Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329
[email protected]
A török kor kezdete Magyarországon
A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt 1526: mohácsi csata – Elesik II. Lajos király – A magyar hadsereg zöme megsemmisül, a főnemesek nagy része elesik – A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között
Mindkettejüket megkoronázzák… (Trónkövetelési érvek: – Ferdinánd részéről a Habsburg-Jagelló házassági szerződés – Szapolyai János részéről az 1505-ös Rákosi végzés)
A török kor kezdete Magyarországon
1541: Buda bevétele, az ország de facto három részre szakad: – Királyi Magyarország (Habsburg uralkodói fennhatóság) – Keleti Magyar Királyság, 1570-től Erdélyi Fejedelemség – Hódoltsági terület
A hódoltsági területek helyzete
Vilájet: tartományi alapegység – – – –
A gyors terjeszkedéshez szervezték őket a török birodalomban A magyar hódoltsági területen összesen hét vilajetet alakítanak ki Élén a beglerbég (pasa) állt A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység)
A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek A török-kor kezdetének szultánja I. Szulejmán
A hódoltsági területek helyzete
A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) – (szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem – ziámet birtok: 20.000 – 100.000 akcse jövedelem – tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem
Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg – – – –
állami adó (dzsizje) földesúri adó (iszpendzse) „hitetlenek adója” (haradzs) „gyermekadó” (devsirme)
A gazdaság általános jellemzői a XVI. – XVII. században
A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a külkereskedelmi piaca – A gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik – A Királyi Magyarország és Erdély területén egyre érezhetőbb az allodiális (földesúri kezelésű) területek növelése - irtásterületek kialakítása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés) – A zselléresedés miatt lassan megjelenik a bérmunka
Ipar, kereskedelem: a háborús helyzet miatt a belső áruforgalom érezhetően visszaesik – A mezőgazdasági kivitelért cserébe iparcikkek importja zajlik – ez nem segíti elő a hazai ipar fejlődését
Az északi területeken a bányászat továbbra is virágzik, a bányavárosok erős fejlődést mutatnak
A forgalmi pénzekről…
Károly Róbert idején jelenik meg Csehországból a garas 1499: megjelenik a tallér 1526 után elterjed a krajcár is A kereskedelemben Lengyelország szerepe egyre jelentősebb lesz, így új fizetőeszközként megjelenik a poltura (a lengyel poltorak mintájára)
Tiroli krajcár
A török-kor vége 1683: a török hadsereg utolsó támadása Bécs ellen 1686: Buda felszabadítása 1699: Karlócai béke (Temesköz kivételével az egész ország területe felszabadul) Az abszolutista osztrák országirányítás ellen megindul a Rákóczi-szabadságharc
– I. Lipót (1657-1705), majd I. József (1705-1711) erősen központosító politikát folytatott
1711: a szabadságharc vége (bukása…) után Habsburg hatalmi konszolidáció
A török-kor vége
A XVIII. század uralkodói Felvilágosult abszolutizmus időszaka
1711-1740: III. Károly 1740-1780: Mária Terézia 1780-1790: II. József
Magyarország gazdaságtörténete – a török kor után
A Habsburg hatalom helyzete 1711: megkezdi uralkodását III. Károly – utolsó egyenes ági férfi uralkodó a dinasztiában – 1723: Pragmatica Sanctio 1740-1748: Örökösödési háború – Szilézia porosz fennhatóság alá kerül – A Habsburg hatalom viszont megszilárdul KözépEurópában Német-római birodalom: a császári hatalom 1648-tól már csak névleges A birodalmi szemlélet egyre jobban Közép-Európára koncentrálódik
Gazdaság- és iparpolitika
1754: kettős vámrendszer bevezetése – Philip von Hörnigk elképzelésének megvalósítása – alapelv: munkamegosztás a birodalmon belül – erős külső vámmal a készáru beáramlását korlátozta, a belső vámok a termelési munkamegosztást rögzítették
A kettős vámrendszer eredményeképpen a magyar agrárexport jelentősen bővült, de az ipar fejlődése lényegében megállt – 1790 körül még csak kb. 125 ipari – manufakturális üzem működik az ország területén
1761: céhrendelet – a céhek monopóliumait korlátozzák – eredménye az olcsóbb és bővebb áruellátás Magyarország gazdaságtörténete – a XVIII. század
Pénzpolitika
1753: Konvenciós Forint bevezetése – 1 tallér = 2 forint – 1 kölni márka ezüst (kb. 230 gramm) = 10 tallér
A konvenciót (egyezség) Bajorországgal kötötték meg
1762: az első papírpénzek megjelenése
– A kiváltó ok a hétéves háború (1756-1763) volt – Kezdetben igen elfogadottak voltak, mivel átváltásukat nem korlátozták
Magyarország gazdaságtörténete – a XVIII. század
A magyar gazdaság helyzete a XVIII. század végén
A közel 25 éves háborús helyzet jelentős konjunktúrát teremtett Magyarországon – a gabonaexport folyamatosan emelkedett – az árak egyre gyorsabban emelkedtek (1792 és 1812 között tízszeresére) – nagyobb területeket vontak be a termelésbe – kereslet támadt a megfelelő munkaerő iránt
A nemesség a nyereséget nem iparfejlesztésre használta fel, emiatt az iparosodottság szintje továbbra is alacsony maradt 1815 után a háborúk véget értek, dekonjunktúra ideje kezdődött meg Magyarország gazdaságtörténete – az abszolutizmus időszaka
A pénzügyi helyzet válsága a XIX. század elején
1796-tól teljesen fedezetlen papírpénzt hoztak forgalomba – Kényszerárfolyamot vezettek be – Az értékpénzek eltűntek a forgalomból – Meglódult az infláció
1811-ben Ausztria államcsődöt „ismer el” – A forgalomban lévő pénzt a névérték ötödéért kellett beváltani (vagyondézsma)
A háború végével, 1815-ben nyílt lehetőség a pénzügyi rendszer újjászervezésére 1816. június 1-én megalapították az Osztrák Nemzeti Bankot (ONB)
Magyarország gazdaságtörténete – az abszolutizmus időszaka
A reformkor
Egyik alapgondolat a magyar gazdaság fejlesztése – igényként osztrák oldalról is jelentkezett!
Cél volt a feudális kötöttségek leépítése, megszűntetése – – – –
az ősiség miatt hitelélet nem alakul ki a céhrendszer felszámolása jobbágyság felszabadítása az egységes vámterület létrehozása
Fontos célként az infrastruktúra fejlesztését is célul tűzték ki (gőzgép tökéletesítése) Magyarország gazdaságtörténete – a reformkor
A gőzgép és a gőzvontatás megjelenése, elterjedése Megbízható üzemű gőzgép kifejlesztése közel egy évszázadig tartott (Newton 1680, Papin 1690, Newcomen 1705, Watt 1769) 1807. augusztus 11.: Az első gőzhajó (Fulton) Trevithick 1804: vasúti vágányokon szállításra alkalmazott gőzgép gondolata Stephenson 1825. szeptember 27.: StocktonDarlington gőzüzemű vasút
Az intézményrendszer tőkés átalakítása Jobbágyfelszabadítás Iparszabadság
Közteherviselés Vámrendszer
átalakítása
Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Jobbágyfelszabadítás teljes (személyi – dologi) függetlenítés 1836: földesúr-jobbágy viszonyát rendező törvények 1840: önkéntes örökváltság 1848 április: kötelező örökváltság
–úrbéres, vagy „annak tekinthető” földekre terjedt ki (kb. 40%-a az összes művelt földterületnek) –állami kárpótlás ígérete a (volt) földesúrnak
1853: úrbéri pátens szabályozza kártalanítás módját és mértékét Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Iparszabadság a vállalkozás szabadsága
1840: kereskedelmi- és váltójog –váltótörvény –csődtörvény –kereskedői – gyári jogviszonyok –társaságok szervezeti felépítése
(1849-1861: osztrák jog) 1859: Iparrendtartás 1872: a céhrendszer végleges megszűntetése 1875-81: egységes kereskedelmi, váltó- és csődtörvény Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Közteherviselés, adóreform
1848: nemesi adómentesség eltörlése – kb. 550 ezer nemes, a lakosság 5 %-a
1850-51: az osztrák adórendszer bevezetése –egyenes adók: föld-, ház-, kereseti-, jövedelemadó –közvetett adók: fogyasztási adók, monopóliumok, vámok, illetékek
1867: az egyenes adók ügye a Monarchia kormányainak külön hatáskörébe kerül Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Vámunió, vámliberalizálás 1850: belső vámhatár megszűntetése 1852-53: a külső vámhatár liberalizálása
–vámtételek számának csökkentése –a vámösszeg legmagasabb értékének csökkentése
1867: francia-osztrák és angol-osztrák kereskedelmi szerződés aláírása – Legnagyobb kedvezmény elve – a szerződésben érintett országokra más vámszabályok vonatkoztak Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Pénzügyi közvetítés, hitelrendszerek Kezdetben szakosodott pénzintézetek alakultak:
Takarékpénztárak – Lakossági megtakarítások összegyűjtése – 1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár (Fáy András)
Kereskedelmi és hitelbankok – Rövid lejáratú kereskedelmi ügyletek, váltóleszámítolás
Jelzáloghitel-intézetek – Ingatlanfedezetre, elsősorban földre nyújtottak hitelt
1864: Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalapítása 1873: Bécsi tőzsdekrach, az első komolyabb „kijózanító” válság – főként a „gründolási láz”, azaz cégalapítási roham váltja ki Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
Pénzrendszer
1848-49 Forradalom és szabadságharc: Kossuth – Bankók – Fedezet nélküli bankjegyek – A szabadságharc bukása után érvénytelennek minősítik őket
1857: Bécsi pénzverési egyezmény – Ausztria, egyes német államok és Liechtenstein között
Az új valuta neve: Osztrák értékű forint (OÉF) – Ezüstalapú valuta, 1 osztrák értékű forint = 100 krajcár (decimális rendszer) Magyarország gazdaságtörténete – pénzrendszer a XIX. sz. közepén
Gazdaságpolitikai irányok a neoabszolutizmus idején
1848-1851: Inflációs politika
(Philipp von Krauss)
– Pénzbőség fokozása, adóreform, bevételnövekedés
1855-1860: Valutastabilizációs politika Bruck)
– – – –
(Karl Ludwig von
Ezüststandard újraalkotása (OÉF 1857) Államjegyek helyett (kötelező) államkölcsön kibocsátása Privatizáció Magántársaságok támogatása
1860-1865: restriktív politika
(Ignaz von Plener)
– A jegybanki autonómia törvényes biztosítása (1862) – Deflációs pénzpolitika
A korszakban az Osztrák Császárság sorozatosan katonai és politikai vereségeget szenved… Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása
