DR. BÉNYEI PÉTER egyetemi adjunktus

DR. BÉNYEI PÉTER egyetemi adjunktus PUBLIKÁCIÓS LISTA A)

LEKTORÁLT/REFERÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK (A MAB-NAK A TÖRZSTAGSÁGRA VONATKOZÓ SZEMPONTRENDSZERE ALAPJÁN, LÁSD A FÜGGELÉKET)

I. Szakkönyv, monográfia 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul 1. A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében. Debrecen, 2007. 457. p II. Egyetemi/főiskolai tankönyv 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul III. Könyvfejezet 1. Külföldön idegen nyelven 1. Zsigmond Móricz = Twentieth-Century Eastern European Writers. First Series, edited by Steven Serafin, Associate Editor István Dobos, Detroit-San FranciscoLondon-Boston, 1999, [Dictionary of Literary Biography; volume 215], 262– 272. 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul 1. Elhagyva van, aki elhagyja magát.” A nemzeti identitástudat kérdései a Zord időben. = Nemzet – identitás – irodalom. A nemzetfogalom változatai és a közösségi identifikáció kérdései a régi és a klasszikus magyar irodalomban. szerk. Bényei Péter és Gönczy Monika, Debrecen, 2005, 433–482. 2. „A szerelem élete.” A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája = Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések Debrecen, 1997, 257–280. IV. Szakfolyóiratban megjelent tanulmány 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul

10

1. „Vetkőzd le az új embert, s öltsd fel a régit”: Interszubjektivitás és individuáció az Enyim, tied, övé című Jókai-regényben It, 2012/3, 348–367. 2. „egy eltemetett világ halott dicsősége”A kollektív trauma és a gyászmunka nyomai Jókai Mór novellaciklusában (Forradalmi- és csataképek) Studia Litteraria 2011/3–4, 78– 110. 3. „Mert rettenetes hagyomány az önkéz ontotta vér!” (A meghívott halál tematizálása Jókai Mire megvénülünk című regényében) Alföld, 2011/2, 74–90. 4. Eposz és történelmi regény Új Hegyvidék, 2009–2010/1–4, 78–96. 5. Tükör, által... Az önéletírás változatai és antropológiai távlatai a Jókai-prózában (A tengerszemű hölgy; Öreg ember, nem vén ember) = Tanulmányok a klasszikus magyar irodalom köréből, Studia Litteraria, XLVIII. 2010, 150–181. 6. Rítus és archetípus a videoklipekben Vörös Postakocsi, 2010 nyár 12–19. 7. A megszabadított Midasz: A bűntapasztalat változatai Az arany emberben Alföld, 2009/10, 45–58. 8. A közösségi trauma irodalmi reprezentációja Létünk 2009/3, 5–15. 9. „Anyai szeretet ez, mely a bánatost elringatja” (Kemény Zsigmond regényeinek tragikumáról) Alföld, 2007/8, 67–85. 10. A Kemény-regények drámaiságának és tragikumának kérdései - kritikatörténeti kontextusban Studia Litteraria 2005, Tomus XLIII. 66–114. 11. Regény és történelem (A 19. századi történelmi regény lehetőségei a múlt reprezentációjában) Tiszatáj, 2004/11, 51–74. 12. Reprezentáció és allegorizáció. [Kemény Zsigmond: Zord idő] Alföld, 2003/1, 60– 78. 13. Drámaiság és történelmi regény. [Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya] Irodalomtörténet, 2002/4, 533–560. 14. Kísérlet a nemzeti teleológia érvényességének fenntartására. [Jókai Mór: A kőszívű ember fiai] Alföld, 2002/3, 68–90. 15. Elbeszélések a személyiség identitásvesztéséről [Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán] Studia Litteraria, 2000, Tomus XXXVIII. 65–83. 16. Egy irányregény "iránytalansága": relativizmus és metaforikusság Mikszáth Kálmán Különös házasságában Irodalomtörténeti Közlemények, 1999/3-4, 290–313. 17. „El volt tévesztve egész életünk”. Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konvenciói alapján [Kemény Zsigmond: A rajongók] Irodalomtörténet, 1999/3, 441–465. 18. A történelmi regény műfajkonstituáló tényezőinek meghatározási kísérlete Studia Litteraria, 1999, Tomus XXXVII. 55–89. V. Gyűjteményes kötetben, konferenciakiadványban megjelent tanulmány 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul B) EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK VI. Szerkesztett kötet

11

1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul 1. Nemzet – identitás – irodalom. A nemzetfogalom változatai és a közösségi identifikáció kérdései a régi és a klasszikus magyar irodalomban. szerk. Bényei Péter és Gönczy Monika, Debrecen, 2005. 2. Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések Debrecen 1997. sajtó alá rendezte, a kísérőtanulmányt és a jegyzeteket írta: Bényei Péter VII. Egyetemi, főiskolai jegyzet 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul VIII. Ismertetés, recenzió 1. Külföldön idegen nyelven 2. Magyarországon idegen nyelven 3. Külföldön magyarul 4. Magyarországon magyarul 1. Elmesélt irodalomtörténet (Szajbély Mihály: Jókai Mór), Alföld, 2012/8, 112– 117. 2. Nem a gyermekek… (Bartis Attila: Nyugalom; Rakovszky Zsuzsa: A hullócsillag éve) Debreceni Disputa, 2009/3. 49–54. 3. Identitások nyomában (Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma), Alföld, 2008/1, 93– 101. 4. A múlt feneketlen kútja (Hites Sándor: A múltnak kútja) Alföld, 2006/3, 94–102. 5. Eisemann György: Mikszáth Kálmán Irodalomtörténet, 2000/1, 157–162. 6. Műfajok „metamorfózisa” (Imre László: A műfajok létformája XIX. századi epikánkban), Hitel, 1997 IX. Egyéb publikációk Lexikoncikkek Kutatási beszámolók, nekrológok, köszöntések Stb. Hivatkozási lista a) recenziók A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében. Debrecen, 2007. 457. p. Z. Kovács Zoltán: Az irodalomtörténet vonzásáról (és választásról) (Bényei Péter: A történelem és a tragikum vonzásában) Alföld, 2008/11. 89–93.

12

Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, Debrecen, 1997. sajtó alá rendezte, a kísérőtanulmányt és a jegyzeteket írta: Bényei Péter 1. Fenyő István, A Csokonai Könyvtár. Források című sorozatról, Irodalomtörténet 1999/3, 479–485 2–3. Nagy Miklós – Z. Kovács Zoltán, Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, Irodalomtörténeti Közlemények, 2001/1–2, 238–244. o. b) független idézetek Regény és történelem (A 19. századi történelmi regény lehetőségei a múlt reprezentációjában) Tiszatáj, 2004/11, 51–74. 1. Szirák Péter, Történelem nem volt, hanem lesz, Alföld 2005/3, 48–53. 2. Medve A. Zoltán, Új és pszeudo. Nedjeljko Fabrio és Márton László történelmi témájú regényeiről Jelenkor, 2009/4. 442–460. Reprezentáció és allegorizáció. [Kemény Zsigmond: Zord idő], Alföld, 2003/1. 60–78. 1. Hites Sándor, „még dadogtak, mikor ő megszólalt”: Jósika Miklós és a történelmi regény, Budapest, 2007. 2. Hites Sándor, Prognózis és anakronizmus. A Zord idő mint politikai példázat = H. S., A múltnak kútja. Tanulmányok a történelmi elbeszélések köréből, Bp., 2004. Kísérlet a nemzeti teleológia érvényességének fenntartására. [Jókai Mór: A kőszívű ember fiai] Alföld, 2002/3, 68–90. 1. Hites Sándor, Politika, poétika, tudományosság: a történelmi regény mibenlétéről = H. S., A múltnak kútja. Tanulmányok a történelmi elbeszélések köréből, Bp., 2004. 2. Szegedy-Maszák Mihály, Nemzeti irodalom az egységesülő világban, Magyar Tudomány, 2004/8, 824–835. 3. Szilágyi Márton, Megváltás és katasztrófa (Eötvös József: Magyarország 1514-ben), Irodalomtörténet, 2004/4, 433–453. 4. Hites Sándor, Jókai hasznáról és káráról, BUKSZ 2003. Tél 321–329. 5. Nyilasy Balázs, A románc és Jókai Mór, Bp., 2005. 6. Szajbély Mihály, Jókai Mór Bp., 2010. Elbeszélések a személyiség identitásvesztéséről [Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán], Studia Litteraria, 2000, Tomus XXXVIII. 65–83. 1. Z. Kovács Zoltán, Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban, Studia Litteraria. Tomus XXXVIII Irodalomtörténet, 2002/1, 146–153. Egy irányregény "iránytalansága": relativizmus és metaforikusság Mikszáth Kálmán Különös házasságában, Irodalomtörténeti Közlemények, 1999/3-4, 290–313. 1. Z. Kovács Zoltán, „A »Vanitatum Vanitas« maga is a húmor”. Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Budapest, 2002. 2. Tahin Szabolcs, „Élőbeszédszerűség” Mikszáth prózájában, Tiszatáj, 2003/11, 53–71. 3. Stemler Miklós, Japán Sárszegen. Az irónia problematikája és jelentősége a Pacsirtában, Prae, 2001/3–4, http://magyar-irodalom.elte.hu/prae/pr/200111/28.html 4. Szilágyi Zsófia, „éreztetése kissé érzéki” (A novellaciklus műfaja és A jó palócok erotikája) = Sz. Zs., A féllábú ólomkatona, Pozsony, 2005, 136–159.

13

5. S. Varga Pál, A pásztortűz lángja. Az eposz és a regény őrségváltásának néhány vonása a magyar irodalomban, Hitel, 1999/7, 88–101. 6. Tarjányi Eszter: Az irányregény és a családregény köztes terében Kísérlet a nemzeti narratíva megújítására Budapesti Negyed 57. (2007/3.) http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/57/tarjanyi.html „El volt tévesztve egész életünk”. Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konvenciói alapján; [Kemény Zsigmond: A rajongók] Irodalomtörténet 1999/3. 441–465. 1. Bence Erika, A történelmi nevelődési és művészregény a 19. századi magyar irodalomban, Létünk 2007/4, 78–91. 2. Pintér Borbála, A széttöredezettség mint regényszervezőelem: Kemény Zsigmond három regényéről Iskolakultúra 2005/1. 110–122. 3. Török Lajos, A történelem (félre)olvasása. (Jókai Mór: Erdély aranykora) = SzegedyMaszák Mihály – Hajdu Péter (szerk.), Romantika: világkép, művészet, irodalom, Bp., 2001, 242-259. 4. Kondor Tamás, Katarzisértelmezések a 19. századi magyar tragikumelméletekben, Studia Litteraria, 2000, 40-65. A történelmi regény műfajkonstituáló tényezőinek meghatározási kísérlete Studia Litteraria 1999. Tomus XXXVII. 55–89. 1. Hites Sándor, „még dadogtak, mikor ő megszólalt”: Jósika Miklós és a történelmi regény, Budapest, 2007. 2. Hites Sándor, Politika, poétika, tudományosság: a történelmi regény mibenlétéről = H. S., A múltnak kútja. Tanulmányok a történelmi elbeszélések köréből, Bp., 2004. 3. Hites Sándor, Műfaj, örökség, revízió = H. S., A múltnak kútja. Tanulmányok a történelmi elbeszélések köréből, Bp., 2004. 4. Szilágyi Márton, Megváltás és katasztrófa (Eötvös József: Magyarország 1514-ben), Irodalomtörténet, 2004/4, 433–453. 5. Jászberényi József, A nyelv, a valóság és a tények átértékelése, Korall, 2001. Ősz-Tél 163–185. 6. Kisantal Tamás, Elágazó történetek… (Lawrence Norfolk: A pápa rinocérosza) Prae, 2001/1–2. 7. Szabó Levente, Emlékezetközösségek és Mikszáth Kálmán Új Zrínyiásza = Szabó Levente – Tóth Zsombor (szerk.), Diskurzusok, perspektívák, relevanciák, Kolozsvár, 2001. „A szerelem élete.” A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája = Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések Debrecen, 1997, 257–280. 1. Pozsvai Györgyi, Visszanéző tükörben: az Álmok álmodója ezredvégi olvasata, Bp. 1998. 2. Z. Kovács Zoltán, „A »Vanitatum Vanitas« maga is a húmor”. Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában. Budapest 2002.

14

FÜGGELÉK MAB-ÁLLÁSPONT: A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KÖRE törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk1, egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet, fordítás ókori klasszikus nyelvből stb.), amely: a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott, d) lektorált2, e) referált (közismert adatbázisban fellelhető)3, f) a tudomány/művészeti ág függvényében impakt faktoros, g) szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg, s ez a kiadvány h) nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál4, i) lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven, j) jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető, k) megrendelhető vagy megvásárolható. Figyelembe vesszük publikációként az elkészült műszaki vagy művészi alkotást, az elfogadott hazai és külföldi szabadalmat; hivatkozásként pedig a szabadalom dokumentált megvalósítását, ipari sorozatgyártását. A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe a következőket: • napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű), • saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált) • egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb. • rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban vagy poszteren, • (könyv)fordítás, kivéve az ókori klasszikusok fordítását szöveggondozással • recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést), • pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés, • szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció (dr.univ., PhD, DLA, CSc, DSc, székfoglaló), • egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás, • tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban) • nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként) • még meg nem jelent (tervezett vagy „megjelenés alatt álló”) írás.

1

Folyóirat: rendszeresen, évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a szóbanforgó periodika számára írt cikkekkel megjelenő, kötetszámmal jelölt kiadvány. 2 Lektorált (peer reviewed, refereed) publikáció: a művet megjelenés előtt független lektor(ok) véleményezte(ék). A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása és konferencia-kiadványban megjelentetése NEM jelent lektorálást. 3 Referált (referenced) publikáció: a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) a jelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl., Web of Science/Science Citation Index, Scopus, Engineering Index stb.), vagy egy referáló folyóiratban. 4 Hazai kiadású, nemzetközi megjelenésű publikáció: olyan publikáció, amely hivatalos rendszeres (előfizetéses), nagyobb példányszámú, nemzetközi terjesztésű kiadványban jelent meg.

15