Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329
[email protected]
A pénz fogalma Mi is a pénz…? „Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére” A pénz alapvető tulajdonsága likvid jellege A pénz funkciói: – árkifejezés (értékmérés) – csereeszköz – fizetési eszköz – gazdaság-tárolás – világpénz
Árkifejezési, értékmérési funkció
eredetileg értékmérési funkció…
– viszonyítási folyamat – az adott áru értékét „valamihez” mérik – kezdetben valamely kitüntetett áru, jószág volt a viszonyítási alap – a forgalmi pénz megjelenése után főleg a nemesfém alapú valuták (értékpénzek, pénzáruk) vették át ezt a szerepet (pénzláb: egy valuta egységének megfelelő nemesfém súly)
– az első világháború után a nemesfém pénzforgalom (és az átválthatóság) fokozatosan megszűnt
árkifejezési funkció – a XX. századtól
– a pénzláb szerepét a valuta nemzetközi árfolyama, illetve belső vásárlóereje vette át vegyük észre: a pénz ilyen funkciójában csak elvi, elszámolási egység, nem szükséges az anyagi jelenléte
Csereeszköz (forgalmi eszköz) funkció
a pénz anyagiasult, „megfogható” formájú jelenléte – (értékpénz vagy pénzhelyettesítő)
árukkal és szolgáltatásokkal egyidejűleg, ellentétes irányban mozog a forgalomban lévő mennyiséget a kereslet arányában kell szabályozni
– tranzakciós kereslet – tartalékolási (felhalmozási) kereslet – spekulációs kereslet
helyettesíthetőség: a pénz lényegében bármivel helyettesíthető, aminek forgalmi mennyisége nem haladja meg a keresletet
Fizetési eszköz funkció
a pénzmozgás önállóvá válik a pénzmozgás az áruval és szolgáltatással ellentétes irányban, nem egyidejűleg történik, pl.: – adófizetés – bérfizetés (főleg a közszférában)
pénzügyi szolgáltatás (pénzgazdaság és reálgazdaság itt elválik egymástól!) pl.: – – – – – –
átutalások hitelnyújtás/felvétel befektetés tőkemozgás pénzváltás határidős ügyletek
Gazdaság-tárolási (kincsképző) funkció A középkorban, a pénzgazdálkodás (újra)elterjedése előtt a vagyonosok jövedelmüket természetben kapták A pénz megjelenésével megjelent a felhalmozás is (azaz a tőke… kezdeti kapitalizmus) Mihez kezd a felhalmozott pénzzel a tulajdonos?
– hitelnyújtás közvetlenül vagy közvetetten (pénzügy) – tulajdonrészesedés (értékpapírok) – vállalkozás
Alapvető feltétel, hogy a pénz értékálló legyen (nem lehet halmozni gyorsan értékvesztő holmit)
Világpénz funkció a világpiac kialakulásával, a XIX. századtól igény jelentkezett olyan pénzre, amelynek érvényessége nemzetközi volt ezt a szerepet az első világháború végéig az angol font sterling töltötte be
– a font aranyra korlátlanul beváltható volt (bizalom!) – Nagy-Britannia az egyik legnagyobb, legfejlettebb kereskedelmű ország volt – nagyfokú jogbiztonság és rend uralkodott
a második világháború után az USA dollár vette át ezt a szerepet (Bretton Woods-i egyezmény) a világpénz funkció két szerepköre:
– tartalékvaluta – szerep (klíringelszámolás) – kulcsvaluta – szerep (árfolyam viszonyítás)
A pénz eredete
Kezdetben vala önellátás… Az őskor végén megjelenik a szakosodás, és ezzel az árutermelés Az áru léte megindította a cserekereskedelmet… …és hamar kiderült, hogy valami hiányzik Ugyanis a cserekereskedelemben: – Az áruk értékének összehasonlítása nehézkes – A minőségi különbségek nehezen kezelhetők – Nem mindig találkozik a kínálat és a kereslet
A pénz eredete
Megjelenik az árupénz (sokszor mint viszonyítás alap) Tulajdonságai: – osztható, de egynemű – értékálló – mindenki által keresett (fogyasztott) és elfogadott
Pl.:
– haszonállat (kecske, szarvasmarha), – só, fűszer – napjainkban: cigaretta, vagy üveges szeszesital is!
De itt is problémát okoz az összehasonlítás – pl. tíz ökör nem mindig egy ökör tízszeresét éri
Mezopotámia
Az első pénzfunkciók itt jelennek meg Redisztribúciós, „újraelosztásos” gazdasági rendszer – a termelt javakat az uralkodó begyűjtette, majd újraosztották
A kezdeti időkben így szabad kereskedelem vélhetően nem volt Mezopotámia, i.e. 4. évezred: a sumérok kifejlesztik az írást (ékírás) és a számolást
– „felismerik” a végtelen számsort – a számolásuk alapját a 60-es szám adja
Fémet vettek viszonyítási értékként (értékmérés!)
Mezopotámia és Egyiptom
Az értékmérés elterjedt, de mennyi legyen az egységnyi súly…? A viszonyítási fémmennyiség fokozatosan 1 mina (kb. 400 gramm) ezüst lett – 180 búza(árpa)szem = 1 sékel – 60 sékel = 1 mina (…= font) – 60 mina = 1 talentum
A talentum túl nagy súly volt, ezért az aranyat is bevonták a viszonyítási rendszerbe 1 : 13 1/3 arányban (szakrális okból, a naphold keringési idejének hányadosából eredeztetve)
– 1 mina arany = 13 1/3 mina ezüst (=360 mina réz, ez később feledésbe merült…)
Egyiptom: az újbirodalom idején már léteztek szabványsúlyok – deben: kb. 90 gramm – 10 kite = 1 deben
A súlyokat általában rézben vagy ezüstben mérték
Mezopotámia és Egyiptom A nemesfém vélhetően alig került forgalomba, csak a templomokban és a kincstárakban őrizték A kereskedelem főként a templomok udvarán zajlott, papok, írnokok (írás-és számolási ismeretekkel rendelkezők) vezetésével
Ebben a rendszerben nem is volt szükség forgalmi pénzre de mi történt, ha az emberek egymás között közvetítő nélkül akartak cserélni?
Szükség volt valamire, amit bárki, bármikor, bármilyen áru ellenértékeként elfogadott – a pénz mint csereeszköz megjelenésére lassan kialakult az igény
A fizetőeszköz addig bír értékkel, amíg a kereslettel arányban áll rendelkezésre A „különös” fizetőeszközök ezért általában csak izolált gazdasági környezetben őrzik meg értéküket A nemesfém ezért (is) vált évszázadokon keresztül standard értékmérővé. Ugyanis:
– – – –
ritka (értékével arányban van kitermelésének költsége) könnyen elválasztható, finomítható, megmunkálható nem korrodál, nem romlik meg „szép”
A forgalmi pénz megjelenésével a csere véglegesen két aktusra bomlott: vételre és eladásra
