2012.11.26.
Római jog gyakorlat
Levelező tagozat
1
2012.11.26.
Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max. 3 oldal !!
a megoldás felé vezető út A jogeseteket a következő séma alapján érdemes elemezni: 1. A releváns tényállás (tényállási elemek) kiszűrése (hány személy, ezek milyen viszonyban állnak) 2. A kapcsolódó „jogszabályok” mellérendelése a tényálláselemeknek (nem kell hosszan kimásolni a könyvből, csak alényeg!!)
3. A megoldás rövid megfogalmazása, az alkalmazandó jogeszköz megnevezése (válasz a segítő kérdésekre) 4. Indokolás – a kérdésekben szereplő variációk figyelembe vétele
személyi jog 1. Livia rövid, de annál hevesebb szerelem után férjhez ment (manus keletkeztetés nélkül) Titushoz. Néhány év múltán elváltak. Livia emiatt anyósát okolta, s egy rossz napján odáig ment, hogy mérget kevert és megétette anyósát. A bírósági tárgyalás alatt kiderült, hogy Livia terhes. Ennek ellenére halálra, vadállatok elé vetésre ítélték (bár gyermekét még megszülheti.) • Mitől függ a gyermek sorsa? • Milyen szabályok érvényesülnek itt? • Ha megszületik, milyen statusú lesz? • Mi lenne akkor, ha a házasság fennmaradván pusztán száműzetésre ítélnék Liviát?
személyi jog 1. Livia rövid, de annál hevesebb szerelem után férjhez ment (manus keletkeztetés nélkül) Titushoz. Néhány év múltán elváltak. Livia emiatt anyósát okolta, s egy rossz napján odáig ment, hogy mérget kevert és megétette anyósát. A bírósági tárgyalás alatt kiderült, hogy Livia terhes. Ennek ellenére halálra, vadállatok elé vetésre ítélték (bár gyermekét még megszülheti.)
(ez legyen inkább bővebb !!)
2
2012.11.26.
Tényállás – jogi elvek • • • •
Házasság Válás Gyilkosság Marasztalás a büntetőperben • Az elítélt terhes • A gyermek megszülethet
a személyiség kezdete
• A házasság hatása a születendő gyermek állapotára • Státuszváltozás (anya) • A fogantatás időpontja és a házasság fennállta • A gyermek statusa
Az emberi minőség s ezzel a jogalanyiság alapvetően születéssel kezdődik arra, hogy az újszülött milyen statusú lesz a következő főszabály vonatkozik: a) Ha a gyermek (1) házasságon belül születik statusa az (2) apja joghelyzetét követi, vagyis olyan statusú lesz, melyben az apja (3) a fogantatás (conceptio) időpontjában volt
a személyiség kezdete (2)
törvényes házasság b)
A (1) házasságon kívüli gyermek statusát fő szabály szerint, (2) az anyának a gyermek (3) születéskori (editio) statusa határozza meg
A klasszikus korban az ún. favor libertatis elve szerint az újszülött szabadnak születik, ha a rabszolga anya terhessége alatt akármilyen rövid időre is de szabad volt, még akkor is tehát, ha a születés időpontjában rabszolga lenne.
D. 1. 5. 18. „Hadrianus császár Publicius Marcellusnak leiratban azt a választ adta, hogy az a szabad asszony, akit terhes állapotában halálra ítéltek, szabad embert hoz a világra, s hogy az ilyen nőt sértetlenül életben szokás tartani, amíg magzatát meg nem szüli. Ha pedig olyan nőt, aki törvényes házasságban esett teherbe, száműzetésre ítélnek, apai hatalom alatt álló római polgárt hoz a világra.” Ulpianus
Törvényes házasságból születettnek volt tekintendő a gyermek, ha • a születés a házasság megkötésétől számított 182. napon túl, • de a házasság megszűnése utáni 300. napon belül következett be. (ez megdönthetetlen vélelem) A rómaiak vélelmet konstruáltak arra is, hogy ez esetben a gyermek apja az anya férje (apaság vélelme). Itt az ellenbizonyítás lehetséges volt (megdönthető vélelem) 182
házasságkötés
300 házasság megszűnése
dologi jog 2. Valaki a telkén fakadó forrás körül tisztító üzemet létesít és az üzemből elfolyó vizet az eddigi természetes vízlefolyás útján engedi a szomszéd telkére. • Felléphet-e a szomszéd ez ellen? • S mi a helyzet akkor, ha a tisztítás során összegyűlt szennyvizet vezeti le a szomszédja telkére?
3
2012.11.26.
iura vicinitatis A mezei telek tulajdonosa nem tehet a saját telkén olyan intézkedést, melynek következtében az esővíz lefolyása a szomszéd telkének kárára megváltozik - ha ez bekövetkezik a szomszéd actio aquae pluviae arcendaevel követelheti a korábbi állapot visszaállítását, a károk megtérítését és a további károsítás ellen cautio nyújtását. -
közérdekű korlátozások • a telektulajdonosnak el kell tűrnie azokat a kényelmetlen behatásokat (ún. immissiokat), melyek akár a szomszédos akár a távolabbi telkekről, ezek rendeltetésszerű használatából származnak, amilyenek pl. a füst, a por, a bűz, a szennyvíz. Ha ezek a szokásos mértéket túllépik olymódon, hogy a saját telek helyileg szokásos kihasználását akadályozzák, az érintett telektulajdonos actio negatoriat indíthat.
ha az opust természeti esemény vagy harmadik személy hozta létre, a kereset annak tűrésére megy, hogy az érintett szomszéd maga távolíthassa el az akadályozó művet, tisztíthassa meg a vízelvezető csatornát. Azonban ilyenkor a szomszédnak biztosítékot (cautio damni infecti) kell adnia, hogy nem tesz kárt az ingatlanban.
D. 39. 3.3.pr. „Trebatiusnál van kifejtve, hogy ha valakinek a telkén forrás fakad és a forrás körül tisztító üzemet létesít és abból a vizet a szomszéd telkére kezdi ráengedni. Azt mondja, hogy nem perelhető aquae pluviae arcendae actioval. Ha azonban a vizet összegyűjti, vagy túl piszkosan bocsátja ki, meg lehet őt akadályozni, ahogy ez többeknek tetsző vélemény.” Ulpianus
a birtok elemei
dologi jog 3. Egy falusi ember elment meglátogatni távollakó ismerősét, akit azonban nem talált otthon. Mivel egy ideig hasztalan várja a ház előtt üldögélve, bemegy a házba, és ott tölti az éjszakát, remélve, hogy másnapra visszaérkezik az ismerőse. • Mi a helyzet birtokjogilag a látogató személyét illetően?
D. 41.2.41.
A birtoknak - bármilyen legyen is a szokásszerű birtokállapot - két elemét lehet megkülönböztetni:
animus possidendi kell, hogy a birtokos akarjon birtokolni
corpus possidendi szükséges, hogy birtoklási akartát külső tényekben is megvalósítsa
a birtokláshoz mindkét elem együttes megléte szükséges Animus nélkül nincs birtoklás: a puszta testi közelség, még ha az adott dolgot szokásosan így is szoktuk birtokolni, még nem teremt birtokot, ha a birtoklási szándék hiányzik.
Másrészt a puszta birtoklási akarat sem elegendő a birtok létrejöttéhez, hanem szükséges annak ténylegesülése a külvilágban, a corporális elem megvalósulása.
Az animus és corpus nem két különálló mozzanata a birtoknak, hanem az egyik a másik nélkül nem létezhet. A corpus az akarat külső megnyilvánulása, a külvilág számára csak a corpus észlelhető, ezért a saját birtokra hivatkozónak csak ezt kell bizonyítania, az animust az ellenkező bizonyításig fennforgónak kell tekinteni - vélelem.
„Aki a barátság jogán barátja földjére bemegy, nem tűnik bitorlónak, mert nem azzal a lélekkel ment be, hogy birtokoljon, jóllehet corpore birtokban lenne.” Paulus
4
2012.11.26.
dologi jog 4. Egy part menti telek előtt sziget keletkezett a folyóban úgy, hogy az teljes egészében a telek hosszúságába esett. Idővel a hordalék a sziget mindkét végét úgy megnövelte, hogy most már a sziget alsó és felső vége a két szomszéd telkének a zónájába esett. Vita támadt a telektulajdonos valamint az alsó és felső szomszédja között. A telektulajdonos azt állítja, hogy a hordalékkal az ő tulajdonában levő sziget növekedett meg. Ezzel szemben a szomszédjai arra hivatkoznak, hogy a sziget újonnan keletkezett részei őket illetik, minthogy az ő telkük vonalába esnek. • Melyik tulajdonszerzési módról van itt szó? • Mitől függ az esetleges tulajdonszerzés? • Mi a döntés?
D
B
A
C
D.41.1.56.pr. D
B
A
C
„A földemmel szemben a folyóban sziget keletkezett, úgy hogy a telkem határát nem haladta meg a hosszúsága. Azután lassanként gyarapodott és kiterjedt az alsó és felső szomszéd telkével szembe is. Kérdezem, vajon, ami hozzánőtt az enyém lesz-e, mivelhogy az enyémhez járult, vagy annak lesz joga, akié lett volna, ha kezdettől annak hosszába esett volna. Proculus válasza: Ha az a folyó, amelyben a te földed frontjában sziget keletkezett, úgy írtad, hogy nem terjeszkedett túl a te földed hosszúságán, az iszaplerakódás jogát bírja és a sziget kezdetben a te földedhez volt közelebb, mint azéhoz, aki a folyón túl birtokol, az egész föld a tied lesz, és ami azután ehhez a szigethez lerakódásként járult az is a tiéd lesz, még ha úgy járult is hozzá, hogy a sziget kiterjedt az alsó és felső szomszéd zónájára, vagy közelebb került annak földjéhez, aki a túlparton birtokol.” Modestinus
5
