kijavítást v. kicserélést, ha erre nincs joga, v. annak a kötelezett nem tud eleget tenni (választása szerint) megfelelő árleszállítást követelhet, v. a szerződéstől elállhat > fogyasztói szerződésben SEMMIS AZ A KIKÖTÉS, mely a szavatossági jogoknak a tv.-ben meghatározott sorrendjétől A FOGYASZTÓ HÁTRÁNYÁRA TÉR EL
33
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.1 A szavatossági igények rendszere B.) A kijavítás és a kicserélés a gyakorlatban
34
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.1 A szavatossági igények rendszere C.) Árleszállítás - elállás
- Megfelelő árleszállítás: hibás termék esetén az értékcsökkenéssel arányban álló a felek által megállapított vételárhoz kell igazítani cél: a megfelelő vagyoni egyensúly helyreálljon - Elállás: nem kötött az érdekmúláshoz a jogosult minden olyan esetben, mikor árleszállítást kérhet, elállhat a szerződéstől > kivéve a jelentéktelen hibát
35
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.1 A szavatossági igények rendszere D.) Áttérési jog
- A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni KIVÉVE, ha ~ az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy ~ az áttérés egyébként indokolt volt
36
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése A.) Kettős határidő
- Ha a jogosult észleli a szolgáltatás hibáját, köteles az erre vonatkozó ezirányú igényét (kifogását) kötelezettel • haladéktalanul közölni (Ptk. 307. § /1/) • fogyasztói szerződésnél a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni
37
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése B.) Az igényérvényesítés elévülési határideje
- Ptk. 308. § (1): az „alaphatáridő” > az igényérvényesítés elévülési határideje a szolgáltatás teljesítésétől számított 6 hónap 6 hónapnál rövidebb kötelező alkalmassági idő: ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás v. kötelező műszaki előírás határozza meg > az igényérvényesítésre ez a határidő irányadó (pl.: élelmiszer, gyorsan romló áru) fogyasztói szerződések: 2 év > rövidebb határidő nem köthető ki (kiv. használt dolog: egy évnél semmiképp sem rövidebb)
38
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése C.) Az igényérvényesítés jogvesztő határideje
39
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése D.) Az igényérvényesítés egyéb sajátosságai
- A határidők jogvesztő jellegéből adódóan azok lejárta esetén: igazolásnak, menthető ok bizonyításának nincs helye KIVÉVE: a hiba az adott esetben figyelembe vehető jogvesztő határidő VÉGÉN jelentkezik > alkalmazni kell az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályok alkalmazandók (I. számú PED-GED II. pont) - A szavatossági igényt: a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte ha azonban a jogosult azt csak a dolognak a megjelölt hiba szempontjából elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek - Amennyiben az igényérvényesítésre nyitva álló relatív elévülési határidő eredménytelenül telik el (azaz nem történik olyan esemény, amely megszakadását vagy nyugvását idézi elő) A SZAVATOSSÁG MÁR A JOGVESZTŐ ABSZOLÚT HATÁRIDŐ BEÁLLTA ELŐTT MEGYSZŰNIK.
40
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése E.) A szavatossági kifogás
- Szavatossági kifogás (PTK 308/C. §): a szavatossági határidő eltelte után a jogosult ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként érvényesítheti > pl. a vételár megfizetése iránt indított perben a kereseti kérelemmel szemben
41
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.2 A szavatossági jog érvényesítése F.) Állatszavatosság
- Állatszavatosság (Ptk. 308. § /2/): az igényérvényesítés határideje teljesítéstől számított 60 nap szigorúbb megítélés alá esik az azonnali közlés kötelezettsége a jogvesztő határidő 1 év
42
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.3 A hibás teljesítéssel összefüggő további igények A.) A hibás teljesítés felróhatósághoz kötött (szubjektív) szankciója
- Ptk. 310. §: a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a kártérítés szabályai szerint a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
↓ 43
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.3 A hibás teljesítéssel összefüggő további igények B.) Kártérítés követelésének lehetősége
↓ - Jellemzői: a dolog hibája a jogvesztő határidő után következik be a jogosult szavatossági igénnyel már nem léphet fel az általános elévülési időn (a károsodás bekövetkeztétől számított 5 év) kártérítést követelhet, amennyiben ~ a hibás teljesítéssel összefüggésben ~ bizonyíthatóan kára keletkezett PTK. 318.§: a szerződésszegéssel okozott károk tekintetében a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni DE! a kártérítés bírói mérlegelés körében történő mérséklésére kifejezett jogszabályi engedély hiányában nincs lehetőség - HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉRE (ÍRÁSBAN) KÖTBÉR KÖTHETŐ KI
44
III. SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN III.3 A hibás teljesítéssel összefüggő további igények C.) Az előző kötelezettel szembeni megtérítési igény
- A fogyasztói szerződések körében: a fogyasztó által támasztott szavatossági igények teljesítésének költségei továbbháríthatók arra, akitől a fogy. szerződés kötelezettje a dolgot beszerezte (hibásan teljesített) az igényérvényesítési határidő: a fogyasztó igény kielégítésétől számított 60 nap (elévülési), de max. 1 év (jogvesztő) - A fogyasztónak ily módon kifizetett összeg továbbhárítása a láncolatban még előbbre álló kötelezett irányában ugyanilyen feltételekkel lehetséges 45
