A szellemi alkotások joga
8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban
Szerzıi jog
Iparjogvédelem
• szabadalom Személyhez főzıdı jogok
Vagyoni jogok
•Használati minta oltalom •Formatervezési minta •Know-how •Védjegy •Földrajzi árujelzı
Nemzetközi magánjog
2011. március 31.
I. A szerzıi jog
Nem mő (pedig megfelel a feltételeknek):
„mővet” védi → 3 fı terület: irodalom, tudomány, mővészetek Mi a mő? Szellemi tevékenységbıl eredı Eredeti Egyéni alkotás (nem vizsgálja a minıségi és mennyiségi követelményeket, pl. a rögzítettséget)
Többszörözés Terjesztés Nyilvános elıadás Átdolgozás
Személyhez tapadó jogok (nem forgalomképesek) → nyilvánosságra hozás joga, névhez való jog, mő sérthetetlenségéhez való jog) Vagyoni jogok
Védelmi idı: a megalkotástól a szerzı haláláig + a szerzı halálát követı év január 1-tıl 70 évig Szerzıtársak esetén: utolsó halálától Ha halál után hozzák nyilvánosságra: + 25 év Védelmi idı után: közkinccsé válik
Munkaviszony során létrehozott mő esetén:
Idézés joga Átvétel joga (~idézés) → csak oktatás céljára Iskolai oktatás, tudományos ismeretterjesztés Magáncélú másolás (jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálhatja) DE teljes könyv: kézzel vagy írógéppel Híranyag szabad átvétele Nyilvános tárgyalás, elıadás Mőkedvelı elıadások Nemzeti és vallási ünnepek
A szerzı jogai:
Nem tulajdonjog csak Felhasználás Felhasználói szerzıdések Pl. kiadói szerzıdés
A szerzıi jog korlátja: a szabad felhasználás
Győjteményes mő: akkor védendı, ha a válogatá/szerkesztés egyéni (lehet hogy az egyes mővek nem védettek, de az egész igen)
Vagyoni jogok: felhasználás → örökölhetıek → felhasználásnak minısül:
Ki a szerzı? → aki a mővet megalkotta (győjteményes mőnél a szerkesztı, az is, aki fordított vagy könyvbıl forgatókönyvet írt)
Jogszabály, bírósági határozatok Ötlet, elgondolás Matematikai mővelet, stb.
Személyhez tapadó jogok a szerzıt illetik A munka átadásával a vagyoni jogok a munkáltatóra szállnak
1
Kódex
II. Iparjogvédelem
F.
Szabadalom Használati minta oltalom Formatervezési minta Know-how Védjegy Földrajzi árujelzı
Nem szabadalmaztatható:
A.
19. § A szerzıi jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.
B. C. D. E.
A) Szabadalom
Fogalma: oltalmazott találmány, a feltaláló vagy más jogosult (szabadalmas) részére kizárólagos jogokat nyújt az oltalmi idı alatt (20 év) a találmány feletti rendelkezésre és biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását Szabadalmaztathatóság kritériumai:
új (világviszonylatban) → ha nem tartozik a technika állásához feltalálói tevékenységen alapuló → a találmány szakember számára nem nyilvánvaló iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén
Személyhez főzıdı jogok
Vagyoni jogok
→ Feltalálót illetik meg (nem a szabadalmast) Névjog Titokban tartási jog Integritáshoz való jog
az a találmány, amelynek tárgya azonos korábbi elsıbbségő szabadalom tárgyával ami a tv. szerint nem minısül találmánynak (pl. felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás) emberi, állati kezeléskor használt gyógyászati, sebészeti eljárások olyan találmány, melynek hasznosítása közrendbe, közerkölcsbe ütközne (embrió klónozása ipari, kereskedelmi célra) növény-, és állatfajták (→ egyéb oltalomban részesülnek)
Szabadalmast illeti Kizárólagos hasznosítás joga Elıállítás Használat Forgalomba hozatal → ezt nem sérti: magánhasználat, kísérlet, gyógyszer gyógyszertári készítése
Fellépés a találmánybitorlókkal szemben Ezek a jogok forgalomképesek Kötelezettség: találmány hasznosítása, oltalom fenntartása (díj)
2
Szabadalom bejelentése
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szabadalmi bejelentés (kérelem, igénypontok, leírás, bejelentési díj) Alaki vizsgálat Újdonságkutatás Bejelentés közzététele Érdemi vizsgálat Határozathozatal Védelmi idı: 20 év Uniós/nki szabadalom
B) Használati mintaoltalom
Szolgálati találmány: ha a feltaláló munkaviszonyból folyó kötelezettsége a feltalálás. → a szabadalom a munkáltatót illeti meg Alkalmazotti találmány: a feltaláló - anélkül, hogy erre munkaviszonyból származó kötelezettsége lenne - olyan találmányt dolgoz ki, melynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. → a munkáltató nem szabadalmas, de ex lege jogosult a találmány hasznosítására
Kizárt:
Fogalma: találmányi szintet el nem érı új elgondolások jogi védelme „kis szabadalom”. A szabadalomtól az újdonság szintje különbözteti meg, nem világviszonylatban, csak Mo-i viszonylatban kell újnak lennie Tárgya lehet:
Személyhez tapadó jogok
Fogalma: egy termék egészének vagy részének megjelenésére (rajzolat, körvonalak, alak, színek) vonatkozó oltalom Oltalom feltételei:
Védelmi idı: 10 év
valamely tárgy kialakítására, szerzetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha ez új (hazai viszonylatban) feltalálói tevékenységen alapul iparilag alkalmazható
C) Formatervezési minta
termék esztétikai kialakítása (→ formatervezési minta) állat és növényfajta olyan megoldás, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik
Új Egyéni jelleg (eltérı összbenyomást tesz a használóra)
Oltalomból való kizárás: olyan külsı jelleg, amely kizárólag a termék mőszaki rendeltetésének következménye a közrend, közerkölcsbe ütközı minta állami felségjelt, nemzetközi szervezetet megilletı jelzés jogtalan használata a minta azonos korábbi elsıbbségő mintával
névjog szerzıi minıség elismerése csak hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni
Vagyoni jogok
kizárólagos jog a hasznosításra (a minta szerinti termék elıállítása, használata, forgalomba hozatala) fellépési jog az engedély nélkül hasznosítóval szemben → korlátja: magánhasználat, kísérlet, oktatás Védelmi idı: 5 év (4x megújítható)
3
D) Know-how
Fogalma: mőszaki ismeretek (tudás, tapasztalat) amely ahhoz szükséges, hogy egy termék elıállítása, vagy eljárás alkalmazása minél nyereségesebb legyen Lényege: gyakorlatban felhasználható, közkincsé nem vált ismeret és tapasztalat, amely áruként szerepelhet, mivel vagyoni értéke van. Szabályozása: a Ptk. deklarálja a know-how oltalmát, de más hazai szabályozása nincs Oltalom tartalma: a jogosult személyiségi jogi igényeket érvényesíthet a Ptk. szabályai szerint + követelheti, hogy a jogtalanul használó részesítse ıt a vagyoni eredményben
Nem részesülhet védelemben:
áru jellegébıl következı közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközı megtévesztı állami felségjelbıl, hatóságot, nemzetközi szervezetet megilletı jelzésbıl álló megjelölés korábbi elsıbbségő védjeggyel azonos más védjeggyel összetéveszthetı személyhez főzıdı jogokat sértı megjelölés
E) Védjegy
Jogok
F) Földrajzi árujelzı
a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására Védelmi idı: korlátlan idıre Mezıgazdasági terméke, borászat Mo-n csak az EU teljes területére lehet → EUs jogszabályok rendelkeznek róla
Személyhez tapadó jogok nincsenek Vagyoni jogok:
Fogalma: a legfontosabb árujelzı, amelynek funkciója az áruk, szolgáltatások azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, fogyasztók tájékozódásának elımozdítása. A védjegy olyan ábrázolható megjelölés, melyet kizárólag a védjegyoltalom jogosultja használhat vagy hasznosíthat. Védjegyoltalomban részesülhet: → grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére (szó, bető, ábra, szín)
kizárólagos használati jog (árukon alkalmazásra, forgalomba hozatalra, használatra, reklámozásra, engedélyezésre) eltiltás joga (más nem használhatja)
Oltalmi idı: 10 év, további 10-10 évre (korlátlanul) meghosszabítható
Kódex
20. § (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetıleg ahol a bejelentést megtették. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerően alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.
4
Házasságkötés
Családi viszonyok
A házasság és érvényessége
Házasság érvénytelensége
Ha egyenesági rokonok Testvérek Testvér vér szerinti leszármazója Volt házastárs egyenesági leszármazójával Örökbefogadó-örökbefogadott Cselekvıképességet kizáró gondnokság Cselekvıképtelenség (nincs gondokság) Egyébként nem álltak fent a feltételek → érvénytelenítési per → alakszerőség be nem tartása miatt 6 h.b.
Házasság felbontása
Bármely házastárs kérelmére/közös kérelemre ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott Végleges az elhatározás, ha
Mindenben megegyeztek 3 éve megszakadt az életközösség
Tartás követelhetı, ha rászorul → ha a megélhetést nem veszélyezteti → megszőnik, ha már nem rászoruló, érdemtelenné válik, újra férjhez megy
Együttesen jelenlevı házasulók kijelentik az anyakönyvvezetı elıtt személyesen, hogy házasságok kívánnak kötni Nyilvános, 2 tanú, igazolni kell, hogy nincs törvényes akadálya Szándék bejelentése után 30 napra lehet kitőzni az idıpontot → felmentés adható (közeli halállal fenyegetı egészségi állapot)
F e l m e n t é s
a d h a t ó
A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különbözı, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.
A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó.
Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. (fordítva is igaz, ha magyar áp. külföldön akar házasodni) A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.
A házasság felbontása A házasság felbontásának feltételeit annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történı benyújtása idején a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga a keresetlevél benyújtása idején különbözı, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában ha valamelyik házasfél magyar állampolgár a magyar jogot, ellenkezı esetben pedig annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetıleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.
5
A házasság felbontására irányadó külföldi jogot a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a) a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a külföldi jog a házasság felbontását kizárja, vagy a bontás feltételei a külföldi jog szerint hiányoznak, de a magyar jog szerint megvannak; b) a külföldi jogban meghatározott feltétlen bontó ok esetében is vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e; c) a házasság felbontása nem alapulhat vétkességen.
Házassági vagyonjog
osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek kivéve a különvagyont! A házastárs különvagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékő, illetıleg mennyiségő vagyontárgy d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy
A bejegyzett élettársi kapcsolat
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira, valamint megszőnésére a házasságra vonatkozó rendelkezések, kivételek: A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendı bejegyzett élettárs személyes joga az azonos nemőek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy a) a magyar állampolgársággal nem rendelkezı leendı bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és b) legalább az egyik leendı bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.
Névviselés a házasságban
Feleség:
Férj:
Kis Piroska Nagy Béláné Nagyné Kis Piroska Nagy Piroska Kis-Nagy Piroska Nagy Béla Kis Béla Kis-Nagy Béla
Házasság felbontása esetén viselhetı tovább a férj neve, kivéve ha a férj kéri az eltiltás szándékos bcs. elkövetése miatt jogerıs szabveszt. + ha új házasságot köt a feleség
A házastársak személyi és vagyoni viszonyai
A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különbözı, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljárás bíróság, illetıleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.
A családi jogállás
Rokonság
Egyenesági rokonság Oldalági rokonság
Gyerek apja: fogamzási idı legalább egy része alatt az anyával házasságban élt → megdönthetı vélelem
Teljes hatályú apai elismerı nyilaktozat Apasági per
6
Családi jogállás Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni.
Örökbefogadás
Ki fogadhat örökbe?
Ki nem?
Joghatása: örökbefogadó gyermekének jogállása Megszőnése: a felek kölcsönös kérelmére
Szülı: gyermek gondozása, tartása, testi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének elısegítése Gyerek: tisztelet, engedelmesség, fáradozásaik eredményességének elısegítése Vagyonkezelés: szülök, kivéve a 14. évét betöltött gyermek saját keresménye A szülıi felügyelet megszüntethetı, ha pl. gyermek ellen elkövetett szándékos bcs. Miatt szabveszt.; szülı felróható módon veszélyezteti a gyereket
kiskorút
Örökbefogadás
A gondozás és nevelés
A fenti feltételek nem állnak fent Szülıi felügyeletét megszüntették Közügyektıl eltiltották
Kit lehet örökbe fogadni?
Teljesen cselekvıképes nagykorú Tanfolyamon részt vett Alkalmas Az örökbefogadottnál minimum 16, maximum 45 évvel idısebb
Az örökbefogadás feltételeit az örökbefogadónak és az örökbe fogadni kívánt személynek az örökbefogadás idején fennálló személyes joga együttes figyelembevételével kell elbírálni. Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság engedélyével fogadhat örökbe. Nem magyar állampolgár magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság jóváhagyásával fogadhat örökbe. Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszőnésére, valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás, illetıleg a megszőnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni.
Szülı és gyermek közötti jogviszonyok A szülı és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére a gyermek személyes joga irányadó. A gyermekre kedvezıbb jog alkalmazása: Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, illetıleg a közte és szülıi között fennálló családi jogi jogviszonyokra, valamint a gyermektartási kötelezettségre a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezıbb.
7
A rokontartás
Rokonaival szemben tartásra jogosult: aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhetı házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs Elsısorban a leszármazók, másodsorban a felmenık Kk, akinek nincs egyenesági eltartásra kötelezhetı rokona: nagykorú testvére, ha az a saját vagy más eltartottak tartását nem veszélyezteti
Gyerektartás
A szülı a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermeket gondozó szülı a tartást természetben, a különélı szülı elsısorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Összege 15-20%-50% → figyelemmel a:
a gyermek tényleges szükségleteire mindkét szülı jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülık háztartásában eltartott más - saját, illetıleg mostoha - gyermekekre, a gyermek saját jövedelmére is
Házastárs gyerekét: ha a háztartásba fogadásához hozzájárult Mostohagyerek a mostohaszülıt: ha a mostohaszülı az İ eltartásáról hosszabb idın át gondoskodott
Rokonok egymás irányában fennálló tartozási kötelezettségének feltételeit, mértékét és módját a tartásra jogosult személyes joga szerint kell elbírálni.
Gyámság A gyámrendelésre és a gyámság megszőnésének feltételeire a gyámolt személyes joga irányadó. A gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben köteles gyámságot viselni. A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra - ideértve a gyám vagyonkezelési és elszámolási kötelezettségét is - annak az államnak a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte; ha azonban a gyámolt Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a gyámoltra kedvezıbb.
Gondnokság
A gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni.
Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az eseti gondnokságra a gondnokot kirendelı hatóság államának jogát kell alkalmazni.
8
