MUNKAERŐ-PIAC
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
A munkaerő-piac jellemzői A munkaerőpiac az emberi erőforrással történő gazdálkodás konkrét és
közvetlen közege. Piac, de sajátos jellegzetességekkel bíró, tőke- és árupiacoktól eltérő vonásokat felmutató területe a gazdasági-társadalmi életnek. Dinamikus kategória
KERESLET OLDAL
Munkaerő-kereslet – állások A gazdaság szereplői milyen létszámú és összetételű munkaerőt akarnak foglalkoztatni A vevő a munkáltató
KÍNÁLAT OLDAL
A munkaerő Az eladó a munkavállaló
Túl kereslet – kínálat
A munkaerő-piaci elméletek László Gy.(1996) nyomán az eltérések két területen ismerhetők fel:
Alapvető eltérés minden mástól, hogy itt a munka, munkaerő és a munkaerőt hordozó ember piacát vizsgálhatjuk. Az adásvétel tárgya nem szakítható el az embertől, emiatt szubjektív és társadalmi tényezők befolyásolják a piaci helyzetet.
„Eleve nem tökéletes”, „korlátozott” piacnak kell tekinteni, ahol a kereslet-kínálat alakító tényezői eltérnek a tiszta elméleti piaci modellektől.
Más piacokhoz hasonlóan (de sajátos szempontok alapján) szegmentálódott piacról van szó, amiben a szereplők több részpiac elemei is lehetnek egyszerre.
A legfontosabb eltérések:
a) A munkaerő heterogén tulajdonságaival, b) a munka és a tőke korlátok közötti helyettesíthetőségével, c) korlátozott átláthatósággal, d) korlátozott mobilitással, e) a bérek korlátozott rugalmasságával, e) a résztvevők érdekegyeztetésével, f) állami beavatkozással terhelt, normál piaci viszonyoktól eltérő terület.
Elméletek a munkaerő-piacról A munkaerő-piac a szabad verseny körülményei között (G.
Becker). Ortodox neoklasszikus modell.
Profit maximálás ↔ bérmaximálás szándéka Nem magyarázza
a munkanélküliséget (monopóliumok miatt van) bérkülönbségeket (emberi tőke eltérései miatt alakul ki)
Működik, ha:
aktív kapcsolat eladó és vevő között, több eladó és több vevő jelenléte, a termékpiacokra történő ki- és belépés egyszerűsége, az eladók és vevők tökéletes információi a termék és tényező piacok állapotáról, a tőke és a munkaerő tökéletes helyettesíthetősége, a homogén „munkaerőminőség” elfogadásával
Elméletek a munkaerő-piacról A duális-szegmentált munkaerő-piac elmélete és továbbfejlesztése
(M. Piore, 1973).
primer piac az intézményi beavatkozással védett, szervezett munkaerőpiac, stabil állásokkal, bérekkel. szekunder szektor nagyobb instabilitással, kisebb bérekkel.
A szektorok közötti mozgás kicsi. 1985 Piore, M. továbbfejleszti:
Primer felső: diplomások, értelmiségiek, szakalkalmazottak („középosztály”) Primer alsó: átmenet, de viszonylag stabil („munkásosztály”) Szekunder: bizonytalan helyzettel („szegénység szubkultúrája”)
Elméletek a munkaerő-piacról
A helyi munkaerőpiacok elmélete (László Gy.)
A térbeliség és a szakmai kompetenciák alapján jelölhető ki a helyi munkaerőpiac objektív határa. A szakmák, végzettségek kongruenciája, az ingázás/lakhelyváltoztatás lehetősége, csak egy-egy példa arra, hogy a határok rugalmasak, a részpiacok hatást gyakorolhatnak egymásra.
Területi elhelyezkedés, Megközelíthetőség, Szakmai végzettség Együttes figyelembevételükkel jelölhető ki a helyi munkaerőpiac
határa
Az „első” vagy „eredeti” munkaerőpiac
A munkaerőpiac ma már foglalkoztatáspolitikai szempontból is
különböző szegmensekre, részpiacokra oszlik. Ezek megkülönböztetésére illesztettük „A munkaerőpiac”, vagyis a foglalkoztatás, az eladó-vevő (munkavállaló-munkaadó) kapcsolatrendszerének eredeti, a privát gazdaságban és a közszolgálatban mindenféle külön külső beavatkozás (támogatás) nélküli színtere mellé az „első” vagy „elsődleges” jelzőt. Az eredeti piacon csak a gazdaság (több-kevésbé korlátozás mentes) elvei érvényesülnek, ami maga után vonhat szociális feszültségeket.
A növekvő munkanélküliség hatására a nemzeti foglalkoztatáspolitikák három eszközre koncentrálnak.
A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei (1.) Passzív eszközök A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének mindenütt részei az ún. passzív eszközök, elsősorban a „munkanélküli segélyek”, amelyek a munkanélküliek – legalább átmeneti – megélhetését biztosítják. (2.) Gondoskodó leépítés A vállalati szférával szemben elvárás – és ennek támogatása –, hogy amennyire csak lehet, késleltessék a leépítéseket, illetve ha ez elkerülhetetlenné válik, igyekezzenek gondoskodni az elbocsátottakról, segítve őket a minél előbbi elhelyezkedésben.
A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei (3.) Aktív eszközök alkalmazása A passzív eszközök nem jelent tartós megoldást és érdemi megoldást,
mert csak a munkanélküliek megélhetésén segít, elhelyezkedésükön nem. Az EU és a hazai foglalkoztatáspolitika ezért helyezi előtérbe az aktív eszközöket, mert azokkal indukálni lehet a munkahelyteremtést, illetve elő lehet segíteni a foglalkoztathatóvá válást, mobilitást az első munkaerőpiacon. Ugyanakkor ennek hatásfoka is korlátozott, még így is fennmaradt a tömeges munkanélküliség.
A „második” munkaerőpiac Mivel az első piacon nem sikerült megfelelő eredményességgel
fellépni, a nyugat-európai foglalkoztatáspolitika új megoldást talált azzal, hogy a munkaerőpiac fő áramlatán (vagyis az első piacon) kívül teremtett munkahelyeket. A második munkaerőpiac egy olyan gyűjtőfogalom, amelyik az első piacon kívüli, és egyúttal társadalmilag támogatott foglalkoztatást jelenti
Ennek is különböző megoldásai alakultak ki, amelyet a „második munkaerőpiac”, illetve a „harmadik szektor” kategóriája fog át.
A második munkaerőpiac alapvetően német modell, ez alakult ki korábban, a harmadik szektor pedig inkább francia eredetű.
A második munkaerőpiac jellemzői: A foglalkoztatási viszony társadalmi támogatás nélkül nem jönne
létre, de a munkaviszony elemei, a munka- és társadalombiztosítási jog, kollektív szerződések által szabályozott a foglalkoztatás pótlólagos abban az értelemben, hogy az a reguláris (első piaci) munkahelyeket nem szorítja ki a foglalkoztatás időben korlátozott tartamú, meghatározott az alkalmazási kritériumok nem kizárólag piaci elveken nyugszanak, hanem sajátos munkaerő-piaci és szociálpolitikai célok szerint fogalmazódnak meg (tartós munkanélküliek, nehezen közvetíthetők).
Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére: (I.)Foglalkoztatási társaságok Első változataik az ún. ABS-Gesellschaften ( Gesellschaften zur
Arbeitsförderung, Beschäftigung und Strukturentwicklung),
1991 közepétől Németország új szövetségi tartományaiban jöttek létre azzal a céllal, hogy a munkanélkülieket felszívják, és elősegítsék munkaerőpiaci reintegrációjukat, újra-elhelyezkedésüket. Társadalmi támogatással teremtett és tartott fenn munkahelyeket, az ABM program keretében, a szövetségi munkaügyi hivatal megtérítette a tarifális bérek min. 50 - max. 70 (egyes esetekben 100) %-át. A keleti tartományokban ez pozitív eredményeket hozott, (mintegy 60 %-uk máshol el tudott helyezkedni), országos kiterjesztését viszont erősen vitatták.
A modell lényege: „Munka a szociális támogatás helyett”, „Dolgozni
és tanulni”. Feladata a szociális gondozás, munkaerőpiaci és képzési tanácsadás, a mobilitás elősegítése, olyan projektek kialakítása, amelyekből új vállalkozások hozhatók létre (kommunális munkák, építés, turizmus), országos és EU-források kiközvetítése stb.
Foglalkoztatási társaságok Előnye:
azonnal teremthető foglalkoztatási viszony, kiválasztható az a célcsoport, amelyet ebbe be akarunk vonni – kihagyva a piaci szelekciós mechanizmusokat és hatásokat –, differenciálható a regionális és szektorális problémáknak megfelelően, rotációs lehetőséget kínál (a határozott idő miatt új és új csoportok vonhatók be) és ezzel megtöri a tartós munkanélküliséget
Hátránya:
nem jelent tartós megoldást, zavarja a munkaerőpiac működését. a szubvencionált munka nem piackonform, csökkenti a munkavállalók elhelyezkedési motivációját, korlátozza a strukturális átalakulást.
Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére: (II.) Közhasznú foglalkoztatás szervezése Ezt a munkát közhasznú (non-profit) szervezetek – önkormányzatok,
közhasznú célt ellátó intézmények – szervezik a munkanélküliek számára, akik ennek keretében közösségi célokat ellátó munkát végeznek. Korlátai:
csak átmeneti, többnyire alacsony presztizsű, alacsony díjazást biztosító munkákat képes biztosítani. nem ösztönöz munkavállalásra, a támogatott munka befejeztével nem sokkal nőnek az újra-elhelyezkedési esélyek. Az önkormányzatok gyakran nincsenek felkészülve ilyen munkák szervezésére, vagy – a munkanélküliek számához viszonyítva – egyébként is korlátozott az ilyen jellegű munkák köre.
Szociális segély és ami helyette van
Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére:
(III.)
Tranzit-foglalkoztatás
Filozófiájuk lényege az, hogy egy támogatott – félpiaci, támogatásból
és piaci bevételekből élő – társaság felveszi a tartósan munkanélkülieket, határozott időre alkalmazza őket, ezalatt felkészíti a bevontakat arra, hogy egy év után már „saját lábukra tudjanak állni”, vagyis önálló vállalkozásba kezdjenek, vagy el tudjanak helyezkedni az első piacon. Átmeneti és közvetítő munkahely, amely ugyanakkor hidat akar verni a passzív munkanélküliség és az első piaci foglalkozás közé. Kevesebb ember számára képes csak megoldást kínálni, és nagyobb költségráfordítással, - de a munkaerőpiaci reintegrációt tekintve jobb esélyekkel.
Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására (1.)Szociál-ökonómiai üzem
Az osztrák szociál-ökonómiai üzemek kettős elvre épülnek:
A szociális elv: Az átmenetileg foglalkoztatott személyek felkészítése a szabad munkaerőpiacra. A börtönből kikerülők, fogyatékosok, szakmai képzésüket megszakítók és a hátrányos helyzetű nők, mint célcsoportok különleges igényei, tanulási és munkafeltételeinek megteremtése határozzák meg a szervezet struktúráit. A gazdasági elv: a működési költségek önálló kigazdálkodása termékeiknek és szolgáltatásaiknak a szabad piacon való eladásával.
Az üzem szociális funkcióra létesült, de termel, gazdálkodik is, a hasznot pedig visszaforgatják az üzembe
(III.) Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására (2.) A dán termelő iskola Ennek lényege az, hogy a fiatalok csak szakmai tárgyakat tanulnak, azt
is főleg a gyakorlatban rögtön kipróbálva, termelés közben. A program résztvevői ebből tudnak megélni, (és természetesen a munkaügyi központ által nyújtott támogatásból.
Munka fázisok A folyamat: A Munkaügyi Központ tanácsadója ide utalja az érintettet. 1. hónap: Próbahónap. Beilleszkedés a tevékenységi körbe, a
tanácsadási szükséglet tisztázása 2.-4. hónap: Orientációs fázis. Tovább dolgozik az üzemben, közben belső képzésben vesz részt, személyiség- és szakmai fejlesztés 5.-9. hónap: Munkafázis. Teljesítmény-orientált munkavégzés + a képzés folytatása, a szakvizsga letétele, adósság törlesztése, a megállapodás szerinti célok teljesítése 10.-12. hónap: Munkakeresési fázis. Aktív álláskeresés, ennek érdekében egy nap közös tréning majd egyéni konzultáció, üzemi gyakorlat a leendő munkahelyen
A harmadik szektor A harmadik szektor (vagy szociális gazdaság) ugyancsak a
munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés, de a második gazdaságtól több lényeges ponton is eltér Eltérések: olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelent, amelyek szociális, személyi, közösségi szolgáltatások, illetve egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak, amelyek speciális foglalkoztatási támogatások nélkül nem jönnének létre, úgy kíván munkavégzési lehetőséget biztosítani a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak (különösen a tartós munkanélkülieknek, alacsony iskolázottságúaknak), hogy támogatást nyújt a felkészüléshez, részben a vállalkozás induló beruházásaihoz, de ezt követően a helyi vállalkozás már önmaga meg kell hogy éljen,
A harmadik szektor, „szociális gazdaság” hatóköre nem korlátozódik a non-profit szektorra, hanem átfogja a
jövedelemtermelő szektor egy részét is, azt, amelyik a köz érdekében tevékenykedik. (Környezetvédelem, a termelő infrastruktúra fejlesztése, a lakókörnyezet szépítése, falu- és városfelújítás, ifjúságvédelem, kulturális szolgáltatások, a tömegsport feltételeinek javítása stb.), sok esetben a „harmadik út” vízióját kelti a foglalkoztatásban és vidékfejlesztésben, mert artikulálja, aktivizálja a rejtett szükségleteket, és megpróbálja a helyi gazdaságban összeegyeztetni a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását a nagyobb szolidaritással.
Szociális gazdaság A szociális gazdaság koncepcióját az EU Fehér Könyve vázolta fel,
mint egyikét a XXI. századba vezető fejlődési utaknak. Lényege: a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése, amitől 3 millió munkahelyet remélnek öt év alatt. A Fehér Könyv példái:
Személyi szolgáltatások: otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek; háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás; gyermek-felügyelet; tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése; lakóházak őrzése, portaszolgálat; vidéki, vagy a városközpontoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése; főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása. Audiovizuális szolgáltatások, új információk és kommunikációs technikák bevezetése. Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés.
Szociális gazdaság A környezet gondozása: elöregedett épületek felújítása,
komfortosítása, őrzése; helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele; cél-taxi járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és között; szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Környezetvédelem: természetvédelmi területek gondozása; csatornázás, csatorna-tisztítás; minőségi standardok betartásának monitorozása; energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.
Hazai kísérletek
„Tartós foglalkoztatási program” Az OFA a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítését, egyúttal a helyi igények kielégítését támogatja, közösségi vállalkozások formájában, a szociális szférában. A támogatás kedvezményezettjei a tartós, megváltozott munkaképességű munkanélküliek, a közmunkából kikerültek. A kialakítandó vállalkozás azokra a területekre koncentrál, amelyre nem lép a magánszféra, és egyúttal foglalkoztatást is biztosít. A program 12-18 hónapos felkészülési projekttel indul, ezalatt valósul meg a beruházás, épül ki a szolgáltatás. Utána önálló vállalkozássá válik, önfinanszírozó kell, hogy legyen. „Szociális földprogram” A növénytermelés, kisállat-tartás, a családi háztartás támogatása, elmaradott, tartósan munkanélküli területen. „Segítő kézfogás” A forrásközpont segít a kiépítetlen szociális alapellátás biztosításában. Közösségi személyi szociális szolgáltatás keretében, egy hónapos szociális alapozó képzés, utána 12 hónapos foglalkoztatás (gyakorlat) a személyi szolgáltatásban, közben szakmai tanácsadás, konzultáció, esetek megbeszélése - hogyan tudják majd kiépíteni a helyi szociális ellátó rendszert, együttműködve a települési önkormányzattal.
Nonprofit szervezet Minden olyan nem profitszerzésre irányuló szervezet (alapítvány,
közalapítvány, egyesület, egyesülés, érdekképviselet köztestület, közhasznú társaság, valamint az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet) a nonprofit szektor részének tekintendő, amelyet a hatályos jogi szabályozás rendelkezéseivel összhangban, önálló jogi személyként bejegyeztek. Nem tartoznak a nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mert esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok (mert céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak, szerzetesrendek (mert a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes). Definíció forrása: KSH
Nonprofit szervezetek típusai Alapítvány Az alapítvány közérdekű célra történő vagyonrendelés egyoldalú jognyilatkozattal, az alapítótól független, önálló jogi személy létrehozásával. Magánszemély, jogi személy és jog személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító okiratban tartós közérdekű célra hozhat létre alapítványt. Az alapítvány a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik. Definíció forrása: 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat és/vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hozhat létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. A közalapítvány a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik.
Nonprofit szervezetek típusai Egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Definíció forrása: 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről, 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
Egyesület Az egyesülési jog - mint alkotmányos jog - alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezetei által létrehozott szervezet. Az egyesület a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik. Az egyesület azon szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintézői és képviseleti szerve van, továbbá a működéshez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik. Definíció forrása: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról; 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről
Nonprofit szervezetek típusai Kht A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség azonban nem osztható fel a tagok között. Definíció forrása: 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről, 1993. évi XCII. törvény a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról
Köztestület
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező
szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Közéjük tartozik a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Szabványügyi Testület, a gazdasági, illetve a szakmai kamarák (pl. ügyvédi, közjegyzői, bírósági végrehajtói, igazságügyi szakértői, könyvvizsgálói, orvosi, gyógyszerész-, állatorvosi, mérnöki és építészi, magánnyomozói, vadász), valamint a hegyközségek és az önkéntes tűzoltóság.
Nonprofit szervezetek típusai Nonprofit intézmény A nonprofit szervezet által létrehozott, egyéb jogi személyiségű nonprofit intézmény. Ide tartoznak a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott művelődési, oktatási, egészségügyi, kulturális nonprofit intézmények. Definíció forrása: KSH Társadalmi szervezet Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre. A társadalmi szervezetnek minősülő egyesület létrehozásában kiskorúak, valamint külföldi természetes és jogi személyek is részt vehetnek. Definíció forrása: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
Összevetés Nonprofit szervezet – civilszervezet – NGO összefüggései Minden, ami nem
Gazdasági Kormányzati családi
A perifériára szorult szegmens aktivizálása Akik mindenből kimaradnak, azokat külön programokkal próbálják
megérinteni. A munkanélkülit először is ki kell emelni az inaktivitásbeli, munkanélküli ellátásbeli passzivitásból ahhoz, hogy az első vagy második piacon való foglalkoztathatóság alapfeltételét meg tudjuk teremteni
„Újra dolgozom” program
Ez a program a nem-regisztráltakra, roma származásúakra, pályakezdőkre koncentrál, aktív eszközöket alkalmaz a munkanélküliek felkutatásában, szolgáltatásaiba beépíti a szociális munka eszköztárát is, személyre szabott, komplex szolgáltatást nyújt, A program szolgáltatásai:
kapcsolatteremtés tájékoztatás tanácsadás mentális felkészítés felzárkóztatás, képzés szociális gondozás kísérés állásfeltárás közvetítés utógondozás a munkába állás után nyomon követés (3 hónapig).
A különböző szegmensek kapcsolata
A különböző szegmensek kapcsolata A második piac, a harmadik szektor azért jött létre, hogy az első piac
működése nyomán fennmaradó foglalkoztatási feszültségeket oldja. A második piac és a harmadik szektor feltételezik, igénylik is azt, hogy legyen egy jól működő első piac.
mert azok finanszírozási forrásait az első piacnak kell kitermelnie, mert minél jobban működik az első piac, annál kisebb (illetve könnyebben megvalósítható) feladat hárul a második piacra, harmadik szektorra
Gyakran nehéz egyértelmű, merev határvonalat húzni az első és a többi
piac között.
Dolgozat Hasonlítsa össze az alábbi fogalmakat! Elsődleges munkaerő-piac – másodlagosmunkaerő-piac Munkanélküli – Álláskereső Eltartott – Inaktív kereső
