Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem
Az EU és a nagyvilág – lakosság Lakosság millió főben, (2009)
1339
500 307 128
EU
Kína
142
Japán Oroszország
USA
Az EU és a nagyvilág – területi összehasonlítás Terület, 1000 km²-ben
16 889
9327
9159
4234
365 EU
Kína
Japán Oroszország
USA
Az EU és a nagyvilág – gazdasági helyzet 38 700
27 800
25100
12 508
9 819
12 200 4 400
3 329 1 326 EU
Kína
468 Japán
Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2008-ban
Oroszország
USA
EU
Kína
Japán Oroszország
USA
Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban
Kutatás – befektetés a tudásba K+F kiadások 2006-ban (a GDP százalékában)
3,4% 3,0% 2,6%
1,8%
1,3%
EU
EU-cél
Kína
Japán
USA
43,4
Észtország
2,6 0,3
Málta
9,3
Ciprus Luxemburg
20,1
30,3 Belgium
Szlovénia
33,8 Hollandia
43,1
49,0 Szlovákia
Dánia
62,3
62,7
68,4
77,3
82,5
Lettország
Litvánia
Írország
Cseh Köztársaság
Ausztria
91,9
93,0
Magyarország Portugália
111,0
Bulgária
130,7
230,0
Románia Görögország
243,8
295,1
304,5
544,0 506,0 410,3 357,0 312,7
Egyesült Királyság
Olaszország
Finnország
Lengyelország
Németország
Svédország
Spanyolország
Franciaország
Mekkora az EU tagországainak a területe? Terület 1000 km²-ben
21,5
45,8
0,4
Málta
0,8
Ciprus
0,5
1,3
Észtország
Luxemburg
2,0
2,3
Lettország Szlovénia
3,3
Litvánia
4,5
5,3 Finnország Írország
5,4
5,5
7,6
8,4
9,3
10,0
10,5
Szlovákia
Dánia
Bulgária
Ausztria
Svédország
Magyarország
Cseh Köztársaság
10,6
10,8
Belgium Portugália
11,3
16,5
Görögország
Hollandia
Románia
Lengyelország 38,1
60,1
Olaszország Spanyolország
61,6
64,4
Egyesült Királyság
Franciaország
Németország 82,1
Hány ember él az EU tagállamaiban? Lakosság millió főben, 2009-ben Összesen 500 millió fő
Bulgária
Románia
Lettország
Lengyelország
Litvánia
Magyarország
Észtország
80 76 76
Szlovákia
Portugália
Málta
95 94 91
Cseh Köztársaság
Szlovénia
Görögország
103 101 100
Ciprus
EU-27
Olaszország
115 114 107
Spanyolország
Franciaország
Belgium
118 117 116
Finnország
Németország
Egyesült Királyság
135 123 122
Dánia
Svédország
Ausztria
Hollandia
Írország
Luxemburg
Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék megoszlása a tagállamok között Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban Az EU 27 tagállamának átlaga = 100
271
137
72 68 63 61 58 56 46 40
Monetáris Unió
Az euró – az európai polgárok közös valutája
Az euróövezeten belül bárhol fizethetünk vele
4Érmék: nemzeti jelképek az egyik oldalon, egységes mintázat a másik oldalon 4Bankjegyek: mindkét oldaluk egységes
Eurót használó tagállamok Eurót nem használó tagállamok
Az euró születése Egységes fizetőeszköz
1995. madridi csúcson kapta a nevét 1998-ban véglegesen rögzítik az euró
árfolyamát (1 euró = 1,16 dollár) 2002. január 1.-jén megjelentek az érmék és a bankjegyek
A Monetáris Unió 3. szakasza az első körben az Európai Tanács jóváhagyó
döntésével végül 11 állam lépett be
Görögország
gyenge gazdasági teljesítménye, rendezetlen
államháztartási ügyei miatt zárták ki az EMU első köréből 2001. január 1-je óta tagja az EMU-nak
Dánia
önként nem lépett be az EMU-ba (1992: Maastrichti Szerződést elutasító népszavazás)
Svédország
önként nem lépett be az EMU-ba (a csatlakozást követő euroszkepticizmus miatt nem adta fel saját valutáját)
Nagy-Britannia
önként nem lépett be az EMU-ba (Londonnak a nemzetközi tőkepiacokon betöltött szerepével magyarázható a kívülmaradása)
Maastrichti konvergencia-kritériumok árfolyamstabilitás
(nemzeti valuta stabilitás)
az euróövezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon ← nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben
árstabilitás
a fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 1,5%-nál nagyobb mértékben nem lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező országban
kamatkonvergencia
a vizsgált egy évben a hosszú nominális kamatláb nem tér el 2%-nál többel a legjobb három országétól
fenntartható
az adott tagország nem áll ún. túlzottdeficit-eljárás alatt, vagyis a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%ánál, illetve a bruttó államadósság nem haladhatja meg GDP 60%-át
költségvetési pozíció (államháztartás hiány, államadósság)
Magyarország és a konvergencia kritériumok
Eurozóna
A periféria gondjai Államcsőd közeli helyzet az eurózóna perifériáján
Görögország • Katasztrofális közpénzügyek Írország, Spanyolország • Ingatlanbuborék, magánszektor adóssága elszáll Portugália • Részben szerkezeti, részben buborék-válság Olaszország • Finanszírozási probléma?
Államháztartási hiány
Adósság
Makrogazdasági helyzet Recesszió • 2009: -4,3% (EU27) • 2010: 1,8% (EU27) Elszálló költségvetési hiány • 2009: -6,8% (EU27) • 2010: -7,2% (EU27) Növekvő államadósság • 2009: 74% (EU27) • 2010: 82% (EU27)
EU-IMF mentőcsomagok Görögország: 110 milliárd euró (2010. május) Ennek ellenére: de facto államcsőd! 150 %-os államadósság, 20 év alatt 8 %-os elsődleges egyenleg szufficit kellene
Írország: 85 milliárd euró (2010. november)
Portugália: 70-80 milliárd euró (2011. május)
Spanyolország? Olaszország?
Brüsszeli csúcs megállapodása (2011. 12. 08.)
A válság várható következményei Maastricht óta nem volt ekkora gazdasági reform az EU
ban nő a gazdasági koordináció (17 – 9 – 1) Szerkezeti reformok minden eddiginél fontosabbá válnak Nemzeti szuverenitás csökken, a Bizottság és a Parlament szerepe nő Kormányközi megállapodás, nem alapszerződés módosítás.
Költségvetés
A költségvetés bevételi oldala Vámok Mezőgazdasági lefölözések, cukor-
hozzájárulás Az ÁFA-forrás (HÉA) A GNI-forrás
Az EU költségvetés bevételei 2007-es pénzügyi év
€
Vámok, mezőgazdasági és cukorpiaci lefölözések Egyéb
ÁFA-alapú bevételek
15%
1%
15%
2007 69%
GNI alapú bevételek
Bevételek 2012
A költségvetés kiadási oldala a Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai 1993: átfogó reform → az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. a Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek 1997: a kiadások mintegy 37%-a a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai a belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozása a stratégiai szektorokra koncentrálva a külső politikák az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei (pl. a PHARE-program forrásai is) az adminisztratív kiadások az Unió működtetéséhez szükséges összegek (nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki)
Az Európai Unió költségvetése
€
2007-es pénzügyi év FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Versenyképesség Kohézió
2007
AZ EU, MINT GLOBÁLIS PARTNER
5.4%
43.3%
126,6 milliárd Euró 0.4% 1.0% 5.5%
33.7%
10.7% MEZŐGAZDASÁG
KOMPENZÁCIÓ VIDÉKFEJLESZTÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG, SZABADSÁG BIZTONSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG ADMINISZTRATÍV KIADÁSOK
Mire költi az EU a pénzt? Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a
Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6%
Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41%
Igazgatási és egyéb költségek 6%
Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46%
Kiadási oldal 2014
Kiadási oldal
A költségvetés elvei az egységesség és a költségvetés teljességének elve
a Közösség minden bevételét és kiadását, illetve az Európai Unió költségvetésének terhére teljesített minden kiadását egyetlen dokumentumba kell foglalni az évenkéntiség elve a költségvetés egyszerre csak egy költségvetési évre vonatkozóan kerül elfogadásra, továbbá, hogy a jelen költségvetési évre szóló kötelezettségvállalási, illetve fizetési előirányzatokat elvileg az év során kell felhasználni az egyensúly elve a költségvetési évre vonatkozó becsült bevételeknek meg kell egyezniük az adott évre vonatkozó fizetési előirányzatokkal: bármilyen felmerülő költségvetési hiány fedezésére szolgáló kölcsönfelvétel nem összeegyeztethető a saját források rendszerével és nem engedélyezett az elszámolási egység elve a költségvetés euróban készül és kerül végrehajtásra, továbbá a számlák is euróban kerülnek bemutatásra
A költségvetés elvei a globális fedezet elve
az összes bevételnek fedeznie kell az összes fizetési előirányzatot azon korlátozott számú bevételi tétel kivételével, amelyek bizonyos kiadási tételekhez kötöttek. Minden bevétel és kiadás teljes mértékben, egymással szembeni kiigazítások nélkül bevitelre kerül a költségvetésbe. a specifikáció elve minden előirányzatnak egy speciális célhoz kötöttnek kell lennie az előirányzatok közötti keveredés megelőzése végett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve a gazdaságosság és hatékonyság elvei alapján kerül meghatározásra az átláthatóság elve összhangban készül, megbízható információt biztosítva a költségvetés és az elszámolások végrehajtásáról
A közösségi költségvetés kritériumai Externalitás elve: annak feltételezése, hogy a tevékenységek
egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partnerországokban is megjelennek Oszthatatlanság: bizonyos tevékenységek nem oszthatók szét a tagországok között, így ezeket közösségi szinten kell finanszírozni Kohézió: a Közösség mindegyik polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát Kiegészítőség (subsidiarity): a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, amennyiben semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják
A költségvetés bevételi oldala Vámok Mezőgazdasági lefölözések, cukor-
hozzájárulás Az ÁFA-forrás (HÉA) A GNI-forrás
Az EU költségvetés bevételei 2007-es pénzügyi év
€
Vámok, mezőgazdasági és cukorpiaci lefölözések Egyéb
ÁFA-alapú bevételek
15%
1%
15%
2007 69%
GNI alapú bevételek
Bevételek 2012
A költségvetés kiadási oldala a Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai 1993: átfogó reform → az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. a Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek 1997: a kiadások mintegy 37%-a a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai a belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozása a stratégiai szektorokra koncentrálva a külső politikák az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei (pl. a PHARE-program forrásai is) az adminisztratív kiadások az Unió működtetéséhez szükséges összegek (nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki)
Az Európai Unió költségvetése
€
2007-es pénzügyi év FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Versenyképesség Kohézió
2007
AZ EU, MINT GLOBÁLIS PARTNER
5.4%
43.3%
126,6 milliárd Euró 0.4% 1.0% 5.5%
33.7%
10.7% MEZŐGAZDASÁG
KOMPENZÁCIÓ VIDÉKFEJLESZTÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG, SZABADSÁG BIZTONSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG ADMINISZTRATÍV KIADÁSOK
Mire költi az EU a pénzt? Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a
Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6%
Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41%
Igazgatási és egyéb költségek 6%
Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46%
Kiadási oldal 2014
Kiadási oldal
