16. gyakorlat Kötelmi jog
1. jogeset
Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater familias utasítására a filius familias elfogadta az örökséget. Ekkor a pater familias pert indított a kezes ellen a követelés behajtása iránt. Mi lesz a per kimenetele?
Kérdések
Milyen kezességi fajták voltak a római jogban? A kezességet szerződéssel vállalhatja fel a kezes. 1-2. A kezességvállalás alapvető módja a római jogban mindvégig az adpromissio, vagyis a járulékos stipulatio, melyben a kezes mint adpromissor ugyanazt ígérte a hitelezőnek, mint a főadós. Az ősi római jogban az adpromissiónak két formája volt, melyek csupán alakilag, a használt szavak tekintetében térnek el egymástól: az ősibb és csupán civisek és latinusok között használható sponsio (idem spondesne?- spondeo), valamint a peregrinusok számára szolgáló fidepromissio (idem fide
A fejlett római jog új stipulatios kezességi formája
promittisne? - promitto).
fideiussio .
Kérdések
A fideiussio mellett más szerződések is felhasználhatók kezességvállalásra, nevezetesen a megbízás (mandatum qualificatum), a tartozáselismerés (constitutum debiti alieni), a receptum argentarii. Az utóbbi kettő nem szorosan vett járulékos ügylet, hanem saját szabályait követi, mint a mandatumos kezességvállalás is.
Kérdések
Melyek a fejlett fidieussios kezesség jellemzői? A kezesség járulékos kötelem, mely szükségképpen feltételezi egy főkötelem fennállását, ami bármilyen obligatio lehetett, akár naturalis is. A kezesség járulékos jellegéből következik, hogy a) a kezes kevesebbre lehet ugyan kötelezve mint a főadós, többre azonban nem; b) a kezesi kötelezettség a főadós kötelmének módosulásával maga is módosul (pl. adóskésedelem folytán), a főkötelem megszűntével pedig elenyészik; c) a kezes felhozhatja azokat a kifogásokat, melyek a hitelező keresetévei szemben a főadóst megilletik, kivéve a tisztán személyeseket.
Kérdések
Mi történik akkor, ha az adós és a hitelező egy személyben egyesül? A kötelem megszűnik, ha a az adósi és a hitelezői pozíciót egy szemé tölti be, confusio révén. Hogyan hat ez a kezességre? A fideiussio járulékos jellege miatt a kezesség is megszűnik, ha a főkötelem megszűnik.
D.46.3.34.8. – Iulianus
„Valaki egy filius familiast, aki neki kezest állított, örökösévé nevezett ki, kérdés az, hogy ha az atyja parancsára a fiú elfogadja a hagyatékot, az apa perelheti-e a kezest. Azt mondtam, hogy amennyiben a kezest állító a kezességet elfogadó örökösévé válik, ezáltal a kezes szabadul, mert nem tartozik ugyanazon személyért ugyanazon személynél helytállni.”
2. jogeset
Valaki arra vállalt kötelezettséget, hogy ismerőse Stichus nevű rabszolgáját fogja szolgáltatni Titiusnak. A szerződés megkötése után azonban kiderült, hogy az ismerős időközben felszabadította a rabszolgát. Érinti-e ez a fölszabadítás a szolgáltatási kötelezettséget? Befolyásolja-e a kötelezettséget az, hogy az adós adásvétel, vagy ajándék címén vállalkozott a rabszolga szolgáltatására? Van-e jelentősége annak, hogy az adós a szerződés megkötése után azonnal, vagy csak hosszabb idő eltelte után kereste meg ismerősét Stichus megszerzése végett?
Kérdések
Milyen kötelem keletkezhetett, milyen formában? Stipulatios ígéret, mely különböző causákkal létrejöhet Formátlan ígéret – Ajándék Puszta megegyezés – Adásvétel Van-e akadálya annak, hogy valaki más dolgát ígérje szolgáltatni? Nincs, ilyekor az adós arra „vállalkozik”, hogy a dolgot olyan módon szerzi meg, hogy azt aztán jogszerűen adhassa tovább annak, akinek ígérte. Mi a következménye annak, hogy a rabszolgát a tulajdonosa felszabadította időközben? A teljesítés lehetetlenné válik, mivel specifikus szolgáltatásról van szó.
Kérdések
Szabadul-e az adós a kötelemből? Ez attól függ, hogy a lehetetlenülés felróható-e az adósnak. Ha az adósnak nem felróható, szabadul a kötelemből. Ha felróható az adósnak, bár az eredeti kötelem megszűnik, az adós nem szabadul, ilyenkor kártérítési kötelezettsége keletkezik. Milyen gondossági kötelezettsége van az adósnak? Adásvétel esetén az eladó érdekelt adós, culpa levisértért felel. Azért felel, ha nem győződött meg arról, hogy a rabszolga fel van-e szabadítva. Ill. ha a megfelelő gondosság tanúsításával megtudhatta volna, hogy a tulajdonos a rabszolgáját fel akarja szabadítani. Ajándékozás esetén ingyen adós, így csak culpa lataért felel. Ha tudott a felaszabadításról, vagy egy átlagember gondosságának tanúsítása esetén tudnia kellett volna róla.
Kérdések
Van-e jelentősége annak, hogy az adós a szerődés megkötése után azonnal, vagy csak hosszabb idő eltelte után kereste meg ismerősét Stichus megszerzése végett? Ha a késlekedése miatt válik lehetővé, hogy időközben felszabadították, felel érte, mert ebben az esetben neki felróható a lehetetlenülés.
D.46.3.92.pr. – Pomponius
„Ha nekem más rabszolgáját ígérted adni, vagy végrendeletben rendelted azt a rabszolgát, és mielőtt tőled függne, hogy nem szolgáltattad a tulajdonos fölszabadította, ez halálhoz lesz hasonló; halál esetén pedig nem tartozol.”
3. jogeset
A következő stipulatio jött létre: „Ígéred nekem – választásom szerint – Stichust vagy Pamphiliust? „Ígérem” Ezt követően Stichus meghal. Milyen jogi szerkezet jön itt létre? Sichus halála változtat-e a választási lehetőségen? Van-e jelentősége annak, hogy Stichus akkor halt meg, amikor az adós már késedelemben volt?
Kérdések
Milyen jogi szerkezet jött létre? Alternativ obligatio keletkezett. Stichus halála változtat-e a választási lehetőségen? Ha a két választható szolgáltatás közül az egyik lehetlenül, a kötelem a fennmaradó szolgáltatásra koncentrálódik. Van- e jelentősége annak, hogy Stichus akkor halt meg, amikor az adós már késedelemben volt? Igen, ha Stichust választották, mert ilyen esetben a lehetetlenült szolgáltatás pénzbeli ellenértékét követelheti a hitelező.
4. jogeset
Milyen jogviszonnyal találkozunk, és hogyan alakul a felelősség a következő esetben: Mezei munkák végzésére egy hónapra ingyenes használatra kapott lovat a használatba kapó elviszi a háborúba és az ott elpusztul?
Kérdések
Milyen jogviszony jön létre a felek között? Haszonkölcsön (commodatum): egy elhasználhatatlan dolog ingyenes használatba adása azzal a kötelezettséggel, hogy lejáratkor ugyanazt a dolgot kell visszaadni. Milyen kötelem keletkezik? Egyenlőtlenül kétoldalú, bonae fidei kötelem. Mire terjed ki főszabály szerint a haszonkölcsönbe vevő felelőssége? Mivel érdekelt őrző adós, az omnis culpan kívül custodia felelősséggel is tartozik. (A vis maior határáig)
Kérdések
Mikor terjed ki a haszonkölcsönbe vevő felelőssége a vis maiorra is? Ha becsértéken veszi át a dolgot. Ha a vis maiorral kapcsolatos mentési munkálatoknál a maga dolgát részesítette előnyben (kivéve, ha a kölcsönbe adás elsősorban a haszonkölcsönbe adó érdekében történt). Ha a haszonkölcsönbe kapott dolgot nem rendeltetésszerűen, vagy a megállapodásszerűen használja. Ebben az esetben furtum usust követ el. Valamint vonatkoznak rá a vis maiorért való általános felelősség szabályai is: ha valaki a vis maiorért való felelősséget szerződésben vállalta, ha az illetőnek felróható a vis maior keletkezése, valamint a késedelmes adós is. (Valamint a tolvaj, és a saját dolgát a mentésnél előnyben részesítő érdekelt adós– de ez korábban már felsorolásra került.) Kivétel a késedelmes adós és a saját dolgát előnyben részesítő esetén, ha azok igazolják, hogy a hitelezőnél is megsemmisült volna a dolog.
Kérdések
Fele-e a jogesetben a haszonkölcsönbe vevő a ló elpusztulásáért? Felel, mert azzal, hogy nem megállapodásszerűen használta, használatlopást követett el. Mi van akkor, ha valaki kifejezetten háborús használatra kapta ingyen a lovat? Ekkor megállapodásszerűen használta, így nem felel a vis maiorért. Ha egy hétre tetőfedésre ingyen kapott rabszolga munka közben lezuhan az állványról és meghal? Meg kell vizsgálni, hogy minek tekintendő az a tény, hogy a rabszolga lezuhant, custodianak, vagy vis maiornak. Ha az állvány biztonságán múlott, hogy lezuhant, a felelősség az adóst terheli, mert ez casus minor, ami még custodia felelősség keretein belül marad. Ha a rabszolga pl. leszédült, vis maiornak tekinthető. Ezért az adós nem felel, mert megállapodásszerűen használta a rabszolgát.
Kérdések
Egy ácsrabszolga tulajdonosa ingyen egy hétre rendelkezésre bocsátotta egy barátjának a rabszolgáját azzal a figyelmeztetéssel, hogy azt csak a földön végzendő munkára, és ne állványzaton használja. A barát azonban fölküldi az állványzatra a rabszolgát dolgozni, aki lezuhan, és meghal. Mire terjed ki a barát felelőssége? Ebben az esetben az adós bár rendeltetésszerűen, de nem megállapodásszerűen használta a rabszolgát, így használatlopást követett el, tehát vis maiorért is felel. Mi a helyzet akkor, ha a tetőfedésre használt állványzat összeomlik, és így veszti életét a tetőfedő, illetőleg az állványzat alatt épp tartózkodó rabszolga? Attól függ, hogy kin/min múlott, hogy az állvány összeomlott. Ha a haszonkölcsönbe vett rabszolga ácsolta össze hibásan, nem felel az adós, de ha az adós ácsolta össze rosszul, vagy korhadt volt a fa, felel az adós, ebben az esetben culpaért. Milyen kereset áll a haszonkölcsönbe adó rendelkezésére?
Actio commodati directa.
D.13.6.5.4. - Ulpianus
„Ugyanakkor a halál által keletkező károkat azok is viselik, akik haszonkölcsönbe vették a dolgot; ha ugyanis én neked egy lovat adok haszonkölcsönbe, hogy azzal egy vidéki házhoz lovagolj, de te azzal a csatába lovagoltál, felelsz a haszonkölcsönből kifolyólag, ugyanez érvényes egy rabszolga esetében is. Ha azonban azért adtam neked kölcsön a lovat, hogy azzal a csatába lovagolj, én viselem a veszélyt. Mert ha én neked egy festő rabszolgát is adtam haszonkölcsönbe, és az leesett az állványról, akkor Namusa szerint én viselem a veszélyt. Én ezt azonban csak akkor tartom helyesnek, ha azt neked én az állványon való munkára kölcsönöztem; ha az azonban a munkáját a talajon kellene, hogy végezze, te azonban az állványra küldted, vagy ha a szerencsétlenség az állvány hibás voltán alapul, azáltal, hogy azt – nem a rabszolga – nem megfelelő gondossággal kötözte össze a kötéllel, vagy azon alapult, hogy a kötél, illetőleg a rudak el voltak öregedve, akkor úgy gondolom, hogy annak, aki a rabszolgát haszonkölcsönbe kérte, magának kell viselnie a veszélyt, amely az ő vétkességéből adódik. Mela is azt írja ugyanis, hogy ha egy kőmetszésre haszonkölcsönbe adott rabszolga meghal az állvány alatt, a kézműves felel a haszonkölcsönből eredő keresettel, ha az állványt nem megfelelő gondossággal kötötte össze.”
5. jogeset
Megkértél arra, hogy ünnepségre adjam oda az egyik rabszolgámat egy arany tállal együtt. A rabszolga nálad elveszítette a tálat. Ki viseli a kárt? Milyen jogsegély áll rendelkezésre?
Kérdések
Milyen jogviszony keletkezik? Haszonkölcsön. Minek számít a tál rabszolga általi elvesztése? Causus minornak. Felel-e a kölcsönbevevő ezért? Igen, mert custodia felelős. Milyen jogsegély áll a commodans rendelkezésére? Actio commodati directa. Változtat-e a helyzeten, ha a rabszolga a tállal megszökött? Nem, mert mindkettő alsó balesetnek számít, amire kiterjed a custodia felelősség.
6. jogeset
A tulajdonos elküldi a rabszolgáját, hogy a névnapodra odaadott étkészletet hozza vissza. A rabszolga, miután átvette az étkészletet, azzal együtt megszökött. Kinek a kára ez? Milyen jogviszony jött létre az étkészlet vonatkozásában?
Kérdések
Milyen jogviszony jött létre az étkészlet vonatkozásában? Haszonkölcsön. Minek számít a tény, hogy a rabszolga ellopta az étkészletet? Casusu minornak. Kiterjed-e erre a comodatarius felelőssége? A kötelem fennállása alatt igen. Fennállt-e még a kötelem az alsóbaleset bekövetkeztekor? Nem, mert azzal, hogy átadta a dolgot a hitelező által ebből a célból küldött rabszolgának, olyan, mintha magának a hitelezőnek adta volna azt vissza. A rabszolga a hitelező képviselőjének számít ebben az esetben, és egyben birtokközvetítő detentornak. Kinek kell viselnie a kárt? A casus minor már akkor következett be, amikor a dolog a hitelezőnél volt jogi értelemben. A casum sentit domisnus elv alapján pedig ekkor a hitelezőt terheli a kár.
Kérdések
Változtat-e a helyzeten, ha a tulajdonos csak figyelmeztetés céljából küldte hozzád a rabszolgáját, s te kérted meg a rabszolgát, hogy az vigye vissza a gazdájához az étkészletet? Igen. Kinek a képviselője, ill. megbízottja lesz ekkor a rabszolga? A kölcsönbe vevőé, mert ő kéri meg rá, hogy vigye vissza az étkészletet. Megszűnik-e a kötelem a szolgáltatás teljesítésével, amikor a comodatarius átadja a dolgot a rabszolgának? Nem, mert jogilag még a kölcsönbe vevő birtokában van a dolog. Ki felel ekkor a casus minorért? A haszonkölcsönbe vevő, mint érdekelt őrző adós.
