Civilisztika IV. Fogyasztóvédelem Termékfelelősség Dr. Kőhidi Ákos PhD. Egyetemi adjunktus
Bevezetés Donoghue v Stevenson (1932, Skócia)
Bevezetés - Termékfelelősség előzményei 1957-61
Bevezetés - Termékfelelősség kiterjesztése 85/374/EGK
Termékfelelősség • Ki? Gyártó, importőr, forgalmazó • Kinek? Bárki • Miért? Hibás termék kárt okoz. – Élet, testi épség, egészég megsértése miatti kár; – vagyoni kár szűkebb körben. (Hibát és a kárt is a károsultnak kell bizonyítania.)
• Hogyan? (Mentesülési okok) Gyógyszer! • Meddig? 3év (tudomásszerzéstől), 10 év (forgalomba hozataltól) – kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.
Más igényekhez való viszony • Maximum harmonizáció elve • Franciák, görögök 500 EUR alatt is lehetővé tették az alkalmazást nem lehetséges • De lex specialis? Pl. stabil vérkészítmények (termék), de vizsgálati készítmények, nem stabil vérkészítmények kártalanítás • Különös szektoriális szabály eltérhet? Német gyógyszertörvény (C310/13, nem ellentétes az irányelvvel)
• A termékfelelősség a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai, valamint más jogszabályok mellé lépnek. A károsult választása szerint továbbra is élhet a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló vagy külön jogszabályokban meghatározott igényérvényesítési lehetőségével.[BDT.2004.1044.]
Jogeset • A kórházban kezelt felperes a fűthető matrac hőmérséklet szabályozójának hibája miatt szenvedett égési sérüléseket. Ez EUB szerint: a kórházzal szembeni igényérvényesítés nem tartozik az Irányelv tárgyi hatálya alá, ha a kárt a hibás terméket (üzletszerűen) használó által nyújtott szolgáltatás igénybe vétele során szenvedi el a károsult. (C495/10) • Miért? Kórház nem forgalmazó. • Azonban a matrac vagy a hőszabályzó gyártójával szemben lehetséges az igényérvényesítés • És a szolgáltatóval szemben is lehetséges az igényérvényesítés, de nem termékfelelősségi alapon. • A szerződésszegéssel összefüggő igények tehát nem kizártak.
Mi a termék? • Minden ingó dolog terméknek minősül, függetlenül attól, hogy – felhasználása mennyire veszélyes (vagy nem veszélyes) – Nyersanyag vagy félkész termék – Egyedi vagy tömegtermék – Mérete és halmazállapota (baktériumok, vírusok is) – Új vagy használt dolog (nem csak az első fogyasztót védi)
Termék például •
Kozmetikai termékek, gyógyszerek, implantátumok – Labilis vérkészítmény is termék az EUB gyakorlata szerint. Kérdés: Ki a gyártó? A német szakirodalom szerint nem a véradó, hanem a vért levevő és raktározó vérbank, és az átömlesztést előkészítő kórház – Élelmiszerek, étrendkiegészítők: angol eset: Hamburgerbe harapó illetőnek kitört a foga.
• • •
Egyedi gyártású luxustermékek Kézműves termékek Mezőgazdaság feldolgozatlan termékei (hal, zöldség, gyümölcs, tojás stb.) – Halász a kifogott halért? Gazda a gyümölcsért?
• • • • •
Az ingatlanok nem minősülnek terméknek, de a belőlük kitermelt homok, virágföld, ásványkincsek igen. Az ingatlanba beépített anyagok, gépek, stb. igen. (Kazán, gerenda) Ingó amely ingó részévé vált szintén - Résztermék (Gépjárműbe épített elektromos panel) Alkotórész által a fődologban okozott kárra megáll-e a termékfelelősség? Szolgáltatásnyújtás nem tartozik ide! (Fodrász, kozmetikus).
Termékfogalom határai • Szellemi termékekre (téves információkra) kiterjedhete a felelősség? (könyv, DVD, szoftver) • A szoftvert terméknek tekintik – A szakácskönyv téves instrukciót tartalmaz, s emiatt az étel nyers marad, a károsult megeszi és megbetegszik. – Kémiakönyv nyomdahibás robbanás. – Gombahatározóban felcserélik az ehető és nem ehető gombát.
• Különbséget kell tenni a szellemi termék tartalma és fizikai manifesztációja között A téves információ nem tekinthető terméknek. Német gyakorlat pl. ezzel ellentétes.
Kár – élet, testi épség, egészség Bizottság 99-es 4. jelentése a tagállami gyakorlatból • Csecsemő leesett az összecsukható pelenkázóasztalról • A fondukészítő edény fogantyúja letörött, és ezért a károsult a lábán égési sérüléseket szenvedett • Az étel készítéséhez felhasznált köles csattanó maszlag magjaival volt fertőzött, és ezért az ételt elfogyasztók egészségkárosodást szenvedtek • A károsult kiesett a hibás fotelből • Légzsák nem nyílt ki EUB gyakorlatában 1 esetben elemezték a KÁR fogalmát: C-203/99. eset: a donor testéből eltávolított vese az átültetés közben kárt szenved, az egészségkárosodásnak minősül vagy a recipiens más dolgában keletkezett kárnak? EUB nem mondta meg, de rögzítette, hogy valamelyik alapon meg kell téríteni a kárt.
Dologban okozott kár • Magára a hibás dologra nem vonatkozhat (tapadókár) • Elmaradt haszon, költségek sem követelhetőek • Javítási költség igen, de csak az értékcsökkenés mértékéig • Ha valamilyen termék hatástalansága termékhibának minősül (biztonsági zár, riasztó berendezés) és emiatt betörés/lopás a dolog elvesztése is értékelhető termékkárként.
Más dologban okozott kár • Ha fizikai elkülönülés megvan alkalmazható • Ha alkotórész a fődologban okoz kárt ? – Pl. központi zár hibája miatt ellopják az autót… – A gépkocsiba beépített elektromos panel és maga a gépjármű nem minősül „más”, elkülönült dolognak, ha a hibás panel már az értékesítés előtt a gépkocsi alkotórésze volt.[BDT.2013.2927.]
• Ha ingatlan alkotórésze és az ingatlanban okoz kárt alkalmazható
Hiba • A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos (hihető és valós) tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. (termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései általános követelményeket és sok speciális szabályt határoz meg terméktípusokra) • A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba. • A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania. • Lehet konstrukciós (gyártási), de lehet instrukciós hiba (tájékoztató) hibája is.
Mentesülési okok • a) a terméket nem hozta forgalomba; • b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta; • c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett; • d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy • e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. • GYÓGYSZER előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az d) pont szerint nem mentesülhet a felelősség alól.
Tudomány és a technika állása • Fejlesztési kockázat esetköre • Legtöbbet vitatott: kin hagyjuk a fejlesztési kockázatot? Gyártón vagy fogyasztókon? EUB álláspontja: • Nem szorítható az érintett iparágban szokásos standard biztonsági követelményekre, hanem a tudomány és technika legfejlettebb szintjét kell nézni. • Objektív értelemben vizsgálandó, nem érdekes, hogy a gyártó szubjektíve miről bírt vagy bírhatott tudomással. • DE: az ismereteknek hozzáférhetőeknek kell lenni a gyártó számára
Kártérítés vs kártalanítás • A 2005. X. 30-tól már hatálytalan, emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény a gyártó mentesülésének esetére állami kártalanítási kötelezettséget írt elő. • A törvényi rendelkezéssel összefüggő bírói gyakorlat szerint a kártalanítási kötelezettség megállapításának előfeltétele az volt, hogy a gyártó felelőssége a termékfelelősségi szabályok alapján ne álljon fenn.
• 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (Gyftv.) • Szűkebbre szabta az állami kártalanítás lehetőségét: „ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből kiadott, ideiglenes forgalomba hozatali engedélye alapján került sor.” • Emellett termékfelelősség-biztosítási kötelezettséget írt elő gyártói oldalon.
• 21. § a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra és termékfelelősségre vonatkozó rendelkezéseit a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. • (3) Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti termékkár esetében a gyártó kimentésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52. § (2) bekezdését és 6:555. §-át kell megfelelően alkalmazni. • (4) Ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 6. §, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti engedélye alapján került sor, az állam a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja. A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyv 6:564. §-át kell megfelelően alkalmazni.
Eütv. • 227. § (4) bek. „Amennyiben a vérkészítmény szakmai szabályok szerinti felhasználásával összefüggésben a beteg kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.” • 58. § (10) bek. „Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.”
Liebeck v McDonald’s (1994, New Mexico)
