Római jog gyakorlat 6

Római jog gyakorlat 6

A formuláris e ljárás (2), Szemé lyi jog (1)

6. eset - formula nom inatio iudicis

Se xtus le gye n a bíró.

dem onstratio

Mi ve l me ge gye zte k, hogy Gaius le nyírja a juhokat és e nne k fejé be n Se ptimus me gme tszi az almafákat, és ha kide rül, hogy Gaius e nne k ne m te tt e le ge t,

intentio

mindannak é rtéké be n, amit e bből az ügyből kifolyólag Gaius adni vagy te nni tartozik a jóhisze műsé g alapján

condem natio

annyi pé nzössze gne k a me gfi ze tésé re marasztald Gaiust Se ptimus javára, ha ne m bizonyosodik be , me ntsd fe l.

6. eset Gaius Opilio és Se ptimus Acinus me ge gye zte k abban, hogy Acinus me gme tszi Gaius almását és e nne k fejé be n Gaius le nyírja Se ptimus 69 birkájának a gyapját. A me gállapodás sze rint Se ptimus vé ge z is a me tszésse l, de hiába ké ri, hogy Gaius is vé ge zze e l az e lvállalt munkát. Se ptimus ne m tudván mást te nni, jogse gé lyé rt fordul a preatorhoz. Mil ye n formulát ad a praetor? (actio bonae fidei/ in personam / in factum concepta/ incerta/ rei pers.)

7. eset Se xtus Rigorosus sze nátor fé rjhe z akarja adni lányát e gy re ndkívül gazdag ide ge nne k. Az e sküvő napja e lőtt e gy hé tte l Se xtusban fe lme rül a gyanú, hogy Anchises Claudicans, a vőle gé ny talán ne m is római polgár, hane m csak latinus Iunianus jogállású. Se xtus e lme gy Prude ns jogtudóshoz, és tanácsot ké r tőle . Ez a praetorhoz küldi. Mil ye n formulát ad ki a praetor? (actio preaiudicialis)

7. eset - formula nom inatio iudicis

Se ptimus le gye n a bíró.

intentio

Mintho gy Anchises állítja, hogy szabad szüle tésű római polgár,

praeiudicatio

bíró állapítsd me g, hogy e z me gfe le l-e a valóságnak.

8. eset Gaius é s Se ius testvé rek, akik é vekke l e ze lőtt apjuktól e gy szé p udvarházat - a hozzátartozó földe kke l és rabszolgákkal örökölte k. Ke zde tbe n bé kése n e gyütt gazdálkodtak, de aztán össze különbözte k. A bé ké tle nsé g odáig me nt, hogy Gaius ne m fize tte ki Se ius azon költsé ge it, amit az az udvarház re noválására fordított. Vé gül e gyikük jogtudó barátjának tanácsára me gállapodtak, hogy me goszto znak a vagyonon. Mil ye n formulát kapnak a praetortól?

actio stricti iuris/ in rem / in ius concepta/ rei persecutoria

1

8. eset - formula nom inatio iudicis

Octavus legyen a bí ró.

dem onstratio

Mivel Gaius é s Seius azt kérték, ho gy bírót kaphassanak kö zö s vagyo nuk mego szt ása val amint arra az eset re, hogy kö zö s vag yonukb an k ár keletkezett, vagy hogy ezen a cí men egyik ük hát rányt szenve dett v agy egyikük gy arapo dott ,

adiudicatio

akko r a bíró mi ndazt, ami G aiusnak é s Seiusnak o da kell ítélni, ítélje oda G aiusnak és Seiusnak ,

intentio condem natio

mi ndazok ban, amit ebből az ügyből kifolyólag egy másnak teljesíteni tart oznak, bíró marasztal d őket, ha ne m bizo nyo so dik be, ment sd fel (ő ket).

9. eset Te rtius Sponsor a lex Cincia mé rtéké n túl ajándé kozott fe lesé gé ne k, Titanianak e gy nagyon é rté kes aranye dé nyt. Te rtius me ghal. Örököse, Titus pe dig köve te li a volt fe lesé gtől a kraté rt, mint civiljogi tulajdonát. A fe lesé g az ajándékozásra hivatkozik. Az örökös hivatkozva a lex Cincia tiltó re nde lke zé sé re, e ze n az alapon is a maga igazát bizon ygatja. A fe lesé g viszont arra mutat rá a praetor e lőtt, hogy fé rje haláláig ne m vonta vissza az ajándé kot. Mit fo glal formulájába a praetor? (actio stricti iuris/ inrem / in ius concepta / rei persecutoria)

9. eset - formula nom inatio iudicis

Nonus le gye n a bíró.

intentio

Ha kide rül, hogy a dolog, ami a pe rtárgyát ké pe zi polgárjogánál fogva Titusé ,

exceptio

és ne m Te rtius ajándékozta azt a Titaniának,

replicatio

ámbár e z az ajándékozás a le x Cincia e lle né re törté nt volna

duplicatio

és e bbe n az ügybe n Titus ne m rosszhisze műe n járt e l, és azt a dolgot Titania ne m adná vissza, ame nnyit a dolog é r, annyi pé nzössze gne k a me gfi ze tésé re Titus részé re bíró íté ld e l Titaniát, ha ne m bizonyosodik be , me ntsd fe l.

arbitratus condem natio

10. eset - formula nom inatio iudicis

De cimus le gye n a bíró.

intentio

Ha be bizonyosodik, hogy a Mae viustól e gy drágakő-tál ke rült e llopásra Carus által, vagy az ő se gítsé gé ve l vagy tanácsára, ame ly té nyből kifolyólag Carusnak tolvajké nt a bünte té spé nzze l ke ll he lyt állnia,

condem natio

bíró marasztald Carust azon pé nzössze g duplájának a me gfize té sé re Mae vius fe lé , ame lye t a dolog a lopás idejé n é rt, ha ne m bizonyosodik be, me ntsd fe l.

10. eset Mae vius gazdag világpolgárké nt kiállítást re nde ze tt e gy ostiai ke reske dő csarnokában le gújabb ke le ti sze rze mé nye iből. Műkincse i között kiállított e gy gyönyörű alabástrom tálat is. Egyik é jje l az őrök figye lme tle nsé gé t kihasználva a tálat e llopták. Mae vius hosszan ke reste tte clie nse ive l, mé g magánnyomozót is fogadott. Ez utóbbi me gtudta, hogy e gy Carus ne ve ze tű libertinus az e llopotthoz hasonló tálat kínált me gvé te lre Claudius sze nátornak, aki azonban ne m ve tte me g azt. Mae vius e mbe re i fe lkutatják Carust, é s me gtalálják nála a tálat. Mil ye n formulát ad a praetor a lopás miatt (actio stricti Carus e lle n?iuris / in personam / in ius concepta/ actio poenalis)

11. eset Lucius fogadóirodát üze me lte te tt a Colosse um me lle tt. Egy nap nagy forgalma volt, és barátja, Roscius rabszolgájára (Stichusra) bízta, hogy az e gyik ügyfé lne k vigye e l 5 e ze r seste rciusra rúgó nye re mé nyé t. A rabszolga a pé nzze l e gyütt e ltűnt, é s csak he te k múlva sompolygott vissza gazdájához Rosciushoz. Az ke llőké ppe n me gfe nyíte tte . Né hány nap múlva je le ntke ze tt Lucius é s köve te lte, hogy Roscius fize sse n ne ki rabszolgája magatartása miatt bünte té st. Roscius ne m fe lté te le zi Stichusról, hogy tolvaj le nne . Mil ye n formulát ad ki a praetor Lucius ké résé re ? (actio poenalis/ in personam / in ius concepta/ actio noxalis)

2

11. eset - formula nom inatio iudicis

Primus le gye n a bíró.

intentio

Ha kide rül, hogy Luciust me glopta Roscius Stichus ne vű rabszolgája, ame ly ügyből kifolyólag Rosciusnak vagy tolvajké nt kárpótló bünte tésé rt he lyt ke ll állnia, vagy Stichust noxába ke ll adnia, ,

condem natio

me nnyit a dolog é rt a lopás idejé n, annak ké tsze re sébe n vagy a noxába adásban íté ld e l bíró Rosciust, ha ne m bizonyosodik be , me ntsd fe l .

12. eset Rufus Robostusról az a hír járta, hogy nagyon ne m sze re ti szomszé dját Se ius Parvust, és főle g annak kutyáját. Egyik re gge l Se ius ke dves állatát holtan találja a ház kapujában. Rövidde l azután Rufus fe nne n hangoztatja, hogy a kutyát ő ütötte agyon, mive l már nagyon zavarta és e gyé bké nt is a ké rdéses esté n hazaté rté be n, a kutya me gtámadta, és ő csak vé de ke ze tt. Sze gé ny e lárvult Se ius a praetorhoz fordul, hogy kutyája e lveszte miatt e lé gté te lt köve te lje n Rufustól. Mil ye n formulát ad ki a praetor? (actio stricti iuris / in personam / in ius concepta/ actio poenalis)

12. eset - formula nom inatio iudicis

Se cundus le gye n a bíró.

intentio

Ha kide rül, hogy Rufus kárt okozott Se iusnak,

exceptio

kivé ve ha ebbe n az ügybe n se mmifé le joge lle ne ssé g ne m törté nt,

condem natio

ame nnyit a dolog az e lmúlt 30 napra visszame nőle g le gtöbbe t é rt, annyi pé nzössze ge t íté lj me g, bíró, Se ius részé re , ha ne m bizonyosodik be, me ntsd fe l.

Személyi jog 1. Egy Are scusa ne vű rabnőt gazdája vé gre nde le té be n a köve tke ző fe lté te lle l szabadította fe l: „Ha hármat (háromszor) szül.” Az asszony az e lső é vbe n e gy gye rmeke t szült, majd a köve tke ző é vbe n hármas ikre knek adott é le te t. • Szabaddá válik-e Arescusa? • Gye rme ke i szabadnak vagy rabszolgának szüle tne ke? • Mil ye n szabályok sze rint? • Azonos-e a döntés, ha Ares cus a két egym ást követő évben ikreket szült?

Kérdések Kérdés ek • Milyen szabályok szerint alakul egy gyerm ek szül etéskori státusa? •

Az emberi minőség s e zzel a jogalany iság a lapvetően s zü letésse l ke zd ődik -

•

arra, hogy az újs zülött mily en statu sú le sz a köve tke ző fős zabá ly vonatko zik:

a) Ha a gye rme k (1) házasságon be lül szüle tik statusa az (2) apja joghe lyze té t köve ti, vagyis olyan statusú lesz, me lybe n az apja (3) a fogantatás (conceptio) időpontjában volt

b) A (1) házasságon kívüli gye rme k statusát fő szabály sze rint, (2) az anyának a gye rmek (3) szüle té skori (editio) statusa határozza me g • (Mivel a rabs zolgák egym ásközti, vagy szabad és rabs zolga viszonya mindig is házasságon kívülinek számít, ezért elvileg az anya állapot át követi az újszülött)

3

Kérdések Ezen f ős zabály o kat a zo nban a római jog nem követte mind ig követke zetese n A. A st at us liber tatis tekinteté ben a ké ső kla ssz ikus kor ig érvénye sü lt a f ősza bá ly Ezt a módosít otta e kkor a z ún. favor libertatis e lve, m ely sze rint az új szü lött sza ba dna k szü letik, ha a r a bszolga an ya terhe ssé ge alatt a ká rm ilyen röv id id őre is de sz abad v olt, mé g a kkor is teh át, ha a szü letés id őp ontjá ban ra bszolga lenne B. A s tat us civit atis me gállap ítá sa során ne m é rvényesü lt a f ősza bá ly á ltalán osan: 1. P olgá r és pe reg rinus „h áza ssá gá ból” ( matrimo nium iuris g ent ium) szá rm az ó gye rm ek esetén a gyer me k a ne m p olgár há za stár s statusát követte (lex M inicia, Kr. e. I. sz. - Had rian usig él ez a sza bály) 2. P olgá rna k született viszont a gye rm ek, ha a ius civ ilen ek me gfele lő háza ssá gi jogot, a connubiumot ide gene kne k adomán yoztá k

Kérdések • Szabaddá válik-e a rabszolganő? Van-e jelentős ége annak, hogy a végrendel etben a feltét el megfogalm azás a szerint hároms zor kell-e szülnie, vagy három gyermeket kell-e a világra hozni a? • Nincs jel entősége, mert ha három gyerm eket kell a világra hozni a az a feltét el is teljesül, ha pedig háromszor kell szülnie, az is teljesül, mivel függetlenül attól, hogy a második szül ésnél hárm as ikrek jönnek a világra, ők sem egys zerre, hanem egymás ut án születhetnek meg, így ebben az esetben megvalósulna a hároms zori szül és feltét ele is. Ennek megfelelően a felt étel szövegének bárm elyik ért elmezés e szerint is szabaddá válik a rabs zolganő.

Kérdések a status familia e te kinte té be n annak e ldönté sé he z, hogy e gy újszülött hatalom alá vagy önjogúnak szüle te tt-e a köve tke zőke t ke ll figye le mbe ve nni: 1. A z ún. pa tria potestas a ius civile sajáto s intézmé nye. Csak ró mai polg ár rendelkezhet vele. Egy pere grin usnak nem lehet ilyen, és ne m i s lehet al á vetve apai hat alo mnak. 2. A ró mai polg ár újszülöt teknél külö nbö ztetni kell: a) a házasságb an született (ma trim unium iustum) az apa hat al ma alá születik (persona a lieni iuris) b) a házasságon kív ül született ne m kerül ne mzője aty ai hat al ma alá, anyja se m lehet nőként a hatalo m bi rtok o sa tehát a házasságo n kí vül született ró mai polg ár ö njogú lesz. (A rab szolgák mi ndig hat alo malatti ak . Egy rab szolg anő gyermeke mindig a nő urának t ulajdo na lesz.)

Kérdések • Gyermekei szabadnak, vagy rabs zolgának szül etnek-e? • A házass ágon kívül szül etett gyermek szület éskori statusa az anya születés kori status át követi. Ez a fős zabály. Ha azonban a rabs zolganő a terhess ég idej e alatt akár egy percre is szabad volt, akkor a favor libertatis elve alapj án a gyerm ek szabadnak születik. • Ebben az es etben mivel a végrendel eti feltét el a harm adik gyerm ek megs zül etés ével telj esült, így a harmadik gyerm ek szül etés e pillanatában vált szabaddá az anya, így csupán a negyedikként világra hozott gyermeke szül etett szabadnak.

Kérdések

D. 1. 5. 15.

• Azonos-e a döntés, ha Ares cus a két egym ást követő évben ikreket szült? • Igen, mivel a kéts zer szült volna ikreket, akkor is két -két gyerm ek jött volna mindkéts zer egym ást követően a világra, így csak a harmadik gyermek m egszül etés ével szabadult volna fel az anya, és csak az ezt követően megszülető – negyedik – gyermek szület ett volna szabadnak.

„Are scusát azzal a fe lté te lle l szabadították fe l vé gre nde le tile g, hogy hármat szül. Az e lső szülé sse l e gy, a másodikkal három gye rmeke t hozott világra; fe lme rült a ké rdés, lesz-e közülük szabad é s me lyik? A szabaddá válásnak e zt a fe lté te lé t a rabszolganőne k ke ll te ljesíte ni. Ne m le he t azonban ké tsé ges, hogy az utolsó szabadnak szüle te tt: a te rmésze t ugyanis ne m e nge di me g, hogy az anyamé hből e gysze rre ké t gye rmek jöjjön világra, é s így a szülötte k bizonytalan sorre ndjé ből ne le he tne me gállapítani, me lyik fog szabadnak, és me lyik fog rabszolgának szüle tni. A szülé s ke zde té ve l esze rint a fe nnálló fe lté te l te ljesül úgy, hogy már szabad nőtől jön világra, akit e zután szül, ugyanúgy, mintha a rabszolganő fe lszabadulásának bárme ly e gyé b fe lté te le a vajúdásakor valósulna me g.” Tryphoninus

4

D. 1. 5. 16. „Ugyane z lesz a he lyze t, ha Arescusa e lőbb ké t gye rmeke t szül, majd ikreke t hoz a világra: me rt azt ke ll mondani, hogy ne m mind a ké t ike r szüle te tt szabadnak, hane m az, ame lyik utóbb szüle te tt. Köve tke zéské ppe n e z inkább té ny-ké rdé s, mint jogi ké rdés.” Ulpianus

5