6. Társadalombiztosítási jog Ebben a fejezetben két nagy témával foglalkozunk: a családtámogatásokkal és a társadalombiztosítással. Az első részhez tartozik a családi pótlék, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási segély. A második részben kitérünk a betegbiztosításra, a balesetbiztosításra, a munkanélküliség esetére szóló biztosításra és a nyugdíjbiztosításra. Az 1408/71 és 574/72 uniós rendelet nagymértékben szabályozza e területeket. E körben általában a területi elv és a biztosítás elv mértékadó.
6.1 Családi pótlék (Familienbeihilfe)
Alapvetően két eset lehetséges: 1. Az egyik az, amikor a esetben család két különböző országban dolgoznak, vagyis egyikük mondjuk Ausztriában, a másikuk pedig Magyarországon, miközben a család lakhelye Magyarországon található. A területi elv alapján az az ország köteles a családi pótlék fizetésére, amelyben a gyermek állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Esetünkben a családi pótlékot Magyarországon kell igényelni. A családi pótlékot a gyermek lakhelye szerint illetékes Államkincstár folyósítja. A jogosultak azonban a különbözet kiutalását igényelhetik Ausztriában, ha a családi pótlék összege ott magasabb (Differenzzahlung). A különbözet megtérítése következtében a családi pótlék eléri az osztrák családi pótlék összegét, ugyanúgy, mintha a jogosultak kizárólag Ausztriában igényelnék azt. A különbözetet januárban kell igényelni az Ausztriában kereső tevékenységet folytató szülő munkahelye szerint illetékes adóhivatalnál, s azt egy összegben utalják ki. 2. Ha mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik pedig a lakóhely szerinti országban nem dolgozik (háztartásbeli) és a család Magyarországon lakik, úgy a biztosítási elv érvényes: az ellátást elsődlegesen annak az államnak kell biztosítania, amelyben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Ebben az esetben család Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, hanem azt Ausztriában kell igénybe vennie.
40
A feltételek a következők: Családi pótlékra Ausztriából az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy jogosult, >> aki Ausztriában kereső tevékenységet végez, >> az érintett gyermekkel közös háztartásban él, >> Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, mert a másik szülő Magyarországon nem dolgozik, vagy mert mindketten Ausztriában dolgoznak. A családi pótlék alapvetően kiskorúak után jár, de nagykorúak szülei is igénybe vehetik a gyermek 26 éves koráig, ha a gyermek képzésen vagy továbbképzésen vesz részt.
3–9 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 3. életévét betölti
10–18 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 10. életévét betölti
19–26 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 19. életévét betölti
1. gyermek 2. gyermek 3. gyermek 4. gyermek
2 éves korig
A családi pótlék összege Ausztriában 2010. évben (Euro):
105.4 118.2 140.4 155.4
112.7 125.5 147.7 162.7
112.7 125.5 147.7 162.7
112.7 125.5 147.7 162.7
A családi pótlék minden további gyermek után 50 €-val növekszik. Súlyosan fogyatékos gyermek után a családi pótlék havi 138,30 €-val nő. A szülők a családi pótlék mellett gyermekenként havi 58,4 € családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez az összeg csak 12 alkalommal kerül kifizetésre és határon átnyúló módon, a szociális egyezmények szabályai alapján biztosításra. Ennek során nem számít, hogy a szülők Ausztriában adókötelesek-e. A 2005. évi adóreform folyamán az egyedüli keresők és a gyermeküket egyedül nevelők számára a vonatkozó személyi jövedelemadó-kedvezménynél egy plusz gyermek-pótlékot vezettek be. Ezt az adókedvezményt azonban – akárcsak az egyedüli keresők és a gyermekü-
41
ket egyedül nevelők adókedvezményét – csak az Ausztriában korlátlanul adóköteles személyek vehetik igénybe. 13. havi családi pótlék 2008 novemberében a Parlament megszavazta, hogy minden év szeptemberében kerüljön kifizetésre egy 13. havi családi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberre járó teljes családi pótlék – vagyis az alapösszegek és a kor alapján járó pótlék, beleértve a testvérek száma szerint növekvő juttatást és az emelt összegű családi pótlékot – duplán jár. Minden határmenti ingázó, aki szeptember elsején Ausztriában dolgozik, jogosult a 13. havi családi pótlékra. A családi pótlékkal együtt folyósításra kerülő gyermekek után járó adókedvezmény (58,40 €) azonban csak 12-szer jár egy évben. A 13. havi családi pótlék kiutalására a szeptemberi folyósítással együtt kerül sor. Igénylés A családi pótlékot a lakhely, illetve a munkahely szerint illetékes adóhivatalnál kell kérvényezni, és a folyósítás is innen történik. Folyósítás A folyósítás kéthavonta történik. További információ és nyomtatványok: https://finanzonline.bmf.gv.at
6.2 Anyavédelem, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság Felmondási védelem A leendő anyát speciális felmondási védelem illeti meg terhessége kezdetétől a szülés után 4 hónapig terjedő időre. Ez a védelem (különböző fokozatokban) a gyermekgondozási szabadság illetve részmunkaidős foglalkoztatás esetén is fennáll, az azok végét követő négy hétig. A munkaügyi vagy szociális bíróság beleegyezése nélkül történt rendes vagy rendkívüli felmondás érvénytelen, ha a munkaadó tudomással bírt a terhességről illetve a szülésről. A felmondás akkor is érvénytelen, ha a terhesség illetve a szülés tényéről a munkaadót a felmondás közlését – írásbeli felmondás esetén annak kézbesítését – követő 5 munkanapon belül tájékoztatják. Amennyiben a munkavállaló csak később szerez tudomást a terhességről, úgy a felmondás érvénytelenné válása érdekében köteles erről a munkaadót haladéktalanul tájékoztatni. Egészségvédelem, szülési szabadság (foglalkoztatási tilalom) A terhes nők és szoptató anyák különleges védelmet élveznek a munkahelyi veszélyekkel szemben. Bizonyos tevékenységek, mint a nehéz fizikai munka, a káros anyagokkal való érintkezés, a gyakori hajolgatás és emelés, stb. a terhesség és a szop-
42
tatás alatt nem végezhetők. A munkaadó köteles megfelelő lehetőséget biztosítani a munkaidő alatti pihenésre, illetve a gyermek szoptatására. A túlmunka tilos. A teljes foglalkoztatási tilalommal járó szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt 8 héttel kezdődik, és a gyermek megszületését követően legkorábban 8 hét, koraszülésnél és ikerszülésnél valamint császármetszésnél 12 hét múlva ér véget. A szülési szabadság alatt a munkaadó nem fizet bért. Ön azonban a betegbiztosítótól terhességi-gyermekágyi segélyt kap, melynek összege az utolsó három naptári hónap átlagbérének felel meg. Gyermekgondozási szabadság anyák és apák részére (Karenz) A gyermekükkel közös háztartásban élő anyák és apák egyaránt jogosultak gyermekgondozási szabadságra a gyermek 2 éves koráig, azonban az anya és az apa ezt egyidejűleg nem veheti igénybe. A gyermekgondozási szabadság igénybe vételénél az anya és az apa két alkalommal cserélhetnek, azonban minden rész-időszaknak legalább 3 hónapot kell kitennie, és a szülők bejelentésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek második születésnapján ér véget. Az anya és az apa egy hónapon keresztül egyidejűleg veheti igénybe a gyermekgondozási szabadságot. A gyermekgondozási szabadság időtartamából 3 hónap a gyermek 7. születésnapjáig elhalasztható. A gyermekgondozási szabadság alatt munkabér nem jár, azonban az illetékes betegbiztosítónál gyermekgondozási díj (Kinderbetreuungsgeld) igényelhető. Ennek folyósítása alatt bizonyos mértékű munkavégzésre lehetőség van (az ily módon maximálisan felvehető munkabér összege 2010 évben havi 366,33 €). A szülőknek gyermekgondozási szabadság igénybevételét a szülési szabadság alatt kell bejelenteni a munkaadónál (szülési szabadságra vonatkozó megállapodással). Terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) A terhességi-gyermekágyi segélyt az illetékes betegbiztosító a szülési szabadság alatt (a szülés előtt 8 héttől a szülés után 8 hétig bezárólag) fizeti. A kérelmezőnek a szülési szabadság kezdetén betegbiztosítással kell rendelkeznie. Azok a nők, akik már a szülési szabadság kezdetét megelőzőn munkanélküliek lettek, bizonyos körülmények között szintén jogosultak terhességi-gyermekágyi segélyre. A TGYS összege a korábbi jövedelemtől függ. A társadalombiztosító által fizetett minden más pénzbeli juttatástól eltérően a TGYS összegének nincs maximuma. A TGYS összege a szülési szabadság kezdetét megelőző legutóbbi 3 naptári hónap átlagos napi nettó bérétől függ. Ehhez jön a rendkívüli kifizetések utáni pótlék, amely a kollektív szerződéstől vagy a munkaszerződéstől függ. Koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény a szülést követő 12 hétre hosszabbodik. A vonatkozó kérelmet a szülési szabadság kezdetétől lehet benyújtani az illetékes betegbiztosító intézetnél. Ehhez a női munkavállalóknak a munkaviszonyról és a
43
bérről szóló igazolás (Arbeits- und Lohnbestätigung) valamint orvosi igazolás szükséges a szülési szabadság kezdetéről. A csekély mértékű foglalkoztatás alapján önkéntes saját biztosítást kötők napi 7,55 € TGYS-t kapnak.
6.3 Gyermekgondozási segély (Kinderbetreuungsgeld-KBG)
A gyermekgondozási segély igénybe vételének kötelező előfeltétele a családi pótlék folyósítása. E körben szintén két eset lehetséges: 1. Ha a szülők különböző államokban dolgoznak, tehát az egyik szülő Ausztriában, a másik pedig Magyarországon dolgozik, miközben a család lakhelye is itt található. A területi elv szerint a GYES fizetésére az az állam köteles, amelyben a gyermek lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Ekkor a GYES-t Magyarországon kell igényelni. Amennyiben a magyar juttatás alacsonyabb összegű, mint az osztrák, úgy a különbözetet Ausztriában megigényelhetik. A különbözetet csak egy ízben kell igényelni az illetékes területi betegbiztosítónál. Az átutalásra a családi pótlék kifizetését követően kerül sor. 2. Ha a szülést megelőzően mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy egyikük Ausztriában dolgozik, másikuk pedig Magyarországon nem dolgozik, miközben a család lakhelye Magyarországon található, úgy a foglalkoztatási ország elve jut érvényre: a juttatás fizetésére elsődlegesen az az állam köteles, amelyben a szülők, vagy az egyik szülő dolgozik. Ebben az esetben az érintetteknek Magyarországon nincs GYES-igényjogosultságuk, hanem Ausztriában kell azt igényelni.
Kérelmezés A gyermekgondozási díj iránti igényt a gyermek születése után kell bejelenteni az illetékes betegbiztosítónál (amelynél a biztosítás legutóbb fennállt), egyébként pedig a területi betegbiztosítónál. A KBG visszamenőleg maximum 6 hónapra igényelhető (ez alól kivétel nincs!). Amennyiben a KBG folyósítása során újabb gyermek születik (újabb gyermeket fogadnak örökbe, vesznek gondozásba), úgy az idősebb gyerekre vonatkozóan az igényjogosultság megszűnik (mindkét szülőre nézve). Az új gyermek után új kérvényt kell benyújtani. A KBG tehát mindig csak egy gyermek után vehető igénybe, ikerszülés esetén pedig a 2. és minden további gyermek után 50%-kal nő.
44
Feltételek: 1. Családi pótlékra illetve ahhoz hasonló külföldi ellátásra való igényjogosultság a gyermek vonatkozásában 2. Az igénylő a gyermekkel közös háztartásban lakik (közös a bejelentett állandó lakcímük) 3. A gyermekgondozási segély KBG teljes összegének folyósításához a leendő anyának a kiválasztott KBG-változattól függetlenül minden esetben részt kell vennie 5 terhesgondozáson (miközben a belső vizsgálatot is el kell végeztetni), majd a gyermeknek 5 gyermekorvosi vizsgálaton. Ha ez elmarad, úgy a 30+6 verziónál a gyermek 24 hónapos korától, a 20+4 változatnál 16 hónapos, a 15+3 változatnál 12 hónapos, a 12+2 változatnál 10 hónapos kortól a KBG már csak fele összegben kerül folyósításra, a jövedelemfüggő KBG pedig napi 16,5 €-val csökken. 4. A jövedelemhatár túllépése tilos: KBG folyósítása során naptári évenként maximum 16.200 € munkából származó jövedelemre tehetünk szert, a jövedelemfüggőnél pedig 5.800 €-ra. Amennyiben a KBG-re való igényjogosultság nem áll fenn a naptári év mind a 12 hónapjára, úgy a jövedelemszerzés határa arányosan csökken. A jövedelemhatár arra a szülőre vonatkozik, aki a KBG-t igénybe veszi. A pluszban kapott 13. és 14. havi munkabért nem kell a jövedelemhez hozzászámítani. A jövedelemfüggő KBG igénybevételéhez az általános feltételeken túlmenően a gyermek születését megelőző 6 hónapban folyamatosan, tényleges, Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kereső tevékenységet kell folytatni. (Ennek összesen 14 napnyi megszakítása az igényjogosultságot nem érinti; fennálló munkaviszony esetén beszámítják a foglalkoztatási tilalom időszakát és a törvényes szülési szabadságot a gyermek max. 2 éves koráig). 5 KBG-változat: 2010. január 1. óta a gyermekgondozási segély öt fajtája közül választhatunk, ekkor vezették be ugyanis a jövedelemfüggő változatot, melynek célja az apák gyermekgondozási segély igénybevételének növelése. Az eddigi 3 változat 2 újjal egészült ki: >> 30+6 hónapos változat: 14,53 €/nap (kb. 436 €/hó), amely a gyermek 30. hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 36 hónapos korig meghosszabbodik. >> 20+4 hónapos változat: 20,80 €/nap (kb. 624 €/hó), amely a gyermek 20 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 24 hónapos korig meghosszabbodik. >> 15+3 hónapos változat: 26,60 €/nap (kb. 800 €/hó), amely a gyermek 15 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szü-
45
lő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 18 hónapos korig meghosszabbodik. >> 12+2 hónapos változat: 33 €/nap (kb. 1000 €/hó), amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. >> Jövedelemfüggő 12+2 hónapos változat: Az utolsó nettó jövedelem 80%-a, de max. 66 €/nap (kb. minimum 1.000, maximum 2.000 €/hó) amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. A kiválasztott változat nem módosítható, a döntés a másik szülőt is köti. Pótlék (Beihilfe) az átalánydíjas KBG-hez, mely 2010. 01. 01. után született gyerekek után vehető igénybe. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, átalánydíjas KBG-ben részesülő szülők napi 6,06 € pótlékot igényelhetnek a gyermekgondozási segélyhez. A pótlékot akkor folyósítják, ha fennáll a KBG iránti igény. A pótlékot az alábbi személyek igényelhetik: >> egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható, továbbá ha nyilatkoznak, hogy nem áll fenn partnerkapcsolat a másik szülővel vagy egy másik személlyel. A pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 5.800 €-t. >> párok, vagyis házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák. Ilyen esetben a pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 5.800 €-t, a másik szülőé pedig a 16.200 €-t. A jövedelemhatár(ok) túllépése esetén a betegbiztosító a jogosulatlanul felvett pótlékot visszaköveteli. Amennyiben a szülők hamis adatokat szolgáltatnak, vagy fontos tényeket elhallgatnak, (pl. nyilatkoznak, hogy a pótlékot egyedülállóként veszik igénybe, pedig partnerkapcsolatban élnek, vagy ilyet létesítenek), úgy nem csak a jogosulatlanul felvett pótlék teljes összegét követelik vissza, hanem ezen túlmenően 2.000 € szabálysértési bírság és büntető feljelentés is szóba jön. Bármely átalánydíjas KBG-változat mellett döntöttünk, a pótlék a vonatkozó kérelem benyújtásától maximum 12 hónapra folyósítható. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a pótlékot csak a TGYS (Wochengeld) folyósításának lejárta után igényeljük (ennek oka a nyugvás). A lemondás, az igénybevétel megszakítása, vagy a pótlék folyósításának a nyugvása (ha a KBG teljes összegben nyugszik, akkor nyugszik a hitelsegély is), valamint ha a szülők váltakozva veszik igénybe a KBG-t nem hosszabbítja meg a pótlék folyósításának időtartamát.
46
47
20,8 EUR
26,6 EUR
15+3 átalánydíjas változat 33 EUR
12+2 átalánydíjas változat
max. a gyermek max. a gyermek max. a gyermek 15 max. a gyermek 12 max. a gyermek 12 30 hónapos koráig 20 hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig
14,53 EUR
20+4 átalánydíjas változat
jövedelempótló rendszer 12+2 jövedelemfüggő KBG a jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR
folyósítás maximális időtartama, ha mindkét szülő igénybe max. a gyermek max. a gyermek 18 max. a gyermek 14 max. a gyermek 14 max. a gyermek veszi az ellátást (hosszabbítás 36 hónapos koráig 24 hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig annyi nappal, amennyit a másik szülő ténylegesen igénybe vett) folyósítás minimális 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap időtartama szülőnként szükséges kereső tevékenység nem nem nem nem igen a szülés előtt? egyedi, de min. egyedi, de min. egyedi, de min. egyedi, de min. KBG mellett megszerezhető 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap5.800 EUR maximális munkajövedelem tári év tári év tári év tári év ikergyermekenként 7,27 EUR 10,4 EUR 13,3 EUR 16,5 EUR nem jár naponta járó kiegészítés max. 12 hónapig max. 12 hónapig max. 12 hónapig max. 12 hónapig pótlék jár, 6,06 EUR/nap nem jár jár, 6,06 EUR/nap jár, 6,06 EUR/nap jár, 6,06 EUR/nap
folyósítás maximális időtartama, ha csak egy szülő veszi igénybe az ellátást
Gyermekgondozási díj (KBG) összege naponta
30+6 átalánydíjas változat
átalánydíjas rendszer
Kiegészítés a KBG-hez (Zuschuss zum Kinderbetreuungsgeld), mely 2009. 12. 31. előtt született gyerekek után vehető igénybe Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező KBG-ben részesülők napi 6,06 € (kb. havi 181,80 €) összegű hitelt igényelhetnek amelyet a későbbiek során az adóhivatalnak vissza kell fizetni, ha bizonyos jövedelemhatárokat túllépnek. Igényjogosultak: >> egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható >> egyedülálló anyák, ha nem tudják megnevezni a gyermek apját, és saját maguk vállalnak kötelezettséget a kiegészítés visszafizetésére >> házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák, ha mindkét szülő aláír egy olyan nyilatkozatot, melyben kötelezik magukat a kiegészítés visszafizetésére. A 2. szülő figyelembe vett jövedelmének teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a 12.200 €/év összeget. A megengedett jövedelem összege naptári évenként 4.000 €-val nő minden személy után (beleértve a gyermeket is, aki után a KBG-t igénybe veszik, nem tekintve viszont az igénylőt), akinek az eltartásához a másik szülő jelentős mértékben hozzájárul. Az igénylés feltételei különösen egyedülállók számára javultak. Amennyiben a kiegészítés a fenti rendelkezések alapján került folyósításra, s az illetékes betegbiztosító azt nem követelte vissza, úgy azt a továbbiak folyamán az adóhivatalnak kell visszafizetni. A visszafizetés iránti igény azon év végén keletkezik, amelyben a visszafizetésére kötelezett szülő jövedelme az évi 14.000 €-t, illetve a szülők összjövedelme az évi 35.000 €-t meghaladja, ami legkorábban azon naptári év végét követően esedékes, amelyben a gyermek született, utoljára pedig a gyermek születési évét követő 7. év végén. A visszafizetési kötelezettség a kiegészítés teljes felvett összegére vonatkozik. További információ és nyomtatványok: www.bmgfj.gv.at
6.4 Betegbiztosítás
A korábban említett uniós szabályok alapján a határmenti ingázó alapvetően abban az országban biztosított, amelyben dolgozik. A munkanélküliek a lakhelyükön rendelkeznek betegbiztosítással, ha ott vesznek igénybe munkanélküliség esetére járó juttatásokat. A nyugdíjasok általában abban az országban rendelkeznek betegbiztosítással, amelyben laknak. Ezért csak rövid időre kiterjedő munkavégzés miatti tartózkodás esetén is szükséges a foglalkoztatási ország társadalombiztosítási rendszerébe való belépés.
48
Ausztriában a határmenti ingázók nem választhatnak, hanem a végzett tevékenységtől és az érintett régiótól függően egy bizonyos törvényileg előírt betegbiztosító illetékes rájuk nézve. Sok esetben ez a területi betegbiztosító (Gebietskrankenkasse – GKK). Osztrák betegbiztosítás Az osztrák betegbiztosítás betegség, betegség miatti munkaképtelenség, valamint anyaság esetén nyújt természetbeni és pénzügyi ellátásokat. A biztosító az orvosi, fogorvosi és terápiás kezelések, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a fogpótlás egy részének, a kórházi tartózkodás, a szűrővizsgálatok, az orvosi rehabilitáció és az orvosi házi betegellátás költségeit viseli. A biztosító a vele szerződött orvosok költségeit teljes mértékben, a szabadon választott orvos költségeit a számla alapján a szerződéses tarifa 80%-a erejéig viseli. Betegbiztosítási kártya (E-card) Mindenki, aki Ausztriában a társadalombiztosítás keretében betegbiztosítással rendelkezik, vagy pl. hozzátartozóként betegség esetére biztosított, személyre szóló elektromos kártyát kap. A kártyán rögzítve van a név, a társadalombiztosítási szám és a kártyaszám. A kártya hátoldalán található az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Az e-card szolgáltatásaiért 10 €-t kell fizetni, mely mindig az előző év november 15-én esedékes. A szolgáltatások igénybevétele a lakóhelyen A biztosítás alapja az érintett Ausztriában folytatott kereső tevékenysége, aminek alapján Ausztriában, de Magyarországon is igénybe veheti a betegbiztosító szolgáltatásait. Ha az Ausztriában biztosított személy lakhelyén szeretne orvoshoz menni vagy más egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, úgy először a foglalkoztatási ország betegbiztosítójához kell fordulni, és kérni az E 106-os nyomtatvány kitöltését. A nyomtatványra a lakhely szerinti állam betegbiztosítójának van szüksége. Az Ausztriában dolgozó munkavállaló a Magyarországon lakó családtagjait is biztosíthatja magával együtt (szintén az E-106-os nyomtatvány segítségével), ha nem rendelkeznek saját betegbiztosítással. Az együtt biztosított hozzátartozók azonban csak Magyarországon vehetik igénybe a betegbiztosító szolgáltatásait. Kiíratás az orvossal Amennyiben az Ausztriában dolgozó munkavállaló megbetegszik, magyarországi orvossal is kiírathatja magát. Ebben az esetben a magyarországi betegbiztosító állítja ki és küldi meg az osztrák betegbiztosítónak az E 115-ös nyomtatványt. Betegbiztosítási járulék Ausztriában a betegbiztosítási járulék körében egyelőre még megkülönböztetik a szellemi és a fizikai állományú dolgozókat és az egyéb csoportokat. A fizikai dol-
49
gozóknál a munkavállaló a bruttó havi bére 3,95%-át, a munkaadó pedig annak 3,7%-át fizeti be. A szellemi dolgozóknál a munkavállaló a havi bruttó bér 3,82%-át, a munkaadó pedig 3,83%-át fizeti. Amennyiben az Ön havi bruttó jövedelme meghaladja a 4.020 € (2009) összegű járadékalap-maximumot, akkor az ezen összeg fölötti jövedelemrészt a járulék számításánál figyelmen kívül hagyják. A betegbiztosítási járulékot a munkaadó vonja le és utalja át a betegbiztosítónak. Csekély mértékben foglalkoztatottak Havi 366,33 €-t (2010) el nem érő jövedelmekre betegbiztosítási járulékot nem kell fizetni. Bár a csekély mértékben foglalkoztatottak a munkaadó által balesetbiztosítottak, betegbiztosítással azonban nem rendelkeznek. Ezáltal táppénzigény sem áll fenn a betegbiztosítóval szemben. Lehetőség van viszont arra, hogy az érintett havi 51,69 €-ért (2010) saját maga kössön biztosítást. További információ és nyomtatványok: www.sozialversicherung.at
6.5 Balesetbiztosítás
Balesetbiztosítással a munkavállalók, az egyéni vállalkozók, a diákok és az egyetemi/főiskolai hallgatók rendelkeznek, valamint azok, akik életveszélyben lévő más személyeket mentenek, vagy ezt megkísérlik. A vasutasok, a közalkalmazottak és a gazdák kivételével mindenki az Általános Betegbiztosítási Intézet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA) illetékességi körébe tartozik.
Munkabalesetek, útibalesetek és foglalkozási megbetegedések A balesetbiztosítás magában foglalja a munkabaleseteket, az útibaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A munkabaleset a szakmai tevékenységgel összefüggésben történik, az útibaleset a lakás és a munkahely között, menet közben. Foglalkozási megbetegedés olyan betegség, amelyet kizárólagosan vagy túlnyomó mértékben a foglalkozás gyakorlása során szenvednek el káros anyagok vagy bizonyos tevékenységek folytán. Minden államnak van hivatalos listája az elismert foglalkozási megbetegedésekről. Egyes esetekben olyan betegség is elismerhető ilyennek, amely nincs rajta a hivatalos listán, ha igazolható, hogy ezt a foglalkozás gyakorlása idézte elő. Mit kell tenni baleset esetén? A balesetet azonnal be kell jelenteni az illetékes betegbiztosítónál, illetve a szakmai szövetségnél vagy a munkaadónál. Az orvosi rendelőben illetve a kórházban való felvétel során történjen utalás arra, hogy a baleset munka közben, illetve munkába menet történt. Amennyiben valaki Ausztriában baleset- és betegbiztosítással rendelkezik, úgy a nem munkabalesetnek számító esetek elszámolása a betegbiztosítón keresztül történik.
50
A balesetbiztosító finanszírozza az alábbiakat: >> baleseti gyógykezelések a biztosító saját tulajdonában álló létesítményben, mint pl. az AUVA baleseti kórháza, rehabilitációs központjai és szanatóriumai, >> orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációs intézkedések, >> protézisek, ortopédiai és egyéb segédeszközök valamint a fogpótlás. A lakhelyen elszenvedett balesetek A lakhelyen elszenvedett balesetek orvosi kezeléshez általában a betegbiztosítás igazolását kérik a betegbiztosítási kártya vagy az E 106-os nyomtatvány segítségével. A balesetbiztosítás természetbeni juttatásaihoz szükséges E 123-as nyomtatványt általában csak a baleseti tényállás ellenőrzése után állítják ki, és küldik meg a lakhely szerinti államban a természetbeni juttatást fedező szervnek illetve a biztosítottnak. Balesetbiztosítási járulék A munkavállalók bruttó bérének 1,4%-át kitevő járulékot a munkaadó fizeti. A szakmunkástanulók és a 60 évnél idősebb dolgozók járulékfizetés nélkül is biztosítottak. Az illetékes biztosító munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések és azok következményeire, pl. rokkantságra, munkaképtelenségre, stb. nyújt fedezetet. A balesetbiztosító a munkabaleset bekövetkezte után a szolgáltatási katalógus alapján nyújtja a különféle szolgáltatásokat, különösképpen a gyógykezeléseket, az átmeneti járadékot, a protézisek helyreállítása vagy megújítása díját, a sérültek járadékát, a temetési segélyt, a hátramaradottak járadékát. További információ és nyomtatványok: www.auva.at
6.6 Munkanélküliség esetére szóló biztosítás
A határmenti ingázók alapvetően annak az országnak a munkanélküli biztosítójától kapják a munkanélküli segélyt, amelyben laknak, vagyis a magyarországi lakhellyel és osztrák munkahellyel rendelkező ingázókra a magyar munkaügyi központ előírásai vonatkoznak.
Mi a teendő, ha elveszítjük a munkánkat? Közvetlenül a foglalkoztatási jogviszony befejezését követően személyesen kell bejelentkezni munkanélküliként a magyarországi munkaügyi központba és kérvényezni a munkanélküli ellátást, ha azt szeretnénk, hogy a munkanélküliség első napjától odaítéljék nekünk. E-301-es igazolásra van szükség ahhoz, hogy az osztrák biztosítási időket Magyarországon figyelembe vegyék. A további feltételekről az alábbi honlapon tájékozódhat: www.afsz.hu. E 301-es igazolás Azok a munkanélküliek, akik a munkanélküliség előtt az Európai Gazdasági Térség valamely államában dolgoztak, jogosultak a munkanélküli segély kiszámítása során a korábbi munkaviszonyuk figyelembe vételét kérni. Az E 301-es nyomtatványon
51
kell feltüntetni a jogviszonyt és az átlagbért. A nyomtatványt a munkaadó székhelye szerinti munkaügyi központ állítja ki, ezért igen fontos, hogy a munkavállaló, miután egy másik államban dolgozott, a munkaviszony megszűnése után maga kezdeményezze e nyomtatvány kiadását. Az E 301-es nyomtatványt a munkanélküli ellátás igényléséhez mellékelni kell.
6.7 Nyugdíjbiztosítás
Ezzel a területtel 2 törvény foglalkozik:: 1. Az Általános Nyugdíjbiztosítási Törvény (APG) rendelkezései azokra vonatkoznak, akik 2005. 01. 01-én még nem töltötték be az 50. életévüket. 2. Az Általános Társadalombiztosítási Törvény (ASVG) rendelkezései azokra vonatkoznak, akik 2005. 01. 01-én már betöltötték az 50. életévüket. A legfontosabb eltérés az, hogy a „korridor”-nyugdíjat (vö. az „öregségi nyugdíjról szóló fejezettel) és a nehéz munkát végzők előrehozott nyugdíját azok is igénybe veszik, akik 1955. 01. 01. előtt születtek. Nyugdíj jár mindenkinek, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, igazolni tudja a szükséges szolgálati időt továbbá munkaviszonyát megszüntette. Amennyiben egy magyar állampolgár Ausztriában összesen nem több mint 12 hónap szolgálati időt szerez, úgy az osztrák hónapokat a magyar nyugdíj kiszámításánál veszik figyelembe, vagyis úgy tekintik, mintha azokat Magyarországon szerezte volna. Amennyiben viszont Ausztriában több mint 12 hónap szolgálati időt szerez, akkor saját résznyugdíj jár Ausztriából, amennyiben az osztrák és a magyar szolgálati idők összeszámításával a szükséges szolgálati időt elérte. A szolgálati idő (Wartezeit) az a minimális biztosítási időszak, amely a nyugdíjjogosultság keletkezéséhez szükséges. Ez többnyire 15 biztosítási évet jelent. Az osztrák résznyugdíj számítása kizárólag az osztrák jogszabályok alapján történik. A résznyugdíj csak a nyugdíjkorhatár elérését követően jár. Ezt azt jelenti, hogy az osztrák résznyugdíj a férfiaknál a 65., a nőknél pedig a 60. életév betöltésével jár.
Juttatások Ausztriában Az osztrák nyugdíjbiztosítás lefedi a saját nyugdíjat és a hátramaradottak nyugdíját, amely a következő lehet: >> öregségi nyugdíj, >> előrehozott öregségi nyugdíj és annak speciális esete (Korridorpension), >> nehéz munkát végzők korkedvezményes nyugdíja, >> rokkantsági/munkaképtelenségi nyugdíj, >> özvegyi nyugdíj, >> árvaellátás. Ezen kívül egészségmegőrzési és rehabilitációs intézkedéseket finanszíroznak.
52
Öregségi nyugdíj Feltételei: 1. A 65. (nőknél a 60.) életév betöltése. Az öregségi nyugdíjkorhatár a nők esetében 2024-től évenként fél évvel nő, míg 2033-ban eléri szintén a 65. életévet. 2. A szükséges szolgálati idő Az öregségi nyugdíjhoz legalább az alábbi szolgálati idők szükségesek: A szükséges szolgálati idő Régi rendszer (1955 előtt születettek) Új rendszer (1955 után születettek) 180 járulékfizetési hónap (15 év) vagy 180 biztosítási hónap (15 év), 300 biztosítási hónap (25 év) év ebből legalább 84 hónap (7 év) kereső 180 biztosítási hónap a tárgynap tevékenység alapján előtti elmúlt 30 évben Az öregségi nyugdíjra vonatkozó szolgálati idő akkor van meg, ha legalább 180 biztosítási hónapot tudunk felmutatni, mindegy, mikor szereztük azokat. Az általános szolgálati időhöz hozzá kell számítani a kötelező és az önkéntes járulékfizetést, a gyermekgondozási időket, az ellátáskiegyenlítés időszakait, ill. a csekély mértékű foglalkoztatás olyan időszakait, amikor a munkaadó járulékot fizetett, ill. bizonyos járulékfizetés nélküli időszakokat. Előrehozott nyugdíj hosszú biztosítási tartamnál Hosszú biztosítási idő esetén az öregségi nyugdíjba menetel legkorábbi időpontját fokozatosan megemelték (a nőknél 56,5 évről illetve a férfiaknál 61,5 évről). Azok számára, akik 1957 októberénél (nők), illetve 1952 októberénél (férfiak) később születtek, ez a fajta előrehozott nyugdíj már nem fog lehetőségként fennállni. Hosszú időn keresztül biztosítottakra vonatkozó szabályozás (Hacklerregelung) Azoknak a nőknek, akik 40 év, illetve azoknak a férfiaknak, akik 45 év szolgálati időt tudnak felmutatni, jelen állás szerint 2013-ig lesz lehetőségük arra, hogy korábban menjenek nyugdíjba. Az 1958. december 31. előtt született nők 55 évesen, az 1953. december 31. előtt született férfiak 60 évesen mehetnek el nyugdíjba anélkül, hogy a nyugdíj összege csökkenne. Nehéz munkát végzők előrehozott nyugdíja Azok a munkavállalók, akik legalább 45 szolgálati évet tudnak felmutatni, és az utolsó 20 évben legalább 10 éven keresztül nehéz fizikai munkát végeztek, 2007. január 1-től 60 éves kortól mehetnek nyugdíjba. 1955. január 1. után születetteknél évente 1,8% levonás történik előrehozott nyugdíjévenként.
53
Nehéz munkának a következő számít: >> több műszakos vagy váltott műszak éjszakai műszakkal, >> hideg vagy meleg hatása alatti munkavégzés, >> vegyi vagy fizikai hatások melletti munkavégzés, >> nehéz fizikai munka. Munkaképtelenségi- és rokkantnyugdíj Az egészségromlásból eredő csökkent munkaképességet fizikai állományúak esetén rokkantságnak (Invalidität), a szellemi állományúaknál munkaképtelenségnek nevezik (Berufsunfähigkeit). Rokkantnak illetve munkaképtelennek az számít, akinek munkaképessége egy hasonló képzettséggel rendelkező egészséges biztosítottal ös�szehasonlítva több mint felével csökkent. A betanított munkások akkor számítanak rokkantnak, ha már nem képesek egy tőlük elvárható munkával legalább annak az összegnek a felét megkeresni, amit egy egészséges munkavállaló érne el ugyanazzal a tevékenységgel. Aki betöltötte az 57. életévét, akkor számít rokkantnak illetve munkaképtelennek, ha nem képes azon tevékenységek elvégzésére, amelyeket az elmúlt 15 év során legalább 10 éven keresztül űzött. A rokkantsági illetve munkaképtelenségi nyugdíj kérelemre, a vonatkozó orvosi szakvélemény eredményétől függően maximum 2 évre kerül odaítélésre, miközben a hosszabbítás lehetősége fennáll. Ha nem várható az egészségi állapot javulása, akkor határozatlan időre is odaítélhető a nyugdíj, a reintegrációs intézkedések azonban mindig előnyt élveznek. Az »inkább rehabilitálni, mint nyugdíjazni« elv érvényesül. Elhalasztott nyugdíj Aki a törvényes nyugdíjkorhatáron túlmenően, legfeljebb a 68. életévéig dolgozik és nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, évente 4,2% jóváírást kap. Az ily módon gyűjtött, a nyugdíjalapot növelő összeg azonban a legmagasabb nyugdíjszámítási alap 91,76%át nem lépheti túl. A nyugdíj összege A nyugdíj összege többek között a biztosításban töltött hónapoktól és a nyugdíjba menetelkori életkortól függ. A biztosítási hónapok számától függően a számítási alap meghatározott százaléka jár a nyugdíjasnak. A „növelési összeg“– ez a számítási alapra biztosítási évenként járó százalékpontokat jelenti – jelenleg 1,78 százalékpont/év. Ha a rendes nyugdíjkorhatár (nőknél 60. életév, férfiaknál 65. életév) előtt megyünk nyugdíjba, úgy 12 havonta 4,2%-kal, de maximum 15%-kal csökken a nyugdíj. Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj a két házastárs jövedelmének egymáshoz való viszonya alapján azon nyugdíj 0 és 60% közé esik, amelyre az elhaltnak halála időpontjában igényjogosultsága lett volna. Ha a házasfelek ugyanannyit kerestek, úgy általában az el-
54
halt nyugdíjának 40%-a jár. Ha az elhalt házastárs többet keresett, akkor az összeg magasabb. Kedvezőség vizsgálata Amennyiben valaki egyedül az osztrák szolgálati időkkel is teljesíti az igényjogosultság feltételeit, úgy a nyugdíjösszeget, amely kizárólag ezen idők alapján adódik, összehasonlítják azzal a nyugdíjjal, amely a valamennyi biztosítási államban adódó részigények összeszámításából jön össze, majd a kedvezőbb változat kerül folyósításra. Kérvényezés A nyugdíjat legalább 4 hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt kell kérvényezni a lakhely szerinti magán-nyugdíjbiztosítónál vagy az illetékes állami nyugdíjpénztárnál, illetve a lakhelyállamban illetékes biztosító intézettől. Ehhez elegendő egy informális levél. További információ és nyomtatványok: www.pensionsversicherung.at
55
