EGÉSZSÉGÜGYI JOG Dósa Ágnes dr

Ebben a félévben egészségügyi jogi, biztosítási és gazdasági ismeretek tantárgyfelelıs: Dr. Dósa Ágnes orvos, jogász, iü. orvosszakértı, PhD tanulmányi felelıs: Dr. Magyar Lóránt

Miért kell az orvostanhallgatónak jogot tanulni?

EGÉSZSÉGÜGYI JOG Dósa Ágnes dr.

Orvosi tevékenység sokáig elmőködött jogi szabályozás nélkül önszabályozás jellemezte az orvosok által saját maguk számára megfogalmazott etikai normák jelölték ki a sarokpontokat –etikai kódexek

Mára ez alapvetıen megváltozott, egészségügy mőködését meghatározó jogi normák tömege jelent meg, amelyek a mindennapi orvosi tevékenységet is alapvetıen meghatározzák. Mindennapi munkája során a gyakorló orvos állandóan szembesül jogi kérdésekkel, amelyek megoldása nélkül a szakmai munkáját se tudja színvonalasan végezni (pl. tájékoztatás, beleegyezés, adatvédelem)

Sokáig a jog szerepét csak abban látták, hogy az orvos néha büntetı bíróság elıtt ad számot a tevékenységérıl, ezek hosszú ideig az orvos felmentésével záródtak az orvosi szakma valamiféle immunitást élvezett, elenyészıen ritka volt

a jogi problémák megoldásában rendszerint az orvos magára marad jogász rendszerint nem segíti az orvos munkáját (kórházak által foglalkoztatott jogászok általában nem az egészségügyi jogra specializálódtak), sıt, mára már az egészségügyi jog annyira specializálódott, hogy nem nagyon látja át az egészségügyi jog egészét egy szakember

ennek ellenére az orvosok és a jogászok közötti viszony ma se felhıtlen

Rossz hírem van, a kórházi szabályzat nem teszi lehetıvé, hogy ügyvédeket kezeljünk.

EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE…. A kedves férje? Nem, az ügyvédem.

de nem csak ezért fontos jogot tanulni hanem azért is, mert az orvosnak az igazságszolgáltatásban is gyakran kulcsszerepe van pl. látlelet kiállítása, halottvizsgálat, gondnokság alá helyezés, egészségbiztosítás keretében járó ellátások igénylése, stb.

EGÉSZSÉGÜGYI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEGE jogszabály szakmai szabály etikai szabály bírói gyakorlat

jogszabályi hierarchia törvény – OGY alkotja kormányrendelet – kormány alkotja miniszteri rendelet – miniszter alkotja

hierarchiában feljebb állóval nem lehet ellentétes jogszabályok hatályos állapota ingyenesen hozzáférhetı (pl. net.jogtar.hu)

JOGSZABÁLYOK SZAKMAI SZABÁLYOK Néhány fontosabb egészségügyi tárgyú törvény: Egészségügyi törvény 1997. évi CLIV. tv. Egészségügyi adatkezelési tv. 1997. évi XLVII. tv. Egészségbiztosítási tv. 1997. LXXXIII. tv. Gyógyszertv. 2005. évi XCV. törvény a magzati élet védelmérıl szóló 1992. évi LXXIX. törvény Jogállási tv. 2003. évi LXXXIV. törvény ÉS az ezekhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek

mikor kell kontrollra visszahívni a beteget? hogyan kell a transzfúziót elvégezni? mikor kell császármetszést végezni? hogyan kell vért venni? jogszabállyal nem szabályozott területeken ad szabályokat példa: büntetıjogi felelısség – mikor kell elindulnia az ügyeletes orvosnak? kitölti tartalommal a jogszabályokat lehet írott, íratlan szakmai szabály írott: szakmai irányelv, protokoll, módszertani levél

ETIKAI NORMÁK

BÍRÓI GYAKORLAT

részben írott (MOK etikai kódexe, www.mok.hu), részben íratlan normák betartásukon a MOK ırködik - megsértését szankcionálhatják is

kártérítési eljárásokkal kapcsolatban mondott ki fontos tételeket a bíróság, pl. tájékoztatási kötelezettség tartalma, terjedelme stb. Például: „az alperes által elvégzett mőtét olyan kockázattal járt, amely ha nem is túl gyakori, de ismert, lehetséges, és olyan súlyos károsodással járó szövıdményt okozhat, amely mindenképpen indokolta volna az alperes orvosai részérıl a felperes errıl való tájékoztatását. […] Az alperes kártérítési felelıssége tehát orvosainak mulasztásában áll, mert a tájékoztatás elmulasztása folytán a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy maga döntse el: a lehetséges kockázat és szövıdmény ismeretében is vállalja-e a mőtétet, vagy ahhoz a hozzájárulását megtagadja.” (Legfelsıbb Bíróság Pfv. III. 22.083/1998/5. BH 2001.65.)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI azon jogosultságok összessége, amelyek az ellátást igénybe vevıt megilletik az egészségügyi ellátás során magyar nyelvben kevéssé szerencsés, mert aki eü. ellátást vesz igénybe, az nem feltétlenül beteg (angolul, németül a Patient szó sokkal kifejezıbb) az egészségügyi szolgáltatási igénybevételéhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezések beteg mint fogyasztó – ellentmondásos jelenség, már a kifejezés is gyakran ellenérzéseket kelt

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FOGYASZTÓI SZEMLÉLETŐ IGÉNYBEVÉTELE ingyenes egészségügyi ellátás mítoszának szertefoszlása (igénybevételkor térítésmentes versus ingyenes) tudatosabb jogérvényesítés bírói gyakorlat változása az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelısségének megítélése során (orvosi tevékenység immunitásának lépülése) orvos-beteg kapcsolat megváltozása bizalom helyett jogi elemek elıretörése

NEMZETKÖZI JOGI HÁTTÉR

számtalan ajánlás WHO

A DECLARATION ON THE PROMOTION OF PATIENTS' RIGHTS IN EUROPE 1994 http://www.who.int/genomics/public/eu_declaration1994.pd f

kötelezı dokumentumok EURÓPA TANÁCS

BIOMEDICÍNA EGYEZMÉNY egyetlen egészségügyi jogi tárgyú nezmetközi egyezmény

Törvényben nevesített betegjogok

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG A beteget megilletı jogosultságok közül legalapvetıbb ez biztosítja a betegek számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetıségét. két részre bontható:

a biztosítottnak milyen körben van hozzáférése a közfinanszírozott ellátásokhoz, mely ellátásokat támogat a társadalombiztosítás, melyek azok, amelyek részleges vagy teljes térítés ellenében férhetık hozzá, ez elsısorban egészségbiztosítási probléma. mi az, ami annak is jár, aki nem biztosított

Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog

külön gyakorlat

adatvédelem külön elıadás

BIZTOSÍTOTTNAK JÁRÓ ELLÁTÁSOK térítésmentesen (háziorvosi ellátás, járóbeteg, fekvıbeteg szakellátás, rehabilitáció) részleges térítés mellett pl.

nemi átalakító mőtét fogszabályozó 18 éves életkor alatt beutaló nélküli igénybevétel

teljes térítés mellett pl. extrém sportok közben bekövetkezett baleset hivatásos sportolók sporteü. ellátása kizárólag esztétikai céllal végzett beavatkozások nem eü. célból végzett mővi meddıvé tétel

MI JÁR ANNAK IS, AKI NEM BIZTOSÍTOTT?

Eütv. 6. § Minden betegnek joga van sürgıs szükség esetén az életmentı, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelızését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez A sürgıs szükség fogalma alatt ebben az értelemben az Eütv. az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változást érti, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Azt, hogy ebben az összefüggésben mi tartozik ide, jogszabály nem határozza meg, azt a szakmai szabályok alapján kell eldönteni.

INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS, ORVOSVÁLASZTÁS JOGA a beteg fı szabály szerint megválaszthatja, hogy melyik szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást (intézményválasztás joga), joga van arra is, hogy – a választott orvos egyetértésével – az ellátását végzı orvost megválassza (orvosválasztás joga), ezt azonban számos rendelkezés korlátozza.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG Az Eütv. a sürgıs szükség fogalmát a fentitıl eltérı értelemben is használja (142.§), mikor kimondja, hogy a sürgıs szükség körébe tartozó ellátásokat a jogviszony elızetes igazolása nélkül minden, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére biztosítani kell. Ebbe a körbe azonban csak a jogszabály [a sürgıs szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet] által meghatározott ellátások tartoznak.

INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS JOGA

Az intézményválasztáshoz főzıdı jognak egyrészt általános szakmai, másrészt – a közfinanszírozott ellátások körében - finanszírozási korlátai vannak. Az intézményválasztáshoz főzıdı jog szakmai korlátja, hogy a választás joga csak akkor gyakorolható, ha a választott intézmény szakmai szempontból megfelelı, rendelkezik az adott beteg ellátására jogosult szervezeti egységgel. Az intézményválasztáshoz főzıdı jog gyakorlásának finanszírozási korlátja beutalási rend utazási költségtérítés teljesítményvolumen korlát szabályozása.


közfinanszírozott fekvıbeteg-ellátás, valamint a járóbetegellátások egy része csak beutalóval vehetı igénybe, a beutalótól eltérı egészségügyi szolgáltatót csak részleges térítés mellett lehet igénybe venni. a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet A biztosítottat fıszabály szerint a bejelentett lakóhelye szerint, vagy a bejelentett tartózkodási helye szerint egészségügyi szolgáltatóhoz kell beutalni, ez vonatkozik mind a járóbeteg-, mind a fekvıbeteg-ellátásra. Ha a háziorvos állítja ki a beutalót, akkor a telephelye szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz is beutalhatja a beteget, a választás joga a három lehetıség közül a beteget illeti meg.


eltérı egészségügyi szolgáltatóhoz is be lehet utalni a biztosítottat, de csak akkor, ha a beutaló orvos elıbb írásban megkeresi a választott egészségügyi szolgáltatót, és a szolgáltató (48 órán belül) postai vagy elektronikus úton nyilatkozik, hogy vállalja a beteg ellátását. A beteg választása szerinti szolgáltató a beteg fogadását abban az esetben tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségő feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. A beutaló orvos feladata, hogy dokumentálja a megkeresést, valamint rögzítse az arra kapott választ a beteg egészségügyi dokumentációjában. A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltatónak fogadnia kell a beteget, kivételt képez ez alól, ha a beteg ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, és ezért a beteget magasabb progresszivitási szintő ellátást nyújtó szolgáltatóhoz utalja tovább.


Megalapozhatja az egészségügyi szolgáltató kártérítı felelısséget, ha a beteget nem utalja a megfelelı progresszivitási szintő egészségügyi szolgáltatóhoz. magas kockázatú ikerterhes anyát nem utalta magasabb ellátási magasabb ellátási szintet biztosító egészségügyi intézménybe annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy nála a kockázatos szülés személyi és tárgyi feltételei hiányoznak. Az újszülöttek az elhúzódó szülés és az elégtelen neonatológiai ellátás miatt maradandó idegrendszeri károsodást szenvedtek, és a bíróság álláspontja szerint az újszülöttek károsodása okozati összefüggésben állt azzal a mulasztással, hogy nem utalták tovább a terhes nıt a megfelelı tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezı egészségügyi szolgáltatóhoz. (EBH2006. 1419.)

ORVOSVÁLASZTÁS JOGA

ORVOSVÁLASZTÁS JOGA

Az orvosválasztás joga a legteljesebben az alapellátásban érvényesül, bár a háziorvosok degresszív finanszírozása, és az, hogy az orvos többlet utazási költsége nem kerül finanszírozásra, ezt is korlátozza.

MÁSODIK VÉLEMÉNY (SECOND OPINION)

fekvıbeteg ellátásban - az intézet mőködési rendjének (munkarendjének) megfelelıen gyakorolható. részleges térítési díj mellett igényelhet másik orvost (kivétel ez alól a terhesgondozás és a szülészeti ellátás) a részleges térítési díj mértékét az egészségügyi szolgáltató határozza meg, az errıl szóló tájékoztatót jól látható helyre ki kell függeszteni.

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A betegnek joga van arra, hogy fekvıbeteggyógyintézeti (kórházi) elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartson, látogatókat fogadjon. De:

feltételektıl függıen betegtársai jogainak tiszteletben tartásával betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolható.

részletes szabályait: házirend tartalmazza azzal, hogy a jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja egyes betegcsoportokra vonatkozóan speciális szabályok

A betegnek joga van arra, hogy a kezelıorvos által megállapított kórismével, a javasolt terápiával, valamint a kórházból történı tervezett elbocsátásával vagy máshova történı beutalásával kapcsolatban kezdeményezze más orvos által történı vizsgálatát, és kikérje annak véleményét.

A súlyos állapotú betegnek (annak, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetık meg, illetıleg pszichés krízishelyzetben van) joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülıje, törvényes képviselıje, illetıleg az általa vagy törvényes képviselıje által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Nem jelenti azt, hogy biztosítani kell a 24 órás benntartózkodás jogát!

KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A szülı nınek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követıen pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ı vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

KAPCSOLATTARTÁS JOGA A beteget megilleti a vallási meggyızıdésének megfelelı egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga is. A beteg – törvény eltérı rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

AZ INTÉZMÉNY ELHAGYÁSÁNAK JOGA


A cselekvıképes beteg fı szabály szerint bármikor elhagyhatja az egészségügyi intézményt, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Fertızı betegségek esetében sajátos szabályok Pszichiátriai betegek esetében sajátos feltételrendszer és eljárásrend vonatkozik Azt, hogy a beteg elhagyja az intézményt, dokumentálni kell.


EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ FŐZİDİ JOG

az intézményt ebben az esetben felügyeleti, ırzési kötelezettség is terheli, köteles gondoskodni arról, hogy a beteg ne hagyja el az intézményt felügyelet nélkül amennyiben ezt elmulasztja, és a beteget az intézmény elhagyása miatt kár éri, akkor a kórházat kártérítési felelısség terhelheti az ırzési kötelezettség elmulasztása miatt nem pszichiátriai osztályon is!

A beteg egészségügyi intézménybıl történı elbocsátásáról a beteget és hozzátartozóját lehetıség szerint még 24 órával a tervezett elbocsátást megelızıen tájékoztatni kell. Cselekvıképtelen beteg (14 év alatti kiskorú, cselekvıképességet kizáró gondokság alá helyezett személy, aktuális állapota miatt a belátási képesség hiányában szenvedı személy) csak törvényes képviselıjének hozzájárulásával hagyhatja el az intézményt.

Alaptörvény is garantálja AB - ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti, és különféle aspektusaival nevezi meg, például a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként az emberi méltósághoz való jogot a Polgári Törvénykönyv is nevesíti a személyhez főzıdı jogok között, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani, és a törvény védelme alatt áll

EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ FŐZİDİ JOG Egészségügyi jogi tartalma: a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetık el; a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni; a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges idıre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el; az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható; a beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgıs szükség esetén, illetıleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.


a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetık el;

kiemelt jelentısége van a személyes szabadság korlátozására vonatkozó jogi szabályozásnak, az egészségügyi ellátásban viszonylag gyakran kerül sor, számos betegség, kóros állapot van, ami olyan tudatállapottal jár együtt, amikor a beteg nyugtalan, zavart, tájékozatlan, ezért önmagát, vagy környezetét veszélyeztetheti, ha elhagyja az osztályt, a kórtermet, ezt a beteg testi épségének megóvása miatt meg kell akadályozni nemcsak jog, hanem kötelesség is! eset (azért marasztalták az eü. szolgáltatót, mert nem megfelelı fizikai korlátozást alkalmazott)

mi a méltányolható ok? ellátási érdek, szervezési okok, sürgıs esetek ellátásának szükségessége,

korlátozás fajtái: fizikai (a beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így különösen az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történı mozgás korlátozása, az elkülönítést, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés). kémiai, biológiai (gyógyszer alkalmazása) pszichikai (felszólítás a veszélyeztetı magatartástól való tartózkodásra)???

Személyes szabadság korlátozása

orvostudományi kutatások esetében a beteg, vagy hozzátartozója beleegyezésével ezen kívüli beavatkozások is elvégezhetıek

SZEMÉLYES SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA

eset: 10 napos pizsamaviselés büntetés kiszabása betegekbıl álló fegyelmi tanács által


a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni;



Anyagi jogi feltételek:

sürgıs szükség, a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében

Általános korlát: kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntetı jellegő korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. Idıtartam: a korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.



általában orvosnak kell elrendelnie szakápoló csak akkor rendelheti el a korlátozást, ha nincs állandó orvosi felügyelet, ebben az esetben a kezelıorvost haladéktalanul értesíteni kell, és 16 órán belül jóvá kell hagynia a korlátozást amennyiben orvos nem hagyja jóvá a korlátozó intézkedés alkalmazását, azt meg kell szüntetni. ???

A korlátozás idıtartama alatt a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen ellenırizni és dokumentálni kell. A korlátozás jellege nem lehet kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó, nem alkalmazható büntetésként. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll, amennyiben az megszőnik, a korlátozó intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni. A korlátozó módszerek elrendelését és alkalmazását részletesen és haladéktalanul dokumentálni kell.

A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI a beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató mőködési rendjét. tájékoztatási kötelezettség:

A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI arról, hogy milyen jognyilatkozatokat tett a kezelésével kapcsolatban betegségével összefüggésben mindenrıl, ami mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, így arról is, ha fertızı betegségben szenved, vagy vírushordozó

a beteg köteles az ıt kezelı egészségügyi dolgozókat tájékoztatni ıket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelı kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez; minden korábbi betegségérıl, gyógykezelésérıl tájékoztatni az orvosát, valamint arról, hogy milyen gyógyszereket szed.

BETEGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Betegjogi képviselet betegjogi képviselı feladatait Eütv. tartalmazza feladata: a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, c) a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetıjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggı ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget (ügvédi megbízást nem fogadhat el!!!) d) rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesülésérıl az egészségügyi szolgáltatónál.

ki rendelte el (ha szakápoló rendelte el, akkor hogy ki és mikor hagyta jóvá), milyen indokból, mikor, ki ellenırizte a beteg állapotát, ennek mi volt az eredménye, mikor szüntették meg a korlátozó intézkedés alkalmazását.

rendelkezéseket betartani házirendet betartani a beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait

BETEGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE 1072/2011. (III. 23.) Korm. határozat a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetésérıl A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselık foglalkoztatása vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feladatokat. A fıigazgató a betegjogi, ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselıvel a képviselıi feladatok ellátására munkavégzésre irányuló szerzıdést köt.


A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. ki kell vizsgálni, 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni a panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggı iratokat 5 évig meg kell ırizni. a beteg az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi ellátással kapcsolatban a panasszal érintett egészségügyi szolgáltató részére mőködési engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnél is tehet – nem Ket. szerinti eljárás!


közvetítıi tanács (az egészségügyi közvetítıi eljárásról 2000. évi CXVI. törvény)

polgári peres eljárás – praktikus okokból a betegeket megilletı jogok közül csak egyeseknek esetében hatékony eszköz (pl. tájékoztatás, esetleg adatvédelem)

nem vált be

BETEGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE egészségügyi államigazgatási szerv – egészségügyi bírságot szabhat ki, ha a szakmai szabályok sérülnek nem Ket alapján jár el, panaszeljárásban zárja le az ügyeket

EGÉSZSÉGÜGYI JOG Dósa Ágnes dr

Recommend Documents