Az Európai Unió intézményei Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék

2016.09.13.

Az Európai Unió intézményei Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék

UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA Alapja:

I. Az Európai Unió és a jog kapcsolódási pontjai

AZ EURÓPAI UNIÓS JOG FORRÁSAI Elsődleges jogforrások

szerződések (alapító, módosító, csatlakozási)

a tagországok átruházott hatásköre

rendelet

Irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása Kerete: az alapító szerződésekben kijelölt keretek között

egyoldalú jogi aktusok

irányelv

megállapodáson alapuló jogi aktusok

határozat, vélemények, ajánlások, fehér és zöld könyvek

Másodlagos jogforrások

Kiegészítő jogforrások

Bíróság joggyakorlata, általános jogelvek

Nem kötelező erejű jogforrások:

1

2016.09.13.

Az intézményrendszer sajátosságai • Nemzetközi jogban egyedülálló intézményrendszer

II. Az Európai Unió intézményei • Kormányközi és nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek ötvözete • Szupranacionális: saját jogi személyiséggel és a uniós jogi normákkal rendelkezik

Intézményrendszer történet a szerződések alapján

Intézményrendszer történet a szerződések alapján

Főhatóság Bizottság

Bíróság

Párizsi Szerződés: ESZAK

Tanács Bíróság

Közgyűlés

Intézményrendszer történet a szerződések alapján Egyesítő Szerződés – Merger treaty A három közösség intézményeit egyesíti

+EGK

Tanács

Parlament

Közgyűlés

ESZAK

Római Szerződés

+ Euratom

=

Intézményrendszer történet a szerződések alapján Egységes Európai Okmány (EEO)

Európai Közösségek (EK)

Parlament szerepének növelése - jogszabályok elfogadásában

Minősített többségi szavazás a Tanácsban

2

2016.09.13.

Maastrichti Szerződés: Az EU három pillére

A három pillér (döntéshozatal különböző)

A három pillér (döntéshozatal különböző): • Első pillér: Európai Közösségek (EK – 1967!) • EGK

Európai Közösség (EK 1993)

• Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika • Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés)

• Az EU nem jogi személy (ekkor még!) • Az EK rendelkezik jogi személyiséggel

Első pillér: Európai Közösségek (EK – 1967!)

Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika

• EGK Európai Közösség (EK 1993)

Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés)

13

Nizzai Szerződés és az intézmények

Reformszerződés /Lisszaboni Szerződés

• A Nizzai Szerződés

• Aláírása: 2001. február 26. • Hatályba lépése: 2003. február 1.

Lisszaboni Szerződés • Aláírása: 2007. december 13. • Hatályba lépése: 2009. december 1-jén

• Hatékonyabb döntéshozatal

• A Nizzai Szerződés fő feladata

• Az intézmények reformja • Az EU 27 taggal is működőképes legyen

• Döntéshozatal: minősített többségi szavazás

• Keleti bővítés feltétele volt

15

• Az intézményrendszer átláthatósága • MR/MRS EUROPA • Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő • Közös külső fellépés • Demokrácia erősítése – EP és nemzeti parlamentek • Polgárok szerepe – önálló kezdeményezés

16

DÖNTÉSHOZATALI HÁROMSZÖG Európai Parlament- a polgárok érdekképviselete • Martin Schulz, Európai Parlament elnöke

Európai Tanács és Tanács

•évente legalább 4 alkalommal megrendezik •résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat •Elnök: Donald Tusk

- a tagállamok érdekképviselete • Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

Európai Bizottság - a közös érdekek képviselete • Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

3

2016.09.13.

A Tanács (Miniszterek Tanácsa) •tagországonként egy miniszter •elnökségét rotációs rendszerben hathavonta másik tagállam tölti be

az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület • fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját

•a Parlamenttel együtt dönt az uniós jogszabályok és költségvetés kérdésében

demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat

a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület • fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját

EURÓPAI PARLAMENT

demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat

a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

EURÓPAI UNIÓ

EP VÁLASZTÁS 2014

A képviselőket 5 évre, közvetlenül választják, a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót.

két nagy párt: néppárt szocialisták

4

2016.09.13.

EURÓPAI PARLAMENT

HELYSZÍNEK

• Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik:

Strasbourg (Franciaország) • Plenáris ülések

Brüsszel (Belgium), • Plenáris ülések • Bizottsági ülésekre szintén Brüsszelben kerül sor.

Luxembourg • Adminisztrációs irodák (más néven „Főtitkárságnak”)

Európai Parlament – demokratikus intézmény: választás Tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják 1979 óta

A tagállamok népeinek képviselőiből áll

Európai Parlament – pártok, 2014

Nincs egységes európai választási rendszer

Ötéves mandátum

Egyeztetett érdekek és álláspontok – politikai értékek mentén Képviselők – pártfrakciók szerint

Lisszaboni Szerződés: 750 fő +1 elnök maximálta a létszámot

Európai Parlament - 2014

Az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak

Európai Parlament • Mandátumok száma: népesség arányosan! • Így pl.: • Németország: 96 fő • Magyarország: 21 fő

• Választás: • Nincs egységes európai választási törvény

5

2016.09.13.

Plenáris ülés

Európai Parlament fejlődése • Hatásköre fokozatosan bővült

• Kezdetben vitafórum • Majd társ-jogalkotó (nem önálló döntéshozó, a Tanács és a Parlament együtt dönt) • Lisszaboni Szerződés: a Parlament „választja” a Bizottság elnökét • Politikai ellenőrző szerep a Bizottság felett: • Bizalmatlansági indítvány • A Bizottság beszámol a Parlamentnek

Az Európai Parlament hatáskörei • A Közösség döntési folyamatában • • • • •

Jogalkotó Költségvetés elfogadásában Hozzájárulás kibocsátásával: nemzetközi szerződés Tanácsadó jellegű véleményalkotással vesz részt Az EP a leadott szavazatok abszolút többségével határoz • A határozatképességet a házszabály határozza meg

• Politikai ellenőrzés

• Bizottság és testület kinevezése • Bizalmatlansági indítvány

Az Európai Parlament munkarendje • Négyhetes periódusok

Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei • Két és félévente titkos szavazással elnököt választanak az EP tagjai • Az elnök irányítja az EP munkáját

Martin Schulz • EP külső képviselete • Költségvetés aláírása • Jogszabály aláírása

• Alelnökök • Politikai csoportok jelölése alapján választják

• Szakbizottságok

Európai Parlamenti választásokon való részvétel

• Plenáris hét: Március második keddjén összehívás nélkül összeül • Plenáris ülések • Strasbourg • Évente 12 alkalommal • Bizottsági ülések két hete • Brüsszelben általában

• Politikai frakciók szerinti ülések

• Hivatali apparátus • Luxemburg

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/parliament/archive/elections2009/en/turnout_en.html

6

2016.09.13.

DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN 2013. július 1-jétől a maximális 352 szavazatból legalább 16 tagállam szavazata (népesség 65%a) szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához.

SOROS ELNÖK Félévente egy-egy tagállam

Az Európai Tanács és a Tanács székhelye A Justus Lipsius épület Brüsszelben

EURÓPAI TANÁCS Csúcsszerv, az EU állam- és kormányfőinek testülete A csúcstalálkozók résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat

stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása

dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is

olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani

az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására

Az Európai Tanács (EiT) • Tagjai (Jelenleg: 30 fő) • Tagállamok állam- vagy kormányfői (28) • Az Európai Tanács elnöke (Lisszaboni Szerződés óta) • A Bizottság elnöke

• Munkájában a kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részt vesz

Az Európai Tanács • Az EU csúcsszerve • 1974 óta rendszeresen működik • Az EU-t létrehozó Szerződés (MSz) rendezte helyzetét (1992) • Lisszaboni Szerződés határozta meg önálló intézményként • Feladatai: Stratégiai kérdésekben dönt • Biztosítja az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt • Meghatározza az Unió általános politikai irányvonalát

• Döntései: konszenzussal • Jogszabályt nem alkot (Nemzetközi válság – új..

Európai Tanács ülései Csúcstalálkozók • Évente legalább kétszer ülésezik • Elnököl az Európai Tanács elnöke: • Donald Tusk

• A gyakorlatban évente négy ülést tart • Rendkívüli és informális ülést is tarthat • Ülései • hivatalos helyszín Brüsszel • soros elnökség országai 42

7

2016.09.13.

Az Európai Tanács elnöke

• Előkészíti és vezeti az Európai Tanács üléseit • Törekszik arra, hogy a tagok között a konszenzust megteremtse • Biztosítja a határozatok végrehajtását • Képviseli az Európai Tanácsot a Parlamentben • Képviseli az EU-t harmadik országok felé

Az Európai Tanács és a Tanács székhelye A Justus Lipsius épület Brüsszelben

• A Bizottság elnöke is képviseli az EU-t kifelé! • A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is!

A Tanács

A Tanács formációi

• Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői • Egy miniszteri szintű képviselő, aki jogosult állama kormánya nevében kötelezettséget vállalni

• Az EU kormányközi alapon működő szerve • Tagállamok érdekeit képviseli

A Tanács működése • Székhelye: Brüsszel • Apparátusa • Főtitkárság

• A Tanács üléseinek szervezése

• Főtitkár • Főtitkár-helyettes

• A Tanács üléseinek előkészítését irányítja

• Folyamatos munka • COREPER I. • COREPER II.

• Nemzeti és funkcionális alapon tagolt • Tíz féle tanács • • • • • • • • • •

Általános Ügyek Tanácsa Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN) Bel-és Igazságügyek Tanácsa Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezeti Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács

Soros elnökség A Tanács elnöksége • Az elnökséget a tagállamok egymás után hat-hat hónapig gyakorolják • A tanács által egyhangúsággal megállapított rend szerint • Elnökség – elnök • Napirendek

• Fontos szerep • EU többi intézménye felé • az EU külső képviseletében

8

2016.09.13.

Elnökségi trió

Elnökség rendje Év

Forrás: www.europa.eu

49

A Tanács ülései • A soros-elnök tagállam (annak a tanács formációja szerinti szakminisztere) • hívja össze a Tanácsot • vezeti a tanács üléseit • kivéve az Európai Tanács • Európai Tanács elnöke

• Külügyek Tanácsa • Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

• ő hív fel szavazásra • aláírja az elfogadott aktusokat

A Tanács szavazási formái • A hatályos szerződés rendelkezik arról, hogy melyik kérdésben, milyen szavazási eljárást kell alkalmazni • Egyszerű többséggel • Minősített többséggel – most bonyolult, de változik • Az estek többségében • A döntések hatékonyabb meghozatala érdekében

I. Félév Ország

II. Félév Ország

2007

Németország

Portugália

2008 2009

Szlovénia Cseh Köztársaság

Franciaország Svédország

2010

Spanyolország

Belgium

2011

Magyarország

Lengyelország

2012

Dánia

Ciprus

2013

Írország

Litvánia

2014 2015

Görögország Lettország

Olaszország Luxemburg

50

A Tanács hatásköre • Elsődleges, de nem kizárólagos ( Együttdöntés!) • jogalkotó és • döntéshozó szerv • Döntéseit szavazással hozza • Hozzájárul a tagállamok szakpolitikáinak összehangolásához • Kidolgozza a Kül-és biztonságpolitikát • Nemzetközi megállapodásokat köt az EU nevében • A Európai Parlamenttel együtt elfogadja az Unió költségvetését

A Nizzai Szerződés és a szavazás • Döntéseket hatékonyabbá tenni • Új szavazási rendszer • 2004. november 1-jétől működik • 2014-ig hatályos

• Minősített többség • Tagállamok szavazati súlyai • a népesség számának figyelembevételével

• Konkrét súlyok politikai megállapodás alapján

• Egyhangúlag (konszenzussal)

9

2016.09.13.

Nizzai Szerződés és a Tanács

Döntés minősített többségi szavazás esetén • Hármas szűrő

• Döntéseket hatékonyabbá tenni • Konszenzus pl.

• Szavazati súlyok az EU-27-ben • Összesen 345 szavazat • Minősített többség: 255 szavazat

• Adózás • Szociálpolitika

• Tagállamok több mint felének támogatása

• Jelenlegi súlyok:3-29

• EU-27 esetében 14 tagország

• Minősített többség:

• Népességi kritérium – biztonsági szűrő • Annak ellenőrzése, hogy a támogató tagállamok képviselik-e az EU népességének 62%-át • Ellenkező esetben a döntés nem elfogadott

345

Németország, UK, Franciaország, Olaszország

29-29

Spanyolország, Lengyelország

27-27

Románia

14

Hollandia

13

Belgium, Cseho., Görögo., Magyaro. Portugália

12-12

Ausztria, Svédország, Bulgária

10-10

Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország

7-7

Ciprus, Észto., Letto., Luxemburg, Szlovénia Málta

4-4 3

EURÓPAI BIZOTTSÁG

• Blokkoló kisebbség: 91 szavazat

Lisszaboni Szerződés és a Tanács

Szavazatok a 27 tagú EU-ban Országok összesen

• 27 tag: 345 szavazatból 255 • Tagállamok több mint fele! Jelenleg: 14 ország • Népességi szűrő (62%)

•Döntéshozatal: kettős kritérium 2014 után • A tagállamok 55%-a • Az EU népességének 65%-a • Megszűnnek a tagországokhoz rendelt szavazati súlyok

EURÓPAI UNIÓ ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát

az EU mindennapi munkáját végző, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja

tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak (a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik)

bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak

informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják

kormányszerűen működik, de nem kormány: végrehajtói feladatokkal csak korlátozottan működik

a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól

10

2016.09.13.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

EURÓPAI BÍRÓSÁG javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást

nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót

FELADATKÖRÖK

felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést

feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása

a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat rendezze

biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint

őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt)

EURÓPAI BÍRÓSÁG

EURÓPAI BÍRÓSÁG FELÉPÍTÉSE

A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE

KÖZÖSSÉGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE

•egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban felügyeli a közösségi jog betartását – előzetes döntéshozatal

•ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el (kötelezettségszegési eljárás

Bíróság (Court of Justice)

tagállamonként egy bíró+9 főtanácsnok magyar tag: Juhász Endre tagállamonként egy bíró

Törvényszék (General Court) Közszolgálati Törvényszék (Civil Service Tribunal)

TANÁCSADÓ TESTÜLETEK

Magyar tag: Czúcz Ottó

PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK

11

2016.09.13.

Az EU „külügyminisztere” Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője

Fő funkciók – 2014 és után Európai Parlament: a polgárok érdekképviselete Európai Parlament elnöke: Martin Schulz

Felelősségi körei :  elnököl a Külügyek Tanácsa ülésein

Catherine Ashton

Tanács (Miniszterek): (félévente változik az elnökség) a tagállamok érdekképviselete

 az Európai Bizottság alelnöke

Európai Tanács: Európa érdekeit Elnöke. Herman van Rompuy (2014. október).) Donald Tusk (2014. november1-től)

Federica Mogherini

irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát

Európai Bizottság: az EU érdekei Elnöke: Jose Manuel Barroso (2014. okt.) Jean-Claude Juncker(2014. november

Bíróság

Európai Beruházási Bank

Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa)

Európai Bizottság

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

Ügynökségek

Európai Központi Bank

68

AZ EU INTÉZMÉNYEI Fő szervek • Tanács  kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv • Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik • Parlament  társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület • Bíróság  ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére • Számvevőszék  az EU pénzügyeit ellenőrzi

Európai Tanács (csúcstalálkozó)

Számvevőszék

az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetője

67

Az intézményrendszer fő elemei

Európai Parlament

képviseli az EU-t nemzetközi fórumokon, pl. ENSZ

69

A Miniszterek Tanácsa

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK  Az Unió működését szabályozó alapszerződések  Az EU valamely belső normája (ügynökségek/agencies)


Európai Parlament

Bíróság

Számvevőszék



Európai Bizottság



Ügynökségek


72

12

2016.09.13.

A Miniszterek Tanácsa • az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve • megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként)

A Miniszterek Tanácsa Feladatai • jogalkotás • a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása • nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között • az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg • az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján • az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között

A Miniszterek Tanácsa Tagjai • a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak • a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik

A Miniszterek Tanácsa • Döntéshozatal • A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez. • 2013. július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország).

A Miniszterek Tanácsa- A soros elnökség A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője • félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam • összehívja a Tanácsot • elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért - 2011. január-június a soros elnök Magyarország volt

13

2016.09.13.

Az Európai Tanács

AZ EU INTÉZMÉNYEI- Az Európai Tanács - European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeAZ UNIÓ CSÚCSSZERVE


Európai Parlament

Bíróság

Számvevőszék


-  intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE


Európai Bizottság



Ügynökségek


- Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált

79

Az Európai Tanács fóruma • eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapító szerződéseiben. • az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé. • a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként • erre a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált

Az Európai Tanács csúcstalálkozója Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója 4évente legalább 4 alkalommal megrendezik 4résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat 4Elnök (2014. november 30.-ig): Herman Van Rompuy, 2014. december 1.-től: Donald Tusk

2014. december 18..

Az Európai Tanács Feladata • stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása • dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is  az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására

Az Európai Tanács Szerepe kettős • egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és prioritásainak a meghatározása, • másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani

14

2016.09.13.

Az Európai Tanács elnöke

Az Európai Tanács - A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére • a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. • a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől 2014. novemberéig) a belga Herman Van Rompuy töltötte be > 2014. december 1-től: Donald Tusk

- nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és

kormányfők munkáját megkönnyítse • elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén. • folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nincs, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete.

az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának.

Az Európai Bizottság

Európai Bizottság (European Commission)


Európai Parlament

Bíróság

Számvevőszék



Európai Bizottság



Ügynökségek


87

Európai Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő intézmény: • élén politikai testület (Biztosok Kollégiuma) áll • tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak • a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik • informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják ~ bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak ~ a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól NEM KORMÁNYDÖNTÉSHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ FELADATOKKAL CSAK KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZIK

Az Európai Bizottság (European Commission) • az EU mindennapi munkáját végző • döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely • ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát • felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért  szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja

Európai Bizottság (European Commission) Kinevezés • a Tanács (az állam- és kormányfők szintjén) nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel jelöli az elnököt • a jelölést a Parlamentnek jóvá kell hagynia • a Tanács (minősített többséggel, az elnökkel egyetértésben) jelöli a Bizottság tagjait • az EP jóváhagyja a testület egészét • a Tanács minősített többséggel nevezi ki az új Bizottságot > a tagok függetlenek a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól: A TANÁCS NEM OSZLATHATJA FEL, TAGOT NEM VÁLTHAT LE

15

2016.09.13.

Az Európai Bizottság (új és régi) elnöke

Európai Bizottság (European Commission) - Ötévenként új Bizottságot neveznek ki

• az Európai Parlament megválasztásától számított • hat hónapon belül

2014. július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt választotta meg az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének

Európai Bizottság (European Commission) A Bizottság feladatai: • javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást • felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést • őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt) • nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót

Az Európai Bizottság Végrehajtás és költségvetés az Európai Unió végrehajtó testületeként a Bizottság felelős • az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért • a programokért és politikákért, amelyeket a Parlament és a Tanács már elfogadott

Az Európai Bizottság Javaslattevő funkció • a Bizottság egymaga felelős az új európai törvényjavaslatok körvonalazásáért, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be • a javaslatoknak az Európai Unió és állampolgárai érdekeit kell védeniük, nem egyes országok vagy iparágak érdekeit • a Bizottság csak akkor javasol közösségi szintű megoldást, ha úgy gondolja, hogy a probléma nem oldható meg hatékonyan helyi, regionális vagy nemzeti szinten  szubszidiaritás elve

Az Európai Bizottság A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviselete

AZ EURÓPAI JOG BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE: • a Bizottság az “alapszerződések őre” > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban • ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására

16

2016.09.13.

AZ EURÓPAI JOG BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE:  először elindítja az ún. “jogsértési eljárást” > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is

Az Európai Bizottság A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviselete ~ ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai

Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is - Az EU nemzetközi képviselete: • munkája lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy “egy hangon” szólaljanak meg nemzetközi fórumokon • feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is

Az Európai Bizottság A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviselete - Az európai jog betartásának ellenőrzése: • a Bizottság az “alapszerződések őre” > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban • ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására ~ először elindítja az ún. “jogsértési eljárást” > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra

Az Európai Bizottság Belső szervezete - A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felelős • ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali ideje alatt • a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is - A Bizottságnak • Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásáig 25 tagja volt, • jelenleg a testület – Horvátország csatlakozása után - 28 tagú (alelnökök és tagok)

Az Európai Bizottság Belső szervezete

Az Európai Bizottság Vezetése

A 28 tagú biztosok testülete: • hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüsszelben • az ülésen minden területet az azért felelős biztos ismertet, majd a testület együttesen dönt róla

28 biztos > elnök: José Manuel Barroso  Jean-Claude Juncker

17

2016.09.13.

Az Európai Bizottság Vezetése

Az Európai Bizottság A magyar biztos

• - A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke.

Navracsics Tibor

Az Európai Bizottság Berlaymont-i Székháza

Oktatás, ifjúságpolitika, kultúra és sport http://ec.europa.eu/commission/2014-2019/navracsics_en

Az Európai Bizottság tömören • A Közösség szupranacionális szerve • Az uniós érdekek őre

• A Bizottság értelmezése • Biztosok kollégiuma: 28 fő • Apparátusa: 30 ezer fő (ebből 5 ezer Luxemburgban)

• Székhelye: Brüsszel • Hivatali ideje: 5 év • Bizottság hivatali ideje • 2009. november 1. - 2014. október 31. • 2014.november 1. – 2019.október 31.

A Európai Bizottság összetétele

Nizzai Szerződés és a Bizottság

• Tagállamonként egy fő

• Egy tagállam – egy biztos • A Bizottság elnökének szerepe erősödik

• Tagjai a Biztosok

• Kormányok megállapodásával, EP hozzájárulásával

• „Tárcákat” felügyelnek

• Elnök

• Az Európai Tanács jelöli minősített többséggel, de a Parlament választja meg • Jean-Claude Juncker (Luxemburg) • A testület politikai és stratégiai irányítója • Kialakítja a Bizottság belső szervezetét • Megbízza az egyes tagokat a feladatokkal,tárcák kiosztása

• Belső szervezet • Felelősségi körök meghatározása • Alelnökök kijelölése • Bizottsági tagok lemondatása

• Tanács minősített többséggel – Parlament jóváhagyásával nevezi ki a Bizottságot

18

2016.09.13.

A Bizottság hivatali struktúrája

A Bizottság hatásköre

• Javaslattevő • Döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező • Döntéshozó • Származékos döntéshozói hatáskör: pl. kereskedelem, mezőgazdaság területén • Végrehajtó • Jogszabályok végrehajtása (Döntően a tagállamok feladata!) • Ellenőrzés • Szerződések betartatása, versenypolitika • Képviseleti funkció • EU külső képviselete: OECD, WTO munkájában

•Jelenleg: szervezeti egységek • Főigazgatóságok és más szervek • 23 főigazgatóság + 17 hivatal

• Irányításukat a Biztosok végzik

•Főtitkárság •Kormányszerű működés, de nem kormány

Az Európai Parlament A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei

Az Európai Parlament

• az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület • fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban


Európai Parlament

Bíróság

Számvevőszék



Európai Bizottság



Ügynökségek


111

Az Európai Parlament A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei

A 2014-es választásokon nyertes pártok országonként

Jogkörei: • a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját • demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat • a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

19

2016.09.13.

A Parlament összetétele országonként, 2014-2019

Az Európai Parlament Választása, munkarendje - Választása, politikai összetétel • a képviselőket 5 évre, közvetlenül választják • a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) • két nagy párt ~ néppárt ~ szocialisták

Az Európai Parlament Választása, munkarendje

A Parlament összetétele frakciónként, 2014-2019 • „Az eddigi 766-tal szemben az EPnek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egyegy mandátumról, a többi között Magyarország.”

- A Parlament két szinten végzi a munkáját: • plenáris ülés előkészítése ~ a képviselők végzik a különböző parlamenti bizottságokban, amelyek az EU tevékenységeinek egyes területeire szakosodnak ~ a vitaindítványt ugyancsak a politikai csoportok tárgyalják meg • maga a plenáris ülés

A Parlament (újraválasztott) elnöke, 20142019: Martin Schulz • „A német Schulz 2012 januárjától vezeti az EP-t, akkor a lengyel Jerzy Buzeket váltotta a poszton. A váltás a két nagy frakció közötti egyezség eredménye volt: félidőig néppárti politikus lesz az elnök, utána pedig szocialista. Most is hasonló alku született, csak a sorrend lesz fordított: az 58 éves Schulzot két és fél évre választották, vagyis a ciklus felében egy néppárti politikus veszi át tőle az elnöki stafétát. 2017-ben egyébként az összes parlamenti tisztséget újraválasztják.”

Az Európai Parlament Az EP magyar képviselői A 2004. évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról: alapvető célja • az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képviselők jogállásának • a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett • a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történő szabályozása.

20

2016.09.13.

Az Európai Parlament Az EP hatáskörei - Az Európai jogszabályok elfogadása a döntéshozatal különböző formáiból alapvetően három főbb eljárást érdemes kiemelni: •véleményezési (konzultációs) eljárás •hozzájárulási eljárás •együttdöntési (rendes jogalkotási) eljárás

Az Európai Parlament Az EP hatáskörei Demokratikus felügyelet  a Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett • hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felelősséggel tartozik a Parlamentnek, mely „bizalmatlansági indítványt” kezdeményezhet, melyben arra kéri a Bizottságot, hogy az testületileg mondjon le • a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselők rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és legfontosabb vitáiban.

Az Európai Bíróság

Az Európai Parlament Az EP hatáskörei • demokratikus ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával • a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökét felkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekről, valamint az Európai Tanács napirendjén szereplő pontokról. - A költségvetési hatalom  az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt.


Európai Parlament

Számvevőszék

Bíróság



Európai Bizottság



Ügynökségek


124

Európai Unió Bírósága • Közösségi jog – bírói védelem • Fő feladata: a Közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása a tagállamokban • Együttműködik a nemzeti bíróságokkal

• Feladatai még: • Felügyeli a közösségi jog betartását • Ellenőrzi, hogy a különböző intézmények a hatásköreik szerint járnak-e el • Nemzetközi egyezmények véleményezése

Európai Unió Bírósága • Bíróság • Tagállamonként egy-egy fő (6 évre kinevezve) • 8 főtanácsnok • Eljárási rendje: teljes ülés, nagytanács (13), tanácsban (5 vagy 3 fő)

• Törvényszék (General Court, korábban Elsőfokú Bíróság 1989 óta) • Különös hatáskörű törvényszékekből (Specialised Court, korábban bírói külön tanácsok)

21

2016.09.13.

Közvetlen keresetek

A Bíróság

Felelősség megállapítása • Tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset • Általában a Bizottság kezdeményezi

• Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset • Tagállamok és a többi intézmény kezdeményezi

A Bíróság Feladatai

Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities) • az 1952-es ESZAK-Szerződés hozta létre • feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása • a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja • biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint

A Bíróság Feladatai

A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE ~ egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban ~ felügyeli a közösségi jog betartását ~ ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el • A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA  a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról

A Bíróság Tagjai: • a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll; munkáját 9 főtanácsnok segíti • a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. • a Bíróság bíráit és főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit

Vassilios Skouris

Juhász Endre

elnök

magyar bíró

A következő eljárástípusokban hoz ítéletet: • előzetes döntéshozatal iránti kereset • tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset • megsemmisítés iránti kereset • intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset

A Bíróság • az Unió olyan személyiségei közül választják ki ~ akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és ~ akik megfelelnek megállapított szakmai követelményeknek > a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki, a távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők.

22

2016.09.13.

Az intézményi rendszer további lényeges elemei

Az Európai Számvevőszék • Az Unió pénzügyi lelkiismerete • A közösségi pénzek ellenőrzése • Kiadások hatékonyságának ellenőrzése • Vizsgálati köre • Jelentései • Nizzai Szerződés: egy fő tagállamonként


Európai Parlament

Bíróság

Számvevőszék



Európai Bizottság



Ügynökségek


133

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék A Számvevőszék (European Court of Auditors): az európai közösségi pénzügyek revíziójával megbízott független testület • feladata, hogy ellenőrizze ~ az Európai Unió a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költötte-e el a rábízott pénzt, ill. ~ hogy a tervezett bevételek befolytak-e

Vitor Caldeira a Számvevőszék 2014. februárjában harmadik ciklusra újra választott elnöke

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék • az intézménynek ~ tagállamonként egy tagja van, akiket a Tanács nevez ki ~ mandátumuk hat évre megújítható ~ a hatékonyság biztosítása érdekében ún. “kamarákat” állíthatnak fel (csak néhány taggal) bizonyos jelentések vagy vélemények elfogadására • a tagok maguk közül választanak elnököt három évre

Fazakas Szabolcs a Számvevőszék 2010-ben megválasztott magyar tagja

23

2016.09.13.

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék Működése: feladata elvégzésekor • a Számvevőszék minden, az EU kiadásait és bevételeit kezelő szervezet nyilvántartását megvizsgálja • MINDEN OLYAN INTÉZMÉNY ÉS SZERVEZET KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATNAK, AMELY RÉSZESEDETT A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSBŐL  nem csak az EU-intézmények, a nemzeti, regionális, helyi és független szervezetek is • ha kell, helyszíni ellenőrzést tart • eredményeit írott jelentésben összegzi, amelyben felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra

Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság - Szerepe: • az érdekcsoportok véleményének megismertetése • gazdasági és szociális ügyekben a Szerződés szerint meghatározott esetekben A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ (azt azonban NEM KÖTELZŐ FIGYELEMBE VENNI)

Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee: 1957-ben létrehozott, a gazdasági és szociális érdekcsoportok a közösségi döntéshozatalba való bekapcsolódását szolgáló intézmény; három fő feladata: • tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekben, azok kérésére vagy saját kezdeményezése alapján • segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba • segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó testületek felállítását az EU-n kívüli országokban > 353 tag az EU 28 tagállamából (ötéves, megújítható mandátummal, 2010-2015-ig, 12 magyar tag)

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions): a helyi és regionális szervek számára a Közösségek munkájába közvetlen beleszólást biztosító, a Maastrichti Szerződés által létrehozott testület; feladata • helyi és regionális szempontból új nézetek megjelenítése az EU törvénykezésében • véleményt mond az Európai Bizottság jogszabályjavaslatairól • az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kell a Régiók Bizottságával bizonyos kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a helyi és regionális testületeket, de bármikor ki is kérhetik a véleményét

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank

• javaslatokat tehet a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is VÉLEMÉNYE KÖTELEZŐ ERŐVEL NEM BÍR

- Jellemzői:

- ALAPVETŐEN TANÁCSADÓ SZERV, BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KORLÁTOZOTT

• nonprofit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek után • nem használja az EU költségvetését • jegyzett tőkéjét a tagállamok adták össze, ma 10 825 007 069,61 € max. kölcsönkintlévőség: 250%-a a jegyzett tőkének • kivitelek finanszírozásához szükséges források döntő többségét nemzetközi pénzügyi piacról szerzi, KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL

24

2016.09.13.

Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank - Feladatai: • az Unió gazdaságpolitikájával összhangban álló beruházások finanszírozása • a kiválasztott projektek az európai integrációt, a kiegyensúlyozott fejlődést, a gazdasági és szociális kohéziót és a tudásalapú társadalom kialakítását segítik

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank - A Központi Bankok Európai Rendszere:

• az Európai Központi Bank és • a tagállamok központi bankjai - Elsődleges célkitűzése: • az árstabilitás fenntartása • eszközök: monetáris politika, devizaügyletek, tagállami devizatartalékok megőrzése, kezelése, fizetési rendszerek zavartalan működtetése

Az Európai Unió más intézményei

Európai Központi Bank Európai Központi Bank • független, utasítást nem fogadhat el sem a közösségi intézményektől, sem a tagállamoktól • A NEMZETI BANKOK IRÁNYMUTATÁSAIT, UTASÍTÁSAIT KÖTELESEK KÖVETNI

Az intézményi rendszer további lényeges elemei

Tanácsadó testületek

Pénzügyi intézmények Mario Draghi az EKB elnöke a Kormányzótanácsnak magyar tagja nincs

Más intézmények 148

Az Európai Unió más intézményei • Tanácsadó testületek • Gazdasági és Szociális Bizottság • Régiók Bizottsága

Tanácsadó testületek Gazdasági és Szociális Bizottság

• Pénzügyi intézmények • Európai Beruházási Bank • Európai Központi Bank

• Más intézmények


• Európai Ombudsman 150

25

2016.09.13.

Más intézmények

Pénzügyi intézmények Európai Beruházási Bank

Ombudsman


151

Jogalkotás Az uniós jogalkotás három intézmény feladata. Ezek: • Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai Parlament. • Az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamok kormányait képviseli. A Tanács elnökségét felváltva tölti be egy-egy tagállam. • Az EU egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság.

A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete • A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlament és az Unió Tanácsa számára a különféle területeken (például gazdasági irányítás, bevándorlás, energia, közlekedés, környezetvédelem és fogyasztóvédelem). • Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el.

152

A rendes jogalkotási eljárás- Döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés után • A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel a rendes jogalkotási eljárásnak átnevezett együttdöntési eljárás vált az uniós döntéshozatali rendszer fő jogalkotási eljárásává.

A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete • A Bizottság megküldi javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. • A Parlament és a Tanács megvizsgálja a javaslatot, és két egymást követő alkalommal megvitatja. • Amennyiben a Parlament és a Tanács két olvasat után nem jut megegyezésre, úgy a javaslatot az Egyeztető Bizottság elé terjesztik, amelyben a Tanács és a Parlament egyenlő számban képviselteti magát. • A Bizottság képviselői ugyancsak jelen vannak az Egyeztető Bizottság ülésein, és részt vesznek a vitában.

26

2016.09.13.

A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete

• A Bizottság megküldi javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. • Ha a bizottság tagjai megegyezésre jutottak, a megállapodás tárgyát képező szöveget harmadik olvasatra megküldik a Parlament és a Tanács számára, hogy azok végül jogalkotási szövegként elfogadhassák. • A két intézmény végső egyetértése a jogalkotási szöveg elfogadásának elengedhetetlen feltétele. • Ha az egyeztető bizottság megegyezésre jut is egy közös szöveg tekintetében, a Parlament a leadott szavazatok többségével még mindig elutasíthatja a jogalkotási javaslatot.

A rendes jogalkotási eljárás Második olvasat

• Ha (1) a Tanács nem fogadja el a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontját, (2) saját álláspontot alakít ki. • (3) A Parlamentnek 3 hónapja van reagálni (ez az időszak kérésre 4 hónapra meghosszabbítható). A Parlament elfogadhatja a Tanács álláspontját, vagy nem foglal állást és (4) a jogalkotási szöveget a tanácsi álláspont formájában elfogadják.

A rendes jogalkotási eljárás Első olvasat •A (1) Bizottság egyidejűleg a (2) Parlament és a (3) Tanács elé terjeszt egy jogalkotási javaslatot. • A Parlament elfogadja (4) álláspontját, és azt a Tanács elé terjeszti. • Ha a Tanács egyetért a parlament első olvasatának eredményével: a (5) jogalkotási szöveget elfogadják.

A rendes jogalkotási eljárás Második olvasat •Másik lehetőség, hogy a Parlament bizonyos korlátozások figyelembevételével módosításokat terjeszt elő a Tanács álláspontjához. Ebben az esetben: • (5) a Tanács vagy 3 hónapon belül (ez az időszak kérésre 4 hónapra meghosszabbítható) jóváhagyja a Parlament módosításait és (6) a jogalkotási szöveget elfogadják, • vagy a Tanács elutasítja a módosításokat és az álláspontok egyeztetése érdekében összehívják az egyeztetőbizottságot (mely a Parlament és a Tanács 27-27 tagjából áll). • A Parlament a képviselők abszolút többségével el is utasíthatja a Tanács álláspontját, ebben az esetben a jogalkotási szöveget elvetik.

A rendes jogalkotási eljárás Harmadik olvasat • Miután

megszületett a megállapodás, (1) az egyeztetõbizottság elfogadja (2) a Tanács álláspontján és az EP második olvasatbeli módosításain alapuló „közös szövegtervezetet”. • Ha a Tanács és (3) a Parlament teljes egészében jóváhagyja a „közös szövegtervezetet”, (4) az aktust elfogadják. • Ha az egyeztetőbizottság nem tud közös szövegben megállapodni, illetve a Tanács vagy a Parlament nem hagyja azt jóvá, (5) az aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

27

2016.09.13.

További eljárások Konzultáció - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerint • a konzultáció egy olyan különleges jogalkotási eljárás, melynek során az Európai Parlament felkérést kap arra, hogy egy jogalkotási javaslatról véleményt alkosson, mielőtt azt a Tanács elfogadja. • csupán bizonyos jogalkotási területeken, például a belső piaccal kapcsolatos mentességek és a versenyjog esetében alkalmazzák

További eljárások Konzultáció

További eljárások Egyetértés

• - A Parlamenttel történő konzultáció – nem jogalkotási eljárásként – olyankor is szükséges, amikor a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretein belül nemzetközi megállapodásokat fogadnak el.

Az EUMSZ 289. cikkének (2) bekezdése szerinti (különleges jogalkotási eljárás, az egyetértés • a Parlamentnek vétójogot biztosít: további módosítások nélkül jóváhagyja vagy elutasítja a Tanács jogalkotási javaslatát • a Tanács pedig nem hagyhatja figyelmen kívül a Parlament véleményét.

További eljárások Egyetértés

További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások

• alkalmazása két területen: ~ az Európai Unióval megkötendő társulási, illetve ~ csatlakozási megállapodásokra vonatkozóan

• Megerősített együttműködési eljárás (EUSZ 20. cikke, az EUMSZ 326-334 . cikke) > az EU tagállamai a kizárólag az Unió hatáskörébe tartozó területek kivételével a Szerződések hatálya alá eső területeken kérhetik a megerősített együttműködési eljárás alkalmazását

- Az egyetértést nem jogalkotási eljárás során is kikérik, amikor a Tanács bizonyos nemzetközi egyezményeket fogad el.

28

2016.09.13.

További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások Kezdeményezési eljárás: a jogalkotás kezdeményezése a Bizottság joga • a Lisszaboni Szerződéssel megerősített Maastrichti Szerződés a jogalkotási kezdeményezés jogával ruházta fel az Európai Parlamentet > lehetővé tette, hogy javaslat előterjesztésére kérje fel a Bizottságot • ilyenkor a Parlament ~ a képviselők többségével, > az EUMSZ 225. cikkének megfelelően és egyik bizottságának jelentése alapján ~ felkérheti a Bizottságot, hogy terjesszen elő bármely szükséges jogalkotási javaslatot.

Az EU költségvetése Bevételek • - Jellege

• jelentős szabályozó, forrás-újrafelosztó funkciókat lát el, • a működtetés fő célja a közös és a közösségi politikák, tevékenység és célok finanszírozása, támogatása

Az EU költségvetése Kiadások - Kiadások • közös mezőgazdasági politika finanszírozása (50%) • strukturális műveletek finanszírozása (regionális –kiegyenlítő politika)1/3 • belső politikák finanszírozása (6,5%) • külső tevékenység (támogatások, segélyek) 6,5% • adminisztratív kiadások (5%) • tartalékok1,2% • előcsatlakozási eszközök (keleti bővítés) • új tagállamokra elkülönített kiadások (nem önálló tétel, az előzőekben jelenik meg)

További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások - Véleménynyilvánítási eljárás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének értelmében (monetáris unió) - Kodifikáció: közös (korábbi jogszabályok helyébe lépő) jogalkotási aktus > +/-

Az EU költségvetése Bevételek Bevételek • vámok (a beszedő tagállam csak adminisztratív kiadásaira tarthat vissza 25%-ot) • mezőgazdasági lefölözések (olyan mozgó vám, ami az alacsonyabb világpiaci árak és a közösségi árak közti különbségek kiegyenlítésére szolgál) • VAT-forrás: a tagállamok a befizetést havonta teljesítik • GNP-forrás: az 1988-as költségvetési reform vezette be, a tagállami GNP arányában fizetik

Az Európai Unió köztisztviselői • Az Európai Bizottság kb. 23 000 köztisztviselőt, és 11 000 alkalmazottat illetve szerződéses munkatársat foglalkoztat • Egyéb uniós intézmények: kb. 10 000 alkalmazottat foglalkoztatnak

EGYENSÚLY – A KÖLTSÉGVETÉS SOHASEM LEHET DEFICITES

29

2016.09.13.

Az Európai Unió köztisztviselői

Felhasznált Irodalom Forrása:

• Állandó tisztviselők • 4Nyílt versenyvizsgához kötött felvétel • 4Az EU minden tagországából • 4Jogszabályban meghatározott fizetés

• http://europa.eu/about-eu/index_hu.htm • http://mek.niif.hu/01200/01212/html/szabo.htm • Dr. Kruppa Éva főiskolai tanár által biztosított anyagok • Dr. Ph.D.Verebics János egyetemi docens által biztosított anyagok

• 4Az EU igazgatási költségei uniós polgárokra lebontva fejenként 15 eurót tesznek ki évente

176

30

Az Európai Unió intézményei Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék

Recommend Documents