bmekornyesz.hu Üzleti Jog (Bsc. Képzés) Dr. Tóth Tímea BME GTK Üzleti Jog Tanszék (1.)Bevezetés 1. A jogrendszer felépítése, jogágak • jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer = nemzeti jog) • jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak (angolszász – kontinentális jogcsalád) • jogkörök: jogcsaládokon belüli specifikumok alapján való tagozódás (pl. angolszászon belül:ausztrál/brit/USA vagy kontinentálison belül:romanista/germán/északi jogkör) jogrendszer • az adott állam hatályos jogszabályainak az összessége jogág • a jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint jogterület jogszabály - jogi norma jogrendszer: – az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége (hatályos jogi normák összessége = nem pusztán egy normahalmaz, egy koherens rendszer) – hatékony jogi szabályozás tükrözi a szabályozott gazdasági/társadalmi viszonyokat – a rendszerjelleg kifejeződési módjai: a) belső ellentmondás-mentesség (koherencia – sajátos jogi módszerek/elvek ennek biztosítására - pl.) b) strukturáltság (tagozódás): Vertikális tagozódás = (jogforrási hierarchia) Alkotmány törvény rendelet önkormányzati rendelet Horizontális tagozódás = jogrendszer jogág: – a jogrendszerek jogágakra tagolódnak – a tagozódás alapja: a szabályozás tárgya és módszer – mivel hasonló vagy azonos társadalmi viszonyokat szabályoznak – ez a normák kógens vagy diszpozitív szabályozásában ölt testet – jogágakon belül: sajátos belső struktúra érvényesül közös alapfogalmaik vannak sajátos a jogértelmezési módszerük alap-jogágazatok: közjog – magánjog – az ember a közjog alanyaként, mint állampolgár jelenik meg – a közjog a közérdekű viszonyokat szabályozza
– alkotmányjog/közigazgatási jog/büntető jog – imperatív/kógens szabályok – az ember, mint tulajdonos jelenik meg – a magánjog a magánérdekű életviszonyokat szabályozza – családi jog/kereskedelmi jog/öröklési jog/dologi jog/kötelmi jog…stb – diszpozitív szabályok keresztülfekvő jogágak (munkajog/tb jog/pénzügyi jog…stb) hatályos joganyag csoportosítása: anyagi – alaki/eljárási jog: – jogalanyok számára jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg = jogviszonyt tartalmilag rendezik – meghatározza hogy a jogalanyok a jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik – Pl.: Gt. Ctv. Ptk. Pp. Btk. Be. 2. Társasági jog - cégjog • jogszabályi háttér: 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.) - anyagi jogi normák 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról (Ctv.) – eljárás jogi normák • A Gt. hatálya: tárgyi hatálya: üzletszerű közös gazdasági tevékenység (kiv.:non-profit gazdasági társaságok) területi hatálya: Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok személyi hatálya: belföldi és külföldi, természetes és jogi személy és egyéb jogképes szervezet, aki a magyar társaság alapítója vagy tagja (külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepei) Gt. - Ctv. szerkezete …….miről is fogunk beszélni? pl.: • milyen formákban vállalkozhatunk ma Magyarországon? • kihez kell fordulnunk, ha céget szeretnénk alapítani? • milyen feltételeknek/kritériumoknak kell eleget tennünk, ha például egy bt.-t, kft.-t stb….szeretnénk alapítani? • hogyan szüntethetjük meg fennálló vállalkozásunkat? • mely szervek illetékesek eljárni cégügyeinkben? • milyen anyagi vonzata/költségei vannak a cégalapításnak? • mennyi idő alatt lehet megalapítani egy céget? • mi az, hogy részvény/üzletrész? • ki felel (társaság vagy tag), ha fizetésképtelen helyzetbe kerül a cég? • …………..stb 3. Kötelmi jog • jogszabályi háttér: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről • jogszabály hatálya: ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. jogszabály felépítése/szerkezete ……………miről is lesz szó? pl.:
• • • • • • • • •
hogyan kötünk érvényes szerződést? kik köthetnek szerződést? mikor vagyunk szerződésszegők? mi a teendő, ha szerződő partnerünk követ el szerződésszegést? hová fordulhatunk, milyen eljárás keretében érvényesíthetjük a szerződésből fakadó jogainkat/igényeinket? mi az, hogy szavatosság/jótállás? mire kell figyelnünk pl. egy adásvétel vagy egy bérleti szerződés megkötésekor? lehet-e egy érvényes szerződés hatálytalan? …..stb.
(2.)JOGTAN JOGVISZONYTAN I.JOG II.JOGI NORMA III:JOGVISZONY I. JOG • a jog olyan absztrakt (általános) magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások összessége • amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik („állam” bocsátja ki) • amelyek az adott társadalomban kötelezőek (általános érvényesség) • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják Jellemzői: 1. absztrakt = általános (nincs konkrét címzettje) 2. államhoz való kötődés = keletkezése + kikényszeríthetősége 3. kötelező érvényű (mindenkire vonatkozik) – önkéntes jogkövetés vagy állami kikényszerítés • jog és erkölcs viszonya – jog etikai minimuma A jog 3 „része” 1. jogszabályok (jogi normák) 2. jogi tények - jogviszonyok 3. jogalkalmazás • jog átfogó rendszere – társadalmi alrendszer (sajátos nyelvezet, jogintézmények, technológia, hivatásrend) A jog társadalmi alapfunkciói: 1. integrál és stabilizál 2. társadalmi konfliktusokat old fel 3. társadalomalakító funkciója van • tárgyi jog – alanyi jog • jogállam Áttekintés…… jogrendszer • az adott állam hatályos jogszabályainak rendszerezett összessége jogág • a jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint (közjog – magánjog) jogterület jogszabály - jogi norma II. JOGI NORMA • a jognak az a legkisebb, önálló egysége, amely a jog minden fogalmi elemét tartalmazza
• jogi norma - jogszabály • a jogi norma mindig tipikus, jellemző tényállást ragadja meg • a jogi norma általános A. Jogi norma szerkezete „Három nélkülözhetetlen logikai mozzanata”: 1. jogi normában célként kitűzött magatartás leírása (jogilag releváns tények rögzítésével) 2. magatartás minősítése (kötelező – tilos – megengedett) 3. jogkövetkezmények kilátásba helyezése (normában előírt magatartás tanúsítása vagy az előírás megsértése esetén) • Három kérdésre ad választ: 1. milyen esetre vonatkozik? 2. erre az esetre mi a jog előírása? 3. az előírásban foglaltak elmulasztásához milyen jogkövetkezmények fűződnek? • Három szerkezeti eleme van: 1. tényállás 2. rendelkezés 3. jogkövetkezmény Jogi norma három szerkezeti eleme: 1. Hipotézis (tényállás v. feltétel) 2. Diszpozíció (rendelkezés) 3. Jogkövetkezmény 1. Hipotézis • azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetén kell vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartást tanúsítani • hipotézis lehet: zárt nyitott Zárt hipotézis: • jogalkotó pontosan – taxatíve – felsorolja a tényálláselemeket • büntetőjogi tényállásokra leginkább jellemző Nyitott hipotézis: • a jogalkotó példálózó jelleggel („különösen”; „legfeljebb”..stb kifejezések) írja körül a norma alkalmazási területeit • vagyoni viszonyok szabályozása körében gyakori Zárt hipotézis - példa: • „…Ptk. 210. § (4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett…” • „ Btk. 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő…” (Önkényuralmi jelképek használata) Nyitott hipotézis – példa: • ”Ptk.…100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné….” • „Ptk…(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével….”
•
kategorikus normák: az adott normában nem különíthető el a hipotézis (pl.:emberölés tényállása: Btk. „166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő….” vagy jogalapnélküli gazdagodás: Ptk. „361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” 2. Diszpozíció • azt a követendő magatartást tartalmazza, amelyet a jogalkotó a jogalany számára akkor ír elő, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak • tartalmazhat: parancsot (pl.:cég adataiban bekövetkezett változás bejelenése) tiltást (pl.:tisztességtelen verseny tilalma) „megengedést” (pl.: kötelmi jogi normák) Ennek megfelelően megkülönböztethetünk: Kógens normát (eltérés kizárt): • tiltó szabály • parancsoló szabály Diszpozitív normát (felek egyező akarattal eltérhetnek) Imperatív normát (a szabálynak a hipotézis keretein belül feltétlenül érvényesülnie kell) Kógens norma – példák: • kógens – tiltó norma: Tptv.„11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.” • kógens – parancsoló norma: Gt.” 16. § (1) A gazdasági társaság alapítását - ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a társasági szerződés megkötésétől (alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróságnak).” Imperatív norma - példa: • Ptk. „8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.” Diszpozitív norma – példa: • Ptk. 278. § A teljesítés helye: „(1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetõleg székhelye, kivéve ha ……” 3. Jogkövetkezmény • ha a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósulása esetén valamely parancsot nem teljesítenek – állami szervnek azt ki kell kényszerítenie tilalmat szegnek meg – állami szerveknek azokkal szemben fel kell lépniük megengedő magatartást tanúsítanak – az államtól elismerést követelnek Ennek megfelelően a jogkövetkezmény lehet: • Negatív: Szankció (hátrány vagy büntetés) • Pozitív: Jutalom (adókedvezmény, exporttámogatás) Joghatás beállása (jogvédelem lehetősége B. Jogi norma érvényessége és hatályossága • A jogi norma érvényes, ha:
a jogi normát kibocsátó szerv az adott jogi norma kibocsátására jogosult a jogszabály meghozatalára vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartotta a jogi normát a törvényi előírásoknak megfelelően kihirdették (Magyar Közlöny, Határozatok Tára; Tárcaközlönyök;) Jogi norma hatálya: Időbeli hatály: milyen időtartamon belül szabályozza a jogszabály az adott jogviszonyokat Területi hatály: az a földrajzilag körülhatárolható terület, ahol a jogszabály jogokat és kötelezettségeket állapít meg Személyi hatály: jogalanyok azon köre, akiknek jogát és kötelezettségét az adott jogszabály meghatározza Tárgyi hatály: azok a társadalmi/gazdasági viszonyok, amelyeket a jogi norma szabályoz III. JOGVISZONY • jogviszony = jogilag szabályozott társadalmi/gazdasági viszony • Amiről beszélni fogunk: A. A jogviszony szerkezeti elemei B. A jogviszony szerkezete C. A jogviszonyból eredő igények érvényesítése A. A JOGVISZONY SZERKEZETI ELEMEI a) jogviszony alanya b) jogviszony tárgya c) jogviszony tartalma a) Jogviszony alanya Kik lehetnek jogviszony alanyai? • természetes személyek • jogi személyek • állam • jogképességgel felruházott nem jogi személyek Természetes személyek • természetes személy = az ember, mint jogalany • jogképesség (jogviszonyok alanya lehet – jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat) • cselekvőképesség (aki saját akaratnyilatkozatával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat) (cselekvőképes – korlátozottan cselekvőképes – cselekvőképtelen) • vétőképesség (vétőképes az, akitől életkora és ehhez igazodó szellemi fejlettsége alapján el lehet várni, hogy magatartása jogellenességét felismerje) Jogi személyek • olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít (pl.:gazdasági társaságok) vagy amelyet jogszabály jogi személyként ismeri el (pl.:egyházak) • és a szervezetet jogképességgel ruházza fel=jogképes • jogi személyt jogszabály is létesíthet • jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik – képviselőjét • elkülönült vagyonnal rendelkezik Állam • közjogi jogviszonyok alanyaként • mint közhatalom lép fel • magánjogi jogviszonyok alanyaként • nem mint közhatalom lép fel
Jogképességgel felruházott nem jogi személyek csak bizonyos – jogszabályban meghatározott - jogok tekintetében jogképesek pl.: Kkt., Bt. Alanyváltozás • Egyetemes (universalis) jogutódlás jogutódra a jogelőd valamennyi jogosultsága és kötelezettsége átszáll (kivéve a jogelőd személyhez fűződő jogai) mindig jogszabály mondja ki • Egyedi (singularis) jogutódlás jogutódra csak meghatározott jogok és kötelezettségek szállnak át mindig jogi tényen alapul pl.:bírói ítélet, szerződés Képviselet • fsz.: jogviszonyok alanyai a joghatást kiváltó akaratnyilatkozataikat általában nem kötelesek személyesen megtenni (kivétel: végrendelet, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat) – azokat helyettük képviselő is megteheti - képviselő cselekménye által a képviselt személy válik jogosulttá illetve kötelezetté • képviselet fajai: jogszabályon alapuló szervezeti viszonyon alapuló meghatalmazáson alapuló b) Jogviszony tárgya • Jogviszonyok közvetett tárgya: dolog (az a dolog, melyre a jogalanyok magatartása irányul) • Jogviszonyok közvetlen tárgya: a szolgáltatás (az a magatartás amelyet a jogalanyok a jogviszonyokban tanúsítanak = az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amelyet a kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles) c) Jogviszony tartalma • azon jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a jogalanyokat az adott jogviszonyban megilletik illetve terhelik • „tárgyi védettség”: a jog úgy rendezi az adott jogviszonyt, hogy – az esetleges érdekellentétekre tekintettel – meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit • alanyi jog: jogszabály a jogosult részére cselekvési, érdek-kielégítési lehetőséget biztosít (ezeket jogszabály elismeri és védelemben részesíti) – individuális jellegű B. A JOGVISZONY SZERKEZETE • Abszolút szerkezetű jogviszony: a jog a jogviszony egyik pólusát (a jogosultat) ragadja meg, az ő jogállását írja körül – a jogviszonynak van másik pólusa (kötelezettje), de ebbe a pozícióba bárki bekerülhet pl.:tulajdonjogi jogviszonyok • Relatív szerkezetű jogviszony: jogilag meg van határozva a jogviszony mindkét pólusán elhelyezkedő jogalany helyzete (jogosultnak és kötelezettnek) pl.:bármely kötelmi jogi jogviszony C. JOGVISZONYBÓL EREDŐ IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE • Jogvesztő határidő: az idő múlása az alanyi jog megszűnéséhez vezet végérvényesen lezárja a felek közötti kapcsolatot csak jogszabály jelölhet meg ilyen határidőt Pl.: szavatossági igények jogvesztő határideje (1 illetve tartós használatra rendelt dolgok esetén 3 év) • Elévülési határidő: az alanyi jog nem szűnik meg, de kikényszerítéséhez állami kényszer nem vehető igénybe általános elévülési idő (5 év) – kivételek elévülési idő meghosszabbodása
elévülési idő megszakadása Pl.: szavatossági igények elévülési határideje (6 hónap)
(3.)Államtan I. Állam II. Hatalommegosztás III. Jogalkotás - jogforrás IV. Jogalkalmazás I. Az állam • Fogalma: egy szervezetrendszer (bürokráciával) amely intézi a társadalom közügyeit közhatalmat gyakorol (ha kell kényszerítő eszközök igénybevételével - legitim és formalizált módon) Kialakulásának feltételei: 1. legyen területe = államterület – államhatárral (unitárius állam – államkapcsolatok: perszonálunió, reálunió, konföderáció, föderáció) 2. legyen állampolgársága (vérségi elv – területi elv) 3. szuverenitás (külső – belső szuverenitás) Jogállam • plurális demokratikus (alkotmányos) jogállam • Rousseau társadalmi szerződése – népszuverenitás • közvetett demokrácia – közvetlen demokráciára utaló elemek • alkotmányos jogállam – hatalmi önkorlátozás („törvények uralma”) alapjogok - emberi jogok biztosítása jogegyenlőség „szolgáltató” állam Államforma - kormányforma Államforma • királyság • köztársaság Kormányforma • parlamentáris • prezidenciális • „félprezidenciális” II. Hatalommegosztás • Államhatalmi ágak megosztásának elve = három államhatalmi ág: 1. Törvényhozó hatalom 2. Végrehajtó hatalom 3. Igazságszolgáltató hatalom • Államhatalmi ágak egyensúlynak az elve = azonos erőt képvisel a három hatalmi ág • modern államok „terméke” = államhatalmi ellensúlyok rendszerében való kormányzás – bővül a klasszikus hármas felosztás HÁROM ÁLLAMI FUNKCIÓ: döntéshozatal, döntések végrehajtása, vitás ügyek eldöntése
HÁROM ÁLLAMI SZERVEZETREND- SZER: törvényhozás szervezetrendszere, végrehajtás
szervezetrendszere, igazságszolgáltatás szervezetrendszere Hatalommegosztás elvének érvényesülése 1. Törvényhozó hatalom – Országgyűlés 2. Végrehajtó hatalom - Kormány 3. Igazságszolgáltató hatalom – bírósági szervezetrendszer (ügyészség) 4. Köztársasági elnök 5. Alkotmánybíróság Országgyűléshez kapcsolódó ellensúlyok pl.: állampolgárok országgyűlési biztosai, Számvevőszék Gazdasági ellensúlyok pl.: Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal Országgyűlés • a Magyar Köztársaság (legfelsőbb) egykamarás népképviseleti szerve = népszuverenitás közvetett megvalósítója • törvényhozó hatalom (Alkotmány – törvények) • végrehajtó hatalom politikai ellenőrző szerve Feladata és hatásköre: • Alkotmányozással kapcsolatos (megalkotás/módosítás) • törvényhozással kapcsolatos • „kormányzással” kapcsolatos (dönt a Kormány programjának elfogadásáról; jóváhagyja az ország társadalmi-gazdasági tervét; jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; nemzetközi szerződéseket köt; dönt a hadsereg igénybevételéről; „kontrolljogosítványok”;) • egyéb feladat és hatáskörök („választási” jogosítványok: Köztársasági elnök, LB elnöke, legfőbb ügyész; közkegyelmet gyakorol; helyi képviselőtestületet oszlathat fel;) Szervezete – működése • évente két rendes ülésszak (nyilvános ülések) • Házszabály • állandó bizottságok – ad hoc bizottságok • elnök – alelnökök – főtitkár (által irányított hivatal) Országgyűlési képviselők jogállása: • választásuk 1989. évi XXXIV. tv. alapján • általános, közvetlen, egyenlő választójog – 18 éven felül + nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától • titkos szavazással gyakoroljuk választójogunkat • 1990. évi LX. tv a képviselők jogállásáról: összeférhetetlenségi szabályok (anyagi – erkölcsi – hivatali függetlenség) mentelmi jog (politikai felelősségmentesség – „sérthetetlenség” = eljárásjogi mentesség) Kormány • végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese • kormányzati közpolitikai tevékenység – irányítja az államigazgatási szerveket (hozzájuk tartozó intézményhálót) • Parlamentnek felelős – konstruktív bizalmatlanság intézménye • testületi szerv: miniszterelnök minisztériumokat vezető miniszterek (államtitkárok, szakállamtitkárok) + MEH-t vezető miniszter + esetleg tárca nélküli miniszter • MEH; kabinetek; kormánybizottságok; tanácsadó-véleményező testületek; Feladata és hatásköre: • kormányzati tevékenység: képviseli a magyar államot
védi az alkotmányos rendet közreműködik a külpolitika alakulásában • általános végrehajtó-rendelkező tevékenység: gondoskodik a törvények végrehajtásáról irányítja a minisztériumokat irányítja a Magyar Honvédséget és a rendvédelmi szerveket Köztársasági Elnök • Magyar Köztársaság államfője (Orszgy. választja 5 évre) • „semleges hatalmi ág” (politikai erők felett áll) • kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett • fegyveres erők főparancsnoka (alkotmányjogi jogállás része, és nem a Honvédségben viselt rang vagy beosztás) • jogállása: személye sérthetetlen (alkotmányjogi jogállás része) politikai felelősség hiánya – korlátozott jogi felelősség összeférhetetlenségi szabályok Feladata és hatásköre: • tipikus államfői jogosítványok: (képviseli a magyar államot; a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket; gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát) • Országgyűléssel kapcsolatos jogosítványok: (kitűzi az országgyűlési képviselők, az országos népszavazás időpontját;) • egyéb jogosítványok: (népszavazást kezdeményezhet;dönt az állampolgársági ügyekben) • döntéseihez a kormányfő javaslata vagy ellenjegyzése szükséges • Országgyűlés/törvényalkotás feletti „kontroll” Alkotmánybíróság • testületi szerv (15 tag-elnökkel) • önálló, független, egyfokozatú jogintézmény • normakontroll elkülönült szerve • tagjait az Országgyűlés választja 9 évre • tagjainak jogállása: szigorú összeférhetetlenségi szabályok mentelmi jog Feladata és hatásköre • előzetes normakontroll • utólagos normakontroll • jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata • alkotmányjogi panasz elbírálása • mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése • hatásköri összeütközés megszüntetése • Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése • törvény által hatáskörébe utalt ügyek Igazságszolgáltatás • szorosan értelmezve: bírósági szervezetrendszer • tágan értelmezve: az ügyészségi szervezetrendszer is (közjegyzők; ügyvédek;bírósági végrehajtók;) • igazságszolgáltatás (bíróságok által végzett jogalkalmazás) • független a végrehajtó hatalomtól – bírói függetlenség
• OIT Bírósági szervezetrendszer • négyszintű: •
helyi bíróságok (városi/fővárosi kerületi bíróságok) megyei/Fővárosi bíróságok ítélőtáblák Legfelsőbb Bíróság
rendes bíróságok (büntető és polgári) – külön bíróságok (munkaügyi, katonai, gazdasági) • „választottbíróságok” (intézményes – ad hoc) Néhány fontos alapelv: • igazságszolgáltatás általánosságának az elve • bírói függetlenség elve • bírói jogvédelemhez való jog • bíróság előtti egyenlőség és igazságszolgáltatás egységének elve • tárgyalás nyilvánosságának az elve • bírósági határozatok elleni jogorvoslathoz való jog Ügyészség • független szervezetrendszer • Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt • centralizált/hierarchizált szervezetrendszer: Legfőbb Ügyészség Fellebbviteli Főügyészség megyei (fővárosi) főügyészség helyi ügyészségek (városi, kerületi) Feladata: • ügyészi nyomozás • nyomozás feletti törvényességi felügyelet • bírósági eljárásban való részvétel (vádemelés/képviseli a vádat) • büntetés-végrehajtás feletti törvényességi felügyelet • ügyészi törvényességi felügyelet (pl.:polgári, közigazgatási eljárásokban) Közjegyzők • Közjegyzői Kamara • hagyatéki és egyéb „nemperes” eljárások intézése • közokiratok készítése/hitelesítés • határozataik az 1. fokú bírósági határozatokkal egyenértékűek Ügyvédek • Ügyvédi Kamara • törvényes eszközökkel elősegíti megbízója jogainak érvényesítését/kötelezettségeinek teljesítését • Mo. valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárhat • minden ügyben képviselheti ügyfelét Bírósági végrehajtó • Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara • jogerős bírósági vagy más szervek határozatát bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó hajtja végre (akár állami kényszerrel) Európai Unió szervezete • keverednek a hagyományos nemzetközi szervezetekre és az államszövetségre jellemző jegyek kormányközi szervek
„szupranacionális” intézmények Tanács: • legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv • minden tagállam egy miniszteri szintű képviselőjéből áll • 6 havonta elnököt váltanak • kormányközi szerv Bizottság: • döntéselőkészítő, ellenőrző, végrehajtó szerv • „szupranacionális” szerv – az Unió érdekeit képviseli • tagállamok egy max. két biztost delegálnak Európai Parlament: • „társdöntéshozó” szerv – normaalkotásra vonatkozó kezdeményezési jog • a közösség állampolgárainak érdekét képviseli • pártfrakciók működnek (ideológia és nemzeti hovatartozás alapján tagozódik) Európai Bíróság: • „szupranacionális” intézmény • feladata a közösségi normák tiszteletben tartásának kivívása • tagállamonként egy bíró III. Jogalkotás - jogforrás • jogforrások: A. Jogszabályok B. Állami irányítás egyéb jogi eszközei C. Speciális jogforrások A. Jogszabályok és azok hierarchiája: az Országgyűlés megalkotja az Alkotmányt az Országgyűlés törvényt alkot a Kormány rendeletet alkot a miniszterelnök és a kormány tagjai rendeletet alkotnak a helyi önkormányzatok rendeletet alkotnak Külső – belső jogforrások Belső jogforrás: Külső jogforrás: Törvény (Alkotmány) • Országgyűlés Kormányrendelet • Kormány, mint testület Miniszterelnöki rendelet • Kormánytagjai: miniszterelnök Miniszteri rendelet miniszterek Önkormányzati rendelet • Helyi (megyei, települési) önkormányzatol Törvény • Országgyűlés alkotja • alaptörvény az Alkotmány (meghatározza az állami berendezkedésre, állami szervek hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat + emberi és állampolgári jogainkat és kötelezettségeinket) • kizárólagos törvényalkotási tárgyak (pl.: a társadalmi rendre, gazdasági rendre vonatkozó alapvető szabályokat; állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit rögzítő szabályokat) • törvény - törvénykönyv Törvényalkotás: • törvénykezdeményezési jogosultság – vizsgálni kell a szabályozandó gazdaságitársadalmi viszonyokat, a törvény várható hatását = előkészítő munka
•
az arra jogosult indítványozza az Orszggy. előtt a tv. megalkotását (törvényjavaslat) ha az Országgy. elfogadja, akkor (kodifikációs) bizottságot jelölnek ki a tervezet elkészítésére • törvénytervezetet meg kell küldeni véleményezésre a Legfőbb Ügyésznek és a LB elnökének is + társadalmi vita • az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek Ha nem ért egyet: • megfontolás végett, visszaküldheti az Országgyűlésnek • ha az Országgy. a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadja, az Országgy. elnöke megküldi a köztársasági elnöknek, aki ezt köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni Ha alkotmányellenesnek tartja: • megküldi az AB-nak • ha az AB szerint alkotmányellenes: visszaküldik az Országgy.-hez • ha nem alkotmányellenes: a közt. elnök köteles aláírni és kihirdetni • törvényeket ki kell hirdetni = Magyar Közlönyben közzé kell tenni jogszabály érvényessége: (arra jogosult szerv – megfelelő eljárási rend keretében alkossa – megfelelően kihirdesse) B. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei • Határozatok (pl.:Országgy.; Kormány) • Utasítás (pl.: miniszter; országos hatáskörű közig. szerv vezetője) • Jegybanki rendelkezés • Statisztikai közlemény • Jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás) közvetlenül nem állapítanak meg magatartásszabályt a jogalanyok részére (nem általánosak) C. Speciális jogforrások • nemzetközi jogforrások (egyezmények): közvetlenül nem állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket kihirdetéssel belső jogforrássá válnak • EU jogforrásai: közvetlen hatályú rendelet jogharmonizációs célokat szolgáló irányelv IV. Jogalkalmazás Önkéntes jogkövetés: jogalanyok jogkövető magatartása jogtudat Állami szervek jogalkalmazása jogviszonyokat keletkeztetnek/módosíta-nak/szüntetnek meg döntésekben nyilvánul meg döntéseket végrehajtják (ha kell állami kényszerrel) Állami szervek jogalkalmazása • Közigazgatási eljárás: közigazgatási szervek alkalmaznak jogszabályokat - irányítási-felügyeleti jogkörükben eljárva - ügyfelekkel Ket. = Közigazgatási hatósági eljárás kétszintű eljárás (fellebbezés) bírói utón történő megtámadás • Bírósági eljárás: bíróság alkalmaz jogszabályt
Polgári perrendtartás – Pp. Büntető eljárás – Be. négyszintű bírósági eljárás jogorvoslati lehetőségekkel
(4.)Társasági jog I. „Vállalkozásjogi” alapfogalmak A hatályos magyar társasági jog és cégjog rendszere Miért vállalkozunk ? – a vállalkozás fogalma cél: profitszerzés eszköz: üzletszerű gazdasági tevékenység végzése vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység végzése haszonszerzés céljából Vállalkozások legtipikusabb formái: társas vállalkozás formájában = gazdasági társaságok (Bt.,KKt.,Kft.,Zrt., Nyrt. „Kv.”) jogszabályi háttere: társasági jogi és cégjogi normák egyéni vállalkozóként jogszabályi háttere: 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról A hatályos magyar társasági jog és cégjog rendszere két alapvető jogforrás: 2006. évi IV. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) – anyagi jogi norma 2006. évi V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) – eljárásjogi norma „friss” jogi szabályozás (2006. július 01. napjától hatályos/alkalmazható törvények) „frissítés” oka: modern technika vívmányainak alkalmazása = elektronikus cégeljárás Uniós elvárások Alapjogforrások szerkezeti felépítése Gt.: Általános rész = társaságokat érintő átfogó szabályok rögzítése (alapítás/létesítő okirat módosítása/megszűnés) Különös rész = az egyes társasági formákra vonatkozó szabályozás ismertetése Ctv.: Alapvető rendelkezések = alapfogalmak (cégnyilvánosság/közhitelesség/ cégnyilvántartás); CB és Cégszolgálat feladatai; Cégeljárás szabályai = cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás; jogorvoslatok; törvényességi felügyeleti eljárás; végelszámolási eljárás; Gt.-ben szabályozott társasági formák: – Bt. - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok – Kkt. - személyegyesítő jellegűek – Kft. - személy + tőkeegyesítő jellegű – Rt. -tőkeegyesítő jellegű - jogi személyiségű gazdasági társaságok
társulási szabadság elve – kivételek (formakényszer; továbbtársulási korlátok; egyes gazdasági tevékenységek meghatározott társasági formákban végezhetőek) Gazdasági társaságok osztályozása 1. Jogi személyiség nélküli (Kkt. és Bt.): Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Relatív jogképesség (tev. körük által behatárolt terjedelemben) Jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Nyrt., Zrt.): Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Abszolút jogképesség Gazdasági társaságok osztályozása 2. Személyegyesítő jellegű: tagok szaktudása/közreműködése/tevékenysége a lényeg ennek eredménye a profit Tőkeegyesítő/ vagyonegyesítő jellegű: tagok közreműködése kevésbé jelentős a vagyon a lényeg – a vagyon eredményes felhasználása ennek eredménye a profit Gazdasági társaságok „létszakai” I. Gazdasági társaságok alapítása II. Gazdasági társaságok létesítő okiratának esetleges módosítása III. Gazdasági társaságok megszűnése I. Gazdasági társaságok alapítása 1. Létesítő okirat elkészítése (társasági szerződés/alapító okirat/alapszabály) – „hagyományos” módon - akár iratmintával is !!! (Ctv.!) Létesítő okirat formai/alaki kritériuma: tagok aláírása + ügyvéd ellenjegyzi vagy közjegyző közjegyzői okiratba foglalja Létesítő okirat tartalma: a) kógens tartalmi elemek (Gt. minden gazd. társaság számára kötelezően előír + Gt. az egyes gazdasági társasági formáknál kötelezően előír) b) diszpozitív tartalmi elemek (tagok közös elhatározása alpján) a) kötelező tartalmi elemek, avagy amiről kötelezően rendelkeznünk kell cégalapításkor: – cégnév – cégkizárólagosság elve – előzetes cégnévfoglalás (teljes/rövidített/toldattal használt) – székhely – telephely – fióktelephely (jogcímet igazoló okirat) – társaság tagjainak neve/lakóhelye – tevékenységi körök (TEÁOR) – elég a főtevékenységet megjelölni!! engedélyköteles tevékenységek – társasági vagyon (mértéke – esetleges tőkeminimum/pénzbeli hozzájárulás-apport – nincs meghatározva ezek aránya/mikor, milyen módon kell szolgáltatni azt) – cégjegyzés módja (önálló-együttes) – vezető tisztségviselők neve, lakóhelye – gazdasági társaság időtartama (határozott – határozatlan időtartam) 2. Cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra cégeljárás során a jogi képviselet kötelező!!! kérelem benyújtásának módja: papír alapon/hagyományos formában papír alapon/hagyományos formában de szerződésmintával elektronikus formában – egyszerűsített cégeljárás (szerződésminta+névfoglalás +elektronikus kérelem)
kérelem mellékletei (Ctv.!) – pl.: létesítő okirat; vezető tisztségviselők elfogadó nyilatkozata; székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat; banki igazolás; apport lista; ügyvédi meghatalmazás;aláírási címpéldány; 3. A cégbejegyzési kérelem cégbírósági vizsgálata: mit vizsgál a Cégbíróság? alaki/formai kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlás nélküli elutasítás érdemi /tartalmi kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlásra felhívó végzés döntés a Cégjegyzékbe történő bejegyzésről: bejegyző végzés v. elutasító végzés a cég a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre (konstitutív hatályú bejegyzés) Bejegyzési eljárás időtartama: határidők a kérelem benyújtásának módjával/technikájával változnak: – papír alapon/hagyományos formában – 15 munkanap – papír alapon/hagyományos formában de szerződésmintával – 8 munkanap – elektronikus formában/egyszerűsített cégeljárás – 2 munkanap 4. Közzététel a Cégközlönyben cégnyilvánosság elvének biztosítása miatt 1. létesítő okirat elkészítése 30/60 nap 2. cégbejegyzési kérelem benyújtása üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhet „egyablakos rendszer” 15/8/2 nap 3. CB-i döntés bejegyzett „létező” társaság 4. közzététel a cégközlönyben Cégbejegyzési eljárás költségei: illeték (bt./kkt. 50e; kft/zrt. 100e; nyrt. 600e;) közzétételi költségtérítés (14e.; 25e;) közjegyző ügyvédi munkadíj csak a félreértések elkerülése végett…..néhány fogalom tisztázása a cégeljárást a székhely szerint illetékes megyei bíróság, mint Cégbíróság folytatja le IM szerv – egész országra kiterjedően nyújt információt a gazd. társaságokkal kapcsolatosan a Cégszolgálat cégnyilvánosság elve = gazd. társasággal kapcsolatos minden jog/tény/adat nyilvános (jogi érdek valószínűsítése nélkül) Cégjegyzék = gazd. társaság minden lényeges adatát tartalmazza (cégregiszter) Cégközlöny – IM hivatalos lapja (a cégjegyzék adatait/azok változásait /cég törlését hozza nyilvánosságra) – már csak elektronikus formában érhető el Cégek feletti „bírói kontroll” Cégbíróságok (ellenőriz/törvényességi felügyeleti jogkör) Rendes bíróságok (létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per; tag kizárására irányuló per; kisebbségi jogok érvényesítése) Választott bíróságok (vitás ügyek rendezése) II. Létesítő okirat módosítása – változásbejegyzési eljárás 1. Létesítő okirat módosítása (= változásokkal egységes szerkezetbe foglalás) – formai kritériumok 2. Változásbejegyzési kérelem (+ mellékletek) cégbíróságra történő benyújtása 3. Cégbírósági eljárás/vizsgálat 4. Közzététel a Cégközlönyben változásbejegyzési eljárás költségei (illeték+közzétételi költs.)
III. Gazdasági társaságok megszűnése – Cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg jogutódlással történő megszűnés = átalakulás (jogelőd-jogutód): társasági formaváltás egyesülés (beolvadás, összeolvadás) szétválás (kiválás, különválás) jogutód nélküli megszűnés: tagok döntenek róla = végelszámolási eljárás tartósan fizetésképtelen = rendes bíróság a csőd vagy felszámolási eljárás során hozott ítéletével szünteti meg CB törvényességi felügyeleti eljárás keretében szünteti meg CB hivatalból törli a céget a cégnyilvántartásból
(5.)Társasági jog II. Egyes gazdasági társaságok Közkereseti társaság (Kkt.) és Betéti társaság (Bt.) Kkt.-Bt. Gt.-ben szabályozott társasági formák KKt.-re vonatkozó jogi szabályozás az alapja a Bt.-re vonatkozó szabályoknak Kkt.-re vonatkozó szabályok teljesek/részletezőek (Gt. 88.§-107.§) – Bt.-nél már csak az eltéréseket szabályozza a jogalkotó (108.§-110.§) Jellegük személyegyesítő jellegűek jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Hogyan is alapítunk KKt.-t vagy Bt.-t? klasszikus „4 fázisú” alapítási folyamat: 1. társasági szerződés (tartalmi és formai kritériumok) 2. cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra 3. cégbírósági döntés – Cégjegyzékbe történő bejegyzés 4. közzététel a Cégközlönyben Kkt.-re vonatkozó szabályozás A. Belső jogviszony (= tag és a társaság jogviszonya): – nincs Gt. által meghatározott kötelező tőkeminimum – DE minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni (társ. szerződésben meghatározott mértékben és módon) – ezt meghaladóan veszteség esetén sem kötelezhető befizetésre (a társaságnak nincs lehetősége pótbefizetéssel terhelni a tagokat) – nem követelheti vissza a szolgáltatott vagyoni betétet a tagsági jogviszonyának fennállása alatt – nyereség/veszteség a szolgáltatott vagyoni hányad arányában illeti/terheli (ezekből tagot kizárni nem lehet) A szolgáltatott vagyoni hányadról: pénzbeli hozzájárulás -13.§ apport: bármilyen vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes – dolog – szellemi alkotáshoz fűződő jog – vagy egyéb vagyoni értékű jog (ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is) apport értékének meghatározása – szolgáltató tag felelőssége felülértékelés tilalma Tagok jogai:
tagok személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységben – díjazást kaphatnak ezért (DE ez nem azonos azzal a jogviszonnyal, amikor egy tag munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát az adott kkt.-nél vagy a cég üzletvezetését/képviseletét látja el és ezért kap díjazást) legfőbb szerv tevékenységében való részvétel: szavazhat, javaslatot tehet, indítványozhat; ügyvezetés ellenőrzése: felvilágosítás kérése, iratbetekintés; részesedés a nyereségből B. Társaság külső jogviszonyai: (= adott egy hitelező – a társaság „adósi” pozícióban van) 1. társaság kötelezettségeiért elsősorban saját vagyonával felel (vagyona a tagok vagyonától elkülönült vagyontömeg!!!) 2. ha a társaság vagyona a követeléseket nem fedezi, akkor a tagok felelnek (mögöttes korlátlan – egyetemleges felelősség) a tagok mögöttes felelősségük ellenére a társasággal együtt is perelhetőek (I. r. alperes a társaság, II. r. alperes a tagok) továbbtársulási korlátozás (oka: tagok korlátlan/teljes felelőssége) belépő tag felelőssége: a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon felel („visszaható hatályú” felelősség) társasági szerződésben ettől a tagok eltérhetnek!!!! Tagi hitelező jogállása: (adott egy hitelező – de a tagok közül csak egy tag van „adósi” pozicióban) – a hitelező követelésének fedezetéül csak az a tagi vagyonhányad szolgál, ami a tagot a társaság megszűnése esetén megilletné – csak a tag pénzbeli betétjét követelheti (apportot nem) – DE nem kérheti annak természetben történő kiadását!!! – hogyan nyerhet akkor kielégítést a hitelező? • vagyonhányad ellen végrehajtást foganatosít – végrehajtási eljárás lefolytatásának eredményeként • jogosult arra, hogy a tag helyett éljen a rendes felmondás jogával – tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal el kell számolni Gazdasági társaságok szervezete: Minden gazdasági társaságnak van: 1. (legfőbb) döntéshozó szerve 2. operatív irányítást ellátó vezető tisztégviselője(i) – sajátos társasági jogi jogviszony; időtartam; egyszerre hány társaságnál; Tulajdonosi + közérdekvédelmi ellenőrző szerve: 1. kötelező/lehetőség felügyelő bizottságot létrehozni 2. kötelező/lehetőség könyvvizsgálót alkalmazni A Kkt. szervezete 1. legfőbb (döntéshozó) szerv : tagok gyűlése nem különül el a tagok személyétől formalizálatlan – formalizált működés hatáskör (pl.: társ. szerz. módosítás; tisztségviselők megválasztása; beszámoló elfogadása, amelyeket tv. ide utal) szavazati jog: fsz. szerint a tagoknak azonos mértékű ettől el lehet térni (egy tagnak minimum egy szavazat) határozathozatal (egyszerű szótöbbség – egyhangú döntés – háromnegyedes szótöbbség) felügyelő bizottság:
kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja (1/3-a munkavállaló) törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja egyébként lehetőség 3. könyvvizsgáló: kötelező (Sztv.), ha a cég kettős könyvvitelt vezet kiv.: éves nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az 50 millió forintot nem haladta meg egyébként lehetőség 4. üzletvezetés/képviselet: vezető tisztségviselő(k) látják el = üzletvezető(k) üzletvezetés: minden olyan döntés/intézkedés, amely nem tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe pl.: társaság tevékenységének irányítása – belső döntéshozatal (üzletpolitika; munkáltatói jogok gyakorlása; munkaszervezet irányítása; hitelfelvételről való döntés;) üzletvezető: lehet természetes személy/jogi személy (személyesen tegye) minden tag jogosult erre (1 tag - több tag - összes tag) határozott vagy határozatlan időtartam önálló – együttes képviseleti/cégjegyzési jogosultság Hogyan szűnhet meg tagsági jogviszonyunk? ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette (30 napos póthatáridő) a tagok közös megegyezésével (kötelemszüntető akaratnyilatkozat) a tag kizárásával (bíróság zárja ki – társaság indít keresetet, ha a tag társaságban maradása a cél elérését nagymértékben veszélyezteti) rendes felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony – írásban kell megtenni – nem kell felmondási ok és indokolni sem kell – nem kell a társ. elfogadó nyilatkozata – 3 hónapos felmondási idő) azonnali hatályú felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony – írásban kell megtenni – kell ok és indokolni kell – nincs felmondási idő) társasági részesedés átruházásával (társ. szerz. módosításával válik hatályossá)!!!!!! a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével (örökös beléphet) ha a tagsági jogviszony fenntartása jogszabályba ütközik (pl.: továbbtársulási tilalmak megszegése) Hogyan számolunk el a kiváló taggal? követelése: befizetett vagyoni hozzájárulás és a nyereségből őt megillető rész (vagyoni hozzájárulásának arányában) 3 hónapon belül pénzben ki kell fizetni (eltérően is megállapodhatnak) a jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kiváló tag felelőssége: 5 évig a tagokkal azonos módon felel azokért a tartozásokért, amelyek a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkeztek tag örökösének felelőssége: ha belép = új tag felelőssége; ha nem lép be = a hagyaték erejéig felel azokért a tartozásokért, amelyek a jogelőd halálának időpontjáig keletkeztek; Hogyan szűnhet meg egy Kkt.? – a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; – elhatározza jogutód nélküli megszűnését (végelszámolás);
– elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); – tagjainak száma egy főre csökken (6 hónapon belül nem pótolják); – a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; – a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; – a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; Bt.-re vonatkozó (eltérő) szabályozás kültag – beltag (minimum 1-1) Kültag és társaság jogviszonya: köteles vagyoni betétet szolgáltatni személyes közreműködést vállalhat részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében Fsz. társaság tartozásaiért nem felel Fsz.: nem láthatja el a társaság üzletvezetését/képviseletét kivétel: • társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik • 1 kültagra csökken a tagok száma • legfőbb szerv/képviselő meghatalmazása alapján Beltag és a társaság jogviszonya: köteles vagyoni betétet szolgáltatni személyes közreműködést vállalhat részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében csak neki van felelőssége a társaság tartozásaiért Fsz.: jogosult az üzletvezetés ellátására Felelősségi szabályok: (adott egy hitelező – az egész Bt. „adósi” pozícióban van) 1. társaság felel teljes vagyonával közvetlenül 2. beltag felelőssége (mögöttes – korlátlan – egyetemleges) 3. kültag fsz. szerint nem felel, de vannak kivétel: nem v. csak részben szolgáltatja vagyoni betétjét: felelőssége a vagyoni betétje erejéig terjed ki de a magánvagyonára is A társaság megszűnésének speciális esete: ha az összes beltag/kültag kiválik: 6 hónapon belül pótolni kell a (kül/bel)tagokat min. 2 taggal Kkt.-vé alakulhat Előnyök-hátrányok előny: nincs kötelező tőkeminimum nincs meghatározva a vagyoni hozzájárulás mértékének minimuma egyszerűbb szervezeti szabályok kisebb költségek hátrány: tagi felelősség szigorúbb (mögöttes ugyan, de korlátlan és egyetemleges) kiv. kültag
(6.)Társasági jog III. Egyes gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Jellege Gt.-ben szabályozott társasági forma tőke és személyegyesítő jellegű jogi személyiséggel rendelkező társasági forma
Hogyan is alapítunk Kft.-t? klasszikus „4 fázisú” alapítási folyamat: 1. társasági szerződés (tartalmi és formai kritériumok) 2. cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra 3. cégbírósági döntés – Cégjegyzékbe történő bejegyzés 4. közzététel a Cégközlönyben tilos tagokat nyilvános felhívás alapján gyűjteni! egyszemélyes alapítás is lehetséges Kft. fogalma – olyan gazdasági társaság, – amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, – amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki – a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. Belső jogviszony (= tag és a társaság jogviszonya): Tagi kötelezettségek: -
vagyoni hozzájárulás szolgáltatása - a Gt. meghatározza a tőkeminimumot (törzstőke minimum 3M Ft.) és a tag által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás minimumát (törzsbetét minimum100.000 Ft.) - esetleges mellékszolgáltatások teljesítése (csak ha kikötik a társasági szerződésben, de akkor kötelező – esetleges díjazás) - esetleges pótbefizetések (társasági szerződés feljogosíthatja erre a taggyűlést – ha ez megtörtént, akkor kötelező teljesíteni) A vagyoni hozzájárulás teljesítéséről…. vagyoni szolgáltatás = törzsbetét: pénzbeli szolgáltatás vagy apport – ennek megfelelően alakul a törzstőke szerkezete (nincs meghatározva az apport és a pénzbeli hozzájárulás aránya) 1 tagnak 1 törzsbetéte lehet De egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet fsz. szerint alapításkor kötelező tőkeminimum 3 M Ft. – DE lehetőség van arra, hogy alapításkor ne kelljen a tagoknak a minimum 3 M Ft. törzstőkét szolgáltatni!!! - ennek teljesítési ütemezése: lásd ábra! létesítő okirat elkészítése= „alapításkor” ha az apport értéke eléri a törzstőke 50%-át, akkor azt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani cégbejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli betét felét be kell fizetni 1 év minden egyes pénzbeli betétet teljes egészében be kell fizetni 3 év az apportot teljes egészében szolgáltatni kell Tagokat megillető jogosultságok: -
üzletrészük arányában szavazhatnak üzletrészük arányában osztalékra jogosultak (adózott nyereség felosztható része)
Mit is takar az üzletrész fogalma? a kft. bejegyzését követően a tagok jogait és a törzstőkéből őket megillető hányadrészt az üzletrész testesíti meg törzsbetét vagy üzletrész??!! mértéke a törzsbetéthez igazodik 1 tagnak egy üzletrésze lehet (1 üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet) azonos mértékű üzletrészhez azonos mértékű tagsági jogok tartoznak (vagyoni hányad arányában) – vannak kivételek: - saját üzletrész - dolgozói üzletrész (már nem szabályozza a Gt.) Hogyan ruházhatjuk át üzletrészünket? kiválás egyetlen módja kik is lehetnek vevők? - társaság tagja (egyetlen korlát: másik tag elővásárlási joga) - társaság (saját üzletrész) - társaságon kívül álló személy (feltétele: nincs elővásárlásra jogosult v. nem él ezzel a jogával) tagok kizárhatják/korlátozhatják az üzletrészek adásvételen kívüli megszerzésének módjait adásvétel = az üzletrész teljes értékű jogátszállása (jogok+kötelezettségek) adásvétel tényét megfelelő okiratokon át kell vezetni elővásárlási jog érvényesülése!!! Mi is az az elővásárlási jog(osultság)? egyoldalú alakító jog elővásárlásra jogosultak: - tag - társaság - taggyűlés által kijelölt személy csak adásvétel esetén érvényesül – átruházása semmis elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés semmis (1 éven belül hatálytalanítás kérhető) B. Társaság külső jogviszonyai: (= adott egy hitelező – a társaság „adósi” pozícióban van) 1. társaság felelőssége: teljes felelősséggel tartozik hitelezői felé (társaság teljes vagyonával) 2. tag felelőssége: fsz. szerint nem felel a társaság tartozásaiért - felelőssége nem áll fenn a társaság hitelezőjével szemben felelőssége csak a társasággal szemben áll fenn (törzsbetétjének szolgáltatása; esetleges pótbefizetések vagy mellékszolgáltatások teljesítése;) kivételek (szankciós jelleg) Kft. szervezete 1. Legfőbb döntéshozó szerv = Taggyűlés – tagok összességének ügydöntő testülete – évente min. 1X össze kell hívni/ha a társaság érdekében szükséges/ha Gt. kötelezően előírja – hatásköre (Gt. kógens szabályai) – határozatképesség (ha a törzstőke minimum fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van) – ügyvezető hívja össze (szavazatok 1/10-ed részét képviselő tagok is kezdeményezhetik ok és cél megjelölésével) – fsz.: székhelyen ülésezik
– napirend alapján ülésezik (napirend közlésével hívják meg a tagot-15 nap) – üléseiről jegyzőkönyv készül 2. Ügyvezetés: – társaság törvényes képviselői – kijelölt tag(ok)/összes tag/kívül álló személy – cégjegyzési jogosultságuk önálló vagy együttes – feladata: operatív irányítás 3. Könyvvizsgáló: - kötelező (Sztv.), ha a cég kettős könyvvitelt vezet kiv.: éves nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az 50 millió forintot nem haladta meg 4. Felügyelő bizottság: - kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja (1/3-a munkavállaló) - törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja - egyébként lehetőség Előnyök - hátrányok Előnyök: társaság hitelezője felé nincs tagi felelősség tag csak a társasággal szemben felel lehetőség a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre Hátrányok: tőkeminimum törzsbetét szolgáltatásának szabályai esetleges „plussz” kötelezettségek Részvénytársaság Jellege
Gt.-ben szabályozott társasági forma tőkeegyesítő jellegű jogi személyiséggel rendelkező társasági forma egyszemélyes formában is működhet
Rt. fogalma – – –
olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
Hogyan is alapítunk Rt.-t? zártkörű alapítás = alapítók maguk között osztják szét a részvényeket (részvényes=alapító) nyilvános alapítás = a részvényjegyzési eljárás folytán/részvény jegyzésével bárki az Rt. részvényesévé válhat
(alapítók és részvényesek) Zártkörű alapítás klasszikus „4 fázisú” alapítási folyamat: 1. 2. 3. 4.
társasági szerződés (tartalmi és formai kritériumok) cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra cégbírósági döntés – Cégjegyzékbe történő bejegyzés közzététel a Cégközlönyben
tilos tagokat nyilvános felhívás alapján gyűjteni! Nyilvános alapítás 1. Alapítási tervezet (formai/tartalmi kritériumok) 2. részvények forgalomba hozatala előtt (PSZÁF által jóváhagyott) tájékoztatót + nyilvános ajánlattételt kell közzétenni 3. Részvényjegyzés: olyan eljárás, ahol nyilvános ajánlattétel alapján, az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy vagyoni szolgáltatást teljesít (jegyzési ív aláírásával) – jegyzéskor a részvény névértékének/kibocsátási értékének min. 10%-t ki kell fizetni túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit az alapítási tervezetben az rt. kibocsát (elfogadása/visszautasítása) aluljegyzés: tervezett alaptőkének megfelelő összeget zárónapig nem jegyeznek le (fsz. meghiúsul az alapítás – kiv. jegyzési garancia) 4. Alakuló közgyűlés: – – – –
részvényjegyzés zárónapjától számított 60 nap megnyitásáig: részvényesek kötelesek befizetni a jegyzett részvényük névértékének/kibocsátási értékének 25%-t minimum jogköre: megállapítja a jegyzés eredményességét - megállapítja az alapszabályt - dönthet túljegyzés esetén - megválaszthatja a vezető tisztségviselőket határozatképes: fsz. alaptőke több, mint 50%-át jegyző részvényes jelen van (kiv. eltérés az alapítási tervezettől)
5. Alapszabály megalkotása 6. CB-i kérelem benyújtása A. Belső jogviszony (= részvényes és a társaság jogviszonya): vagyoni kötelezettségek: – – – –
vagyoni hozzájárulás szolgáltatása – Gt. meghatározza az alaptőke minimumát: alaptőke min. 20 M Ft. fsz. részvény ellenértékét visszakövetelni az rt. fennállása alapján nem lehet nem köteles személyes közreműködésre!!! nem terheli pótbefizetési kötelezettség!!!!
A vagyoni hozzájárulásról
vagyoni hozzájárulás szolgáltatása = részvények névértékének/kibocsátási értékének megfizetése – apport szolgáltatása (csak alapító tagok) – ennek megfelelően alakul a tőkeszerkezet (alaptőke min. 20 M Ft.) fsz. szerint alapításkor kötelező tőkeminimum 20 M Ft. – DE lehetőség van arra, hogy alapításkor ne kelljen a tagoknak a minimum 20 M Ft. alaptőkét szolgáltatni!!! - ennek teljesítési ütemezése: lásd ábrák! Részvény alaptőke =részvények névértékének összege részvény = tagsági jogokat megtestesítő (forgalomképes) értékpapír –
névérték (fsz. szerint ez alapján gyakorolja a részvényes a tagsági jogait – kiv.) – kibocsátási érték
– –
megjelenési formája: nyomdai úton előállított - dematerializált részvénytípusok: bemutatóra szóló – névre szóló (részvénykönyv)
Részvényfajták: – alap a törzsrészvény („névértékarányosan” testesít meg tagsági jogokat) – ehhez képest többletjogosultságokat (eltérés pozitív irányban) tartalmazhatnak egyes részvényfajták: elsőbbségi részvények dolgozói részvények kamatozó részvények visszaváltható részvény Elsőbbségi részvényeken belüli részvényosztályok: – osztalék elsőbbségi – likvidációs elsőbbségi – szavazatelsőbbségi (max. 10 X – „aranyrészvény”) – elővásárlási jogot biztosító – vezető tisztségviselő + FB tag jelölésére vonatkozó elsőbbség –
többletjogokat biztosítanak a törzsrészvényhez képest – de bizonyos jogaik emiatt korlátozhatóak pl..szavazati jog
Dolgozói részvények: – névre szóló – kedvezményes áron/ingyenesen szerezhető meg – alaptőkén felüli vagyonból – max. alaptőke 15% – korlátozottan forgalomképes – osztalékelsőbbségi jogot is biztosíthat Kamatozó részvények: – a részvényest a részvényben meghatározott kamatláb szerinti évi kamat is megilleti – max. alaptőke 10% Saját részvény: – közgyűlés döntése alapján (kiv. igazgatóság) – alaptőkén felüli vagyonból
– – – – –
csak tejesen befizetett részvényeket max. alaptőke 10% szavazati jog nincs utána 1 év után el kell idegeníteni végleges részvény kibocsátásának feltétele: rt.-t bejegyezzék + részvényesek az alaptőkét teljesen befizessék – részvényutalvány (alapítástól bejegyzésig) - ideiglenes részvény (bejegyzés után, amíg a teljes alaptőkét be nem fizetik) – közös tulajdonban álló részvények vagyoni jogok: – – –
osztalékjog (fsz.névértékhez igazodik/osztalékelőleg) likvidációs hányadhoz való jog (fsz.névértékhez igazodik) külön jogok az elsőbbségi…..stb részvények alapján
Egyéb részvényesi jogosítványok: – közgyűlésen való részvétel (felvilágosításhoz való jog/tájékoztatási jog, észrevételezési jog) – szavazati jog fsz. névértékhez igazodik (kiv.: pozitív és negatív irányban) – kissebbségi részvényesek jogai – kártérítésre irányuló jog – mellékjogok (részvénykönyvbe való bejegyzés - részvényokirat kiállítása) – megtámadás joga (jogsértő határozatokkal szemben) B. Társaság külső jogviszonyai: (= adott egy hitelező – a társaság „adósi” pozícióban van) 1. társaság felelőssége: teljes felelősséggel tartozik hitelezői felé (társaság teljes vagyonával) 2. tag felelőssége: fsz. szerint nem felel a társaság tartozásaiért - felelőssége nem áll fenn a társaság hitelezőjével szemben - kiv. ha ilyen nyilatkozatot tett felelőssége csak a társasággal szemben áll fenn Az rt. Szervezete 1. Közgyűlés = részvényesek összessége/legfőbb döntést hozó szerv 2. ügyvezetés= Igazgatóság (3-11 tag) = ügyvezető szerv vezérigazgató (csak Zrt.!!!) Igazgatótanács („board rendszer” = ügyvezetés+ ellenőrzés, 5-11 tag) csak Nyrt!!! 3. FB - kötelező 4. Könyvvizsgáló – kötelező Audit Bizottság (min. 3 tag – közgyűlés választja az ügyvezetők és a FB tagjai közül) – csak Nyrt.!! Az áttekinthetőség miatt….. Nyrt. Szervezete:
Közgyűlés Igazgatóság FB Könyvvizsgáló
(Igazgató Tanács - lehetőség) Zrt. Szervezete:
Közgyűlés Igazgatóság vagy vezérigazgató FB Könyvvizsgáló
Kötelmi jog I. Kötelem Szerződés A kötelem Mi is az a kötelmi jog? közjog – magánjog a mellérendelt jogalanyok jogviszonyait szabályozó, anyagi jellegű magánjogi jogág (polgári jog két fő területe): személyek joga – vagyonjog vagyonjog két nagy területe: dologi jog – kötelmi jog joganyaga: Ptk. (általános rész – különös rész) és egyéb jogszabályok A kötelmi jog fogalma: fogalma: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére,
ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére pl.: egy ingó (gépjármű) adásvételi szerződés eladó – vevő vevő kötelezettsége: fizesse meg a vételárat és vegye át a gépjárművet + eladó kötelezettsége: az ingó tulajdonjogának átruházása és a gépjármű átadása( kikényszeríthetőség: állami eszközökkel - bírói úton – kikényszeríthető)
vevő jogosultsága: követelheti a gépjármű tulajdonjogának átruházását és átadását + eladó jogosultsága: követelheti a vételárat A kötelmi jog jellemzői: relatív szerkezetű jogviszony: konkrétan meghatározott személyek között áll fenn (eladó-vevő; bérbeadó-bérlő;megbízó-megbízott…stb) mellérendelt jogalanyok: egyenrangú felek – kölcsönösen jogosultak és kötelezettek (kiv.) – kölcsönös akaratuk hozza létre a jogviszonyt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége diszpozitív szabályozás: a felek akarata/megegyezése az irányadó – mögöttes a Ptk. joganyaga kötelezettet terhelő vagyoni felelősség: kötelezett teljes (magán)vagyonával felel a kötelem teljesítéséért igényhelyzet: kötelem alapján a jogosultnak igénye áll fenn a kötelezettel szemben – ha a kötelezett esetlegesen nem teljesít: állami úton érvényesítheti igényét a jogosult Kötelem keletkezése:
legtipikusabb a szerződés!!!!!!!! egyoldalú jogügylet/nyilatkozat (pl.:végrendelet; tartozáselismerés) közhatalmi aktusok (pl.: jogszabály/hatósági határozat/bírósági határozat) jogellenes károkozás (kártérítés) – jogszerű károkozás (kártalanítás) jogalap nélküli gazdagodás egyéb törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállások (pl.:kötelesrész iránti igény)
Kötelmi jogviszonyok szerkezete: kötelem: alanya tárgya tartalma Kötelem alanya jogképességgel (általános/egyenlő) felruházott jogalanyok: természetes személy – jogi személy - állam alanyok érdekállása: kétpólusú – többpólusú – egypólusú alanyok elnevezése: érdekálláshoz kötődik (jogosult – kötelezett; adós – hitelező…stb) személyesen vesznek részt a kötelemben – lehetőség van képviselet útján is (kiv. személyhez tapadó kötelmek: végrendelet, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat) képviselet: ügyleti képviselet szervezeti képviselet törvényes képviselet képviselet:
ügyleti képviselet – meghatalmazás: egyoldalú, címzett (ingyenes) akaratnyilatkozat szervezeti képviselet – egy szervezet szükségszerű képviselete természetes személy által törvényes képviselet – milyen esetekben szükséges? – cselekvőképesség hiánya esetén (szülő, gyám, gondnok) – valaki ügyeinek vitelében akadályoztatva van (ügygondnok) – eseti gondnokság Több alany a kötelemben (a kötelem azonos pólusán több személy szerepel) Egyidejű többalanyúság osztott kötelem (osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetve azt többen követelik) együttesség (fsz. jogosulti: nem osztható szolgáltatást egyszerre több jogosult követel – bírói letét) egyetemlegesség (jogosulti – kötelezetti) Jogutódlás halál/jogutód nélküli megszűnés: egyetemes jogutódlás (jogutód – jogelőd) engedményezés: követelés más személyre történő átruházása tartozásátvállalás: a tartozás más személy általi átvállalása figyelem – ne keverjük a fogalmakat!!! többalanyú – többpólusú jogviszony járulékos többalanyúság (kezesség) Kötelem tárgya közvetlen tárgy=szolgáltatás amit a jogosult a kötelem alapján a kötelezettől követelhet amit a kötelezett a kötelem alapján teljesíteni köteles szolgáltatás csoportosítása szolgáltatás: – – –
egyedi (azonosítható - mással nem pótolható) fajlagos (helyettesíthető – fajta és mennyiség szerint meghatározott) zártfajú (fajlagos szolgáltatás szűkítése)
közvetett tárgy a szolgáltatás tárgya Kötelem tartalma felek jogainak és kötelezettségeinek az összessége A szerződés SZERZŐDÉS legtipikusabb kötelem-keletkeztető tényállás szerződéses jogviszonyok jellemzői=kötelmi jogviszonyok jellemzői (relatív szerkezetű…stb.) szerződés alanya, tárgya, tartalma lásd a kötelemnél megbeszéltek!!!!!!
fogalma: két vagy több fél joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata A szerződés fogalma: két vagy több fél joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata A szerződési jog alapelvei szerződési szabadság elve (akarunk-e – kivel – milyen típusút – milyen tartalommal) – vannak korlátai szolgáltatás – ellenszolgáltatás egyenértékűségének az elve felek együttműködési kötelezettsége a szerződés fennállása folyamán és természetesen a polgári jog alapelvei (jóhiszeműség, tisztesség; rendeltetésszerű joggyakorlás elve, joggal való visszaélés tilalma…stb) A szerződés létszakai 1. szerződés létrehozása 2. létrejöttétől teljesítéséig terjedő szakasz 3. szerződés megszűnése (teljesítés) 4. helytállási intervallum 1. Szerződés létrehozása kötelem alapja a konszenzus – felek egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre egyik fél AJÁNLATOT TESZ – a másik fél ezt ELFOGADJA ajánlat : egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely tartalmazza a szerződésre vonatkozó összes lényeges információt (ha nem címzett, akkor csak felhívás ajánlattételre) ajánlati kötöttség: ajánlatot tevő bizonyos ideig kötve marad a nyilatkozatához (tartania kell a szavát) ajánlati kötöttség kezdete és vége: jelenlévők között – távolevők között (tudomásszerzéssel hatályosul, kezdődik – ha elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik, akkor megszűnik) Az ajánlat (jogi) sorsa: ajánlat visszautasítása = disszenzus a felek között - nem jön létre a szerződés ajánlat elfogadása - egyező tartalommal = konszenzus a felek között - a szerződés létrejön ajánlat elfogadása - eltérő tartalommal = új ajánlat Szerződés alakja szerződést köthetünk: szóban (csekélyebb jelentőségű ügyletek) írásban (egyszerű okirat – minősített okirat – közokirat) ráutaló magatartással („automata ügyletek”, „BKV-s ügyletek”) 2. Szerződés módosítása Felek akaratnyilatkozata alapján
• szerződéssel • egyezséggel • egyoldalú nyilatkozat, mint „alakító jog” Bíróságok szerződésmódosító jogköre • tartós jogviszonyokban valamelyik fél körülményeiben beálló lényeges változás esetén • érvénytelenség körében • előszerződés esetén…stb. 3. Szerződés megszűnése Teljesítéssel •
reális/tényleges teljesítés (szerződésben meghatározott helyen, időben, módon)
•
teljesítés joghatásai = ellenérték követelése+kárveszély viselése átszáll
• teljesítés helye/ideje/módja Teljesítés nélkül • kétoldalú nyilatkozattal (megszüntető – felbontó szerződés) • egyoldalú nyilatkozattal (felmondás – elállás) • közhatalmi aktussal • confusio (pl.:öröklés) • halál/jogutód nélküli megszűnés • lehetetlenülés (fizikai – érdekbeli - jogi) 4. Helytállási intervallum lásd. szerződésszegés jogkövetkezményei (következő előadás) Szerződések tipizálása 1. Ptk.-ban nevesített – nevesítetlen szerződések 2. visszterhes (szolgáltatással vele egyenrangú ellenszolgáltatás áll) – ingyenes szerződések (ajándékozás) 3. két vagy többalanyú szerződések (pl. bizományi szerződés) 4. egypólusú (egy érdekpozíció pl.: társ. szerz.) – többpólusú szerződések (több érdekpozíció) 5. tartós (pl.:bérlet) - egyszeri jellegű szerződések (pl.: adásvétel) 6. felek által kifejtendő magatartás alapján:
„dare” = dologszolgáltató „facere” = tevékenységet kifejtő „non facere” = tartózkodásra kötelező „praestare” = helytállási kötelezettséget jelentő
Kötelmi jog II. Ismétlés/áttekintés….. (A szerződés „létszakai”) 1. szerződés létrejötte = szerződéskötés 2. szerződéskötéstől teljesítésig terjedő szakasz (esetleges módosítás) 3. szerződés megszűnése (optimális esetben = teljesítés) 4. helytállási szakasz SZERZŐDÉSSZEGÉS
szerződésszegés esetkörei: A. késedelem – teljesítési határidőben elmarad a teljesítés B. hibás teljesítés – teljesítési határidőben megtörténik a teljesítés, de hibás C. (felróhatóan) lehetetlenné vált teljesítés – egyik fél tehet arról, hogy a szerződés tárgya lehetetlenült Késedelem (szolgáltatás időleges nem teljesítése) Kötelezetti késedelem • -
esetei: ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - (kötelezett felszólításra nem teljesít;) • nem áll be a késedelem: (szerződés módosítása + jogosulti késedelem esetén) • megszűnik a késedelem: (teljesítés + halasztás) Jogosulti késedelem • -
esetei: a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; (a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza)
Jogkövetkezmények Kötelezetti késedelem Objektív jogkövetkezmény: • jogosult továbbra is követeli a teljesítést • jogosultat megilleti az elállás joga (szolgáltatás teljesítése már nem áll érdekében – bizonyítania kell) • jogosult póthatáridőt tűzhet eredménytelen eltelte: érdekmúlás bizonyítása nélkül elállhat • késedelmi kamat Szubjektív jogkövetkezmény: • kártérítés Jogosulti késedelem Objektív jogkövetkezmény: • köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségét megtéríteni • ugyanúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna (teljesítés joghatásai!!!!) • késedelme idejére kamatot nem követelhet Szubjektív jogkövetkezmény: • kártérítés B. Hibás teljesítés (szolgáltatás nem megfelelő/nem szerződésszerű teljesítése)
kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatás tárgya a fizikai valójában megfelelő legyen (rendeltetésszerű/szerződésszerű használatra alkalmas legyen) jogszavatosság: helytállás azért, hogy a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot/rendelkezési jogot szerezhessen = harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, szerzett jogait korlátozná vagy kizárná szolgáltatás tárgyának teljesítéskor kell „hibátlannak” lennie ha a jogosult teljesítéskor ismerte a hibát – mentesül a kötelezett rejtett hiba (teljesítéskor hibátlanak tűnik, de a hiba oka már megvan, csak később következik be) Szavatossági igények jogszavatosság: – akadály elhárítása vagy tehermentesítés követelése (határidő - biztosítékok kérhet) – elállás +kártérítés kellékszavatosság: – 1. lépcső: kijavítás-kicserélés – 2. lépcső: árleszállítás-elállás szavatossági igények +kártérítés Elévülés - jogvesztés elévülés: elévülési határidő eltelte elévült követelés elévült követelés (alanyi jog) nem szűnik meg, csak annak a bírósági útón történő igényérvényesítése (=állami kényszerrel történő igényérvényesítés) követelés teljesítése nem kizárt – kötelezett önkéntes teljesítése jogvesztés: jogvesztő határidő eltelte követelés (alanyi jog) megszűnik követelés teljesítése kizárt Szavatossági igények érvényesítésének határideje Elévülési határidők: •
Főszabály: a jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. • Kivételek: → ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
→ ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. → fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Jogvesztő határidők: •
•
ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.
C. FELRÓHATÓ LEHETELENÜLÉS ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Érvénytelenség - hatálytalanság Szerződések hatálya hatályosság = alkalmazhatóság/joghatás kiváltására való alkalmasság a felek között van „kötőerő” – létrejött a szerződés, amely érvényes, de a joghatás csak a feltétel/időpont bekövetkezése esetén következik be hatályos szerződés – hatálytalan szerződés
kezdő határidő befejezési határidő bontó feltétel felfüggesztő feltétel
Szerződések érvénytelensége érvénytelen szerződés = „látszat szerződés” létrejött a szerződés, de joghatások kiváltására nem alkalmas a felek között nincs „kötőerő” De miért?/Hogyan fordulhat ez elő? hibás/jogellenes: – a szerződés célja – felek akaratnyilatkozata – felek akarata érvénytelenség két alakzata: A. semmis érvénytelenség (semmisség) B. megtámadható érvénytelenség (megtámadhatóság) A. Semmisség erre bárki hivatkozhat = nem kell törvényes érdeket valószínűsíteni bármeddig hivatkozhat = erre való hivatkozás nincs időbeli korláthoz kötve
hatóságok hivatalból kötelesek észlelni = a semmisséget észlelő félnek nem kell ennek megállapítása iránt keresettel élni az illetékes bíróság felé - bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha tudomására jut, akkor hivatalból állapítja meg azt abszolút érvénytelenség B. Megtámadhatóság sérelmet szenvedett fél (jogosult, kötelezett is) hivatkozhat rá = érvénytelenség megállapításához törvényes érdeke fűződik (pl.:kezes) – mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy él-e ezzel a lehetősséggel egy éven belül = elévülési jellegű határidő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását (jogviszony másik alanya – illetékes bíróság) – a bíróság a megtámadási okot nem hivatalból észleli – pert kell lefolytatni feltételes érvénytelenség (csak sikeres megtámadás/per esetén válik érvénytelenné a szerződés) semmis
megtámadható
Akarathiba
- cselekvőképtelenség - színlelt szerződés - fizikai kényszer
- tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli) - megtévesztés - jogellenes fenyegetés
Akaratnyilatkozat hibája
- alakszerűség hibája - álképviselet
X
Célzott joghatás hibája
- tilos szerződés - jó erkölcsbe ütköző szerződés - lehetetlen szerződés - uzsorás szerződés
- szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága
Érvényesülése/érvé-nyesítése
semmisség
megtámadhatóság
•
•
bárki, bármikor hivatkozhat rá • hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni = ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG
csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti • az ok észlelésétől számított 1 éven belül = FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG
Joghatása/ Jogkövetkezménye
• •
érvénytelenségi ok kiküszöbölése eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio)
• •
•
kártérítés állam javára marasztalás (ügyész indítványára - uzsorás szerz….stb) bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás
SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK Bevezetés optimális esetben a szerződés célja megvalósul = a szerződés teljesül vannak olyan jogi eszközök, amelyek − a teljesítést elősegíthetik vagy − a teljesítés elmaradásának esetére jelentenek a jogosult javára biztosítékot szerződési biztosítékok
=
– eredeti szerződésbe foglalhatóak – eredeti szerződéshez kapcsolódó mellékkötelembe/járulékos ügyletbe foglalandóak teljesítési készséget fokozó biztosítékok teljesítési képességet erősítő biztosítékok minden esetben van egy főkötelem, amelyet biztosítanak főkötelem=alapügylet azt biztosító mellékkötelem/mellékkötelezettség A. Teljesítési készséget fokozó biztosítékok a jogosult pozícióját erősítik – kötelemerősítő szerepük van hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet rászorítani a szerződésszerű teljesítésre foglaló kötbér jogvesztés kikötése Foglaló tipikusan adásvételi szerződések biztosítéka (szerződéskötés és teljesítés időben elválik egymástól) pénzösszeg vagy más dolog funkciója: a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen véd: ha a meghiúsulás a foglalót adó félnek róható fel az adott foglalót elveszti ha a meghiúsulás a foglalót kapó félnek róható fel a kapott foglalót 2X köteles visszafizetni ha a szerződés szerződésszerűen teljesedésbe ment foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani ha a foglaló beszámításra nem alkalmas + a szerződés olyan okból szűnik meg, mely mindkét félnek/egyik félnek sem róható fel a foglaló visszajár járulékos jellegű – ha az alapügylet érvénytelen, akkor vissza kell adni
Kötbér „kötelem bére” ha a kötelezett olyan okból, amelyért felelős nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, akkor kötbér – pénzösszeg- fizetésére kötelezheti magát meghatározott pénzösszeg (főszolgáltatás %-a) csak írásban lehet érvényesen kikötni, a szerződés megkötésekor esetleges szerződésszegés szankciója – felróhatósághoz kötött - kötelezett mentesülhet, ha bizonyítja, hogy ő a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (értelemszerűen nem kerül átadásra a szerződés megkötésekor) annyi fajtája van, ahány fajta szerződésszegés előfordulhat pl.: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési járulékos természetű Jogvesztés kikötése felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné felróhatóságon alapul tipikus esete: részletfizetési kedvezmény megvonása, ha a részleteket esedékességkor nem teljesítik; vagylagos szolgáltatások esetén a választási lehetőség elvesztése; B. Teljesítési képességet fokozó biztosítékok teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek – ha nem teljesít a kötelezett ezekből nyerhet a jogosult kielégítést a kötelezett teljesítési képességének biztosítására szolgálnak a biztosítékok lehetnek dologi és személyi jellegűek óvadék, zálogjog, engedményezés, fedezetlekötés bankgarancia, kezesség Óvadék pénz, (takarékbetétkönyv), értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítására általában akkor kötik ki, ha fennáll az egyik fél károsodásának a veszélye pl.: dologbérletek ha a kötelezett nem teljesítene vagy nem szerződésszerűen teljesítene, akkor a jogosult az óvadékból közvetlenül kielégítheti igényét/követelését (bírósági eljárás lefolytatása nélkül) óvadék átkerül a jogosult birtokába (nem használhatja/rendelkezhet vele) járulékos természetű Zálogjog ha a kötelezett nem teljesít, akkor a zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (más követeléseket megelőző sorrendben) kielégítést nyerhet DE FSZ. SZERINT NEM KÖZVETLENÜL!! zálogjog tárgya: birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés keletkezhet: szerződéssel, jogszabály alapján vagy bírósági határozat alapján kézizálogjog: zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga (köteles megőrizni – zálogjog megszűnése után visszaadni) – ingót/ingatlant (írásban+ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni) is!!!!!
jelzálogjog: zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának a joga (zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megőrizni) – ingót/jogot (közjegyzői okirat+MOKK nyilvántartása - ingatlant is!!!!!!) vagyont terhelő zálogjog: gazdasági társaság vagyona is szolgálhat jogosulti követelés biztosítékául a zálogjog megnyíltával konkretizálódik (= meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át – vagyon tömege változhat a zálogszerződés megkötése után!!!) jogokon/követeléseken fennálló zálogjog: • •
követelés kötelezettjét értesíteni kell a követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a zálogkötelezett kezéhez együttesen teljesíthet
zálogjog érvényesítése: – fsz. zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat vagy végrehajtás útján történik – TEHÁT NEM KÖZVETLENÜL – kiv. a felek a kielégítési jog megnyílta után megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgyat közösen értékesítik – befolyt vételárból elégítik ki a jogosultat Engedményezés alapszerződés kötelezettje egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését az alapszerződés jogosultjára engedményezi tipikusan bankkölcsönszerződések esetén ha a kötelezett nem teljesít bank a rá engedményezett követelésből kielégítheti követelését ha a kötelezett teljesít a bank visszaengedményezi a követelést a kötelezettre Fedezet lekötése kötelezett nyilatkozata + banki igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött/elkülönített pénzösszeg rendelkezésre áll Bankgarancia alapszerződés kötelezettje szerződik a bankkal = garanciaszerződés; szerződés alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül az alapszerződés jogosultjának (kedvezményezett) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni
mely
Kezesség kezességi szerződés alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni alapügylet jogosultja és a kezes között jön létre a kezesség!!!!! kizárólag írásban érvényes járulékos mellékkötelezettség egyszerű/sortartó kezesség: – kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az őt megelőző kezesektől behajtható (csak akkor teljesít, ha az előtte álló kezesek nem tudják kielégíteni a jogosult követelését)
készfizető kezesség: – kezes egy sorban áll az adóssal – egyetemlegesen felel vele Kötelmi Jog III. Adásvételi, bérleti szerződés Ezek különös nemei Ismétlés/áttekintés kötelmi jog – általános rész kötelmi jog - különös rész (egyes szerződéstípusok) •
szerződések csoportosítása a felek által kifejtendő magatartás alapján:
dare = dologszolgáltató (adásvétel – csere) non facere = tartózkodásra kötelező (bérlet) facere = tevékenységet kifejtő (megbízás – vállalkozás) praestare = helytállási kötelezettséget jelentő (biztosítás)
az áttekinthetőség miatt….. konkrét szerződéstípus: • • • • •
jogforrása fogalma alanya tárgya (közvetlen-közvetett tárgya) tartalma (felek jogai – kötelezettségei)
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Jogforrása: Ptk.(365.§-377.§) Fogalma: a dolog tulajdonosa (eladó) arra vállal kötelezettséget, hogy vételár ellenében valamely forgalomképes dolog tulajdonjogát a vevőre átruházza „dare” (dologszolgáltató) szerződések alaptípusa Alanyai: eladó – vevő (kétpólusú jogviszony/többalanyúság/ügyletkötési képesség/képviselet megengedett) Közvetett tárgya: bármely ingó vagy ingatlan dolog (vagy jogosultság), ha forgalomképes Közvetlen tárgya: tulajdonjog ellenérték fejében történő átruházására irányuló magatartás visszterhes ügylet: az ellenérték = vételár (vételár meghatározásának módja: diszpozitív és kógens szabályok alapján) piaci ár (teljesítés helyén + idejében meghatározott középár) és dologszolgáltatás tiszta súlya értékarányosság követelményei; hatósági ár Tartalma: felek jogai és kötelezettségei Eladó kötelezettségei: Főkötelezettségek:
– tulajdonjog átruházása – (tulajdonjog részjogosítványai: birtoklás+használat+hasznok szedése+rendelkezés; kárveszély+terhek viselése) – dolog átadása („birtokbaadás” ténylegesen v. jelképesen) – szolgáltatott dolog megfelelősségéért való feltétlen helytállási kötelezettség: jogszavatosság (= vevő korlátozásmentes tulajdonjogot szerezhessen az adásvétel tárgyán) és kellékszavatosság (= a szolgáltatott dolog a rendeltetésszerű/szerződésszerű használatra alkalmas legyen) Mellékkötelezettségek: –
tájékoztatási kötelezettség (minden lényeges elemre kiterjedően)
–
okirat szolgáltatás
–
átadással kapcsolatos költségek viselése
Vevő kötelezettségei: Főkötelezettségek: – dolog átvétele (birtokbavétele) – vételár megfizetése Mellékkötelezettségek: – szerződéskötéssel járó költségek viselése Az adásvételi szerződés egyes létszakaiban rejlő különös vonások és jogkövetkezményeik Szerződés megkötésének folyamata (ismétlés jelleggel) • szerződés létszakai: –
létrehozása/megkötése (teljes konszenzus a felek között)
–
megkötéstől teljesítésig terjedő szakasz
–
Teljesítés (joghatásai)
–
helytállási szakasz
•
ajánlat (közlése hogyan hatályosul?) - ajánlati kötöttség - ajánlat elfogadása
•
legalább két fél joghatás kiváltására alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata = szerződés csak konszenzus esetében jön létre kétoldalú jogügylet = mindkét fél egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges (szóban, írásban, ráutaló magatartással)
•
Különös vonás a szerződés létrehozása során: (fsz.: konszenzus esetén jön létre a szerződés) • Elővásárlási jog: – leendő vevőt megillető, feltételhez kötött, egyoldalú alakító jog, amely a jogosult nyilatkozatával az eladót (konszenzus hiányában is) a szerződés létrehozására kényszeríti – alapulhat jogszabályon vagy felek írásbeli megállapodásán •
Érvényesülése: ha a tulajdonos harmadik személytől ajánlatot kap, akkor ezt – szerződés megkötése előtt - teljes terjedelmében köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával
ha az elővásárlásra jogosult a ajánlat tartalmával egyező módon/feltételekkel megköti a szerződést, akkor a szerződés közötte és a tulajdonos között létrejön ha megfelelő határidőn belül az elővásárlásra jogosult nem reagál az ajánlatra vagy az ajánlatban foglalt feltételekkel nem köti meg a szerződést, akkor a tulajdonos a dolgot harmadik személynek eladhatja – elővásárlási jog figyelmen kívül hagyásával történt adásvétel jogkövetkezményei (harmadik személy jóhiszeműsége – rosszhiszeműsége esetén) Vételi jog (opció): – jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával – minden további feltétel nélkül – kikényszerítheti az adásvétel létrejöttét (konszenzus hiányában is) – általában írásbeli szerződésen, kivételesen jogszabályon alapul – max. 5 év időtartamra lehet kikötni (a határozatlan időre kötött opció 6 hónap után megszűnik) Visszavásárlási jog: – előző tulajdonos javára fennálló vételi jog – írásban kell kikötni a dolog korábbi eladásával egyidőben – max. 5 évre lehet kikötni – visszavásárlási ár azonos a korábbi vételárral 2. Különleges helyzetek az akaratnyilatkozat/ajánlat hatályosulásában (fsz.: az ajánlat tudomásszerzéssel hatályosul) • Megtekintésre vétel: - a vevő a dolgot úgy kívánja megvenni, hogy az eladó telephelyén megtekintett, vételre felajánlott árura vonatkozóan az akaratnyilatkozat megtételére határidőt kér (feltételes ajánlatot tesz = még nem biztos, hogy megveszi) ha a határidő leteltéig nem tesz nyilatkozatot, akkor az eladó (ajánlati) kötöttsége megszűnik és a felek között a szerződés nem jön létre ha a határidőn belül nyilatkozatot tesz (amely egybecseng az ajánlattal) a felek között a szerződés létrejön Próbára vétel: -
a leendő szerződés tárgya, (a dolog) a potenciális vevő birtokába kerül, a használati értékről való meggyőződés céljából (még nem biztos, hogy megveszi) ha a vételi szándékát feltételesen kifejező vevő a határidő alatt nem tesz a szerződés létrejöttét illetően elutasító nyilatkozatot és egyidejűleg nem juttatja vissza a dolgot a tulajdonosnak, akkor a hallgatása és nem tevése birtokállapotra tekintettel beleegyezésnek minősül, akaratnyilatkozata hatályosul és a felek között a szerződés létrejön 3.Teljesítési létszak speciális esetei: (fsz.: teljesítés joghatásai: ellenszolgáltatás esedékessége + kárveszély átszállása) • Részletvétel: - a létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy az átruházott és birtokba is vett dolog ellenértéket a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja az eladó részére - ennek ellenére a tulajdonjog a vevőre egyből, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll - eladó pozícióját védő (hitelezővédelmi) jogi eszközök kikötése: tulajdonjog-fenntartás; részletfizetés jogának
megvonása (=jogvesztés kikötése); elállás kilátásba helyezése; elidegenítési és terhelési tilalom; Tulajdonjog fenntartás: – az eladónak módjában áll tulajdonjogát a dolog tényleges átadását követően is magának fenntartani mindaddig, amíg a teljes vételárat meg nem kapta – szerződés megkötésével egyidejűleg írásba kell foglalni – a vevőt birtokba lépés után megilleti a dolog használata és hasznainak szedése és annak ellenére, hogy nem tulajdonos viseli a dologgal kapcsolatos terheket és a kárveszélyt – (az eladó marad a tulajdonos, de tulajdonosi részjogosítványait nem gyakorolhatja teljes körűen) = függő jogi helyzet Minta szerinti vétel: – az adásvételi szerződés teljesítése során az eladó olyan dolgot köteles szolgáltatni, amely a vevő által megismert és elfogadott mintának megfelel Csere Jogforrása: 378.§ Fogalma: mindkét fél tényleges dologszolgáltatást teljesít a másik fél irányában = mindkét fél eladó saját szolgáltatása és vevő a másik féltől kapott szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatott dolgok tulajdonjogát a felek kölcsönösen egymásra ruházzák (két adásvétel zajlik egyidejűleg, amelyből a pénz – beszámítás révén -, mint ellenszolgáltatás kiesik) Alanyai: bármely jogalany, tipikusan: államok, bankok, kereskedők Közvetlen tárgya: kölcsönös tulajdonátruházás Közvetett tárgya: bármely áruféleség Tartalma: mindkét fél részéről - tulajdonjog átruházása - a dolog birtokba adása - kellék –és jogszavatosság - mellékkötelezettségek teljesítése (tájékoztatás, használati utasítások átadása…stb.) Fajtái: – barter: – kompenzációs ügylet – visszontvásárlás – visszavásárlási ügylet – offset ügylet Speciális adásvételi szerződések Sajátos alanyú adásvételi szerződések: – privatizáció – állami, önkormányzati lakások értékesítése Sajátos tárgyú adásvételek: – értékpapír adásvétele (nyomdai úton előállított értékpapír/dematerializált értékpapír - bemutatóra és névre szóló )
– társasági tagsági jogok átruházása (üzletrész – részvény – közös vállalati tagság átruházása) – közraktárban elhelyezett dolog adásvétele – követelés átruházása/engedményezés (faktoring = faktoráló - faktor- kötelezett) •
Sajátos tartalmú adásvételek: – lízingügylet (tulajdonjog megszerzése –”maradványérték” megfizetése vagy lízingdíj fejében) – csomagküldő kereskedelem – házaló kereskedés
Bérlet Jogforrása: Ptk. 423.§-433.§ Fogalma: bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni „non facere” (tűrési/nem tevési jellegű) kötelmek alaptípusa – a bérbeadó tűrési/nem tevési kötelezettsége = bérbeadó tulajdona a bérlet tárgya, még sem élhet teljes körűen tulajdonosi jogosítványaival, (köteles tűrni, hogy a bérlő birtokolja a bérleményt) Alanyai: bérbeadó – bérlő Tárgya: ingó (dologbérlet) és ingatlan (lakásbérlet - 1993. évi LXXVIII. tv.; helyiségbérlet) Tartalma: felek jogai és kötelezettségei Bérbeadó kötelezettségei: - a dolog birtokbaadása és a bérlő általi birtoklás és használat tűrése - kellékszavatosság - jogszavatosság - költségek viselése: rendkívüli felújítás és javítás; bérlő által dologra fordított szükséges kiadások; közterhek; Bérbeadó jogai: – – – – –
ellenőrzési jog felmondási jog (bér nem fizetése, rendeltetésellenes használat…stb) törvényes zálogjog dolog elidegenítése bérleti díjra
Bérlő kötelezettségei: – bérfizetés (szolgáltatások egyenértékűségének elve) – a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások viselése – bérbeadó engedélye nélkül tilos a dolgot albérletbe vagy más személy használatába adni (kiv.: lakás és lakás céljára nem hasznosítható ingatlan) – értesítési kötelezettség (bérbeadót terhelő munkálatok esedékessége – dolog állagának veszélyeztetettsége) – engedély nélkül végzett átalakítások esetén az eredeti állapot helyreállítása – bérleti jogviszony megszűnése esetén a dolog visszaszolgáltatása bérbeadó részére Bérlő jogai:
– a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően birtokolhatja és használhatja – ius retentionis = dolog visszatartásának joga; (kiv.: lakás és lakás céljára nem hasznosítható ingatlan) – ius tollendi = elvitel joga (amit saját költségén felszerelt) Jogviszony megszűnése: – meghatározott idő eltelte – rendes felmondás (csak határozatlan idejű bérleti jogviszony – 15 nap) – bérbeadó halála – örökösök jogállása (= határozott idejű jogviszony esetében is megilleti őket felmondási jog, az örökség megnyílásától számított 30 napon belül) – azonnali hatályú felmondás (bérlőt és bérbeadót is megilleti) – dolog megsemmisülése Lakásbérlet Jogforrása: 1993. évi LXXVIII. tv. (Ptk. bérlet szabályai a mögöttes szabály) Fogalma: bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért lakbért fizetni Alanyai: bérbeadó – bérlő – nem feltétlenül a lakás tulajdonosa, lehet bérlő (albérlet), haszonélvező, aki a dolgot így kívánja hasznosítani – mindkét oldalon többen is szerepelhetnek (bérlők – bérbeadók) – Pl.:közös tulajdon tulajdonostársai – lehetnek bérlőtársak vagy társbérlők – speciális vonásai vannak a szerződésnek, ha a bérbeadó az állam vagy önkormányzat Tárgya: lakás (ingatlan) Tartalma: felek jogai és kötelezettségei Jogviszony megszűnése: – – – – – – –
határozott idő eltelte, feltétel bekövetkezte felek közös megegyezése lakás megsemmisül bírósági, hatósági határozat megszünteti bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy bérlő a lakást elcseréli arra jogosult fél felmondja a jogviszonyt
Helyiségbérlet Tárgya: nem lakás céljára szolgáló helyiség (speciális szabályok, mivel ezekben általában gazdasági tevékenység folyik- lásd: jegyzet) Haszonbérlet Jogforrása: Ptk. 452.§-461.§ (mögöttes szabályok a bérlet szabályai) Fogalma: hasznot hajtó dolog időleges használata és hasznainak szedése ellenérték fejében
Alanyai: haszonbérbe adó – haszonbérlő (bárki) – nem feltétlenül tulajdonos, (aki a dologgal jogosult rendelkezni) Tárgya: hasznot hajtó dolog (ingó és ingatlan) esetleg jog (pl.:vadászati jog) Tartalma: felek jogai és kötelezettségei Haszonbérlő jogállása: - jogosult a dolog időleges használatára és hasznai szedésére - köteles a rendes gazdálkodás szabályait betartani (állag megóvása + rendeltetésszerű használat) - költségek viselése (közterhek + fenntartáshoz szükséges felújítás és javítás költségei + karbantartással kapcsolatos költségek) - haszonbér fizetése (időszakonként utólag) Haszonbérbeadó jogállása: – köteles a dolgot a haszonbérlő javára birtokba adni – szavatol, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen a jogviszony tartama alatt – terhelik a rendkívüli felújítás és javítás költségei – törvényes zálogjog illeti meg – haszonbérre jogosult Jogviszony megszűnése: – felek megegyezése – határozott idő letelte – rendes felmondás (határozatlan idejű szerződés esetén mindkét felet megilleti – 30 nap) – azonnali hatályú felmondás (haszonbérbe adót illeti meg, akkor hatályosul, ha azt a haszonbérlő elfogadta) Mezőgazdasági haszonbérlet Jogforrása: Ptk., Földtörvény (1994. évi LV. tv.) Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület időleges használata és hasznainak szedése, haszonbér fejében – közvetett tárgya mindig ingatlan = haszonbérelhető terület nagyságát/időtartamát a Földtörvény határozza meg közvetett tárgyának megfelelő specifikumok (lásd jegyzet) Kötelmi Jog IV. Vállalkozási, megbízási, bizományi és fuvarozási szerződés Szerződések csoportosítása • szerződések csoportosítása a felek által kifejtendő magatartás alapján:
dare = dologszolgáltató (adásvétel) non facere = tartózkodásra kötelező (bérlet) facere = tevékenység kifejtésére irányuló (megbízás – vállalkozás) praestare = helytállási kötelezettséget jelentő (biztosítás)
Tevékenység kifejtésére irányuló szerződések („facere” típusú) Eredménykötelmek a kötelezett egy munkával elérhető eredmény létrehozására vállalkozik szerződésszerű teljesítés: „munka+eredmény” alaptípusa a vállalkozási szerződés Gondossági kötelmek a kötelezett csupán gondos eljárásra/ügyellátásra vállalkozik – nem szükséges az eredmény elérése szerződésszerű teljesítés: „csak munka” alaptípusa a megbízási szerződés Vállalkozási szerződés Jogforrása: Ptk. 1. vállalkozás általános szabályai 2. speciális vállalkozási szerződések: beruházási célú szerződések: - fővállalkozási szerződés - tervezési szerződés - építési szerződés - szerelési szerződés kutatási szerződés utazási szerződés fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával történő más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles tevékenység kifejtésére irányuló („facere”) típusú szerződések alaptípusa eredménykötelem: célja = munkával elérhető eredmény produkálása csak visszterhes alakzata létezik alanyai: megrendelő – vállalkozó (szakképzettség/megfelelő gyakorlat) szerződéskötés: fsz: felek megállapodása az irányadó gyakori versenytárgyalás - pályáztatás külön (vállalkozási) szerződés az ajánlat kidolgozására Szerződés tartalma: Főkötelezettségek Vállalkozó: • eredmény előállítása (szavatossággal tartozik) • eredmény szolgáltatása • esetlegesen dologszolgáltatás (ha saját tulajdonában lévő alapanyagot használt, annak tulajdonjogát is átruházza) • saját költségén végzi a munkát (belekalkulálja a vállalkozói díjba - kiv. anyagköltség) Megrendelő:
•
vállalkozói díj megfizetése (tevékenység végzése + eredmény) + felhasznált anyagok költsége
Egyéb jogok és kötelezettségek Vállalkozó • jogosult alvállalkozót igénybe venni (jogosan: mintha maga járt volna el/jogosulatlanul vesz igénybe: minden kárért felel) • köteles a megbízó utasításai szerint eljárni (szakszerűtlen utasítás: figyelmeztetés – elállhat – köteles elállni) • értesítési kötelezettség • együttműködési kötelezettség Megrendelő • jogosult ellenőrizni a munka folyamatát + felhasznált anyagot • együttműködési kötelezettség • köteles a munkavégzés helyét munkavégzésre alkalmas állapotban átadni Teljesítés/Elállás/Szerződésszegés specifikumai megrendelő nem köteles részteljesítést elfogadni vállalkozót a vállalkozói díj erejéig törvényes zálogjog illeti meg a szerződés következtében birtokába került, megrendelő tulajdonát képező dolgokon megrendelőt indokolás nélküli, objektív elállás joga illeti meg (teljesítésig – kártalanítás ellenében) tipikus szerződést biztosító mellékkötelezettség a kötbér (hibás teljesítési/késedelmi… stb.) teljesítési határidő előtti szerződésszegés!!!! (ha előre láthatóan határidőre nem lesz kész/hibás lesz a teljesítés – elállás/kártérítés) megrendelő szerződésszegő magatartása – vállalkozó megtagadhatja a munka megkezdését - elállhat a szerződéstől Vállalkozási szerződés altípusai: Építési szerződés: Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. •
Szerelési szerződés: Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. •
Tervezési szerződés: Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. •
Kutatási szerződés: Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár. Utazási szerződés:
Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni. Megbízási szerződés jogforrása: Ptk. fogalma: a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni gondossági kötelem: gondos ügyellátással/eljárással teljesít szerződésszerűen a fél (altípusainak azonban már vannak eredménykötelmi elemei is pl.: bizomány, szállítmányozás) alanyai: megbízó – megbízott (speciális szakértelem) szerződés tárgya: megbízott által kifejtendő magatartás - gondos és szakszerű ügyvitel - bizalmi elem nagyon erős – mindkét felet megillető indokolás nélküli felmondás joga - ingyenesség/visszterhesség Szerződés tartalma Felek jogai és kötelezettségei Megbízott • fsz.: személyes ügyellátás – kiv: közreműködő igénybevétele (jogosan: mintha maga járt volna el/jogosulatlanul vesz igénybe: minden kárért felel) • utasításnak megfelelő ügyellátás (szakszerűtlen utasítás: figyelmeztetés – felmondás) • fokozott együttműködési kötelezettség • titoktartási kötelezettség • elszámolási/kiadási kötelezettség Megbízó • díjfizetési (tevékenység kifejtése – utólagos) • költségek viselése • esetleges formai kritériumok: ha a megbízás teljesítéséhez egy szerződés megkötésére van szükség , akkor a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a magbízás alapján kötendő szerződésre előír Megbízás- meghatalmazás Megbízás kétoldalú jogviszony a megbízott jogosult harmadik személyek irányában eljárni Meghatalmazás egyoldalú jogviszony a megbízott jogosult harmadik személyek irányában eljárni Megbízási szerződés altípusai: ügyvédi megbízás piaci megbízások (ügynöki tevékenység/tőzsdei tev./vagyonkezelési megbízás/biztosítási alkuszi tevékenység ..stb.) egészségügyi ellátásra irányuló megbízások (orvosi megbízások)
Bizományi szerződés Jogforrása: Ptk. Fogalma: az egyik szerződő fél ellenérték fejében köteles a másik szerződő fél javára, de saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel a bizományos az ügyletet saját nevében hozza létre (az általa megkötött szerződésben ő és nem a bizományos szerepel félként) tevékenység kifejtésére irányuló („facere”) típusú szerződés Alanyai: – létrehozásakor két pólusú jogviszony = megbízó és bizományos; közöttük jön létre a bizományi szerződés (alapjogviszony) – amikor a bizományos 3. személlyel köt szerződést a jogviszony három pólusúvá válik = megbízó – bizományos – bizományossal szerződő fél; közöttük egy másodlagos jogviszony jön létre – Közvetlen tárgya: bizományosnak az a magatartása, amely egy szerződés létrehozására irányul (bármely szerződés, tipikusan adásvétel eladási – vételi bizomány) – Közvetett tárgya: bármely dolog, amely alkalmas arra, hogy a bizományos által kötendő szerződés tárgyává váljon Tartalma: felek jogai és kötelezettségei: Megbízó jogállása: – bizományos által teljesítendő szolgáltatás meghatározása = milyen szerződést kell kötnie a bizományosnak (ügylet közvetett tárgya + limitár) – bizományostól információt és tájékoztatást követelhet – teljesítés után követelheti a bizományostól: vételi bizomány esetén a vétel tárgyának kiadását, eladási bizomány esetén a befolyt vételár kiadását – vagyona védett a bizományos hitelezőivel szemben jogosult visszautasítani a teljesítést köteles bizományi díjat fizetni + viseli azokat a szükséges és hasznos költségeket, amelyek nincsenek a díjba kalkulálva akkor jár, ha a megbízás tárgyát képező szerződés megkötésre került és teljesedésbe ment Bizományos jogállása: – joga van a bizományi díjhoz + költségei megtérítéséhez – önszerződés joga – törvényes zálogjog illeti meg – köteles a megbízó által meghatározott szerződést létrehozni – megbízó limitárra vonatkozó utasításait be kell tartania – köteles együttműködni a megbízóval – másodlagos szerződés szakszerű előkészítése + szerződésszerű teljesítésről gondoskodnia kell – teljesítést követően elszámolási kötelezettség terheli Létrehozása: szóban és írásban egyaránt DE a bizományi szerződésre mögöttesen a megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, miszerint: a megbízási szerződés
alakszerűségének igazodnia kell a megkötendő szerződés alakszerűségeire vonatkozó előírásokhoz Fuvarozás Jogforrása: – Ptk. 488.§-506.§ – fuvarozási szabályzatok – árufuvarozók díjszabásai Fogalma: a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni tevékenység kifejtésére irányuló („facere”) típusú szerződés megkülönböztetünk vasúti, vízi, közúti, légi fuvarozást árufuvarozás – személyfuvarozás (nem fuvarozási, hanem vállalkozási szerződés) szerződés létrejötte: – előkészítő szakasz = szerződés megkötését megelőző tárgyalások + fuvareszköz megrendelése – szerződés megkötése = feladó a fuvarlevél átadásával tesz ajánlatot + az ajánlat elfogadása a fuvarlevél átvétele Alanyai: feladó – fuvarozó – címzett – a szerződés a feladó és a fuvarozó között jön létre, amelyből a címzett közvetlenül jogokat szerez és bizonyos kötelezettségek terhelik (előfordul, hogy a feladó és a címzett ugyanaz a személy) Közvetlen tárgya: küldemény rendeltetési helyére való elszállítása és kiszolgáltatása a címzettnek Közvetett tárgya: küldemény (vannak fuvarozási szempontból forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes dolgok) Tartalma: felek jogai és kötelezettségei Fuvarozó jogállása: – köteles a küldeményt rendeltetési helyére szállítani: → fuvareszközt megfelelő helyen és időben kiállítani → fuvarozást haladéktalanul megkezdeni → átadott okmányokat megfelelően használni → gazdaságosság, gyorsaság, biztonság elveit betartani → feladó utasításait követni → minden lényeges körülményről értesíteni a feladót – köteles a küldeményt kiszolgáltatni a címzettnek: → haladéktalanul értesíti a címzettet a küldemény megérkezéséről → a küldemény kiszolgáltatása → probléma esetén értesíteni köteles a feladót – jogosult a fuvardíj követelésére – felmerült szükséges és hasznos költségek megtérítésére – törvényes zálogjog illeti meg – jogosult más fuvarozó vagy fuvarozók igénybevételére Feladó és címzett jogállása: – feladó a fuvarozás megkezdése előtt jogosult elállni a szerződéstől – feladó a küldemény kiszolgáltatásáig rendelkezhet a küldeménnyel – feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse
– feladó köteles a szükséges okmányokat átadni – küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli – fuvarozóval szembeni igényeket a küldemény megérkezésétől szóló értesítés átvétele előtt a feladó, utána a feladó és a címzett is érvényesítheti felelősségi szabályok a fuvarozás körében igen összetettek, komplexek- lásd jegyzet egyes fuvarfajtákra speciális szabályozás vonatkozik (vasúti árufuvarozás, közúti fuvarozás,vízi fuvarozás, légi fuvarozás, nemzetközi árufuvarozás)
JOGESETEK TÁRSASÁGI JOG
1.
Kiss János és Kiss Jánosné egy Kft.-t szeretnének alapítani. Az alapításhoz összesen 2. 500. 000 Ft. készpénz áll a rendelkezésükre. Ügyvédhez fordulnak. Az ügyvéd vajon milyen jogtanáccsal látja el őket??!! Alapíthatnak ilyen anyagi feltételekkel egy kft.-t?
2.
Adott egy 4 taggal működő Bt. (két beltagja és két kültagja van). Egy nézeteltérés kapcsán a két beltag elhatározza kiválását a bt.-ből. Milyen lehetőségei vannak a két kültagnak a vállalkozás továbbműködtetésére? Van-e egyáltalán erre lehetőségük? Változtat-e a szituáción/problémán, ha még egy kültag is kilép? Mit tanácsolnál a bt.-ben maradt tagnak/tagoknak?
3.
Három természetes személy egy kft.-t szeretnének alapítani. Problémát jelent-e, ha abszolút nincs készpénzük, de több, mint 3 millió forint értékű ingót/ingatlant tudnak apportálni a létrehozandó kft.-be??
4. Kovács és Társa Szolgáltató és Kereskedelmi Közkereseti Társaság (cég)néven szeretnék egy vállalkozást alapítani. Hogyan győződhetek meg arról, hogy létezik-e már ilyen elnevezésű társaság. Ha igen, akkor gondot jelent ez (miért)?
Ha még (esetleg) nem foglalt a cégnév van-e valamilyen eszköz a cégnév „bebiztosítására”?
5.
Kovács Lajos és Kovács Tihamér beltagjai és Tóth István kültagja a Kovács és Tóth Kereskedelmi Betéti Társaságnak. A bt. összvagyona 5 millió forint (ebből 3 millió forint készpénz és 2 millió forint értékű apport) A bt. kölcsön-szerződést köt a Rózsa Oktatási és Kulturális Kft. –vel. A kölcsönszerződés alapján 7 millió forinttal tartozik a bt. a Rózsa kft.-nek. A bt. esedékességkor nem teljesít/fizet, sőt vitatja a kft. követelését (megtagadja a teljesítést). Milyen lehetőségei vannak a Rózsa kft.-nek követelése érvényesítésére?
6. Problémát jelent-e, ha egy nyrt. nem tartja meg az éves rendes közgyűlését? Ha igen, akkor miért? Mely szervnek van hatásköre (ha egyáltalán van) intézkedni ebben a kérdésben? 7. Helyes-e ez a mondat? Kovács István, mint a „Fanni” bt. kültagja tegnap egy 3 millió hasznot hajtó vállalkozási szerződést kötött a városi önkormányzattal. 8. Egy kft. négy természetes személy és egy jogi személy taggal működik. A négy természetes személy ki szeretné/akarja zárni a jogi személy tagot. Megtehetik-e ezt? Ha igen, akkor milyen módon? 9. Lehetséges-e az, hogy egy nyrt. által kibocsátott 300.000 ft. névértékű részvényt 280.000 forintért vegyenek meg? Lehetséges-e a részvény lejegyzése, ha a leendő részvényesnek jegyzéskor csak 280.000 forintja van a részvény megvásárlására? 10.Lehetséges-e az, hogy egy nyrt. mondjuk 100 millió forint alaptőkével alakul, 1000 db 100.000 ft névértékű részvény
kibocsátását tervezi. A részvényjegyzési eljárás eredményeképpen azonban csak 950 db. részvényt jegyeznek le. Mit tehet ebben az esetben az rt.? Létrejön/megalakul egyáltalán? 11.Közjegyző „igénybevétele” vállalkozást/céget?
nélkül
alapíthatunk
12.Egy kft. tagja vagy. Eladhatod-e üzletrészedet egy másik kft. tagjának? És egy másik bt. tagjának? 13.Ha egy kkt. tagja vagy eladhatod-e részesedésedet a kkt-ből egy másik bt. beltagjának? 14.Felmondhatod-e tagsági jogviszonyodat egy kft.-ben? 15.Milyen költségekkel/anyagi teherrel kell számolnunk egy cégalapítás során?
